Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-07 / 134. szám, szombat

1952 június 1 UJSZ0 3 Egész Franciaországra kiterjed a dolgozók szerdai sztrájkja DucEos elvtárs kiszabadításáért A Jaeques Ducios és André Stil elv­társak szabador.bocsátásáért, vala­mint a szabadságjogok védelméért szerdára hirdetett ti-takozó sztrájk­mozgalom egész Franciaországra ki­terjed. Nagy arányokat öltött a pári­zsi vas- és fémiparban, az építőipar­ban, is. A vasútvonalakon a sztrájk következtében komoly közlekedési za­varok voltak. Munkabeszüntetést jelentettek Marseilles, Montagis, Beziers, Nar­bonne, Seté, M'iramas, Nimes pálya­udvarairól. A Farman-repülőgépgyár­ban és a Senina-gépgyárban több mint 100 százalékos eredményt ért el a sztrájkmozgalom. Nagy arányokat öltött a szSájk­mozgalom Marseillesben, a vas-, gép-, építő- és vegyi-iparban, vala­mint a csatorna- és dokkmunkások és tengerészek körében. Teljes egységben sztrájkba léptek a lyoni körzet számos vas- és gép­gyárának dolgozói. Párizs úgynevezett sztratégiai pontjain, valamint a peremvárosok­ban a nagy gyárak körül már kora délelőtt hatalmag rendöregységeket vontak össze. A CGT párizskörnyéki szervezete szerdán este közleményt adott ki és ebben éles szavakkal bélyegzi meg a szakszervezeti harcosok ellen szerdán elkövetett rendőri atrocitásokat. A vezetőség megbélyegzi a kormány­sajtónak és a rádiónak azokat a ha­zugságait, amelyekkel azt szeretné elhitetni, hogy a CGT június 4-i ál­talános sztrájkra adott felhívást. A CGT vezetősége a továbbiakban felszólít minden szakszerveti harcost, minden dolgozót ne engedje befolyásolni a hivatalos hazugságoktól a megkezdett akció­kat. A tények bizonyítják, hogy ez az ak­ció nemscak szükséges, hanem nél­külözhetetlen is­A Jaeques Duclos szabadonbocsá­tásáért fi.s Ridgway Párizsba érkezése ellen tüntetők letartóztatása miatt indított tiltakozó mozgalomhoz most hozzákapcsolódik szerdán hajnalban a lakásukon letartóztatott szakszer­vezeti harcosok törvényellenes letar­tóztatása miatt kezdődött tiltakozás. A CGT vezetősége felhív minden dolgozót a küzdelem folytatására és kiszélesítésére, Jaeques Duclos és valamennyi bebör­tönzött békeharcos kiszabadításáért, a 15%-os béremeléséért és egyéb kö­vetelések teljesítéséért. Jaeques Duclos levele a francia nemzetgyűlés elnökéhez A l'Humanité című lap részleteket közöl Jacque s Duclos június 3-án kelt leveléből, amelyet a francia nemzetgyűlés elnökéhez, Eduard Her­riothoz intézett. Jaeques Duclos leve­le elején rámutat arra, hogy tör­vényellenesen tartóztatták le és hogy a kormány ezzel a lépéssel paran­csot adott arra, hogy olyan módsze­reket alkalmazzanak, mint amilye­neket alkalmaz Dél-Koreában Li­Szin—man. Duclos ezután elítélte Verdavin rendőrhivatalnok hazug hír­adásait, aki őt letartóztatta. Hogyan állhatott Duclos automobilja megfi­gyelés alatt 17 óra 30 perc és 20 óra között nem messze a Köztársaság­tértől, amikor az egész tüntetés alatt az autó a Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának épülete előtt állt? „Ez az egész história — írja Jaoques Duclos — bűzlik a hazug­ságoktól, a piszkos rendőri provoká­cióktól." A befejezésben Duclos ezt írja: „Ezeket a tényeket csupán azért közlöm önnel, mert ha a rendörmi­niszter és az igazságügyminiszter ilyen módszereket alkalmaz, akkor mostantól kezdve egy polgár sem le­het bizto 3 abban, hogy holnap nem esik áldozatává azoknak a mester­kedéseknek, amelyek áldozatává én váltam a kormány hibájából. A de­mokrácia, a béke és Franciaország védelme érdekében