Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-26 / 176. szám, szombat

TJB52 július 26. ül SZO 5 DANK A Danka egy bolgár film címe. Nem egetverő, ncágy szenzációt keltő film ez, hanem törekvéseiben és céljaiban becsületes szándékú, eszközeiben egy szerű, mindvégig művészi és dokumen­tumerővel bíró alkotás. A bolgár film­dolgozók népük szilárd eltökéltségének próbálnak benne kifejezést adni, mely­lyel az új emberért, a békéért és a né­pek közti barátságért küzd. A film főszereplője, M. Tujková, a bolgár államdíjjal kitüntetett fiatal művésznő, mint a bolgár filmküldött­ség tagja, itt van Karlové Varyban. Egyszerű, szerény megjelenésű fiatat lány, mégis az orosz Kovaleva, a „Fe­ledhetetlen 1919" főhősnőjének alakí­tója mellett talán a legtöbb figyelmet ébreszti a filmművészek között. Nép­szerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy művésznevét a benfenteseken kívül alig ismerik, s ahol megjelenik, halk suttogás kél a nyo­mában. — Itt megy Danka! Nagyobb elismerés nem is 'érheti, azonosítják az általa lenyűgöző művé­szi erővel megtestesített Dankával, a bolgár nép hős lányával. Amikor a Bristol halljában ialálko­zom vele, én is elfelejtem nevét és ön­kénytelenül Dankának szólítom. Tuj­ková mosolyog, egész arca sugárzik, a szeme fiatalos tűzben ég, abban a tűz­ben; amelyet az öntudat és hazaszere­tet gyújtott és úgy érzem olthatatlan lánggal égni fog tovább egész művé­szi . pályáján. Még nem beszél, mégis óhatatlanul meg kellett éreznem, olyan ember ez, aki mélyen átérzi művészete célját: szolgálni a népet, kifejezést ad­ni vágyainak és törekvéseinek. — Művészembernek nagy szerencse, ha olyan országban élhet, ahol minden tehetségével szabadon szentelheti ma­gát az igazi realisztikus, néphez kö­zeli művészetnek, — feleli első kérdé­semre. — Rám az o nehéz és felelős­ségteljés, ugyanakkor szép feladat várt• hogy Dankában egy egyszerű bol­gár parasztlány alakját testesítsem meg. aki elhagyja faluját és a város­ba megy. -itt, v-o városban megismeri az embertelen kizsákmányolást, de las­sarj öntudatra is ébred és a fasizmus ellpn folyó harc résztvevőjévé válik, majd a felszabadulás után beáll azok közé, akik hazájuk újjáépítésének szen­telik magukat — Volt-e valami példakép, amely után indulhatott, amely szerint meg­formálhatta a film hősnőjét? , — Nem -ti egy, de számos példa le­begett szemem előtt és vezetett, A múltnak, a felszabadító harcunknak olyan hősei, mint Chiljana Dimitrov, Jordanka Csankov vagy Maltcsik• nemcsak engem, hanem a filmnek min den dolgozóját ösztönözték munkájá­ban. Es nagyon sokat merítettünk a szovjet tapasztalatokból, a szovjet filmalkotók nagy művészetéből. Arra törekedtünk, hogy ugyanazzal a be­csületességgel és a nép iránti szeretet­tel ábrázoljuk hőseinket, ahogy ezt a szovjet filmekben láttuk. ' — Hogyan tudott annyi realitást annyi valószerűséget vinni tlakitásá­ba? Hogyan érte el játékában ezt a bensőséget és leikésséget, hogy olyan igaznak és hitelesnek érzi a néző Dan ka alakját? Tujková mosolyog, halk s egyszerű lényé, egész alakja szinte fényt kap ettől á mosolytól. — Egy egész sor munhásnő és hős­nő életének folyását tanulmányoztam, akik teljes erejükkel küzdöttek a ki­zsákmányolás ellen és életüket is fel­áldozták a jobb jö^őnkért. De ezzel még nem ért véget a tanulmányozás munkája. Jártam a hazánk szocialista felépítésében dolgozó férfiak és nők közt és éltem velük. Közvetlenül az életből merítettem benyomásaimat, hogy megformálhassam azt az alakot, aki ma úgyszólván jelképe az új em­bernek. dolgozó nőinknek. — Dankában azt az új embert