Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-07 / 107. szám, szerda

1952 május 7 uJSZftf A csehek és szlovákok testvéri együttműködése a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságban A népi demokratikus rendszer megteremtése a győzelmes szovjet hadsereg által felszabadított cseh­szlovák köztársaságban a teljes egyenjogúság elvére épült új kap­csolatokat hozott létre a csehek és szlovákok között. Nagy vívmánya ez a népi demokratikus rendszernek, újabb példa arra, miként oldja meg a munkásosztály a Kommunista Párt vezetésével a nemzetiségi kér­dést úgy, hogy szavad életet és egyenjogúságot biztosít minden nemzetiség számára. Az egész történelmi fejlődés igen kedvező feltételeket teremtett a cse­hek és szlovákok közös államának megalakítására. Szlovákiába már a cseh husziták bevitték a mindenható katolikus hierarchia és a feudális kizsákmá­nyolás és elnyomás ellen fölkelést hirdető merész eszméket. A szlovák nép újjászületése ideológiailag szo. rosan összefügg a Csehország meg­újhodásáért vívott mozgalommal. A haladó eszmék a magárahagy ott és elnyomott Szlovákiába később is elsősorban Csehországból szivárog­tak be. Cseh munkások segítették tevékenyen a szlovákiai szociálde­mokrata munkásmozgalom kifejlő­dését. Rendkívül élénk volt a cse­hek és szlovákok közti kulturális kapcsolat is. Voltaképpen el sem le­hetett választani egymástól a cse­hek és szlovákok kulturális életét. A szlovákok e'szánt kitartással har coltak nemzeti létükért és úgy te­kintettek a cseh népre, mint leg­közelebbi rokonukra, természetes szövetségesükre és barátjukra. A •'nemzeti szabadságért vívott közös harc egyre közelebb hozta egymás­hoz a két népet, amely kultúrájában és nyelvében már eddig is közel állt egymáshoz. Ámde az Osztrák-Magyar Monar­chia romjasm- keletkezett Csehszlo­vák Köztársaságban nem olyan ren­det valósítottak meg, aminőt a dol­gozók akartak és amelyért a Nagy Októberi Szocialista Forradalom fel­szabadító eszméitől lelkesítve har­coltak. A nyugati országok imperia­listái gondoskodtak erről: Masaryk­ban és Benes'ben, a cseh burzsoázia képviselőinek szemé'yében, valamint a szociáldemokraták jobb szárnyá­nak vezetőiben hűséges szolgákra és segítőtársakra találtak. A demo­kráciáról és a humanizmusról szóló hangzatos frázisok lep'e alatt gumi­bot, börtön és csendőrszurony segít­ségével meghonosították a társadal­mi és nemzeti elnyomás burzsoá rendszerét. A külföldi és a cseh fi­nánctöke képviselői elfoglalták a döntő pozíciókat a Csehszlovák Köz­társaságban, az elmaradott agrár Szlovákia pedig különösen kedvelt vadászterület volt a meggazdago­dásra és kizsákmányolásra. Az amúgyis fejletlen szlovák ipar nagy részét elsorvasztották, a mun­kások ezreit megfosztották munká­juktól és keresetüktől. Szlovákia visszatartásának politikája volt ez: elmaradott agrár vidék színvonalán tartották az országot. Ideológusaik és politikai ügynökeik az egységes ,.csehsz"ovák nemzet" elméletét hir­dették, ezzel igyekeztek kendőzni a szlovákok nemzeti és társadalmi el­nyomásának tényét. Csehszlovákia egész dolgozó népének kíméletlen kizsákmányo'ását. A szlovák burzsoázia jelentfis ré­sze reakciós, csehellenes, szeparatis­ta mozgalmat szervezett s ebben a szlovák nép esküdt ellenségeire, Ma­gyarország és Lengyelország feudá­lis-fasiszta köreire támaszkodott, majd Később a német náok szolgá­latába szegődött. A nemzeti elnyo­más politikája gyengítette a Köztár­saság egységét és összetartását a német fasiszta agresszió idején; fő tényező volt, amely meg. könnyítette a hitlerista ügy­nököknek a Köztársaság szét­bomlasztására irányuló munkáját. Ily módon a csehek és szlovákok vi­szonyának fejlődése a München előt­ti Csehszlovákiában a burzsoá-na­cionalista politika csúfos kudarcával végződött. Ámde már ebben az időszakban kezdett kialakulni Csehszlovákia munkásosztályának törhetetlen test­VILIAM SIROKY, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai titkárságának tagja, Szlovákia Kommunista Pártjának elnöke véri egysége. Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának vezetésével és zász­laja alatt a dolgozók széles rétegei megtalálták a közös harci utat a közös kizsákmányolás ellen. Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának és vezérének, Klement Gottwald elv­társnak vezetésével megalakult a Köztársaság össze s hazafias erőinek antifasiszta frontja, miközben a két nép burzsoáziája továbbra is foly­tatta a népek egymásrauszításának politikáját. A Csehszlovák Köztársa­ság szétzúzása után ez az egység te­remtette meg a közös talajt a cse­hek és szlovákok harcában a német fasiszta megszállók és lakájaik el­len. Benes és klikkje, miután München­ben szégyenletesen meghódolt a né­met fasizmus és a nyugati imperia­listák előtt, tovább folytatta a ose­hek és szlovákok egymásrauszításá­nak politikáját és makacsul vonako­dott elismerni a szlovák népnek a nemzeti létre való elemi jogát. De az a harc, amelyet Csehszlovákia né­pei a német fasiszta iga alól való felszabadulásért és a Csehszlovák Köztársaság újjászületéséért vívtak, egészen más körülmények közt folyt le, mint 1918-ban, a Csehszlovák Köztársaság megalakítása idején. A nemzeti-felszabadító harcban a fő­szerepet a Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja vezette munkásosztály ját­szotta és nem a burzsoázia, amely már a csehek és szlovákok nemzeti felszabadulásának első szakaszában nyakig süppedt a nemzetárulás és az idegen, imperialista érdekek szolgá­latának hínárjába. Csehszlovákia né­pei most nem voltak kiszolgáltatva a Nyugati imperialisták kénye-kedvé­re, mint 1918-ban, mert a Szovjet Hadsereg, a népek békéjének és sza­badságának őre felszabadította őket. II. A Szovjetunió hatalmas segítségé^ re támaszkodva sikerrel visszavertük és ma ig visszaverhetjük az imperia­listák mindennemű olyan kísérletét, hogy beavatkozzanak belső ügyeink­be. 1 Ennélfogva a csehek és szlovákok kölcsönös kapcsolatainak a felszaba­dult Csehszlovákiában való helvrnál­litására már a háború alatt felvehet­tünk olyan programmot, amely nem a burzsoá áldemokrácia, a soviniz­mus és az imperializmus elméletéből indul ki, hanem a proletár interna­cionalizmus elvén a nemzetiségi kérdésre vonatkozó zseniális lenini­sztálini tanításon alapszik Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának javas­latára a csehek és a szlovákok nem­zeti frontjának programmjába fel­vettük azt a követelést, hogy a fel­szabadult Csehszlovák Köztársaság­ban a cseh é3 szlovák népet teljes egyenjogúság illeti meg. A kosicei kormányprogramm kimondta a cse­hek és a szlovákok egyenjogú, tes­véri együttélését közös államunk­ban. E programm elfogadása törté­nelmi fordulatot jelentett a két nép kölcsönös viszonyában, új korszakot nyitott meg: a két nép őszinte ba­rátságának, egyre mélyülő és szoro­sabbá váló együttműködésének kor­szakát. Ezeknek az elveknek a győzelmé­ért természetesen még harcolni kel­lett. A burzsoá reakció abbeli törek­vésében, hogy a népi demokrácia el­veit aláássa és az ország fejlődését visszafordítsa a kapitalizmus felé, nemzetiségi viszályt szított, gyűlö­letre bujtogatott. A szlovák naciona­lista szeparatisták e tekintetben a cseh soviniszták malmára hajtották a vizet. Ezeket a reakciós mesterkedé­seket olyan burzsoá