Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-18 / 143. szám, szerda

/ 1952 június 14 (JJSZ0 3 G. Dimitrov - a nemzetközi munkásosztály nagy fia A nagy bolgár államlérli születésének hetvenedik évfordulója alkalmából Georgi Dimitrov elvtárs, a bolgár munkásosztály nagy vezére, a világ munkás- és kommunista mozgalmá­nak kiváló tényezője, a nagy Sztálin hü tanítványa és munkatársa, a fa­sizmus és az imperializmus elleni rettenthetetlen harcos, felejthetetlen vezérünk és tanítónk 1882 június 18­án született Kovacsevce faluban sze­gény iparoscsalád fiaként. A forradalmi munkásmozgalomba még egész fiatalon, alig 15 éves ko­rában kapcsolódott be, azonban már ekkor kommunista osztály öntudattal volt telve. „A párt tagjává akarok válni, mert mélyen meg vagyok győ­ződve arról, hogy a munkásosztály a kizsákmányolás alól csak forradal­mi úton szabadulhat fel", — mondja az ifjú Dimitrov. Legzsengébb korá­tól életének utolsó perceiig egész életét, egész óriási energiáját, min­den erejét a munkásosztály nagy ügyének Lenin és Sztálin és a kom­munizmus nagy ügyének szentelte. Kiváló szervező képessége és a for­radalmi mozgalom iránti feltétlen odaadása következtében együttmű­ködve Vaszil Kolárov elvtárssal, má­sik nagy halottunkkal, Dimitrov elv­társ megérdemelten vált a Bolgár Kommunista Párt és a/, egész bolgár nemzet általánosan elismert tanítójá­vá és vezérévé. Mint az 1923. évi fegyveres szeptemljeri forradalom vezérének, Dimitrov elvtársnak a legnagyobb érdeme, hogy pártunk a bolsevizáláshoz vezető útra lépett. Ebben a forradalmi tűzkeresztség­ben, a fegyveres felkelésnek ebben az első főpróbájában munkásosztá­lyunk felismerte az, utat, hogyan kell elpusztítani a fasizmust és megala­kítani a dolgozók kormányát. Az ő élete, az ő műve egyben a mi dicső Bolgár Kommunista Pártunk törté­nete, a párt bolsev izálásának törté­nete, az elhajlók, a trockista gonosz­tevők ellen folytatott harc, a kapita­lizmus elleni szüntelen hősi harcok története, az imperializmus és a fa­sizmus elleni harcok története. Ötven éven át tartó fáradhatatlan forradal­mi tevékenységének koronája a mai Bolgár Népköztársaság, amely a szo­cializmus alapjait már csaknem ki­építette és magát a szocializmust építi. A hivatásos forradalmár rettenhe­tetlenség*, a nagy népi államférfiú képességei különös világossággal tá­rultak fel a lipcsei bűnperben, ami­kor a hitleri fasiszta gonosztevők bí­róság elé állították Dimitrovot vád­lottként, hogy álcázzák a maguk al­jas összeesküvő és provokátori gaz­tetteiket. Dimitrov elvtárs, aki fel volt fegyverezve a kommunizmus ra­gyogó eszméivel, aki feltétlenül hitt a munkásosztály győzelmében s kivá­lóan felhasználta a lenini fegyvert az ellenség ellen folytatott harcban, a vádlottak padját a fasizmus vádló és ítélőszékévé változtatta, és róla vá­dat emelt a fasiszta nagyfejűek és összes segítőtársaik ellen. A vádlot­tak padjáról megvádolta a fasizmust és kapitalizmust, amikor hangosan és bátran kijelentette, hogy semilyen erő nem állíthatja meg a történelem fejlődését és a kommunizmus győ­zelmét és a leghatározottabban in­tette azokat, akik szovjetellenes há­ború kifejlesztésére készültek. Magá­nak Göringnek és Göbhelsnek, e hó­héroknak személyében leleplezte a. Reichstag valódi felgyujtóit, lelep­lezte pokoli szándékaikat, amelyek a német munkásosztály és a kommu­nista-pártok ellen irányultak. A náci bíróság tágas terme csatatérré válto­zott. Az egész világ visszafojtott lé­lekzettel és rendkívüli feszültséggel figyelte a kifejlődő drámai küzdel­met a proletár forradalom e nagy férfia és a semmirekellő fasiszta tör­pék között. Dimitrov elvtárs nem védekezett az ellene emelt vád ellen, amelyet egyáltalán nem ismert el, megvádol­ta és elítélte a fasisztákat és a ka­pitalista rendszert. Hatásos szavak­kal támadott a provokátorokra és pletykázókra, megvédelmezte a bol­gár dolgozó nép becsületét és