Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-08 / 135. szám, vasárnap

I 1952 június 8 Bemutatkozó kihallgatások a Köztársaság elnökénél 2 — Mit tett Szlánszky és klikkje? | Alkalmazták ök a régi szakembere- | ket a szocializmus építésének támogatására? Nem! Ök megnyerték az ellenséges burzsoá elemeket saját piszkos, a munkássággal, a néppel és a köztársasággal szemben ellenséges érdekeik támogatására. A Pártba éppen kétes polgári elemeket vontak be, pártigazolványokat adtaik nekik, valótlan kádervéleményeket szereztek számukra, az 6 illegális kapitalistaellenes tevékenységükről, döntőfontosságú helyekre állították őket, építésünk megkárosításának és megzavarásának céljából. Ezzel szemben kíméletlenül, diktatórikus módon, a burzsoázia ellen folytatott harc köpenye alatt lehetetlenné .tették gyakran becsületes, a köztársasághoz és az új termelés építéséhez pozitív viszonyban álló tudósokat, műszakiakat és szakembereket, akikről meg voltak győződve, hogy nem használhatnák őket áruló szolgálatokra a köztársaság és a nép érd'ekei ellen. Igyekeztek áruló pozíciójuk érdekében a munkástömegek és a technikai és tudományos értelmiség közti szakadékot elmélyíteni, hogy a szocialista építkezést fékezzék. Ami a munkáskádereket illeti, igyekeztek a munkáskádereknek felelősségteljes helyekre való kiemelésének helyes gondolatát megrontani azzal, hogy azt a helytelen vélekedést terjesztették, hogy a felelős funkció elnyerésére elegendő csupán a munkásszármazás, a képességekre elsajátított tudásra és gyakorlati tapasztalatokra való tekintet nélkül. A munkás- vagy pártkáderek felelőtlen, rendes kipróbálásuk és képességeikre való tekintet nélküli kiemelése ellen harcoltak a szocializmus tanítói. Sztálin elvtárs is gyakran kipellengérezte ezt az úgynevezett „politikát". az új dolgozók helyes beosztásának kérdése. Bátrabban kell kiemelni a jő, alkalmas és kezdeményező dolgozókat, akik megtudják szervezni a tevékeny munkát. Itt azonban tudatosítani kell, hogy nemcsak a párttagok beosztásáról van sző, hanem a pártonkívüli bolsevikokról is." Zápotocky elvtárs ezután kitért a bérkérdésre, foglalkozott a munkatermelékenység és a bérek egyenlőtlen növekedésével és ezeket mondotta: „A helyes bérpolitika megvalósítása, amely a teljesítmények javulásának, a munkatermelékenység javulásának lendítő karjává válna és így lehetővé tenné mindnyájunk életszínvonalának állandó és fokozatos emelését, nem könnyű és kellemes dolog. Tudnunk kell, hogy a helyes bérpolitika a szocialista építés fontos serényen küzdeni kell. Itt is azt hiszem tanulhatunk szovjet elvtársainktól és ez esetben Malenkov elvtárs szavait idézem: „A feladat az, hogy támogassuk a jól dolgozókat és végül felszámoljuk az egyenlösdiség rothadt gyakorlatát. A vállalatvezetők, a műhelyvezetők és mesterek kötelesek megvalósítani a teljesítménynormák fokozását azzal, hogy bevezetik az új technikát és új szervezési és gazdasági intézkedéseket tesznek. A bérek terén elvtársak, szigorúan és következetesen be kell tartani a jó dolgozók anyagi érdekeltsége felkeltésének ala.pelvét, amely megvalósul a munkásoknál a teljesítmény szerinti bérezésben, a vezető dolgozóknál a jutalomrendszerben és a szakképzett munkának a nem szakképzett munkával szemben való magasabb értékelésében." Zápotocky elvtárs beszéde további részében a szocialista munkaveraenynek, az időcsökkentésnek, a normaszilárdításnak, a technika kihasználásának, az újítójavaslatok benyújtásának kérdéseivel foglalkozott. Versenymozgalmunk