Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-24 / 174. szám, csütörtök

6 «(! f 11."" t.'.i •'•Tijo *>4 „A kommunizmus építkezései szorosan összefüggnek az ember fejlődésével" A szovjet flm-kü döttség képviselőinek nyilatkozata a V I, nemzetközi filmfesztiválon A Karlové Varyban megtartott VII. nemzetközi filmfesztiválon öszszejöttek az egész világ haladó szellemű film-dolgozói. A forró szeretet és csodálat jeleivei halmozzák el ezen a fesztiválon a szovjet film művészeit ég dolgozóit, Sztálin békés hatalmas országának küldötteit, a film legkiválóbb képviselőit. A napokban összejött a szovjet küldöttség, Michail Ediserovics i Csiaureli, a nagyhírű filmrendező, j a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetjének küldötte, nemzeti művész és a Sztálin díj sokszoros kitüntetettje, valamint Alexej Nikolajevicg Saazonov, a tudományos ismeretterjesztő film scenáristája, a csehszlovák sajtóiroda és a Rudé Právo szerkesztőivel, hogy a szovjet küldöttség nevében válaszoljanak néhány kérdésükre. A. N. Szazonov először a szovjet film dolgozói előtt álló legközelebbi feladatokról beszélt; — Napról napra olvassuk az újságban, vagy hallgatjuk a rádióban népünk legújabb .sikereinek örömteli híreit, az új városok, üzemek, kolhozok és csatornák építésében, stb. A kommunizmus leghatalmasabb építkezése azonban a szovjet embernek a kommunizmus szellemé ben való nevelése. A kommunizmus építkezései és az emberek fejlődése szorosan összefüggnek. A szovjet emberek az építő mű végrehajtása közben tökéletesednek és fejlődnek. A szovjet film minden dolgozója elött elsőrendű feladatkén,, áll olyan filmeket alkotni, amelyek a szovjet embert támogatni fogják abban, hogy tökéletesedjék és megszabaduljon a még benne lévő hibáktól. Őszinte örömmel üdvözöljük az olyan művészt, akinek a műve a legközelebb áll a szovjet emberek széfes tömegeihez és kedves kincsükké válik. Az ilyen művészi munkára úgy tekintünk, mint egy előretett lépésre, mint a művészetben elért valódi újszerűségre. — Melyek a szovjet film dolgozóinak legközelebbi feladatai ? — Elsősorban az a feladat, hogy műveket alkossanak mai életünkről és ennek az életnek az építőiről, ifjúságunkról, amely most sajátítja el a tudnivalókat, hogy holnap beléphessen az építők első soraiba. A feladata tehát az, hogy művészi al kotással felöleljék népünk sokoldalúan gazdag mai életét. A másik nem kevésbbé jelentős feladat hatalmas filmalkotások létrehozása hazánk történelméről, a tudomány, a kultúra és művészet nagy embereiről. A. N. Szazonov a továbbiakban beszélt a művészi filmek különböző típusairól. — A szovjet filmművészet mesterei előtt fontos feladatként áll főleg a film vígjáték-típusának kifejlesztése. Idegenek nekünk azok a víg-játékok, amelyek megalázzák az embert, kigúnyolják foglalkozását, testi hibáit, stb. A filmvígjátékban minden emberre úgy akarunk tekinteni, mint a szovjet népek nagy családjának tagjára, mint a szovjet társadalom tagjára. Éppen ezért akarjuk az éles szatíra tükrét tartani minden hibája elé. Nem megalázni akarjuk ezzel az embert, hanem segítő kezet akarunk ezzel nyújtani, a művészet eszközeivel akarjuk hozzásegíteni, hogy megszabaduljon ezektől a hibáktól. A. N. Szazonov foglalkozott nyilatkozatában a filmalkotás meggyőző erejének fontos kérdésével is. A filmnek módjában áll művésziesen kifejezni a legkomolyabb gondolatokat is. Ha azonban lelkesedés, átérzés és szenvedély nélkül nyerne kifejezést, akkor az ilyen film ugyan létezik, de nem tölti be hivatását, mert t nézőt nem győzte meg. A. N. Szazonov megemlékezett a moszkvai Pravda egyik cikkéről, amely a szovjet drámairodalom hiányosságaival foglalkozott, elsősorban