Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-03 / 130. szám, kedd

• ? ľ • '•ff {^^ ytt­^CT ai-gga; 1952 június 3 UJSZ 0 1952 június 6 A jó tervezés és a szocialista munkaverseny a iraktorállomások munkájának lendítő kereke A hhoz, hogy a traktorállomá­sokon tökéletesen folyjék a munka­verseny, ax. szükséges, hogy a trak­torállomások tervszerint dolgozza­nak és hogy a tervet tökéletesen kidolgozzák és szétírják az egyes brigádokra és traktorosokra. Csak a feladatok ilyen tökéletes szétí rá sávai lehetséges széles alapokon fellendíteni a munkaversenyt. A terv teljesítéséért folyó munkaver­seny csak akkor eredményes, ha a terv feladatait Ismerik azok, akik a versenyben résztvesznek, ellenke­ző esetben a verseny csak formális, papírszerü marad. Hogy a mezőgaz­dasági munkaverseny széleskörű kifejlesztésének jó alapot adjunk, már a terv szét írásánál következe­tesen kell eljárni. A traktorállomá­si>k üzemi pártszervezeteinek nz összes kommunistákat arra kell ve­zetnlök, hogy a ROH é« a CsISz útján új munkaformákat alkalmaz­zanak, amelyek a magasabb munka­termelékenység biztosítékai. Ilyen a különféle agregátok alkalmazása, amit minden traktorállomáson a dolgozók legszélesebb rétegei kö­zött propagálni kell. E jó munka­formák eredményei már számos traktorállomásunkon megmutatkoz­nak. Azonban szükséges, hogy az állami traktorállomások minden funkcionáriusa teljesen tudatosítsa a munkák következetes megszerve­zésének jelentőségét, aminek bizto­sítéka a tökéletes terv. Az 1951-es évi cséplési munkák tapasztalatai szerint nagyon kevés traktorállomá­son volt megszabva « cséplőgép ke­zelőjének feladata a tervben. Ennek eredménye az volt, hogy nem hasz­nálták ki a cséplőgépek kapacitá­sát, s ez a hektárhozamoknál vesz­teségeket okozott. Ezért szükséges törődni azzal, hogy a cséplési ter­veket pontosan készítsék el az ara­tással összefüggően úgy, hogy ala­pul szolgáljanak a jó munka meg­szervezésnek, hogy a cséplőgépek­hez. ja, tervezett feladatra idejében biztosítani lehessen a munkaerőket, az üzemanyagot és a szükséges eszközöket. Az állami traktorállomások mun­kajának tökéletes megszervezéséhez a magasabb hektárhozamokért foly­tatott harcban feltétlenül szükséges a diszpécser szolgálat. Semilyen vállalatot sem lehet operatíven ve­zetni anélkül, hogy pontos áttekinté­sünk ne lenne az elért eredmények­ről és a fogyatékosságokról is. A diszpécser szolgálatnak különösen nagy jelentősége van az állami trak t.»rállomásokon, főleg azért, mert a tökéletlen áttekintés számos eset­ben nem biztosítja a gépek gyors javítását és ezáltal a gépek kapaci­tása nincsen kihasználva és a vetés­ről és aratásnál a tervnek az agro­technikai időpontban való nem tel jesítése miatt nagymennyiségű bú­zát és más terményeket veszítünk, anünt ez 1951-ben a nagyszombati traktorállomáson történt, ahol a csúcsmunkák ide'én nem volt átte­kintésük a munkák Eredményéről, mert a vezetés nen volt rugalmas. Ez főleg a technikai fogyatékossá­gok kiküszöbölésénél mutatkozott meg a brigádokban, ami észrevehe­tő volt abban, hogy a traktorállo­más nem tudja pontcsan, hol és milyen gépek nincsenek kihasználva. Mo ost, az aratás és a cséplés előkészítése előtt az állami traktor­állomások feladatainak tökéletes el­végzése érdekében főleg az igazga­tóknak gondoskodni kell arról, hogy jól kiépítsék a diszpécser szolgála­tot a feladatok teljesítésének meg­szervezésére és az operatív vezetés biztosítására. Az állami traktorállomások fel­adatainak teljesítésére az aratási és a cséplési munkák elvégzésénél a: üzemi pártszervezetek és a trak­torállomások funkcionáriusai előtt felelősségteljes feladat áll. Feltétle­nül szükséges tehát még mélyebben behatolni a traktorállomásokról szó­ló párt- és kormányhatározatokba és biztosítani azt, hogy a határoza­tokat újból megtárgyalják a terv szétírásával kapcsolatban. Gondos­kodni kell arról, 'hogy a kommu­nistáknak a traktorállomásokon