Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-15 / 141. szám, vasárnap

4 HISZ© 1952 június 15 ható feladatai elég hosszú időszakra megállapíttassanak. A vegyiipar számára való ásványi anyagok geológiai kutatására nem fordítanak kellő gondot A vegyiipar eddig nem fordított kellő figyelmet egyes anyagok fel­használására, amelyek a szerves ve­gyiiparnak nyersanyagalapját végez­hetik íóleg a plasztikus anyagok gyártására, mint amilyenek a terme­lésnél kárbamenő szénoxidgázok és földgázok. E hiányosságok következtében nem használtak ki minden termelési lehe­tőséget a vegyiipar döntőfontosságú ágaiban és további fejlődésében nem valósították meg következetesen a termelés teljesméretü kifejlesztésé­nek irányvonalát gazdaságunk szük­ségletei szerinti helyes irányvonalban. A kormány ezért a CsKP Központi Bizottsága elnökségének ajánlatára a következőket határozta el: I. Intézkedések a vegyiipari üzemek munkájának megjaví­tására A műszaki fegyelem és a termelés megszervezésének megszilárdítása 1. Elfogadni a vegyiiparügyi mi­nisztérium által megállapitott ezen alapelveket a műszaki fegyelem meg­szilárdítására, a műszaki eljárások tökéletesítésére, a termelő berende­zés jobb kihasználására és a termé­kek minőségének fokozására és ezek szigorú betartását feladatul tűzni ki minden vegyiipari dolgozónak. a) Az üzem alapszervezeti egysége a munkaszakasz, mint technológiai­lag zárt egység, amelyet egy az üzem főmérnökének közvetlenül alá­rendelt vezető irányít. b) A munkaszakasz vezetői min­den tekintetben felelősek a munka­szakasz tevékenységéért és az üzem termelésének főtényezői. c) A műszaki fegyelem alapja az elfogadott technológiai szabályzatok és munkautasítások betartása. Tiltva van ezeket az őket jóvóhagyó szerv előzetes jóváhagyása nélkül megvál­toztatni. d) A technológiai szabályzatok ki­dolgozása, a termelés műszaki eljá­rásának javitása, új termelési ágak bevezetése, a nyersanyagok és anya­gok gazdaságos kihasználásáról való gondoskodás, a műszaki fegyelem el­lenőrzése az üzemek műszaki szak­szerveinek feladata. e) A termelésről szóló rendszeres havi nraszaki jelentések, amelyeket a főigazgatóságokhoz és a miniszté­rium műszaki osztályaihoz küldenek be, a termelés állapotának, a műszaki fegyelemnek és a felhasználási nor­mák betartásának képét nyújtják. 2. A vegyiipari minisztériumnak (Ing. Simunek miniszter) a követke­zőket tűzi ki feladatul: a) 1952 június 30-ig kidolgozni és jóváhagyni a legfontosabb vegyiipari termelési ágakra vónatkozó technoló­giai szabályzatokai. Az összes többi termelési ág számára technológiai szabályzatokat és utasításokat ki­dolgozni és jóváhagyni 1952-ben. A technológiai szabályzatok összeállítá­sánál felhasználni az újítók munka­eredményeit; b) 1953 június 30-ig kidolgozni és a fogyasztókkal összhangban jóvá­hagyni a vegyiipari üzemekből szol­gáltatott termékek műszaki feltéte­leit; c) 1952 július 31-ig jóváhagyni a veszteséggel járó nyersanyagok és termékek szükségleti normáit és 1953 június 30-ig meghatározni a többi nyersanyagok szükségleti normáit; d) a haladó munkamódszerek alap­ján elvégezni 1952 június 30-ig a kü­lönleges termelési ágak kapacitásá­nak felülvizsgálatát, a többi terme­lési ágaknál pedig 1952 december 31­ig. E célból miniszteri és üzemi bi­žottságbkat létesíteni; e) biztosítani, hogy a főigazgató­ságok vezetői és az üzemek igazga­tói megszervezzék a technológiai sza­bályzatok betartásának rendszeres el­lenőrzését. 