Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-23 / 173. szám, szerda

1952 július 23. UJSI0 5 A királyhelmeci állami gazdaságok a kenyércsatában Jle&eLek a telmés betakarításától A dunaszerdahelyi járás szövetkezeteiben teljes lendülettel folyik a cséplés és a gabona beadása Nagybalogon az egyénileg gazdálkodók is közösen Járásunk dolgozó parasztsága, akik túlnyomó részben közösen, szövetkszetekbe tömörülve müvelik a földet, az élenjáró szovjet tapasztalatok elsajátításával és alkalmazásával szép eredményeket értek el a szocialista nagyüzemi gazdálkodás terén. Az idei békearatás is, melyet soha nem látott nagy lendülettel és lelkesedéssel kezdtek meg szövetkezeteink tagjai, azt bizonyítja, hogy a jól megszervezett és előkészített munkának meglesz az eredménye, így formálódnak át falvaink szocialista faluvá és így haladnak a fejlődéssel dolgozó parasztjaink, akik megértették pártunknak és kormányunknak a szövetkezetekről szóló határozatát, valamint az aratásról, cséplésröl és a gabonabegyüjtési munkákról szóló rendeletét, ezért erejük teljes bevetésével dolgoznak az idei gabonabegyüjtés sikeréért. Járásunk szövetkezeteiben az aratási munkák befejezés előtt állnak. Elmaradtak az aratással, Baka, Bős, Felbár, Felgőpatony, Királyfiakarcsa, Síkabony, Vásárűt és A keszegfalusi szövetkezet tagjai nagy szorgalommal és odaadással dolgoztak az aratásban. Lelkes munkájukkal kitűntek a cséplésnél is, amit bizonyít az, hogy gabonabeadásukat eddig 83.9 százalékban teljesítették. A szövetkezet jó példáját követve az egyénileg dolgozó kis- és középparasztok is igyekeznek a csépléssel és azon vannak, hogy hazafias kötelességüknek .minél előbb eleget tegyenek. Az egyéniek közül | Az ekecsi EFSz-ben a nemesócsai traktorállomás 12. brigádja dolgozik Jaksa József vezetése alatt. A traktorosok megmutatták, hogy nem ijednek meg a nehézségektől. A szakaszmechanikús például nagyon ritkán látogat el hozzájuk, mert ők maguk elvégzik a kisebb sérülések javítását. Az ekecsi határban még csak az elmúlt évben tagosították a földeket, úgy, hogy a barázdák helyei bizony még akadályozzák a munkát. A traktorosok azonban olyan szakszerűen kezelték a gépeket, hogy nagyobb javítást nem kellett végezni. Ollé JóDióspatony, de ezekben a szövetkezetekben is a héten már végeznek az aratással és nyomban megkezdik a cséplést. Vannak járásunkban olyan szövetkezetek is, a,hol már javában búgnak a cséplőgépek és pár nap múlva már a cséplés befejezéséről adják a jelentést. Járásunk szövetkezetei július 16-ig learattak 7748 hektárt és kicsépeltek 16.511 mázsa gabonát. A járás élenjáró szövetkezetei búzából 2699 mázsát, rozsból 1628 mázsát, árpából 4432 mázsát adtak be e hó 17-én. Az egyénileg gazdálkodók sokkal jobban lemaradtak az artásban és a cséplésben Is, mert még cáK^-k 4367 hektáron végezték el az aratást és 16 mázsa gabonát cipeltek ki a fentemlített időpontig. Hogy járásunk valamennyi egyénileg dolgozó parasztját felszabadítsuk az évszázados robotolástól, nagymérvű szövetkezeti tagtoborzási kampányt szerveztünk és eddigi eredményeinket felhasználva meggyőző és felvilágosító munkával kiszélesítjük a szövetkezetek taglétszámát. Bakos Pál, Dunaszerdahely. dicséretet érdemel Lencse Sándor, aki gabonabeadását július 16-ig százszázalékban teljesítette, de nem maradnak el a beadásban Trojzer Sándor és Trojzer András kisgazdák sem, akik ugyancsak megmutatják a békéhez való ragaszkodásukat ee százszázalékban eleget tettek a gabonabeadásnak. Hajtmann József, | Komárom. zsef, Viola László, Zemanyik Lajos, Dórák Jenő, Veszelovszki Ferenc és Fehér Lajos traktorosok napi átlagos teljesítménye 200 százalék volt. Követendő Zemanyik Lajoa példája, aki mint öntudatos CsISztag, a lehető legbecsületesebben végezte munkáját. Az ekecsi traktorosok példát mutatnak a szeredj traktorosbrigádnak is, amely szintén ugyanazon a területen dolgozik, de amíg az ekecsiek naponta átlagosan 8 hektárt arattak le, addig a szerediek csak 3 hektáron tudták elvégezni az aratást. Paksi László, Ekecs. arattak