Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-20 / 145. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1952 június"20, péntek 2 Kčs V. évfolyam, 145. szám c/í mai s&úmbun; •Jobb munkaszervezéssel teremtsék meg a tervteljesités alap­jait a losonci építészeti segédüzemben. (3. old.) Minden előkészületet meg kell tenni az aratás megkezdésé- ^ re. (3. old.) Munkáslevelezőink írják. (4. old.) Heriot jogtalanul elutasította Duclos elvtárs interpelláció* kérelmét. (5. old.) A csehszlovák könnyűatléíák előkészületei az olimpiára. (6. old.) A fogyasztási szövetkezetek — a falu szocialista -építésének fontos segítőtársai A szocializmus építése országunk­ban ma attól függ, mily gyorsan építjük fel hatalmas építkezéseinket, hogyan teljesítjük a gottwaldi ötéves terv féladatait. Valamint attól, mily gyorsan értik meg kis- és középpa­rasztjaink a föld közös megművelé­sének előayeit az egységes földmű­ves szövetkezetekben, mily gyorsan építik fel a szocializmust faívain­kon. Csak akkor fogunk tudni ele­gendő gabonát biztosítani minden fogyasztónk számára, de főként ele­gendő mennyiségű élelmiszert, ha a mezőgazdasági termelés fejlődésének lendülete nem marad le az ipari ter­melés fejlődésének üteme mögött. Ezért pártunk és kormányunk rendkívül nagy figyelmet és gondot fordít falvainkra. Az utóbbi időben tanúskodik erről a fontos határoza­tok egész sora. Ennek bizonyítéka különösképpen a CsKP Központi Bi­zottsága elnökségének és a kormány­nak legutóbbi határozata az egysé­ges földműves szövetkezetek megszi­lárdításáról és fejlesztéséről. A dolgozók fontos tömegszerveze­tét, amelynek rendkívül nagy jelen­tősége van a munkásosztály hatal­mának megszilárdítása után a szo­cializmus építésének korszakában, a fogyasztási szövetkezetek képezik, amelyeknek fő feladata elősegíteni a szocializmus építését főképpen a fal­vakon. Sztálin elvtárs a szövetkezetek fel­adatát így jellemezte: „A dolgozók tömegszervezetei ezek, pártonkívüli szervezetek, ame­lyek elsősorban a fogyasztókat és idővel hasonlóképpen a termelőket is (földműves szövetkezet) egyesítik. Különös jelentősége van ennek a szervezetnek a proletariátus diktatú­rájának megszilárdítása után, a nagyvonalú építés korszakában. Meg­könnyíti a proletariátus élcsapatá­nak kapcsolatát a parasztság töme­geivel, lehetővp teszi azok bevonását a szocializmus építésébe." Ha átlapozzuk forradalmi fogyasz­tási szövetkezeti mozgalmunk tör­ténetét, lát juk, hogy a fogyasztási szövetkezetek fontos szerepet ját­szottak nemcsak munkásosztályunk harcának idején,amelyet a burzsoázia hatalmának megdöntéséért folyta­tott, hanem hogy jelentős mérték­ben segítettek főkép .kereskedelmünk szocialista szektorának terjesztésé­ben a munkásosztály 1948 februári történelmi győzelme után. A fogyasztási szövetkezetek sike­res működése a kereskedelem szo­cialista szektorának megszilárdításá­ban azonban nem volt mentes a hiá­nyosságoktól. A szövetkezeti elárusí­tóhelyek számának növekedése a vá­rosokban, a szövetkezeti mozgalom egyes dolgozóit arra a helytelen né­zetre csábította, hogy a fogyasztási szövetkezetek fő célja a városi fo­gyasztók jó kiszolgálása és hogy szükséges, hogy a szövetkezetek mi­nél magasabb kereskedelmi forgal­mat érjenek el. Ez a helytelen nézet arra vezetett, hogy a fogyasztási szövetkezetek sokkal nagyobb gon­dot fordítottak városi elárusítóhe­lyeikre, míg azalatt a szövetkezeti mozgalom falusi munkáját elmulasz­tották. A fogyasztási szövetkezetek ma a városi kiskereskedelmi forgalomnak több mint 50 százalékát bonyolítják le. A 90 milliárd korona összforga­lomból a cseh országrészekben brut­tó 60 milliárd koronát képez az élel­miszerforgalom és csak 14 milliárd koronát az ipari áruforgalom. E számok azt bizonyítják, hogy fo­gyasztási szövetkezeteink több mint hasznosak, munkájukat leköti a szö­vetkezeti kereskedelem nagykiterje­désű városi hálózata és az elárusítás­nak a falvakon való megszervezésére kevés idejük marad. Ezek