Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-25 / 175. szám, péntek

1952 július 23. UJSI0 3 A Immm nemzetgyűlés egyliangífag efí®pdta a népköztársaság alkotmányát Rövidesen új választások lesznek Lengyelországban Július 22-én a lengyel szejm történelmi ülést tartott. W. Kovvalszki, a szejm elnöke az ülés megnyitása alkalmával- üdvözölte az ülésen megjelent Boleszlaw Bierut elvtársat, a köztársaság elnökét. Az ülés részvevői viharos lelkesedéssel köszöntötték Bierut elvtársat. Az ülés első szónoka, Ozga-Mihalszki beszédében behatóan foglalkozott a lengyel parasztok harcának történetével, amelyet a földbirtokosok és a kapitalisták elnyomása ellen folytattak. Kiemelte, hogy ea a harc csak a munkásosztály fellépésével végződött sikeresen. A munkásosztályban a parasztság nemcsak szövetségesét találta meg, hanem a felszabadító harc élcsapatát is. Ezután a haladó katolikus képviselők csoportja nevében Jan Frankowszki képviselő szólalt fel. Hangsúlyozta annak a történelmi korszaknak a jelentőségét, amelyben Lengyelország — a Szovjet Hadsereg által történt felszabadulása után — ismét régi határait kapta vissza és rohamosan helyreállította népgazdaságát. Jan Rabanowszki a Demokráta Párt képviselőcsoportja nevében mondott beszédet: „A Lengyel Köztársaság alkotmánya tökéletesen kifejezi a lengyel nép akaratát, kinyilvánítja a lengyel nép győzelmét és bizonyítja azt a fordulatot, amely a lengyel nép életében bekövetkezett". E. Ochab elvtárs, a Lengyel Egyesült Munkáspárt képviselőcsoportjának szónoka ezeket mondotta: „A szejm elé terjesztett alkotmánytervezet a nép igazi akaratának kifejezője. Ezt az akaratot a dolgozó tömegek népi államunk építőmunkájában végzett konkrét tetteikkel fejezik ki. Népi alkotmányunk jóváhagyásának örömünnepén legmélységesebb, szívből jöyő hálával irányítjuk gondolatainkat a nagy szovjet nép felé, amely a zseniális Sztálin vezetésével szétzúzta a hitleri fasizmust és felszabadította lengyel népünket is és ezzel lehetővé tette, hogy kiépítsük új, népi demokratikus rendszerünket". A képviselőcsoportok képviselőinek beszédei után az elnök szavazásra tette fel a Lengyel Népköztársaság alkotmánytervezetét. Az alkotmánytervezetet a szejm egyhangúlag elfogadta. A képviselők felállva, viharos tapssal üdvözölték Boleslaw Bierut elvtár mt. „Éljen a Lengyel Népköztársaság alkotmánya! Éljen a nagy építő Boleslaw Bierut!" — hangzott mindenfelől. Ezután a szejm törvényt szavazott az alkotmány életbeléptetésével kapcsolatos rendszabályokról. A szejm mandátuma augusztus 4-én lejár és az utána következő három hónapon belül megtartják a Lengyel Népköztársaság szejmjébe való választásokat. A tömegek ereje meghátrálásra kényszerítette az imperialisták teheráni hérenceit Az „AFP" jelentése szerint a hágai nemzetközi bíróság kilenc szavazattal öt ellenében úgy döntött, hogy nem illetékes az angol-iráni olajvitában. Mint ismeretes, a nemzetközi bíróság egy évvel ezelőtt az angol kormány kérésére megkezdte az angol-iráni olajvita tárgyalását. Az angol imperialisták akkoriban azért fordultak „jogorvoslásért" ehhez a szervhez, mert azt remélték, hogy a hágai bíróság beavatkozása az olajvitába, elősegítheti iráni pozícióik visszaszerzését. • Félhivatalos értesülések szerint a tüntetők és a rendőrség között július 21-én délelőtt Teherán több kerületében történt utcai összetűzések során 30 embert megöltek és mintegy 300-at megsebesítettek. A július 21-i összetűzések áldozatait ünnepélyes keretek között temetik el. Kasani, Kanatabadi, Moszadik és Makki, a Nemzeti Front vezetői július 21-én este tartott rádióbeszé-. dükben Kavámesz Szaltane lemondását „a Nemzeti Front nagy gyözelme"-ként jellemezték. Megköszönték azt -a támogatáí.'