Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-09 / 109. szám, péntek

ft C S E HSZLOVÁKI Al MAGYAR DO LGOZfl KLAPJ Bratislava, 1952 május 9, péntek 2 Kčs V. évfolyam, 109. szám A GYŐZELEM HARCOS ÜNNEPÉRE Hét éwel ezelőtt a hitleri Németország és az imperialista Japán pozdorjává zúzásával győzelemie vitte a proletár nemzetköziség vörös zászlaját a Szovjet hadsereg, a szovjet katona. Hét évvel ezelőtt, 1945 májusában, a zseniális sztáiini csapások után, a náci haderő teljes szétmoržsolásával és Berlin elfoglalásával, majd néhány hjnrppal később a Mikádó erőinek legyőzésével végetárt a második világháború, amely a világ dolgozóira töméntelen szenvedést hozott, de amelynek lefolyása és kimenetele napnál világosabban megmutatta, hogy a földteke felszabadult egyhatoda hatalmas, legyőzhetetlen erőt jelent, amelyen megtörik az imperializmus minden kalózkísérlete. Nagy utat tettek meg a szovjet hősök Moszkva és Sztálingrád alól, hogy elhozzák Európa népeinek a szabadrágot, függetlenséget, a békés nyugodt építés lehetőségeit. Sok vért hullatott a szovjet katona hazánk felszabadításáért is. Ezért tekintenek népeink a Szovjetunió felé oly mélységes hálával és szeretettel, ezért tamilnak dolgozóink oly határtalan lelkesedéssel a Szovjetunió ta pasztalaiáiból é

s ezért nézünk valamennyien olyan mérhetetlen bizalommal békénk sziklasziláí-d őrére. Dolgozjink jól tudják, hogy mit jelentett és mit jelent számunkra az, hogy Keletről jött a felszabadító, hisz látják azt, hogy a nyugati országok dolgozói számára az amerikai katonák lépte nyomát csak nyomor, munkanélküliség, igábavonís követte, hogy a nyugati országok elveszítették függetlenségüket, nemzeti szuverenitásukat és jelentéktelen, lakájországokká váltak. Ezzel szemben a Szovjet hadsereg a népi demokráciák országainak felszabadításával segítséget nyújtott, hogy leszámoljunk az áruló burzsoáziával, annak korhadt rendszerével, hogy kitárjuk a kapukat a ;-zocializrau

s felé, hogy kialakítsuk és állandóan szilárdítsuk a proletariátus diktatúráját. Az imperialista erők feletti győzelem lehetővé tette, hogy az államok egész sora kiugorjon a tőke hatalmi láncolatából és a Szovjetunió oldalára állva, új alapokon, a '.izsákmányolástól mentes rendszer építése alapján, erősítse meg az új világ arcvonalát. Országunkban, Kommunista Pártunk és szeretett Klement Gottwald elvtársunk biztos vezetésével dolgozóink lelkes munkával láttak neki, hogy felépítsék azt, amit tönkretett a háború vihara, hogy eltávolítsák minden romját, üszkét. A rekonštrukcii időszaka kemény harcot jelentett egyben a politikai fronton is. Külpolitikai viszonylatban nem sokkal a háború befejezése után nyilvánvaló lett, hogy az imperializmus vezérkara, a monopoltőke urai és csahosai 3j vérontr«t szeretnének, — amely mindig hasznot jelentett számukra, — új hódító háborút a Szovjetúnió és a szabad országok ellen. Természetes, hogy a hazai reakció azonnal hűséges jzekértolojukká vált és minden igyekezetével azon volt, hogy meghiúsítsa az országépitő tervek keresztülvitelét, hogy újra visszavesse népeinket a kapitalista múlt bűzös csatornájába. A reakció eller.i harcban is a Szovjetunióra támaszkodtunk, amely mindig kész segítőként állt oldalunkon, hogy megálljuk a sarat, hogy megakadályozzuk az ellenség aknamunkáját, hogy kitaszítsuk a történelem szemétdombjára. Csak ez a segítség tette lehetővé erőnk állandó növekedését, hatalmunk szilárdulás'S.t oly mértékben, hogy 1948 februárjában leszámoltunk a reakcióval és lehetetlenné tettüK számára, hogy bels", erőkkel megvalósíthassa a tőkés uralom visszaállítását. Csak ez az önzetlen segítség tette népeink számára lehetővé, hogv lényegében sikeresen fejeztük b