lát­tam — folytatta a művésznő — akinek szívügye a béke, aki a népek közti egység megszilárdításáért küzd és egy tökéletesebb emberiségért dolgozik. Az volt a feladatom, hogy Danka életútjá­nak helyes ábrázolásával ifjúságunk­nak példaképet mutassak. Es megtnu tassam egy bolgár dolgozó nőnek alak ját a. nép harcának idején, egy olyan nő alakját, aki a küzdelem idején hős­sé válik. Amikor én Danka sorsát át­élve belefogtam abba, hogy alakját megformáljam, az a cél lebegett sze­nem előtt, hogy olyan alakot teremtsek aki a nézők szívéhez beszél, bennünk nemes gondolatokat ébreszt és azt a vágyat kelti, hogy ők is hozzájárulja­nak munkájukkal a jobb emberért folyó harcunkhoz. Ha ez a törekvésem bár­mily kis mértékben sikerült, akkor munkám nem volt hiábavaló. így beszél a bolgár filmművészet­nek ez a fiatal tehetsége, egy igazi ember, egy öntudatos művész. Szeré­nyen, egyszerűen és azzal a hittel és lelkesedéssel, amelyet soha nem ta­pasztalhattunk Hollywood agyonreklá­mozott "csillagjainál. Két világ ez, a hamis csillogás talmi üres világa és a Dankáék fénylő emberi világa: a szív és az emberiesség művészete, amely­nek tüzét a szocializmus hite táplálja kiapadhatatlan lángjával. Egri Viktor. Nikola Jonkov Vapcarov 1952. július 23_á,n volt 10 éve, hogy a fasiszták agyonlőtték Nikola Jon­kov Vapcarov kiváló bolgár költőt, a munkásosztály hü fiát és élcsapa­tának, Bulgária Kommunista Párt­jának áldozatkész harcosát. Az a tíz év azonban, amely halála óta eltelt, rendkívül meggyőző erővel bebizonyította, hogy Nikola Jonkov Vapcarov tovább él művészi alkotá­saiban, főleg költészetében, amely egyre újabb kiadásokban jelenik meg és amelyet egész Bulgáriában, mind a nagy városokban, mind eldugott kis falvakban szavalnak. Olyan költészet ez, hogy a benne kifejezett mélységes hazaszeretet és proletár nemzetköziség szellemében nevelkedik az egész bolgár ifjú­ság. . Vapcarov müvei közkedveltek a Szovjetúnióban is, ahol költemé. nyeit a legkiválóbb szovjet költök fordították, élükön Nikolaj Tyiho­novval. 1950-ben a Szovjetunióban megjelent a Znamja folyóiratban Lj. Fejgelmanová jelentős tanul­mánya Vapcarovról, A népi demo­kráciák országaiba is behatolt Vap­oarov költészete, bár mindeneset, re lassabban, mert művészi mes­teriességü költészete nehezen for­dítható. Az idei évfordulóra azon­ban mind nálunk, mind más népi demokratikus országokban (főleg Lengyelországban) a kiváló és faj­súlyos fordítások egész sora jelent meg. hogy ezzel is törlesszük Vap­carov iránt érzett nem csekély há. Iánkat. J M. J. Vapcarov mélyebb megis­merése kétségkívül rendkívül nagy jelentőségű számunkra. Már Lj. Fejgelmanová rámutatott tanulmá­nya zárósoraiban, hogy Vapcarovban számos olyan vonást találunk, ame­lyek J. Fucsíkra emlékeztetnek. Vapcarovnak egy nappal kivégzése előtt írt versei hangulatukkal na­gyon sokban felidézik Fucsíknak az „Üzenet az élőkhöz" c. írását. Vap­corov politikai tevékenysége és illegá. lis működésének jelentőségie a máso­dik" világháború folyamán és egy­általában egész pártmunkája ugyan­csak erős párhuzamban áll Fucsik pártmunkájának jelentőségével. A forradalmi művészi tevékenység és a forradalmi élet szilárd egysége, valamint az őszinteség, igazság-ér. zet és meggyőze erő, amely eíbből az egységből származik, csakúgy megtalálható Vapcarov müveiben, mint Július Fucsíknál.. Mindez arra késztet minket, hogy nemcsak Vap­carovot, hanem Fucsík müvét is egy­re forróbban szeressük. A harcunk könyörtelen harc és kemény, a harcunk, amint mondják, történelmi. En elestem. De helyembe másik lép — nem az egyén — az