Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)
1952-06-12 / 138. szám, csütörtök
1952 június 12 U J SZO 7 A munkásosztály pártjának erősítése biztosítja a szocializmus győzelmét Romániában (Folytatás a 6. oldalról) gát és az egész pártot harcra mozgósítja az opportunizmus iránt megmutatkozó békülékenység ellen. Az RMP központi bizottságának május 26—27-én lefolyt teljes ülése nem tartotta kielégítőnek Teohari Georgescu elvtárs önkritikáját és egyhangúan úgy döntött, hogy elmozdítja a politikai bizottságban, a szervezőbizottságban, a központi bizottság titkárságában viselt tisztségétől és alacsonyabb beosztásba helyezi. A központi bizottság plénuma szigorúan megbírálta Ana Pauker elvtársnő hibáit, egyhangú határo. zattal megrovásban részesítette, és nem választotta be a Román Munkáspárt politikai bizottságába és titkárságába. Ana Pauker elvtársnő a kritika hatására elismerte egyes hibáit és a teljes ülés előtt ígéretet tett, hogy harcolni fog a párt irányvonalának és határozatainak megvalósításáért. IV. A központi bizottság márciusi és májusi (1952) teljes üléseinek határozatai a Román Munkáspárt erejét és szilárdságát bizonyítják. Ezek a határozatok azt mutatják, hogy a párt szilárd egységét és fegyelmet nem a nézeteltérések elkendőzése, hanem feltárásuk és megszüntetésük, a párt egységét veszélyeztető elhajlások és békülékenység elleni könyörtelen harc biztosítja. a bolsevik vasfegyelem, amely a pártépítés alapja, egyforma mértékben minden egyes párttagra kötelező, azokat a vezetőket is beleértve, akiknek „múltbeli érdemeik vannak", s akik „előkelőségek"-ké válván, nem tartják kötelességüknek, hogy a párt határozatait végrehajtsák. A kritika és az önkritika bátor kifejlesztése a párt erejét bizonyítja, nem pedig gyöngeségét. „A párt legyőzhetetlen — tanítja Sztálin elvtárs —, ha nem fél a kritikától és az önkritikától, ha nem keni el a munkában előforduló hibákat és fogyatékosságokat, ha kádereit a pártmunka hibáin tanítja és neveli, ha idejében képes kijavítani hibáit." A jobboldali elhajlás feltárása és széthúzása pártunkban, súlyos csapás a belső és külső ellenségre, azt jelenti, hogy hatalmas akadály tűnik el az ország gazdasági felvirágoztatásának, a dolgozók anyagi és kultúrális életszínvonala további emelésének útjából. A Bolsevik Párt tapasztalata arra tanít bennünket: nem szabad megengedni, hogy a pártban, amely a munkásosztály élcsapata, harcos vezérkara, helyet kapjanak a kishitűek, az opportunisták, a behódolok és árulók. Nem vívhatunk élet-halálharcot osztályellenségeinkkel, ha sorainkban opportunisták, behódolók vagy árulók vannak. A győzelem kivívásához nélkülözhetetlen, hogy a munkásosztály pártja mindenekelőtt megtisztuljon mindenfajta opportunistától. A párt önmagát erősíti azzal, hogy megtisztítja sorait az opportunistáktól. Az egész párt mozgósítása az opportunizmus és az opportunizmus iránti békülékenység ellen, hozzájárul valamennyi pártszervezet, állami szerv és tömegszervezet munkája színvonalának emeléséhez. Ez azt eredményezi, hogy méginkább megerősödik a párt akarat- és akcióegysége, hogy megnövekedik a párttagok felelősségérzete és odaadása a hazánkban folyó szocialista építés nagy ügye iránt. Minden bizonnyal elmondhatjuk, hogy a párt tekintélye a néptömegek előtt még jobban megnövekedett, mert a nép látja, hogy a párt a dolgozók érdekeit helyezi mindenek elébe, s hogy a párt ingadozás nélkül erélyesen eljár azokkal szemben, akik