e a kétéves tervet és megkezdhettük a szocializmus gyorsabb ütemű épít 5sét, az országváltoztató gottwaldi ötéves terv feladatai teljesítésével. A februári politikai sikert újabb gazdasági eredményekkel erősítettük meg, tetőztük be. A Csehszlovákiai Kommunista Párt 1949 májusában megtartott, kongresszusán elhangzott tíz gottwaldi pont jelölte ki számunkra épitő munkánk vonalát. Nagy célokat tűztünk ki és azt mondhatjuk, hogy sok akadály é3 nehézség ellenére, állandó harcot vívva a kártevőkkel, imperialista bérencekkel, szabotörökkel és az ellenséges ideológiák hordozóival, állandó küzdelemben a pártunkba beférkőzött kémek és árulók ellen, — szülő kommunista pártunk vezetésével helyes úton haladunk. Csak néhány példa ennek igazolására. Iparunk gigászi léptekkel fejlődik. Termelése kétharmaddal nagyobb, mint a kapitalista Csehszlovákiáé volt 1937-ben. Szlovákia ipari termelése három és félszerese az 1937. évinek. Szlovákiában csak az 1952. évi növekedés ugyanannyi lesz, mint az egész 1937. évi szlovákiai ipari termelés. A nehézipar ugyan* akkor 1952-ben 6 és félszerese lesz a háború előtti szlovákiai nehéziparnak. 39 új üzem kezdi meg működését ez évben Szlovákiában és 50 üzemben jelentős mértékű új építkezést valósítottunk meg, és valósítunk meg, amelyek kiszélesítik ezeknek az üzemeknek termelési térfogatát. Épülnek a szocializmus nagy müvei. Működik és tovább épül a szocialista Kuncsioe, nő a HL KÓ óriá?i építkezése és a hasonló — valamikor délibábnak tűnő — hatalmas méretű, boldog szocialista jövőnk felé mutató építkezéseinek egész sora. De hisz csak kőiül kell nézni. Egész országunk egy nagy építkezés. Egész országunk lázas munkalelkesedésben izzik. A kapitalizmus még fénykorában sem ismert ilyen ütemet, ilyen méreteket, ilyen lelkesedést. Üj ércbányákat nyitunk, kaucsukot és alumíniumot, plasztikus anyagokat gyártunk. Óriási gépi berendezéseket készítünk. A micsurini módszerek segítségével földjeinken új termékek nőnek. Szocialista városokat és falvakat építünk. Fejlődő szövetkezeteink megváltoztatják a vidék arculatát. És ezzel párhuzamosan állandóan fokozódik dolgozóink életszínvonala. Még sohasem jártak utcáinkon olyan jólöltözött emberek, mint ma. Sohasem dolgozhatott az ember olyan biztos tudattal abban, hogy jelene és jövője biztosítva van, mint ma. Sohasem kerültek olyan jj falatok a dolgozók asztalára, mint ma Sohasem tanulhattak és fejlődhettek az emberek, a dolgozók úgy, mint ma. Épül az ország és magunknak épít jük. Épül az ország, és hogy épülhet, ezt a szovjet embereknek köszönhetjük. Az ő segítségükkel egységesen I vesszük ki részünket Hz építésből, i cseh és szlovák testvéreink oldalán mi, magyar dolgozók is, mert tudjuk, hogy hazánkat erősítjük, jövőnket formáljuk. Tudja ezt a HUKO építő munkása, és a komáromi hajógyár hegesztője, a rozsnyói vájár és a füleki Kovosmalt öntője. Tudja ezt a tőrei, szeli s a többi délvidéki élharcos szövetkezet öntudatos parasztja, tudja ezt állami birtokaink és gépállomásaink dolgozója, és tudja ezt értelmiségünk is. Ezt az országot valamennyi dolgozójának karja erősíti abban a tudatban, hogy Kommunista Pártunk vezetésével a nagy Szovjetunió oldalán dolgozva, harcolva, a legszebbet és légértékesebbet védjük: a békét, a boldog emberi életet. Az új élet építésénél azonban valamennyi dolgozónk tisztában van azzal, hogy milyen veszélyt jelent szabadságunkra, függetlenségünkre és jövőnkre az imperializmus őrülete, a háborús uszítók tervei, akik profitsóvárgá3ukban felhasználják a legembertelenebb, legvandálabb eszközöket is. Látjuk ezt a koreai háború lefolyásában, ahol az amerikai támadók baktérium- és vegyi fegyvereket használnak a védtelen lakosság ellen, látjuk ezt a kapitalista országok uralkodó köreinek agresszív, népeit lenes, fasiszta politikáján. Ezért kell felkészülten állnunk. Vannak még, akik felteszik a kérdést: — Hogyan egyeztethető össze békepolitikánk a fegyverek gyártásával, minek kell a békéért harcolni, ha a béke tábora oly erős? Határozott választ kell adni erre. Az állam védelme nemcsak munkát követe! meg, hanem fegyvereket, erős hadsereget is, A mi néphadseregünk a béke védelmének hadserege, nc

