Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-15 / 141. szám, vasárnap

4 HISZ© 1952 június 15 ható feladatai elég hosszú időszakra megállapíttassanak. A vegyiipar számára való ásványi anyagok geológiai kutatására nem fordítanak kellő gondot A vegyiipar eddig nem fordított kellő figyelmet egyes anyagok felhasználására, amelyek a szerves vegyiiparnak nyersanyagalapját végezhetik íóleg a plasztikus anyagok gyártására, mint amilyenek a termelésnél kárbamenő szénoxidgázok és földgázok. E hiányosságok következtében nem használtak ki minden termelési lehetőséget a vegyiipar döntőfontosságú ágaiban és további fejlődésében nem valósították meg következetesen a termelés teljesméretü kifejlesztésének irányvonalát gazdaságunk szükségletei szerinti helyes irányvonalban. A kormány ezért a CsKP Központi Bizottsága elnökségének ajánlatára a következőket határozta el: I. Intézkedések a vegyiipari üzemek munkájának megjavítására A műszaki fegyelem és a termelés megszervezésének megszilárdítása 1. Elfogadni a vegyiiparügyi minisztérium által megállapitott ezen alapelveket a műszaki fegyelem megszilárdítására, a műszaki eljárások tökéletesítésére, a termelő berendezés jobb kihasználására és a termékek minőségének fokozására és ezek szigorú betartását feladatul tűzni ki minden vegyiipari dolgozónak. a) Az üzem alapszervezeti egysége a munkaszakasz, mint technológiailag zárt egység, amelyet egy az üzem főmérnökének közvetlenül alárendelt vezető irányít. b) A munkaszakasz vezetői minden tekintetben felelősek a munkaszakasz tevékenységéért és az üzem termelésének főtényezői. c) A műszaki fegyelem alapja az elfogadott technológiai szabályzatok és munkautasítások betartása. Tiltva van ezeket az őket jóvóhagyó szerv előzetes jóváhagyása nélkül megváltoztatni. d) A technológiai szabályzatok kidolgozása, a termelés műszaki eljárásának javitása, új termelési ágak bevezetése, a nyersanyagok és anyagok gazdaságos kihasználásáról való gondoskodás, a műszaki fegyelem ellenőrzése az üzemek műszaki szakszerveinek feladata. e) A termelésről szóló rendszeres havi nraszaki jelentések, amelyeket a főigazgatóságokhoz és a minisztérium műszaki osztályaihoz küldenek be, a termelés állapotának, a műszaki fegyelemnek és a felhasználási normák betartásának képét nyújtják. 2. A vegyiipari minisztériumnak (Ing. Simunek miniszter) a következőket tűzi ki feladatul: a) 1952 június 30-ig kidolgozni és jóváhagyni a legfontosabb vegyiipari termelési ágakra vónatkozó technológiai szabályzatokai. Az összes többi termelési ág számára technológiai szabályzatokat és utasításokat kidolgozni és jóváhagyni 1952-ben. A technológiai szabályzatok összeállításánál felhasználni az újítók munkaeredményeit; b) 1953 június 30-ig kidolgozni és a fogyasztókkal összhangban jóváhagyni a vegyiipari üzemekből szolgáltatott termékek műszaki feltételeit; c) 1952 július 31-ig jóváhagyni a veszteséggel járó nyersanyagok és termékek szükségleti normáit és 1953 június 30-ig meghatározni a többi nyersanyagok szükségleti normáit; d) a haladó munkamódszerek alapján elvégezni 1952 június 30-ig a különleges termelési ágak kapacitásának felülvizsgálatát, a többi termelési ágaknál pedig 1952 december 31ig. E célból miniszteri és üzemi bižottságbkat létesíteni; e) biztosítani, hogy a főigazgatóságok vezetői és az üzemek igazgatói megszervezzék a technológiai szabályzatok betartásának rendszeres ellenőrzését. 3. As érdekelt minisztériumoknak feladatul tűzni ki, hogy a vegyiipari minisztériummal (Ing. Simunek miniszter) l£ő2-ben dolgozzák ki és állapítsák meg a vegyiipari üzem által szolgáltatott nyersanyag és anyag átvételi feltételeit, főleg: a) a kohászati és ércbányaügyi minisztériumnak (Bílek miniszter) fel| aáatul tűzi ki a pirit és köszénkátrány ideiglenes műszaki feltételeinek 1952 június 30-ig és végleges technikai feltételeinek 1952

