Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-05 / 132. szám, csütörtök

1952 }ÚJŰBS 5 yj %m 3 Egész Franciaországban hatalmas tüntetésekkel és tiltakozó silrájkÄai síitek szembe a kormány fasiszta gaztetteivel Az Union Francaise d'Information ismét igen sok tiltakozó megmozdulásról ír Franciaország minden részéből. A Párizs-környéki Vernonban a Kommunista Párt helyiszervezete és a helyi szakszervezetek naggyülést rendeztek. A naggyülésen határozatot fogadtak el arról, hogy a végső győzelemig folytatják a megkezdett harcot Duclos elvtárs szabadonbocsátásáért. A Párizs-környéki Villemomble-ban megtartott gyűlésen igen sok aláírás gyűlt össze a letartóztatások ellen tiltakozó petícióra. A rendőrség közbelépett és egy községtanácsost letartóztatott. A nyugatfranciaországi Angoulemeban és egész Charante-megyében is igen sok tiltakozó gyűlést tartottak. A Közép-Franciaország déli részén levő Tulle-ban 1500 főnyi tömeg tüntetett a letartóztatások ellen. Egész Correse-megyében több tiltakozó munkamegszakításra került sor. Donzenatban a palabányászok teljes egységben 24 órás sztrájba léptek. A bordeauxi dokkmunkások tiltakozásuk kifejezésére teljes szakszervezeti egységben egyórás figyelmeztető sztrájkot tartottak. Az Amiens-környéki Escarbletinban gyűlést tartottak tiltakozásul Duclos elvtárs fogvatartása ellen. A gyűlés után a község utcáin tiltakozó menet vonult végig, amelyet a rendőrség megtámadott. A heves öszszetüzések során huszonötén megsebesültek. A francia hatóságok a szerdára hirdetett sztrájk letörésére nagyszabású rendőri és rohamrendöri megerősítéseket vettek igénybe. Párizsban és Párizs környékén, sajtójelentések szerint, nagyarányú rendőri és rohamrendöri készültségre került sor. A jobboldali „Francé Soir" értesülése szerint a hatóságok külön figyelmeztetést intéztek a tisztviselőkhöz és az állami vállalatok munkásaihoz, hogy eltántorítsák őket a sztrájkban való részvételtől. Jacques Duclos elvtárs ügyvédei felkeresték a vizsgálóbírót hivatali helyiségében s távollétében helyettesének három levelet nyújtottak át. E levelekben követelik, hogy azonnal adják át nekik az állítólagos „tettenérésről" felvett jegyzőkönyvet, amelynek értelmében Duclos elvtársat vád alá helyezték és börtönben tartják. Az ügyvédek élesen tiltakoznak a törvényellenességek elien, amelyek jegyében Duclos elvtárs kihallgatása és a Francia Kommunista Párt székházában és több demokratikus szervezet helyiségében megtartott házkutatások történtek. Eleve a leghatározottabb fenntartással fogadják a rendőri provokációk bármilyen „eredményétől". ameiikai atéitssari SrözMliian fiitól sztrájkbaléptek az acélipari munkások Mint előző jelentések már közölték, a CIO-hoz tartozó acélipari munkások szakszervezetének 650.000 tagja már több mint öt hónapja harcol az acéltársaságok ellen, munkabérének emeléséért és munkakörülményeinek javításáért. Az acélipari munkások szakszervezete és az acéltársaságok között megkötött kollektív szerződés 1951 december 31-én lejárt. Már jóval a határidő előtt tárgyalásokat kezdtek az új szerződésről. A munkáltatók visszautasították a szakszervezet követeléseit. Az acélipari munkások erre elhatározták, hogy kihirdetik a sztrájkot. A viszályba azonban beavatkozott a kormány. Az acélipari munkások szakszervezetének vezetői hatósági szervek „kérésére" több ízben elhalasztották