Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-24 / 174. szám, csütörtök

4 U J SZO 1952 július 24. Hatalmas erÖk forrása — az árvái duzzasztógát Árvanvigy* környékét csak a ,täri#i-£i ismerték a múltban. De ezek te csa'T Felsöárva vidékét lá­togatták. niég volt. ha Árvavár­aljára látogattak el, ahol a közép­kori feudalizmus emlékeit keresték. Alsó- és Felsöárva között nagy a különbség. Míg Alsókubin környé­kén búzát ts termelnek, Slanica kör­nyékén és távolabb északra a bur­gonyán kívül csak árpa terem meg. Az élet ezen a vidéken Igen nehéz volt. Faházacskákban laktak az em­berek, és minden korona Igen nagv­rabecsült volt. Nem voltak kereseti lehetőségek, csak télen a fakitermelésnél. Ma Felsöárva vidékének lakosai egész más körülmények között élnek. Na­gyon sokan dolgoznak a kubini üzemekben vagy más ipari vállala­tokban. Sok embernek ad munka­lehetőséget Szlovákia egyik legha­talmasabb duzzasztógátjának, az árvái diuzzasztógátnak építése. A vízierőmü építésének története igen érdekes. Még 1942-ben kezdték építeni *s az építkezésben sok kül­földi cég is résztvett. Azonban az építkezés tulajdonképem megindulá­Báról csak a felszabadulás után be­szélbetünk, főleg a munkásosztály 1948-íki győzelme után. Ma nemcsak a villanytelep épüle­te áll készen, de nemsokára befeje­zik az áramfejlesztő és a vízturbi­nák szerelési munkálatait is. Az árvái duzzasztógát építése szükségessé tette több falu elköl­tő ztetését; 700 család hagyta el ré­gi lakóhelyét. Ezek a családok már el is költöztek és Szlovákia más területén kaptak ugyanakkora föld­területet, mint amekkorát elhagy­tak. Egyes családok magasabban fekvő területekre költöztek, ame­lyeket nem fog elöntenl a víz. Negy­ven család számára új falut építe­nek. Ez a falu már modern szo­cialista falu lesz. A lakóházak két­szobásak, előszobával, fürdőszobá­val, vízvezetékkel, pincével, villany­világítással. A falunak saját csa­tornázása lesz. Itt születik meg az űj szocialista falu, ahol megszűnik a régi, primitív élet. Nem feledkez­nek meg a kultúrigényekről sem. Büszkén emelkednek majd benne a kultúrház, az Iskola és a középüle­tek. A faluban IV. típusú Egységes Földműves Szövetkezet alakul. Az építkezésre a legjobb brigádo­kat Nyitra, Eperjes és Pozsony küldték. De az SNB brigádjai is áldozatkészen dolgoztak az árvái duzzasztógát építésén. A brigádosok segítségével vált lehetővé az alapok kiásása és a betonmunkák megkez­dése. A brigádosokra nagy Jelentőségű volt az, hogy itt megismerkedtek a munkássággal, az adminisztrációs alkalmazott megismerkedett a két­kézl munkással, munkájának érté­kével és jelentőségével. Szlovákia iparosítása a munka­brigádok minden tagjának szemében valósággá vžflt j többé nem tekin­tették üres frázisnak. A brigádo­sok és a munkások között őszinte barátság alakult ki. Az építkezéseken a munkálato­kat, mint emiitettem, gépesítették, amennyire ezt a rendelkezésre álló gépi berendezés lehetővé tette. Gőz­és Diesel-motorok segítettek a föld kiásásában. Bágerek, buldózérek és egyéb gépek pótolták a munkások százait. Az árvái duzzasztógát fő jelentő­sége abban van, hogy egy tartály­ban hatalmas mennyiségű vizet fog fel. Ezzel megakadályozzák az ár­vizek keletkezését, amelyek ezelőtt éven' e Ismétlődtek az Árva ég a Vág völgyében. A Vág folyó völ­gyében jelenleg három vízierőmü épül, további három befejezés előtt áll. A jelenlegi tervek szerint csu pán a Vágón tizenegy vízierőmü fog működni, amelyek közül mind­egyik annyi elektromos energiát fog fejleszteni, amellyel 8000 