3. As érdekelt minisztériumoknak feladatul tűzni ki, hogy a vegyiipari minisztériummal (Ing. Simunek mi­niszter) l£ő2-ben dolgozzák ki és ál­lapítsák meg a vegyiipari üzem által szolgáltatott nyersanyag és anyag átvételi feltételeit, főleg: a) a kohászati és ércbányaügyi mi­nisztériumnak (Bílek miniszter) fel­| aáatul tűzi ki a pirit és köszénkát­rány ideiglenes műszaki feltételeinek 1952 június 30-ig és végleges tech­nikai feltételeinek 1952 1 december 31­ig való kidolgozását; b) a tüzelőanyag, és energetika­ügyi minisztériumnak (Pokorný mi­niszter) feladatul tűzi ki a kokszo­lókban előállított gázalt, a kőszén­kátrány és a barnaszén végleges technikai feltételeinek 1952 decem­ber 31-ig való kidolgozását. c) a könnyűipari minisztériumnak (Málék miniszter) feladatul tűzi ki a gyapotszövedék műszaki feltételei­nek 1952 június 30-ig és a viskóze kord-szövedék technikai feltételeinek 1952 október 3-ig való kidolgozását; d) az erdő. és faipari minisztéri­umnak (Smida miniszter) feladatul tűzi ki a viskóze cellulóze mindem fajtája ideiglenes technikai feltéte­leinek 1952 július 31-ig és végleges feltételeinek 1952 december 31-ig való kidolgozását. Hogy biztosítva legyen minden munkaszakasz egyenletes munkája és a terv egyenletes teljesítése, a vegyiiparügyi minisztériumnak (Si­munek miniszter) feladatul tűzi ki a következőket: a) a munkahelyeken haladéktala­nul megszervezni a tervteljesités na­pi ellenőrzését és megismertetni az egyes munkásokat az elmúlt műszak vagy nap tervteljesítésének ered­ményeivel; b) a legfontosabb termelési ágak­ban 1952 június 30-ig, a többieknél fokozatosan bevezetni a vegyiipari üzemekben a termelés heti és napi grafikonok szerinti irányítását; c) felhivni a munkaszakaszok ve­zetöit, a mestereket és műszakiakat, hogy a párt- és szakszervezetek kel együttműködésben a tervteljesi­tés ily részletezései alapján szervez­zék meg a műszakok, csoportok és egyének szocialista munkaversenyét; d) ténylegesen ellenőrizni és biz­tosítani a napi terv teljesítést az üze­mekben, anyagilag és műszakilag biztosítani az egész heti szakadatlan munkát; e) a minisztérium tervező osztá­lyán és a főigazgatóságokban meg­szervezni a mult napi alaptermékek operatív ellenőrzését és szükség sze­rint a válogatott termékek ellenőr­zését is; f) a termelésnek nyújtandó opera­tív segítség és a termelés helyes fo­lyamatának ellenőrzése céljából az üzemek főmérnökeinek alárendelt diszpécserosztályokat létesíteni. 5. Hogy a műszaki eljárás tovább tökéletesedjék, hogy új termelési módszereket és termelési ágakat ve­zessenek be, a vegyiiparügyi minisz­tériumnak (Ing. Simunek miniszter) feladatul tűzi ki: a) a kutató intézetek munkáját azokra a főfeladatokra irányítani, amelyek a vegyiipar előtt állnak, például ezekre az alapvető fejlődési feladatokra: 1. szintetikus kaucsuk gyártása; 2 szén karbonizálása és hidroge­nálása által nyert gázaknak mint alapvető szintézisnek felhasználá­sa; 3. szintetikus fenol gyártása; 4. a kénsav gyártásának intenzív­vé tétele; 5. foszforos trágyák gyártása kén­savmegtakarítással; 6. nagyhatású eszközök gyártása a növényi és állati termelés védelmé­re; 7. színesfémeknek plasztikus anya­gokkal való pótlása; 8. jóminőiségü kátrányfestékanya­gok gyártásának bevezetése; 9. újfajta fontos gyógyszerek gyártásának bevezetése; 10. különleges lakkok gyártásá­nak bevezetése; 11.' a vegyiipar szennyvizeinek, főleg a fenolos vizeknek tisztítása; b) a kutató intézetek munkájá­ban lehetetlenné tenni a káros két­felé ágazást; c) a kutató intézetek tevékeny­ségét kiterjeszteni az újítók mun kamódszereinek általánosítására, gondoskodni az új technika beveze­téséről és az illető üzemi laborató­riumok együttműködéséről; d) a kutató munkák folyamatá­nak rendszeres felülvizsgálásával megbízni a tudományos kutatóta. nácsokat, a kutatóintézetek veze­tőinek irányításával és a kutató­munkák végeredményeit alávetni elenőrzö vizsgálatoknak; i e) megszervezni és fokozatosan