Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-17 / 116. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek ! - * ­A HUKO ÉPFTA® Bratisiiava, 1952 május 17, szombat V. évfolyam, 116. szám éfattanfcAa Irfraaj> aia&t teknoott doigratasik épftfcszéot fcemr tesäjesŕí&séa. a no vény a s A® utóbbi napok ködvflzfi esős SdS­járása rendkívüli módon elősegítette a növényzet rohamos fejlődését. A meleg esők hatására a gabonafélék erőteljes fejlődésnek indultak, a ka­pásnövények pedig, még azok is, amelyeket megkésve vetettek el, ki­keltek, gyorsan fejlődnek s a énkor, répa, a napraforgó, a kukorica és a többi kapásak már a kapa alá nőt­tek s éppen az esőzések következté­ben ápolásuk rendJrivfl sGiWJssg válí. Azonban a csapadék nemcsak a nS­vényzet fejlődését segítette elő, ha­nenj a gyomét is, Márpedig ha, idejé­ben nem kezdünk hozza a gyem irtá­sához, ha nem veEssSk fel a gyom el­leni harcot úgy, hogy azt a növényzet egész fejlfiflési ideje alatt eredmé­nyesen pusztítani tudjuk, akkor hiá­ba volf; az „aranyat érő" májusi eső­zés, a fejlődő növényzetet elnyomja a gyom, s a drága esapadékot is el­szívja előle a földből. Az elkövetke­zendő napok és hetek munkájától függ, hogy földjeinkről majd milyen termést takarítunk be. Ha sikeresen harcolunk a gyom eüea, ha minden növénynek a maga idejében megadjuk a sifikséges ápolási munkákat, akkor biztosítottul; a gazdag termí-st. Te­hát, hogy milyen termesSnk lesz, hogy mennyire tudjuk fokozni a föl­dek hektáronkénti hozamát, az nagy­mértékben az idejében és jói elvég­zett nővényápo"si munkáktól függ. A mezőgazdasági munkák nebe. zebbje, e munkák dandárja* a növény­ápolási munkákkal veszi kezdetét. Nemcsak azért, mert a gyomlálás, az egyelés és a kapálás sokkal több munkát ad és sokkal több emberi munkaerőt igényel, mint a vetés, ha­nem azért is, mert koratavasszal csak egy munka, a vetés állt parasztsá­gunk előtt, míg most, a növényápo­lássá! egybeesik a lucerna, majd a rétek kaszálása, a késő tavasziak ve. tés e és még később az aratás. A nö­vényápolási munkák tehát sokkal nagyobb felkészültséget, nagyobb tervszerűséget kívánnak meg, mint a vetés munkái s főleg idejében kell gondoskodni az ezekhez a munkákhoz szükséges munkaerőkről, hogy min. den növényápolási mutska elvégzését úgy tudjuk biztosítani, hogy az ne menjen az egyéb munkák rovására. Éppen a munkaerő biztosítása s nem utolsósorban a növényápolási munkák megszervezése terén még mindig sok a tennivaló. Habár a múlt év hibáin okulva sok szövetkezetben és állami birtokon rohamos javulás állt be ezen a téren, mégi s még tá­volról sem mondhatjuk azt, hogy ele­gendő munkaerőt biztosítottak ezekre a munkákra, sem pedig azt, hogy a tervszerű növényápolási munka biz­tosítva volna minden gazdaságban. Sokhelyütt még mindig a munkaerő­hiányra panaszkodnak; a munkák megszervezésére, a tervszerű munká­ra meg azt mondják, hogy majd min. díg azon dolgozunk, ami éppen a leg­sürgősebb. Hogy aztán ezeken a he­lyeken, hogyan oldják meg a kérdést, ha a kukoricát is kapálni kell, a ré­pát is egyelni kell és a lucernát is kaszálni kell, — azt már bizonyítot­ta a tapasztalat. Egyik munkát sem végzik el rendesen, mert a tervszerű munka helyett csak kapkodnak, min­den munkába belekapnak és egyikkel sem haladnak. A mult évben nem ®gy szövetkezetben súlyos károkat, ttjbb hcijen milliós károkat idézett elő a növényápolási munkák elhanya­golása, a tervszerűtlen és szervezet, len munka, az egyáltalán nem helyt­álló és nem indokolt munkaerőhiány. Sok szövetkezet tanult a múlt