egész ügye számít. Hogy kivégeznek s jönnek majd a férgek, mindez egyszerű és észszerű dolog .. En hű maradok hozzád drága népem, s összehoznak véled zúgó viharok. A már működő szövetkezetek jó példáitól meggyőzve több új szövetkezet alakult az ipolysági járásban Az idei békearatás országszerte mozgósította dolgozó parasztjainkat pártunknak és kormányunknak az EFSz-ek megszilárdításáról és to­vábbfejlesztéséről szóló határozatá­nak megvalósítására. Szövetkezete­ink, állami birtokaink és nem utol­sósorban egyénileg dolgozó paraszt­jaink is nagy lelkesedéssel, csopor­tos aratással készültek a munkák megkezdésére. A csoportos munkák­nak az aratás folyamán jelentős eredménye volt, mert az egyénileg dolgozó parasztok ' tömegesen lép nek be az EFSz-ekbe és új szövet­kezeteket alakítanak. Az ipolysági járás dolgozó parasztsága is bebi zonyította, hogy felhagy a régi gaz­dálkodási módszerrel és jobbnak látja, ha belép az egységes földmű ves szövetkezetbe. A kiváló eredményeket elért EFSz-ek száma az ipolysági járás, ban aá utóbbi időben megnövekedett. A járás területén működő szövet­kezetek gyakorlati példávai is bebi­zonyították, hogy sokkal többet tudnak termelni és ezzel meggyőz­ték az egyénileg dolgozó parasztsá­got a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyeiről. Azt is bebizonyították, hogy a kulákság minden fondorlata és uszítása ellenére napról-napra erő sebb gyökereket ver a szövetkezeti gazdálkodás gyümölcsökkel telt te­rebélyes fája. Példa erre az iipoly­hídvégi III. típusú szövetkezet, amelybe a megalakuláskor befura­kodtak a kulákok és falusi speku­lánsok és romboló munkájukkal fé­kezték a szövetkezet fejlődését, sa­ját érdékeiket helyezték a közös érdek elé és igyekeztek a szövetke­zetben megbontani a munkafegyel­met. Az ipolyhídvégi szövetkezet becsületes tagjai saját bőrükön ta­pasztalták a kulákok további ki­zsákmányoló munkáját s rájöttek arra a nagy igazságra, amelyet pártunk és kormányunk határozata mond, hogy „a falusi gazdag nem való a szövetkezetbe." Az ipolyhídvégi szövetkezet tag­jai erre kizárták soraikból az osz­tályellenséget és azóta a szövetke­zet egyike a járás legjobb szövetkeze­teinek. Példásan elvégezték az őszi a tavaszi munkákat és nagy gonddal készültek az aratásra. Pár­tunk és kormányunk határozata nyomán kifejlesztették állatállomá­nyukat is és napról napra növelik az állatok hasznosságát. Ennek tud­ható be az is, hogy az ipolyhídvégi szövetkezet 3000 literrel túlteljesí­tette beadási kötelességét. A példa­mutató munkának azonban nemcsak a községben akadtak követői, ha­nem az ipolyhidivégi szövetkezet jó példáját látva, a környező falvak­ban is új szövetkezetek alakultak. Az ipolyviski, az ipolyhíd\»égi és az ipolynyéki, valamint a járás töb­bi jó szövetkezetei és eddig elért jó eredményei a békearatás jó meg szervezése, az egyénileg gazdálko­dó, kis- és líözéppa ra.sztok kö­zös , aratása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az ipolysági járásban ban is megalapozzák pártunknak és kormányunknak az EFSz ek megszilárdításáról és továbbfejlesz­téséről szóló határozatát. Ehhez •^iárul az agitációs munka terén ki­fejtett tevékenység is; pártunk iránymutatásával a kerületi nem­zeti bizottság kezdeményezésére kü­lön agitációs csoportot állítottak fel. Az agitációs csoport felvilágo­sító és meggyőző munkával támo­gatja a szövetkezeteket és a dol­gozó parasztsággal folytatott be­szélgetések nyomán újabb és újabb tagokkal szaporodnak a járás szö­vetkezetei. Különösen Inán község­ben értek el szép eredményeket az agitációs munkák során, ahol