Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-17 / 116. szám, szombat

1952 május 239 (f J SZO Az SzKP városi konferenciájának eddigi lefolyása arról tanúskodik, hogy Nagy-Bratislava kommunistái telve vannak szilárd akarattal és határozottsággal teljesíteni és végrehajtani a város nagyszerű feladatait a szocializmus felépítésében. És ez helyes állásfoglalás az ügyben. Tudatosítsuk újból, hogy csak a munkásosztály élcsapata tagjainak bolsevik akarata és szilárd határozottsága biztosíthatja az egész munkásosztály és az egész dolgozó nép kezdeményező részvételét azon nagy feladatok teljesítésében és elvégzésében, amelyek a nemzetközi helyzet fejlődéséből és a gyönyörű, kedves és meleg otthon felépítéséből — a szocialista csehszlovák haza felépítéséből folynak. Pártunk városi és járási konfe renciái pártéletünk és általában po litikai életünk nagy jelentőségű eseményeivé váltak. Ebben az évben fokozott jelentőségük voit azért, mert ezek a konferenciák R. Szlánszfcy árulónak és kártevőnek, valamint csoportjának leleplezése után folynak le, és fontos határkővé kell válniok minden pártszervezet azon törekvésében, hogy a leggyorsabban kiküszöböljék ez ellenséges csoport által a pártnak okozott károkat, Elvtársnők és elvtársalt, engedjék meg nekem, hogy elsősorban ennek a kérdésnek szenteljek figyelmet mert az a benyomásom, hogy sem a vezető titkár jelentése, sem az elhangzott vitafclszólalások nem vették kellőképpen tudomásul az okozott politikai, gazdasági és szerve zési károk mélységét. Ugy vélem, hogy az elvtársak azért vontak le ilven derülátó következtetéseket károk fejszámolásából, mert a bratislavai városi szervezet valóban szép eredményeket mutat fel a szoci?r.-U munkaversenyben, a munkae/üknek a termelési folyamatba való betagolásában általában é3 az elsőrendű ágazatokba különösen és a kommuristák és a pártonkívüliek nevelése is a pártoktatási év keretében sikeres. Tegyük fel újra meg újra a kérdést, bőgj R. Szlánszkynak és társainak kártevő tevékenysége milyen károkat »kozott pártunknak. Szlánsaky és társai ugyanazt a célt kö vették, nint T. Kosztyov Bulgáriában, Raj k László Magyarországon, Gomulkt Lengyelországban és amilyen cát elért a semmirevaló, aljas áruló l'itó marsall Jugoszláviában. Igen, Szlánszky a pártban tervezett puccs segítségével változást akart elértíi a belpolitikai rendben, fela'c rta újítani a magántőkés tulajdfi viszonyokat és ren&at, köztársaságunkat el a leírta, szakítani a bčkeíábor vezető erejétől a nagy Ssovjetimiótól é3 így Csehszlovákiát az amerikai monopolisták vezetése alatt álló imperialista táborba akarta b' oderití. Természetesen Szlánszkynak és társainak fái nem nőttek az égig és Pártunk, Gottwald elvtárs vezetésével ezeket az aljasul álcázott ellenségeket is le tudta leplezni és nemcsak leleplezni, hanem ártalmatlanná is tudta tenni és szétBúziil. Ennek az árulásnak leleplezésével a Párt kétségtelenül megszilárdult. A pártszervezetek és az összes becsületes, őszinte és hü kommunisták még szorosabban felzárkóztak a CsKP Központi Bizottsága köré, amelynek élén Lenin és Sztálin nagy tanítványa, a csehszlovák munkásosztály hü fia, Gottwald elvtárs áll. Szlánszky kártevése célját nem érte el, azo-nbaa Pártunknak nagy politikai károkat okozott. Károkat okozott Pártiak szervezeti felépítésében és ideológiai fejlődésében. Szlánszky es társai különféle módszerekkel :öreked.tek céljuk elérésére. Azonlan egyik legaljasabb módszerük az volt, hogy szándékosan és szívósan arra törekedtek, hogy a Pártot elzsibbasszák, meg fosszák akcióképességétől, elszigeteljék a dol.rozó tömegektől, egyszóval arra, .