hibáin, a tagok megtanulták, hogyha a mun­kákat elhanyagolják, ezzel nemcsak népgazdaságunkat károsítják meg, hanem szövetkezetüket és saját ma­gokat is, mert liissen, ha gyenge a ter­més, akkor kevesebb a közös íiaszon. bíB VM36 részesedés ls. E tapasztalato­kon oknlva. szövetkezeteink többsé­gében az idén már felkészülten, szer­vezetten fogtak hozzá a növényápo­lási munkákhoz. A szövetkezetek tag­jai megfogadták Pártunk és kormá­nyunk útmutatását: a kapásngvénye. kei nemcsak az egyes munkacsopor­tok között osztották fel, hanem min­den egyes tag számára egész évi megművelésre kijelölték a megfelelő parcellát, amelyen a betakarításig minden mimkát köteles elvégezni s a munkák idejében való elvégzéséért, a termésért személyszerint felelés. En­nek a módszernek roppant nagy elő­nyei már most megmutatkoznak. A tavalyi évhez viszonyítva a növény­ápolási munkák sokkal jobbam halad­nak, sok ssüvetkezethen már befejez­ték a kukorica első kapálását és ki­egyelték a cukorrépát. A hidasj szövetkezet & múlt évben elrettentő példája volt a rossz gaz­dálkodásnak, a szervezetlen munká­nak és a sokat emlegetett munkaerő­hiánynak. A szervezetien és elhanya­golt munka súlyos károkat okozott a szövetkezetnek. Tavaly a szövetke­zet tagjai munkaerőhiánnyal indokol, ták a munkákban való elmaradásu­kat, de a saját zsebüket ért károso­dás arra tanította meg őket, hogy komolyabban utánanézzenek: hátha akad mégis munkaerő a szövetkeze­ten belfil. S ncincaak hogy akadt, de bőven van munkaerő. A gyerekek számára napközi otthont létesítettek s így az asszonyoknak lehetőséget ad­tak rá, hogy bekapcsolódjanak a szö­vetkezet munkáiba, s ma már 30—40 asszony dolgozik állandóan a szövet­kezet földjein. Tavaly a gyom lepte el a hidasiak kukoricáját, az idén fel­használva a szovjet tapasztalatokat, négyzetesen vetették el a kukoricát, s így annak ápolását a legkevesebb emberi munkaerővel biztosítani tud­ják. A növényápolási munkákban min­den óra késedelem súlyos, sokszor helyrehozhatatlan károkat okoz. A gyom szívósabb és gyorsabban fejlő­dik mint a kultúrnövényzet és ha nem pusztítjuk ki idejében, tönkrete­szi egész termésünket. Ha nem tart­jak állandóan porhanyóan a kukori­ca földjét, akkor elpárolog a drága csapadék és majd nyár idején, mikor a kukoricának a legnagyobb szüksé­ge lenne a nedvességre, földje már kiszáradt, cserepes lett és a kukorica elsárgul, gyenge termést ad. Ha nem ritkítják ki idejében a cukorrépát, akkor az felnyúlik, silány lesz, de silány lesz a termése is. Saját szánk­tól vonjuk el ezzel a nélkülözhetetlen cukrot. A kedvező esős időjárás min­den feltételét megteremtette a bő ter­mésnek. Dolgozó parasztságunk szor­galmán, jó munkáján múlik, hogy ezeket a kedvező feltételeket kihasz­nálva az Idejében és szakszerűen el­végzett növényápolási munkákkal biztosítsák és növeljék a föld termé. ti Akció Bizottsaga Élésénél •agyjelentőségű ülése A Nemzet Arcvonal Központi Akció Bizottsága bővített elnökségének brünni ülésén az ülés délelőtti részé­ben a vita folyamán, gazdasági- és közéletünk számos kiváló egyénisége, kitüntetett dolgozóink szólaltak fel. Többek között Jindrich Scerba kar­vini bányász, Bohumír Szládek klad­nói hengerész, Sztaniszlav Sefrle EFSz elnök, Imrich Felső, az apátfalusi Po­lana textilüzem élmimkása, dr. Leo­pold Holcsík, a brünni kerületi egész­ségügyi központ orvosa, Marek Szmi­da erdő- és faipari miniszter és má­sok. Az ülés délutáni részében a vita so­rán, amelyet František Kubacs, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, a