Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)
1952-06-21 / 146. szám, szombat
4 UJSZO 1952 június 21 A TASS iroda beszámolója a venezuelai kormány törvénytelen eljárásáról A jugoszláv dolgozók harcosnak a nemzetközi tőke ügynökei elíen A Szakszervezeti Világszövetség kimutatta, hogy a titóista szakszervezetek a jugoszláviai kapitalista gazdaság, visszaállítása tervének szolgálatában állnak. Ezek a tervek nyomort hoztak a jugoszláv dolgozóknak és ez a titóista szakszervezeti árulásnak egyik következménye. Az ipari és mezőgazdasági dolgozók, valamint a tisztviselők helyzete Jugoszláviában állandóan romlik. Ugyanakkor azonban növekedik ellenállásuk a titóista kormány nyomorpolitikájával szemben. Jugoszláviában a bérszínvonal nagyon alacsony. A munkások nagy részének bérét mintegy napi 125 dinárban rögzítették. Ezek a nyomorbérek hasonlóak azokhoz, amilyeneket a gyarmati kizsákmányolók fizetnek a félgyarmati országok dolgozóinak. Európában hasonló nyomorbérek vannak a monarchofasiszta Görögországban és a francóista Spanyolországban. 1951 novemberétől a villanyáram díja, a vasúti és a villamosjegyek, stb., a posta díjszabása körülbelül 300 százalékkal emelkedett Jugoszláviában. Titóék azt akarják, hogy a dolgozók fizessék meg fegyverkezési politikájukat. 1951 vége óta a jugoszláv városi és falusi dolgozók életfeltételeinek újabb erős romlása észlelhető. Jugoszlávia belső helyzetének fejlődése világosan mutatja, hogyan válik ez az ország a kapitalista világ alkotó részévé és egészen természetes, hogy a kapitalizmus általános válsága is sújtja. Az a bérrendszer, amelyet a titóista kormány erőltet, arra a fasiszta rendszerre emlékeztet, amelyet Pétain kormánya akart bevezetni Franciaországban 1940—1944-ben a hitleri megszállás idején. Amióta Jugosz''via a nemzetközi monopóliumok ellenőrzése alá került, az országban semmiféle haladó szociális politikát nem folytatnak. A jugoszláv gazdaság szocializmusáról szóló titóista frazeológia nem egyéb, mint a hitleri nemzeti szocializmus frazeológiájának ismétlése. A titóista szakszervezetek ugyanazt a szerepet játsszák, minit a hírhedt dr. Ley-féle náci munkafront. A jugoszláv dolgozók azonban határozottan ellenszegülnek ennek a rendszernek, amely nem az ö rendszerük. Ez nyugtalanítja Titóékat. Tito nemrég személyesen meglátogatta a jugoszláv szakszervezeti kongresszust; beszámolót is tartott. Olcsó demagógiájával azonban nem tudta eltitkolni saját csődjének beismerését. Kénytelen volt bevallani, hogy a titóista kormány „még nem keltett elég öntudatot a dolgozókban arra, hogy a közérdeket saját érdekeik elé helyezzék; ebben rejlik legnagyobb nehézségünk." Valóban ez a legnagyobb nehézség Tito és a Gyuro Szalaj-féle szakszervezeti vezetők számára. Ez árulásukból fakad, amelyet a szocializmus ügye és az általuk elnyomott dolgozók tömegei ellen követnek el. Jugoszláviában a munkások és parasztok mindjobban látják azt a szakadékot, amely saját érdekeik és a titóisták érdekei között tátong. Ha a jugoszláv szakszervezetek védelmeznék a dolgozók érdekeit, akkor valóban a munkásosztályt szolgálnák. De a jugoszláv szakszervezetei: mai vezetői ellenséges magatartást tanúsítanak a munkások harcaival szemben, amelyeket jogaikért folytatnak. A jugoszláv szakszervezetek mai vezetői arra törekszenek, hogy akadályozzák a jugoszláv dolgozóknak a közös ügyért az egész világ dolgozóival együtt vívott harcát. A nemzetközi szakszervezeti mozgalom erész történetében kevés példa van olyan árulásra, amelyet