Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-01 / 129. szám, vasárnap

1952 június 1 UJSZ0 7 BÜSZKESÉGÜNK A NÉPHADSEREG A kozmopolitizmus - nemzeteink ellenségeinek ideológiája A második világháború után je­lentős változások álltak be a szocia­lizmus és a kapitalizmus erőviszo­nyai között. Németország, Olaszor­szág és Japán, a legagresszívebb ka­pitalista államok vereséget szenved­tek. Ezek a változások abból adód­tak, hogy a Szovjetunió megerősöd­ve kelült ki a háborúból, hogy a nyugati imperialisták hiába várták számos országban azoknak a kor­mányoknak uralomrajutását, ame­lyek háború előtt az 6 hozzájárulá­sukkal és támogatásukkal uralkod­tak. Ezek a változások továbbá ab­ból adódtak, hogy a kapitalista or. szagokban növekedett a munkásosz­tály szervezettsége és befolyása, hogy a gyarmati és függő viszony­ban lévő' országokban kiszélesedett a nemzeti felszabadító harc. A szo­cializmus erői tehát megerősödve kerültek ki a háborúból, a kapita­lizmus pedig legyengült. , A kapitalista világban az ameri­kai imperializmus kerekedett felül, amely a többi kapitalista állam hi­telezőjévé lett. Az amerikai kapitalistáknak már a háború folyamán gondjuk volt arra, hogy minél többet megment­senek a fasiszták zsibárujából. Az amerikai imperializmus a háború befejezése után minden eddiginél nagyobb mértékben lett az egész nemzetközi reakció kormányosa és diktátora. Az amerikai imperializ­mus lett a hitlerizmus örököse. Az amerikai monopolisták ma új világ­uralomra törő terveket szőnek. Az amerikai imperializmus a Szovjet­unió és a népi demokráciák ellen irányuló háborús előkészületek élén áll. Az amerikai tőkések milliókat áldoznak arra, hogy felforgatókat pénzeljenek a Szovjetunióban és a népi demokráciák országfaiban és gazdasági diszkriminációt alkalmaz­nak ezekkel az országokkal szem­ben. Az amerikai imperializmus bel­földi kiszolgálóinak segítségével öl­dökli a munkásokat a kapitalista országokban, az amerikai imperia­lizmus aljas intervenciót folytat Ko­reában. Az amerikai imperialisták tehát a szocializmus, a demokrácia és a béke esküdt ellenségei. Népellenes hadjáratuk egyik részét az ideoló­giai téren folytatott harc képezi. Az amerikai imperialisták a kozmo­politizmus segítségével igyekeznek félrevezetni és leszerelni a dolgozó tömegeket. A kozmopolitizmus az amerikai reakció ideológiai fegyve­re a nemzetek, a dolgozók elleni harcban. A kozmopolitizmus azt állítja, hogy a társadalmi fejlődés mai fo­kán a nemzet már elavult dolog. Azt állítja, hogy az önálló nemzeti államok fennállása akadályozza a fejlődést. Ebből a következő kiutat látja: a nemzetek adják fel állami függetlenségüket, teremtsenek egy olyan „nemzetek feletti" tekintályt, — amelyben az amerikai imperia­listák húznák a prímet. Ezért azt ajánlja, hogy csatoljanak további országokat és államokat az USA­hoz, A kozmopolita ideológia így akar ja rábírni a világ nemzeteit ar­ra, hogy mondjanak le az állami függetlenségükről az amerikai mo­nopolisták javára. A kozmopolitizmus tehát a raga­dozó amerikai imperialisták ideoló­giája. A kozmopolita ideológia fel­adata, hogy igazolja az agresszió­nak és a nemzetek leigázásának az amerikai imperializmus által foly­tatott politikáját. Ez az ideológia hivatott arra, hogy indokolja a nem­zeteknek az atlanti egyezmény ke­retében történő elnyomását. Az amerikai Imperialisták és le­jíénzelt publicistáik és „tudósaik" csökkenteni