véleményem sze­rint szükséges, hogy ez a kormány leggyorsabban eltűnjön." A Kínai Kommunista Párt üzenete A Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága Jacque 3 Duclos és André Stil törvénytelen letartóztatá­sával kapcsolatban a következő üze­netet intézte a Francii a Kommunista Párt Központi Bizottságához; „Őszinte testvéri együttérzésünket fejezzük ki Jacques Duclos elvtárs, a Francia nép kiváló fia, a Francia Kommunista Párt titkára és André Stil elvtárs, a l'Humanité főszerkesz­tője, valamint a többi francia haza­fi iránt, akiket törvénytelenül letar­tóztattak, mert szembeszálltak az amerikai agresszorok háborús tervei­vel. A kinai nép nagy felháborodással értesült az amerikai agresszorok diktálta törvénytelen letartóztatá­sokról. A francia nép bátor és jogos harcot vív az amerikai agresszorok háborús tervei ellen, a függetlenség­ért és a béke védelmében. Ezt a har­cát a kínai nép forró lelkesedéssel támogatja. Biztosak vagyunk benne, hogy u világ demokratikus erői által támo­gatott francia nép harca győzelmet arat! Sok sikert kívánunk ehhez a harchoz!" Az ausztráliai Kommunista Párt tiltakozása Az ausztráliai Kommunista Párt politikai bizottsága határozatot ho­zott, amelyben tiltakozását fejezi ki Jacques Duolos letartóztatása miatt. A határozatot megküldték a francia kormánynak. Koreai hadiieientés A koreai néphadsereg egységei szo­ros együttműködésben a kínai önkén­tesekkel június i-án sikersen hiúsítot­ták meg az egyes frontokon az ellen­ség támadásait és emberben és ha­dianyagban nagy veszteségeket okoz­tak neki. A néphadsereg légelhárító egységei és a légvédelmi lövészek június t-én 7 ellenséges repülőgépet lelőttek, ket­tőt pedig megrongáltak. Ezek a re­pülőgépek barbár módon bombázták a békés falvakat és városokat. Kínai-japán érucsereforgaimi egyezményt _ írtak alá Pekingben Az „Uj-Kína" hírügynökség jelen­ti, hogy június 1 én kinai-japán áru­csereforgalmi megállapodást Írtak alá Pekingben, ami a normális ke­reskedelmi kapcsolat felvételének és kifejlesztésének kezdetét jelenti a népi Kína és Japán között. A megállapodás értelmében ez év folyamán mindkét irányban 30 mil­lió fontsterling értékű árucikk ke­rül kölcsönösen kicserélésre. Az áruforgalom a két íél között cserealapon történik, fontsterling ben meghatározott értékben. Kina főleg szén, szójabab, man­gánérc, vasérc, só, faolaj, magnezit­érc, ba/uxit, fluorpát, kaolin, por­celánagyag apatit, azbeszt, gyapot, gyapjú, disznóbőr, grafit, gipsz, ri. cinusmag és más szállítmányokat küld Japánnak. Japán a következő cikkeket szállítja: vörösrézrúd, acél­lemez, vasúti acélanyag, ónlemez, vasbádog, galvanizált vaslemez, acél tartálylemez, alumíniuimrúd, textil­gépek, gőzgépek, rádiófelszerelés, tehergépkocsik, elektromos készü­lékek és elektrotechnikai cikkek, mezőgazdasági gépek, kerékpár, gépkocsialkatrészek, golyóscsapá­gyak, műtrágya, müselyemfonál, pa mutfonál, tudományos műszerek és sok más cikk. A kereskedelmi egyezmény aláírá­sa után Nan Han Csen, a nemzet­közi kereskedelem előmozdítására alakult kínai bizottság elnöke kije- | lentette, hogy a kínai és a japán nép közötti kereskedelem kilátásai nagyon jók. Az új Kína iparának és mezőgazdaságának gyors helyre­állítása és fejlődése nagymennyiségű mezőgazdasági, állati, ásványi és egyéb termék kivitelét tette lehető­vé. Ugyanakkor a kínai nép meg­növekedett vásárlóereje, a hazai piac kiterjesztése és a nagyszabású gaz­dasági fejlődés módot ad Kína szá­mára, hogy nagy mennyiségben im­portáljon ipari