1 december 31ig való kidolgozását; b) a tüzelőanyag, és energetikaügyi minisztériumnak (Pokorný miniszter) feladatul tűzi ki a kokszolókban előállított gázalt, a kőszénkátrány és a barnaszén végleges technikai feltételeinek 1952 december 31-ig való kidolgozását. c) a könnyűipari minisztériumnak (Málék miniszter) feladatul tűzi ki a gyapotszövedék műszaki feltételeinek 1952 június 30-ig és a viskóze kord-szövedék technikai feltételeinek 1952 október 3-ig való kidolgozását; d) az erdő. és faipari minisztériumnak (Smida miniszter) feladatul tűzi ki a viskóze cellulóze mindem fajtája ideiglenes technikai feltételeinek 1952 július 31-ig és végleges feltételeinek 1952 december 31-ig való kidolgozását. Hogy biztosítva legyen minden munkaszakasz egyenletes munkája és a terv egyenletes teljesítése, a vegyiiparügyi minisztériumnak (Simunek miniszter) feladatul tűzi ki a következőket: a) a munkahelyeken haladéktalanul megszervezni a tervteljesités napi ellenőrzését és megismertetni az egyes munkásokat az elmúlt műszak vagy nap tervteljesítésének eredményeivel; b) a legfontosabb termelési ágakban 1952 június 30-ig, a többieknél fokozatosan bevezetni a vegyiipari üzemekben a termelés heti és napi grafikonok szerinti irányítását; c) felhivni a munkaszakaszok vezetöit, a mestereket és műszakiakat, hogy a párt- és szakszervezetek kel együttműködésben a tervteljesités ily részletezései alapján szervezzék meg a műszakok, csoportok és egyének szocialista munkaversenyét; d) ténylegesen ellenőrizni és biztosítani a napi terv teljesítést az üzemekben, anyagilag és műszakilag biztosítani az egész heti szakadatlan munkát; e) a minisztérium tervező osztályán és a főigazgatóságokban megszervezni a mult napi alaptermékek operatív ellenőrzését és szükség szerint a válogatott termékek ellenőrzését is; f) a termelésnek nyújtandó operatív segítség és a termelés helyes folyamatának ellenőrzése céljából az üzemek főmérnökeinek alárendelt diszpécserosztályokat létesíteni. 5. Hogy a műszaki eljárás tovább tökéletesedjék, hogy új termelési módszereket és termelési ágakat vezessenek be, a vegyiiparügyi minisztériumnak (Ing. Simunek miniszter) feladatul tűzi ki: a) a kutató intézetek munkáját azokra a főfeladatokra irányítani, amelyek a vegyiipar előtt állnak, például ezekre az alapvető fejlődési feladatokra: 1. szintetikus kaucsuk gyártása; 2 szén karbonizálása és hidrogenálása által nyert gázaknak mint alapvető szintézisnek felhasználása; 3. szintetikus fenol gyártása; 4. a kénsav gyártásának intenzívvé tétele; 5. foszforos trágyák gyártása kénsavmegtakarítással; 6. nagyhatású eszközök gyártása a növényi és állati termelés védelmére; 7. színesfémeknek plasztikus anyagokkal való pótlása; 8. jóminőiségü kátrányfestékanyagok gyártásának bevezetése; 9. újfajta fontos gyógyszerek gyártásának bevezetése; 10. különleges lakkok gyártásának bevezetése; 11.' a vegyiipar szennyvizeinek, főleg a fenolos vizeknek tisztítása; b) a kutató intézetek munkájában lehetetlenné tenni a káros kétfelé ágazást; c) a kutató intézetek tevékenységét kiterjeszteni az újítók mun kamódszereinek általánosítására, gondoskodni az új technika bevezetéséről és az illető üzemi laboratóriumok együttműködéséről; d) a kutató munkák folyamatának rendszeres felülvizsgálásával megbízni a tudományos kutatóta. nácsokat, a kutatóintézetek vezetőinek irányításával és a kutatómunkák végeredményeit alávetni elenőrzö vizsgálatoknak; i e) megszervezni