íogy a Párt ne tudja teljesíteni a munkásosztály élcsapa tának feladaát. Szlánszky és társai tevéket ységéiek közvetlen hatására meggyergült a Párt tömegpolitikai mtmkíja. A pártszervek és szervezetek a dolgozó tömegek mozgósítása hflyctt veszélye? mértékben alkalmazni kezdték az adminisztratív irányítás, a parancsolga tás módszerét, az állami és gazda sági szervek helyére álltak és kedvező légkört teremtettek a kis vi déki cézárok és diktátorok üzelmei számára. Szlánszky és társainak tevékenysége megsértette a pártonbelüli demokrácia és a demokratikus centralizmus megváltoztathatatlan bolsevik elvét és a kritika, valamint önkritika nem fejlődhetett megfelelő mértékben. A pártgépezetet nem irányították arra, hogy se gítse a megválasztott szerveket pártmunka bolsevik módszereinek érvényesítésében és gyakorlatilag nagyon kevés történt annak érdekében, hogy a tömegszervezetek Pártunk politikájának hajtószíjai, főleg a ROH, CsISz-szervezetek, stb., kifejtsék kezdeményezésüllet. Esért voltak oly nagy hiányok a pártszervek munkájában a dolgozók mozgósításánál a terv feladatainak teljesítésére, főleg a szocialista munkaverseny terén. Ezért voltak olyan nagy fogyatékosságok aa agitációsés propaganda munkában is és ezért a Párt ideológiai fejlődése sem állt arányban feladataival. A tisztogatási folyamat, amely Sling, Svermová, Clementis, Szlánszky, Husák, stb., kártevők leleplezésével kezdődött, sok mindenre megtanította a Pártot. Megtanított bennünket elsősorban mélyebben és konkrétebben értelmezni az éberség elvét, a kapitalista körültzártság körülményeiben, amely szerint igazodtak a szovjet bolsevikok, amikor szétzúzták a bolsevik párt soraiban lévő imperialista ügynökségeket. Megtanított bennünket megérteni, hogy ezek az elvek nem csak általánosságban és elvontan érvényesek és időszerűek, hanem teljesen érvényesek a mi csehszlovák vajiólétünkre is. Igaz, hála a szovjetnép a nagy Honvédő Háborúban elért dicső győzelmének, hála annak a ténynek, hogy a Közép- és Délkelet-Európa államaiban a népi demokrácia rendszert vezették be. nem élüclk már teljes kapitalista körülzártságban. A földgolyó fele a bSke ós a szocializmus táboréban van. Az imperialista reakció dühöngése és aljassága emiatt azonban semmivel sem kisebb, sőt nagyobb. Az amerikai imperialisták nem kímélik dollárjaikat, sem pedig semmiféle más eszközüket, hogy mozgósítsák az egész kapitalista. világot, az összes reakciós erőket azon országok elleni harcra, amelyek a Szovjetunió köré tömörültek a béke és a szocializmus nagy táborában. Nem kerülhette el figyelmünket, hogy népi demokratikus köztársaságunk az imperialista háborús gyujtogatók és azok kémközpontjai különös érdeklődésének örvend. Erről tanúskodik nemcsak az elfogott ügynökeik elleni bünperek egész sora, hanem az a gondosság is, amellyel ügynökségüket saját pártunk soraiban építették az árulók klikkjéből. Erről tanúskodik az a dühödt kampány is, amelyet köztársaságunk ellen folytatnak. Ez figyelmesség nem véletlen. Gottwald elvtárs újévi beszédében hangsúlyozta, hogy mi, Csehszlovákia, a béketábor egyik előretolt állásán vagyunk és erről a tényről nem szabad soha, soha sem megfeledkezni. Ebből folyik az a következtetés, hogy állandóan fokoznunk kell éberségünket. Szlánszky és társai kártevő bandájának leleplezésével az imperialista reakció súlyos csapást szenvedett. Azonban nagyon könynyelmü dolog volna azt hinni, hogy az Imperialista ügynökség nem foga folytatni kísérleteit arra, hogy ügynökeit bevesse nálunk felforgató és kártevő tevékenység végzésére. Ellenkezőleg a tapasztalatok arra tanítanak bennünket, hogy minél feszültebb a nemzetközi helyzet, annál lázasabban készül új támadásokra a