ép­pen annak a jelei mutatkoztak, hogy a dolgozó parasztok a szövet, kezeti gazdálkodással kapcsolatos kérdésekben való tájékozatlanság miatt nem léptek be a szövetkezet­be, illetve nem alakítottak új saö vetkezetet. Az agitációs csoport a szövetkezeti gazdálkodás problémái, ban jártas komumnistákból áll. Szükséges az is, hogy jó politikai tudással rendelkezzenek, mert a kis­és középparasztokkal való beszél­getés folyamán minden egyes kér­désre a legaprólékosabb és legkime. rítöbb választ kell adniok. Az ináni parasztok magukévá tették az agi­tációs csoport tagjainak érvelését és elhatározták, hogy megalakítják az EFSz-t. A szövetkezet megalakí­tásában jó példával járt elöl a he­lyi nemzeti bizottság elnöke, Szabó Lajos, aki elsőnek írta alá a belé­pési nyilatkozatot. Eddig 10 tagja ván az új szövetkezetnek, de'nagyon sokan azzal feleltek az agitációs csoport tagjainak, hogy majd az asszonnyal megbeszélik és ha az asszony is beleegyezik, belépnek a szövetkezetbe. Az inániak példáját követve Apátmarót dolgozó parasztjai is a fejlődés útjára léptek és 80 család közül eddig 20 jelentkezett a szö­vetkezetbe. Az idén arattak közösen elsöíz. ben az ipolysági járásban az egyé­nileg dolgozó parasztok. Az Ipoly­ság szomszédságában lévő Peresz­lény községben több ftiint 50 pa­rasztcsalád fogott össze közös ara. tásra és már az aratás első nap. jaiban megalakították a III. típusú szövetkezetet. Tízen léptek az első napon a szövetkezetbe, de ez a lét­szám azóta is emelkedik és emel­kedni fog, mert a pereszlényi dol­gozó parasztok a közös aratásban elért sikereiken felbátorodva meg­ismerték a közös munka előnyeit, felébredtek eddigi mély álmukból és tudják, hogy ha minél nagyobb számban tömörülve, mint egy nagy család közösen dolgoznak, rövidesen a jólét és a bőség köszönt be min den dolgozó paraszt otthonába. Tóth Tibor, Ipolyság. Egegen, Egyházmaróton és Szádon tömegesen léptek be a szövetkezetbe a dolgozó parasztok Egeg községben július 22-ig az egyénileg gazdálkodók is befejezték az aratást. Beszámolómban rá aka­rok mutatni az idei békearatástoan elért sikerekre, de legelsősorban a munkában nyert tapasztalatokra és tanulságokra. Hogy mennyivel elő. nyösebb a nagyüzemi gazdálkodás, arra fényes bizonyíték az is, hogy a szövetkezet tagjai már 18-án vé­geztek az aratással és megelőzve az egyénileg gazdálkodókat, elvé gezték már a tarlóhántást is, vi­szont az egyénileg dolgozó parasz­tok csak éppen hogy kezdték szán togatni a tarlókat. A szövetkezet aratási sikerei sze­get ütöttek az egyénileg gazdálko­dók fejében és ma már csak arról beszélnek a községben, hogy tovább nem t gazdálkodnak a régi módszer szerint, hanem belépnek a szövetke­zetbe. A helyi pártszervezet h. párt­és kormányhatározat értelmében tagszerzö kampányt indított s eb­ben a munkában nagy segítségére volt a járási nemzeti bizottság, amely 3 népnevelőt adott a község­nek. A népnevelők mellé beosztot­ták a szövetkezet tagjait és meglá­togatták az egyénileg dolgozó pa­rasztokat otthonukban. Elbeszélget­tek velük a szövetkezetről, az ara­tásról, a kombájnokról és e' beszél­getések során TJhrin József 6 hek­táros középparaszt, azonkívül több kisparaszt lépett be a szövetkezet­be. Nemcsak Egeg községben, hanem a szomszédos falvakban is mind többen és többen jelentkeztek a szövetkezetbe. Egyházmaróton az egész falu a szövetkezet tagja lett, Szúdon pedig ugyancsak összefog, tak, hogy az egegi szövetkezet pél. dája nyomán közösen műveljék a földet. Vanek Géza, Egeg. Jíeoetek a tetmés hela fearitúitité L A nagyodi szövetkezetben egy cséplőgéppel