., amelyben a teheráni és a vidéki lakosság a Nemzeti Frontot részesítette és felhívták a lakosságot, hogy őrizze meg továbbra is nyugalmát és ne zavarja meg a rendet. Július 23-án nyugalom volt Teheránban. A város élete ismét a régi kerékvágásban folyik. Mint a szemtanúk és a „Journal de Teherán" című lap is kiemelik, Duclos elvtárs panasza a hivatalos hatalommal való visszaélés miatt Jaquinot vizsgálóbíró kiadta Jaques Duclos elkobzott aktatáskáját, de közölte, hogy jegyzetfüzetét elkobozta, mert az az „összeesküvési" ügy „legfőbb aktája". A Francia Kommunista Párt titkára nyilatkozatban tiltakozott a törvényességnek ez ellen az újabb megsértése ellen. A vádtanács döntése értelmében ugyanis a füzetet a Jaques Duclostól elkobzott valamenynyi többi tárggyal együtt azonnal vissza kellett volna szolgáltatni. Jaques Duclos nyilatkozatában hangsúlyozta: ez az újabb törvénytelenség arra mutat, hogy a hatóságok folytatni akarják a demokratikus szabadságjogok és a köztársaság elleni gyűlöletes összeesküvésüket. — Biztos forrásból tudjuk, — foly tatta Duclos, — hogy tengerentúli „szakemberek" botrányos módon beavatkoztak a francia belügyekbe, a Didier elnök ellen elkövetett merénylethez hasonló módszerekkel súlyosbított önkény és terrorlégkörben amerikai módra pert szeretnének indítani előszpr a kommunisták, majd más olyan franciák ellen, akik ragaszkodnak a nemzeti függetlenséghez és el vannak szánva a béke megvédésére. — Az André Stil és az én kiszabadításommal aratott győzelmek azonban megmutatják, hogy kudarcba lehet fojtani ezeket a külföldi sugalmazású terveket — hangsúlyozta Duclos. — Éppen ezért mindent latba kell vetni az egész országban a kormány kommunista és demokráciaellenes összeesküvésének meghiúsítására. Végül Duclos bejelentette, hogy hivatalos hatalommal való visszaélés miatt újabb panaszt nyújt be a vizsgálóbíró és a főügyész ellen. A Dzsenminzsibao című lap az amerikai tényezők provokációs kijelentéseiről Amint a Sinhua hírügynökség jelenti, a Dzsinminzsibao című pekingi lap kommentárt közöl a befolyásos amerikai tényezők provokációs kijelentéseivel kapcsolatban, amelyek az amerikai agresszorok harcias céljait és békeellenességét bizonyítják. „Az amerikai kormány egész idő alatt a „békéről" és „az emberiességről" beszélt — írja a lap — azonban a magasrangú amerikai tisztek egymásután beismerik bűnös szándékukat, hogy meghiúsítsák a békét. A Dzsenminzsibao foglalkozik Van Fleetnek, a 8. amerikai hadsereg parancsnokának kijelentésével, amely szerint az amerikai kormány azért húzza el a fegyverszüneti tárgyalásokat, hogy időt nyerjen és úgyne-' vezett erötúlsúlyt alakítson ki. A lap idézi Law Collinsnak, az amerikai hadsereg vezérkari főnökének nyilatkozatát is, aki azzal dicsekszik, hogy az amerikaiak Észak-Koreát a végletekig bombázni fogják, sőt atombombát is fognak alkalmazni. A Dzsenminzsibao továbbá felsorolja