Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-07 / 134. szám, szombat

1952 június 1 UJSZ0 5 A cimljans&ki tengeren Szélesen árad széjjel a cimljanszki tenger vize. A Volga—Don ha­józási csatornát táplálja vízzel és számtalan más öntözőcsatornát a Don-mögötti földeken. Habos hullámokat hagyva maguk után az óriási víztartály vízén úszó a motoros hajók. Elsőnek jelent meg a ciml­janszki kikötőben a „Leninszkij komszomol" nevű hajó. Sikeresen tette meg útját a tengeren, Kalacstó! kiindulva. A 301. számú gőzös a ciml­janszki tengeren megtette az útat egész a karpovszki víztartályig. A cimljanszki kikötőmunkások részére óriási öröm volt a Volga ás Don vizelnek találkozása. Most már az utasok részére épült pavillon be­rendezését fejezik be. A személyközlekedést a volga doni úton a leg jobb hajók kollektívjei fogják lebonyolítani. Napról napra élénkül a* cimljanszki tenger. A hajók szirénáitól hangos a vidék. A hajók befo­gadására, amelyek a cimljanszki tengerből és a Don folyóról jönnek a csatornába, készen áll a 14. ée 15. duzzasztókamra. A víz már a ka­puknál áll. A Volga—Don-csatornán A 306. számú hajó fedélzetén. A Volga felett a felkelő nap korong­ja emelkedik, a folyó azonban még árnyékban van. Sztálin óriási szobra magaslik a Volga felett és mintha üdv'zölné a napot. A nap sugarai megvilágították a fák csúcsait és visz­szatükröződnek a víz színén. Ugy tűnik fel, mintha szaladnának. A szarpinszki kikötőben állnak az új vakítóan fehér utasszállító hajók. A part közelében gyengéden himbálód­zik a vizén egy• csónak. Az oldalán e felírás olvasható: „Pjatimorka" és még négy betű: VDSzK, amely betűk a Volga—Don hajózási csatorna kezdő­betűi. Itt áll már az új viziút flottája. Innen néhányszáz méterre kezdődik a csatorna. A bejáratnál két úszó kikötő, egy személy- és egy teherkikötő áll. A pénztárnál már kifüggesztették a hajók menetrendjét, amelyek az új út­vonalakon fognak járni Moszkva— Rosztov, Sztálingrád—Rosztov, és Sztálingrád—Kálacs között. A menet­rendben számos új kikötő neve olvas­ható, amelyek eddig nem léteztek a folyók térképein. Ki hallott, eddig pél­dául olyan kikötőkről, mint Novi/ Ro­gatcsik. Iljevka. Szovjetszkaja és \'e­szelij? Ott vannak ezek a kikötők, ahol nemrégen még styeppe volt. A személykikötőhöz minden félórá­ban vízi villanycsónakok jönnek, ame­lyeket moszkovicsoknak neveznek. Ezek hozzák Sztálingrádból az utaso­kat. A Krasznoarmejszk kikötő a Volgán az utóbbi napók'ban lett készen. Azon­ban 'Ttoár rendelkezik' személy- és te-' herflotíűval. v vontatókkal, tutajokkal és -számos motorcsónakkal. Ma a ki­kötőben. izgalmas az étet. Indítják az első hajót a csatornán a Don felé. A 306. számú vontatógőzös indul a part felé, ahol a part magas parti fák zöld árnyékában állnak a vízben két sorban az úszó kikötők. Szépen fel vannak díszítve jelszavakkal: „Dicső­ség a nagy Sztálinnak", „Dicsőség a Volga—Don-csatorna építőinek", „Elő­re a kommunizmus új győzelmeihez". A votitató gőzös egyszerre két úszó kikötőt kezd vontatni. A gőzös kapi­tánya, Anatotj Petrovics Ignatyjev áll a kormánykeréknél. A csatorna part­jain tömött sorokban állnak ünneplő­be öltözött emberek. A gőzös a két úszó kikötővel a csatornába fordul és már a díszkapu alatt úszik. Néhány perc múlva már benne van az első duzzasztókamrában, amely a Volga vi­zével van telítve. Ahogy a hajó meg­áll, bezárultak a hátsó