Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-14 / 140. szám, szombat

2 UJSZ0 1952 június 14 Nőbizottságokat alakítanak a szlovákiai helyi nemzeti bizottságok mellett Az ismerkedési kampány és a ézervezési előkészületek után már a szlovákiai kö:vségek nagy számában hozzáláttak a helyi nemzeti bizottságok mellett létesítendő Nőbizottságok megalakításához. A pozsonyi és a nyitrai kerületben a Nőbizottságokat, mint a helyi nemzeti bizottságok segédszerveit csaknem minden községben megalakították. Azokban a községekben, ahol .a Nemzeti Arcvonal járási akcióbizottságai és a népi igazgatás kellő figyelmet fordítottak a Nőbizottságok előkészítésére, a nők új szervezeti formája élénk érdeklődést és figyelmet kelt a dolgozó nők közt. A pozsonyi kerületben a vágújhelyi járás tanúsítja a legnagyobb érdeklődést a Nöbizottságok tevékenysége iránt. Erről tanúskodik az a tény, hogy a nők a járás összes községeiben már megalakították bizottságaikat. Délszlovákia határövezetében is nagy érdeklődést tanúsítanak a magyar nemzetiségű nők minden a Nöbizottságban végzendő munka iránt. A dunaszerdahelyi járás számos községében értékes kötelezettségvállalásokkal fogadták a Nöbizottság megalakulását. Pelsöpatonyban, Nagybalogon és Szentmihályfán a nők kötelezettséget vállaltak, hogy meggyorsítják a cukorrépa egyelését és segítségére lesznek az EFSz-nek és a népi igazgatásnak a felvásárlásban. Az érsekújvári járásban Dubnikon, Zemnén és Palánkon a Nöbizottságba a legjobb szövetkezeti tagokat választották. A pozsonyi Központi Nemzeti Bizottság körzetében már 12 Nöbizottságot létesítettek a Központi Nemzeti Bizottság körzeti tanácsai mellett. A népi igazgatás, a Nemzeti Arcvonal Akció Bizottságaival együtt nagy figyelmet fordított a szervezési előkészületekre, agitkettösöket alakított, amelyek felkeresték a háztartásokat és megismertették a dolgozó nőket a Nöbizottságok küldetésével. Károlyialuban és Dévényben az iskolai ifjúság meghívta az anyákat az alakuló közgyűlésre. A nők közgyűlései legjobban a második és negyedik körzeti tanács mellett mentek végbe, ahol a bizottságokba a legjobb üzemi dolgozó nőket választották be. A vágsellyei Járásban a nők kötelezettséget vállaltak, hogy minden munkaképes nőt bekapcsolnak a termelési folyamatba. A szelőcei helyi nemzeti bizottság mellet működő Nőbizottság munkája iránti érdeklődésről több mint 400 nő résztvétele tesz tanúságot. Több községben a közgyűléseket kultúrműsor tarkította. Dunaivánkán a Nőbizottság megválasztásának alkalmából a helyi nemzeti bizottság egész tanácsa ünnepi gyűlésre jött össze. Azokban a községekben, ahol már megalakultak a bizottságok, összejönnek a helyi nemzeti bizottságok plénumai, hogy a bizottság tagjaiból megválasszák az elnöknöt, aki a plénum tagjává lesz és ha erre meg vannak a feltételek, a helyi nemzeti bizottság tagjává is megválasztják. A Nőbizottságok a helyi nemzeti bizottsággal való szoros együttműködés, ben akciótervet dolgoznak kl és tevékenységüket a mostani időszakban elsősorban a párt- és kormányhatározatok teljesítésére irá. nyitják a mezőgazdaság terén, valamint az aratás sikeres lefolyásának biztosítására. A besztercebányai kertilet legjobb a munkaerők szervezett toborzásában Június 1. hetében, jún. 8-ig a munka erők szervezett toborzásának teljesítésében a legjobb eredményeket a hat szlovákiai kerület közül a besztercebányai kerület mutatja