Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-06 / 133. szám, péntek

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1952 június 6, péntek 2 Kčs c/l mai számhan; A Csehszlovák Békevédelmi Bizottság plenáris iilése (2 old.) A Csehszlovák Béke védelmi Bizottság plenáris ülésé­nek határozatai (2- ol d-) „Megvédjük Franciaország szabadságát!" (3. old.) Nam Ir tábornok leleplezi az amerikai szoldateszka aljas provokációit (3. old.) Pártélet (4. old.) Kormányrendelettel újjászervezték a mezőgazdasági is­kolákat (5. old.) Fejlesszük ki a minőségi versenyt üzemeinkben Hazánk szocialista iparosításának fejlődésével, a munkatermelékeny­ség fokozásával egyidejűleg állan­dóan emelkedik dolgozó népünk élet­színvonala. Az állandó munka, a biztos, jó kereseti lehetőség követ­keztében dolgozóink vásárló képes­sége egyre fokozódik. De növekedik a dolgozók igényessége is a vásá­rolt áruk minőségével szemben. Né­pünk jogosan elvárja, hogy az üzle­tekben olyan árucikkeket kapjon, amelyek minden tekintetben megfe­lelőek legyenek és tartósságban, minőségben felvegyék H versenyt bármilyen külföldi termékkel. Üze­meink dolgozói közül egyre többen megértik, hogy selejtes, gyenge mi­nőségű áruk gyártásával saját ma­gukat károsítják meg. A szocialista ipar fölényének a kapitalista ipar fölött, nemcsak az előállított áruk nagyobb mennyisé­gében, hanem az áruk kiválóbb mi­nőségében is meg kell nyilvánulnia. Az áruk minőségének javításáért folytatott harc ezért fontos része az ötéves terv teljesítéséért folyó küz­delemnek. Természetesen nemcsak a fogyasztási árucikkek miitőségé­nek Javításáról van szó. Nagyon fontos, hogy a nyersanyagét szállító és félgyártmányokat előállító üze­mek munkásai is minden erejükkel bekapcsolódjanak a gyártmányok minőségének fokozásáért folytatott versenyhe. Ha például egy Ilyen üzemből rosszminöségü nyersanya­got szállítanak valamelyik feldolgo­zó üzem számára, ezzel az illető' gyár munkásait nagyban akadályoz­zák a tervfeladatok teljesítésében s anyagilag is megkárosítják őket, mert a rosszminöségfi anyagból az áruk előállítása nehezebb és az ilyen anyaggal dolgozó munkás I norma­teljesítése alacsonyabb, keresete csökken. Kohóink, öntödéink, hen­germűveink dolgozóinak azért kell fokozott figyelmet szentelni munká­juk minőségének, mert az általuk gyártott termékekkel sokszáz ipari üzemünk sokezer munkása dolgozik. Az üzemi párt- és szakszervezeti funkcionáriusoknak, valamint az üzeni vezetőségének elsőrendű köte­lessége megszervezni a gyárakban a minőségi munkaversenyt és a gyártott termékek pontos ellenőr­zését. A minőség javításáért folyó harc elsősorban politikai harc. A siker a munkások és a műszaki ve­zetők öntudatos munkáján múlik. Ezért fontos fokozott agitációs munkát kifejteni és minden egyes üzemben százszázalékosan bekap­csolni a munkásokat a minőségi versenybe. Nagy sikereket értek el például a textiliparban megszervezett minő­ségi brigádokkal. Az első ilyen bri­gádot hazánkban az apátfalvai Po­l'ana-üzemben szervezték meg Vö­rös csillag néven. A minőségi bri­gád tagjai az általuk készített ter­méken minden munkafolyamatot sajátmaguk végeznek el és az áru az ő fc-lügyeletiik alatt van mindad­dig, amíg a gyár területéről el nem szállítják. A brigád által készített árucikkek átlagos minősége 95%-on felüli. A brigád egyes tagjai, mint Gelicky Erzsébet és Kudela Hamui, 98%-os minőségi termelést értek el. E jó politikai munkával előkészí­tett brigád példájára további két minőségi brigádot szerveztek meg az üzemben: a Május elseje éš a Szokol-brigádokat. A három brigád tagjai magasabbfokú munkaver­senyben állanak egymással és ta­pasztalataikat közös megbeszélése­ken cserélik ki. Többszázmilliós megtakarítást jelent már ezideig is a zsolnai és rybárpolei textilgyárak­ban és más textilüzemekben az apátfalusi minőségi brigádok példá­jára megindult minőségi munkaver­seny. Nagyon szép példája a félgyárt­mányokat gyártó műhelyek