m úgy mint az imperialisták zsoldosai. És népünk katonáinak kiváló minőségű fegyvereket gyárt. Ami pedig a kérdés másik részét illeti, vívmányainkat biztosítani is kell, ez pedig állandó harc, munka kérdése, — ezért nem várhatunk ölhetett kezekkel. Egész nyíltan megmondjuk, hogy ellenségei' vagyunk a pacifizmusnak, amely a támadásra csak nyomorúságos behódolással tud válaszolni. Megismertük az új élet ízét, hét éve szabadon építhetjük boldogságunkat, tudjuk, hogy milyen határtalan hálával tartózunk a szovjet népnek és nagy vezérének, Sztálin elvtársnak, tudjuk, hogy a mi rendszerünk öszszehasonlíthatatlanul jobb, mint a múlt, leigázó, kizsákmányoló rendszerei voltak, látjuk a kibontakozó, nagyszerű távlatokat szocializmus felé vezető utunkon. És ezért dolgozunk még nagyobb lelkesedéssel, ezért erősítjük állandóan néphadseregünket. A győzelem napjának óriási díszszemléi is azt bizonyítják, hogy vívmányaink védelmi posztján legyőzhetetlen erő áll — néphadseregünk — munkásosztályunk fegyveres ökle. Nagy utat tettünk meg 1945 május 9-e óta. Nagy és dicső utat. És felszabadításunk hetedik évfordulója alkalmából mindannyiunk szeme és szive határtalan szeretettel fordul barátunk, támaszunk és harcostársunk, a legyőzhetetlen Szovjetunió és nagy tanítómesterünk, Sztálin elvtárs felé, mert nekik köszönhetjük mindenünk, ami van és ami lesz mert a Sztálin vezette Szovjetunió oldalán, a béke hatalmas táborában, Kommunista Pártunk vezetésével biztosan haladhatunk' a még virágzó holnapok felé. Részlet Milan Lajčiak „ Ének a nagy barátságról" című versciklusából. Most nektek írok, drága kortársaim az emberi mélyből hol aranydús föld hever, hogy megmerítsem én ott a tiszta érzés kelyhét s gyűlöletünket a láva nyelje el — Szeressük a nagy sztálini földet hol az ember nyíló bokorként a munka csillagával karjával védi a békét! Most nektek írók, drága kortársaim, én, a költő — Gottwald pártjának katonája a kék magosból meddig szemünk elér, hogy megjelöljem mit tervez e kor • vágya — Szeressük a nagy sztálini földet hol a terv tetté ér, s utat mutat az emberiségnek a bölcs bolsevik tenyér! Most nektek írok drága kortársaim, kommunista 'égy, vagy pártonkívüli, akik Decsíntől a szőke Tiszáig a jövendő kapuit tárjátok ki. — Most nektek írok, drága kortársaim, akik felzárkóztok a hétköznapokhoz boldog, büszke élmunkások s élmunkásnök sorai. Nektek, ikik traktorokká íazdáikodt;,. Szeressük a nagy sztálini földel s oldalán formáljuk a világot, nöjjön, virágozzék köztársaságunk s érjen uieg dicső korszakot. Most nektek írok, drága kortársaim, akik felszántva a határmesgyéket a termőföldet csillagos magasan a középkor gátjai fölé\meltétek — Ezt drága kortársaim, ne! 1 ' ' ím, hadseregünknek, ara"' >ész a katonáknak, kik híven örrik gazdag szüretünk dús termését. Szeressük a nagy sztálini földet puskát fogjon biztos tenyér s nézzenek bátor szemek a nyugati határ felé. Most nektek írok, drága kortársaim, akik szereitek és akiket szeretnek, akik szemetekben lágy álmot hord tok és ifjúságot rejt tenyeretek. Most nektek írok, drága kortársaim, kis iskolás fiúk és lányok kik jól tanultok könyveitekből és derék elvtársak lettetek. — Szeressük a nagy sztálini földet, legyetek mind példás úttörők, és kezeljétek biztosan a kormányt és az evezőt. Most x nektek írok, drága kortársaim gyárak és bányák ifjai földműves ifjak, kenyerünk őrei halljátok a dalt, lit zensm->k aiknlm. jzeressfik a nagy sztálini tőidet, hol az ember nyíló bokorként a munka csillagával őrködik a békén! Fordítottal Gály Olga. Szétüssük a aaqij sztálini földel Világ proletárjai egyesüljete

k!