akarják a dolgozó tö­megeknek saját erejébe vetett hitét, csökkenteni akarják a dolgozóknak azt a meggyőződését, hogy győzni fognak az imperialisták felett. E z. ért azt állítják, hogy a- nem ango­lul beszélő nemzetek aiacsonyabb­rendűek, hogy semmi történelmi je­lentőségű tettre nem képesek, Azt állítják, hogy ezeknek a nemzetek­nek nincs történelmük és e nemze­tek tagjaira azt a véleményt akar­ják rákényszeríteni, hogy nemze­teik fejlő<lése az angol-amerikai mintaképek utánzásából és átvéte­léből állt. Ennek a kozmopolitizmus­nak kell meggyőznie a népeket ar­ról, hogy elérkezett az „amerikai" évszázad ideje, meg kell, hogy győ z­ze őket az amerikai imperializmus rendkívüli voltáról, és küldetéséről, igyekszik elválasztani a nemzeteket életadó haladó hagyományaiktól, igyekszik megmérgezni bennük a hazaszeretetet. A kozmopolitizmus a háborús gyújtogatok ideológiája. Ennek az emberiségellenes ideológiának szó­csövei azért hirdetik, hogy az ame­rikai imperializmus technikailag igen fejlett és a háborús győzelem­hez magában is elegendő. Hasonló „csodafegyverekről" szóló meséket Hitlertől is hallottunk. Emlékszünk még, mennyi szót szaporítottak az atombombáról, míg azt hitték, hogy e fegyvernem terén monopóliummal rendelkeznek. Azt állították, hogy bekövetkezett az „atomkorszak" amelyben az amerikaiak kedvük sze­rint rendezik majd el a világot. A dolgozók az egész világon a béké­ért harcolnak, az amerikai imperia­listáknak világuralomra és új hábo­rúra irányuló tervei ellen. A Szov­jetunió háború utáni fellendülése, a népi demokrácia országainak épí­tő sikerei, a dolgozók Imperialista­ellenes harca, — e zek a tényezők teszik lehetetlenné azt, hogy az amerikai imperialisták terveiket va­lóra válthassák. A béketábor és az imperialista tábor harca mindin­kább kiélezó'dik, s ebben a béké erői újabb és újabb sikerekre tesz­nek szert. A kozmopolitizmus egyúttal az áruló emigráció ideológiája. Újság­jaikban, amelyeket amerikai pénzen adnak ki külföldön, ma azt olvas­hatjuk, hogy Csehszlovákia felújí­tásának nem volt értelme. Azt haj­togatják, hogy kis nemzet vagyunk, amelynek üncl Samnál kell védel­met keresnie. Terveket szőnek Ausztria-Magyarország helyreállí­tásáról, vagy egy lengyelekből, ese­tiekből és szlovákokból álló szövet­ségi államról. Ennek persze ameri­kai befolyás alatt álló reakciós ál­lamnak kellene lennie, amely egy szovjetellenes háborúhoz az ágyú­tölteléket száilítitná. Ezek az áruló bt i rzsoá. e migráció által hirdetett nézetek és elméletek csupán annak talpnyaló magatartását Igazolják az amerikai imperialisták előtt, azt bizonyítják, hova jutottak eZek a nemzetellenes bujdosók, az ameri­kai monopolisták szolgálatában. A kozmopolitizmus a Szlánszky-, Svermová- és Sling.féle árulók ide­ológiája. Ezek a néptől elszakadt egyének éppenúgy nem ismerték a hazaszeretetet, a hazafias büszke­séget, mint Zenkl és Tigrid; dolgozó népünk sorsa, nemzeteink jövője mindig » közömbös volt előttük. A többi kozmopolita gyülevész népség­gel főként a szocializmussal és a Szovjetunióval szemben .