vagón szenet lehet évente megtakarítani. Ha figyelembe vesszük, hogy a hő­erővel fejlesztett energia nemcsak a szén problémája, han°m igen nagy probléma azért is, mert vasúttal kell a megfelelő helyre juttatni a szenet, akkor megértjük, hogy mi­lyen jelentősége van a vízierőmű­vek építésének és kiszélesítésének. Az építkezés állandó munkaerő­hiánnyal küzd. Éppen ezért igen nagy mértékben folyik a munkások és a brigádosok toborzása, hogy legalább a nyári hónapok alatt be­hozzák a késéseket. A tervek sze­rint az egész mű 1953-ra lesz kész, azonban lehetséges, hogy a határ­időt néhány hónappal megrövidíti^,. A munkásokról éa a brigádosok­ról igen jól gondoskodnak az épít­kezésen. Nem feledkeznek meg a kulturális igényekről sem. Színház áll a munkások és brigádosok ren­delkezésére, könyvtár, klubház és különféle üzletek szolgálják a dol gozókat. Itt a dolgozók azabadon is, Jegyre is kaphatnak különféle textilárukat. Az építkezés munkálatain a mun­kások ezrei és ezrei dolgoznak. Mindnyájan megérdemelték a kivá­ló munkás címét. Külön kell meg­említenünk Moravcsik Györgyöt, akit a köztársasági elnök a Munka renddel tüntetett ki. Meg kell emlí­tenünk a betonosok közül Záhor Antal éa Szmazák Mihály elvtársa­kat. Nem hagyhatjuk említés nél­kül Liszovszki és Jancsus elvtársa­kat sem, akik több újító javaslatot nyújtottak be, amivel fokozták a munkatermelékenységet. Beszélgettünk Medelke József elvtárssal, az üzemi bizottság elnö­kével, aki elmondta, hogy az üzem­ben a munkások 80%-a szocialista versenyben áll. Ezekkel a verse­nyekkel és új munkamódszerek be­vezetésével igyekeznek pótolni a munkaerőhiányt. Hogy a munkála­tok még gyorsabban folyjanak, a hivatalnokok és mesterek munkaidő után 6 órától 9 óráig maguk is bri­gádmunkát vég :nek. Beszélgetés közben arról is érdek­lődtünk Medelka elvtársnál, hogyan működik a pártszervezet az üzem­ben. Elmondotta, hogy a pártokta­tási év alatt igyekeztek a párton­kivülleket is bekapcsolni az okta­tásba olyan kiváló dolgozókat, aki­ket később a pártba ajánlottak. Voltak közrtük igen sokan olyanok is. akiknek leghőbb vágyuk volt, hogy párttagok lehessenek. Ezek közé tartozik például Becsák Vil­mos is, aki a maga 175%-ával a legjobb bágeresek egyike és aki már a katonaságnál kötelezettséget vállalt, hogy a bágeren igyekszik minél jobb munkát végezni. Árvamegye mindig ismert volt természeti szépségeiről. A bennszü­lött azonban ezen a vidéken sze­génységben és igen primitiv körül­mények között élt. Az élet a fahá­zakban sohasem volt könnyű. Az árvái időjárás sem engedte meg a ldsparasztnak a könnyű életet, aki a maga kis darab földjén sohasem tudta biztosítani családjának a ke nyeret. Káposzta és zsírtalan krumpli volt az árvaiak egész évi tápláléka. Jellemző volt erre a vi­dékre a kivándorlás és az, hogy messze viť -kre kellett vándorolniok munkáért. A Köztársaság felszaba­dulása után az árvakörnyéki négy ipari üzem felépítése biztosítja az árvaiak megélhetését. Atvamegye fiai harcoltak szabadságuk kivívá­sáért. Ma a fiatal árvaiak munka­ruhában dolgoznak az űj ipari üze­mekben és sokan szakiskolát vé­geznek. Ezek munkások és szak­munkások lesznek. Az árvái ipar harcot folytat az árva} házacskák nyomora és nélkülözése ellen. Ezen a nyomoron akart segíteni a Mün­chen-előtti Köztársaságban ls Siro­ky elvtárs, mint a Kommunista Párt funkcionáriusa és képviselője, amikor Szlovákia dolgozó népe kö­r:'>en és a parlamentben propagál­ta Szlovákia iparosításának tervét, hogy a szlovák nép életszínvonalát a cseh- és