Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-24 / 174. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek? SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1952 július 24. csütörtök 2 Kčs V. évfolyam, 174. szám. c/l mai számban: A Fesztivál első hetének három hazai filmjéről (2. old.) A Szovjet nemzetgazdiaság fejlesztése állami terv teljesíté­se 1952 második negyedévének eredményei (3. old.) Hatalmas erők forrása az árvái duzzasztógát (4. old.) Zácsik Imre kombájnos 11 nap alatt 137 hektár gabonát aratott le és csépelt ki. (5. cld.) „A kommunizmus építkezései szorosan összefüggnek az ember fejlődésével". (6. old.) * Uj győzelmek felé a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom munkájában A Központi Szakszervezeti Tanács az elmúlt napokban tartott plenáris ülését valóban történelminek nevez­hetjük, mivel lefolyása és az elfoga. dott határozatok megteremtették az előfeltételt a forradalmi szakszerve­zeti munka komoly változására üze­meinkben. A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom a Vörös Szakszervezetek és a Forradalmi szakszervezetek dicső ha­gyományaira támaszkodik az első köztársaság idejéből. A forradalmi szakszervezetek a kapitalizmus alatt arra tanították a dolgozó népet, hogy rendes életszínvonalának tartós biz­tosítása és állandó fokozása csak a bér. és gazdasági vonalon folytatott harcnak a politikai harccal, az ál­lamhatalomért folytatott harccal va­ló összekötésével lehetséges, mivel egyedül a kapitalista rendszer meg­döntésével, a politikai és gazdasági hatalomnak a munkásosztály által való átvételével lehet tartósan bizto­sítani a dolgozó nép életszínvonalá­nak állandó javulását. A kapitalisták és a burzsoá állam­hatalom minden olyan kísérletei elle­nére, hogy a forradalmi szakszerve, zeteket letérítsék az osztályharc út­járól sárga szakszervezetek szerve­zésével, a vezérek megvesztegetésé­vel és ügynökök kiküldésével a hala­dó szakszervezetek soraiba, a forra­dalmi szakszervezetek, mint a mun­kásosztály eszköze teljesítették kül­detésüket. Főleg azért teljesíthették azt, mert szülő Kommunista Pártunk adott irányt és vonalat forradalmi szakszervezeti szerveinknek.. Különösen fontos szerepet játszot­tak a szakszervezetek 1945 után, amikor a dicső Szovjet Hadsereg fel­szabadított bennünket és aniilftr min den akadály és a reakció, valamint segítőtársai kísérletei ellenére telje­sült minden dolgozónak a vágya, az egységes Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom létrehozása. Az egységes szakszervezet már eb. ben az időben fontos szerepet ját­szott a nehézipar, a bankok és bizto­sító intézetek államosításában. Ké­sőbb az 1948-as dicső februári napok, ban Gottwald elvtárs utasításaihoz és tanácsaihoz igazodva, a forradal­mi szakszervezetek elősegítették a munkásosztály győzelmét. Azonban 1948 februárja, de főleg a második őssz.szakszervezetl kong­resszus és Zápotocky elvtársnak a Központi Szakszervezeti. Tanács el­nökségéből való távozása után a szakszervezetek sántítani kezdtek, föféladataik teljesítésében. Hogy a forradalmi szakszervezeti mozgalom azon idő óta jelentős munkát is vég. zett mégis meg kell említeni, hogy a második össz-szakszervezeti kong­resszus határozatait konrántsem tel­jesítették elégségesen és hajtották végre következetesen. Ügy, ahogy Slánsky, Svermová Sling és társaik áruló bandája hely­telen és kártevő módszereket vitt be a pártmunkába, úgy, ahogy az ő kár. tevékenységük megmutatkozott ipa­runk tervezésében és építésében, kár­tevő módszereik ugyanúgy megnyil­vánultak a forradalmi szakszerve­zetek munkájában is. Ezek a kárte­vők he'ytelen munkamódszerek al_ kalmazáíával igyekeztek n pártból lékknélkiili szervezeti apparátust csinálni, annál inkább igyekeztek ugyanezt kialakítani a legfontosabb és legjelentősebb tömegszervezetből, a forradalmi szakszervezeti mozga­lomból ís. Arra törekedtek, hogy a szakszervezeteket letérítsék az út­ról és elvonják figyelmüket a fő