érzett gyű­lölet kötötte össze. A cseh és szlovák burzsoázia koz­mopolita irányzata nem a véletlen műve. Ma, amikor a gyárak és a földek nálunk a dolgozók tulajdo­nában van, a burzsoázia még job­ban gyűlöli őket. A kapitalizmus helyreállítására törekszik, s ehhez az amerikai imperialisták beavatko­zására szánút, egy új világháborúra spekulál. A burzsoázia tudja, hogy az idegen imperialisták segítsége nél­kül nem újíthatja fel osztályujal­mát. Burzsoáziánk kozmopolita irányzata alárendeltségét fejezi ki az amerikai monopolistákkal szem­ben, azt fejezi ki, hogy az áruló burzsoázia résztvesz a Wall.street urainak népellenes terveiben. Ehhez még meg kell jegyeznünk, hogy burzsoáziánk ezen a téren ha­gyományokkal is rendelkezik. Az első köztársaság idején, amikor a nemzetet elárulta, amikor az álla­mot kiszolgáltatta a német fasisz­táknak, egyre azt hangoztatta, hogy A Szovjet Hadsereg példája szerint napról-napra fokozzuk néphadseregünk védelmi képességét Néphadseregünk egyre láthatób­ban mutat fel olyan tulajdonságo­kat és sajátságokat, amelyekkel a világtörténelem folyamán először a szovjet hadsereg tűnt fel. Hadsere­günk, hazánk felszabadított munká sainak és parasztjainak hadserege, a nép harcából merít erőt. a Szovjet unió oldalán nő fel, szorosan egybe­kapcsolódik a néppel, amely szereti és éppen ezért hadseregünk hátorszá­ga mindig szilárd marad. A mi had­seregünkben a nemzetiségi kérdés a sztálini nemzetiségi politika alapján van megoldva és ezért országunk valamennyi nemzetének dolgozói szeretik és támogatják. Hadseregünk a munkásosztály s a dolgozó nép hatalmi szerve. Si­kereit és fejlődését a kapitalista országok dolgozói is ugyanolyan szeretettel és figyelemmel kísérik, mint a szovjet hadsereg által el­ért eredményeket. A tőkés orszá­gok dolgozóinak milliói is termé­szetes harci szövetségesüket lát­ják hadseregünkben és ott állnak oldalán a közös ellenség a világ Imperializmusa elleni harcban. A mi katonáink a Szovjet Hadse­regtől tanulnak, amely a fasiszta Németország és az imperialista Ja­pán fölötti győzelmével bebizonyítot­ta, hogy a világ legjobb, legöntuda­tosabb és leghatalmasabb hadserege és a szovjet katonák szívesen adják át nekünk a szovjet emberek száz­ezreinek vére árán szerzett drága tapasztalatokat. Katonáink harci ki­kiképzése, nagy eredményeket ér el. Äfe új szabályzatok: a belső szolgá­lati, a fegyelmi és a helyőrségi szol­gálati szabályzat, amelyek a szovjet szabályzatok alapján lettek kidol­gozva, új alapokon szervezik meg a katona életét és közvetlenül ennek következtében hadseregünkben a fe­gyelem lényegesen megszilárdult. A szovjet hadsereg példája szerint nagy figyelmet fordítanak hadsere­günkben az új parancsnoki káderek nevelésére. Parancsnokaink ma a munkások és parasztok soraiból reg­rutálódnak. Hadseregünk minden tagjának, aki becsületesen teljesíti köteles­ségeit, megvan ma az a lehetősége, hogy parancsnoki funkcióba kerül­jön. Ez nagyrészt csak rajta mú­lik és attól függ, hogyan teljesíti katonai kötelességeit, miként sajá­títja el a katonai tudományt. Had­seregünk parancsnokai és közka­tonái egyaránt egy célt követnek: biztosítani dolgozó népeink békés alkotó munkájának eredményeit és ezen cél érdekében szorosan együfetmunkálkodnak. A szovjet hadsereg példája nyo­mán hadseregünkben nagy gondot fordítunk a fölszerelésre, a fegy­verzetre. Katonáink a legtökéle­tesebb fegyvereket kapják amelyek sokkal tökéletesebbek, mint a nyu­gata imperialista országok hadse­regeinek fegyverzete. Végül hadseregünkben a katona nevelése nia új alapokon ópüi fel, a hadsereg összes tagjának magas po­litikai meggyőződése, öntudatossága alapján. A szovjet hadsereg a Nagy Honvédő Háború folyamán bebizo­nyította, hogy legyőzhetetlen erőt képvisel az