való helyes elosztásával felkarolják a traktorállomások dolgozóinak kez­deményezését, ami főleg a munka­versenyben nyilvánul meg. Az aratás és a cséplés felada­tainak elvégzésénél semmiképpen sem maradhat el a tökéletes előké­szítés az összes mezőgazdasági gé­pek gondos megjavításában. Az 1951 es évi aratási és eséplésl ta­pasztalatok azt mutatják, hogy en­nek a kérdésnek rendkívüli figyel­met kell szentelni, mert a gépek üzemképességétől függ nagyrészt » hektárhozamok magassága is. A sá­rói traktorállomáson e fogyatékos­ságok kiküszöbölése céljai) M a gé­peket szocialista kezelésben részesí­tik. E feladatok teljesítésénél szük­séges az is, hogy az állami traktor­állomások, azok pártszervezetei, a KOH és a CsISz Üzemi funkcioná­riusai mindig tudatosítsák a trak­torállomás feladatát, amint azt a párt- és kormányhatározat mondja, hogy a traktorállomások a Munkás­osztály eszközei a szooiaüznyis épí­tésénél a falvakon. Ez azt jelenti, hogy u traktorállomások munkájá­nak eredményétől, helyes gazdálko­dásuktól függ az összesített terv teljesítése a mezőgazdaságban és elsősorban az egységes földműves szövetkezetekben. Sok tardoskeddi dolgozó paraszt már eleget tett egész évi beadási kötelezettségének Mint országunk több száz községe, úgy a mi községünk dolgozói is be­csületesen teljesítették Siroky elvtárs születésnapjára vállalt kötelezettsé­geiket. Példásan teljesítette kötele­zettségét D o na Ferenc kisgazda, aki vállalta, hogy mindennemű beszolgáltatásá­nak egész évre május 31-ig száz­százalékban eleget tesz. Kötelezett­ségvállalását becsületesen teljesí­tette. Tóth Antal kisgazda egész évre teljesítette a tojásbeadást, marhahúsból 120%-ra. sertéshúsból pedig szintén 120%-ra tett eleget a beadásának. Roska Mihály az egész évre előírt húsbeadásának 95%-ban eleget tett, tejből és tojásból pedig 10ü%-ra tel­jesítette a hazával szembeni köteles­ségét. Egész újságot lehetne tele írni arról, hogy községeink dolgozói mennyire becsület dolgának veszik azokat a kötelezettségeket, amelyeket Siroky elvtársunk születésnapjának 50-ik évfordulójára vállaltak és büsz­kék arra, hogy a bŕadás példás tel­jesítésével erősítik a béketábort. Nagyon •"kan vannak kis- és kő zépparasztok, mint például Bugyik Ilona, Zsilinszky Lajos, Najres De­zső, Mészáros Vince, Balkó -János, — akik 100%-on felül eleget tet­tek beszolgáltatási köteWiTett cé­geiknek. Baza István, a szövetkezet elnöke, ugyancsak Siroky elvtárs születés­napjának tiszteletére 120 kg-os hí­zósertést ajánlott fel a nép államá­nak és beadott egy 196 kg-osat. A szövetkezet tagjai a munkák ide­jében való elvégzésével fejezik ki hű­ségüket a nép államához és szeretett Siroky elvtársunkhoz. Hatvan hektár cukorrépát már má­sodszor is bekapáltak, 100 hektár cukorrépát megsaraboitak, ~(l bek­tár napraforgónak ugyancsak el­végezték a sarabolását, 40 hektár területen lekaszálták a lucernát s azonkívül a kertészetben minden­nemű munkát elvégeztek. De mi még ezzel sem elégszünk meg. Mi még jobbat és még töbfcet aka­runk termelni, hogy megvalósíthas­suk a szocializmust és azon keresztül haladjunk a még boldogabb társada­lom, a kommunizmus felé. Bugyik Károly, Tardoskedd. A SZOCIALIZMUST ÉPÍTŐ FALU ÉLETÉBŐL A garamszentgyörgyi állami gazdaság teljesíti a párt- és a kormányhatározat feladatait A garamszentgyörgyi állami birtok dolgozót részletesen megtárgyalták pártunk és kormányunk legutóbbi ha­tározatát, amely az állami birtokok gazdálkodásának megiavításáról szól A dolgozók valamennyien nagy lelke­sedéssel fogadták a határozat minden részét és elhatározták, hogy teljes igyekezetükkel azon lesznek, hogy munkájukkal emeljék a földek hektár­hozamát és az állatok hasznosságát, tudják azt is. hogy a tavaszi munkák gyors és sikeres elvégzésétől függ a /£> terméshozam, q dolgozók élelmiszer­ellátása és magának a gazdaságnak a kifejlesztése. A határozatban nem láttak csupán papírra vetett programmot, hanem