gépeket, nyersanya­gokat, félkészgyártmányokat ós ipa. ri termékeket. Ezután a japán küldöttek részé­ről Tomi Kora asszony mondott be­szédet. Elmondta, hogy Nan Han Csen a moszkvai nemzetközi gazdasági ér. tekezleten — baráti érzelmedet tanú­sítva a szomszédos ország iránt — felhívta Japán ipari és kereskedel­mi köreit, hogy mozdítsák elő a kí­nai-japán kereskedelem fejlődését. „Moszkva után meghívtak bennün­ket Pekingbe — folytatta Tomi Ko­ra asszony. — Itt kötöttük meg az egyezményt, amiért a japán nép ne­vében köszönetet mondok. Az egyez­mény a moszkvai nemzetközi gaz­dasági értekezlet által kitűzött elve­ken alapul, vagyis az egyenlőség és a kölcsönös előnyök, a nemzeti füg­getlenség tiszteletben tartása elvén. Ez az egyezmény ugyanakkor a vi. lág békéjének megőrzésére szolgái" — mondta Tomi Kora. Az amerikaiak Kocsedo-szigeti gaztettei is bizonyítják az Egyesült Államok uralkodó keresnek szervezett banditizmusát A Pravda vezércikke A Pravda írja június 4-i vezér­cikkében: A világ népei előtt egyre jobban lelepleződik az amerikai imperializ­musnak, korunk legragadozóbb im­perializmusának vadállati mivolta. Az amerikai milliomosok és milliár­dosok az Egyesült Államokat a reakció központjává, az embergyű­lölő ideológia és a ködösítés meleg­ágyává tették. A tömegek megtévesztésére a Hit ler-fasiszták bűnös módszereit vet­ték át az amerikai háborús gyújto­gatok. Rágalom és hazugság, kép­mutatás és népámítás, fajelmélet és embergyűlölő neo-malthuzianizmus, az emberi becsület és erkölcs szabá­lyainak sárbatiprása — mindez mogvolf a Hitler-fasiszták fegyver­tárában s ezt az amerikai imperia­listák mind-mind hódító céljaik szol­gálatába állították. Ma, amikór az egész világ tudo­mást szerzett arról, hogy az ame­rikai hódítók milyen véres gaztet­teket követnek el Korea és Kína békés lakossága ellen, a Kocsedo­szigeti hadifoglyok ellen, teljesen világos, hogy a faj. és embergyű­lölő ideológia tobzódása az Egye­sült Államokban nem véletlen je­lenség, nem egyes magánszemélyek <$gye. A' rrtlli tar izmus, fajgyűlölet, kozmopolitizmus és neo-rnalthuzia ' |ifzmus 'hirdetése . jelenti annak a szervezett banditizmusnak az ideoló­giai alapját, amelyet az Egyesült Államok uralkodó körei folytatnak a monopoliumok érdekében. Az imperialisták haramia-idecfló giája és politikája erélyes ellenál­lásra talál mindenkinél, akinek drá­ga a béke és a népek szabadsága. Minél jobban tombolnak az új há­ború gyújtogató!, annál szilárdab­ban szállnak szembe velük a béke­szerető népek. A béke védelme és a háborús gyujtogatók elleni harc a világ valamennyi népének közös ügye. A béke megőrzésének és meg­szilárdításának érdekei szívós és el­szánt harcot követelnek az impe­rialista banditizmus ideológiája el­len. A világ békéjéért és az új világ­háború veszélye ellen vívott harc élcsapatában a Szovjetunió és a né­pi demokratikus országok népei ha-­ladnak. A szovjet embereket a Bol­sevik Párt a szovjet hazafiság és a proletárnemzetköziség szellemében neveli. S mert a szovjet ideológia a humanizmus és a haladás, a béke és a boldogság ragyogó eszméit ad­ja a népeknek, ez az ideológia ha­talmas erő a népek tömörítésében. A jugoszláv dolgozó parasztság mérhetetlenül sokat szenvedett az elmúlt évtizedek alatt, Jugoszlávia külső és belső elnyomóitól. De még soha olyan ínség nem jutott osztály­részéül, mint amilyenbe a Tito-fasisz­mus, az amerikai uralom taszította. Sújtja a kapitalista rend minden bor­zalma, a hadigazdálkodás terhe és ránehezedik az amerikai hadimülio­mosok, gyarmatosítók szörnyű igája. A jugosz'áv lakosság több mint felét alkotó dolgozó parasztság nagy többsége nem képes eltartani saját magát és családját. Jugoszláviában évről évre nagyobb adóterhek nehezednek a lakosságra. Titóék 1951-ben az előző évinek há­romszorosára emelték a parasztgaz­daságokra kivetett állami adók ösz­szegét és ezzel egyidöben az egyházi adó összegét is megháromszorozták. Ezeknek az adóknak túlnyomó ré­szét * szegény- és középparasztok­nak kell fizetni. 