a sztrájkot. Az acélipari munkások szakszervezetének élén tudvalevőleg Murray és a szakszervezet mág vezetői a gyárosokkal való tárgyalások mellett foglaltak állást. Miután a tárgyalások nem jártak semilyen eredménnyel, a szakszervezeti vezetők a munka sok nyomására kénytelenek voltak beleegyezni a sztrájkba. Truman elnök az utolsó pillanatban — egy órával a sztrájk kezdete előtt — parancsot adott, hogy az acélipari vállalatokat helyezzék a kormány ellenőrzése alá. Murray a kormány iránti szolgálatkészségében sürgősen elrendezte, hogy a szakszervezet tagjai ne kezdjék meg a sztrájkot. Április 29-én Pine, szövetségi bíró olyan határozatot hozott, hogy a kormány intézkedése az acélipari vállalatok állami ellenőrzéséről alkotmányellenes és e vállalatok vezetését vissza kell adni az acéltársaságoknak. A bírói határozat közzététele után a 650.000 acélipari munkás országszerte azonnal sztrájkba lépett. A kormány mindenáron lehetetlenné igyekezett tenni a sztrájkot. Truman megígérte: parancsot ad ki, hogy május 5-töl kezdve emeljék az acélipari munkások bérét. A kormány azonban — noha már másodszor hiúsította meg az acélipari munkások sztrájkját, — nem teljesítette béremelési igéretét. Sajtóügynökségek jelentése szerint június 2-án az amerikai legfelső bíróság hat szavazattal három ellenében olyan döntést hozott, hogy Truman elnök túllépte az alkotmányos hatáskörét, amikor elrendelte az acélipari vállalatok „állami ellenőrzését". Alig néhány perccel a legfelső bíróság határozatának nyilvánosságra hozatala után az Indian

a állambeli Garvben és az Ohio-állambeli Yauugstownban, valamint több más nagyobb acélipari központban az acélipari munkások sztrájkot indítottak. Murray szakszerveti elnök csak azután adta ki a sztrájkfelhívást, amikor a munkások már kezdtek távozni munkahelyükről. Ä koreai fegyverszüneti tárgyalásokat Irányító amerikai tábornokok és hivatalos körök nem tarfiák idösierűnek a béke helyreállítási! Koreálan Az amerikai hóhérok kocsedoszigeti vérengzése már olyan méreteket öltött, hogy már a nyugati hírügynökségek is egyre több jelentést kénytelenek róla közölni. A „Reuter" híriroda május 30-i közlése szerint „amerikai és délkoreai örök pénteken reggel megöltek négy és megsebesítettek három kommunista foglyot a kocsedoszigeti hadifogolytáborban. A tábor tisztviselői közölték, hogy egy további foglyot csütörtökön este tévedésből agyonlőttek". Ugyancsak a „Reuter" közlése szerint „egy hadifogoly északkoreai tisztet vasárnap tömlöcbe zártak, hogy „lehütsék", mert „sértő magatartást" tanúsított Boatner dandártábornokkal, a tábor parancsnokával szemben". Hogy milyen módon „hűtik le" a hadifoglyok szószólóját, aki méltájiyos bánásmódot követelt a tábor lakói számára, s melyek azok a „tévedések", amelyeknek során a vérengző amerikai rabtartók újabb és újabb foglyokat gyilkolnak halomra — erről az angol hírügynökség már nem számol be. Más jelentések az intervenciós haderők vezetőinek dühödt fenyegetéseiről adnak hírt. Ezek a hóhérok szemmel láthatólag nem képesek belenyugodni abba, hogy a kocsedói haláltábor foglyai bátor ellenállásukkel leleplezik a szigeten fennálló amerikai hóhéruralmat. Van Fleet, a véreskezű tábornok a londoni rádió jelentése szerint „erélyes intézkedéseket" jelentett be a kocsedói foglyok megtörésére. Clark tábornok, az amerikai haderő koreai