épí­tő feladatoktól. Slánsky és Svermová monopolizálták a maguk részére a Pártban, a szakszervezetek kérdései­ben való döntést. A Központi Szak­szervezeti Tanács plenáris ülése meg. mutatta, hogy a szakszervezeteknek diktáltak, hogy a szakszervezetek apparátusába gyakran olyan elvtár­sakat ültettek, akikről a pártban ki jelentették, hogy „különleges szere­pet" kell játszaniok, ami semmikép­pen sem járult hozzá a választott szakszervezeti szervek konszolidálá­sához és a tömör munkakollektíva kialakításához. Annak következté­ben, hogy a Párt nem Irányította a kommunistáknak a szakszervezetek­ben végzett munkáját, a kommunis­ták nem látták a forradalmi szak. szervezet főfeladatát — a termelés szervezőjévé válni. Ha a háború előtt a kapitalizmus idején a szakszervezetek a szocializ­mus iskolái voltak, úgy ma, amikor a munkásosztály uralkodó osztállyá vált a forradalmi szakszervezeteknek a kommunizmus iskolájává kell válj nia. Azáltal, hogy üzemeink, gyára­ink és bankjaink államosítva lettek és a nép kezébe kerültek, a munkás­osztály ezen üzemek tulajdonosává vált. a forradalmi szakszervezetek magasabb munkatartalmat kapnak, mint azelőtt. Ma már nem léteznek ellentétek a munkások és üzemek között, amelyek a dolgozók tulajdo­nává váltak. Ezért a dolgozók érdekvédelmének mindennapos feladatai mellett a for­radalmi szakszervezeti mozgalom mint főfeladatot átveszi a termelés megszervezésének elősegítését, ellen­őrzésének végrehajtását és a dolgo­zók nevelését a szocializmus építési feladatainak teljesítésére és a kapi­talista gondolkozás csfckevényétó'I való megtisztítására. Mert egyedül az ipari és mezőgaz­dasági terv rendes teljesítése és gaz. <]a*águnk további kiépítése biztosít­ják tartósan az életszínvonal Addigi növekedését. Hogy a terv minden szakaszon teljesítve legyen, hogy fo­kozódjék a. munka termelékenysége, azt elsősorban a helyes munkameg­szervezéssel és a szocialista munka­verseny kifejlesztésével lehet elérni. A forradalmi szakszervezeti moz­galom nem teljesíthette jól feladatát azért sem. mert a, ROH szervezeti felépítése nem felelt meg a növekvő feladatoknak.fMár a CsKP Központi Bizottságának szeptemberi ülésén Dolansky elvtárs kritika alá vette a Forradalmi Szakszervezeti Mozga. lom munkáját és rámutatott a hatal­mas szövetség erős centralizálásának károsságára és a szakszervezetek helytelen munkamódszereire. A szak­szervezeti mozgalmat; irányító elv­társak nem indultak ki teljes mér­tékben a Párt Központi Bizottságá­nak e kritikájából. Csupán a szak­szervezeti mozgalom újjászervezésé­nek kérdését vették ki belőle a de­centralizálás. a szövetségek felosztá­sa, új szövetségek kialakítása s az egyes szövetségeknek nagyobb ha­táskörrel való felruházása alapján, azonban nem hajtották végre a munkamódok és módszerek elemzé­sét és nem vonták le ebből a követ­keztetéseket. Maga az ötventagú el­nökség sem volt mozgékony szerv és a titkárságot alkotó titkárok nem alkottak egyöntetű tömör munkakol­lektíváí. A magasabb óssz-szakszerve zetl, szövetségi szervekben nem al­kalmazták a kritikát és önkritikát, nem leplezték le szigorúan a hibákat és hiányosságokat, a funkcionáriusok megelégedtek csupán azok formális megállapításával. Ezért a forrada'mi szakszervezeti mozgalom újjászervezésénél meg kellett tárgyalni mind a magasabb mind az alacsonyabb szervek mun­kamódszereit is. fis itt megáll api­Szlovákiában július 21-ig 10.408 földműves lépett be a szövetkezesekbe Az újonnan belépő szövetkezeti tagok túlnyomó többsége középparaszt Az elmúlt héten az egyes kerüle­tekben további szép eredményeket értek el a pártnak és a kormánynak az EFSz-ek megszilárdításáról és to­vábbfejlesztéséről szóló határozata teljesítésében. Ismét kitűnt, hogy ezen fontos feladat teljesítésére a legjobban a kassai és besztercebá­nyai kerület készült fel. Igaz, az eperjesi kerületben is szép eredmé­nyekről számolnak be az elmúlt na­pokban. Feltűnő azonban, hogy a nyitrai és a bratislavai