a morvaországi nép élet­színvonalára emelhesse. Siroky elv­társ tervei ma szemünk előtt vál­nak valósággá. Nem, — Árváról nem fogják töb­bé énekelni az Ismert dalt: „Árva, Árva, milyen bánatos vagy". Az árvaiak a szocialista haza ön­tudatos és harcos építői. Vidor István. Lelkesen dolgoznak a komáromi hajógyár CsISz-tagjai Szlovák elvtárs, a komáromi hajó­gyár CsISz üzemi csoportjának elnöke meghívott az üzemi csoport központi bizottságának ülésére. Meghívásának örömmel tettem eleget. Az elnök meg­nyitó szavai után Ing. Fekiacs elvtárs szólalt fel. — Hogy üzemeinkben sikerrel beve­zethessük a munka új szocialista for­máit és hogy emeljük a munka terme­lékénységét és a termékek minőségét, bevezettük üzemünkben az ifjúság szakoktatását, körökben és a CsISz üzemi csoportjának keretében. — Ez­után Ing. Fekiács elvtárs arról beszélt, hogyan folytatták a toborzó akciót, ho­gyan nyerték meg a CslSz-tagokat a körökben való oktatásra és hogy ezek a körök hogyan kezdték meg tevékeny­ségükét. így például az I. és V. üzem­szakaszon működő ifjú technikusok és újítók klubja már több ízben tartott oktatást a hajóépítésről. Ezeket az ok­tatásokat előadások egészítették ki, amelyeken szemléltetően magyarázták meg rajzok alapján az előadások tár­gyát Mindig idősebb, tapasztalt hajó­munkások adtak elő, azonban gyakran tartottak előadást fiatal technikusok is és így összekötötték az elméletet a gyakorlattal. — A II., Hl. és IV. üzemszakaszokon ifjúságunk most szervezkedik, de gya­korlati tevékenységet még nem kez­dett — mondotta továbbá Fekiacs elv­társ. Ezért a részcsoportok elnökei és funkcionáriusai felelősek, mert rájuk bízták a szervezési feladatot. — Az if­júság szakoktatására alakult aktíva vezetőjének, Fekiacs elvtársnak ^szaval után vita felődött ki. A jég megtört. Az ifjú elvtársak élénken résztvettek a vitában. Ugyanígy élénk vita keletke­zett Skrovánek elvtárs beszámolója után is, aki a technikusok és újítók nemrégen létesített üzemi klubjának tevékenységéről, valamint a termelési műszaki kabinetről beszélt. A vitában felszólaló ifjú előadók és vitafelszólalók lelkesen "mondották el, hogyan gyűlnek össze a munkásújítók és technikusok, hogy kölcsönösen kicse­réljék tapasztalataikat, hogy elsajátít­sák az új technikát, a jobb, haladó munkamódszereket, hogy a hajógyár munkahelyein megszüntessék a nehéz fáradságos munkákat és jobb munka­megszervezéssel fokozzák a munkater­melékenységet. A gyűlés végéhez közeledik. A CsISz üzemi csoport központi bizottságának elnöke emlékeztet arra, hogy az ifjúság nincs az összes műhelyekben és munka­helyeken úgy bekapcsolva az építő mun kába, mint ahogy a terv teljesítése és a jobb holnap biztosítása megkövete­lik. Az üzemen kívüli tevékenységük sem kielégítő főleg az EFSz-ekben vég­zett működésük. Nem mindegyik CsiSz tag viselkedik a közéletben úgy, ahogy azt tőle a hazafias érzület megkívánja. A munkamegosztást a csoportokban jobban kell megszerveni.. Szükséges, hogy a vezető funkcionáriusok mindig és mindenütt példaképül szolgáljanak a többieknek, tanácsot adjanak, irányít­sanak és a káderek iránti kötelességei­ket ne közömbösen, hanem a munkás­osztály, a Párt és a szakszervezetek szeretetétől vezetve végezzék. Továbbá munkájukat össze kell kapcsolni a kul­túrtevékenységgel is. — Tudatosítanunk kell azt, hogy az új üzemek gazdái vagyunk és szi­lárdan ott kell állnunk, ahol a szocia­lizmus érdekei megkívánják, — mon­dotta végezetül a CsISz üzemi csoport elnöke. A gyűlés véget ért. Kimentünk a me­leg júliusi