gaz­dag csoportos és egyéni kötelezettség­változásokat tettek, amelyekkel meg­javíthatják a munkákat.A kötelezettség­vállalásokból néhányat megemlítünk: A dohányos csoportból Bernáth Júlia egy hektár dohány és fél hektár cukor­répa megmunkálását vállalta a kapá­lástól egészen a betakarításig. Erüs Ilona ugyancsak egy hektár dohányt és fél hektár cukorrépát vállalt és Prtscsák Júlia egy hektár cukorrépát, egy hektár kukoricát és egy hektár zöldséget vállalt évi megmunkálásra. Mind a hárman azonban ezeken a munkákon kívül, amikor csak idejük engedi, segíteni fognak a gazdaság többi munkájában is A kötelezettségvállalásokban nem maradtak le a mesteremberek sem és az állattenyésztés dolgozót is értékes kötelezettségeket vállaltak. A tehené­szek, kocsisok, sertésgondozók, ker­tészek családtagjainak munkába való bevonásával járulnak hozzá a nagyobb terméshozam eléréséhez. A dolgozók a kötelezettség-Mllaláso­kat sikeresen teljesítik, ami abban is megmutatkozik, hogy a zselízi állami birtokhoz tartozó összes birtokrészek közül a szocialista munkaversenyben a garamszentgyörgyi gazdaság vezet. A munkák elvégzésében nagy segít­ségükre van a dolgozóknak az, hogy pártunk és kormányunk határozatát részletesen megtárgyalták és tisztában van azzal a birtok minden dolgozója. Munkájuk végzésében fűti őket az a tudat, hogy a birtok dolgozói a becsü­letes munkák után rendes jutalmazás­ban részesülnek s a határozat azonkí­vül is soha nem látott előnyöket biz­tosít számukra. A dolgozók e határo­zat értelmében munkájuk után nem­csak takarmánygabonával lesznek ju­talmazva a pénzjutalmon kívül, hanem házhelyhez is juttatja őket és ehhez és a házépítéshez hosszú lejáratú kölcsönt biztosit számukra, (L«velezőnki*l) Bernáth Júlia egy hektár dohány és Erős Hona' szintén egy hektár do- Priscsák Júlia egy hektár cukorrépát, jél hektár cukgrréga megművelését hányt és fél hektár cukorrépát vállalt egy hektár kukoricát és egy hektár vállalta egészen a betakarításig zöldség megművelését vállalta egészen \ a betakarításig Kiss Gyula a polanyi szövetkezetben naponta 5—6 munkaegységet is megszerez Szövetkezetünk legjobb dolgozója, Kiss Gyula kocsis, aki a tavaszi mun. kákban is az élen járt, naponta a leg­több normát teljesíti. Reggel ö van kint a legkorábban a földeken. Ami­kor a többiek reggeliznek, van úgy, hogy Ktss Gyula már ki is szántott fél hektár földet. Napi munkáját 400, sőt 500%-r a is teljesíti és bizony nem egyszer elő­fordult már, hogy 5—6 munka­egységet ls szerzett naponta. De nem nézi ám, hogy mikor kel és mikor nyugszik a nap, mert ahogy ő is mondani szokta, ha a munka megkívánja, dolgozni kell. Felesége ugyancsak a szövetkezet dolgozója és segíti a férjét az etetés­nél, az állatok tisztításánál, hogy fér­je minél több munkával járulhasson hozzá a szocializmus felépítéséhez. Szépek is Kiss Gyula lovai annak el­lenére, hogy sokat dolgoznak s a jó gondozás mellett tiszták és kövérek. A dohányos csoport lelkes dolgo­zója Puskás Sándor. Szívén viseli a szövetkezet ügyes-bajos dolgait és úgy dolgozik, hogy abban nincs hi­ba. Amikor községünk határán fagy­hullám vonult végig, három éjtsza­kán keresztül füstölte a kiültetett dohánypalántákat és - a zöldséget^ hogy le ne fagyjanak. Kitartó munkájával sikerült is megmente­nie a (lohánypalántákat és a zökl­ségkertészetbcn lévő palántákat. A szövetkezet gazdája, Va zi János három hektáros kisgazda. Mint kis­gazda nagyon odaadóan és szorgal­masan dolgozik a szövetkezet kifej­lesztésén. Minden este gyűléseket hív ôäsze a csoportvezetőkkel és ott tárgyalják meg a következő napi munkák menetét. Most már tervezge­tik a földek tagosítását is, mert az aratás után megkezdik a tagosítást és az ,'íszi vetést rrár a nagyüzemi táblás gazdálkodás szerint akarjuk megkezdeni. A szövetkezet kifejlesztésében vŕg­zett munkájáért dicsérett érdemel a szövetkezt elnöke, Matyi János is, aki egyben a helyi pártszervezet