kapuk. A víz szine emelkedni kezdeti és amikor a víz szine olyan magasságot ért el. mint a következő kamra látóhatára, a gőzös folytatja útját. A karaván úszik a csatornán. Elér­kezik ahhoz a helyhez, ahol összeér a Volga és a Don vize. Már itt úsznak 1 a csónakok, a gyerekek fürödnek és a hajó az új, gyönyörű világoskékre fes­tett vasúti híd alatt úszik. ... <4 negyedik duzzasztókamra és már a második 303. számú vontatóhajó jelenik meg, amely szintén két úszó kikötőt húz. Az egyik kikötő a csatorna közepére lesz állítva. Ez az állomás Novij Ro­gatcsik. A közeli falu nevét viseli. Ez a kis eldugott sztyeppéi falucska most a nagy víznél fekszik és hajón lehet megközelíteni Moszkvából, Rosztovból és minden városból, amely a Volga és a Don mentén fekszik. A sztyeppén a hajók szirénáit és a víz hullámzását hallani. (Az Izvesztija levelezőjétől) Szlálíno büszkesége: a Sztálin Gépgyár Ukrajna déli részén, Sztálinó te­rületén van a novo-kramatorszki Sztálin Gépgyár. Óriási méretei szinte lenyűgözik az embert. Hatal­mas géptermek, hosszan elnyúló sze. relöcsarnokok, üvegfalai szikrázva verik viszza a nap sugarait. A Sztálin Gépgyár története a szovjet iparosodás nagyszerű törté­nete is egyúttal. A fiatal szovjet állam első gyárainak egyike volt, amely az évek hosszú során át lát­ta el a szovjet népgazdaságot ha­talmas gépek sorozataival. A Nagy Honvédő Háború alatt elpusztult, de a győzelem után a romok he­lyén hihetetlen gyorsasággal épült újjá, s ma nagyobb,, szebb, korsze­rűbb, mint valaha volt. Gépóriáeok ezrei készülnek Novo­Kramatorszkban, négyezer tonna súlyú hengerművek a kohászat ré­szére, hatalmas exkavátorok a ta­lajfelszínhez közelfekvő szén- és érctelepek külfejtéséhez, bányaszá­litö berendezések, amelyek gyors­vonali sebességgel repítik felfelé 1£ tonnás rakományukat a szovjet bá nyák aknáiból. A novo-kramatorszki Sztálin Gép­gyár a legkorszerűbb gépi berende­zéssel dolgozik. Olyan gépek, ame­lyeknek segítségével akár 200 ton­na súlyú öntvényeket is össze le­het kovácsolni és meg lehet mun­kálni 10 méteres átmérőjű alkatré. szeket. A 350 tonna teherbírású ön­tödarukat ma mác nem szegecselés­sel készitik a Sztálin Gépgyárban, hanem hegesztéssel szerelik össze, ami a daruit elkészítésének idejét felére csökkenti. Itt dolgozták ki a vékony acéllemezek hideghenger­léséhez szükséges hengerek új elő­állítási technológiáját. Ezzel az el­járással kétszerannyi acéllemezt tudnak előállítani, mint az ameri­kai gépek hengerein. A novo-kramatorszki Sztálin Gép. gyár — a gyárak gyára — egy a hatalmas Szovjetunió sok hasonló gyára közül. Ezek a gyárak és dol­gozóik napról napra tökéletesítik a termelést, felhasználják a technika legújabb vívmányait, hogy egyre több és egyre jobb géppel segítsék a kommunizmus nagy építkezéseit. Televíziós központ Kievben A kievi televíziós központ — amely Moszkva és Leningrád után a harmadik a Szovjetunióban — megkezdte próbaadásait. A város különböző részein, a háztetők felett megjelentek a T alakú jellegze tes antennák. Neha a televíziós közvont egyelőre csak hetenként kétszer ad műsort, a városban már. • -itegty 1000 televíziós készü­léket . szereltek fel. Valamennyi an­tenna :•• ugyanazon irányba néz: a 19Q -méter magi. s, és könnyű torony felé, amely a legmagasabb televíziós torony a Szovjetunióban. Alexejev, a kievi televíziós köz­pont igazgatója, a Literaturnája Gázeta