estébe. Hazafelé utamon a szocializmus fiatal építőinek — az if­jú hajógyári munkásoknak örömteli, vidám nevetése és dala kisért, akik be­csületes munkájukkal a világbékéért harcolnak. Feranec Antal. Jelentés a kormány üléséről A kormány július 22-én, kedden ülést tartott, amelyet Antonin Zá­potocky kormányelnök vezetett. Dr. Zdenek Nejedlý tanár, isko­la-, tudomány- és müvészetügyi mi­niszter a kormány elé terjesztette és részletesen megindokolta a Cseh­szlovák Tudományos Akadémiáról szóló- törvényjavaslatot. A javaslat alapján, amelyet a kormány vita után jóváhagyott, Csehszlovák Tu­dományos Akadémiát létesítenek, mint a Csehszlovák Köztársaság legmagasabb tudományos intézmé­nyét, amely az állam legjelentősebb tudományos dolgozóit egyesíti. Az Akadémia a királyi Cseh N Tudomá­nyos Társulat átépítésével létesül, amely társulatot 1748-ban alapítot­tak. A cseh tudományos és művé­szeti Akadémia a cseh és szlovák tudomány haladó hagyományaira alapozza működését. Az Akadémia feladata tervszerű és szervezett munka az elméleti és gyakorlati tudományokban, hogy az alkotó tudományos kutatás útján a népet és a szocializmus felépítését szolgálja hazánkban. Az Akadémia tagjai egyrészt rendes tagok — akadémikusok lesz­nek, — másrészt levelező tagok. Az akadémikusok és a levelezőtagoK számát a kormány határozza meg az Akadémia javaslata alapján. A Csehszlovák Tudományos Aka­démia kiépítésével lefektetik a tu­domány, haladás és műveltség fej­lődésének szilárd alapjai, amelyek dolgozó népünknek az ismeretek, minden terén megvilágítják a ttr* ténelmi perspektívákat, a szociális­mushoz és kommunizmushoz vezető utat. Ing. Jozef Púčik miniszternek, az állami tervhivatal elnökének jelen­tése a kormány számára alapul szolgál az állami nemzetgazdasági terv Július havi és 1952-es év első félévi teljesítésének elemzésére. E jelentés jóváhagyásával egyidejű­leg a kormány intézkedések egész sorát tette az ez évben tervezett ft ladatok teljesítésének biztosításá­ra gazdaságunk valamennyi szaka­szán. Jaroslav Kabss pénzügyminiszter javaslatával kapcsolatban a kor­mány jóváhagyta az 1953. évi álla­mi költségvetési javaslat összeállí­tásának elveit. Ezen elveluiek meg kell szilárdítaniok az állami költ­ségvetés kapcsolatát a nemzetgaz­daság fejlődésének állami tervével, a költségvetési kiadások lehető leg­nagyobb részét a normákra, és a termelési mutatókra kell alapoznia és újból rendeznie kell a nemzeti bizottságok gazdálkodását és azok­nak bekapcsolását az állami költ­ségvetésbe. Jozef Krosnáŕ felvásárlási mi­niszter javaslatára a kormány jó­váhagyta azt, hogy bevezessék az 1952-es termésből a gabonamagvak kicserélését és a felvásárlási minisz­ter feladatává tette, hogy minél előbb hirdesse ki a kicserélés lehe­tőségét és módjait és biztosítsa a kicserélés helyes alkalmazását, va­lamint rendes nyüvántartását. Dr. A. Gregor külkereskedelmi miniszter javaslata alapján a kor­mány jóváhagyta a külkereskedel­mi minisztériumnak a devizaügyek­ben való illetékességéről szóló ren­delkezést. Az ülés további részében a kor­mány meghallgatta Václav Pokor­ný fűtőanyag- és energetikai mi­niszter jelentését a villanyáramfo­gyasztásban uralkodó helyzetről. Az ő inditványára a kormány intéz­kedések egész sorát tette, amelyek célja, hogy hozzájáruljanak a szük­séges villanyenergia megtakarítás eléréséhez a fogyasztás szabályozá­sával és a pazarlás megakadályo­zásával mind az üzemekben, mind a háztartásokban. A további intéz­kedések, amelyeket a kormány jő­! váhagyott, az energetikai