fel, amely feladatait ez időszakban 133.2 százalékra teljesítette. Csupán az osztravai építkezésekre és az osztrava-karvini szénmedencébe ebből a keiületböl egy hét alatt 37 új munkás ment el. A munkaerők toborzása legjobban a luscsai járásban folyik. Hogy Osztrava számára még több új dolgozót szerezzenek, a toborzási területet kiterjesztettek a kerület összes járásaira. Június elsejétől fokozatosan az egész kerületben végrehajtják a „Mintatoborzási nap" akciót, amelybe bekapcsolódik az egész népi igazgatás és minden tömegszervezet. A helyi nemzeti bizottságok tanácsainak ülésein a községekben személyes meggyőzéshez és megnyeréshez agitkettősöket állítanak össze, melyek felkeresik a lakókat és megismertetik őket az osztravai szocialista és békeépítkezések munkaviszonyaival. A pozsonyi kerület, amely 23. heti feladatait átlag 99.3%-ra teljesíti, további' sikereket ért el az osztrava-karvini szénmedence és építkezései számára való új munkaerők toborzásában. Az osztravai szénkombinát számára a kerület a negyedrészével több dolgozót szerzett, mint azt az időtervben feladatul tűzték ki. Az osztrava-karvini szénmedence építésének akciója keretében toborzási feladatait 122.6 'százalékra teljesítette. ^ A kassai kerületben a szervezett toborzás feladatainak 84.4%-ra való összteljesítésében csupán a gömörj^ vasércbányák számára való toborzási feladataikat lépték túl, mégpedig 101.4 százalékban. A zsolnai kerület jól teljesíti a trinec; kohók számára való új dol. gozók toborzását. Toborzási feladatait 129.2%-ra teljesiti, azonban lemarad az osztrava-karvini szénmedence számára való toborzásban. AB eperjesi kerületben .szép eredményeket értek el a kuncsicei Klement Gottwald Űj Kohómüvek és a vitkovicei vasgyár számára való új dolgozók szerzésében. Emellett, eltekintve egy jelentékeny százaléktöredéktől, a kerület teljesítette a Szövetségi Vasútvonal számára való munkaerők toborzását is. A munkaerők szervezett toborzásának teljesítésében elmarad a nyitrai kerület. Gyurcsó István, a rozsnyói bányatizem egyik kiváló élbányásza üyurcsó István már korán megismerte az életet. 16 éves volt s már fürész nyomta a vállát. Alig kezdett szürkülni, az égalja, már vágta az erdőben a fát. Nagyon korán kijutott neki az élet keserves nehézségeiből. Hu az erdőben nem akadt munka, eljárt különféle munkákra, napszámba, vasúthoz, hogy tengesse szegényes élelét. Fiatal lelkét és akaraterejét azonban nem törte meg a nehéz munka Inkább acélosabbá telte a további küzdelemre. A gömöri hegyek belsejében óriási mennyiségű kincs rejlik. Ezt jól tudták a rimamurányi részvénytársaság urai. Azért kellett sokszáz bányásznak a bánya belsejét túrni, hogy egyesek jól élhessenek. A munkások többsége csak vöröshagymát és kenyeret ehetett. Híztak az urak és a rimamuráilyi részvénytársaság részvénytökéje egyre szaporodott. A munkások c'sak titokban mertek beszélni a nyomorról és a szegénységről, nehogy meghallja valaki, mert akkor a besúgás alapján elvitték volna az illetőt. Gyurcsó István már fiatal kora óta vágyott a bányászéletre. Nem olyanra, amilyen a negyvenes években volt Rozsnuón, hanem örömtelibbre, szabadabbra. A németek visszavonulóban voltak, A liös szovjet katonák felmorzsolták a náci hadsereget. Itthon a vájárok egyre b 'trabban és bizakodóbban néztek a jövőben. A rozsnyói bányában nap-nap után egyre több lett a mesterségesen előkészített beomlások száma. A