z imperialista reakció. Ugyanolyan nyomatékkal, ahogy minden kommunistától, minden pártszervezettől megköveteljük hogy az éberségről ne csak beszél, jen, hanem azt a mindennapi munkában érvényesítse, óvakodnunk kell az általános bizalmatlanság terjesztésétől. Az éberséget nem szabad összetéveszteni a gyanúsítgatással, amely nagyon gyakran az osztályellenség provokációs fegyvere. Ez a feladat, amelyet uralnunk kell. Azonban, elvtársnök és elvtársak, a kapitalista kizsákmányoló rendszer halálos válságának időszakában élünk, abban az időszakban, amikor minden út a kommunizmushoz vezet. Az imperialista reakció megtízszerezi, megszázszorozza törekvését, hogy megmentse a rothadt kapitalizmust és imperializmust. Aki ismeri a munkásmozgalom történetét és azokat az aljas, utálatos módszereket, amelyekkel a burzsoázia a munkásmozgalom ellen harcol, aki levonja a tanulságot a Szovjetunió ég a népi demokratikus országok tapasztalataiból, az bizonyára megfelelt arra a kérdésre, hogyan volt lehetséges, hogy Szlánszky végrehajtotta az imperialisták akaratát, hogy az ö eszközük volt? Előttünk áll a kérdés, mi a teendőnk, hogy az imperialisták müve ne sikerüljön, hogy a Párt belsejé ben minden ellenséges tevékenységre való kísérletet csirájában elfojtsunk. A tapasztalat arra tanít bennünket, hogy Pártunkban az ellenséges ügynökség által okozott károkat csak rendszeres és szívós munkával lehet felszámolni. Gottwald elvtárs a mult évben a CsKP KB ülésezésein világosan felvázolta azokat a feladatokat, amelyek ezen a téren előttünk állanak. Városi konferenciánk hivatva van értékelni, hogyan teljesítik a pártszervezetek ezeket a feladatokat és hogyan kell folytatniok a munkát, hogy a lehető legjobban és legmélyebben elsajátítsák a párttevé kenység bolsevik módszereit és így uralják a szocializmus felépítésének feladatait: Mi a teendő? Folytonos és őszinte törekvéssel rajta kell lenni a Párt és összes szervei és szervezetei politikai és ideológiai színvonalának emelésén. A bolsevik párt egyik alappillére, amely meghatározza mint új lenini-sztálini típusú pártnak jellegét, az ideológiai kérdésekben való elvszerüság, az ellenséges nézetek és eszmék elleni könyörtelenség. Az ellenséges ügynökség pártunkban, — és ebben törvényfzerüséget kell látni, — egyben a kozmopolitizmus és a burzsoánacionalizmus ellenséges ideológiájának hordozója. Pártunk széleskörű harcot fejtett ki az ideológiai fronton, rámutatott a kozmopolita ideológia és a burzsoánacionalizmus látszólag ellentétes ideológiája közötti rokonságra. Pártunk rámutatott, hogy az amerikai imperialisták hogyan alkalmazzák a kozmopolitizmus ideológiáját hódító háborús terveik igazolására és hogyan használják fel mindenféle emigráns és hazatérő ügynökeiket. Egyszersmind a burzsoánacionalisztikus ideológia terjesztésével támaszt akarnak nyemi piszkos céljuknak ugyanezen imperializmus érdekében. A szocializmus felépítésének és a békéért folyó gigantikus küzdelemnek bonyodalmas feltételei között a Párt csak akkor győzi feladatait, •ha funkcionáriusai és tagjai uralni fogják a tudományok tudományát, a marxi-lenini elméletet, amely a kommunistákat politikai ismeretekkel fegyverzi fel és hatalmas fegyver a szocializmus felépítéséért folytatott harcban. Elvtársnők és elvtársaik, újra meg újra javítani kell a pártoktatásí év lefolyását és tovább is lényegesen emelni az egyétanulás színvonalát. Semmi esetre sem szabad megelégedni az elért eredményekkel és a tagok és fűnkcionáriusok ideológiai és politikai színvonalának állandó emelésében a pártmunka általános megjavításának egyik legfőbb eszközét kell látni. „Egyenesen axiómának kell elismerni, — mondja Sztálin elvtárs, — hogy minél magasabb állami köz igazgatásunk és pártmunkánk bármelyik ágazata dolgozóinak politikai színvonala és marxista-leninista öntudata, annál jobb és termékenyebb maga a munka, annál hatékonyabbak eredményei. ÉS fordítva, minél alacsonyabb a dolgozók politikai színvonala és marxista-leninista öntudata, annál valószínűbb, hogy hézagos és sikertelen a munka, annál valószínűbb, hogy maguk a dolgozók felületessé válnak, kicsinyes rutinosságra vetemednek, és