nacionalisták tá­mogatták, mint Husák, Novomesky és Clementis, akik befészkelték ma­gukat Szlovákia Kommunista Párt­jának vezetőségébe, s akiket később mint a nyugati imperialisták ügynö­keit leleplezték. Az 1948. februári események egyszersmindenkorra meghiúsították az imperialisták re­ményét, hogy 1938-hoz hasonlóan Szlovákiát újra eszközül használhat­ják fel a köztársaság szétzúzására. A cseh és szlovák munkások és dol­gozó parasztok egységes, közös meg­mozdulása a történelem szemétdomb­jára vetette az árulók és szélhámo­sok, centralisták és szeparatisták egész gyülevész hadát és biztosította Csehszlovákia népeinek a szocializ­mushoz vezető útját. A népi demok­ratikus Csehszlovákia új alkotmánya szilárdan megerősítette a cseh és szlovák nép egyenjogúságát. De nem érhettük be a szlovák nép egyenjogúságának formális biztosí­tásával. Sztálin elvtárs azt tanítja: „Elengedhetetlen, hogy a fejlettebb nemzetek győztes proletariátus se­gítséget, igazi és huzamos segítséget nyújtson az elmaradt nemzetek dol­gozó tömegeinek kulturális és gaz­dasági fejlődésükben, hogy segítse őket magasabb fejlődési fokra emel­kedésükben, segítse őket az előreha­ladott nemzetek utóiérésében." E sztálini tanításhoz híven Szlová­kia iparosíiásp a Csehszlovák Köz­társaság szocialista építésének egyik fő feladata lett. III. Az 1949—53. évi ötéves terv alap­ján Szlovákia iparosításának üteme évről-évre fokozódik. Az ipari ter­melés részesedése Szlovákia egész termelésében már eléri a 66 százalé­kot. A szlovák ipar építésének ará­nyait mutatja az a körülmény is, hogy az ipari termelés már 3.5.szer akkora, mint amennyi Szlovákia iparának termelése 1937-ben volt, s hogy az ipari termelés 1952. évi nö­vekedése egyma'gában felér majd Szlovákia egész 1937. évi ipari ter­melésével. Még gyorsabban fejlődik a nehézipar, Szlovákia gazdasági fej lôdéäének fő láncszeme; 1952-ben 6.5­szer akkora lesz, mint a háború előtt volt. Az idén építő iparunk 39 új üze met és a már működő gyárakban 50 nagyobb létesítményt ad át rendel­tetésének. Ez a gyors fejlődés csak a Szovjetunió széleskörű és önzetlen támogatásával és a cseh munkásosz­tály állandó, egyre jelentősebb segít­ségével vált lehetővé. Mlr az iparosítás első éveiben tel­jesen megszűnt a munkanélküliség, a szlovák dolgozók egykori réme, a kapitalista Csehszlovákiában. Évről­évre emelkedik a szlovák nép jóléte. A lakosság számának természeter növekedése csak a múlt évben két szer akkora volt, mint 1937-ben. Az iparban dolgozók száma másfélsze­resére emelkedett és évről-évre ro­hamosan emelkedik. Ehhez hasonló­an nő a népgazdaság egyes ágaiban dplgozók száma Is. Jóformán nincs olyan gazdasági ág, ahol ne érezné­nek nagy szükséget a legkülönfélébb képzettségű szakmunkásokban. Kü­lönösen nagy ez a szükséglet a ne­héziparban, amely részér e most ké­szítik elő a magasképzettségü szak­emberek tízezereit. A szlovák falu képe is a félismer­tetlenségig megváltózott. A szlovák falut ma a mezőgazdasági gépek ha­talmas és egyre növekvő állománya, az egységes mezőgazdasági szövet­kezetek és az állami gazdaságok, az agrotechnika és állattenyésztés rend­szabályainak meghonosodása jellem­zi. így Szlovákiában már tavaly 6 és félszer annyi traktor működött, mint 1937-ben, több mint kétszerannyi trágya került a szlovák parasztok földjére, mint a háború előtt. Az ál­lami gazdaságokon kívül szakadatla­nul nő és erősödik a szövetkezeti szektor is, melyhez 1952. elején az összes szántóföldek 25.6 százaléka tartózott. Jelenleg Szlovákiában kö­rülbelül 1000 magasabb típusú szö­vetkezet működik, tagjainak száma pedig már meghaladta a 110 ezret. A