munkatársának kijelentet te, hogy a televiziós központ adá­sainak, a képeknek minősége igen magas színvonalat ért el. Kijelen­tette még, hogy a kievi televiziós központ hatósugarát 70- 80 km-re . számították. A televiziós központ adásai azonban már a Kievtől 120 kilömSter távolságban, lévő Zsito mirban is jól vehetők. JÓ MUNKÁVAL A NAGYOBB TERMÉSÉRT Kimagasló eredményt ért el a Az alsószecsei szövetkezetben teljes ütemben folynak a növényápo­lási munkák. Elsőnek a cukorrépa egyelését végeztük el. A nagy táb­lákat kisebb részekre osztottuk, hogy minden tagnak 50 és 30 áras parcella jutott aszerint, ki milyen nagy munkaerővel bír. A terület helyes megmunkálásáért mindenki felelős egészen a betakarításig. Büszkén jelentjük, hogy jól meg­szervezett munkánkkal és a tagok szorgalmával sikerült elérnünk azt, hogy bár az utóbbi hetek fagyhul­lámai növényeinkben kisebb káro­kat okoztak, mégis helyes növény­ápolási munkánkkal helyrehoztuk a lemaradást. Tagjaink harcolnak a munka minél jobb és idejében való elvégzésével a magasabb termésho­zamért. Tudják, hogy a jól végzett munka meghozza bőséges gyü­mölciét. növényápolásban Magyar János az alsószecsei szövetkezetben Ha valaki keresztül ment hatá­runkon akkor, amikor a cukorrépát egyeltük, lehetett az reggel 5 óra­kor, délben 12 órakor, vagy este 8 órakor, mindig szorgalmas dolgozó­kat látott a földeken. A répaegye­lésn :1 kint volt a falu apraja­nagyja, még a 74 éves Skolnyik bácsi is kivette részé* a munkák­ból. Kiváló teljesítményt ért el Magyar János, aki feleségével együtt 30 ár cukorrépát egyelt ki egy nap alatt. Munkatervüket 315 százalékra teljesítették. Ezen az egy napon feleségével együtt a terv­szerint 976 koronát, 24 kg búzát, 1.36 kg rozsot, 32 kg árpát, 8 kg kukoricát, 12 kg burgonyát és 40 kg takarmányfélét .keresett. Ennek láttára szövetkezetünk minden tag­ja ."kozottabb lendülettel dolgozik és most már nem kell félni, hogy brigádmunkások segítségével kell a növényápi lási munkákat elvégezni. A tagok között kifejlődött az egyé­ni szocialista munkaverseny és en­nek folytán a cukorrépa egyelését 2 nap alatt, a burgonya- és a kuko­rica kapálását ugyancsak 2 nap alat. elvégeztük. Eredményes mun­kánkért a járási versenyben első helyre kerültünk s megkaptuk a járási vándorzászlót. Amikor a zászlót az átadó egységes földmű­ves szövetkezet elnöke átnyújtotta, azt mondta, hogy nem sokáig lesz nál-mk, mert rövidesen visszahoz­zák. Mi erre azzal felelünk, hogy a zászlót nem adjuk. Nem adjuk, mer": jól r.iegszervezetten végezzük mu-kánkat és tagjaink munkaked­vével és a szocialista munkaverseny elmélyítésével meg is tudjuk tarta­ni szövetkezetünk megérdemelten Szerzett vándorzászlóját. Ilenzsel I., az alsószecsei EFSz agronómus a. ^ A jó növényápolás eredménye: a f űri szövetkezet cukorrépájának nincs páija a községben — Nem is hittem volna, hogy ilyen eredményesen tudjanak gaz­dálkodni. \ — Igaza volt Tmovszkynak, mi­kor a gyűlésen azt mondta, hogy a közös gazdálkodás elöny&sebb, mint az egyéni gazdálkodás, — mondja egy asszony, ;— ma pedig saját szemeinkkel meggyőződhetünk róla, hogy minden munkát sokkal ko­rábban éa jobban eltudnak végezni, mint mi. — Könnyű nekik, mert gazdaság) gépekkel és traktorokkal segíti őket a traktorállomás, — válaszol egy fiatalabb kinézésű asszony, egyet rántva batyuján, — már ma­gam is megbántam, hogy nem lép­tem be közéjük. Ha