üzemek I felépítésének biztosítását célozzák. A Szlovákiai Szakszervezeti Tanács plenáris üléséről A Központi Szakszervezeti Ta­nács nagyjelentőségű ülésezése után, július 22-én Pozsonyban a Szlovákiai Szakszervezeti Tanács tartott plenáris ülést. Az ülést František Zupka elvtárs nyitotta meg és vezette le. A plenáris ülésen résetvett Ján Puli elvtárs, az SzKP KB titkára. Juraj Sén, a Szlovákiái Szakszervezeti Tanács alelnöke, beszámolójában értékelte a ROH munkáját Szlovákiában a második általános szakszervezeti kongresz­szus '*a. I beszámolót követő vitá­ban az elvtársak a szakszervezeti munka fogyatékosságairól, a szak­szervezeteken belüli fegyelem meg­sértéséről, a ROH-szervek tömeg­politikai és kádermunkájának fo­gyatékosságairól beszéltek. Végezetül František Zupka elv­társ, a Szlovákiai Szakszervezeti Tanács elnöke a Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalom új feladatairól beszélt és előadta a Szlovákia Szakszervezeti Tanács plenáris ülé­sének határozati javaslatát, ame­lyet a plénum egyhangúlag jóvá­hagyott. A határozat kitűzi a szak­szervezetek fő feladatait az elkövet­kező időszakban. Az ülés végén a Szlovákiai Szakszervezeti Tanács rendes tagjaiul felvették Emília Adamkovát, Ján Vlnieskát, Stefan Siskát, Stefan Skla dánt, Jozef Bla­zseket, Ján Madluskát, Štefan Svi­horikot és Miohal Spačekot. Ezután megválasztották a Szlovákiai Szak­szervezeti Tanács 17-tagú elnöksé­gét, élén František Zupka elvtárs­sal. Az elnökség további tagjai: Tlmofej Skalicky, Ján Vlnieska, Emí­lia Adamková, Stefan Siska, Jozef Blazsek, Stefan Skladan, Stefan Svihoriik, Michal Špaček, Ján Hviz­dák, Maorié Peterková, Ján Madlus­ka, • Ladislav Zajac, Jozef Valuska és Michal Kimlik. Magyarországi dolgozók üdülése a Magas-Tátrában A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom leggyönyörűbb üdülőköz­pontjaiban, a Magas Tátrában eb­ben az évben is a baráti népi demo­kratikus országok számos élenjáró dolgozója, élmunkása és újítója ' dül. A tátralomnicí Morava-ROH üdü­lőben a nyári üdültetés folyamán két tizennégynapos turnusban már 269 magyar üdülő vett részt, akik a Magyar Népköztársaság gazdasá­gának és szocialista fejlődésének építésében a legnagyobb érdemeket szerezték. Július 20-tól ebben az i'iülöben a harmadtik csoport üdül, amely 130 magyar üdülőből áll. A magyar do!jozók üdülésük a'.att nemcsak hazánk természeti szépségeit ismerik meg, hanem itte­ni tartózkodásukat felhasználják arra is, hogy kicseréljék tapaszta­lataikat legjobb dolgozóinkkal. E tapasztalatcserére alkalmul szolgál­nak a szakszervezeti aktívák és esték, a baráti beszélgetések, ame­lyeket dolgozóinkkal folytatnak. Az üdülőben folyó kultúrpolitikai tevé­kenység is arra irányul, hogy a ma­gyar* üdülők megismerkedjenek szocialista építésünk sikered vei. A Magyar Népköztársaságból ér­kezett üdülők között van Szutyor János bőripari munkás, aki szak­májának legjobb dolgozója és már teljesítette az első magyar ötéves terv feladatait. Krausz Anna él­murakásnő, az Adria-selyemszövő munkásnöje, lelkesedéssel számol be arról az új életről, amelyet ma a népi demokratikus államok mun­kásoszt'lya él. Horthy Magyaror­szága alatt a munkás sohasem tölt­hette volna kiérdemelt szünidejét ily gyönyörű környezetben, mint a Magas Tátra. Halász Béla 52 éves munkás, a budapesti Ganz-hajógyár műhelyvezetője, aki kiváló munká­jáért kitüntetésben részesült, lelke­sedéssel beszél munkájáról és a dolgozók örömteli életéről a Magyar Népköz társas ágban.

Next

/
Thumbnails
Contents