és fokozatosan kiépíteni minden üzemben a vállalat igazgatójának alárendelt műszaki ellenőrzést gyakorló üzemi laboratóriumot, amelybein a nyersanyagok és késztermékek ellenőrzését fogják végezni, valamint a főmérnöknek alárendelt központi laboratóriumot, amelyben a termelési eljárások megjavításának célját szolgáló kutatómunkákat fogják végezni, új termelési ágak bevezetésén dolgozni a nyersanyag, és anyagszükséglet csökkentésének céljából; f) hogy meggyorsítsák a befejezett kutatómunkák termelésbe va. ló átvitelét, 1952 december 31-ig elvégezni a befejezett kutatómunkák felülvizsgálását és tervet dolgozni ki a termelésben való alkalmazásokra; g) 1953-ban központi reszortjel. legü vegyikutató intézetet alapítani és azt a vegyiipar azon közös problémáinak megoldására irányítani, amelyekkel nem foglalkozhat nak a többi kutató intézetek (termézsettani vegytan, ipari analitika, automatizálás stb.). A termelési berendezés állapotának megjavítása 6. A karbantartási szolgálat megszervezésének és a vegyiipari üzemekben a javítások tervezésének ezen alapelveit, amelyeket a vegyiipari minisztérium állapít meg a vegyiipari üzemek berendezési állapotának megjavítására, az üzemzavarok számának csökkentésére és a gépi berendezés kihasználásának megjavítására jóváhagyni é:i a vegyiipar összes dolgozóinak ezen alapelvek szigorú betartását meghagyni: a) Az összes vegyiipari üzemekben (kivéve a kis üzemeiket), meg van szervezve az üzemek központi karbantartási szolgálata, amelyet a főmechanikus vezet, aki a főmérnök alá van rendelve és meg vasi szervezve a karbantartási szlogálat a termelő szakaszokon, amelyeket a termelő szakaszok mechanikusai vezetnek, akik a termelöszakaszok vezetői alá tartoznak. A karbantartási szolgálat fő feladata, a tervezett preventív javítások megszervezése, amelynek célja az, hogy megakadályozzák a berendezések id 'őelötti elhasználásódát, valamint hogy a berendezéseket üzemképes állapotban tartsák és megakadályozzák váratlan termelési szünetelések bekövetkezését, amelyeket üzemzavarok okoznak. Az üzem főmechainikusa a termelöszakaszon működő karabantartási szolgálatot módszeresen vezeti, ellenőrzi a tervezett javítások elvégzését, elvégzi a bonyolult középfokú, valamint az öszszes főjavításokat és megszervezi a pótalkatrészek gyártását. A termelő szakasz mechanikusa tervezi a javítások összes fajtáit és elvégzi az összes folyó és egyszerű középfokú javításokat x b) A berendezés tervezett preventív javításait- a javítások egységes terve sízerint végzik, amely a berendezések javításai tervének évi graf ikonjából, a termelési szaka, szok ütközéseinek évi és főleg a fontos agregátoik évi grafikonjából tevődik össze, amelyeket az üzemek főmechanikai szakosztálya állit öszsze az üzemi szakaszok meahanikusaivaü, valajniíit azon pótalkatrészek és berendezések termelésének tervéből, amelyeiket a g^ppnühelyekben vagy gépüzemekben gyártanak. A javítások jelentőségük és jellegük szerint a főmérnök, az üzem igazgatója, vagy a minisztérium hagyja jóvá. c) A javításoknak a tervben megállapított idejét szigorúan be kell tartani, a javításoknak esetleges elhalasztását írásban kell megindokolni és a felettes szerveknek jóvá kéül azt hagyni. d) A berendezések vagy gépek középfokú vagy fő javításának elvégzését csak akkor lehet megkezdeni, ha el vanmak készítve a pótalkatrészek, az anyag és biztosítva vannak a munkaerők. e) A berendezések átvételét a folyó javítások befejezése után a műszakok vezetői vagy a mesterek végzik, a középfokú javítások elvégzése után az üzemszakaszok vezetői és a főmechanikus szakosztályának képviselője, a főjavítás elvégzése után a