össze lehetne hasonlítani a mai Ju. goszlávia titóista szakszervezeti vezetőinek árulásával és erkölcsi süllyedésével. A jugoszláv dolgozók azonban hűek a Szakszervezeti Világszövetséghez. Ma Szalaj és társai darabokra tépték kötelezettségeiket, amelyeket a nemzetközi munkásmozgalom előtt vállaltak. Vállvetve haladnak Irving Brown-nal, az amerikai imperializmus európai ügynökével, a A venezuelai rendőrség minden alap nélkül letartóztatta N. P. Jakusevet, a szovjet nagykövetség munkatársát, feleségével együtt és sértő módon járt el L. V. Krilov venezuelai ideiglenes szovjet ügyvivővel szemben. A szovjet kormány ezért, mint a június 14-én közzétett szovjet jegyzék már közölte, megszüntette a kapcsolatokat Venezuela kormányával. A hírek szerint a venezuelai kormány ez idö szerint egész sor újabb törvénytelen intézkedést tett a szovíet nagykövetség ellen: Gépfegyverrel felszerelt rendőrökAz utóbbi napok folyamán Nyugat-Németországban a dolgozók tízezrei szavaztak a különszerződés ellen és a békeszerződés gyors megkötése mellett. Igennel szavazott a többi között a „Prosper H.", a „Werne" és a „Nordstem" bányák 2646 bányásza, valamint a Wisburg. Meiderich kohómü vasöntödéjének munkásai is. Essenbergben és Wachenheimersortban 23 tankmotorhajő és vontatószemélyzete is a különszerződés ellen és a békeszerződés mellett szavazott. A személy, zet tagjai feladatukként azt jelölték meg, hogy az egységes Német, országban az összes német folyókon újból a békés gazdaság fejlesztése érdekében dolgozhassanak. A Dannenbaum bánya 1500 dolgozója nevében az üzemi tanács és a szakszervezeti bizalmiak egyhangúlag elhatározták, hogy harcolnak a különszerződés ellen és a békeszerződés megkötéséért. Kasselban a Withof finomteohnikai üzem dolgozóinak 96%-a szavazott a különszerződés ellen és kö. vetelte a nyugatnémet szakszervezeti szövetség kaisseli szervezetétől, hogy azonnal tegyen intézkedéseket az Adenauer által aláírt háborús szerződések ratifikálásának megakadályozására. A közüzemi, szállítási és közieke. dési dolgozók szakszervezetének wieburgi taggyűlésén egyhangúlag a különszerződés ellen és a békeszerződés mellett foglaltak állást. Überauban a polgármester újbóli megválasztásakor rendezett ünnepség alkalmával a városháza előtt összegyűlt dolgozóknak feltették a kérdést: „Kívánják-e a békeszerző, dés megkötését és ellenzike a különszerződést?" Az összes résztvevők igennel válaszoltak és percekig tartó tapssal ünnepelték a népsza vazás eredményét. * Németország nemzeti demokrata pártjának IV. kongresszusán a párt elnöke, dr. Lothar Bolz „A német nép úr akar lenni egész Németországban" címmel előadást tartott. Rámutatott arra, hogy a nép csu. pán 'akkor szuverén, ha független ós legmagasabb hatalommal rendelkezik a nemzet sorsáról való döntésben, ha korlátlan lehetősége van az egész nemzet életfontosságú kérdéseit megoldani saját területén, saját akarata szerint. Alapot adni a német nép e külső és belső szuverenitásának, ez a lényege a Német, országgal való békeszerződés alapelveiről tett szovjet javaslatnak. A nemzeti fegyveres erök jelentik az egyik előfeltételét és az egyik ismérvét a nemzetek szuverenitásának. Még soha és sehol nem tartottak egy nemzetet szuverénnek, ha nem volt joga saját nemzeti fegy. veres erőkre. Bolz megemlékezett a Szovjet, uniónak a nemzeti fegyveres erők szakadár vezetőkkel és a reakciós szindikátusokkal és ipindent elkövetnek, hogy befeketítsék és rágalmazzák a Szakszervezeti Világszövetséget. De a jugoszláv dolgozók nem