csendőrök napokig kutatták, keresték, hogy kik lehetnek a tettesek, de nem akadtak sohasem a nyomukra. Gyurcsó István ekkor még mindig az erdőt járta és vágta a fát. Hányatott életében szebb életről ábrándozott. Szeretett volna bányász tenni, de látta, hogy azotynak a sorsa sem különb mint uz övé. A vágy, ami elfojtva égett benne, a felszabadulás után valóra vált. Igaz, nem ment gyorsan; először a jolsavai magnezit-üzemben kezdett dolgozni, mint gyári munkás. De nem soká maradi ott. Három hét múlva Osztravára ment. Itt régi óhaja beteljesült. Lent dolgozhatott a bánya mélyén. Három évet töltött itt, de azután hazahúzták az emlékek, oda, ahol fiatal évéit töltötte. Jelentkezett a rozsnyói bányába munkára. Először nehéz volt megszok. nia a vasércbányát, de hajtotta a lelkesedés, és a jó kereseti lehetőség. 1948 nyarán megnősült. Mint házas embernek, a családjáról is gondoskodnia kellett. Mint bányász úgy kezdte, mint a többiek, tanult és -figyelt. Nem dolgozott őnálóan, hanem csapatban. Pár év múlva bebizonyította, hogy a bányászszakmában jól megállja a helyét. Ekkor már felismerték benne munkatársai is az igazi bányászt, ügy kezelte a csákányt, fúrót és a lapátot, mint a többi vájárok. 1951-ben már irányítani tudta a munkál. Itt kezdődött Gyurcsó István új élete. Mindig felismerte a munkában az újat és legyőzte az akadályokat. Sokáig kellett harcot folytatnia azért, hogy a gépesítést bevezessék munkaszakaszán. A harc eredményes volt. Szalagasztalt kapott Gyurcsó István csoportja. Ettől a naptól kezdve állendóan emelkedett a teljesítménye. A fiatal Gyurcsó bebizonyította tudását; teljesítménye állandóan 100 százalékon felül volt. Bár voltak napok, amikor csillehiánnyal kellet küzdeni, ezt is hamarosan megszüntették és a fiatal Gyurcsó István csoportja az élenjárók közé került. Gyurcsó István ezzel sem elégedett meg. Látta, hogy sokan elmaradtak mögötte, akik nem tudják teljesíteni a 100 százalékot sem. Gyurcsó István hallott a magyarországi bányászok kezdeményezéséről: „Termelj ma többet, mint tegnap". Nagyon sokat gondolkozott azon, hogyan lehelne ezt a rozsnyói bányákban is bevezetni. Megbeszélte Valsovszky Józseffel, s mivel úgy látták, hogy náluk is van lehetőség a munkaverseny fellendítésére, megszületett Gyurcsó István és Valsovszky József kezdeményezése „egy csillével többet a békéért" jelszó alatt. Hamarosan átvették ezt a jelszót a többi bányászok is. Ma máŕ a rozsnyói bányák „az <<eg!l csillével többet a békéért" jelszó alatt jóval 100 százalékon felül teljesítik a tervet. — Rosszul éltem a múltban, — mondja a vájár — nem volt becsülete a munkásnak. Ma megváltózott a munkás élete. Nem néznek kutyának, mint a múltban. Azért dolgozom, hogy még szebb és jobb életünk legyen. Azért adok egy csillével többet és velem együtt a többi rozsnyói bányászok is. Régen volt, mikor a jolsavai utcán szaladgált a kis Gyurcsó gyerek. Azóta hányatott élete új mederbe terelődött, ami új értelmet adott életének. Ma a rozsnyói bánya egyik legjobb munkása. Nevéhez fűződik az „egy csillével többet a békéért" mozgalom, mely nagyban hozzájárul a terv egyenletes teljesítéséhez. Kelemen Béla., Magyarnyelvű oktatás a pedagógiai fakultáson A bratislavai Szlovák Egyétem pedagógiai karán, amely a II. fokú iskolák számára képez ki pedagógusokat, 1951 szeptemberében magyar tagozat nyílt meg. A fakultás matematikai, fizikai, természetrajzi, vegytani, történelmi, szlovák