a konfliktus kérdésével a drá mában A cikk felszólítja a film dolgozóit is, hogy az ilyen hiányo kat küszöböljék ki azáltal, hogy bátran és újszeiüe-n hatoljanak a szov jet nép életének mélyére. A szovjet film és a népi demokra tikus államok filmjeinek tematikájában mutatkozó különbözőségről, M. E. Csiaureli beszélt. Csiaureli hangsúlyozta, hogy a film témájának szorosan össze kell függnie annak az országnak a kon krét fejlődési helyzetével, amelyben a filmet alkották, A Szovjetuniónak például sokban eltérő problémái vannak a népi demokráciák országaitól. Nem lenne tehát helyes mechanikusan lemásolni a szovjet filmek tematikáját.. A Szovjetunióban, — mondta M. E. Csiaureli, — már régen befő jezték a kollektivizáoiót. Elfelejtettük, hogy néz ki a kulák Az én fiam már csak kevéssé ismeri é» az unokámat már érdekelni sem fog1a. önöknél azonban a falusi gazdagok elleni harc még igen fontos kérdés. Engem,, mint művészt igen ér. dekel az ezévi fesztiválon bemutatott szlovákiai filmhíradó, amely bemutatta az egyes falusi gazdagok bűnügyében folytatott bírósági tárgya, tósokat. Vi-sszaem'ékeztem a kollektivizációnak a Szovjetunióban lezajlott időszakára és a falvakon foly tátott osztályharcokra. Felmerültek előttem annak az időnek művészi alkotásai, — Solochov és mások Ezsn a téren igen aktuális témákat látok a népi demokráciák országainak művészei számára M. E. Csiaureli visszatért a művé SZÍ alkotásokban szükséges újszerűség kérdéséhez, amelyről már A. N Szazonov is beszélt: Hix^yan kell a filmen kifejezni, bemutatni például a falvakon folyó ossctályharcot? Nem szükséges éppen úgy kifejezni, mint azt annak idején a szovjet művészek tették. Lehetséges és szükséges új utakat ke resni az élet művészi megelevenité séhez. Amikor Szazanov elvtárs arról beszélt, nogy a művészi alkotásnak közel kell állnia a széles tömegekhez, ugyanakkor arra is gondolt, hogy minden művészi alkotásnak sajátos nemzeti formájúnak kell lennie. A népet magával ragadja A saját. nyelve, dallamai és történelmi képei, amelyeket már ősidők óta magában hordoz. A művészi munkában az újszerűség azt jelenti, hogy a valóságot újfajta módon keíl kifejezni, de a régi nemzeti hagyományok alapján. Az új téma természetesen új for. mát is követel. Hamisan csengne az építő lendületű új dal egy régi dal. lammal énekelve. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy össze kell zúzni és kell vetni azt, amit eddig alkottak. A régi alkotásokat meg keli becsülni és meg kell őrizni. Sokan gondolták annak idején, hogy minden régit össze kell törniők, ha valami újat akarnak kifejezni. Úgy viselkedtek, mint az elefánt a porcelán üzletben. A nép azonban elítélte azokat, akik meg akarták tagadni Rjepint, Csajkovszkit és az irodalom és művészet többi nagyságait. M. E. Csiaureli a továbbiakban arról is beszélt, mennyire fontos, hogy a filmalkotás a pozitív és negatív szerepeket betöltő alakokhoz való viszonyában hiven kifejezze a nép nézeteit. Az ellenségről nem le. het nűvösen és állásfoglalás nélkül beszélni, mintha a film igazolná vagy védené öt. A haladó gondolatokról nem lehet idegen hangon énekelni. Ha a művész a nép haladó gondolkodásának szolgálatában áll, akkor feltétel nélkül fel keli robbantania maga mögött az összes hidakat, amelyek összekötnék a reakciós burzsoá művészettel. A művésznek nemzete szemléletén kell állnia és meg kell emésztenie a világ kultúrájából minden legjobbat. A. N. Szazanov ezután nyilatkozott még a tudományos népszerűsítő film munkájáról és céljairól a Szovjetunióban: — Az utóbbi években a dokumentáris filmek területén hatalmas mun. kát végeztünk. A hosszú dokumentáris filmek körül