ártanak a nép érdekeinek, függetlenül attól, hogy az illetők milyen tisztséget töltenek be a pártban vagy az állami szervekben. Az opportunizmus és az opportunizmus iránti békülékenység ellen vívott harc elválaszthatatlanul öszszefügg azzal a harccal, amelyet a párt sorainak megszilárdításáért, a kommunisták jobb politikai és elméleti felkészültségéért, a pártmunka bolsevik módszereinek meghonosításáért, a párt szervezeti szabályzatban foglalt elvek szigorú megtartásáért folytatunk. Harcolnunk kell és harcolni is fogunk azért, hogy a párt életét egyre mélyebben áthassa a demokrácia s ilymódon minden párttag még tevékenyebben küzdjön a párt marxistaleninista irányvonalának érvényrejuttatásáért. A párt a legszigorúbban elítéli a kritika bárminemű elnyomását. A vezető pártszerveknek rendszeresen ellenörizniök kell a határozatok végrehajtását és bekell számolniok az őket megválasztó párttagok előtt. Ezeket a beszámolókat a bolsevik kritika és önkritika jegyében kell megvitatni. A pártszervezeteknek és az összes párttagoknak kötelességeik, hogy állandóan erősítsék kapcsolatukat a tömegekkel, mert ez a párt legyözhetetlenségének záloga. A pártmunka gyakorlati feladatainak sikeres megoldása lehetetlen a marxista-leninista elmélet kitartó és szorgalmas tanulmányozása nélkül. A szocialista építőmunka gazdasági és politikai kérdéseinek átfogó ismerete biztosítja a párttagok helyes tájékozódását mindennapi munkájukban és lehetővé teszi, hogy elkerüljenek bárminemű hibát és elhajlást. A központi bizottság megköveteli, hogy a párt különös figyelemmel kísérje az új, fejlődő kádereket, s hogy a magasfokú osztályöntudat, a proletárnemzetköziség iránti hűség szellemben nevelje őket, olyan szellemben, amely bolsevik engesztelhetetlenséggel fordul szembe a marxista-leninista elvektől való mindennemű elhajlással. így valósíthatjuk majd meg „a proletárosztálypolitikát..., a szocializmus épí tésének megingathatatan politikáját; amely a kapitalizmus elleni szüntelen támadáson alapszik". (Ghearghius-D ej.) Nemrég újból megindult pártunkban a tagfelvétel. Az élenjáró munkásokat és parasztokat — a szövetkezeti gazdaságok legjobb tagjait, a néphadsereg kiváló katonáit és tisztjeit, az értelmiség legjobbjait, a Dolgozó Ifjúság Szövetségének legjobb tagjait az a törekvés hatja át, hogy belépjenek a román munkásosztály élcsapatának sorába, hogy így egyre jobban dolgozhassanak a béke és szocializmus javára. A pártba való egyéni felvétel lenini-sztálini elveinek szem előtt tartása, a párt helyes szociális öszszetételének biztosítása azt fogja eredményezni, hogy a párt a jövőben méginkább megerősödik. Mindaz, ami hazánkat erősíti, egyben a béketábort is erősíti, s ugyanakkor gyöngíti az imperialisták táborát. Nem feledkezhetünk meg róla és nem is szabad elfelejtenünk, hogy az amerikai-angol imperialisták és jobboldali szocialista meg titóista lakájaik agresszív terveiknek egyik legnagyobb akadályát, a kommunista és munkáspártokban látják, hogy az imperialisták és szekértolóik megpróbálnak kihasználni bármily elhajlást, amely gyöngítheti a párt egységét és harcképességét. A jobboldali elhajlás szétzúzása ezért népünk békeharcának nagy sikerét is jelenti. Pártunk, szorosan tömörülve Gheorghiu-Dej elvtárs vezette központi bizottsága köré, állandóan tanul a Szovjetunió nagy kommunista pártjától és a világ dolgozóinak szeretett vezérétől — Sztálin elvtárstól; szüntelenül erősíti egységét, a pártfegyelmet, kapcsolatait