Nagybalogon az egyénileg gazdálkodók is közösen arattak, így aztán jól folyt a munka és pár nap múlva megkezdődik a cséplés. Az aratásban elért sikerek azzal magyarázhatók, hogy jól felkészültünk az aratásra, megszerveztük a munkákat és a traktorosok is nagy segítséget nyújtottak azzal, hogy lelkiismeretesen és jól dolgoztak. Különösen kitűnt Górta traktoros, aki átlag napi 8—10 hektárt is learatott, peí(ig a dombos fekvésű földek természetes akadályt jelentettek, ö azonban nem hátrált meg, mindig 4 oldalról vágta a rendet. Jól dolgoztak az aratás alatt Gertii ártón ifjú traktoros és Vas Zoltán aratócsoportja is, amelyben a 70 esztendős Bader Józsi bácsi nagyon szorgalma.: munkát végzett. Az idei békearatás döntő sikert jelenteit községünkben, mert az idén az egyénileg gazdálkodók is a szövetkezet példája nyomán csoportokat alakítottak, közösen végezték az aratást és rájöttek arra, hogy a közös munka sokkal előnyösebb és ez az egyedüli helyes út a boldog élethez. Hajdú András, Nagybalog. Csoportosan arattak a diószegi egyénileg gazdálkodók A diószegi cukorgyárhoz tartozó gazdaságban az aratás már a végéhez közeledik. A dolgozókra nem kis feladat várt, a nagy meleg következtében egyszerre érett meg minden gabona. A nehézségtől azonban nem ijedtek meg. Az üzemi pártszervezet brigádot szervezett, amely hatásos segítséget nyújtott az aratóknak. Több mint 40 hektár földön hordták össze a kévéket. És ezt a munkát a rendes munkaidőn kívül végezték. Jól megoldották az aratás problémáját a magángazdálkodók is. Csoportokat alakítottak és közösen arattak. Közben a tarlóhántást is elvégezték. Hrdllea Sándor, Diószeg. Csécsénypatonyban a CsISzcsoport segítségével a 12 napra tervezett aratást 5 nap alatt elvégezték A csécsénypatonyi szövetkezet békearatásába a helyi CsISz-csoport is teljes egészében bekapcsolódott. Két csoportot alakítottak és versenyre hívták ki a szövetkezet csoportjait. A verseny szép eredménynyel végződött; a fiatalok fél hektár földdel többett arattak le s így az élre kerültek. A szocialista munkaverseny eredménye az lett, hogy a 12 napra tervezett aratást 5 nap alatt végezték el. Havran Ferencné Csécsénypatony. A nagykaposi járásban Mokcsa Keréz község szövetkezete végzett elsőnek az aratással Mokcsa-Kerézen július 15-én befejeztéfesa búza és a rozs aratását és így elsők lettek a járásban. Nagy volt az örömv a szövetkezet tagjai között s lelkesen^ megfogadták; a csépléssel is az elsők akarnak lenni a járásban. Érdemes megemlíteni az aratás alatt példásan dolgozókat. Brandics Zsuzsa, Balog Sándor, Michalkó József, Balog Erzsébet kitartó és szívós munkájukkal bebizonyították, hogy készek megtenni mindent a szövetkezet kifejlesztéséért és a. boldogabb életért. Gurász István, Nagykapos, A királyhelmeci állami birtok dolgozói jól felkészültek az idei békearatásra. A mult év hibáiból okulva arra törekedtek, hogy a gabonaféléket minél előbb betakarítsák. Az aratás megkezdése előtt gondosan kijavították az aratógépeket és hogy jó munkát végeztek, bizonyltja az, hogy a gépek az aratás alatt egy percig se álltak. A helyesen megszervezett munkacsoportok között kifejlődött munkaverseny nagy lendületet adott az aratási munkáknak. Az igazgatósághoz tartozó összes gazdaságok versenyben álltak egymással. Minden gazdaság azon iparkodott, hogy a verseny élére kerüljön. Ezzel azonban még nem volt kimerítve a verseny, mert a gazdaságok keretén belül az aratást végző csoportok is versenyben álltak egymással. A szocialista munkaverseny tette lehetővé a királyhelmeci állami birtok dolgozóinak, hogy úgyszólván egy hét leforgása alatt végeztek az aratással. 1. A leleszi birtok dolgozói például kötelezettséget vállaltak arra, hogy az összes aratási munkákat 6 nap alatt elvégzik. Adott szavukat valóra is váltották, mert nem 6, hanem 5 nap alatt igézték az aratással. A tarlóhántással sem késtek egy percet sem. Amelyik tábláról egyik nap learatták a gabonát, másnap