kiépíteni minden üzemben a válla­lat igazgatójának alárendelt műsza­ki ellenőrzést gyakorló üzemi labo­ratóriumot, amelybein a nyersanya­gok és késztermékek ellenőrzését fogják végezni, valamint a főmér­nöknek alárendelt központi labora­tóriumot, amelyben a termelési el­járások megjavításának célját szol­gáló kutatómunkákat fogják végez­ni, új termelési ágak bevezetésén dolgozni a nyersanyag, és anyag­szükséglet csökkentésének céljából; f) hogy meggyorsítsák a befeje­zett kutatómunkák termelésbe va. ló átvitelét, 1952 december 31-ig el­végezni a befejezett kutatómunkák felülvizsgálását és tervet dolgozni ki a termelésben való alkalmazá­sokra; g) 1953-ban központi reszortjel. legü vegyikutató intézetet alapíta­ni és azt a vegyiipar azon közös problémáinak megoldására irányí­tani, amelyekkel nem foglalkozhat nak a többi kutató intézetek (ter­mézsettani vegytan, ipari analiti­ka, automatizálás stb.). A termelési berendezés állapotának megjavítása 6. A karbantartási szolgálat meg­szervezésének és a vegyiipari üzemek­ben a javítások tervezésének ezen alapelveit, amelyeket a vegyiipari minisztérium állapít meg a vegyi­ipari üzemek berendezési állapotá­nak megjavítására, az üzemzavarok számának csökkentésére és a gépi berendezés kihasználásának megja­vítására jóváhagyni é:i a vegyiipar összes dolgozóinak ezen alapelvek szigorú betartását meghagyni: a) Az összes vegyiipari üzemekben (kivéve a kis üzemeiket), meg van szervezve az üzemek központi kar­bantartási szolgálata, amelyet a fő­mechanikus vezet, aki a főmérnök alá van rendelve és meg vasi szer­vezve a karbantartási szlogálat a termelő szakaszokon, amelyeket a termelő szakaszok mechanikusai ve­zetnek, akik a termelöszakaszok ve­zetői alá tartoznak. A karbantartá­si szolgálat fő feladata, a tervezett preventív javítások megszervezése, amelynek célja az, hogy megakadá­lyozzák a berendezések id 'őelötti elhasználásódát, valamint hogy a berendezéseket üzemképes állapot­ban tartsák és megakadályozzák váratlan termelési szünetelések be­következését, amelyeket üzemzava­rok okoznak. Az üzem főmechaini­kusa a termelöszakaszon működő karabantartási szolgálatot módszere­sen vezeti, ellenőrzi a tervezett ja­vítások elvégzését, elvégzi a bo­nyolult középfokú, valamint az ösz­szes főjavításokat és megszervezi a pótalkatrészek gyártását. A termelő szakasz mechanikusa tervezi a ja­vítások összes fajtáit és elvégzi az összes folyó és egyszerű középfo­kú javításokat x b) A berendezés tervezett preven­tív javításait- a javítások egységes terve sízerint végzik, amely a be­rendezések javításai tervének évi graf ikonjából, a termelési szaka, szok ütközéseinek évi és főleg a fontos agregátoik évi grafikonjából tevődik össze, amelyeket az üzemek főmechanikai szakosztálya állit ösz­sze az üzemi szakaszok meahaniku­saivaü, valajniíit azon pótalkatré­szek és berendezések termelésének tervéből, amelyeiket a g^ppnühe­lyekben vagy gépüzemekben gyár­tanak. A javítások jelentőségük és jellegük szerint a főmérnök, az üzem igazgatója, vagy a miniszté­rium hagyja jóvá. c) A javításoknak a tervben meg­állapított idejét szigorúan be kell tartani, a javításoknak esetleges el­halasztását írásban kell megindo­kolni és a felettes szerveknek jóvá kéül azt hagyni. d) A berendezések vagy gépek középfokú vagy fő javításának el­végzését csak akkor lehet megkez­deni, ha el vanmak készítve a pót­alkatrészek, az anyag és biztosítva vannak a munkaerők. e) A berendezések átvételét a fo­lyó javítások befejezése után a mű­szakok vezetői vagy a mesterek vég­zik, a középfokú javítások elvégzé­se után az üzemszakaszok vezetői és a főmechanikus szakosztályának képviselője, a főjavítás elvégzése után a berendezés kipróbálásával az