kerületben még mindig késnek a várt eredmé­nyek. Július 21-ig Szlovákiában 10.408 földműves 47.118 hektár földdel lé­pett be a szövetkezetekbe. Egy föld­művesre átlag 4.52 hektár esik, ami arról tanúskodik, hogy az új szö­vetkezeti tagok túlnyomó része kö­zépparaszt. A kassai kerületben június elejé­től kezdödőleg 49 Hl. és IV. típusú EFSz-t alakítottak. Ebből 34 EFSz magába zárja a falu többségét, a többi helyeken pedig a többségért meggyőző tevékenységet folytatnak. Ezenkívül 11 régebben megalakított szövetkezet annyi új tagot szerzett, hogy most már szintén magában foglalja a falu lakosságának többsé­gét. A besztercebányai kerületben eddig 35 III. és IV. típusú EFSz-t alakítottak, amelyekbe belépett az egyes falvak földműveseinek többsé­ge. Az eperjesi kerületben az elmúlt szombaton és vasárnap 631 kis- és középföldmüvest nyertek meg a kö zös gazdálkodásnak. A legjobb eredményt a nagymihályi járás Obo­rin községében érték el, ahol vasár­nap megalakították a IH. típusú szövetkezetet, melynek munkarendjét a kis- és középföldmüvesek 99 szá­zaléka aláírta. A helyi pártszerve­zet a helyi Nemzeti Bizottság funk­cionáriusainak nagy segítséget gyúj­tottak a kerületi és járási nemzeti bizottság dolgozói. Több alkalommal agit-csoportokat küldtek ki a falu­ba, amely mindenekelőtt a helyi funkcionáriusokkal megbeszélte, mi­lyen földművesekről van szó a köz­ségben, kik vonzódnak legjobban a szövetkezethez, kik állnak legmesz­szebb a szövetkezeti gondolatoktól, kihez milyen érvekkel mennek, ki a kulák, vagyis ki az, akit nem lehet a szövetkezetbe bevenni. Ezekután megkezdték a tulajdonképpeni meg­győző munkát. Főleg az egyéni be­szélgetésekre fektették a súlyt. A legjobb érvek közé tartoznak a jól működő szövetkezetek eredményei és a szovjet kolhoztagok eredményei, akik a gépek segítségével jóval ma­gasabb terméseket tudnak elérni, mint az egyénileg gazdálkodók. A többszöri egyéni és csoportos beszél­getés -után vasárnap kult-úrelőadás­sal egybekötött nyilvános népbeszél­getést szerveztek. Utána megindul­tak az agitkettösök és házról-házra vették a kis- és középföldműves4»ket. Az eredmény az lett, hogy csaknem minden dolgozó földműves belépett a szövetkezetbe. Meg kell említe­nünk, hogy a személyi agitációt jól kiegészítették a villámújságok, a fali­újságok, a járási földmüve* újság stb. Fontos, hogy minde#ekélött a nagymihályi járás funkcionáriusai vegyenek példát ebből a szép ered­ményből és hogy ez a siker további sikerek elérésére buzdítsa ét lelke­sítse őket. Buzdítsa továbbá új len­dületre ez a példa a nagykaposi, a vranovi, a szobránci, a sztropkovi és a mezőlaborci járásokat, amelyek­ben ugyancsak vannak már eredmé­nyek. Homonna, Eperjes és Bártfa számára legyen Oforin meggyőző bi­zonyítéka annak, hogy a jól előké­szített és rendszeres meggyőző mun­ka meghozza a gyümölcsét. De mindenekelőtt a nyitrai és a bratislavai kerületek népi közigazga­tásának funkcionáriusai még elszán­tabban és még kitartóbban harcol­janak az egyénileg gazdálkodó kis­és középföldmüves tömegek megnye­réséért. Hozzák be mennél előbb a késést, hogy a bratislavai és nyitrai kerületek is beszámolhassanak & párt é»fc©rtwányhatározat teljesítésé­ről. A balázsfai szövetkezet teljesítette beadását: 1710 mázsa gabonát adott az államnak (Folytatás a 2. oldalon) A bnlázsfai szövetkezet tagjai az aratás győzelmes befejezése után teljes erővel és odaadással fogtak hozzá a csépléshez, hisz az volt a tervük, hogy a beadásban is elsők legyenek a járásban. E cél elérése végett még nagyobb igyekezettől fűtve dolgoznak; lelkesíti őket a ki­váló termés is, mert a tavalyi 17 i mázsás hozamot a szovjet tapaszta­latok alkalmazásával az idén 26 má­zsás átlagra emelték. A közös munkák és a közös va­gyonhoz való odaadó ragaszkodás diadalmas győzelemmel végződött, mert a balázsfai szövetkezet a mai napon százszázalékra teljesítette a gabonabeadást. Öröm volt nézni a zászlókkal és jelmondatokkal feldí­szített traktorokat