nevét, megvédelmezte a munkásosztály és a kommunista pártok magas erköl­csét, politikai eszméit, korlátlan sze­retetét és odaadását a Szovjetunió, az SzK(b)P és Sztálin elvtárs iránt. „Az a nemzet, amely a kommu­nizmusért a fasizmus ellen küzd, nem vad és barbár nemzet,'vadak és barbárok a bolgár fasiszták. De váj­jon melyik országban nem vadfck és barbárok a fasiszták? — kérdezi Di­mitrov elvtárs a megzavart fasiszta bírótól. Ez volt a legméltóbb felelet a fasiszta „felsőbbrendű emberek­nek". „Én valóban a kommunista párt és a Szovjetunió lelkes híve va­gyok, — mondja Dimitrov elvtárs — mert ez a párt vezeti a világ legnagyobb államát és élén nagy vezérünkkel, Sztálin elvtárssal a szocializmust építi." Mar.v Kommunista Kiáltványának lángeszű gondolatait Idézve, Dimitrov elvtárs támadásra hívta fel az egész világ proletariátusát a kapitalizmus és a fasizmjus ellen. „Az uralkodó osztályok reszkesse­nek a kommunista forradalomtól, a proletariátus a forradalomban sem­mit sem veszíthet, a világ a dolgo­zóké és megnyerik az egész világot. Világ proletárjai egyesüljetek." Igy Válaszolt Dimitrov elvtárs a bíróság emelvényérői vádlóinak. „A történelem kereke forog és forogni fog a kommunizmusnak a kapitalizmus fölött aratott végső győzelméig'' — ez volt Dimitrov ítélete a rothadó kapitalista rendszer és annak szü­lölte, a fasizmus fölött a lipcsei bíró­ság előtt. A fasiszták felfuv alkodottsága megtört, fény derült a náci gonoszte­vők aljasságára, megkapták az első erkölcsi-politikai csapást és ez a csa­pás pusztító volt. Dimitrov kalapá­csa összezúzta a fasizmus legyozhe­tetlenségéről szóló legendát. A lipcsei bűnper a nemzetközi proletariátus győzelme volt. Az igazságosan meg­büntetett hitleristák, göringisták, göbbelsisták sorsa borzasztó intel­mül szolgált és fog szolgálni angol­amerikai követőik számára, a Chur­ehillek, Trumanok, a pestis táborno­kok: Mac Arthur és Ridgway szá­mára, az atom- és bakteriológiai fegyverek, az új Imperialista hábo­rúk, az ártatlan asszonyok, gyer­mekek, aggok mostani trubadurjaj­nak, a szabadságukért harcoló nem­zetek gyilkosainak. A rettenthetet­lenség és az ellenség elleni bátor tá­madás példája a dolgozók millióit harcra lelkesítette a fasizmus és a háború ellen, a hősök ezreit és ezreit hősi tettekre indította. A tőkés és gyarmati országok elnyomott és ki­zsákmányolt nemzetei az egész világ kommunistái, a kínai önkéntesek és a koreai hazafiak igen jól megértik, hogy a békét és a szabadságot csak az imperializmus és a háború fölötti győzelemmel lehet kiharcolni és e győzelem elérése előtt nem szűnnek meg harcolni, nem teszik le a fegy­vert. G. Dimitrov elvtárs példája fel­lelkesíti a bátor francia kommunista vezéreket, Jacques Duclost, André Stilt és más francia hazafiak és kom­munisták millióit döntő harcra lelke­síti az amerikai megszállók és impe­rialisták feletti győzelemért, a mun­kásjogok és szabadság megvédésé­ért, Franciaország függetlenségének megőrzéséért. „Legyünk G. Dimitrov példája nyomán a marxizmus-leniniz­mus, Lenin—Sztálin nagy ügyének és halhatatlan művének bátor és oda­adó harcosai*' — mondotta Jacques Duclos elvtárs 1949 június 7-én. Dimitrov elvtárs beszámolója, amelyet 1935-ben a Komintern VII. kongresszusa előtt mondott, hatal­mas ösztönzést adott, iránymutatóul szolgált az összes kommunista pár­toknak az összes dolgozók egységé­nek megteremtésére a fasizmus és a háború elleni döntő harcban. Ez a beszámoló politikai támasszá vált a nemzeti arc-vonalok kialakításához, a népi demokratikus rendszereknek, a népi demokratikus köztársaságok­ban való győzelméhez, a szocializ­mus sikeres felépítéséhez. Ez a be­számoló ma sem vesztett jelentősé­géből, mert a földgolyó nagy részén még állandóan fennáll és összeeskü­véseket sző a békés nemzetek és azok jogai és szabadsága ellen ugyanaz az angol-amerikai imperia­lizmus, amely egyszer kialakította a