parancsnoka pedig, miután rövid körutat tett a halálszigeten, kijelentette: „Szükség esetén a legnagyobb erőt is felhasználják, hogy a lázongó foglyokkal betartassák a parancsokat". Mindezek a nyilatkozatok újabb beismerését jelentik annak a ténynek, hogy a koreai és kínai hadifoglyok — minden kínzás, fenyegetés és megfélemlítés ellenére — szenvedélyesen elutasítják az amerikai hóhérok hazaárulásra felszólító parancsait. Érdekes válaszok találhatók az amerikai sajtóban arra a kérdésre: miért ragaszkodik az amerikai kormány olyan konokul a koreai fegyverszüneti tárgyalásokat akadályozó „önkéntes hazatelepülés" követeléséhez. Az egyik választ a newyorki haladó „Daily Compass" adta meg. A lap megállapította: „A koreai fegyverszüneti tárgyalásokat irányító amerikai tábornokok és hivatalos körök nem tartják időszerűnek a béke helyreállítását Koreában". Egy másik válasz a „Wall Street Journal"-ban található, amelynek szemleírója május 10-i washingtoni tudósításában a következőket írja: „A fővárosban végzett gondos véleménykutatás alapján megállapítható, hogy az amerikai terv ez idő szerint nem akar változtatni a helyzeten, továbbra is tartani kívánja az eddig elfoglalt vonalat, folytatva ÉszakKorea súlyos légi bombázását". Még nyíltabban fejezi ki a tárgyalások elnyujtására irányuló amerikai szándékot az „US News and World Report". A Wall-Streetnek ez a lapja május 30-án közölt cikkében kijelenti Harisson, az Egyesült Álíamok új vezető küldötte azt az utasítást kapta, hogy ne tárgyaljon, csak megfigyelő álláspontot foglaljon el. A „New York Post" ennek a piszkos taktikának megfelelően „türelemre" inti az amerikai közvéleményt, amely napról napra növekvő türelmetlenséggel figyeli a koreai helyzetet. A lap egyik vezércikke hangsúlyozza: „Esetleg hónapokig ilyen felemás helyzetben kell élnünk, amely sem totális háború, sem totális béke". Az „America" cimü katolikus hetilap márciusi száma fenntartás nélkül beismerte, hogy „Korea sarkantyúként szolgált, amely meggyorsította a magunk fegyverkezését és elevenebb életre serkentette az atlanti szervezetet". Ez a magyarázata annak, miért ragaszkodnak az amerikaiak a hadifogoly-kérdésben folyó tárgyalásokon az „önkéntes hazatelepülés" képtelen elvéhez. Ez az egyedüli oka annak is, miért nem jött létre megállapodás a 11 hónap óta tartó fegyverszüneti tárgyalásokon. ft Szovjetunió dolgozói megeni

^ékeztek H. I. Kalinin halálának hatodik évíordaléjáről A Szovjetunió dolgozói június 3-án megemlékeztek Michail Ivanovi.es Kalinin, a bolsevik párt és a szovjet állam kiváló tényezője halálának hatodik évfordulójáról. Ebből az alkalomból Moszkva, Leningrád és más szovjet városok üzemeiben és intézményeiben gyűléseket tartottak, amelyeken előadások hangzottak el a nagy forradalmár életéről és tevékenységéről. A moszkvai M. I. Kalinin-múzeumban nagyon élénk a forgalom. Két év alatt ezt a múzeumot több mint 3000 exkurzió látogatta meg, valamint a népi Kínából, a népi demokratikus országokból és más külföldi államokból érkezett küldöttségek. A múzeumban kiállított anyag azt mutatja, hogy mily nagy munkát végzett Kalinin Leninnel együtt az első illegális marxista körökben éa a „Munkásosztály felszabadításáért folytatott harc szövetségében" és hogyan vett részt Leninnel és Sztálinnal együtt a bolsevikok pártjának építésében. A keddi lapok külön cikkekben fog