ránézek a cu­korrépájukra, szinte megfájdul a szívem, hogy az övék milyen szép, a miénk mellett. Ez a beszélgetés a .füri állomás­ról a községbe vtezető úton zajlott le. A 3.5 km-es úton egyébről sem folyt a beszélgetés, mint a fttrf szövetkezetről. Volt, aki ellenezte a szövetkezeti gazdálkodást, de abban mindnyájan megegyeztek, hogy a fiatal szövetkezet példásan gazdál­kodik. A mult év szeptemberében volt az a nevezetes nap, amikor Für község kommunistái, elhatározták, hogy megalakítják községükben a szövetkezetet. Az őszi szántásnál már meg is Jelentek a füri határban a trakto­rok. Egymásután szántották fel a tagok földjein az elválasztó baráz­dákat. Az egyénileg gazdálkodók, akik nem ellenségei a szövetkezet­nek, csak éppen még yonakodtak a belépéstől, hosszan elnézegették az őszi szántást végző traktorok mun­káját. Arra a meggyőződésre jutot­tak, hogy ők a lovaikkal semmilyen körülmények között nem vehetik fel a versenyt az olajjal és naftá­val táplálkozó vasparipával. Később mégis csak rá kell térniök a nagy­üzemi gazdálkodás fejlett, termelési módszerére, ha nem akarnak a ter­melésben lemaradni. A politikai elő­adásokból, melyeket a kommunis­táktól hallottak, tudták, hogy a szocializmusban állandóan emelke­kedik a mezőgazdaság feladata. Azt is látták már, hogy egyedüli meg­oldás csak a szövetkezeti gazdálko­dás lehet, melyen keresztül biztosí­tani tudják a rájukváró feladatok teljes -ését és bebiztosíthatják ma­guknak a fokozatosan emelkedő jó­létet. Még az ősz folyamán csatlakoz­tak a kommunistákhoz a falu kis- | tudták helyettesíteni és még más szövetkezeteket is kisegítettek. A zöldség- és dohánypalánták ki­ültetése után teljes erővel hozzá­fogtak a szépen kikelt kapásnövé­nyek ápolásához. Eiöször a napra­forgi kapálását végezték el. Bámu­latos ügyességgel végezték el ezt a munkát, a 15 hektár napraforgót 2 nap alaitt megkapálták. A napraforgó kapálása után a cukorrépa ápolására került a sor. Ugy ment a munka, mint a karika­csapás. Egymást bíztatva és egy­mással versenyezve harcoltak a fel­törő gyom ellen. A cukorrépa egye­lésével is 3 nap alatt végeztek. Ma már örömmel mondogatják, hogy az ö cukorrépájukb i egyetlen szál gyom sincs. Ezt azonban nemcsak a szövetkezeti tagok mondják, ha­nem az egész faluban beszélik, hogy a füri szövetkezet cukorrépá­jának nincs a kJzségben párja. Őrülnek is a szövetkezeti tagok szorgalmas munkájuk eredményei­nek. A tenyérnyi nagyságú répa- _ levelek azt bizonyítják, hogy a ter­vezett 250 mázsa hektáronkénti termés helyett 500 mázsa átlagos termést takarítanak be. A növényápolási munkákban a szövetkezeti tagok feleségeinek is nagy részük van. Különösen kitűnt a növényápolási munkáknál az el­nök felesége, Ármai Józsefné és Pócs Mihályné. Ezek az asszonyok voltak az elsők, akik munkába áll­tak és példamutatásukkal a többi asszonytársukat is megnyerték a közös munkának. Ez a két szorgal­mas asszony nem félt a munkától. Nem úgy, mint PÓcs József, aki az egész tavaszi munkák ideje alatt egyetlen egy órát sem dolgozott a szövetkezetben. Inkáhb lődörgött munkanélkül a faluban, mintsem a kapanyelét megfogta volna. A szö­vetkezeti tagok feleségeinek szor­galma azonban gondolkodóba ejtet­te Pócs Józsefet is. Férfi létére szégyelte magát az asszonyok előtt lustaságáért. Nem bírt a szemük közé nézni, amikor hazafelé jöttek a munkából, ő pedig szövetkezeti tag létére a faluban lopta a napot. Pócs József önkritikát gyakorolt és szégyenkező arccal, de komoly el­határozással jelentkezett s kérte, hog?