el­nöke is. Minden idejét a munkának szenteli és harcol a falu minél előbbi szocialista kiépítéséért. Ragány Gellért, Polany. Nagy segítséget jelentenek az ipolysági járás szövetkezeteinek a traktoros­brigádokkal való megbeszélések Az Üj Szó május 23-i számában megjelent ,,Az ipolysági járás szövet kezeteinek és traktorosainak közös értekezlete" című cikk nagy segítsé­get nyújtott járásunk minden szö­vetkezetében. A cikk hatására elértük azt, hogy a május 24-én Ipolyszécsénkén megtartott közös értekezleten Fel­só'szemeréd kivételével a járás min­den szövetkezete képviselve volt. Az értekezlet nagy hasznára válik a járás minden szövetkezetének, mert itt először elméletben magyarázták meg a kapásnövények helyes gondo­zását, majd a helyi szövetkezet föld­jein gyakorlatban is megmutatták. A szécsénkei szövetkezetnek három mezei és egy kertészeti csoportja van. Minden csoportnak pontosan kijelöl­ték parcelláját s a terveszerint kidol­gozott évi munkák is le vannak fek­tetve. A csoportokon belül szakaszok­ban dolgoznak és így nemcsak a csoportok versenyeznek egymással, hanem az egyes csopor­tokon belül az egyének és a sza­kaszok is. Eddig a második cso­port vezet a versenyhen és a .cso­port legjobb munkása Morvay Mi­hály. Az első csoport élenjáró dolgozója Naszvadi István, a harmadik cso­portban pedig Zöllei István ért el ki­váló eredményeket. Ezek a szövetke­zeti tagok a szövetkezeti termelés él­harcosaivá váltak. Munkamódszereikkel megismertet­ték a járás többi szövetkezeteinek az agronómusait és csoportvezetőit A munkák jó megszervezésével te­hát joggal reméljük, hogy a pzövet­kezetj mozgalmat napról-napra előbbre visszük s ígv biztosítjuk dol­gozó népüTík több élelmiszerrel való ellátását. Kovács János, Ipolyság. Azelőtt zsombékos mocsár volt — ma rizs terem rajta üjgy éve -anhak, hw&y politikai tdn­folyum hallgatója voltam. Tanultunk Utt löbbek közölt a növények termesz­téséről. eredetéről és azok hazájáról. Egyszer azt kérdezték tőlem, hogy hol terem a rizs? — Japánban, Kínában és Sallón —• felellem. — Erre a töb­biek csodálkozva néztek rám, mert hogy hol van Kína, meg Japán, azt mindnyájan tudták, d e hogy Salló mer­re lehet, azt csak egy páran sejtetlék u hallgatók közül. Bizonyosan kevesen ismerik azt a Garam-menti kis községet, ahol a szö­vetkezet ma már nagy tábla földeken termeli a rizst. Jöjjenek csak el hoz­zánk látogatóba és meglátják, hogy a nagyüzemi, szövetkezeti gazdálkodás megteremtette a dolgozó parasztság jövőjét, meglátják azt a nagy válto­zást, ami nálunk a községben végbe­ment. Es ugyanígy a határban is. Olt, ahol a rizsföld van, nemrégiben még zsombékos mocsarak voltak, ahol csak a békák és gólyák tanyáztak, most nagytábla zöldelő rizs hirdeti a nagy­üzemi gazdálkodás győzelmét. Csen­desen morajlik a zsilipek között átszű­rődő .patak vize, a májusi nap beara­nyozza az egész tájat • és a szemlélő elé felejthetetlen kép tárul. Ez a jelen. A szorgalmas és békés építőmunka, amely most falunkban mindig na­gyobb méreteket ölt. Ma még csak rizst termelünk, de a közeljövőben meghonosítjuk községünkben a gyapo­tot is, azonkívül több olyan növényt termelünk, amilyent eddig csak az is­kolában látott természetrajzi képekből ismertünk Mindezt elérjük néni demo­kratikus rendszerünk támogatásával és dolgozó népünk alkotóerejével. A m mindehhez békére van szükségünk. Es mi ifjak az ország minden dolgozójá­val harcolni fogunk abbékéért. Harcol­ni fogunk épülő új hazánkban a szo­cialižmus megvalósításáért. De mindezt nemcsak szavakból tud­juk, mert szavak helyeit beszélnek azok az eredmények amelyet dolgozó népünk kitartó munkájával elértünk. Beszélnek az épülő gyárak, a gépállo­mások dübörgő traktorai, a szövetke­zetek nagytábla földjet és a mi falunk­ban elterülő hatalmas rizstábla is. Ez­ért bátran haladunk előre a Szovjet­unió tapasztalatai nyomán a boldo­gabb jövő [elé. MÜLLER ETEL, Sállá l

Next

/
Thumbnails
Contents