a számok arról is tanúskodnak, hogy a szövet­kezetek többnyire az állami alapok­ból származó éleimiszerelárusitással foglalkoznak, míg az ipari árucikkek darusításának megszervezésére a fa­lun nem fordítanak kellő gondot. A fogyasztási szövetkezetek elégtelenül teljesítik feladatukat a városnak a falvakkal való kapcsolatában az ipari árucsereforgalomban. Például a klatovy-i fogyasztási szövetkezet fényes automata-berende zést létesített, amely kihasználatlan marad a kis járási városban, inig számos falusi elárusítóhely ugyan­abban a járásban rossz állapotban van s a legszükségesebb átalakítások végrehajtására sincs beruházást fe­dezete. Liberec kerületi városban a Jednota fogyasztási szövetkezet ha­talmas vásárt rendezett „a szövet­kezetek a fogyasztókat szolgálják" jelszó alatt és majdnem kizárólag ipari árut, készruhát, méterárut, bőr­készítményeket adott el, amelyeket a falvakon kellett volna elárusítania. A járásokban jelenleg aktívákra jöimek össze a szövetkezeti tagok,, hogy kritikailag megtárgyalják a szövetkezeti mozgalom hiányossá­gait és foglalkozzanak azzal, ho­gyan javítsák meg a szövetkezetek tevékenységét különösen a falvakban végzett tömegpolitikai munka terén. Szövetkezeti mozgalmunk tevé­kenységre serkent Fogyasztási szö­vetkezeteink munkája megjavításá­nak példaképe szövetkezeti mozgal­munk dicső története, amely az első köztársaság idejében segített a mun­kásosztálynak a kapitalisták elleni harcában. Szövetkezeti tagjaink előtt az a feladat áll, hogy a falusi szövetkezeti elárusítóhelyek körül olyan szövet­kezeti életet alakítsanak ki, mint amilyen azelőtt volt, amikor a mun­káskonzumok körül összpontosult a munkásnegyedekben végzett fontos politikai munka. Ha falusi szövetkezeti elárusító­helyeinknek olyan helyekké kell vál­niok, ahonnan a parasztok között végzett politikai felvilágosító munka kiindul, szükséges ennek érdekében megadni a falusi elárusítóhelyeknek minden erre való előföltételt. Ez első­sorban káderkérdés. Szövetkezeti dol­gozóink gyakran panaszkodnak arra, hogy a szövetkezeti elárusítóhelyek vezetésére nincs elég alkalmas szö­vetkezeti dolgozójuk, mivel a régi, jól bevált raktárnokok, akik a szö­vetkezeti mozgalomban már az első köztársaság Idejében dolgoztak, a vá­rosi elárusító helyeken vannak és fa­lura igy a kevéssé alkalmas emberek kerülnek. Szükséges lesz új embere­ket keresni falnn, iskolázni, tanítani őket, hogy megismerjék, mily jelen­tősége van számunkra a szövetkezeti mozgalomnak. Hogy fogyasztási szövetkezeteink közeledjenek a fogyasztók felé, szük­séges lesz a szervezési alapfeltétele­ket is megteremteni arra, hogy pa­rasztjaink valóban érezzék, hogy a fogyasztási szövetkezet az övéké, törődjenek vele és ilykép megismer­jék azt is, mily előnyökben részesíti őket a közös munka. Ehhez különös­képpen szükséges kisebb szervezeti egységeket alakítani úgy, hogy a szövetkezeti szervezet a legnagyobb mértékben közeledjen a faluhoz. A fogyasztási szövetkezeteknek azonban a falvakon nem csupán ke­reskedelmi tevékenységet kell kifej­teni, — ipari termékeket árusítani a falvakon, — a fogyasztási szövet­kezetekre hárul a fontos felvásárlási tevékenység is, elsősorban a mező­gazdasági fölöslegek fölvásárlása. A fogyasztási szövetkezetek ma már végzik a mezőgazdasági fölöslegek felvásárlását és sikereket érnek el. 1952 első negyedévében a fogyasz­CFolytatás a 2. oldalon)] Elóre a második negyedévi terv teljesítéséért 21.5 százalékkal fokozták a vágási gyorsaságot Bikov és Bielov szovjet sztahano­vista újítók a pilzenj, Lenin-üzemben tett mult évi látogatásuk során utat mutattak, az üzem alkalmazottai­nak a gyorsvágás fokozására a könnyű-, közép- és nehéz fémmeg­müveiö gépeken végzett munkával. Értékes tanácsaik és a gazdag szov­jet műszaki irodalom további isme­rete a gyorsvágás terén segítették a munkásokat, hogy átlagos vágási gyorsaságukat az egész üzemben egy év alatt 21.5%-kai emelhették. Mult év májusában 70 méter