Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)
1952-06-08 / 135. szám, vasárnap
tériumnak (Nepomuck^ miniszternek) a kerületi és járási nemzeti bizottságoknak (elnökeinek) és 1 ajánljuk az egységes földműves szövetkezeteknek (az EFSz-ek elnökeinek) a következőket: 1. Végrehajtani esetleg befejezni az összes szarvasmarhák, lovak, anyadisznók és anyajuhok közös istállózását az olyan jószágok kivételével, amelyek a termelési rend értelmében a tagok személyes gazdaságában maradnak. 2. E célból kihasználni a község összes alkalmas helyiségeit, főként a falusi gazdagok kihasználatlan istállóit egyszerűen célszerűen és olcsón saját munkaerőkkel és amennyire .lehet saját anyaggal is rendbehozni. 3. A párt- és kormányhatározat értelmében biztosítani az összes lehetőségek teljes kihasználását a takarmánytermelés fokozására és a takarmánnyal való helyes gazdálkodásra, hogy így teljes mértékben biztosítva legyen a saját, szilárd takarmányalap. 4. Hogy biztosítsák a fokozódó fejőképességet és szaporulatot a takarmányok leggazdaságosabb kihasználásával, minél szélesebb méretben kell alkalmazni a szovjet tapasztalatokat és fajtenyésztés és ápolás módszereit, valamint élenjáró EFSz-eink és állami birtokaink sikeres munkatapasztalatait. 5. Az állattenyésztésben a következő alapelvek szerint szervezni meg a munkát: a) az állattenyésztést az egyéni nevelés (szarvasmarhák, disznók, esetleg juhok és méhek tenyésztése) szerint szervezni. b) Minden tenyészet számára állandó munkacsoportot kijelölni és az állatokat 2—3 évi időtartamra gondjukra bízni. Szükség szerint egyes tenyészetekben munkacsoportokat kell alakítani a szarvasmarhák fajtája szerint (például munkacsoportokat a fejőstehenek, fiatal marhák, borjak, anyadisznók, hízómalacok számára) vagy az egyes istállók szerint. Az egyes tenyészetekben végzett termelésért és munkáért a tenyészet vezetője felelős, kisebb tenyészetekben a vezető ápoló. A kis szövetkezetekben egy munkacsoportot kell megalakítani az állattenyésztés és külön munkaszakaszokat az egyes tenyészetek számára. c) Ellátni minden tenyészetet minden szükséges eszközzel a megszabott feladatok teljesítésére, elsősorban takarmánnyal, épületekkel, leltárral, esetleg fogatokkal stb., a csoporton belül ezeket az eszközöket az egyes szövetkezeti tagok személyes felelősségére bízni. d) az egyes tenyészetekben bizonyos meghatározott számú állatokat gondozásra az egyes szövetkezeti tagokra bízni «s ügyelni arra, hogy a csoportok és szakaszok összetétele állandó legyen, hogy az állatok ne vándoroljanak kézről kézre. e) A fejőstehenek ápolásánál a fejőre vagy fejönöre bizonyos számú tehenet bízni (rendszerint 10—15-öt) amelyek állapotáért felelős lesz és minden munkát elvégez körülük, (fedeztetés, fejés, tisztántartás, takarítás, takarmány előkészítése stb.). A tisztántartás, trágyakihordás és takarmány előkészítés munkáira néhány fejönönek segéderőt lehet kiutalni. 8 /