szerzett tapasztalatok alapján elhatároztuk, hogy egyre gyakrabban rövid dokumentáris filmeket is fogunk forgatni. „A moszkvai építkezéseken" oímű fűmben, amelyet az idei fesztiválon bemutattunk a hatalmas lomonoszovovi egyetem építkezését öröki. tettük meg. Ez az építkezés ma már befejezést nyert A dokumentáris filmeken kívül rövid játékfilmeket is szándékszunk készíteni, amelyeket az igen kedvelt színes kiállításban szándékozunk forgatni. Ezek a rövid játékfilmek nálunk mind a gyermekek, mind a felnőttek számára az új káderek igen fontos előkészítőivé válhatnak. Két három ilyen film leforgatásával az ifjú tehetséges mflvése elnyeri a szükséges tapasztalatokat egész es tét betöltő film megalkotásához. A továbbiakban részletesen beszélt a tudományos ismeretterjesztő fii mek feladatairól és céljairól, amelyek hozzájárulnak a szovjet ember fejlődéséhez és ismereteinek elmélyítéséhez. — Évente körülbelül 200 iskolafilmet forgatunk különböző minisztériumok és tudományos intézetek megrendelésére. Az ilyen filmeknek igen nagy a nevelő jelentőségük és a fiatal közönséget gyakran befolyásolják kedvtelései vagy jövendő foglalkozása megválasztásában. A szerkesztők utolsó kérdése a szovjet film mestereinek a nepi demokratikus országok film-művészeivel való együttmunkálkodá. sára vonatkozott. M. E. Csiaurelli és A. N. Szazonov nagy megértéssel beszéltek erről a témáról. M. E. Csiaureli ezt moňdta: — H

a a népi demokratikus országokkal folytatott konkrét együttmunkálkodásról akarok beszélni, akkor meg kell emlékeznem elsősor ban a Csehszlovákiával való együttműködésre, „Az új Csehszlovákia" című film forgatása közben és ezzel kapcsolatban Vaszilij Bjeljajev és Vladimír Vlcsek rendezőkről. Kínai filmmunkásokkal forgattuk a „Felszabadult Kína" ós a „Kínai nép győzelme" című filmeket, amelyeket Sztálin.díjjal tüntettek ki. Az albán film művészeivel forgatjuk az albán nép nagy hőséről, Skandelbegrol szóló filmet. Az együttmunkálkodás legjobb formája munkában szerzett tapasztalataink állandó ki cserélése. A filmek kicserélése és kölcsönös bemutatása országainkban igen hathatós eszkőz a mélyebb és kölcsönös megismerés megvalósításához. — Moszkvában sok csehszlovák filmet láttam és rajtuk keresztül megismerkedtem Csehszlovákia életévei — mondta a beszélgetés végén A. N. Szazonov. — Mikor most Karlové Varyba jöttem, tulajdonképpen régi ismerőseimhez és barátaimhoz érkeztem. A Csemadok somorjai helyi csoportja is hozzájárul a békearatás sikeréhez Nagy lelkesedéssel indult a somorjai kultúrbrigád az újvásári állami birtokra, hogy felkeresve az arató munkásokat, segítségükre legyen a legszebb munka, az aratás, elvégzésében. A 40 tagú kultúrbrigád megérkezése után előbb serényen hozzáfogott a munkához és a levágott búza-, táblán a kévéket összehordta Csak ezután gyűltek össze, hogy előadják kultúrműsorukat és néhány kelle. mes órát szerezzenek az aratóknak. A somorjai helyi csoport tagjai ezzel ráléptek arra az útra, amelyen m

a minden dolgozónak járnia kell, ha azt. akarjuk, hogy népünk élet- és kultúr.szín vonala állandóan emelkedjék, A földműves és ipari munkásság között csak úgy lesz meg a szoros együttműködés, ha egymá