Hitler-Mussolini-féle fasizmust, amely ma is az ő útjukon halad. A nagy Sztálin vezetésével és harcos társának, Dimitrov elvtárs­nak, példája nyomán számra ország­ban, mint Franciaországban, Spa­nyolországban, Csehszlovákiában, Kínában, Bulgáriában és más orszá­gokban a fasizmus és háború elleni egységes arcvonal megalakítására irányuló hatalmas mozgalmak in­dultak, amelyek a háború alatt óriá­si szerepet játszottak a germán fa­sizmus és annak ügynökségei elleni ellenállás megszervezésében. Dimitrov elvtárs, Bulgária haza­fias frontjának kezdeményezője és szervezője, valamint Bulgária Kom­munista Pártjának a többi dolgozó rétegekkel: a parasztokkal, iparo­sokkal, a, népi értelmiséggel és a hazafias polgársággal való legszo­rosabb kapcsolata megszilárdításá­nak és kibővítésének kezdeménye­zője és szervezője volt. A Bolgár Kommunista Párt és az összes ha­zafiak harcát vezette, akik fegyver­rej kezükben szembeszálltak a ger­mán fasiszta megszállókkal, vezette harcukat a fasiszták bolgár ügynö­kei ellen, a hitleri hadsereg elpusz­tításáért. Dimitrov elvtárs pompásan meg­értette, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom a világ prole­tárforradalmának első szakaszát je­lenti, hogy a Szovjetunió a béke, a demokrácia és a szocializmus leg­hatalmasabb támasza és erődítmé­nye, ezért valódi internacionalista az, aki kibúvó és ingadozás nélkül feltétlenül kész megvédelmezni a világ forradalmi mozgalmának ezt a támaszpontját, amely nélkül nem lehet a béke és a szocializmus felé haladni. Dimitrov elvtárs pompásan megértette és nem egyszer figyel­meztetett rá, hogy a Szovjetuniótól való elszakadás, a Szov jetunió veze­tő szerepének és jelentőségének le­becsülése maga után vonja a szo­cializmus és a/, internacionalizmus elváltozását, a reakciós burzsoá­nacionali/.miis és sovinizmus fertő­jébe való süllyedését és végső kö­vetkezményként a világ reakciója utálatos fegyverének, az imperialis­ták ügynökei, provokátorai és ké­mei feladatának nyílt teljesítéséhez vezet. A titóisták, a Krajcso-Kosz­tovok, Clementisek, Szlánszkyk ese­tei világosan bizonyítják e követ­keztetések helyességét. A jugoszláv titóisták uraiknak, az angol-ameri­kai háborús gyujtogatóknak paran­csára határincidenseket idéznek elő a népi demokratikus országok ha­táraiih Bulgária, Magyarország, Al­bánia határain, ezekbe az államok­ba kémeket és felforgatókat külde­nek és ezzel egyidőben áruló szövet­ségeket alkotnak a monarchofasisz­ta Görögországgal és a reakciós Törökországgal. A dimitrovi Bolgár Kommunista Párt vezetése alatt munkásosztá­lyunk, a dolgozó parasztok és a népi értelmiség Dimitrov elvtárs példá­ját követve az ö lelkesedésével sike­resen építi a bolgár szocialista ipart, a bolgár metallurgiát és nehéz gép­ipart. Gyors ütemben' folyik álla­munk villanyositása. A dolgozók a dimitrovi ötéves gazdasági tervet négy év alatt teljesítik, a munkások és munkásnők százai ötéves tervü­ket három, sőt két év alatt teljesí­tették, sokan személyes tervüket már második ötéves tervünkben teljesítették. Nemzetünk munkahősiességének és a szovjet segítségnek következté­ben 1949 óta a mai napig olyan óriási, egészen új, legkorszerűbb' szovjet technikával felszerelt üze­mek kerültek üzembe, mint: a „Sztálin", „Republika", „Valko, Cservenkov" villanyhőerő központok, a „V. Korarov", „Vidinu" vízierő­művek, két cementgyár, két auto­mobilüzem, gyenge és erős áramú üzemek, „Relmann" fonógyár, a vil­lanykábelüzem, néhány flotác.iós sze­relőüzeni és mások. Szocialista épí­tésünk koronájában gyöngyként ra­gyog a „Sztálin" vegyiipari kombi­nát, a mi Hukonk és az új munkás­Épiil az új Bulgária, Dimitrov hazája Dimitrovgrád, az új bulgáriai acélm; A dimitrovgrádi munkások lakásai város, amely Dimitrov elvtárs nevét viseli és amely négy év alatt 60.