berendezés kipróbálásával az üzembizottság, amelynek elnöke a főmérnök. A berendezést kipróbálják üresen és megterhelve is. A vegyiipari minisztérium (Ing. Simunek miniszter) feladata: a) 1952. december 31-ig elvégez, ni az összes berendezések paszportizációját, amelyeknek karbantartása a tervezett preventív javítások rendszerébe esik, és bevezetni az elvégzett javítások nyilvántartását. b) összeállítani a berendezések javítások közötti menetének időnormáit és a berendezéseknek a javítások folyamán való leállítása időnormáit az összes berendzések számára 1952. november 30-ig. c) Az üzemekben

1 pótalkatrészraktárt létesíteni a pótalkatrészek szükségletének kidolgozott jegyzéke alapján é3 a készletek normáit megállapítani úgy, hogy 1953 december 31-ig elérjék a raktár normalizált állapotát. 8. Hogy biztosítsák a pótalkatrészeket a berendezések javításainak elvégzésére, a vegyiipari minisztérium (ing. Simunek) feladata: a) 1952 augusztus 31-ig kidolgozni és jóváhagyni a pótalkatrészek termelési tervét az 1953. évre a szükséges anyag biztosításával a vegyiipari üzemek nagy gépüzemeiben; b) kidolgozni és a nehéz gépipari mirMztóriummal (Kiiment miniszterrél), az általános gépipari minisztériummal (Jónás miniszterrel) és a kohóipari és ércbányászati minisztériummal (Bílek miniszterrel) megegyezésben fokozatosan 1952 szeptember' 30-ig, azon pótalkatrészek jegyzékét, amelyeket a vegyiipari minisztérium üzemeiben és a többi minisztériumok üzemeiben fognak előállítani és ezzel egyidejűleg szériaberendezések gyártását, amit eddig a vegyiipari minisztérium gépüzemeiben végeztek, áthelyezni a nehéz gépipari üzemekbe. c) kihasználni a gépipari üzemek kapacitását és munkaerőit, valamint a vegyiipari üzemek mechanikai műhelyeinek kapacitását és munkaerőit legkevesebb két műszakban, elsősorban a pótalkatrészek termelésére és csak e műhelyek szabad kapacitását használni a felépítéshez szükséges berendezések termelésére. 9. Az összes illetékes minisztériumoknak feladatul tűzni ki, hogy az állami nemzetgazdasági terv összeállításánál különös figyelmet szenteljenek a vegyiipari üzemek karbantartása anyaggal és nyersanyaggal való ellátásának. Harc az üzemzavarok ellen 10. Jóváhagyni a következő alapelveket, amelyeket a vegyiipari minisztérium (ing. Simunek miniszter) állapít meg az üzemek zavartalan menetének biztosítására, az üzemzavarok és balesetek kiderítésére és megakadályozására, és az osztályellenség kártevő tevékenysége leleplezésének megkönnyítésére, és az összes vegyiipari dolgozóknak meghagyni ezen alapelvek betartását: a) Az üzemekben és a minisztérium főigazgatóságain nyilvántartást vezetnel. az összes üzemzavarokról és balesetekről. b) A kis baleseteket és zavarokat közvetlenül az üzemszaíkaszok vezetősége vizsgálja ki. Az összes nagyobb baleseteket és zavarokat külön bizottság vizsgálja ki a főmérnök vezetésével. A komoly baleseteket és zavarokat külön bizottság vizsgálja ki, amelyet a miniszter, vagy az ö megbízásából az illetékes termelési helyettes állít össze. A bizottság megállapítja a zavarok, illetve balesetek okait és okozóit, vizsgálatáról jegyzőkönyvet dolgoz ki és olyan intézkedéseket javasol, amelyek megakadályozzák a baleset megismétlődését. 