még nem bontakozott ki kellő mértékben azért, mert, minden figyelmeztetés, minden határozat ellenére sem fordítottak rá kellő figyelmet. A szoI Már 1931-ben a gazdasági vezető I dolgozók értekezletén ezeket mondotta: „Egyes elvtársak azt gondolják, hogy az üzemekben és gyárakban a vezető helyeket csak olyan elvtársakra bízhatják, akik párttagok. Ezért gyakran félretolják az alkalmas és kezdeményező pártonkívüli elvtársakat és a párttagokat állítják élsorba, habár kevésbbé alkalmasak és kezdeményezés nélküliek voltak. Nem szükséges beszélni arról, hogy nincs butább és reakciósabb politika, mint ez az úgynevezett „politika". Hasonlóképpen vélekedett Malenkov elvtárs is, aki az ipari és közlekedésügyi vezető dolgozók kiválogatásáról ezeket mondotta: „Szükséges elsősorban, jól megvizsgálni és megismerni a gazdasági dolgozókat, az ipar és a vasutak mérnöki, műszaki kádereit. E vizsgálat és emberismeret nélkül nem lehetne helyesen és idejében megoldani a rossz dolgozók kicserélésének kérdését, valamint munkájuknak alkalmas és kezdeményező emberekre való bízását. Véget kell vetni, elvtársak, a dolgozók bürokratikus, papír-eljárással történő vizsgálatának. Véget kell vetni a káderek biológiai szempontból való kiválogatásának és a dolgozókat felül kell vizsgálni munkájukban és munkájuk szerint kell őket értékelni és nem csupán a kérdőívek adataihoz igazodni. A Párt utasítása ellenére máig számos párt- és gazdasági szervben a dolgozók kinevezésénél inkább családfájuk megállapításával, annak a fürkészésével foglalkoznak, mi volt a nagyapja és nagyanyja, ahelyett, hogy személyi munka- és politikai képességeit vizsgálnák. tartozéka. Nem elég hivatkozni a béralapokra, nálunk ezek még nem állapodtak meg. Ezekkel úgy állunk, mint a normákkal. Ahogy tudatosan laza normákat dolgoznak ki, hogy azután megszilárdíthassák őket, ugyanúgy túlhajtott igényeket dolgoznak ki a munkaerőkre, a munkaértékekre, hogy a bérek felelőtlenül növekedhessenek a, teljesítmények fokozása és nagyobb értékek termelése nélkül hivatkozással arra, hogy a béralapok ezt megengedik. Ez kényelmes állásfoglalás. Aki munkáját, az igazgatás, az üzem, a vállalat, a szakszervezeti szövetség, főigazgatóság, vagy minisztérium irányítását így könnyíti meg, az még nem vált munkahelyének jó gazdájává. Az nem járul hozzá a szocializmus építéséhez, gátolja azt, ha éppen közvetlenül nem szabotálja. Az ilyen „bérpolitika" ellen cialista munkaverseny megszervezése elsősorban a szakszervezet feladata. Ezt a mozgalmat nem lehet általánosan irányítani. Meg van a maga speciális formája minden termelési ágazatban és ezért irányítása és szervezése elsősorban az egyes szakszervezetek, szövetségek és üzemi szerveik feladata. Ha ezt a mozgalmat el akarjuk terjeszteni, ha az egyik üzemben szerzett tapasztalatokat át akarjuk vinni a másik helyre és tömegakcióval terjeszteni, akkor az egyes szakszervezeti szövetségeknek nyilván kell tartaniok minden élmunkást és újítót. Nem akkor kell kutatni értesülések után az utolsó percben, amikor a munkaérdemrendet osztják, mint a mult években és az idén is történt. Kiderült, hogy a szakszervezeti szövetségek gyakran nem tudják mi történik az üzemekben, nem ismerik a legjobb munkásokat és sikereiket, az újítójavaslatokat és eredményeket, amelyekre támaszkodni kellene a munka megszervezésében és a munkatermelékenység fokozásában. A dolgozók életszínvonaláról való gondoskodás a szakszervezet elsőrendű feladata. Ha a szakszervezetek vezetősége nem