lalkoznak M. I. Kalinin emlékezetével. A moszkvai Pravda emlékeztet arra,' hogy Kalinin neve elválaszthatatlanul összefügg a bolsevik párt hősi történetével. Kalinin, a bolsevik forradalmár, teljes következetességével harcolt a soknemzetiségű szovjet állam megszilárdításáért, a szocialista társadalom kiépítése nagy leninisztálini programmjáiiak megvalósításáért. Egyik tagja volt a bolsevik párt vezető magvának, amely V. I. Lenin halála után J. V. Sztálin vezetésével alakult meg a trockista és buoharinista árulók ellen folytatott harcban, a pártot a lenini zászló köré tömörítette és a szovjet népet a szocializmus győzelmes építésének széles útjára vezette. M. I. Kalinin — írja a moszkyai Pravda — szenvedélyes ás fáradhatatlan békeharcos volt, és szívósan küzdött az imperialista háborús gyújtogatók ellen. A nemzetek közötti béke megőrzésében és megszilárdításában látta a néptömegek haladásának és jólétének egyik legfontosabb előfeltételét. M. I. Kalinin államférfiúi tevékenységében fáradhatatlanul megvalósította a sztálini békeszerető külpolitikát. Az Izvesztija című lap hangsúlyozza, hogy M. I. Kalinin, az orosz nép dicső fia, a legszorosabb kapcsolatban állott a dolgozók széles tömegeivel, figyelmesen meghallgatta kívánságaikat és szükségleteiket és nemcsak tanította a tömegeket, hanem maga is tanult tőlük. Egyszerű, bölcs szavai könnyen utat találtak a szovjet emberek millióinak szívéhez, megszilárdították bermük a kommunizmus győzelmébe vetett hitet. M. I. Kalinin nagy büszkeséggel és szeretettel beszélt a szovjet nép győzelmeiről a szocializmus építéséért folytatott harcban — írja az Izvesztija — és a szocialista demokrácia hatalmas alkotó erejéről. Műveiben és beszédeiben leleplezte és kipellengérezte az álszent, hazug burzsoa-demokráciát, amely a korlátlan kizsákmányolás és kapitalista elnyomás leplezője a tőkés országokban. Amint Leningrádból jelentik, abban a városban, ahol Kalinin megkezdte forradalmi tevékenységét, tömeges tanulmányi kirándulásokat rendeznek az életével összefüggő helyekre. A szovjet dolgozók tiltakoznak az amerikaiak gaztettei eiSen Koreában A szovjet lapok híreket közölnek arról, hogy a Szovjetunió dolgozói számos tiltakozó gyűlést tartottak az amerikai imperialisták koreai gaztettei ellen. Az amerikai intervenciósok hallatlan gaztettei, amelyeket a védtelen koreai és kínai hadifoglyok ellen elkövettek Kocsedo szigetén, Puszanban és más hadifogolytáborokban, a szovjet nép haragját és fölháborodását váltják ki. A Szovjetunió nemzetei és az egész világ becsületes emberei határozottan tiltakoznak az amerikai imperialisták gaztettei ellen — jelentette ki Osztafjov főmérnök, a kijevi gépipari üzem dolgozóinak gyűlésén. A hadifoglyok aljas kigúnyolása, kínzása, a védtelen emberek tömeges legyilkolása, a ke. gyetlenségek messze túlszárnyalják a hitlerista barbárok állatias gaztetteit, amelyeket Oszvieöim és Majdan haláltáboraiban elkövettek. A szovjet Bj-e-lorusszia dolgozói felháborodottan tiltakoznak az amerikaiak koreai gaztettei ellen. A kazimirovszfei traiktoráHomás dolgozóinak gyűlésén felszólalt Lídia Mankovicsova agronómus, aki a következőket mondotta: ,,Mi, szovjet embereik, megértjük a koreai nép nélkülözését, mert átéltük a második világháború borzalmait. Családomnak hét tagja életét áldozta a hitlerista megszállók elleni harcban. Mi, szovjet