( már a tarlóhántás is el volt rajta végezve. Az aratás befejezése után azonnal megkezdték a cséplést is. Egy darab 1400-as cséplőgéppel két váltásban csépeltek. Reggel 3 órakor már hallatszik a cséplőgép búgása. Talpon van ilyenkor Leleszen minden munkabíró ember. Mindnyájuk előtt egy a cél: minél gyorsabban végezni a csépléssel, hogy minél kevesebb szem vesszen kárba az acélos búzábó.l. 2. A szölőseki gazdaságban már nemcsak az aratással, hanem a csépléssel is végeztek. A tarlóhántást is százszázalékra elvégezték. A szőlöseki dolgozók azonban most sem ülnek karbatett kézzel, hanem az aratás és cséplés befejezése után a bodrogszögi gazdaság segítségére siettek, ahol egy kissé késtek az aratással, mivel gabonájuk későbben ért meg. Kása Gyula csoportja ma ott dolgozik a bodrogszögi gazdaság földjein. Az aratás és cséplés befejezése után az üzemi pártszervezet sem pihent meg babérjain, hanem bekapcsolódott a királyhelmeci járásban kibontakozó szövetkezeti mozgalomba. Bátran odaálltak a szölőseki kisés középgazdák elé, hogy meggyőzzék őket a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Minden szavukat konkrét bizonyítékokkal tudták alátámasztani, ami nagy hatást váltott ki szölőseki kis- és középgazdák előtt. A minden beszédnél többet érő példák ott játszódtak le a szemük előtt, az igazsághoz kétség nem fér. A konkrét példákkal alátámasztott agitációs munkának meg is lett az eredménye, mert július 13-án reggel 7 órától este 10 óráig a község 93 százaléka belépett a szövetkezetbe. 3. A szomotori gazdaság is július 14-re végzett az aratással. A jól megszervezett munkacsoportok kitettek magukért, de különösen halász Károly és Vida József tüntették ki magukat a munkában. Ez a két ember, hogy az aratást minél hamarább el tudják végezni, olyan aratógépet javított ki, amelyre a traktorállomás azt mondta, hogy kár rá az időt pazarolni. Halász Károlyék azonban nem így gondolkoztak. ök a fáradságot és a nehézséget nem vették figyelembe, ök csak azt látták, hogyha idejében ki tudják javítani a gépet* akármilyen fáradságba is kerül, megéri. Megéri, mert akkor egy géppel többet állíthatnak munkába és ezzel megrövidítik az aratás idejét. Halász Károlyék szorgalmas munkájának meg lett az eredménye. A gépet sikerült üzembehelyezniök és munkába állítaniok. Az egész aratás alatt ök dolgoztak a géppel és volt olyán nap, hogy azzal a géppel, mely a traktorállomáson ócskavasként feküdt, learattak 10 hektár gabonát is. Ha Vida József és Halász Károly azt mondták volna, hogy „kár a fáradságért", akkor az aratógép ma is az ócskavas közt heverne. — így a gépet kihasználták és lényegesen segítették a szomotori gazdaság dolgozóit az aratás gyors elvégzésében. 4. A kistárkányi gazdaságban az aratási munkálatokat július 16-án fejezték be. Az aratási munkák sikeres elvégzésében óriási segítséget nyújtottak a kistárkányiaknak a királyhelmeci gimnázium hallgatói. A szocializmust építő fiatal fiúk és lányok kora reggeltől késő estig kint dolgoztak a földeken. 5. A perbenyíki gazdaságban szintén a brigádmunkások voltak az aratási munkák sikeres elvégzésének irányítói. A kassai pedagógiai gimnázium 51 tagú brigádja sietett a perbenyíkiek segítségére. A brigádosok nemcsak a munkák elvégzésében segítettek, hanem a munka megszervezését sem hanyagolták el. Egész bátran megmondták a birtok vezetőjének, ha valamit helytelennek tartottak és iparkodtak a munkákat helyesebben megszervezni. A traktorosokkal saját maguk beszélték meg az aratási munkák egész menetét. Ök kérték meg a traktorosokat arra, hogy a munkát legkésőbb hajnali 3 órakor már megkezdhessék. — Nem akarjuk, — mondogatták a tettrekész fiatalok — hogy csak eltöltsük itt az időt. Mi dolgozni akarunk, építeni akarjuk a szocializmust, melyben boldogan, zavartalanul tanulhatunk. A brigádosok arról sem feledkeztek meg, hogy néha-néha egy-egy vidám órát szerezzenek a birtok dolgozóinak. Esténként, de főként szombaton és vasárnap rövid színdarabok bemutatásával szórakoztatták a perbenyíkieket. Az előadásokat rendszerint tánc követte. Táncolták a brigádosok, a traktorosok, táncolt mindenki, aki a közelben volt. Mindnyájan örültek a közös célnak, a holnapnak, az egyre szépülő életnek. 