(10(1 lakosú várossá növekedett: Dimit­rovgrád, a bolgár jövő városa, a szocialista holnap jelképe. Az 1939-es évvel összehasonlítva ipari termelésünk majdnem ötszö­rösére növekedett és gépiparunk mintegy százszorosára. Emelkedik a dolgozó parasztság anyagi és kul­túrszínvonala az EFSz-ek útján, amelyek az összes gazdaságok szá­mának 53 százalékát alkotják. Ez a gépesítés, a nagyterinelés, a tudo­mányos agronómiai módszerek al­kalmazásának útját jelenti mező­gazdaságunkban. Az egész bolgár nemzet anyagi és kultúrszínvonala emelkedik. Az 1939-es évvel szem­ben nemzeti jövedelmünk megkét­szereződött. Különös figyelmet és gondoskodást szentelnek a tudomá­nyos, művészeti és kul túrdolgozók­nak, ami kifejezésre jut a kiváló tudományos dolgozók, művészek, újítók, munkahősök és mások ki­tüntetésében. < Összes sikereink ragyogó vissza­tükrözője a nemrégiben lefolyt pénz­reform, a hivatalos árak csökken­tése, a jegyrendszer megszüntetése. „Hazánk bátran, mérföldes léptek­kel halad előre azon az úton, ame­lyen már régen halad a Szovjetunió, a rendszeres árcsökkentések útján, a reálbérek állandó <és következetes emelésének és a dolgozók életszín­vonala növelésének útján". (Valko Cservenkov elvtársnak 1952 május 28-án a hazafias front harmadik kongresszusán mondott beszédéből.) A szocializmus felépítésében elért óriási sikerek, a jólét növekedése a Szovjetunióban és a népi demokrati­kus államokban, a békeerő állandó növekedése az egész világon nyug­talanságot kelt az angol-amerikai imperialisták körében. Miután aljas módon megtámadták a koreai nem­zetet, amely ellen hallatlan állati gaztetteket követnek el, új háborús tűzfészkeket akarnak és igyekeznek létesíteni, hogy megakadályozzák a szocializmus fejlődését. Ezt a bűnös szándékot meg kell akadályozni és meg is akadályozzuk. Dimitrov elv­társ pompás példája, a béke védel­méért és a szabadságáért végzett hősi munkája az imperialista hábo­rú elleni nzívós küzdelemre szólít bennünket és megmutatja az utat az imperialista háború elleni szaka­datlan, lankadatlan küzdelemhez a világítókéért folyó hatalmas mozga­lom soraiban, amelynek élén a Szov­jetunió és a lángeszű Sztálin álla­nak. , '"' Mint a munkásosztály felszabadí­tásáért, a szocializmusért folyó küz­delem egyik kiváló harcosa, mint a Komintern főtitkára és a nagy Sztá­lin egyik legközelebbi munkatársa, Georgj Dimitrov elvtárs a bolgár munkásosztály hü fia, a bolgár nem­zet büszkesége, kiváló munkásságá­val kétségtelenül a nemzetközi mun­kásosztályhoz tartozik. A csehszlo­vák munkásosztályhoz is tartozik azért, mert elsőnek szolgáltatott pél­dát és adott hasznos irányelveket és tanácsokat a csehszlovák forrada­lomnak, a csehszlovák hazafiaknak, a nagy veszedelem — a germán-fa­siszta agresszió e" ,* n' harcra. A cseh­szlovák kormánynak az a multévi határozata, hogy Szlovákia egyik legnagyobb iparüzemét, a felejthetet­len lipcsei hős nevéről nevezi el, a nagy forradalmár és vezér emléke és egyben a bolgár nemzet iránti mély szeretet és hála kifejezője is. Dimitrov elvtárs müve halhatatlan: él és élni fog az összes forradalmi harcosok művében, akik a kapitalista elnyomás és a gyarmati rabszolga­ság, a z imperialista háború ellen har­colnak, él és élni fog a szocializmus építőinek munkahősiességében. Él munkásosztályunk é« dolgozó népünk munkájában, az egységes Bolgár Kommunista Pártnak és Központi Bizottságának művében, amelynek élén Dimitrov méltó utóda, a Bolgár Népköztársaság miniszterelnöke, Val­ko Cservenkov áll. A nekrológ, amelyet aláirt a nagy Sztálin, az SzK(b)P más vezetői és a szovjet kormány, ezeket mondja: Georgi Mihajlov Dimitrovnak — Lenin és Sztálin hü munkatársának, a következetes forradalmárnak és fasisztaellenes államférfinak élete lelkesítő példával fog szolgálni a bé­ke, a demokrácia, a kommunizmus ügyéért küzdő összes harcosoknak". Tisztelet és örök dicsőség a halha­tatlan Georgi Dimitrovnak, nagy műve álljon fenn örökké; Lazar Toskov, a Bolgár Népköztársaság főkonzulja \

Next

/
Thumbnails
Contents