akarja ámítani a munkásokat, törődnie kell a munkatermelékenység fokozásával és olyan feltételek megteremtésével, amelyek lehetővé teszik az előttük álló követeiméIII SZO nyek teljesítését. Igaz, a követelményeket más módon is meg lehetne valósítani. Lehetséges lenne, hogy egy ágazat alkalmazottai anélkül, hogy saját munkájukkal kitermelnék a kellő "értékeket, amelyek képesek lennének igényeik és az állam minden szociális és kulturális szükségleteinek kielégítésére, idegen számlára, azaz más ágazatok alkalmazottainak számlájára érvényesítenék követeléseiket. Mily sokáig lehetne ezt tenni, müy hasznot hozna az, ha ez az alapelv általánossá válna és ha minden termelési ágazat és alkalmazottai mások munkájának rovására akarnának élni? Vannak oly eseteink, amikor a termelésre és alkalmazottaira rá kell fizetni. Felemlítettem már itt az állami birtokokat. De itt sem lehet örökké passzívan gazdálkodni, ahogy ezt sokan elképzelik. Az állami birtokok veszteség-tervezésének meg kell szűnnie. A Párt és a kormány által hozott rendelet az állami birtokok gazdálkodásáról a legélesebb harcot indítja az eddigi felelőtlen, alacsony jövedelmű csődgazdálkodás ellen. Nem szabad, hogy ez az okirat papírdarab maradjon. Előírásait és határozatait teljesíteni kell. Teljesítésük lehetséges. Zápotocky elvtárs ezután beszélt a technika, az újítások és az új munkamódszerek bevezetésének fontosságáról, majd hangsúlyozta, hogy a mestereket és műszakiakat mozgósítani kell ezeknek jobb kihasználására. Zápotocky elvtárs a szocialista munkaversenyröl a következőket mondotta: A szocialista munkaverseny kérdése szorosan összefügg nemcsak a technika kihasználásával, hanem a munkafolyamatok és a termelés technológiájának az ismeretével is. A technológiai eljárások pontos betartása főleg azért szükséges, hogy ne gyártsanak selejtet. Az olvasztás, öntés, a vegytan stb„ kérdését nem lehet helyesen megoldani, ha nem ismerjük a technológiát és ha nem tartjuk be a pontosan megszabott alapelveket. Nem lehet dolgozni csak úgy találomra és a régi gyakorlatra támaszkodni. A gépesített termelés nem tűr rögtönzést és várakozást, hogy fog ez vagy amaz sikerülni, selejt jön-e ki, vagy rendes termék. A technológia és airnak helyes betartása biztosítja, hogy minden esetben rendes, a rájuk váró követelményeknek megfelelő termékek jönnek ki és nem selejt. Hasonlóképpen szorosan összefügg a szocialista munkaversennyel a munkamulasztás, a munkaerőhullámzás és a túlóra kérdése. Malenkov elvtárs említett beszámolójában a következőket mondotta: „A gazdasági vezető, a párt-, a szakszervezeti és a komszomol szervezetek egy része az üzemekben roszszul küzd a munkafegyelem megszilárdításáért. Ezek a vezetők úgy értették a munkaeröhullámzás ellen indított küzdelmet, mint egyszeri kampányt és elfelejtkeztek arról, hogy a munkamulasztás és a munkaeröhullámzás óriási károkat okoz az államnak, aláássa a termelés eredményeit. A munkamulasztás a termelés ,átka"! Zápotocky elvtárs ezuťan részletesen kitért a munkamulasztás és munkaeröhullámzás kérdéseire s konkrét adatokat hozott fel annak szemléltetésül, hogy az egyes ipari ágazatokban mily károkat okoznak ezek a jelenségek. Hatékony eszközként rámutatott a Párt és szakszervezetek munkája megjavításának szükségességére, ami helyrehozhatná a károkat. „Gyakran hallom az elvtársaktól, amikor a tömegek között végzett munkáról beszélgetünk, ezt a kijelentést: Nálunk, a mi üzemünkben, a pártszervezet rendben van, jól működik és a vezetőség is