- őt is osszák be a munkába. Ezek után ö is szorgalmasan akar dolgozni a szövetkezetben, hogy munkájával hozzájárulhasson a szövetkezet felvirágoztatásához s a mos: folyó növényápolási munkák idejében való elvégzéséhez. Szarka István. és középföldmüvesei is jóegynéhá­nyan és követelték, hogy tüntessék el a barázdákat. Igy alakult meg a mult év őszén a kommunisták irá­nyítása mellett Fürön a III. típusú EFoz 350 hektár területen. A következet élére elnöknek Ár­mai Józsefet választották meg. Ár­mai József már nem fiatal ember, de mindenki tudja róla, hogy jó kommunista és becsületes, szorgal­mas földműves. Á József a tél folyamán a sz0Vi_-.i-.zet kommunistáinak segít­ségével gondosan kidolgozta a ta­vaszi munkákról szóló tervet. Ösz­szeállították a munkacsoportokat és úgy várták a tavaszi munkák megkezdését. A jól megszervezett munkacso­portok óriási sikereket értek el a koratavaszi munkáknál. A szövet-. ' kezet tagjai fáradtságot nam is­jnerve küzdöttek a munkák idejé­ben való elvégzéséért. Tudták/hogy további sikereik attól függnek, hogy a munkákat eltudják-e idejé­ben végezni. Ez a törhetetlen akarat és a kom­munisták példamutató munkája tette lehetővé, hogy a szövetkezet április elsejére az összes növények vetésével végzett. A gabonafélék és a kapásnövé­nyek (kukorica, krumpli) elvetése után teljes erővel rákapcsoltak a dohány s a konyhakertészeti palán­ták kiültetésére. Kötelezettséget vállaltak május elseje tiszteletére is, mely szerint május elsejére már egy hektár dohányt ki kell ültet­níök. A szövetkezet tagjai azonban nemcsak, hogy betartották adott szavukat, hanem kötelezettségeiket túl is teljesítették. Május elsején 2 hektár dohánypalántát és 1 hek­tár paradicsomot ültettek ki. Ezért az eredményért elsősorban Ecsek András és Michalik András kertészek érdemelnek dicséretet. Ök tették lehetővé, hogy megfelelő] mennyiségű és kifejlett palánta áll­jon a szövetkezet rendelkezésére. Nagy segítséget nyújtott Ecsek Andris és Michalik András előre­látása a szövetkezetnek a májusi fagykárok kiküszöbölésénél is. Ecsek Andrásék bizonyos mennyiségű pa­lántát még a kiültetés után is ne­veltek a melegágyakban, arra szá­mítva, hogy ha esetleg valhmi baj éri a kertészetet, az elpusztult pa­lántákat azonnal pótolni tudják újakkal. Számításuk nagyon is he­lyes volt, mert a fagyok által tönk­rement palántákat azonnal újakkal A nagyabonyi szövetkezetben félnap alatt 80 hektárról gyűjtötték be a lucernát A nagyabonyi szövetkezet tagjaj minden erejüket latba vetik, hogy az idei takarmánytermést idejében, minder veszteség nélkül betakarít­sák. Szövetkézetünk vezetősége va­sárnap este hangszóró útján hivta fel ? tagságot, hogy hétfőn kora reggel rohammunkával felgyüjtsék a lucernát. A felhívásnak meg is lett az eredménye, mert hétfőn a kora hajnali órákban 82-en jöttünk össze és olyan lendülettel láttunk a mi.nkához. hogy délelőtt 11 órára felgyüjtöttük és boglyába raktuk a 80 hektárnyi lucernát. Igy tudtuk elérni, hogy ezt a nagy értékű táp­dús takarmányt a legkisebb veszte­ségnélkül betakarítottuk és hogy másnap reggel már az 5 hárítógép egy másik hatalmas tábla takar­mány földön dolgozhatott, amelyben füves takarmány van vetve. Flelschmann Kálmán, Nagyabony.

Next

/
Thumbnails
Contents