minősé­gi versenyének a füleki zománc­gyárban legutóbb megszervezett Béke nevű minőségi brigád, amely a. gyár öntődéjében alakult azzal a céllal, hogy a szovjet dolgozók ta­pasztalatainak átvételével, a szocia­lista munkaformák továbbfejleszté­sével, jobb munkamegszervezéssel, lelkiismeretesebb munkával és a munkaverseny magasabb formáinak meghonosításával a tavalyi 10.7%­os selejtátlagot ezidén 6.5%-ra csökkentsék. Szlovákia más üzemeiben is egyre több dolgozó kapcsolódik be a minő­ségi versenybe. Szocialista kötele­zettségvállalásokkal tűzik ki célul termékeik minőségének javítását és fokozottabb ellenőrzését. A komáro­mi hajógyár elsőszámú műhelyének dolgozói szocialista szerződést kö­töttek, ltogy a többi műhelyek szá­mára elsőrendű anyagot szállítanak további feldolgozásra. Megteremtet­ték a folyamatos ellenőrzést és a versenyhen legjobban kitűnt mun­kásoknak megadták a lehetőséget arra, hogy gyártmányaikat saját­maguk ellenőrizhessék. A szocialis­ta szerződés teljesítésével a műhely munkásai nemcsak a többi műhe­lyek munkáját könnyítették meg, hanem saját keresetüket is emelték. Hasonlóképpen sikeresen teljesítik fogadalmukat a líronevi acélöntődé munkásai is, akik a selejtárú 5%-os csökkentését vállalták, valamint a losonci Tatra-bútorgyár munkásai, akik a „Jó minőség" hónapjának megszervezésével és a selejtgyárt­mányok kiállításával indultak harc­ba a minőség javításáért. Ezzel szemben a losonci téglagyárban, aliol nem fordítottak kellő figyelmet a téglagyártáshoz szükséges agyag előkészítésére, lemaradtak a terv teljesítésével, mert a kavicsos ré­teggel összekeve t agyagból készült tégla szárítás közben gyakran szét­omlik. Legfontosabb része, úgyszólván alapja a minőség emeléséért folyó versenynek az, hogy a munkás sze­retettel, kedvvel végezze el a rábí­zott feladatot. Állandóan emelje szaknv i tudását, tanuljon a szovjet sztahanovisták és az élenjáró dolgo­zók tapasztalataiból. Legyen fegyel­mezett és figyelmes munkája köz­ben, ne hagyja felügyelet nélkül fut­ni a gépet, legyen tökéletesen tisz­tában munkájával és végül legyen felelős az általa elvégzett munkáért. Sajátmaga ellenőrizze munkáját és ne várjon arra, hogy a hivatásos el­lenőr vegye észre a hibákat. Elkerülhetetlen előfeltétele a mi­nőségi munkának a terv egyenletes, hullámzástól mentes teljesítése. Sok üzemben, kivált a bányavidékeken régi rossz szokás az, hogy a hónap elején nem fordítanak kellő figyel­met a tervteljesítésre. A hónapvégi hajrában igyekeznek behozni aztán a késést. A selejt mennyisége ilyen­kor megsokszorozódik, a bányákban pedig csökken a kitermelt érc mi­nősége. A rozsnyói bányavidéken lévő sajóházai ércelőkészítő iiz^m egyik munkása, Pásztor András le­velében azt írja-, hogy az előkészítő­be szállított érc nagyolt piszkos és minőségén is javítani lehetne. A bá­nyászoknak és a bánya vezetőségé­nek nemcsak a megrakott csillék mennyiségére, hanem a minőségre is nagy obb figyelmet kell szentelni. v Előre a második negyedévi terv sikeres teljesítéséért A zólyomi Bucsina-iizemben jól előkészítették a fatakarékossági akciót A zólyomi Bucsina fafeldolgozó üzem dolgozói ,.Takarékoskodjunk a fával" jelszóval anyagtakarékOs­sági versenyt indítottak és felhívták az összes faanyaggal dolgozó üze­mek munkásait, hogy kapcsolódja­nak be a versenybe. A zólyomi Bu­csina egyike azon üzemeknek, ame­lyeknek fő feldolgozási nyersanyaga a fa. Helyes erdőgazdálkodásunktól függ mind a zólyomi, mind a többi faanyagokkal dolgozó üzem nyers­anyagellátása. Ezért a fával való takarékoskodás valamennyi üze­münk nagyon fontos kérdése. Gon­dos osztályozással és elraktározás­sal minden üzemben nagy értékeket lehet megtakarítani nemzetgazdasá­gunk számára. A zólyomi Bucsina-üzemben össz­üzerni gyűlésen az üzemi párt- és szakszervezeti bizottságok, valamint a CsISz-szervezet üzemi csoportja jelenlétében az egyes osztályok és munkahelyek legjobb dolgozói kriti­kailag rámutattak, hogy