gazdasági fejlődés alapján Szlo­vákia nemzeti élete és nemzeti kultú­rája is virágzásnak indult. Ennek igazolására számtalan példát sorol hatnánk fel. Míg azelőtt Szlovákiá­ban csak egy színház volt, de az örö­kös pénzügyi nehézségek miatt ez sem fejlődhetett, most nyolc virágzó hivatásos színtársulat működik és még ez sem elegendő a dolgozók egyre növekvő kulturális igényeinek kielégítésére. A könyvek és folyóira­tok példányszáma átlag 10—20-szor akkora, mint azelőtt. Lenin és Sztá­lin műveit és Gottwald elvtár s mun­káit 50.000-es példányszámban ad­ják ki, ilyen példányszámot azelőtt még elképzelni sem lehetett Szlová­kiában. Az emberek nagy számban | látogatják a kulturális előadásokat, a kiállításokat, a tudományos felol­vasásokat. Rendkívül jellemző a közoktatás fejlődése is. A tanulók száma, — a népiskolákat, vagy az elemi Iskolá­kat kivéve, — 100.000-rel több, mint a háború előtt volt. Különösen meg­növekedett a technikumok tanulói­nak száma. A technikumok a háború előtt teljesen elhanyagolt állapotban voltak. A felső tanintézetekben je­lenleg 10.000 diák tanul. \ A műszaki főiskolán újabb tanszakokat szervez­tek s újabb főiskolákat alapítottak, amelyeknek építése gyorg ütemben folyik. Az 1951—52-es iskolai évben esti iskolák nyíltak meg a dolgozók számára, ezenkívül különféle tanfo­lyamok és szakoktatási intézetek teszik lehetővé minden dolgozó szá­mára, hogy művelődjék és szakkép­zettséget szerezzen. A nemzeti kultúra felvirágzásának nincs fényesebb bizonyítéka, mint az új értelmiség fejlődése. A szlovák népnek és az ország más nemzetisé­geinek alkotó erői teljes mértékben érvényesülnek és olyan fejlődést ér nek el a politikai, a gazdasági és a kulturális élet minden ágában, a tu­domány és a művészet minden terű létén, aminőről azelőtt még álmodni sem lehetett. Virágzik a tartalmában szocialista, formájában nemzeti szlo vák kultúra; a népművészet kimerít­hetetlen kincsesházából merít, fel­éleszti a mult haladó hagyományait, egyre buzgóbban tanul a szovjet kul­túrától, elsajátítja e kultúra hatal­mas vívmányait és a cseh kultúrá­val szoros kapcsolatban és kölcsön hatásban nő ég fejlődik. Röviden összefoglalva ilyenek azok az eredmények, amelyeket a szlovák nép gazdasági és kulturális feji désc során a szocializmus építésének né­hány éve alatt elért. Ezek az ered­mények újból bizonyítják, hogy csak a munkásosztály képes véglegesen megszűntetni a nemzeti viszályko.. dást és a nemzeti elnyomást, csak a munkásosztály biztosithatja a népek őszinte barátságát és testvéri együtt­működését. Ezeket az eredményeket annak köszönhetjük, hogy ragyogó példaként előttünk áll a Szovjetunió népeink barátsága ég hogy Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Kle­ment Gottwald elnök vezetésével a szlovák kérdés megoldásában a nem­zetiségi kérdésről szóló lenini-sztá­lini tanítást követte. A szocializmus építése terén vég­zett közös munkában és a világ bé­kéjéért, az imperialista háborús gyújtogatok ellen vívott együttes harcban erősödik és mélyül a csehek és szlovákok testvéri egysége. En­nek az egységnek alapja és tartó pil­lérje az egységbe kováosolódott cseh­szlovák munkásosztály, amelyet a proletár internacionalizmus és a szo­cialista hazafiaság nagy és halhatat­lan eszméi lelkesítenek. A csehek és szlovákok testvéri egysége a ourzsoá nacionalizmus és kozmopolitizmus el­len vívott harcban erősödik és mé­lyül s a Csehszlovák Köztársaság belső erejének és szilárdságának egyik alapja. Csehszlovákia népei a béke, a demokrácia ég a szocializmus táborának élén haladó hatalmas Szovjetunió védelme alatt és ennek testvéri segítségével biztos