gyor saságot értek el egy perc alatt és ez év június l-ig összüzemi méretben 85 méteres percenkénti gyorsaság­gal vágtak. Az élmunkás iskolák­kal az alkalmazottak szakképzett­ségének fokozása érdekében rend­szeres gondoskodást fejtettek ki. Ezeket a szovjet sztahanovista isko­lák mintája szerint rendezik meg az üzemekben. A legjobb eredményt a kettes számú gépüzem érte el. Ez óv öt hónapja alatt ennek az osz­tálynak alkalmazottai percenkénti átlagos vágási gyorsaságukat 138 méterről 194 méterre fokozták. Az új munkamódszerek segítik az építészet tervfeladáfr "nak teljesítését A pozsonyi „A" szálloda ép. Jsén a dólgo«ok első félévi feladataikat idő. előtt már június 13-án teljesítették a jó munkamegszervezéssel, a vezetők­nek és a munkásoknak jó együttmű­ködésével és nagymértékben az új munkamódszerek bevezetésével. Az építkezés dolgozói mindjárt a félévi terv idöelőtti teljesítésének napján kötelezettséget vállaltak, hogy június végéig az első félév fokozott terveit •is teljesítik, amelyeket az előző hó­napokról tesznek át júniusra, mivel júliusban az építkezésen kevesebb ember fog dolgozni az aratásra el­vont munkaerők miatt. A válaszfalak vakolásáben Horváth Pál 186 és Maros József 167%-os teljesítést ér el. A segédmunkások csoportja is szép eredményeket ér el, normáját 174%-ra teljesíti. Eredmé­nyeik elérését lehetővé tette az Elz­nic-keret használása. A, válaszfalak hibátlanul egyenesek úgy, hogy nem kell annyi téglalapot eldobni, mint a válaszfalak építésének normális mód­ja mellett. A válaszfalakat már fel­építették 5000 négyzetméter terüle­ten 15 centiméter vastagságban és 2400 négyzetméter területen 10 centi­méter vastagságban. A gömöri vasércbányák tervteljesítése június harmadik hetében Június harmadik hetében a gömö rí vasércbányák üzemei a második héttel szemben javulást mutattak fel, mivel a fejtési tervet 91.8%-ra teljesítették, tehát 7.5%-kai jobban, mint a mult héten. A hónap kez­detétől a gömöri vasércbánya üze­med a fejtési tervet 86%-ra teljesi­tik. Javulást ért el az alsósajói üzem, amely a mult héttel szemben fejtési tervét majdnem 20%-kal emelte és a harmadik heti tervét j átlag 87.4%-ra teljesítette. A rozs- I nyói üzemek harmadik heti tervü­ket 97.7%-ra teljesítették, a hónap kezdetétől pedig 92.6%-ra. A leg­jobb tervteljesítést a dobsinai üzemben érték el, ahol a vájatokban, végzett munka megjavításával a harmadik héten 103.4%-ra teljesí­tették a tervet. A hónap kezdetétől 101 ra teljesít® a tervet. A der­nöi üzem június harmadik hetében 93.5%-os, a vashegyi üzem 92.5%­os fejtési tervteljesítést mutat fel. Munkaversennyel meggyorsítják a heneoveei ( s kombinát építését A heneoveei faikombmát dolgozói abbeli igyekezetükbeír, hogy meg­gyorsítsák a nagy békeüzem épí­tését, június 9-én háromhetes él­müszaikot kezdtek. A háromhetes élmunkás-müszakban szocialista munkaversenyt indítottak a leg­jobb munkaszakasz, munkacsoport és egyéni dolgozó címéért. A mun­kaverseny eredményeit naponta ki­értékelik és a Jegjobb dolgozók tel­jesítményeit közzéteszik a kifüg­gesztett táblákon. A munkaszaka­szok versenyében a legjobb eredmé­nyeket a víztartály építésének dol­gozói érik el. Az egyes munkacso­portok értékes kötelezettségeket vál­laltak, amelyek a határidők meg­rövidítésére irányulnak. Lipovszky Pál héttagú betonozó csoportja egy műszak alatt" 100 négyzetméternyi területet betonoz ki a tervezett 80 helyett. A csoport a betonozásban Hladký Viktor pallér javaslatát al­kalmazza, amely szerint áthelyez­hető saluzássai rögtön helyben a tartály fenekén betonozhat A mun­kacsoport tagjai normáikat átlago­san 177%-ra teljesítik. Hresko Já­nos héttagú betonozó csoportja a gömbfaszállítő betonozásált négy nap helyett három nap alatt végzi el. Mindkét éhnunkás-csoport be­tonozóinak segítenek kötelezettség­vállalásaik teljesítésében Makara Pál és Krchnyák József munkacso­portjai, amelyek a tartály simításá­ban 150—170%-os teljesítményeket érnek el. Jaekovics