V. Fechternek, az amerikai tengerészeti haderők vezérkari főnökének néhány kijelentését, amelyek szerint Clark tábornoknak az úgynevezett ENSz koreai fegyveres erők főparancsnokának „bizonyos körülmények között" joga van hadihajókat küldeni Mandzsúria ellen és joga van elrendelni Mandzsúria bombázását. Ezzel kapcsolatban a lap emlékeztet arra, hogy az amerikaiak öszszes provokációik és támadásaik csődbefulladása után, amelyeket a koreai és kínai nép ellen elkövettek, kénytelenek voltak a tárgyalóasztal mellé ülni. Ha most megkísérlik a háború kiterjesztését, fejjel mennek a falnak, mert a koreai és kínai népi erők most erősebbek, mint bármikor azelőtt — hangsúlyozza a lap — és felhívja a világ összes békeszerető embereit, hogy egyesüljenek és szálljanak szembe az amerikai provokációkkal, amelyek a háború kiterjesztésére irányulnak. a július 21-i utcai összetűzések során a katonák barátkoztak a tüntetőkkel. Bár kora reggel elterjedt Kávám esz Szaltane elkerülhetetlen lemondásának híre. Ez a hír bizonytalanságot keltett a rendőrség és a katonaság körében. A váro3 utcáin 30 harckocsi volt. a páncélosok azonban semmiféle aktív akciót nem indítottak a tüntetők ellen. A szemtanúk és a lapok kiemelik, hogy a tüntetők soraiban a Kávám esz Szaltane és a külföldi imperialista ügynökök ellen irányuló jelmondatok mellett igen elterjedtek a sah udvara és maga az iráni sah ellen irányuló jelmondatok is. Ilyen jelmondatok voltak olvashatók a járdákon és az úttesteken is. Július 22-én többezer ember gyűlt össze a Medzslisz épülete előtt. A

z egybegyűlt tömeg követelte a július 21-i tüntetés áldozatainak meggyilkolásáért felelős személyek szigorú megbüntetését. A „New York Herald Tribúne" július 12-i száma a következő címmel közöl cikket: „Irán Nyugat és Kelet harapófogójában". A cikk alcíme: „Csak a vörösöknek van okuk arra, hogy elégedettek legyenek az iráni eseményekkel". A cikk ékesszóló bizonyítéka annak, mennyire megrendült az imperialisták helyzete Iránban. A cikk írója bevezetőben a Tudehpárt s általában a népi mozgalom befolyásának erősödésével foglalkozik. Többek között ezt írja: „Iránban egyedül a kommunisták lehetnek megelégedve a dolgok folyásával ... az biztos, hogy a Tudehpárt folyamatosan erősödik, s ha csak meg nem gátolják, Irán belés külpolitikai helyzetében hatalmas változások történhetnek. A Tudeh-párt egész Iránban a legjobban szervezett mozgalom, annak ellenére, hogy illegálisan dolgozik. Hatása a párt keretein kívül is igen nagy. Propagandáját a szervezetek egész során keresztül fejti ki, amelyek különböző neveken szerepelnek. ' A cikk beszámol arról, hogy a kormányzat mindent megtesz a haladó mozgalom leverésére, még a fegyveres erők segítségét is igénybe veszi. Erre a lap szerint azért is szükség van, mert a lakosság, különösen a városokban, erősen együtt, érez a Tudeh-párttal. Mint a cikk írja: „Meglehetősen erős a szimpátia a kommunista programm iránt, amely mindig a korrupcióról, a nagybirtokos rendszerről s a gazdasági nyomorról beszél". Az iráni parasztságról a lap így ír: „A vidéki lakosság teljes közönyben él a hosszú időn keresztül elszenvedett nyomorúság és kizsákmányolás miatt. A parasztoknak ez a közönyössége azonban szunnyadó veszélyt jelent, amelyet a Tudehpárt idővel könnyen kiaknázhat, ha az iráni