a tömegekkel, s a jövőben is fáradhatatlanul harcolni fog a népi demokratikus állam további megerősödésért, azért, hogy a szocializmus hazánkban való felépítésének nagy ügyében méltó módon betöltse szervező és vezető szerépét. PÁRTELET. A Pártoktatási Év évzáró értékeléséhez Dicső Csehszlovákiai Kommunista Pártunk Marx, Engels, Lenin és Sztálin legyőzhetetlen tanításai szerint igazodva, Gottwald elvtárs vezetése alatt nagy sikereket ért el a szocializmus felépítésében. Az imperialista ragadozók és szolgáik áskálódása ellenére napról napra erősebb és gyönyörűbb hazánk feltartjzhatatlanul halad előre a szocializmus felé. Mi a forrása a Kommunista Párt és az egész dolgozó nép nagy sikerének ? A marxizmus-leninizmus legyőzhetetlen eszméi, amelyek erőt és elszántságot, áldozatkészséget és lelkesedést adnak és lehetővé teszik számunkra, hogy legyőzzünk előrevezető útunkban minden akadályt és nehézséget. Az 1951—1952 pártoktatási év eredményei azt mutatják, hogy a kommunisták és a pártonkívüliek mind nagyobb mértékben sajátítják el a marxizmus-leninizmus alapjait, főleg tanítónknak, a Szovjet Kommunista (bolsevik) Pártnak tapasztalatait. Pártunk Gottwald elvtárs vezetésével az SzK(b)P gazdag tapasztalataiból tanulva kiküszöböli azokat a károkat, amelyeket az áruló Slánskynak és társainak bandája okozott a Párt nevelése terén. Ezek a kártevők szándékosan fékezték az ideológiai munka fejlődését a Pártban, tudván azt, mily legyőzhetetlen akadályt jelent kártevő szándékaik megvalósításában a párttagok öntudatossága, a Párt eszmei egysége. Ezekben a napokban a pártszervezetek értékelni fogják a pártoktatási év lefolyását, foglalkozni fognak azzal, hogy meddig kell emelni a pártpropaganda színvonalát, amely egészben véve még nem kielégítő. Mitől függ elsősorban a pártpropaganda színvonalának emelése, hogy hathatósabb, eszmeibb, élénkebb, harciasabb legyen, ihogy odaadó és lelkes haroosait nevelje a békének és a szocializmusnak? Ez a megválasztott szervek gondoskodásától, segítségétől és ellenőrzésétől függ, amelyeknek az összes pártfunkcionáriusok, tagok és jelöltek ideológiai színvonala emelésében elsőrendű feladatokat kell íáitniok. Továbbá attól függ, hogyan fegyverezzük fel a propagandistákat megtisztelő és felelősségteljes munkájukra, hogyan segítjük őket konkrétan, hogyan gondoskodunk arról, hogy állandóan fokozzák minősítésüket, hogy megközelítsék az SzK(b)P propagandistáinak példáját. A propagandista funkciójával való megbízatás minden kommunista számára nagy kitüntetés és felelősségteljes feladat, mert a propagandistákra a Párt legdrágább ügyét — a tagság és a pártonkívüliek nevelését bízza. Mindezt figyelembe kell venni. Ezekből a szempontokból kell a végső kiértékeléseket végezni a pártoktatási évről, főleg a júniusi taggyűléseken az alapszervezetekben, ahol megtárgyalják a bizottság egész jelentését az 1951—52 -es pártoktatási év eredményeiről. A pártoktatás értékelésének nagy gyöngéje volt a megelőző években az, hogy a pártoktatást főként formálisan értékelték anélkül, hogy a fogyatékosságok okainak mélyére hatoltak volna. A fogyatékosságok oka főleg a választott szerveknek az oktatás színvonaláról való kevéssé hatásos és kevéssé konkrét gondoskodásában rejlett, valamint a propagandisták gyenge ideológiai színvonalában. A CsKP KB a politikai titkárságának az 1952—53-as pártoktatási évről szóló határozatában arról van SZÓ: „Hogy megjavítsuk a marxista-leninista