az üzem­ben óriási lehetőség nyílik a a nyersanyaggal való takarékosságra Ezeket a lehetőségeket maguk a dolgozók mutatták meg, amikor bá­tor kezdeményezésükkel elindítot­ták az országos méretű verseny­mozgalmat. A verseny megkezdésé­nél az üzem munkásai bátran nyúl­tak azokhoz az eszközökhöz, ame­lyekkel üzemükben a takarékos gazdálkodást megszervezhetik ég példát mutathatnak a többi üzemek dolgozóinak, hogy lehetnek jó gaz­dák munkahelyükön. Az akció megkezdése előtt az üzem vezetősége célul tűzte ki, hogy minden egyes dolgozót felvilá­gosítanak a helyes gazdálkodás je­lentőségéről. A fősúlyt a mühelyré­szeken belüli fakészletek takarékos felhasználására fektették. A leg­jobb élmunkásokból agitkettős cso­portokat szerveztek meg, akik az összes műhelyek valamennyi mun­kacsoportját felkeresték. Az agit­kettösök a munkahelyeken átadták tapasztalataikat. A műhelyek dolgozói maguk ál­lottak elő kezdeményező javaslatok­kal, hogyan lehet és hol szükséges takarékoskodni a faanyaggal, hogy a Bucsina-üzem hozzájáruljon er­dőinknek, mint nemzetgazdaságunk és iparunk fontos részének védel­méhez. A Bucsina-üzem dolgozói megértették, hogy minden egyes megtakarított darab fával, amit gondos felhasználással és újító javaslatok bevezetésével meg lehet takarítani, hozzájárulnak erdőink és faanyag­forrásaink további gazdagításához. Az egyes munkacsoportok és mű­helyek dolgozói javaslatainak kiér­tékelése után kiszámítottak, hogy az üzemben 1952. év végéig 3266 köbméter fát lehet megtakarítani, ami a gömbfa alapárára átszámítva 3,221.600 koronát tesz ki. Az anyag­megtakarítási javaslatok megvaló­sításáért való felelősséget szociális kötelezettségvállalások formájában egyes dolgozók és munkacsoportok, valamint a mühelyszakaszok vállal­ták. Az üzemi takarékossági bizott­ság, amelynek tagjai az egyes cso­portok, műhelyek legjobb dolgozói, figyelemmel követik az akció lefo­lyását és egyben az irányjtó szerepet is betöltik. Minden egyes megtaka­rított fadarab, mondják a Bucsina­üzem dolgozói, egyben tégla is a szocializmus felépítésében. Ezt fő­leg a takarékossági ifjúsági őrjára­tok értették meg, akik teljesen be­kapcsolódtak az akcióba és örköd­nek afelett, hogy a Bucsina-iizem­ben egy darab fa se vesszen kárba. Az üzem .csakaem. valamennyi. dol­gozója szocialista felajánlást tett, hogy gépeiken úgy szervezik meg'a munkát, hogy a lehető legkevesebb hulladék maradjon. Az üzem tervteljesitésének biztosítására is nagy súlyt fektet­nek a dolgozók, és kötelezettség­vállalások teljesítésével biztosítják azt. A hasábozó műhelyben Kopka Ferenc munkacsoportjának tagjai vállalták és felajánlásukat mái- tel­jesítették is. hogy a májusi tervet 120%-ra teljesítik, továbbá, hogy második félévi tervüket júniusi 6-ig tehát 20 nappal előbb befejezik. Az ötéves terv negyedik évének terv­feladatait ez a munkacsoport Októ­ber végéig fejezi be, • hogy ötéves tervünk utolsó évére jól felkészül­hessen. Kiiment György csoportja vállalta, hogy májusi tervét 120%­ra teljesíti. Ennek a kötelezettség­vállalásnak 100%-osan eleget tett. A fürészműhelyben Daniska P$ter és Padisa Ignác munkacsoportjai, melyek az Al. és AIÍ. gépnél dol­goznakj kötelezettséget vállaltak arra, hogy gépeik termelési tervét a negyedik tervév első felében egy liímappa 1 előbb teljesítik, a minőség javítására is nagy gondot fordíta­nak, a faanyagnál pedig a mini­mumra csökkentik a selejtet. A hasábozó műhely dolgozóit egy emberként kapcsolódtak be a fa­takarékossági akcióba. A csoporto­kon belül a legjobb dolgozók és a legjobb csoportvezetők, felvilágosító munkát végeznek, hogy minél na­gyobb eredményeket érhessenek el. K. B. A komáromi építőmunkások munkasikerei JA komáromi építő kombinát dol­gozói bekapcsolódtak a május havi munkaversenybe. Az összes munka­csoportok összüzemi kötelezettség­vállalást és üzemi szerződést kötöt­tek, amelyek részben az építkezések határidejét rövidítik meg, részben a termelési