és orosz irodalmi, társadalomtudományi és képzőművészeti tanszékén a most végződő tanulmányi évben a magyar hallgatóknak magyar nyelven adták elő a kötelező kollégiumokat, a magyar nyelvészet és irodalom pedig, mint szaktárgy, külön katedrát kapott. Azoknak a kulturális téren bekövetkezett változásoknak sorába, amelyeket 1948 valóban jégtörő, a kapitalizmus és a burzsoá-naciönalizmus jégkérgét eltávolító Februárja hozott magával, tartozik a magyar középiskolai oktatókat nevelő tagozat létesítése. Az új tagozatnak 43 hallgatója volt, közülük 15 választotta tanulmányi szakcsoportul a magyar és a szlovák nyelvet, 11 a magyar nyelvet, a történelmet és az állampolgári ismereteket, 2 a magyar és az orosz nyelvet, 1 a rajzot és az orosz nyelvet, 7 a matematikát és a fizikát, 7 a természetrajzot, vegytant és a földrajzot. Ami a hallgatók szociális összetételét illeti, 100%-ban dolgozók gyermekei, a szülök túlnyomó többsége ipari és mezőgazdasági munkás. A pedagógiai karon a tanulmányi idő három év s akik most fejezik be az első évfolyamot, két esztendő múlva kapnak diplomát. Jó munkát várhatnak tőlük a csehszlovákiai magyar dolgozók, a mostani tanévben fegyelmezetten és dicséretes szorgalommal végezték tanulmányi kötelességeiket. Ha elkészülnek, nem lesz gondjuk az elhelyezkedéssel, mert az oktatómunka területén ugyanaz a helyzet a szocializmust hatalmas lendülettel építő demokráciánkban, mint az anyagi termelésb'en: egyre több és több munkaerőre van szükség. A sztálini bölcsesség szállóigéje az írókat az emberi lélek mérnökeinek nevezni. Az oktatókat, akik gyermekeinknek a marxista világnézetben gyökerező értelmi és erkölcsi nevelését gondozzák, a sztálini ige nyomán a fiatal emberi lélek mérnökeinek nevezhetjük. Kevés azonban az ilyen mérnökünk. Miért van ez így? Ez a pálya éveken át nem állt nyitva s ezért fiataljaink nem választhatták hivatásul. Most megszűntek az akadályok. Pedagógiai gimnáziumok készítik elő a nemzeti iskolák tanítójelöltjeit, a pedagógiai fakultás pedig megnyílt azok számára, akik szaktanulmányokat akarnak folytatni, hogy középiskolában tanítsanak. A pedagógusi pályára készülőket tanulmányaik ideje alatt a, népi demokrácia olyan gondoskodásban részesíti, amely a jelölteket és hozzátartozóikat anyagi gondtól mentesíti. S ha meg var. a diploma, nemcsak alkalmazást kapnak azonnal, hanem a szocialista társadalom a tanítói munka megbecsülését olyan darab kenyér juttatásával, olyan megélhetés biztosításával jutalmazza, amilyenről az idősebb tanító-nemzedék, mely a burzsoá társadalom ridegségét. az iskolaügy iránt a saját keserves tapasztalatából ismeri, nem is álmodhatott fiatalságában. Az oktatás és nevelés a szocialista alkotó munka értelmiségi szakaszához tartozik. Arra kell törekedni, hogy ezen a szakaszon minőségi teljesítményt érjünk el s anynyi tanító álljon rendelkezésre, amennyit a valóságos és egyre fokozódó szükséglet megkövetel. Egyelőre pedagógus-munkaerők hiányán úgy segítenek, ahogy az adott körülmények között lehetséges. De az üdvös és kívánatos megoldás az lenne, hogy a jövő letéteményeseit, fiatal tehetségeinket olyan tanítók serege vezesse az új szocialista életbe, akik alapos kiképzést kaptak a tanító szakmunkára. A pedagógiai fakultáson végzett hároméves tanulmány biztosítékot nyújt arra, hogy a fiatal tanító tisztult és sziklaszilárd marxista világnézettel