11. A vegyiipari minisztérium (ing. Simunek) feladata: a) rendszeres könyörtelen harcot folytatni a balesetek és a zavarok ellen a termelésben és ezért szigorúan ügyelni az 'összes zavarok és balesetek ellenőrzésére és kivizsgálására kidolgozott és bevezetett eljárás betartására; b)« az üzemekben a szakszervezetekkei együttműködésben azonnal megtervezni a munkások oktatását és rendszereden ellenőrizni a berendezések kezelésére vonatkozó előírások ismeretét; c) az összes üzemi igazgatóknak és a vegyiipar összes vezető dolgozóinak feladatául tűzi ki, hogy a munkásokat és mérnöki-műszaki dolgozókat a balesetekkel szemben következetes állásfoglalásra kell nevelni, hogy megfelelő segítséget nyújtsanak a zavartalan munkamenet előfeltételeinek megteremtésére, és a szakszervezetekkel együttműködésben segitsék a munkásokat a munkaverseny kifejlesztésében a berendezések jobb kezeléséért, és azoknak üzemképes állapotban való tartásáért és tisztaságáért Nipa Nazarova komszomoika példája alapján. A vegyitermelések gépesítése és automatizálása 12. Hogy emelkedjék a vegyiipari üzemekben a gépesítés és a technológiai folyamatok automatizálása bevezetésének színvonala, hogy tökéletesebb legyen az ellen- • őrzés és a mérés és így könnyebbé váljék a munka és megszilárduljon a technológiai fegyelem, a vegyiipari minisztérium (ing. Simunek miniszter) feladata: a) 1952 június 30-ig kidolgozni a nehéz ős megerőltető munkák gépesítésének tervjavaslatát az 1953-a3 évre. Emellett elsősorban a kis gépesítés megvalósítására kell irányulni és fokozatosan áttérni az összes termelési szakaszok teljes gépesítésére. b) két-hárcm éven belül megvalósítani az egyes technológiai folyamatok automatizálását a szintetikus tüzelőanyagok, szalmiák, ásványi trágyák, nitrogén, a kaprolagtam, kénsav, gumiabroncsok és egyebek gyártóhelyein; c) biztosítani az összes eddigi ellenőrző és mérő műszerek teljes kihasználását és rendes menetét; d) 1952 június 30-ig megállapítani a műszerek kötelező minimumát a legfontosabb agregátofknál. (Magasnyomású berendezések, kontaktgépezetek, stb.), s 1953 június 30-ig ezeket ellenőrző és mérő műszerekkel ellátni; e) a fontos üzemekben műhelyeket létesíteni különleges ellenőraőés mérő műszerek gyártására. f) 1952 december 31-ig osztályt létesíteni az automatizálásra a nagy üzemekben. 13. A vegyiipari minisztériumot (ing. Simunek miniszter) meghatalmazni, hogy egyes esetekben a nemzeti vállalatok igazgatóinak megengedje, hogy az automatizálás végrehajtásának és a termelés úgynevezett kis gépesítésének költségeit üzemi esaközökből fedezzék azzal a feltétellel, hogy ezeket a költségeket legkésőbb egy éven belül megtérítik a gépesítés és automatizálás által elért megtakarításokból: 14. A pénzügyminisztérium (Ka. bes miniszter) feladata, hogy útmutatásokat adjon ki a 13. pont alapján felhasznált pénzeszközök felszabadításánál, nyilvántartásánál és ellenőrzésénél követendő eljárásra. 15. Az iskola-, tudomány- és müvészetügyi minisztérium (Dr. Nejed, ly tanár, miniszter) feladata egyetértésben a vegyiipari minisztériummal (Ing. Simunek miniszterrel): a) az 1952/1953-as iskolai év kezdetével megnyitni a vegyészeti-technológusok távoktatását a

z autamatizáció szakán; b) az 1952/1953-as iskolaév kezdetétől a többi érdekelt minisztériumokkal együttműködésben külön katedrát felállítani az automatizáciő és a mérőeszközök számára az illetékes technikai főiskolákon tekintettel a vegyiipar szükségleteire. 16. Az általános gépipari minisztérium (Jónás miniszter) feladata, hogy a nehéz gépipari minisztériummal (Kiiment miniszterrel) és a vegyiipari minisztériummal (ing. Simunek miniszteírrel) együttműködésben 1952 augusztus 31-g a kormánynak jelentést nyújtson be azon intézkedésekről, amelyek biztosítják az 1953 —1955. években szükséges gépek és műszerek gyártását a mechanizácáő és automatizáciő megvalósítására, valamint az ellenőrzés és mérés technikájának megjavítására a vegyiiparban. A vegyiipar számára biztosítani a szakképzett dolgozókat. Hogy az eddigi vegyiipari üzemek és a most üzembe helyezendő üze-