a katona^ aki tudja, mi­ért harcol. Éppen ezért hadseregünk­ben széleskörű politikai nevelömunka folyik, amely hozzájárul a katona politikai öntudatosságának állandó fokozásához és ezzel együtt a fegye­lem és a harci felkészültség növelé­séhez* is. Szabó István közkatona Szélesítsük ki a példás katona mozgalmát Hadseregünk erősítése és népi de­mokratikus köztársaságunk vívmá­nyainak szilárdabb védelme érdeké­ben mi katonák minden igyekeze­tünkkel azon vagyunk, hogy népün­ket, hazánkat minél jobban szolgál­juk kiképzésünk során, a gyakorlati téren éppúgy, mint a politikai isme­retek elsajátításával. Jól tudjuk, hogy feladataink tel­jesítése megköveteli az éberség állandó fokozását és tudatában vagyunk annak, hogy szilárd gá­tat kell képeznünk az imperialis­ták ellen, készeknek kell lennünk minden eshetőségre. Tudjuk azt., hogy a nyugati imperialisták a burzsoá rendszert szeretnék újból ránkkényszeríteni és rabságba akarnák dönteni dolgozó népünket. Az imperialista hadseregek katonái a gyárosok, a tőkések földbirtoko­sok érdekeit, uralmát védik, mi ez­zel szemben népünk kiharcolt jogait és vívmányait védjük. Hadseregünk feladatainak teljesí­tésénél elsősorban az szükséges, hogy minél többen példás katonák­ká váljunk. Ebben a mozgalomban az elsők között kell állniok a had­sereg kommunista párttagjainak, a CsISz-csoportok tagjainak, nekik kell a nemszervezetteket tanitani­ok, irányítaniok. Nem az a célunk, hogy hadseregünkben csak egyes katonák váljanak példás katonák­ká, feltétlenül szükséges az, hogy hadseregünk minden tagja bekap­csolódjon ebbe a mozgalomba. E cél elérése érdekében fel kell használnunk minden agitációs mód­szert. Gyűléseket és összejöveteleket kell tartanunk, meg kell beszélni a példás katona mozgalmában felme­rülő minden hiányosságot és nehéz­séget és igyekezni kell azokat eltá­volítani. Elsősorban a győzelmes szovjet hadsereg katonáitól kell ta­nulni. Meg kell tanulnunk tőlük nem­csak a fegyverek hibátlan kezelését, a kiképzés feladatainak példás tel­jesítését. hanem meg kell tanulnunk tőlük gyűlölni az ellenséget, gyűlölni azokat, akik életünkre, dolgozó né­pünk jövőjére törnek. Katona IAszló őrvezető Az előkészítő munka biztosította menetgyakorlatunk sikerét Század vigyázz! Kettes sorban so­rakozó! — hangzott el a vezényszó. Századunk minden egyes tagja gyorsan és fegyelmezetten, minden zaj nélkül foglalta el a helyét. 20 kilométeres menetelés állt előttünk. Vártuk az in­dulást parancsszót. Már két nappal előbb a faliújság, a villámújságok ar­ról beszéllek, hogyan készüljünk fel erre a gyakorlatra, hogy senki ki ne essék, hogy semmi se akadályozza a menetgyakorlat sikerét. Század vigyázz! Indulj! Lépéseink alatt keményen döngött a laktanya udvara. Rövid menetelés után egy út­kereszteződésnél megálltunk. A pihenő során a tiszt elvtársak ismertették fel­adatainkat. Húsz kilométerre tőlünk egyik alakulatunk erős tűzharcot foly­tat az ellenséggel, amely túlerőben van. Támogatást kértek. Mi kaptuk azt a feleadatot, hogy segítségükre sies­sünk. Majd útnak indultunk, különböző akadályokon küzdöttük át magunkat és a közbeeső újabb pihenő során rendbehoztuk felszerelésünket, nehogy akadályozzon bennünket a további me­netelésben. Itt értesítettek bennünket arról, hogy egységünknek sikerült visszavernie az ellenséges támadást, előrenyomulóban van és utói kell őket érnünk. A pihenő után gyorsított menetben folytattuk