József és Ecsegi Ottó hengerészek egy műszak alatt útihengerrel a tervezett 57 helyett 80 köbméter földet hengerelnek le. Kiemelkedő munkateljesítmények a csernői építkezésen v A csernöi építkezésen dolgozó beto­nozok munkacsoportjai - nagyszerű eredményeket érnek el a munkaver­senyben. A betonozási munkálatok megkezdésekor az első műszak alatt Deák József munkacsoportjának tag­jai 334 százalékos teljesítményt mu­tattak feli A csoport tagjai Varga Gyula, Gresz Miklós, Tóth András, Urbán Máté, Matej János és Géjer János a munkaidő minden percét ki­használják, hogy ezáltal gépiiket a lehető leggazdaságosabban kihasz­nálhassák. A második betonozócsoport szin­tén kiváló teljesítménnyel dolgozik. Napi átlaguk 200 százalék. A beto­nozok munkájának sikerét nagyban elősegíti Bálint elvtárs ácsbrigádjá­nak lelkiismeretes munkája, a zsalu­zás! munkálatokon ugyancsak 200 százalékos teljesítménnyel és a mun­kavezető Bodzás pallér és Kázmér építész műszakiak, akik a szervezési és előkészületi munkákat odaadóan végzik. Az építkezés munkásai szép ered­ményeket értek el a vashulladék gyűjtésében és a hulladékra feldol­gozásában. Az akcióba bekapcsolód­tak a bélyi polgári iskola tanulói is, akik tíz tonna hulladékvasat és 100 mázsa hulladékfat gyűjtöttek össze, amit a parkettozási munkálatoknál nagyszerűen fel lehetett használni. Török Imre, Csernő. A rozsnyó—tornai vasút építésének brigádközpontjában megelégedetten élnek a brigádosok Ez az ország a miénk, a dolgozó­ké s nekünk kötelességünk, hogy' még szebbé, gazdagabbá tegyük. A dolgozók ezzel a tudattal indulnak Szlovákia minden részéről a rozs­nó—tornai vasútvonal építkezésére. A Rozsnyót Tornával összekötő vas­út építésénél sok brigádos dolgozik. A brigádista elvtársak megelége­dése nem alaptalan, állapítottuk meg, miután láttuk, hogyan gon­doskodnak itt a dolgozókról. Az al­mási brigádközpont nyaralóhelyhez hasonlít. A dolgozóknak kényelmes, tiszta szobák, kifogástalan üzemi konyha állnak rendelkezésükre. Gon­doskodás történt a munka utáni szórakozásról is. Hetenként három­szor van filmelőadás teljesen díjta­lanul, vasárnaponként pedig kultúr­brigádok szórakoztatják a brigád­központ lakóit. A gyönyörű kultúr­terem minden este megtelik dolgo­zókkal. A munkások napi munkájuk iitán rádió mellett vígan szórakoz­nak, olvasnak, sakkoznak, vagy ping-pongoznak. Nem marad ki az elvtársak életéből a sport sem. Boldogan és büszkén beszélnek munkájukról az építkezésen részt­vevő többi brigádisták is. Tisztában vagyunk azzal, — mondja egyikük, — mit jelent az a jelszó, hogy: „Építsd hazádat — erősíted a bé­két". Mi tudjuk, hogy a kapitalis­táknak fáj az, hogy hazánk a mi kezeink nyomán hatalmassá, őrössé ČJ széppé épül. De ha az embar a viszonyokat tü­zetesebben megvizsgálja, tisztán látja azt, hogy a szepsi járás dolgo­zó parasztjai, bár örvendnek az újabb sikereknek, mégsem veszik ki részüket az építkezésből oly mérték­ben, ahogyan kellene. A Rozsnyót Tornával összekötő vasút a szepsi járáson vezet keresztül; a dolgozó parasztok örvendnek is, hogy az év­századok óta bonyodalmas, nehéz közlekedés egyszer már megszűnik és mégis az építkezés dolgozóinak teljes létszámából csak tíz százalé­kot tesznek ki járás lakói. „Ha az ember végigmegy a iárás egyes községein, megállapíthatja, — mondja Haruha János, az almási munkaszakasz üzemi bizottságának elnöke, — hogy munkaerötartalék minden községben van. A hiba azon­ban az, hogy a szepsi járás népne­velői bezárt szemmel és bedugott fülekkel járnak a falusi dolgozók között, akik boldogan beszélnek ha­zánk újjáépüléséről. A járási mun­kahivatalnak a járási pártbizottság­gal és a népnevelőkkel együtt tüze­tesebben kell felülvizsgálnia a járás falvainak munkaerőtartalékát. A já­rás politikai nevelőinek tisztában kell lenniök azzal, hogy a nagy szo­cialista építkezéseknek elegendő munkaerővel való ellátása fokozott agitációs munkát követel meg. Urbán József. I

Next

/
Thumbnails
Contents