nevelést a pártoktatási évben az idei pártoktatási év bezárásával kapcsolatban alaposan értékelni kell a propagandisták és tagok eredményeit és sokkal felelősségteljesebben kell javasolni a propagandistákat a jövő évre". Erre a nagyon felelősségteljes funkcióra a pártiskolák abszolvenseit, a pártoktatási év legjobb hallgatóit választjuk ki és javasoljunk olyanokat, akik elsajátították az önálló tanulás módszerét. A propagandisták értékelésénél fontos, hogy ne ismétlődjenek meg a mult hibái, amikor gyakran a szemináriumok tanítóinak és vezetőinek jóváhagyását tömegesen, jótulajdonságaik és képességeik alapos ismerete nélkül végezték. Csak így történhetett meg, hogy egyes esetekben a propagandista funkciókba olyan emberek kerültek, akiknek megalkuvó állásfoglalásuk van a falusi gazdagokhoz, a régi gondolkodás móddal terhelt emberek, akik maguk támogattak mindenféle nefn pártszerü jelenséget, vagy legalább is közömbösek voltak irántunk, valamint a burzsoá nacionalizmus és a kozmopolitizmus álcázott megnyilvánulásai iránt. Kevéssé fejlett elvtársakat nem fogunk propagandistáknak javasolni, mert ezzel a páirtoktatág ügyének csak ártanánk. Sokkal nagyobb mértékben kell megbízni a propagandista megtisztelő funkciójával a Párt iránt odaadó, harcokban edzett munkáskádereket, és a munkásosztállyal ÖSZszeforrott, új értelmiség tagjait, akiket kiképezünk és ha gondoskodni fogunk róluk, biztosítani fogják azt, hogy tanításunk helyesen magyarázva pártunk még hatásosabb fegyverévé válik. Pártoktatóul kiválasztunk olyan bevált funkcionáriusokat, politikailag é s elméletileg fejlett és a Párt iránt odaadó elvtársakat, akiknek a propagandista munkáihoz megvannak az előfeltételeik és ezt a munkát eddig más funkoióik nagy száma miatt nem tudták végezni. Az ilyen elvtársakat fel kell menteni néhány más funkciójuk alól, hogy a marxizmusleninizmus oktatói munkáját teljesen és felelősségteljesen végezhessék A harmadik pártoktatási év eredményeinek értékelésénél látjuk, hogy ha a pártoktatás magas eszmei színvonalon mozog, segíti a kommunistákat és a pártonkívülieket munkájukban. Láthatjuk, hogyan növekednek új emberek, akik jobban vannak .felkészülve a szocializmus felépítése összetett feladatainak véghezvitelére. A pártoktatásnak hála, növekedik a párttagok és a pártonkívüliek eszmei, politikai és szakszínvonala is. A pártonkívüliek munkájának, főleg a CsíSz-tagok munkájának értékelésénél a pártoktatási évben az alapszervezetek bizottságai megtárgyalják pártjelöltekként való felvételük kérdését is. Egyúttal a bizottságok további nem párttagokat fognak megnyerni, akik érdemesek arra, hogy résztvegyenek az alapfokú tanfolyamokon és a körökben a jövő év folyamán. Ugyancsak a pártoktatás nem csekély érdeme, hogy megjavult a kommunisták politikai munkája is az alapszervezetekben, az üzemekben és a falvakon is. A párttagok jobban lépnek fel a gyűléseken, harciasabban, biztosabban és hatásosabban győzik meg a dolgozók tömegeit Pártunk és kormányunk politikájának helyességéről. Szükséges, hogy a pártszervezetek bizottságai mindezen elvtársaknak lehetővé tegyék hogy ismereteiket a gyakorlati politikai munkában felhasználhassák. Ezeket az elvtársakat, akik sikerrel tanultak és megszerezték a marxizmus-leninizmus alapismereteit, meg kell bízni konkrét pártfeladatokkal, amelyek megfelelnek emelkedett eszmei és politikai színvonalulcnak. Jól Itthatnak el például funkciókat a párt és tömegszervezetekben és a