egyeztek bele „szakszervezeti" vezetőik árulásába. Teljes épségben megőrizték bizalmukat a Szakszervezeti Világszövetség iránt, mint kel vette körül a szovjet nagykövetséget; Megszüntette a nagykövetség kapcsolatát a külvilággal és megfosztotta a nagykövetséget a szovjet külügyminisztériummal való normális lérintkezég lehetőségétől; Megfosztotta a nagykövetség munkatársait attól a lehetőségtől, hogy beszerezzék a szükséges élelmiszereket. A TASS felhatalmazást kapott annak közlésére, hogy a szovjet kormány — a venezuelai hatóságoknak a szovjet nagykövetséggel szemben megnyilvánuló újabb durva önkényémegalakításáról szóló javaslatáról és kijelentette: A Szovjetuniónak ez a javaslata azon a meggyőződésen alapul, hogy a valóban szuverén nemzet, amelynek függetlenségét, egyenjogúságát és önrendelkezési jogát nem tiporják lábbal, sem idegen, sem saját vezérek, nemzeti fegyveres erőit mindig csupán a béke védelmére és békés munkája gyümölcseinek védelmére fogja használni és sikerrel fogja megakadályozni azt, hogy idegen érdekekért háborúba sodorják. Németországban mindazok, akik szeretik hazájukat és a békét, a békéért, Németország szuverenitásáért, a nemzeti fegyveres erőkért harcolnak. Az amerikai háborús gyújtogatók a nyugatnémet revansistákkai együtt a háború mellett, az amerikai védnökség mellett, az „európai hadsereg" megalakítása érde- | A Német Demokratikus Köztársaság demokratikus tömbje, amely magában egyesíti az összes antifasiszta pártokat és f/zervezeteket, a néme* demokratikus katonaság nemzeti fegyveres erőinek megalakítása mellett foglalt állást. A csehszlovák nép ebben a határozatban teljes megértéssel a béke védelmének nagy megerősödését látja legközelebbi szomszédságunkban. Németország demokratikus erőinek ebben az elhatározásában annak kifejezését látja, hogy meg akarják védeni a békét és fegyveres kézzel is szembe akarnak szállni az agreszszív új hitleri hadsereg minden támadásával, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság határain, a mi sumavai határainkon Ridgway pestistábornok akar felállítani. A demokratikus tömb határozatának tisztán védelmi jellege szemmellátható. Óriási' erőfeszítéseket tettek, hogy megszüntessék Nyugat-Németország remilitarizálását. Csak akkor, amikor aláírták a ,,keretszerződést" és amikor Nyugat-Németországban megkezdődött a nagyméretű remilitarizálás, osak akkor tárgyalnak a német nép demokratikus képviselői az elkerülhetetlen védelmi intézkedésekről. Mindennek ellenére tovább folyik a határozott harc Németország egyesítéséért, az igazságos békeszerződésért, az amerikai-hitleri háborús terveknek elhárításáért Nyugat-Németországban. A szovjet kormány javaslatai továbbra is a német kérdés békés megoldásához vezető utat jelentik. Aki meg akarja őrizni a békét, kell, hogy el legyen szánva azt megvédelmezni fegyverrel a kezében is. Csak az ilyen beszédből értenek a háborús gyújtogatok. Aki a támadókat kérlelni akarná vagy könyörögni nekik, aki nem tenne reális intézkedéseket a béke megvédésére, az támogatja a támadókat és felbiztatja őket. ahogy a Szakszervezeti Világszövetség is teljés mértékben bízik a jugoszláv munkásosztályban és a nemzetközi proletariátus is kifejezi szolidaritását irántuk. Ennek a szolidaritásnak a tudata mérhetetlen erőt önt a jugoszláv dolgozókba és még elszántabb harcra ösztönzi őket a titóista elnyomók ellee. (A bolgár Trud-ból.) r e való tekintettel — a csehszlovák kormány közvetítésével Csehszlovákia venezuelai követén keresztül követelte a venezuelai