üzembizottság, amelynek elnöke a főmérnök. A berendezést kipróbál­ják üresen és megterhelve is. A vegyiipari minisztérium (Ing. Simunek miniszter) feladata: a) 1952. december 31-ig elvégez, ni az összes berendezések paszpor­tizációját, amelyeknek karbantartása a tervezett preventív javítások rend­szerébe esik, és bevezetni az elvég­zett javítások nyilvántartását. b) összeállítani a berendezések javítások közötti menetének idő­normáit és a berendezéseknek a ja­vítások folyamán való leállítása idő­normáit az összes berendzések szá­mára 1952. november 30-ig. c) Az üzemekben 1 pótalkatrész­raktárt létesíteni a pótalkatrészek szükségletének kidolgozott jegyzéke alapján é3 a készletek normáit megállapítani úgy, hogy 1953 de­cember 31-ig elérjék a raktár nor­malizált állapotát. 8. Hogy biztosítsák a pótalkat­részeket a berendezések javításai­nak elvégzésére, a vegyiipari mi­nisztérium (ing. Simunek) felada­ta: a) 1952 augusztus 31-ig kidolgoz­ni és jóváhagyni a pótalkatrészek termelési tervét az 1953. évre a szükséges anyag biztosításával a vegyiipari üzemek nagy gépüzemei­ben; b) kidolgozni és a nehéz gépipari mirMztóriummal (Kiiment minisz­terrél), az általános gépipari mi­nisztériummal (Jónás miniszterrel) és a kohóipari és ércbányászati mi­nisztériummal (Bílek miniszterrel) megegyezésben fokozatosan 1952 szeptember' 30-ig, azon pótalkatré­szek jegyzékét, amelyeket a vegyi­ipari minisztérium üzemeiben és a többi minisztériumok üzemeiben fognak előállítani és ezzel egyide­jűleg szériaberendezések gyártását, amit eddig a vegyiipari miniszté­rium gépüzemeiben végeztek, áthe­lyezni a nehéz gépipari üzemekbe. c) kihasználni a gépipari üzemek kapacitását és munkaerőit, vala­mint a vegyiipari üzemek mechani­kai műhelyeinek kapacitását és munkaerőit legkevesebb két mű­szakban, elsősorban a pótalkatré­szek termelésére és csak e műhe­lyek szabad kapacitását használni a felépítéshez szükséges berendezések termelésére. 9. Az összes illetékes miniszté­riumoknak feladatul tűzni ki, hogy az állami nemzetgazdasági terv összeállításánál különös figyelmet szenteljenek a vegyiipari üzemek karbantartása anyaggal és nyers­anyaggal való ellátásának. Harc az üzemzavarok ellen 10. Jóváhagyni a következő alap­elveket, amelyeket a vegyiipari mi­nisztérium (ing. Simunek minisz­ter) állapít meg az üzemek zavarta­lan menetének biztosítására, az üzemzavarok és balesetek kiderí­tésére és megakadályozására, és az osztályellenség kártevő tevékenysé­ge leleplezésének megkönnyítésére, és az összes vegyiipari dolgozóknak meghagyni ezen alapelvek betartá­sát: a) Az üzemekben és a miniszté­rium főigazgatóságain nyilvántar­tást vezetnel. az összes üzemzava­rokról és balesetekről. b) A kis baleseteket és zavaro­kat közvetlenül az üzemszaíkaszok vezetősége vizsgálja ki. Az összes nagyobb baleseteket és zavarokat külön bizottság vizsgálja ki a fő­mérnök vezetésével. A komoly bal­eseteket és zavarokat külön bizott­ság vizsgálja ki, amelyet a minisz­ter, vagy az ö megbízásából az ille­tékes termelési helyettes állít össze. A bizottság megállapítja a zavarok, illetve balesetek okait és okozóit, vizsgálatáról jegyzőkönyvet dolgoz ki és olyan intézkedéseket javasol, amelyek megakadályozzák a baleset megismétlődését. 