funkciójának magaslatán áll. De mit használ ez, ha a szakszervezetek és a szakszervezeti dolgozók semmit sem csinálnak? Elvtársak, erre egy a válasz: Nem lehet az üzemben rendes pártszervezet és nem lehet jó annak vezetősége, ha a szakszervezet vezetősége mit sem ér. Szerintem minden kommunistának szakszervezeti tagnak kell lennie. Régi határozataink és irányelveink arról tanúskodnak, hogy az üzemi pártszervezet munkájának legalább kétharmad részét az üzemi szakszervezet és szerveinek működéséről való gondoskodás képezi. H? a szakszervezeti munka mit sem ér, ak A Köztársaság elnöke, Klement Gottwald pénteken délelőtt Viliam. Siroky kormányelnökhelyettes, külügyminiszter jelenlétében bemutatkozó kihallgatáson fogadta Argentína új prágai követét, Raul Fernando de Olano urat, aki ez alkalommal átadta megbízólevelét. A kihallgatáson jelen volt Bohumil Cservicsek, a Köztársasági Elnöki Irodájának főnöke, Jozef Sedivy, a Külügyminisztérium diplomáciai irodájának főnöke és J. Sátorié hadseregtábornok, a Köztársasági Elnöki katonai irodájának főnöke. A Köztársaság elnöke a megbízólevél átadása után szívélyesen elbeszélgetett Raul Fernando de Olano úrral, Argentína új prágai követével. A beszteroebányai országos értekezlet résztvevői, amelyet a takarmányalap kibővítése és észszerű felhasználása céljából hívtak össze, a következő táviratot küldték Klement Gottwald köztársasági elnöknek: „Tisztelt Klement Gottwald elvtárs, a Csehszlovák Köztársaság elnöke, Prága, Vár. Tisztelt elnök elvtárs! Az EFSz-ek, az állami birtokok és állami traktorállomások, a kutató intézetek, főiskolák és a népi igazgatás földmüvelésügyi dolgozói, a szovjet tudományos dolgozókkal együtt, akik a Csehszlovák-Szovjet Intézmény megbízásából folyó évi június 5—7. résztvettek Besztercebánya takarmányalap kibővítését és észszerű felhasználását tárgyaló értekezletén, kor a politikai vezetés tevékenységének és munkájának kétharmadrésze sem ér semmit. Hogy lehet ezután a politikai vezetés rendben és hogyan elégedhet meg az üzemben végzett munkájával, ha saját maga elismeri, hogy tevékenységének kétharmad része semmit sem ér. Meg szeretném itt említeni, mit mond Sztálin elvtárs a szakszervezetről : „A szakszervezet pártonkívüli szer vezet. A szakszervezetet a munkásosztály általános szervezetének, a nálunk uralkodó osztályszervezetének lehetne nevezni. Ez a kommunizmus iskolája. Központjából a legtehetséAzután a Köztársaság elnöke, Klement Gottwald, Viliam Siroky kormányelnökhelyettes, külügyminiszter jelenlétében bemutatkozó kihallgatáson fogadta Augusto Assettati urat, Olaszország új prágai követét, aki átadta megbízólevelét. Az kihallgatáson jelen volt Bohumil Cservicsek, a Köztársasági Elnöki Iroda főnöke, Jozef Sedivy, a Külügyminisztérium diplomáciai Irodájának főnöke és J. Sátorié, hadseregtábornok, a Köztársasági Elnök katonai irodájának főnöke. A Köztársaság elnöke a megbízólevél átadása után szívélyesen elbeszélgetett Aug-usto Assettati úrral, Olaszország új prágai követével. szíves és forró üdvözletüket küldik Önnek. Az értekezleten elsajátítottuk a szovjet kolhozisták, szovhozisták, a mi szövetkezeteink vezetőinek és állami birtokaink dolgozóinak értékes tapasztalatait, valamint a szovjet és a mi tudományos dolgozóink ismereteit. ígérjük Önnek, tisztelt Elnök elvtárs, hogy a szerzett tapasztalatokat következetesen érvényesítem fogjuk munkahelyeinken és így biztosítjuk az összeg feladatok teljesítését, amelyek a Pártnak és a kormánynak a takarmányalap