kormánytól, függessze fel törvénytelen intézkedéseit a szovjet nagykövetséggel szemben és figyelmeztette, hogy e törvénytelen cselekedetek következményeiért minden felelősséget Venezuela kormányára hárít. A szovjet kormány arr a is figyelmeztette Venezuela , kormányát, hogy Venezuela moszkvai nagykövetségével szemben ellenintézkedéseket foganatosítanak, ha a venezuelai kormány nem szünteti be törvénytelen cselekedeteit. kében foglalnak állást. Ezért emelnek kifogásokat a Német Demokratikus Köztársaság javaslatai, s a Szovjetunió békejegyzékei ellen. Ezen alapul egész politikájuk, amely világosan kifejezésre jutott a háborús „keretszerződés" aláírásában és az úgynevezett „európai védelmi közösségről" szóló szerződés aláírásában. A német munkásosztállyal szövetségben haladunk utunkon az egység és a béke Németországának kiépítéséhez, a független Németország, a hatalmas Németország kiépítéséhez. A német munkásosztállyal szövetségben, a Szovjetunió nemzeteivel való szövetségben Németországért és a békéért harcolunk. Végezetül Lothar Bolz kijelentette: ,,A német nép úr akar lenni egész Né! metországbarí és egész Németország I ura is lesz!" Népünk üdvözli a Német Demokratikus Köztársaság népének elszántságát, amellyel a békét meg akarja védelmezni a támadók ellen. A mi népünk ugyanilyen elszántsággal telt. A mi védelmünk életérdekei egyeznek a Német Demokratikus Köztársaság életérdekeivel, az összes békeszerető németek érdekeivel. Az NDK népének elszántsága — amint az a demokratikus tömb határozatában kifejezésre jut — hogy megteremtse a béke és hazája védelmére saját demokratikus fegyveres erőit, a béke óriási frontjának, amelyet a legyőzhetetlen Szovjetunió vezet, óriási megerősödését jelenti. É s milyen katonaság lenne éz? A német történelemben első ízben állítanak fel népi katonaságot, amelytől nemzeteinknek nem kellene félniök, olyan fegyveres erőket, amelyeknek nem volnának semilyen hódító céljaik. Ezek a fegyveres erők azon Német Demokratikus Köztársaság fegyveres erői lesznek, amely szakított az összes előző német kormányok hódító politikájával és amely a mi népi demokratikus köztársaságunkkal való barátságát Wilhelm Pieck elnöknek prágai látogatásával ég Klement Gottwald elnöknek berlini látogatásával pecsételte meg. Klement Gottwald elvtárs Berlinben azt mondotta: "„Igen, Európa történelmében először létezik olyan német állanr, amely pajzsára a békeharcot és a nemzetek közötti barátságot írta fel. Az ilyen szoniszád állam olda. Ián büszkén haladunk és jó, önzetlen barátja akarunk lenni. Vele együtt akarunk harcolni a világbé kéért, vele együtt akarunk dolgozni népünk és a jövő nemzedék javáért és boldogságáért." Ha a NDK demokratikus tömbje döntésének értelmében a további fejlődés megköveteli a német demokratikus fegyveres erök megalakí tását, világos, hogy ezek az erők a béke örségét szaporítják az amerikai hitleri katonaság hódító terveivel szemben Nyugat-Németországban. A német nép képviselőinek határozata további bizonyítéka annak, hogy az amerikai hitleri agresszió Európában az ellenállás új óriási erőit kelti életre, felszítja a béke védők határozottságát, megerősíti a béke erőinek fölényét. Fajon elvtárs beszéde a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága a Párizs-környéki Gerenevilliersben M. Cachin elnöklete alatt összeült. Az ülésen Etienne Fajon, a Politikai Bizottság tagja mondott beszámolót a Francia Kommunista Párt működéséről és feladatáról. Beszédében részletesen kitért az elmúlt hetek és napok