Szlovák Nemzeti Arcvonal Akció Bi­zottságának főtitkára vezetett, szó­lásra emelkedtek: Jozef Kotyátko, köztársasági érdemrenddel kitüntetett kladnói bányász, dr. Hromádka, a Komenský evangélikus hittudományi fakultás dékánja, ing. Jozef Krejcsi, a chomutovi hengermüvek főmérnö­ke, a Munkaérdemrend viselője, Ju­lius Bránik megbízott, a Szlovák Tervhivatal elnöke, František Balas, köztársasági érdemrenddel kitünte­tett mozdonyvezető és mások. A magasszínvonalú vitában vissza­tükröződtek népünk hatalmas aikotó sikerei. Különösen kitűntek legjobb dolgozónőinknek felszólalásai, ame­lyek arrjl tanúskodtak, hogy a nők a férfiak oldalán iparunk ós Egységes Földműves Szövetkezeteink és egész gazdasági életünk építésének méltó résztvevői. A felszólalók beszédéből dolgozó népünknek, Klement, Gottwald, köz­társasági elnökhöz, a Csehszlovákiai Kommunista Párthoz, Köztársasá­gunk kormányához és minden dolgo­zó tanítójához, Sztálin generalisszi­muszhoz való mély ragaszkodása és szeretete áj-aöt ki. A vita résztvevői élénken reagáltak Antonin Zápotocky kormányelnök beszédére és Idfejeztók szilárd eltö­kéltségüket, hogy elhárítnak az útból minden akadályt, amely fékezné a szocializmus felépítéséhez vezető gyors utunkat. A vitát Gusztáv Kiment, nehéz­gépiparügyi miniszter értékelte és zárta be. A vita befejező részében Oldrich Lukes, & brünni Állami Színház tag­ja, felolvasta az ülés résztvevőinek Klement Gottwald elvtárshoz inté­zett levelét, melyet azok állva hall­gattak Végig. 2 it3»ÖBKS tsiaa bivftett eiüiisegéiie „KLEMENT GOTTWALD, a Csehszlovák Köztársaság elnöke, PRÄGA—VAK. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÜR, fogadja a csehek és szlovákok Nemzeti Arcvonala Központi Akció Bizottsága bővített elnöksége brünni május 15-i ülésének résztvevőitől mély odaadásunk nyilvánítását. A csehek és szlovákok megújhodott Nemzeti Arcvonala összes rétegeinek képviselői, valamint a legjobb ipari és mezőgazdasági dolgozók, akik a tárgyaláson résztvettek, Ismét iga­zolták annak az útaiak a helyességét, amelyen biztonságban vezeti váro­saink és falvaink dolgozóit a boldog szocialista jövő felé. A dolgozók ünnepének és Csehszlo­vákia szovjet hadsereg által való fel­szabadítása hetedik évfordulójának idei hatalmas ünnepségei világosan megmutatták, hogy a dolgozó nép egysége a közös építő igyekezetben jelentősen tovább erősödött és még jobban elmélyült népünk Szovjetunió iránti barátsága és szeretete r s hogy tovább növekedik dolgozóink öntuda­tos ereje a világbékéért folyó liarc­bajo. Napról-napra növekszik népünk ellenállása a nyngatj Imperialisták koreai háborús gaztettei és új világ­háború előidézésére irányuló szándé­kaili ellen. Dolgozó népünk elszánta magát hazánk védelmére bármilyen ellenséges támadás eSíen és Ipari és mezőgazdasági építéisébeai elért sike­reit fokozza és rendszeresen növeli országa gazdasági és véderejét. A párt- és kormányhatározatok és az Ön boka tanácsai szerint dolgo­zóink az ötéves terv teljesítésében munkateljesítményeik megjavítására törekednek, elsősorban a szénbányá­szatban, az építészetben, a gépipar­ban, az egységes földműves szövet­kezetekben és tuz álíaini birtokokon. A hiányosságok kiküszöbölésére azonban még nem követtek cl min­dent, nem használták ki még az ösz­szes lehetőségeket és nem alkalmaz­ták még következetesen a szovjet nép gazdag tapasztalatait az ország szo­cialista építkezésében. A csehek és szlovákok megújhodott Nemzeti Arcvonala azért a Csehszlová­kiai Kommunista Párt vezetésével még hathatósabban fogj a mozgósíta­ni dolgozóinkat az akadályok leküz­désére és a szovjet nép fényes példá­ja nyomán merész építő terveink ön­tudatos teljesítésére ás túlszárnyalá­sára. Győztesen vertük vissza a hazai és a külföldi reakció minden gaz kísér­letét, amely a kapitalizmus orszá­gunkban való megújítására irányult. Az ellenséges ügynökök leleplezésé­vel és ártalmatlanná tételével, kezdve az áruló Zenkltfil, Maiertől, Lettrieh­tői, Srámektől és társaiktól 1913 feb­ruárjában egészen Saláa&zky, Šver­mova, Síing, Cleanentís és társaik csalárd bandájáig létrejött araiak a további előfeltétele, hogy dolgozó népünk szilárd egységbea, a munkás­osztály vezetésével a szocialista épí­tésben gyor s iramban döntő sikere­ket érjen el. Nincs erő, amely képes lenne megakadályozni a szocializmus győzelmét drága hazánkban. Kötelezzük magunkat Köztársasági Elnök úr, hogy mktdent elkövetünk, hogy még jobban megszilárduljon a csehek és szlovákok megújhodott Nemzeti Arcvonalába tömörült dol­gozó népünk építő, harcos egysége Csehszlovákiai Kommunista Pártenk­kal az élén és az Ön vezetésével. Min­dent elkövetünk, hogy tovább erősöd­jön és szilárduljon dolgozó népünk szolidaritása a hatalmas világbť-ketá­borral, hogy még jobban elmélyüljön és megszilárduljon a Szovjetunióval való barátságunk és szövetséggnk, amely a haladás, a demokrácia, a szocializmus és a tartós béke egész világon való győzelmének szilárd biz­tosítéka. Éljen Csehszlovákia dolgozó népé­nek egysége a szocializmusért és a tartós bSkéért folytatott harcban! Éljen felszabadítónkkal, a Szovjet, unióval való felbonthatatlan barát­ságunk; Éljen a nagy Sztálin!" mi liipns mm Bszotsssga mmm elRokssssnsk ulmm Jozef Nepomucky, földművelésügyi miniszter értékelte mezőgazdasá­gunk a Nemzeti Arcvonal Központi Akoió Bizottságának utolsó ülése óta elért eredményeit és hangsúlyozta a munkálatok jó végrehajtásának és szervezési biztosításának jelentősé­gét főleg a tavaszi munkálatok első részének befejezésében. Be kell ültet­ni a burgonya területek utolsó da­rabjait is azokban a kerületekben és járásokban, ahol ezt még nem tették meg, elő kell készíteni a kapásnövé­nyek jó és korai megművelését, főleg a cukorrépáét és fel kell készülni a szénakaszálásra. A kedvező természeti feltételek következtében mutatkozó gazdag ter­més — mondotta — nagy feladatok elé állit bennünket, nemcsak az ara­tás megszervezésében, hanem a csép­lés korai megvalósításában és főleg az állami beszolgáltatások elraktáro­zásában és teljesítésében. Az állattenyésztés szakaszán is mondhatjuk, hogy vannak kezdeti si­kereink, amelyek abban tükröződnek, hogy a szarvasmarhák és sertések el­választása igen jó, azonban fokozni kell a hasznosságot. Heiyesen mon­dotta a kormámyelnök elvtárs, hogy a súlypont itt az EFSz-eken van. A súlypont azonban állami birtokaink minden gazdaságán és a gépállomá­sokon is fekszik, amelyek az újjá­szervezésükről sziló Párt- és kor­mányhatározat után új szervezeti jel­leget öltenek ég a szocializmus falun való fejlődésének még jobb lendítő karjává, eszközévé válnak. Sikereink központja azonban falvaink minden becsületes kis- és kazépparaszt.|ának házacskájában is rejlik. Meg kell nyerni minden középpa­rasztot, küzdelmet kell érte folytat, ni a falusi gazdagokkal, hogy bizto­sítani tudiuk Egységes Földműves Szövetkezeteink megszilárdítását és magasabb termelési formákra /aló áttérését, hogy valóra váltsuk a szo­cializmus falun való žpitéss további útjának elegyengetését, új egységes földműves szövetkezetek alapításával. ŕ

Next

/
Thumbnails
Contents