költségeket csökkentik, a munkahelyek egészségügyi berendezé­seit tökéletesítik és a dolgozók szak­ismereteinek mélyítését szolgálják. A május elsejére szóló kötelezettségvál­lalásokat teljes egészében teljesítet­ték. A hosszú időtartamú felajánlások kiértékelése havonta történik. Az építkezés összes dolgozói önkén­tes felajánlás keretében a rendes munkaidőn felül 6 órát dolgoztak le Korea haxcoló népének megsegíté­sére. E felajánlásukkal a kombinát építői az első helyre kerültek Szlo­vákiában. A Siroky elvtárs születés­napja tiszteletére rendezett „Siroky hét" keretében ugyancsak 6 órát dol­goztak le a munkások munkaidejükön felül, amivel nagyban meggyorsítot­ták az építkezés előrehaladását. Egy ötven főből álló építőmunkáscsoport további felajánlást tett. hogy a Si­roky hét alatt elért 130 százalékos teljesítményt további 5 százalékkal *me4i. Czám István. Komárom. Az új munkamódszerek segítik a rozsnyói bányászokat a terv túlteljesítésében iA rozsnyói bányaüzemhez tartozó rudnai bánya bányászai értékes fel­ajánlások teljesítésével segítik elő az üzem termelési tervének teljesítését és az önköltség csökkentését. Hla­vács Lajos vájár a bányafával való takarékossággal, a használt egészsé­ges bányafa újrafelhasználásával ért el nagyon szép eredményt az anyag­takarékosság terén. Gubercsik József vájár bevezette a harmonogramm j szerinti munkát és teljesítményét 10 százalékkal fokozta. Nagy István a robbanóanyaggal való takarékosko­dás terén ért el 3 százalékos ered­ményt. Czirbusz István 7 százalékos robbanóanyagmegtakarítást ért el, Gala Andrásék pedig 5 százalékot. Belák János munkacsoportja 5 szá­zalékos robbanóanya gmegtakarítást tett és ezt túlteljesítette 17 százalék­ra. Ugyancsak magasan túlteljesítet­ték vállalásukat Kiss Imre vájár munkacsoportjának tagjai, akik a legszebb eredményt. 29 százalékot ér­tek el a robbanóanyaggal való taka­rékoskodással. A harmonogramm szerinti munkát vezették be munka­helyeiken Koltárs János, Hlavács Pé­ter, Oravec István, Burdiga Benjámin és Gabonái János vájárok is. akik ez­által eddigi teljesítményeiket jóval túllépték. Paulik Károly, Rudna. Nagyon fontos része a minőségi versenynek a gépek és a szerszámok rendbentartása. Rossz szerszámmal, hanyagul kezelt géppel nem lehet jó árut gyártani. A gépeket- a leggon­dosabban tisztán kell tartani. Gép­hiba által okozott károknak majd­nem minden esetben elejét lehet venni a munka megkezdése előtti ellenőrzéssel. Hanyagul végzi mun­káját az a dolgozó, aki ezt elmu­lasztja és nteljesíti kötelességét, az a párttag, szakszervezeti funk­cionárius, műszaki vezető és az az öntudatos munkás, aki erre a hibá­jára nem figyelmeztet. Gyakran az okoz selejtet, hogy a munkahelyeken, a műhelyekben nem tartják be a rend «'.-; tisztaság kö­vetelményeit. Elég. ha a zoniáncozó­miíhelyekben egy szerszámot nem tesznek vissza renoes helyére. A szerszámban megbotló, zománc­edényeket szállító munkásnő össze­törheti a drága készgyártmányt. Xem szabad megfeledkeznünk a minőségi versenynél az áruk folya­mat-í á, jól megszervezett műszaki ellenőrzéséről sem. Olyan ellenőrzés­ről, amely nemcsak az árú selejtes, vagy kifogástalan voltát állapítja meg, hanem azt is kivizsgálja, hogy mi okozta a selejtet. Ilyen ellenőr­zéssel elkerülhetjük azt, hogy se­lejtárukon további munkát: végezze­nek és könnyebben megszüntethet­jük a minőséget rontó körülménve­ket. Az üzemek vezetőségének, az üze­mi pártszervezetek tagjainak és a szakszervezetek vezetőségének >da kell hatniok, hogy üzemeikben tö­megesen neveljenek, e,lyan munka­hősöket. akik nemcsak a termelés mennyiségi, hanem minőségi részére is a legnagyobb figyelmet fordít­ják. Minden egyes munkásnak szív­ügyévé kell, hogy vál jék a minőség megjavítása. Dolgozóink életszínvo­nalának emelését, kiváló minőségű áruval való ellátását és a gottwaldi Ötéves terv feladatainak maradék­talan elvégzését így biztosíthatjuk legjobban.

Next

/
Thumbnails
Contents