eseményeire és rámutatott: a jelen pillanat döntő kérdése a Franciaország nemzeti függetlenségéért és a békéért folytatott harca. Emlékeztetett Thorez elvtársnak 1945 elején tett kijelentésére: „Franciaország felvirágoztatása nem egyetlen pártnak, hanem a francia férfiak és nők millióinak, az egész országnak feladata." — Ez ma is érvényes a nemzeti függetlenség visszaszerzéséért és a békéért folytatott harcra. A francia férfiak és nők millióinak közös küzdelme kivívja Duclos elvtárs szabadonbocsátását, letöri a fasiszta összeesküvést, elhárítja országunkról a katasztrófát, helyreállítja nemzeti függetlenségünket és megteremti a demokratikus kormány megalakulásának föltételeit — mondotta Fajon elvtárs. Fajon elvtárs jelentése után részletes vita indult meg. A vita végén egyhangú határozatot hoztak a párt irányvonaláról, ezenkívül felszólították a párt minden szervezetét, hogy már most szervezzék meg iparáganként, megyénként, járásonként, helységenként a tiltakozó napokat, tüntetéseket és különféle akciókat Jacques Duclos, André Stil és a többi bebörtönzött hazafi szabadonbocsátása érdekében. Lecoeur elvtárs, a Kommunista Párt titkára ezután a Központi Bizottság örömét fejezte ki az Etienne Fajon beszámolójára adott egyhangú jóváhagyás felett. Beszéde során hangoztatta: Nemcsak szavakban, hanem mindennapi viselkedésünkben is meg kell mutatnunk, hogy pártunk, a Francia Kommunista Párt, Franciaország első pártja, meg tudja szervezni a háború erői és a megtorló erők ellen irányuló harcot, hogy tömöríteni tudja a békére, a nemzeti becsület és a nemzeti függetlenség védelmére kész erőket. Koreai Siadiielentés A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága jelenti június 19-én, hogy szerdán, június 18-án a népi hadsereg egységei szoros együttműködésben a kínai népi önkéntes csapatokkal, az összes frontokon sikeresen visszaverték az amerikai-brit intervenciósok és a ü-szin-mani csapatok támadásait és súlyos emberés anyagveszteséget okoztak nekik. A nyugati fronton Szinhenli járásban már néhány nap óta tartanak a heves harcok. A népi csapatok erős tüzérségi tűzzel visszaverték az ellenség összes támadásait és sikeres ellentámadással körülzárták és teljesen szétzúzták a támadó ellenséges egységet. Ezekben a harcokban két nap alatt több mint ezer ellenséges katonát és tisztet megöltek, megsebesítettek, illetve elfogtak és öt ellenséges tankot elpusztítottak, illetve megrongáltak. A középső frontszakaszon a Csorvontól északra eső körzetben a 7. amerikai hadosztály egyik zászlóalja és a li-szin-mani hadsereg 9. hadosztályának csapata tankok támogatásával hat ízben heves támadást intézett a népi csapatok állásai ellen, azonban sikeresen visszaverték-őket. Az ellenség visszavonult és a harctéren több mint 120 halottkt, 12 tábori ágyút, 15 puskát és 1 lángszórót hagyott. Gimszen körzetbek két ellenséges csapat támadást intézett a népi csapatok védelmi állásai ellen, azonban visszaverték őket. Az ellenség 65 halottat vesztett. A keleti fronton a népi csapatok tüzérségi tűzzel meghiúsították- az ellenség valamennyi felderítő kísérletét. A gyalogság nem volt működésben. Június 19-én a néphadsereg légelhárító tüzérsége és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek 3 ellenséges repülőgépet lőttek le, amelyek résztvettek békés falvak barbár bombázásában és gépfegyverezésében. Nyugat-Németországban a dogozók a különszerződés ellen és a békeszerződés gyors megkötése mellett szavaznak A német nép el van szánva a béke megvédésére