naponta 290 mázsát csépelnek ki A nagyodi szövetkezeti tagok két nappal megrövidítették az aratás idejét, vagyis 10 nap helyett 8 nap alatt learattak. Az aratás után azonnal a csépléshez láttak. Az 1200-as géppel naponta 290 mázsa gabonát csépelnek ki. Ez a munka jó megszervezésnek köszönhető. Különösen az aszonyok végeznek kiváló munkát, mint Szovcsik Má­ria, Hajnal Ilona, Pavló Margit és Halkó Klára. Halkó Klára nemcsak a cséplésnél végzi el becsületesen a munkát, hanem lelkiismeretesen gondozza a reábízott anyasertése­ket is. Munkájának eredménye az, hogy egy-egy anyadisznótól 11—12 kismalacot is felnevel. Dicséretet érdemel végül Palsovics Katalin és Kovács Etel is, akik szintén nem ismernek fáradságot ha az aratás vagy cséplés sikeres kivégzéséről van szó. Nagy Ilona, Nagyod. Az ipolyhídvégi szövetkezetnek kiváló minó'ségíí búzatermése volt Az ipolyhídvégi EFSz tagjai az elmúlt, év szeptemberében tértek át a III. típusú munkamódszerre. Az. óta a tagok még szorgalmasabban dolgoznak. mert a III. típusban mindenki a munkája szerint kapja jutalmát. Először is hozzáfogtak egy istál­j ló javításához, amely 65 darab szarvasmarha befogadására képes és megjavítottak 80 sertés számára egy sertésszállást. Azóta az új is­tállóban 65 szép szarvasmarha és 90 darab sertés díszeleg, melyekből 30 darab 130 kg.os. így biztosítot­tá^ az egész évi sertésbeadási kö­telezettség teljesítését. A marhahús­beadást ' már 100%-on felül teljesí­tették. A téjbeadást is 2900 liter tejjel túlhaladták, sőt sajtból is 40 kg-al többet adtak be, mint aimeny. nyit a terv előirányoz. Nézzük csak, mi a helyzet az idei termés betakarításában. Hektáron­ként 18 mázsa termést kellett elér­niök. A tervet túlhaladták, mert a gabona hektáronként több mint 20 mázsát fizetett. A szövetkezeti ta­gok első dolga a beadási kötelezett­ség teljesítése volt. A felvásárló raktárban megállapították, hogy a szövetkezet búzája 86-os fajsúlyú. Benyó János, Ipolyhídvég. Az aratásban Antal Bálint a tornaijai traktorállomás legjobb traktorosa y A tornaijai traktorállomásról kü­lönösen két traktorost kell megem­lítenünk, akik tényleg szívükön vi­selik az idei békearatás ügyét. Az egyik Antal Bálint, a 9. brigád ve­zetője, aki négy nap alatt learatott 50 hektár gabonát és minőségileg is nagyon jó munkát végzett. j A második kiváló traktorós Gyö-1 ri Károly, aki az ifjúsági brigádban dolgozik. Naponta 12 hektárt arat le. Nagyon vigyáz gépére és taka­rékoskodik az üzemanyaggal. Az aratás alatt megtakarított 140 liter üzemanyagot. Munkáját figyelve, mindenki meggyőződhetik, milyen óriási jelentőséggel bír, ha valaki ért a gépéhez és felhasználja a szovjet tapasztalatokat. Példát ve­het a két traktorostól a tornaijai traktorállomás minden traktorosa. Ambrus László, Tornaija. A losonci Csemadok-csoport kultúrműsorral keresi fel a szövetkezeteket A losonci Csemadok-csoport is ki akarta venni részét az idei békeara­tásból. Brigádot szervezett, amely egyrészt munkával, másrészt pedig esti kultúrszámokkal akarta előbbre vinni az aratás ügyét. A brigád járt már a rapi EFSz-ben, majd 19-én a pinci dolgozókat látogatta meg. Napközben segítette a kévéket ösz­szehordani, este pedig kultúrműsort rendezett. Az aratók nagy tetszés, sel fogadták különösen a csasztus­kát, amelyet a brigád tagjai ott a helyszínen készítettek és amelyben megénekelték az élenjárói csopor­tokat, a legjobb dolgozókat, de ugyanakkor a munkájukban hátra­maradókat is, A csasztuskába fog­lalt kritika újabb munkalendületre buzdította a dolgozókat. ^ Béres István, Losonc.

Next

/
Thumbnails
Contents