biztosítására és az állati termékek fokozására vonatkozó határozataiból folynak, ami által tevékenyen hozzájárulunk a szocializmus gyors felépítéséhez hazánkban — dolgozó népünk örömteli, szerencsés életének és jólétének felépítéséhez. A besztercebányai értekezlet résztvevői." I gesebb embereket küldi a közigazgatás összes ágazataiba. Megvalósítják a munkásosztály öntudatos és elmaradott tömegei közötti kapcsolatot. Összekötik a munkástömegeket a munkásosztály élcsapatával." Zápotocky elvtárs beszéde befejező részében a Szovjetunió által nekünk nyújtott nagy segítségTöl beszélt és annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy népünk a Nem zeti Arcvonalba tömörült tömegszervezetek, Csehszlovákia dicső Kommunista Pártja és elnökének Klement Gottwald köztársasági elnöknek vezetésével előrehalad a szocializmus építésében. A káderek kiválogatásának alapkérdése a további fejlődés és előrehaladás érdekében A takarmányalap kibővítése céljából összehívott országos értekezlet résztvevőinek távirata a Köztársaság elnökének A komszomolísták meglátogatták a nagyszombati Kovosmalt-üzemet Pénteken, június 6-án A. A. Slavnov és V. Panchitko, a Komszomol élenjáró dolgozói szlovákiai útjuk során ellátogattak a nagyszombati Kovosmaltba. A szovjet vendégeket az üzem elötermében szívélyesen fogadták az üzemi szervezetek képviselői Jaura Miklós vállalati igazgatóVal az élükön. Látogatásuk alkalmából, amely az üzemi CsISz-csoportnak nyújtott baráti segítség szellemében folyt le, a szovjet vendégek megtekintették az egyes műhelyeket és munkahelyeket és élénk beszélgetést folytattak az üzemi CsISz.csoport vezetőjével. A komszomol tagjai élénk érdeklődést tanúsítottak főleg aziránt, hogyan veszik ki részüket az ifjúmunkások a tervezett feladatok idöelötti teljesítéséből, az új munkamódszerek és munkaformák átvételéből és elsajátításából és a CsISz tagoknak a szocialista munkaversenyben való tevékeny szerepéről. Az üzemi CsISz-csoport tagjai'igyekezetüket elsősorban a terv egyenletes teljesítésére, valamint túlteljesítésére irányítják, emellett a legjobb eredményeket az „Ifjúsági szalagon" érik el, ahol a tervet rendszeresen 107%-ra teljesítik. Az üzemi CsISz-csoport bizottságának tagjai megismertették a szovjet vendégeket azokkal a sikerekkel, amelyeket az ifjúmunkások az új munkamódszereik és munkaformák alkalmazásával elértek. Az üzem ifjúmunkásai 100%-ban bekapcsolódtak a szocialista munkaversenybe. Lídia Korabelnyikova munkamódszere szerint dolgozik az egész présmühely és a 137-es osztály. A présmühely CsISz-tagjai minden hónapban egy hétig a megtakarított anyagból dolgoznak. Bikov szovjet sztahanovista munkamódszere szerint dolgoznak az összes fémesztergályosok. A legjobb fémesztergályos Pretenhoffer István, 175%-ra teljesíti r/jrmáját éa 800 méter vágási sebességet ér el egy perc alatt. Ezenkívül több CsISz tag szocialista megőrzésbe vette a gépeket. Legújabban az üzemi CsISz-csoport tagjai a szerszámokkal való komplex takarékossági verseny kezdeményezőivé váltak Kusznyecov módszere szerint. Az akoiót az üzemi CsISz szervezet tagjai aktívájukon keresztül átvitték a funkcionáriusokra és a részlegszervezetek gyűléseire, amelyeken az ifjúmunkásokat; megismertették a szerszámokkal való komplex takarékossági akcióval. Az üzemi CsISz-csoport ezen akció bevezetésével az év végéig még 260 ezer koronát takarít meg. A vitában, amelyen a szovjet vendégek több kérdésre adtak felele. tet, a CsISz-tagok értékes munkatapasztalatokat szereztek.