politikusok és földbirtokosok továbbra is csak beszélnek az agrárreformról". A tuniszi hazafiak harca a megszállók ellen A párizsi lapok hírei árról tanús, kodnak, hogy a tuniszi helyzet továbbra is feszült. A L'Humanité című lap írja, hogy a tuniszi hazafiak július 21-éröl 22-ére virradó éjjel a Sfax-Gabes vasútvonal egy szakaszát megrongálták. Süsse városban a rendőrfel. ügyelő házának bejáratánál bomba robbant. A tuniszi francia hatóságok folytatják a represszália politikáját. Amint a ,,Liberation" című lap jelenti, Tunisz város francia katonai bírósága további tuniszi hazafiakat ítélt el „törvényellenes fegyvertartás" vádja alapján. A L'Humanité című lap jelenti, hogy Sedli, a bej legidősebb fia nyilatkozott a sajtó képviselői előtt és elítéli a hírhedt ,,reformtervet", amelyet Pinay kormánya Tunisz számá. ra kidolgozott. Megállapította azt is, hogy Bakus bábkormányát erőszakkal kényszerítették rá a tuniszi népre. Az osztrák parlamentben leleplezték Tito Ausztriával kapcsolatos katonai terveit Az osztrák parlament legutóbbi ülésén a baloldali blokk képviselői megcáfolhatatlan bizonyítékokat terjesztettek elő azokról a titkos tárgyalásokról, amelyek a nyugati hatalmak és Tito között folynak és amelyeknek célja: Tito csapatainak bevonulása Ausztriába. Az interpelláció utal arra, hogy a nyugati sajtó már 1951-ben leplezetlenül írt ezekről a tárgyalásokról, anélkül, hogy az osztrák kormány szükségesnek látta volna azok megcáfolását. E tárgyalásokon arról volt szó, hogy a „tervek szerint jugoszláv csapatok szállják meg Ausztria, elsősorban Karirrthia egyes vidékeit abban az esetben, ha az új háború időpontja Európában bekövetkezik." A Monde 1951 január 12-én az ausztriai „alpesi erőd" tervével foglalkozva ezt írta: „Valószínű, hogy a jugoszláv hadsereg segíteni fog az angolszász erőknek az ausztriai front jobbszárnyának védelmében". Ugyanakkor már folytak

1, az amerikai-jugoszláv tárgyalások — részben osztrák területen — amelyek 1951 őszén amerikai-jugoszláv kato* nai paktummal fejeződtek be. A Salzburger Nachrichten ebben az időben (november 7-i szám) vezér, cikkben a többi között így írt: ,,Collins dandártábornok, USA vezérkari főnök legutóbbi belgrádi látogatása alkalmából beszélt arról, hogy jugoszláv kontingenseknek is részt kell venni adott esetben Ausztria védelmében. Ha tehát egyszer komoly, ra fordul a dolog és Tito-csapatok jönnek Karinthiába, már nem tekinthetjük őket, mint eddig, betolakodóknak . .." Az interpelláció során a baloldali blokk képviselői további konkrét bizonyítékokat terjesztettek elő az Ausztria elen irányuló politikai machinációkról. Utaltak mindenekelőtt Wedeniknek, Karinthia szociáldemokrata tartományi főnökének ez év június 7-iki ljubljanai látogatására és megbeszéléseire, amelyeken Tito és több minisztere vett részt. Bebi: zonyosodott, hogy ezeken a tárgyalásokon Tito mellett ott volt Mijia Marinko, Szlovénia kormányelnöke is. Röviddel a tárgyalások után Gruber Belgrádba utazott. A „Politika" ekkor már ňyiltan írt „Ausztria és Jugoszlávia közös harcáról" a Szovjetunió ellen. Június 15_én, — mondja tovább az interpelláció — a Klagenfurtban rendezett repülőnapon jugoszláv harcigépek is résztvettek. A titóista pilótáknak ekkor alkalmuk nyílott, hogy egész Karinthia felett repülést végezzenek, felvételeket