léptekkel és bátran haladnak előre a még di­csőségesebb holnap felé. Prágába érkezett Abdyl Kellezi, az Albán Népköztársaság pénzügy­minisztere Hétfőn, május 5-én a délutáni órákban 'repülőgépen Prágába érke­zett Abdyl Kellezi, az Albán Nép­köztársaság pénzügyminisztere, a Csehszlovák Köztársaságnak a szov­jet hadsereg által való felszabadítása hetedik évforudlóján rendezett ün­nepségeken résztvevő albán kor­mányküldöttség vezetője. A kedves vendéget — a derék, testvér albán nép képviselőjét — a csehszlovák kormány nevében dr. Ing. Emanuel Slechta építészetiparügyi miniszter és dr. Jaroslav Havelka munkaerő­ügyi miniszter fogadták a ruzini re­pülőtéren. A fogadtatáson jelen volt Jozef Krosnár képviselő, a Csehszlo­vákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja és a prágai ke­rületi pártbizottság elnöke, dr. Ger­truda Sekaninová-Csapeková, a kül­ügyminiszter helyettese, Ing. dr. Bed­rich Spáosil pénzügyminiszterhe­lyettes, Szulejman Myftiu, a prágai albán követség katonai attaséja és Jozef Šedivý, a külügyminisztérium diplomáciai protokollfőnöke. Az albán kormányküldöttség veze­tőjét, továbbá dr. Ivan Kopecký és dr. Vladimír Pavlicsek külügyminisz­tériumi osztályfőnökök, a nemzet­gyűlés képviselői, a kormányelnöksé­gi hivatal, a Nemzeti Arcvonal párt­jainak, az országos tömegszerveze­teknek és a központi hivataloknak képviselői fogadták. Pozsonyba látogattak a szovjet főiskolai tudományos dolgozok Vasárnap este Pozsonyba érkezett Nikolaj Ivanovič Vinogradov, a le­ningrádi tervezési intézet helyi gaz­daságtani fakultásának dékánja és Vladimír Ignatjevics Dokukin, a moszkvai G. V. Plechanov Állami Intézet politikai gazdaságtani tan­székének vezetője. Mindkét szovjet főiskolai tudo­mányos dolgozó májusban és jú­niusban előadásokat fog tartani a gazdasági főiskola és a Szlovák Egyetem jogi fakultásának hallga­tói számára a népgazdaság terve­zéséről és a politikai gazdaságtan­ról. Az^-élőádásokon kívül szám s szemináriumot fognak - vezetni és megbeszéléseket folytatni tárgyaik köréből. A kedves szovjet vsndégek szlovákiai tartózkodásuk alatt fel­koresik néhány ipari vállalatunkat és üzemünket. Velük együtt Pozsonyba érkezett Alexander Viktorovics Kurtisev, a leningrádi Állatni Egyetem filozó­fiai magántanára, aki a Szlovák Egyetem filozófiai fakultásán fog előadást tartani. A Kínai Népköztársaság ifjúsági művészegyüttese tagjainak barátságos beszélgetése a CsISz szlovákiai Központi Bizottságán Hétfőn, május 5-én a Kínai Nép­köztársaság művészegyüttesének egy része baráti beszélgetésre ült össze a CsISz szlovákiai Központi Bizottságában. A kedves vendége­ket, akiket a CsISz-tagok lelkes ün­neplésben részesítettek, Milán Rá­zus képviselő, a CsISz szlovákiai Központi Bizottságának titkára fo­gadta. A baráti beszélgetés során élénk vita fejlődött ki mindkét ország ifjúságának életéről és munkájáról. A Kínai Népköztársaság ifjúsági művészegyüttesének tagjai főleg az ifjúság építkezései, kultúrtevékenysé­ge és aziránt érdeklődtek, hogyan folytat harcot a Csehszlovák Ifjú­sági Szövetség ideológiai téren a kozmopolitizmus és a burzsoá­nacionalizmus ellen. A CsISz szlovákiai Központi Bi­zottságán tett látogatás után a kí­nai ifjúság művészegyüttesének egy része ellátogatott a Szakszervezetek Házába. A fogadtatás után a ven­dégek szívélyes beszélgetést foly­tattak a Szlovák Szakszervezeti Ta­nács dolgozóival. A barátságos be­szélgetésen részt vett Štefan Ku­sík, a Szlovák Nemzeti Tanács al­elnöke és a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnökségi tagja, valamint az egyes szövetségi vezető titkárok is.

Next

/
Thumbnails
Contents