11. A vegyiipari minisztérium (ing. Simunek) feladata: a) rendszeres könyörtelen harcot folytatni a balesetek és a zavarok ellen a termelésben és ezért szigo­rúan ügyelni az 'összes zavarok és balesetek ellenőrzésére és kivizsgá­lására kidolgozott és bevezetett el­járás betartására; b)« az üzemekben a szakszerveze­tekkei együttműködésben azonnal megtervezni a munkások oktatását és rendszereden ellenőrizni a beren­dezések kezelésére vonatkozó elő­írások ismeretét; c) az összes üzemi igazgatóknak és a vegyiipar összes vezető dolgo­zóinak feladatául tűzi ki, hogy a munkásokat és mérnöki-műszaki dolgozókat a balesetekkel szemben következetes állásfoglalásra kell ne­velni, hogy megfelelő segítséget nyújtsanak a zavartalan munka­menet előfeltételeinek megteremté­sére, és a szakszervezetekkel együtt­működésben segitsék a munkáso­kat a munkaverseny kifejlesztésé­ben a berendezések jobb kezeléséért, és azoknak üzemképes állapotban való tartásáért és tisztaságáért Nipa Nazarova komszomoika pél­dája alapján. A vegyitermelések gépesítése és automatizálása 12. Hogy emelkedjék a vegyi­ipari üzemekben a gépesítés és a technológiai folyamatok automati­zálása bevezetésének színvonala, hogy tökéletesebb legyen az ellen- • őrzés és a mérés és így könnyebbé váljék a munka és megszilárduljon a technológiai fegyelem, a vegyi­ipari minisztérium (ing. Simunek miniszter) feladata: a) 1952 június 30-ig kidolgozni a nehéz ős megerőltető munkák gépe­sítésének tervjavaslatát az 1953-a3 évre. Emellett elsősorban a kis gé­pesítés megvalósítására kell irányul­ni és fokozatosan áttérni az összes termelési szakaszok teljes gépesíté­sére. b) két-hárcm éven belül megvaló­sítani az egyes technológiai folya­matok automatizálását a szinteti­kus tüzelőanyagok, szalmiák, ásvá­nyi trágyák, nitrogén, a kaprolag­tam, kénsav, gumiabroncsok és egyebek gyártóhelyein; c) biztosítani az összes eddigi el­lenőrző és mérő műszerek teljes kihasználását és rendes menetét; d) 1952 június 30-ig megállapíta­ni a műszerek kötelező minimumát a legfontosabb agregátofknál. (Ma­gasnyomású berendezések, kontakt­gépezetek, stb.), s 1953 június 30-ig ezeket ellenőrző és mérő műszerek­kel ellátni; e) a fontos üzemekben műhelye­ket létesíteni különleges ellenőraő­és mérő műszerek gyártására. f) 1952 december 31-ig osztályt lé­tesíteni az automatizálásra a nagy üzemekben. 13. A vegyiipari minisztériumot (ing. Simunek miniszter) meghatal­mazni, hogy egyes esetekben a nem­zeti vállalatok igazgatóinak megen­gedje, hogy az automatizálás végre­hajtásának és a termelés úgyneve­zett kis gépesítésének költségeit üzemi esaközökből fedezzék azzal a feltétellel, hogy ezeket a költsége­ket legkésőbb egy éven belül megté­rítik a gépesítés és automatizálás ál­tal elért megtakarításokból: 14. A pénzügyminisztérium (Ka. bes miniszter) feladata, hogy útmu­tatásokat adjon ki a 13. pont alap­ján felhasznált pénzeszközök felsza­badításánál, nyilvántartásánál és el­lenőrzésénél követendő eljárásra. 15. Az iskola-, tudomány- és mü­vészetügyi minisztérium (Dr. Nejed, ly tanár, miniszter) feladata egyet­értésben a vegyiipari minisztérium­mal (Ing. Simunek miniszterrel): a) az 1952/1953-as iskolai év kez­detével megnyitni a vegyészeti-tech­nológusok távoktatását a z autamati­záció szakán; b) az 1952/1953-as iskolaév kez­detétől a többi érdekelt minisztériu­mokkal együttműködésben külön katedrát felállítani az automatizáciő és a mérőeszközök számára az ille­tékes technikai főiskolákon tekintet­tel a vegyiipar szükségleteire. 16. Az általános gépipari minisz­térium (Jónás miniszter) feladata, hogy a nehéz gépipari minisztérium­mal (Kiiment miniszterrel) és a ve­gyiipari minisztériummal (ing. Simu­nek miniszteírrel) együttműködésben 1952 augusztus 31-g a kormánynak jelentést nyújtson be azon intézkedé­sekről, amelyek biztosítják az 1953 —1955. években szükséges gépek és műszerek gyártását a mechanizácáő és automatizáciő megvalósítására, valamint az ellenőrzés és mérés tech­nikájának megjavítására a vegyi­iparban. A vegyiipar számára biztosítani a szakképzett dolgozókat. Hogy az eddigi vegyiipari üzemek és a most üzembe helyezendő üze-

Next

/
Thumbnails
Contents