csinálhassanak és tanulmányozhassák a Klágenfurt—Annabichl.i repülőtér start és leszállási lehetőségeit. Az utóbbi hetekben megállapítást nyert az is, hogy a szociáldemokrata pártnak a Wörthi-tó mellett lévő Sekirn-i házába nagy csoport jugoszláv „énekes" érkezett, akik főleg Dél-Ka. rinthiában a legszemérmetlenebb nyíltsággal csinálnak propagandát Titónak. Ugyanakkor számos „gaz. dasági tanuló" érkezett Jugoszláviából Karinthiába, persze ezek is mind Tito propagandistái. Az interpelláció végül követeli až igazságügyminisztertől, indítsa meg az eljárást a hazaáruló osztrák politikusok ellen. (Az Österreichische Zeitung nyomán.) Az acélmunkások sztrájkia súlyosan érinti az amerikai hadiipart Az amerikai acélipari munkások már 51. napja folytatják a sztrájkot. A tárgyalások ismét megszakadtak. Az acélipari, munkások nem engednek követeléseikből: ragaszkodnak ahhoz is, hogy az üzemekben a jövőben csak szakszervezeti tagok dolgozhassanak. Mint a „Reuter" jelenti, az acélipari munkások szakszervezetének vezetősége hétfőn egyhangú határozatot fogadott el, amely szerint „650.000 sztrájkoló elszántan megfogadja, hogy folytatja harcát-a sikeres befejezésig". Az amerikai hadserleg képviselője július 22-én kijelentette, hogy a Saint Louisban lévő Chevrolet céget, a legnagyobb gránátgyárat be kellett zárni az acélhiány miatt, amelyet az acélqiunkások nyolcadik hete tartó sztrájkja okoz. Ez a gyár, amelyet a „General Motors" konszern irányít és 2600 munkást foglalkoztat, az amerikai hadseregnek a 10.5 miliméteres kaliberű ágyútöltények össztermelésének mintegy felét szolgáltatta. A „March of Labour" szakszervezeti lap jelenti, hogy egyre tíibb munkás juttatja aktíven kifejezésre szolidaritását a sztrájkoló acélmunkásokkal. Szolidaritását nyilvánította az automobil és repülőipar munkásainak szakszervezeti szövetsége, a textilmunkások szakszervezeti szövetsége és a gépgyári munkások szakszervezeti szövetsége, amelynek mintegy 600 ezer tagja van. New Yerse és Pensylvánia államokban a farmerszervezetek élelmiszergyüjtést kezdtek a sztrájko. lő acélmunkások és azok családjai számára. Ezekben a napokban béremelési sztrájkba léptek az Uj Mexiko államban lévő los-alamosi atómüzem építkezésének összes munkásai. Az USA csendes-óceáni partvidékén a tengerészek, akik már majdnem két hete sztrájkolnak, a gőzhajózási társaságot béreik emelésére és a munkafeltételek megjavítására kényszerítették. A Kaiser Alumínium Comp. társaság 5000 munkásainak sztrájkja következtében kénytelen volt a munkások órabérét 20 centtel emelni. Koreai hadijelentés A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága jelenti július 23-án: A koreai néphadsereg- egységei szoros együttműködésben a kínai népi önkéntes csapatokkal egész napon át folytatták védelmi harcaikat az összes frontokon. A nyugati fronton a Kuhvaritól délre eső járásokban az ellenség megkísérelt állásaink ellen támadni, azonban csapataink ellenállásába ütközött és visszavonulni kényszerült. A keleti partvidéken csapataink elsüllyesztettek egy ellenséges torpedórombolót, amely a partvidéken lévő békés telepeket lőtte. Légelhárító tüzérségünk és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek július 23-án két ellenséges repülőgépet lőttek le, amelyek a hátországban lévő járásokat bombázták.