1951 végén Titóék rendeletet bocsátottak ki, amely je­lentőéin felemelte a kis- és közép­parasztok adókulcsát. Még súlyosab­bá teszi a helyzetet, hogy az adóki­vetést helyi bizottságok végzik, ame­lyek zömükben kulákokhól és az UDBA embereiből állnak. Ezek a bi­zottságok teljesen önkényesen álla­pítják meg az adókat; megfizethetet­lenül magas összegeket rónak ki a szegény és középparasztokra — ugyanakkor csökkentik a kulákok adóját. Hasonlóképpen kulákbizottságok állapítják meg a beszolgáltatás mér­tékét is. A titóista beszolgáltatási rendszer a dolgozó parasztság lep'e­zetlen kifosztása. Titóék tavalyi be­szolgáltatási rendeletének értelmében a két-három hektár földdel rendel­A jugoszláv dolgozó parasztok elnyomorodása Tito-Jugoszláviában kező parasztok minden hektár után 450 kilóig terjedő gabonamennyisé­get kötelesek beszolgáltatni s a há­rom-öthektáros gazdák kötelezett sége igen gyakran a 850 kilogram­mot is eléri hektáronként. Ugyanak­kor a kulákok számára egész cse­ké.y beszolgáltatási kötelezettséget állapítanak meg. Bjelovár járásban például a titóista bizottságok a kulá­koktól feleannyi gabona beszolgál­tatását kérték, mint amennyit a két­háromhektáros szegényparasztoktól követeltek meg. A kulákok, akik ke­zükben tartják az ország gabonater­melésének 40 százalékát, az állami beszolgáltatásnak csupán 10—15 százalékát teljesítik, míg a fennma­radó 85—90 százalék a szegény- és középparasztságra nehezedik, amely az ország egész gabonatermesének csak 60 százalékát gyűjti be. Ugyan­ezt a rendszert — amely a szegény­és középparasztok kirablására és a kulákok erősítésére szolgál — a titó­isták a többi termény, továbbá az ál­latok beszolgáltatásánál is alkalmaz­zák. A kötelező beszolgáltatás meny­nyiségének meghatározásánál és a mezőgazdasági termékek begyűjté­sénél a helyi titóista bizottságok tel­jesen kifosztják a szegény- és közép­parasztságot. Természetesen, a jugoszláv dolgo­zó parasztok vonakodnak eleget ten ni ezeknek a rabló intézkedéseknek. A mai fasiszta Jugoszláviában min­dennapos jelenség, hogy a parasz^, toktól erőszakkal veszik el gaboná­jukat. Fegyveres titóista bandák rohanják meg éjszakánként a falva kat, házkutatásokat rendeznek és a szegény- és középparasztoktól leg­többször egész gabonakészletüket el­rabolják. Titóék ezt azért teszik, hogy több gabonát és más mezőgazdasági ter­méket szállíthassanak a kapitalis­ta országokba. Ennek az árából akarják fedezni a fegyvervásárlások egy részének költségeit. Jugoszlávia egyetlen vadászrepülőgépért nyolc­millió kiló kukoricát, egy könnyű tankért pedig 3.150.000 kiló kukori­cát ad. 1951-ben Titóék több mint egymillió tonna búzát és kukoricát szállítottak Nyugat-Németországba, hatalmas élelmiszermennyiséget vit­tek ki Franciaországba ós más ka­pitalista országokba is. A jugoszláv falvakban tömegjelen, séggé vált a szegényparasztok va­gyonkájának dobraverése. Egyre több és több dolgozó paraszt kény. szerül arra, hogy eladja földjét, mun­kaeszközeit, sőt nem egyszer utolsó ingét is, hogy fizetni tudja adóssá­gait. A nyomorba