utunkat', hogy hamarább ér­jünk a kiiűzött célhoz. Már az út felét megtettük és még valamennyien fris­sen gyalogoltunk és vidámságban sem volt hiány. Erről agitátoraink gondos­kodtak. ötközben gyönyörködtünk a nagyszerű természetben, de közben be­szélgettünk Malrozov hőstetteiről is. A menetgyakorlat megmutatta azt, hogy néphadseregünk katonái szívó­sak, kitartóak és nem ismernek semmi­féle akadályt. A tervezeti időnél sok­kal korábban értük el a célt és pa­rancsnokaink tanácsait és utasításait követve, valamennyien sikeresen fe­jeztük be gyakorlatunkat. Kárász Zoltán tisztjelölt A nyári kiképző táborban felhasználjuk a multévi tapasztalatokat Nagy izgalommal fogadtuk a leg­utóbbi politikai órán Tencer tiszt elvtárs szavait, aki bejelentette, hogy rövid időn belül mi is nyári ki­képző táborba megyünk. Különösen az első éves elvtársak kérdezték tő­lünk, akik már egyszer voltunk nyári kiképző táborban, hogy milyen is tulajdonképpen ott az élet. Mi ta­pasztalataink alapján mindent el­mondtunk nekik. El is érkezett a várvavárt nap és elindultunk. Megérkezésünkkor még csak félig kész tábor fogadott ben­nünket és így neki kellett fogni a munkának. Szépen haladtunk, csak a sátor­lapok összeállításánál tűnt ki, hogy nem tudjuk őket szabályosan összerakni, pedig ez igen fontos, mert különben eső esetében meg­áznánk. Marcell elvtárs oldotta meg a kérdést, ő a tavalyi gyakor­latozás során szerzett tapasztala­tait használta föl. Ezért a parancs­nok elvtárs meg is dicsérte. Este a CsISz-gyülésen a csoport el­nöke javaslatára sátorainkat elne­veztük. Majd tisztasági versenyre hívtuk ki egymást, amelyet vala­mennyi elvtárs elfogadott. Végül is egyhangúlag elhatároztuk, hogy tábori életünk ideje alatt minden szabad percünket kihasználjuk: kedvező időjárás esetén a TOZ­jelvényért fogunk versenyezni, rosszabb időben pedig a Fucsik­jelvény és a példás katona jelvé­nyének feltételeit teljesítjük. Nyári kiképzőtáborunkban tanulni fogunk, hogy öntudatos és harc­képzett katonáivá váljunk népi de­mokratikus hazánknak. Patócs Kálmán közkatona kis nemzet vagyunk, hogy öntuda­tos európalaknak kell lennünk. Ma­gát a véres müncheni kufárkodást ls az emberiség javáért hozott ál­dozatként állított be. Kü zdenünk kell a kozmopolitiz­mus ellen, mint nemzeteink ellen irányuló ellenséges ideológia ellen, Ez a Te feladatod is, agitátor baj­társ!. Meg kell győznöd a bajtársakat arról, hogy a szovjet technika a legelső a világon, rá kell mutatnod fegyvereink kiváló tulajdonságaira az imperialisták fegyvereivel szem­ben. Tanuld ezért, lelkiismeretesen harci technikánkat. Állandóan is­mételned kell bajtársaink előtt az igazat az „amerikai életmódról". A bajtársaknak ismerniük kell az ame­rikai imperialisták és segítőtársaik népellenes arcát. Állandóan növelned kell bajtár. sainkban a haza iránti szeretétet, tanítanod kell őket, hogy ismerjék népünk harcos hagyományait, ame­lyeket a hazai és külföldi kizsákmá­nyolók ellen vívott. Tanítanod kell őket szeretni nemzetünk dicső jö­vőjének alkotóját — a Kommunista Pártot. Állandóan szemük elé kell tárnod mintaképünket — a dicső Szovjet Hadsereget. Emlékeztesd őket a szovjet emberek hőstetteire. Tanítsd őket s zeretni a Szovjetuniót, állami függetlenségünk védelmező­jét. Agitátor bajtárs, a burzsoá koz­mopolitizmus ellen és a szocialista hazafiságért vívott harc a Te ál­landó feladatod. V. R.

Next

/
Thumbnails
Contents