Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-31 / 128. szám, szombat

6 ni s m 1952 május 31 ezen igyekezetére a kommunista mozgalom fokozott üldözésével válaszol. A párt majdnem teljes egészében illegalitásba szorul. Široký elvtársat is a bratislavai kerületi bíróság 7 havi börtönre ítéli. De ez a terror sem törheti le azt az áldozatkész harcot, amqlyet Gottwald elvtárs vezetésével a CsKP vezet, igyekezve egyesíteni a köztársaság védelmére, a fasiszta támadó ellen, az összes demokratikus erőket. A párt főként új külpolitikai irányzatot követel, és a Szovjetunióval való szövetségért harcol. Igyekezetét 1934-ben siker koronázza. amikor is a csehszlovák kormány, de jure elismeri a Szovjetuniót és 1935-ben szövetségi szerződést köt vele. De azt, hogy a burzsoázia sohasem gondolt a köztársaság védelmére, bizonyítja az a tény, hogy ugyanakkor hatalmi szervei fokozzák a fasizmus elleni harc legelszántabb harcosainak, a kommunistáknak, üldözését. A terrornak végül is Široký elvtárs is áldozatul esik. 1935 februárjában letartóztatják. A börtönből Široký elvtárs csak 1935. nyarán kerül ki, hála annak, hogy Szlovákia dolgozó népe képviselőnek választja. Tanítója Gottwald elvtárs példájára Široký elvtárs a parlamentet szónoki emelvénynek használja, amelyről ostorozza a cseh és szlovák burzsoázia áruló politikáját, leleplezve különösen a szlovák fasiszta burzsoázia népellenes arculatát, amelyet különösen Hlinka szlovák néppártja képvisel. Már mint képviselő 1935. júliusában és augusztusában Gottwald, Sverma, Kopecky és Köhler elvtársakkal együtt résztvesz a kommunista internacionálé moszkvai VII. világkongresszusán, amely a fasizmus és a háború veszélye elleni harc kérdéseire összpontosul. A nemzetközi munkásmozgalom legfelsőbb helyének szónoki emelvényéről, a kommunista internacionálé VII. kongreszszusának emelvényéről, mozgósítja Szlovákia népét a fasizmus és a háború veszélye elleni harcra. A kommunista Internacionálé VII. kongresszusának alapvonalát ezután a CsKP 1936. áprilisában megtartott VII. kongresszusa átdolgozza. Ezen a kongresszuson Gottwald elvtárs nagyszerűen boncolta a Csehszlovák Köztársaság helyzetét, és bebizonyította, hogy a köztársaságot meg lehet védeni, de csakis az egységes népfront megalakításával, a reakció elleni harccal és a Szovjetunióhoz való szoros csatlakozással. Gottwald elvtárs mellett a kongresszuson a párt kátíer és szervezési politikájáról szóló beszámolóval fellép Široký elvtárs is, aki akkor a CsKP Központi Bizottsága négy titkárjának egyike volt. Csehszlovákia Kommunista Pártja hetedik kongresszusának vonalát ezután Široký elvtárs következetesen érvényesíti Szlovákiában. Rámutat arra, hogy míg a cseh országrészekben a köztársaságra a legnagyobb veszélyt Henlein és az agrár burzsoázia jelenti, Szlovákiában Hitler szövetségese Hlinka és pártja. Ostorozza ezért az áruló ludák politikát és ezzel ezek őrjöngő gyűlöletét vonja magára. Igy például, amikor 1937. december elsején a parlamentben a csehek és szlovákok közös köztársasága népi védelméről beszélt, miközben a Hlinka-pártiakat a köztársaság ellen irányuló cselszövésekkel vádolta, az egyik Hlinka-párti képviselő felkiáltott: „Ügy beszél, mint egy államügyész", mire Široký elvtárs nyugodtan és biztosan így válaszolt: „még most nem beszélek úgy mint államügyész, de később úgy fogok." Amint látjuk a kommunista párt ebben az időszakban Gottwald elvtárs vezetésével minden igyekezetét kifejtett, hogy kialakítsa a köztársaság tényleges védelmének minden előfeltételét: a nép előtt leleplezte a cseh és sslovák burzsoázia igazi arculatát, igyekezett leküzdeni a munkásosztály széttagoltságát, kialakítani a népi arcvonalat a fasizmus ellen a nép minden erejének részvételével stb. Nem volt ez könnyű feladat, amikor a hatalmon lévő osztály a burzsoázia, a nemzet és az állam érdekei előtt előnyben részesítette a maga osztályérdekeit és nagyobb veszélyt látott ezekre a kizsákmányoló érdekekre a munkásosztályban, mint Hitlerben. A szlovák és cseh kommunisták a cseh és a szlovák nemzet minden fasiszta ellenes erejének tömörítéséért és megszilárdításáért kifejtett igyC' kezetükben mindig hangsúlyozták, hogy a Csehszlovák Köztársaság védelmi képességének egyik feltétele a csehek és szlovákok testvéri szövetségének megszilárdítása. