Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-13 / 139. szám, péntek

1952 június 5 ül SZÖ 3 Komszomolszk az Amur fölött A hűvös délkeleti szél gomolygó felhőket űzött maga előtt. Ügy lát­szott, hogy a hatalmas Amur nyug­talankodik, mivel a merész ifjúság megzavarta partjainak örök nyugal­mát. A fiúk és leányok kora reggel el­hagyva sátraikat, fűrészekkel és sze­kercékkel megállottak a tajga előtt, amely áthatolhatatlan falként emel­kedett előttük. Közvetlenül a szét­szórt, idő által megfeketedett viskók után kezdődött, amelyek Permszk fa­lut alkották. Az első cédrusfa törzse meghajolt és letörve maga alatt a nyírfákat, nagy robajjal a földre dőlt. Utána zuhant a második, harmadik fa is, le­törve maga alatt az alacsonyabb nö­vényzetet ... A jávorszarvas türelmetlenül he­gyezve füleit, eltűnt a sűrűben. Ordí­tásával megzavarta a tajga felett re­pülő ijedt madarakat. Csupán a bohó mókusok futkároztak a friss tisztá­son abban a reményben, hogy nem várt látogatóiktól valami torkosságot kapnak. így kezdődött tizenkét évvel ez­előtt az új város ifjú építőinek küz­delme a természettel. 1932. IV. 12-én a komszomolisták le­rakták az első követ, a sztálini korszak városának, az Amur fölötti Komszo­molszknak alapkövét. Az idén e vá­ros iakói a Város fennállásának hu­szadik évfordulóját ünneplik. Ez alatt az idő alatt Komszomolszk a Távol­kelet kultúrközpontjává vált. Komszomolszk dolgozói őrzik és terjesztik az első építők hagyomá­nyát, gondosan őriznek mindent, ami elősegíti a város dicső múltjának ta­nulmányozását. Néhány évvel ezelőtt városi néprajzi múzeumot nyitottak meg, amely nagymennyiségű bizonyí­tékot és tárgyat gyűjtött össze ed­dig. Lelkesedéssel nézegetik a mú­zeum látogatói azokat a fényképeket és bizonyítékokat, amelyek a lenini­sztálini komszomol harci tetteiről ta­núskodnak az első sztálini ötéves terv feledhetetlen éveiben, amikor az ifjak ezrei építették Komszomolszkot, a sztálingrádi traktorgyárat, a mag­nitogorszki és kuznyecki kohókat. 1932 májusáig azon a helyen, ahol ma Komszomolszk terül el gyönyörű épületeivel, parkjaival és aszfaltozott utcáival több tizkilométeres terüle­ten, sokszázéves erdő állott és a gyö­nyörű Amur partjánál Permzská fa­lu néhány szegényes kunyhója ros­kadozott. Egy megsárgult papíron itt látjuk a „dólnotambovi járás Per­mszká faluja parasztjai földjeinek tervét". 1858-ban, a falu alapításának idején 60 lakója volt, 1932-ben pedig 160. Lassan növekedett a tajgában megbúvó falu lakossága, a gazdag, de műveletlen óriási földterületekkel körülvéve, ahová beférne néhány európai állam. 1932 májusában a tajgamenti köz­ségben uralkodó mély csöndet meg­zavarták. A partnál kikötött a Ko­lumbusz nevü gőzös a komszomolista építők első csoportjával. A múzeumban elhelyezett fényké­peken látjuk az ipariskola, kórház, étterem és klub els őideiglenes épüle­teit. Lakásokat építettek fel, — az építők első települését. Nagy merészségre és szívósságra volt szükség, a komszomolisták tér­dig álltak a vízben és a tolakodó ro­varok ellen védőhálóval védekezve ki­vagdosták az évszázados fákat, át­hatoltak az őserdőn és ösvényt vág­tak az építkezés helyéhez. Az új szocialista város alapjainak lerakásával már nem azokat a régi módszereket használták, mint ősapá­ink indejében. A haza sok gépet adott" az ifjú épitöknek, hatalmas traktorok vonszolták a fatörzseket és irtották a dúsan burjánzó növényzetet. Roha­mosan kiépültek a távoli hegység fe­lé vezető vasúti sínek és közlekedett az épitökővel megrakott hosszú sze­relvényt maga után vonó gözmoz­dony. Júliusban síp hangzott a tajgán, amely a munkaidő kezdetét jelezte. Megindult a termelés az első üzem­ben, majd működni kezdett az ideig­lenes villanytelep és vízvezeték. A város építése, amelyet még mtndig falunak hivtak, rendkívül gyorsan haladt. Az első komszomol konferen­cián az építők annak a kívánságuk­nak adtak kifejezést, hogy az új vá­rost Komszomolszknak nevezzék el. Decemberben megjött a döntés. A múzeum egyik vitrinjében a követ­kező levél van elhelyezve: „Kivonat a Szovjetek össz-orosz Központi Végrehajtóbizottsága elnök­ségének 1932 december 10-i gyűlésén felvett 65-ös számú jegyzőkönyvből: ... Meghallgatták az Összorosz Központi Végrehajtóbizottság elnök­ségének határozati javaslatát a tá­volkeleti kerület alsótambovi járása Pamszká községének Amur-Komszo­molszkra való elenevezéséről. 1. A távolkeleti kerület alsótam­bovszki járásának Pamszká községét várossá kell alakítani és Amur-Kom­szomolszknak kell elnevezni. 2. Amur-Komszomolszk városát önálló adminisztratív területi egység­gé kell tenni és a,komszoraolszki vá­rosi tanács közvetlenül' a távolkeleti kerület végrehajtóbizottságának lesz alárendelve. ... A fiatal város arculatán az if­júság üdesége érzik. Utánozhatatlan szépséget kölcsönöz a városnak a Tá­volkelet nagyszerűsége, amely körül­veszi. Bárhová is tekintesz, minde­nütt a hegyek áttörhetetlen láncola­tát látod. A távoli hegyek gerincei és a többi nyugati hegyek nyáron sem vetik le hósapkájukat. Keletről az Amur folyó övezi a várost. A folyó e helyeken különösen széles. Ugyan­úgy csábítja az úszókat és vitorlázó­kat, mint a halászokat. Komszomolszk építőinek nagy ré­sze az ifjúságból került ki, akik ki­tanulták a vakolok, ácsok és kőmű­vesek mesterségét. Az ifjúság van többségben a városi üzemek dolgozói között is. Komszomolszk, ahova az­elöt a legegyszerűbb dolgokat is szál­lítani kellett, ma helyi iparvárossá nőtt, amely termékeivel nemcsak a várost, hanem az egész chabarovi ke­rületet is ellátja. Itt, Komszomolszkban repült elő­ször repülőgépen a Szovjetunió hőse, Aiexej Mereszjev. Komszomolszkban kezdte meg tevékenységét Vaszilij Azsájev író is. Több Sztálin-díjas mérnök és műszaki dolgozott és dol­gozik az ifjúság e városában. A kom­szomolista polgárok büszkék dicső földijeikre. A szovjet ifjúságot érdekli az ifjú­ság városának története, tanul Kom­szomolszk első építőinek hősi példá­jából hogyan kell győzni a természet fölött. Minden évben százszámra ér­keznek a levelek Komszomolszkba, amelyekben a fiúk és leányok azt ír­ják, hogy szívesen ellátogatnának a városba. Élénk kapcsolatot tartanak fenn a népi demokratikus országok ifjúsá­gával is. Az új bolgár város, Dimit­rovgrad építői írják, hogy ifjú szovjet barátaik példája lelkesíti őket, akik az áthatolhatatlan tajgában szocia­lista várost építettek. „Mi is minden nehézséget leküzd­ve, új ipari és kulturális központot építünk országunkban" — jelentik Lengyelországból az Üj Kohók építői. Sikereikről írnak Kína, Magyaror­szág, Románia, Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság fiai és lányai is. Ez év kezdetén Komszomolszk if­júsága a koreai Hamgeni tartomány tanulóifjúságától gyönyörű ajándékot kapott. Az ajándék orosz és koreai ifjút ábrázol, akik galambot enged­nek fel. A felirat a következő: „A koreai dél Hamgeni tartomány tanu­lóifjúságának ajándéka Komszo­molszk város if júságának". „Éljen a koreai és szovjet ifjúság közös békeharca!" Ez az ajándék a szovjet és a ko­reai ifjúság törhetetlen barátságának jelképe; Komszomolszk lakói gondo­san őrzik a városi múzeumban. Egyre fényesebben ragyognak az ifjúsági város fényei, amelyek bera­gyogják az egykor puszta és népte­len vidéket, ma a nagy, virágzó vi­déket. Százezer munkás és alkalmazott lépett figyelmeztető sztrájkba Hannoyerben Bonn számára drámai hetek következnek — hangoztatta egy bremerhaveni nagygyűlés szőnoka A Nyugatnémet Szakszervezeti Szö­vetség jobboldali vezetői ígéretet tet­tek a bonni kormánynak, hogy „egye­lőre szüneteltetni fogják" a dolgozók egyre terjedő sztrájkmozgalmát. Nyugat-Németország dolgozói azon­ban nem törődnek ezzel és további sztrájkokkal tüntetnek a különszer­ződés és a reakciós üzemi szabályzat ellen, sztrájkokkal válaszolnak a munkásárulók mesterkedése!re. Hannoverben kedden délután két órakor több mint százezer üzemi munkás és alkalmazott, hagyta abba a mun­kát. A sztrájkolok a Waterloo-téren nagygyűlést tartottak. A nagygyűlé­sen, amelyre autóbuszokon Hannover környékéről is érkeztek dolgozók, Wilhelm Geller, a Vegyiipari Alkal­mazottak Szakszervezetének elnöke kijelentette: ,,A Szakszervezeti Szö­vetség országos vezetőségének nincs joga fegyverszünetet kötni az Ade­nauer-kormánnyal. Nyugat-Németor­szág dolgozói ne m adják fel a hábo­rús keretszerződés elleni harcot és nem alkusznak ^.denauerral, az ame­rikai imperialisták ügynökével". Bielefeldben negyvenezer dolgozó lépett figyelmeztető sztrájkba, Karls­ruiheban harmincezer munkás sztráj­kol. Bremerhavenben több mint ti­zenháromezer ember tartott tiltakozó sztrájkot. A bremerhaveni sztrájkolok nagy­gyűlésén Kari Kling munkásbizalmi hangsúlyozta: „Bonn számára drá­mai hetek következnek, ha Adenauer továbbra is semmibe veszi a nép akaratát". Neussban hatezer, Hammelnben ugyancsak hatezer és a westfaliai Münde-ben háromezer dolgozó tilta­kozott munkabeszüntetéssel a hábo­rús különszerződés ratifikálása ellen. A munkásság hatalmas tömegmoz­galma mellett a hazafias polgárok képviselői is egyre szervezettebben küzdenek a boimi katasztrófa-politika ellen. Würzburgban a hazafias polgárok az Adenauer-karmány ellen harcoló akció-bizottságot alakítottak. Az ak­ció-bizottság ar*a törekszik, hogy a polgárság széles rétegeit a külön­szerződés elleni népszavazáson való részvételre mozgósítsa. A polgári ak­cióbizottság felszólította a bonni par­lament würzburgi képviselőit, hogy utasítsák el a háborús különszerző­dés ratifikálását. Három iwilió japán dolgozó tiltakozó akciója a munkásellenes törvények ellen Tokiói jelentés szerint szombaton mintegy hárommillió japán munkás sztrájkolt, illetve tüntetett a „felfor­gató tevékenység elhárításáról" szóló törvény ellen és a munkaügyi törvé­nyek revíziója miatt. Ez volt a mun­kásság harmadik általános sztrájkjá­nak első lépése. Az országos tiltakozó sztrájkmoz­Az altsán Hunkaošrf Központi f^zottságának határozata a „Zen i Populiť' cimü m alapítása tizedik évfordulójának megünneplésérő! Az Albán Munkapárt Központi^Bi­zottsága határozatot adott ki a Zeri i Populit című lap alapítása tizedik évfordulójának ünnepségeiről, ame­lyek ez év augusztus 25-ére esnek. A határozat rámutat arra, hogy az Albán Munkapárt központi lapja ala­pítási évfordulójának ünnepségei kell, hogy fokozzák az albán újságok és az albán sajtó harciasságát a dicső bolsevik sajtó példája nyomán. Az albán sajtó feladata — írja a határo­zat — naponta dolgozni az albán és a szovjet nép közötti felbonthatatlan barátság megszilárdításáért, leleplez­ni az amerikai-brit háborús uszítókat és lakájaikat. Az albán sajtónak az a feladata, hogy a dolgozó tömege­ket harcra nevelje a szocializmus alapjainak kiépítéséért és a béke vé­delméért és még jobban terjessze a marxi-lenini elmélet ismeretét. Az albán sajtó nagyfontosságú feladata továbbá a munkás- és parasztlevele­zök hálózatának kibövitése és meg­szilárdítása. A július 25-e és augusztus 25-e kö­zötti hónapot albániaszerte „Sajtó­és könyvhónap" címén tartják meg és augusztusban- Tiranában összeül a munkás- és parasztlevelezők nemzeti konferenciája. galomban 18 szakszervezet 700.000 tagja vett részt, köztük a tengerészek, bányászok, <a gépkocsi-, acél-, elektromossági-, ha­jóépítési", papír- és vegyipari mun­kások. A munka beszüntetésének idő­tartama 2—24 óra között váltako­zott. Az áramellátás elakadt és több mint ezer hajó vesztegelt a kikötők­ben. Kilenc szakszervezet — melyeknek tagjai magántulajdonokban lévő vas­utaknál és egyéb magánvállalatoknál dolgoznak — gyűjtéseket rendezett a sztrájkolok támogatására. Az állam­vasutak és állami vállaftitok több mint másfélmillió munkása és alkal­mazottja rokonszenvnyilvánítással tá­mogatta a sztrájkot. A harmadik általános sztrájk jú­nius 7-i első szakasza után június 17-én további szakszervezeti tagok kapcsolódnak be a sztrájkba. A franc a néo tovább foxozza barcát jogai védelmére A szerdai „L'Humanité" Jacques Duclog és André Stil szabadonbocaáj­tását követelő újabb sztrájkmegmoz­dulásokról ad hírt. A dolgozók e sztrájkok során gazdasági követelé­seiket is előterjesztették. Ilyen sztrájkmegmozdulásokra ke­rült sor a Grenoble-körzeti vasipar­ban, a nordmegyei Usinor trösztben, az aumonti Higuet-csavargyárban, a Donzere-Mondragon-zsilip építkezé­sén, a Limoges-környéki Saint-Juli­en háromezer dolgozót foglalkoztató üzemében, valamint sok Limoges­környéki nagy gyárban,; Az amerikai repülőgépek is mát megsértették a panmundzsoni körzet semlegességét Szombaton, június 7-én az inter­venciós csapatoknak két repülőgépe ismét megsértette a panmundzsoni kerület semlegességét. A népi csapa­tok biztonsági szolgálatának és az intervenciós csapatoknak tisztjei az esetet még ugyanazon a napon együt­tesen kivizsgálták. Tanuként vallo­mást tett biztonsági őrség tagja Biggs amerikai katona, aki az in­cidens alatt szolgálatban volt. Bizo­nyította, hogy június 7-én 6 órakor észak-keletről két amerikai repülő­gép érkezett és megsértették a pan­mundzsoni kerület légiterének sem­legességét. A Sinhua kínai hírügynökség ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a panmundzsoni kerület semlegességé­ről szóló egyezménynek ezen újabb megsértésére öt nappal azután került sor, hogy az intervenciósok elismer­ték a május 23-án elkövetett, ehhez hasonló incidensért való felelősségü­ket és megígérték, hogy repülőgé­peik a jövőben óvakodni fognak a semleges terület átrepülésétől. Tiltakozó munkabeszüntetésre ke­rült sor La-Rochelle kikötőváros vasgyáraiban is. A le-havrei-i huzalgyár ezerötszáz dolgozója bejelentette, hogy ^szerdán tiltakozó sztrájkkal követeli két el­bocsájtott algiri dolgozó visszavéte­lét és a bebörtönzött francia hazafiak szabadonbocsátását. Duclos elvtárs rágalmazást pert in­dít az uszító jobboldali lapok ellen. Jacques Duclos elvtárs ügyvédei kijelentették, hogy a Francia Kom­munista Párt titkára rágalmazás! pert indít azok ellen a lapok ellen, amelyek azt állították, hogy aktatás­kájában megtalálták a párizsi rend­őrség májusi 28-i felvonulásának tér­képét. André Stil elvtárs levelet intézett a Santé-fogház igazgatóságához. Leve­lében közli, hogy mind Jacques Duc­los, mind az ő cellájában gáz szivá­rog, amelyről azt állítják, hogy „a csatornából ered". A gázszivárgás következtében sem ö, sem Duclos már három napja nem tud aludni, és mindketten állanó fejfájásban szen­vednek. Az amerikaiak lángszórókkal, robbanógránátokkal és könnyfakasztó bombákkas támadtak a kocsedoszigeii hadifoglyokra A „TASZSZ" jelenti, hogy az ame­rikai csapatok újabb véres terror­cselekményt követtek el Kocsedo-szi­,getén a kínai és koreai hadifoglyok ellen. Mint a lapok tudósítóinak délko­reai jelentéséből kitűnik, az amerikai katonai egységek jú­nius 9-én Boatner tábornoknak, a koesedos/.igeti hadifogolytábor pa­rancsnokának utasítására tankok és lángszórók támogatásával be­törtek" a 76. szánni táborrészlegbe és több, mint száz hadifoglyot megöltek, vagy megsebesítettek. A véres gaztettnek az volt a célja, hogy a hadifoglyokat kis csoportokra szórják szét s ezeket a kis csoporto­kat tovább gyötörhessék. Az amerikaiak tűzfegyvereket és könnyfakasztó gázt használtak. A tankok lerombolták, a lángszórók pedig felgyújtották a hadifoglyok barakjait. A „Reuter" hírügynökség kocsedo­szigeti tudósításában a következő­képpen számol be az amerikaiak tá­madásáról: „Az amerikai katonák és páncélosok behatoltak a részlegbe. A páncélosok, lángszórók útat törtek a szöges drótkerítésen keresztül. A katonák könnyfakasztók, a bom­bák ég robbanógránátok egész eső­jét zúdították a táborrészlegre. Az amerikai katonák által dobott robbanógránátok ropogása és a fel­villanó fények közepette a foglyok tömegei előr e rontottak. A „Reuter" a továbbiakban elmondja, hogy a foglyok dárdákkal, kardokkal, kések­kel és homokzsákokkal próbáltak vé­dekezni az amerikai támadás ellen, majd így folytatja: ,,A könnyfakasz­tó bombák hatásától tántorgó és le­vegő után kapkodó foglyokat százöt­venes csoportokban új táborrészle­gekre terelték. A sziget környékbeli útjain, valamint a 76-os táborrész­leg közelében és magában a részle­gekben 6000 katona teljesített szol­gálatot". Boatner amerikai tábornok a „had­művelet" után újságírók' előtt cini­kusan a következőket jelentette ki: „Minden lehetőt elkövettünk, hogy kerüljük a vérontást. Ha vérnek kell hullania, ám legyen".

Next

/
Thumbnails
Contents