annál valószínűbb, hogy elfajulnak. Biztonsággal ki lehet mondani, hogy ha összes munkaszakaink kádereit ideológiailag annyira fel tudnánk készíteni és politikailag megedzeni, hogy önállóan tájékozódjanak a belpolitikai és a nemzetközi helyzetben, ha teljesen érett marxistákat, leninistákat tudnánk belőlük csinálni, akik képesek lennének komoly hibák nélkül megoldani országunk vezetésének problémáit, akkor összes problémáink kilenctizedét teljes joggal tarthatnánk már megoldottnak." Meg kell tízszereznünk erőfeszítéseinket, az új, minden téren müveit, politikailag és szervezésileg fejlett szlovák emberért folytatott harcban, hogy tízszeresen megjavíthassuk a közügyek igazgatásának színvonalát, a pártpolitikai munka színvonalát és hogy meg tudjuk különböztetni a hibákat és fogyatékosságokat, a rendszerünk és a Párt iránt ellenséges irányzatú személyek, a szándékos kártevők tevékenységétől. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az új csupán csak a régi ellen folytatott szüntelen harcban születik. Az új szocialista emberért folytatott harc szívós és következetes harcot tételez fel a mult valamennyi előítélete és csökevénye ellen. És engedjék meg nekem, hogy nagyon őszintén megmondjam, hogy jóllehet a pártoktatási év Bratislavában viszonylag jó eredményeket mutat fel, a bratislavai szervezetnek az ideológiai fronton végzett tevékenységével nem lehetünk elégedettek. Elsősorban itt Bratislavában minden fajtájú főiskolák központjában kemény küzdelmet vívunk az új szocialista értelmiségért, itt van adva minden feltétel ahhoz, hogy összekapcsoljuk a tudományt a gyakorlattal, főiskoláinkat összekapcsoljuk az újítók és javítók mozgalmával, i.tt mindennek abban a törekvésben kell élnie és lélegeznie, hogy a marxi-lenini világnézet felvillanyozza az összes dolgozókat a szocializmus felépítésének terén a mindennapi győzelemért folytatott harcban. Ezért a bratislavai szervezet lássa komoly feladatát abban, hogy marxi-lenini ideológiáink győzelmesen hassa át a tudományos és kultürmunka minden szakaszát, hogy a társadalmi és természettudományok ismereteit, amelyeket az igazi és egyedül helyes marxi-lenini világnézet világít meg, népszerűsítsük a bratislavai nép széles körében. Továbbá ki kell fejleszteni szélesebb mértékben a tömegpolitikai munkát. Sztálin elvtárs arra tanít bennünket, hogy a gazdasági sikerek maguk és e sikerek tartóssága és szilárdsága a Párt sikereitől, a Párt szervező és politikai munkájától függenek, hogy e feltétel nélkül a gazdasági sikerek homokra épülnek. A CsKP KB azon ülésezése óta, amelyen Gottwald elvtárs követelte, hogy a Párt arccal a tömegek felé forduljon, sok minden jobbra változott. Azonban még távolról sem vagyunk ott, hogy minden pártszervezetnek valóban a legszélesebb körű kapcsolata lenne a tömegekkel, hogy a terv feladatainak teljesítésére vezetné és mozgósítaná őket, meggyőzné a tömegeket, bel- és külpolitikánk alapvető kérdéseiről, szocializmushoz és a világbéke megőrzéséhez vezető útunk helyességéről. Még nem kevés szervezet van itt, Bratislavában is, ahol az üzemi szervezet bizottságának nincs rendes kapcsolata saját tagságával sem, ahol a tömegpolitikai munkáról eddig csak vitatkoznak, ahol naponta reggel, délben és este az elvtársak ismételgetik Gottwald élvtárs jelszavát „Arccal a tömegek felé", de a valóságban a tömegektől el vannak szigetelödve. A tömegpolitikai munkának fontos eszköze a nyilvános gyűlések és a lakosokkal való beszélgetések rendezése és arra kell törekedni, hogy az eddiginél sokkal több nyilvános gyűlést és beszélgetést tartsanak. Pártunk tömegpolitikai munkájának azonban nem ez az egyedüli eszköze. A tömegmuiifcában való fordulat nyilvánuljon meg a mindennapi agitációban és propagandában, a dolgozók legszélesebb tömegeinek a szocializmus felépítése feladatainak