6. A királyhelmeci igazgatósághoz tartozó gazdaságok között az aratási munkákban a nagykövesdi gazdaság volt a legutolsó. A gazdaság vezetősége nem fektetett kellő súlyt az aratási előkészületekre. Ha a nagykövesdiek a párt- és kormányhatározat útmutatásai szerint készültek volna fel az aratásra, nem lett volna szabad megtörténnie, hogy amikor már az aratást kellett volna megkezdeni, akkor vették csak észre, hogy az egyik gépen nem jó a kardán-tengely. Akkor kapkodtak fűhöz fához, amikor a gabonát már aratni kellett volna. A brigádosokról való gondoskodás sem felel meg a párt- és kormányhatározat elveinek. A határozat előírja, hogy a legsürgősebb munkák alatt sem szabad megfeledkezni a brigádosok kultúr- és politikai neveléséről. A nagykövesdiek „be is tartották" a határozatot, mégpedig úgy, hogy Augusztin Jánost bízták meg a brigád vezetésével és politikai nevelésével. Augusztin János „eleget is tesz" feladatának, mégpedig olyan formában, hogy a Jehovával igyekszik megismertetni a brigádosokat. Mindenféle sületlenségekkel tömi a fiatalok fejét. Ajánlatos lenne, ha a birtok pártszervezete mélyebben belenézne Augusztin János szektáskodásának rejtelmeibe. Tegyen intézkedést, mielőtt meg nem mételyezi ä fiatalok lelkét a sok hókusz-pókusszal. Nem tűrheti meg a birtok pártszervezete az ilyen embert a fiatalok között. A szocializmusban csak józanul gondolkozó emberekre van szükség, akik tudásukkal a dolgozó nép ügyét szolgálják. Szarka István, A szövetkezet jó példája nyomán a keszegfalusi dolgozó parasztok is a cséplőgéptől teljesítik beadásukat Olyan rozsra, mint a nagymagyari szövetkezetben termett, még az öregek sem emlékeznek A nagymagyari szövetkezetben teljes ütemben folyik a cséplés; naponta átlag 200 mázsát elcsépelnek. Gyönyörű a termés és különösen rozs ból olyan szép eredményt értek el, amilyenre még a szövetkezet öregebb tagjai sem emlékeznek. A szövetkezet tagjai nem is akartak hinni a szemüknek, amikor a rozscséplés megkezdésénél a földműves raktárszö vetkezet dolgozója kísérletképpen egy kis zacskóba vitt belőle és tudtára adta a- szövetkezeteseknek, hogy a rozs 80-as fajsúlyú. Boráros elvtárs meg is jegyezte: „Most már igazán elhihetik az egyénileg gazdálkodók is, hogy a nagyüzemi gazdálkodással milyen eredményes termést lehet elérni és egy-két év múlva olyan szép gabonánk lesz, amilyenről ma még álmodni sem merünk." A cséplési munkáknál nagy segítségére van a szövetkezet tagjainak a napi sajtó, melyet a cséplőgépnél berendezett asztalkán munkaszünetben megtalálnak és elolvashatnak. A sajtó útján nyert tapasztalatok alapján azután javíthatják az eddigi munkájukat, hogy a cséplés idejét megrövidítve sikeresen eleget tegyenek a gabonabeadásnak. Vas Ferenc, Nagymagyar. A szepsi járásban a jászói szövetkezet halad az élen a termés betakarításában A szepsi járásban az aratási versenyben a jászói szövetkezet halad az élen. Hogy ilyen sikeresen dolgoznak az aratásban, az annak tudható be, hogy a tagok sokkal szorgalmasabban dolgoznak, mint a mult évben s a traktorosol. és önkötözőgépkezelök is nagyobb gondot fordítanak arra, hogy minél eredmé- • nyesebb munkát végezzenek. Sokkal jobb a viszony az EFSz-ek és a brigád központok között. A jászói szövetkezetben kifogástalanul gondoskodtak a traktorosok elhelyezéséről és ellátásáról. A járás valamennyi szövetkezeI t-ében határtalan lelkesedéssel dolgoznak a szövetkezet tagjai. A bodvavendégi szövetkezet versenyre hívta ki a perényi és csecsei szövetkezeteket a szemveszteségnélküli gabpnabegyüjtéséért. A cséplés megkezdésével megindult a szövetkezetek közötti verseny; a bodvavehdégiek bíznak benne, hogy a versenyből győztesen kerülnek ki, mivel Cséplő János gépjavító ígéretet tett és biztosította a szövetkezet tagjait arról, hogy azok a cséplőgépek, amelyeket ő kijavít, hiba nélkül fognak dolgozni. Borisz Arpád, Szepsi. Az ekecs

5 traktorosbrigád 200 százalékos teljesítménnyel dolgozik