és szekereket, melyek valóságos diadalmenetben vitték a gabonát a szerdahelyi föld­műves raktárszövetkezetbe. Mielőtt a szövetkezet tagjai átadták volna a gabonát, a szövetkezet elnöke rö­vid beszédben rámutatott arra, hogy a győzelmes gabonabeadás népi de­mokráciánk nagy segítségével és a szövetkezeti tagok szorgalmas mun­kája nyomán valósulhatott meg. Azután büszkén átadták a 813 má­zsa búzát, 406 mázsa rozsot, 463 má­zsa árpát és 28 mázsa zabot. Azonban a szövetkezet tagjai nem elégszenek meg ezzel az eredmény­nyel, hisz a cséplőgép még mindig zsákszámra ontja munkájuk bőséges eredményeit, amelyből túlteljesítik majd a gabonabeadási kötelezettsé­geiket. A gabonabeadás után vidám nótá­ba kezdve vonultak el a szövetkezet tagjai és ha ebben a pillanatban va­laki megkérdezte volna őket, ki lett a győztes, az induló szavaival vála­szoltak iolna: „ .. .akárki is lett, köztünk a győztes, a mi szülőhazánk lesz a győztes." Pakos Pál. Dunaszerdahely. Az alsóköröskényi szövetkezeti tagok 15 óra alatt 625 mázsa gabonát csépeltek el Az alsóköröskényi IV. típusú EFSz tagjai a munka jól megszervezésével és az asszonyoknak a munkába való bekapcsolásával az aratás idejét 2 nappal megrövidítették. Július 18-ig a tarlószántás tervét is 70 százalék­ra teljesítették A tervszerint 20 hektárt kell bevetniök másodtakar­mányokkal, eddig már 15 hektárt bevetettek. A szövetkezeti tagok a cséplést is úgy szervezték meg, hogy munka­közben feleslegesen egy perc se vesszen kárba és hogy a teljesít­mények fokozásával a lehető legha­marabb elvégezzék a cséplést és egyben teljesítsék a beadási kötele­zettséget is. A cséplőgépet átszerel­ték és a munkát úgy szervezték ineg, hogy alkalmazni lehessen a Bredjuk-féle cséplési módszert. Kiszélesítették a cséplőgép aszta­lát mindkét oldalról 120 cm-re, az elevátor hátsókerekeit 20 cm mélyen a földbe helyezték, megrövidítették a forgószíjat és meghosszabbították a törekhányó asztalt 60 cm-rel, hogy a törek egyenesen az elevátorba es­sen. Ezáltal megtakarítottak két munkaerőt. A Bredjuk-féle cséplési módszer alkalmazásával, amikor ugyanis két-két asszony adogatja a kévét két oldalról, a cséplőgép teljesítmé­nyét nagymértékben fokozták. Az­előtt 2—2.5 vagont tudtak naponta kicsépelni, most meg 15 óra alatt kicsépeltek 625 mázsa árpát. Az al­sóköröskényi szövetkezeti tagok a cséplést e hó 28-ig befejezik. Ezáltal a cséplés időtartamát 14 nappal megrövidítik. A közös aratás jó tapasztalataitól meggyőzve 21 dolgozó paraszt lépett be Pereszlényen a szövetkezetbe Pereszlény községben is nagy váj­tozást hozott az idei aratás. A köz­ség jól felkészült az aratásra. Örven­detes, hogy az idén 33 kis- és közép­paraszt közösen, gépek segítségével végezte az aratást. Ennek eredmé­nye azután abban mutatkozott, hogy aratás után 21 kis. és középparaszt jelentkezett a most alakuló III. tí­pusú szövetkezetbe. E kis- és közép­parasztok valamennyien rájöttek ar­ra, hogy jövőjük csakis a szövetke­zeti gazdálkodással van biztosítva és hogy csakis úgy tudnak harcolni, ha összefognak a reakció és a kulák­ság elleni küzdelemben. Kovács János, Ipolyság. A lévai szövetkezet harmadik munkacsoportja 37 és tél mázsás búzatermést ért el A lévai szövetkezet idei termésé­nek gyönyörű eredményei nagy visszhangra találnak nemcsak Lé­ván, hanem a környékbeli szövetke­zetekben is. Érdemes volt idejében elvetni a magot és jól gondozni a földet — mondják a szövetkezet­tagjai. — Jó munkáért a 35 mázsás árpatermés bőségesen megfizet. Ki­tűnő a terméseredmény búzából is és egyes földterületeken a szövetke­zet harmadik munkacsoportja 37.5 mázsás búzaterméssel dicsekedhetik. Bőven jut a termésből a szövetke­zet tagjainak, eleget tesznek a gabo­nabeadásnak is. Árpából 100 mázsá­val többet adtak a nép államának. De a többi terményeknél sem elég­szenek meg a százszázalékkal, ezért fokozottabb lendülettel dolgoznak és igyekeznek a csépléssel. Bresztovszki József, Léva.

Next

/
Thumbnails
Contents