s munkáját kölcsönösen értékelni és segíteni fogják. Fél Miklós, Somorja, GÄLY OLGA: Szabad ország földjéb'ó1 nőttek... Itt északon még lobon ring a lányderekú szőke búza, de alázatos, dús fejét földanyja már ölére húzza. * Huüámzanak a búzatáblák és mag mesél mesét a magnak, hogy jönnek majd erős legények büszkeszemű öreg parasztok, vasparipákon ifjú lányok és nótaszóval learatnak. Bólogatnak a telt kalászok, zizegve susognak a szélben s mint menyasszony az esküvőt, úgy várják, hogy egy szép napon anyjuk ölére hullnák érten. Hullámzanak a búzatáblák és mag mesél mesét a magnak, tán földbeszántott egyik őse volt ismerője borzalmaknak, hogy vannak földek, hol a búzát dicstelen a tengerbe szórják a börze falánk hiénái, míg éhezők az utcát róják. Harmatos könnyel megsiratják e bús mesét a friss kalászok, Szabad ország földjéből nőttek s naponta lesik féltő gonddal minden magját izmos parasztok. Nálunk is tengerré válik a sok kicsépelt drága mag. Arany teng érként ömlik, ömlik, hullámvölgy hullámvölgyre hág, siet minden szem végső célja a beteljesedés felé — legyen belőle dolgozóink asztalán foszlós, lágy kenyér. (Roztezs, 1952 július). Ipari dolgozók kuli ármunkája A fülekl Kovosmalt kultúrbrigádja Gregorovicg elvtárs vezetésével sikerrel szerepelt Bucsinán. Kultúr műsort adtak az építő üzem dolgozóinak. A kultúrbrigád tagjai a fflleki Kovosmalt legjobb munkásai és hivatalnokai, akik már háro

m éve dolgoznak kultúrvonalon. Céljuk az, hogy az üzem dolgozóit és a környékbeli falvFjt lakosságát megismertessék, szórakoztassák és neveljék a népi kultúrával. Bucsina építő munkásai nagy lelkesedéssel fogadták a kultúrbrigádot és köszönetük jeléül szép könyvekkel és virágcsokrokkai ajándé. kozták meg. Levelemet építő munkatársaim nevében írom, mert Így szeretnénk nyilvánosan is kifejezni hálánkat a füleki Kovosmalt kul túrbrigád j áriak. Kívánunk nekik a jövőben is sok sikert a dolgozó nép kultúrszinvonalának emeléséért folytatott törekvéseikben. Kalás István, Söreg. Hol a KcWári kuStúrfelelős? Kővár falu közepén látható egy ablaktábláitól részben megfosztott elhagyatott épület. Ha érdeklődnél utána, azt a feleletet kapnád, hogy ez a kővári kultúrház, bár sokan egész más nevet találnának számára. Egy vasárnap déltájban sétára indultam a falun keresztül és megálltam a „kultúrház" nyitott ajtaja előtt. Különös hangok hallatszottak az épületből és a kíváncsiság bevitt. Egy csoport fiatal állta körül az asztalt, és rendkívüli igyekezettel egy elszakadt rúgójú grammofont próbáltak megszólaltatni, ügy látszik, a túlbuzgó zenekedvelők csupa önzésből teljesen tönkre akarták tenni a zeneszerszámot. <4 figyelmemet különösen megragadta maga a kultúrház belseje. A piszok garmadája, cigarettás dobozok, papírhulladékok szanaszéjjel. Ezen ugyan egy kis jóakarat még segíthetne, és egy-kettőre eltüntethetnénk a csúf szemetet, annál siralmasabb azonban a falak állapota. Fehér színűket már lassan elvesztik és vigasztalanul lebegnek rajtuk idejét mult plakátok foszlányai Még mindig ott láthatjuk a falakon és a mennyezeten a farsangi színielőadás és mulatsáa díszleteinek roncsait, amelyek közt pókok gyönyörködtetik a szemlélőt akrobata mutatványaikkal. Meg kell emlékeznem a „könyvtárról" is, amely egyéb felesleges limlommal együtt a színpadon foglal helyet. A kultúrház folyosóján egy néhai kályha düledezik, odadobált téglák társaságában. Igaz, hogy most nincs rá szükség, mert jó öreg napunk bőven ontja sugarait, de jó lenne télen, amikor majd boldogan körülülnénk ha ugyan addigra ócskavas nem lesz belőle. A látottak felvetik az emberben a kérdést: ugyan hol a kővárt kultúrfelelős és hol a kővári kultúregyesület lelkiismerete? A kővárt fiatalok már megmutatták, hogy akarnak és tudnak előrehaladni, hát. hogy lehet az. hogy eltűrik a kultúrotthonukban uralkodó szégyenteljes rendetlenséget. Csemadoh-tagok, nézzetek körül, csak egy kis jóakarat, és minden 'endbejöhet. Anyagi lehetőségetek van hozzá, és a kollektív munkája ezzel egyesülve csodát tehet. Remélem legközelebb már dicséretesebb dolgokról számolhatók be a kővári kultúrmunbásokhat kapcsolatban. Pásztor István, tanító Apátújíalu v