nők tiltakozunk az amerikai barbárok koreai gaztettei ellen és követeljük a koreai nép hóhérainak megbüntetését!" A tbiliszi mozdony- és vagónjavító üzem munkásainak ezrei tiltakozó gyűlést tartottak. A gyűlésen elsőként Jozsif Macsaidze, az üzem legkiválóbb sztahanovistába szólalt fel: „Nagy felháborodással tölt el bennünket az amerikai agresszorok barbarizmusa — jelentette ki — akik hallatlan állati gaztetteket követnek el a koreai és kínai hadifoglyokon. Felemeljük tiltakozó szavunkat a világ összes nemzeteivel együtt az aljas söpredék véres gaztettei ellen és követeljük, hogy a koreai nép hóhérait bíróság' elé állítsák. Üzemünk sokezer főből álló kollektívája szolidaritását nyilvánítja a békeszerető koreai néppel, csodálja e nép hősi harcát, amelyet hazája becsületéért és szabadságáért vív." Az uráli gépipari üzem munkásainak tiltakozó gyűlésén Tisukova frézelönö a kővetkezőket mondotta: „Az amerikai söpredék Kocsedo szigetét haláltáborrá változtatta. Üzemünk összes dolgozói élesen tiltakoznak a hadifoglyok nemzetközileg elismert jogainak durva megsértése ellen." / Tokió utcáit ismét a dolgozók vére festette vörösre A japán dolgozók hatalmas tömeggyüléseken és tömegtüntetéseken emlékeztek meg az 1949 május 30-í véres események harmadik évfordulójáról. (Három évvel ezelőtt ezen a napon Tokióban a japán rendőrség sortüzet adott le arra a békés küldöttségre, amely írásbeli tiltako- I zást akart átadni a városi prefektusnak egy munkásellenes törvény ügyében)'. A nagyobb japán városokban megtartott gyűlések az amerikai megszállás ellen, Japán függetlenségéért, a békéért vívott harc jelszavai alatt zajlottali le. A tokiói tömeggyülésen a Sztálin-békedíjas Ojama professzor mondott beszédet. A rendőrök rátámadtak a gyűlés részvevőire és hat embert letartóztattak. A Kozsin, a ,.Pravda" tokiói tudósítója beszámol a május 30-i japán eseményekről. Elmondja, hogy a kormány és az amerikai megszállók mindent elkövettek, hogy megakadályozzák a dolgozók tüntetését. Betiltottak minden gyűlést, tüntetést és összejövetelt. Huszonkétezer rendőrt mozgósítottak az amerikai katonai rendőrség gépesített alakulataival együtt. Tokió valósággal ostromállapotba került. A rendörök elzártak több városnegyedet, a Császári palota-teret, sőt a parkokat és a kerteket is. Péntek délután mégis sokezer munkás, alkalmazott és diák rendezett néma tüntetést az utcák járdáin, amelyeket a rendőrök nem zártak el. A dolgozók mindenütt fenntartották a rendet és a nyugalmat, hogy ne adjanak ürügyet a rendőri provokációkra. Este mégis gumibotos és pisztolyos rendőrezredek rohamozták meg a tüntetőket. A rendőrség sokhelyütt lövöldözni kezdett. Tokió utcáit ismét a dolgozók vére festette vörösre. • A rendőrség golyói megölték Széki Kadruhiko tanítót és a fiatal Haszimoto Tadaot. A sebesültek közül sokan halálukon vannak. A rendőrség városszerte megkezdte a japán hazafiak letartóztatását. A „Pravda" tokiói tudósítója befejezésül beszámol arról is, hogy véres támadásokat és tömeges letartóztatásokat hajtott végre a rendőrség pénteken Szapporo, Hirosima, Oszaka, Nara városokban és még sok más helyen is. Mindezekben a terrorcselekedetekben tevékenyen résztvettek az amerikai megszállók is. A newyorki rádió jelentése is beismeri, hogy négy nagy japán városban három halálos áldozata és kétszáz sebesültje van a rendörsortüznek.