jutott parasztok tulajdonát a kulákok vásárolják fel. Még a hivatalos titóista statisztikai adatok is bizonyítják, hogy a dol­gozó parasztok gazdaságainak éven­te mintegy 10 százalékát felfalják a falusi gazdagok. Kíméletlenül szipolyozzák a titó­isták azokat a parasztokat is, aki­ket csalással, fenyegetéssel és erő­szakkal az úgynevezett „szövetkeze­tekbe" hajszoltak. Ezek a „szövet, kezetek" valójában kapitalista nagybirtokok, amelyeknek teljha­talmú ura — a kulák. E tőkés nagy­üzepiekben a Tito-banda rabmunká­ba fogja a földjüktől megfosztott, koldusbotra jutott kis- és közép­parasztokat. A szövetkezetnek álcá­zott kapitalista nagybirtokok támoga­tásával, továbbá újabbak létrehozá­sával a Tito-banda szándékosan gyorsítani akarja a kisparaszti gaz­daságok pusztulásának a tőkés vi­lágból ismert folyamatát, hogy mi­nél több teljesen kiszolgáltatott rabszolgát tudjon munkába állítani az Amerikának termelő bányákban és a háború előkészítését szolgáló hadiépitkezéseken. A titóista „szövetkezetek" lénye­ge, összetétele, egész tevékenysége megcáfolhatatlanul feltárja ezeknek a „szövetkezeteknek" kapitalista, kulák jellegét, megmutatja, hogy ezek a parasztság legkíméletlenebb kifosztásának és a földről való el­űzésének eszközei, másrészről pedig arra szolgálnak, hogy gazdaságilag erősítsék a Tito-banda uralmának falusi támaszát, a kulákságot. A „szövetkezetek" igazi mivolta még inkább lelepleződött, amikor a Titó-fasiszták megszüntették azt, hogy a „szövetkezetben" dolgozók természetben részesedjenek a jöve­delemből. Ezzel még nyilvánvalóbb lett, hogy a „szövetkezetben" lévő dolgozó parasztok a kulákok bér­munkásai, cselédei. A jövedelem túlnyomó részét a kulákok kaparint­ják meg. Ezt az biztosítja számuk­ra, hogy a jövedelem elosztásánál a földtulajdon, valamint az élő és holt felszerelés értéke a döntő — míg a végzett munka arányában a jövedelemnek csak kis töredékét osztják s Lét. A titóista párt stani­sicsi szervezetének ülésén, ahol a járási vezetőség egyik tagja tartott beszámolót, egy dolgozó paraszt — amint a „Borbá"-ban Pasko Romac, a titóista párt egyik vajdasági tar­tományi vezetője beismerte — eze­ket vágta az előadó fejéihez: „Me­séíKit maga, amit akar. Négyszáz munkaegységem van a szövetkezet­ben és még csak egy zsebkendőt sem tudok venni magamnak". Érthető tehát, hogy a dolgozó pa­rasztok gyűlölik a titóista „szövet­kezeteket" és mindenáron szabadul­ni igyekeznek belőlük. A titóista „szövetkezetek" bomlása olyan mé­reteket öltött, hogy á belgrádi fa­siszta banda drákói rendszabályo­kat alkalmaz a „szövetkezetekből" menekülő parasztokkal szemben. A titóista törvényszékek százával hoz­zák a szigorúbbnál szigorúbb Ítéle­teket a „szövetkezetekből" kilépők ellen. De a terror sem képes vissza­tartani a dolgozó parasztokat. A jugoszláv dolgozó parasztság egyre elszántabban fordul szembe a Titó-banda fasiszta uralmával, mert saját bőrén tanulja meg, hogy ez a rendszer az ö legádázabb ellensége Egyre növekszik azoknak a jugo­szláv parasztoknak a száma, akik megtagadják az adófizetést, nem tesznek eleget az őket kirabló be­szolgáltatásnak, kilépnek a „szövet­kezetekből", megszöknek a bányák­ból és a katonai építkezésekről. Ju­goszlávia dolgozó parasztsága egy­ségfrontba lép a munkásosztállyal és az ország többi hazafias erőivel, hogy a munkásság vezetésével meg­semmisítsék az amerikai imperia­listák belgrádi lakájainak fasiszta uralmát és az országot visszavezes­sék a béke, a demokrácia, a szocia­lizmus táborába,

Next

/
Thumbnails
Contents