indul pályájára, bőséges szaktudást visz magával s módszerét a bolsevik munkastílus akadályokat nem ismerő fáradhatatlansága teszi termékennyé. Közvetlenül, vagy közvetve valamennyiünkre az a kötelesség vár, hogy az iskolaügy úgyszólván mindennapos érdeklődésünk és gondoskodásunk tárgya legyen és a csehszlovákiai magyar dolgozók gyermekeinek iskolázását olyan színvonalra emeljük, amely méltó nagy vezetőink elgondolásaihoz, szeretett elnökünk, Gottwald elvtárs híres pontjaihoz és Siroky elvtárs nagy koncepciójú kezdeményezéseihez. Az ötéves terv keretében a kiképzendő tanítók száma a pedagógiai gimnáziumokban és az egyetemen a mutatkozó szükséglet arányában van megállapítva. Nem szabad megtörténnie, hogy a tanítóképzésnek szolgáló tantermekben, laboratóriumokban vagy szemináriumokban egyetlen olyan hely üresen maradjon, amely a magyar dolgozók köréből kikerülő jövendő tanító-sarjadék gzámára áll nyitva, van fenntartva. Sas Andor. Szocialista gondoskodással az év végéig több mint három és iél millió koronát takarítanak meg Az első brtinni gépgyárban a Klement Gottwald üzemben Nina Nazerevova szovjet sztahanovista módszere szerint szocialista gondoskodást fejtenek ki a gépeknél, hogy meghosszabítsák üzemképességüket. A tervezők és karbantartók a javítási munkálatok egész évi ciklusát minden gépre szétírták és irányeleveket dolgoztak ki az egész év folyamán a gépek legjobb karbantartására irányuló szocialista kötelezettségvállalások megkötésére. Az üzemi szerevezetek segítségével részletesen megmagyarázták a gépekről való szocialista gondoskodást és annak az üzem szempontjából való gazdasági jelentőségét minden alkalmazottnak. E kampány eredményeképpen a mai napig a gépek legjobb karbantartására indított versenybe 238 alkalmazott jelentkezett Áprilisban, amikor a verseny megindult, a karbantartási költségeken 326.356 koronát, májusban pedig már 553.420 koronát takarítottak meg. Az év végéig az üzem ösze, sen 3,465.548 koronát takarított meg. E megtakarításban többek között része vati Helan Antal és Smerda Vencel esztegályosok kettős csoportjának. Kötelezettséget vállaltak, hogy az év végéig állandóan ellenőrzik gépeiket és minden kisebb hiányosságot azonnal kiküszöbölnek, hogy a gépeknek ne kelljen középfokú javításokon v keresztülmenniök. Ezzel 154.845 koronát takarítanak meg a karbantartási költségeken. A tanulóközpontban is a tanulók megismerkednek a gépek tökéletesebb keze. lésével és a gépekről való nagyobb gondoskodással. Komplex anyagtakarékoskodás a kassai Vörös Hadsereg üzemben A kassai Vörös Hadsereg-üzem dolgozói első sikereket értek el a kompleksz anyagtakarékoskodásban. A verseny kezdetétől, azaz április 10-től az ötödik tervezési időszakig 363.589 kg különféle fémet takarítottak m«g. A legfigyelemreméltóbb eredményeket a konstrukciós osztály mutatta ki, ahol Rychtacsik Ferenc és Galgony József mérnök különféle gépek termelésének konstrukciós felülvizsgálásával javasolták, hogy az értékes acélöntvényt szürkeöntvénnyel pótolják és ezzel üzemüknek az év végéig 2,506.640 koronát takarítanak meg. A többi termelési osztályokon is megtalálta a kompleksz fémmegtakarítás a maga kezdeményezőjét. A bányacsillék gyártásánál újítási rendszert vezettek be és ezzel az év végéig 12.481 koronát takarítanak meg a hengerelt anyagon. Eddigi módosításaikkal a Vörös Hadsereg-üzem dolgozói 1952-ben 2,800.148 koronát takarítanak meg.