telje., sítésére való mindennapi megnyerésében és mozgósításában. A fordulat a tömegpolitikai munkában nyilvánuljon msg abban, hogy a Párt minden tagja a kommunista igazság szívós apostolává válik, hogy minden kommunista a munkahelyén napról napra hirdesse szocializmushoz vezető útunk helyességét és győzzön meg erről minden dolgozó embert útpnk helyességéről az egész dolgozó nép érdekében. Sajnos, ez a kívánatos állapot még nem következett be. Ma még találtok olyan kommunistákat, akik nem vitatkoznak, akik a Párt irányvonalát nem védelmezik, és nem viszik keresztül. Találtok közöttünk olyanokat, akik azért nem járnak a tömegek közé, mert ők maguk nincsenek elegendően felkészülve arra, hog., a Párt politikáját megmagyarázzák és azért, mert ha úgynevezett népszerűtlen kérdések fordulnak elő, mondjuk az új rend a jegyrendszerben, vagy a karácsonyi segély, akkor a kommunista inkább hazaszalad a mamájához, feleségéhez, csak hogy ne kelljen megmagyaráznia a Párt politikáját, mert ez állítólag népszerűtlen dolog. A pártszervezet munkáját az üzemi, falusi dolgozók széleskörű ellenőrzése alá helyezni, ez a tömegpolitikai munka egyedül helyes módszere. Végezetül szükséges, hogy a pártszervezetek elsajátítsák azt a munkamódszert, amelyre az orosz bolsevikokat Sztálin elvtárs tanítja. Gyakran beszélünk a sztálini munkastílusról, de éppen nem gyakran érvényesítjük ezt a gyakorlatban. Ez azért is történik, mert némelyik elvtárs azt hiszi, hogy elég az új munkaformákról, a sztálini, vagy bolsevik munkastílusról beszélni, és nem kell ezt átgondolni, és ebből teijes komolysággal és következetességgel következtetéseket levonni saját munkánkra, megváltoztatni saját elavult munkastílusukat. Követeljük például, hogy a pártszerve> zetek ne helyettesítsék az állami, vagy gazdasági szerveket, mondjuk az üzem vezetőségét. Ez a követelmény azt jelenti-e, hogy az üzemi pártszervezeteknek nem kell törödniök a terv teljesítésével, vagy hogy ezért a mi felelősségünk kisebb, vagy hogy a p ártf un k c i onáriusok nak nem kel oly jól ismernlök a termelési kérdéseket? Ellenkezőleg! Az a pártszervezet, amely nem hatol az üzem kérdéseinek mélyéire, nem ére« teljes felelősséget a terv teljesítéséért, az üzem jó és állandóan jobb munkájáért, semmit sem értett meg az új munkamódszerekből. Továbbá figyelmeztetni kell az elvtársakat, hogy a sztálini munkastílus mindenekelőtt és elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a kommunisták, az összes kommunisták hogyan tudják megnyerni a legszélesebb tömegeket a Párt politikájának, hogyan tudják őket mozgósítani a Párt által kitűzött feladatok teljesítésére. Hogyan tudják a ROHon és CsISz-en keresztül bekapcsolni a nagy erőfeszítésbe a pártonkívüli dolgozók széles tömegeit, hogyan tudják naponta eleven politikai módszerrel megvalósítani a feladatok teljesítésének ellenőrzését. A kommunisták törekvéseinek ma a szocialista munkaverseny hatalma.? kifejlesztésére kell összpontosulniok. A szocialista munkaverseny fejlődik a bratislavai üzemekben, de nem maradhat észrevétlen az, hogy az összes tartalékok mozgósításának és a munkatermelékenység emelésének ez a bolsevik formája még mindig nem napi módszere a szocializmus felépítésének, hogy az új szocialista munkamódszerek és formák még nem érvényesülnek olyan mértékben, ahogy azt nagy feladataink a termelő erők kifejlesztésében, Szlovákia Iparosításában megkövetelik. A szocialista munka új formái és módszerei, amint arról a Párt és a kormány határozatai szólnak, az energetika, a gyapotipar, a kohászat, az állami traktorállomások feladataiban, az állattenyésztés emelésének és a lakosság élelmiszer ellátása biztosításának kérdésében, stb., sokkal láthatóbb eredményeket mutatnának, ha mélyebb és hathatósabb együttműködés volna a munkások, mesterek, ^Folytatás a 4. oldalon^