nemzeti bizottságokban, lehetővé kell tenni számukra, hogy tovább kimélyítsék politikai ismereteiket a bentlakásos páirtiskolákban stb. A júniusi taggyűléseken a szervezetek egész sorában találkozunk az önkéntesség kérdésével a pártoktatási évbe való beosztásnál. Itt meg kell jegyezni, hogy az önkéntesség elvét nem lehet úgy magyarázni, hogy a marxizmus-leninizmus tanulmányozáu sa csupán a párttag jóakaratának ügye: ha akar, résztvesz az oktatáson, ha nem akar, nem vesz részt. Ez teljesen helytelen nézet volna. Tanításaink alapjainak elsajátítása a pálrttag egyik főkötelessége. Az önkéntesség elvét úgy kell értelmezni, hogy minden részvevővel megbeszélik a pártoktatás formáinak egyikébe való beosztását és hogy minden egyeg részvevő véleményt nyilvánít beosztásáról. Az önkéntesség elvén alapuló döntés fokozza* a fegyelmet is — mind a részvételben, mind a tanulásban — az oktatás összes részvevőinél. Hogy a júniusi taggyűlések, amelyeken a pártoktatási évet kiértékelik, szervezésileg jól legyenek előkészítve és magas eszmei színvonalon folyjanak, a járási bizottságoknak fokozott támogatást kell nyujtaniok az alapszervezeteknek, főleg aktivisták kiküldése által. Az értékelésnek nem szabad a helység politikai és gazdasági helyzetétől elkülönülten lefolynia. Meg kell ítélni azt, hogy az oktatás hogyan segít a politikai •munka megjavításában és az építő feladatok teljesítésében, milyen befolyása volt a pártmunka és a tömegpolitikai munka módszerének megjavítására, hogyan hatott pártunk akcióképességének és vonzóerejének növekedésére. A káderbeli kiválasztás, a propagandisták előkészítése és szétlhelyezése egyik legfontosabb feladat a pártoktatási év kiértékelésében, mert elsősorban a propagandisták ma má!r tizezres hadseregének kiválasztásától, színvonalától és elosztásától függ a a jövő pártoktatási év sikere. Vaszilij Kucser bányász A Donyec-medence világhírű bányászhösei közül is kiemelkedik Vaszilij Petrovics Kucser, a huszonnégyesztendős Sztálin-díjas szénkombájn-vezető. Még csak néhány esztendeje dolgozik a Donyec-medence Csisztyakovó bányavárosában, de ez alatt a néhány év alatt is nagyszerű eredményeket ért el. A bányásztephnikum elvégzése mellett kitanulta a villanyszerelést is és ezt a tudását felhasználja a Danbasz kombájn munkájának megszervezésénél. A fiatal kombájnvezető valósággal példaképe a szellemi és fizikai munkát összekapcsoló szovjet dolgozónak. Számos nagyjelentőségű újítást alkalmazott a Donbasszkombájn munkájánál. Az ö ötlete volt például, hogy a kombájnra két egymásbakapcsolt villamoamotort szerelt és ezzel 57.5 kilowattról 115 kilowattra emelte a kombájn motorjának teljesítőképességét. Nem sokkal később a 72 fogas réselőláncot 36 fogasra cserélte ki, ezáltal csökkentette a motor terhelését és gyorsította a réselés munkáját. Nem elégedett meg azonban az így elért nagyszerű eredménnyel sem. Kiszámította, milyen előnyök származnak abból, ha a kombájn 25 méteres drótkötelét 50 méteresre cseréli ki. Az eredmény Vaszilij Kucsert igazolta: amig azelőtt a szénkombájn egy munkaszakaszát 4—5 óra alatt végezte el, most ugyanannak a műveletnek az időtartamát másfél órára sikerült' csökkentenie. Vaszilij Kucser az elsők között vezette be munkahelyén a ciklikus munkamódszert. Ezzel sikerült jóval 40 ezer tonna fölé emelnie a kcmbájn havi széntermelését. Azóta azonban munkamódszerének javításával a termelékenység növelésével már elérte a havi 20 ezer tonnás termelést.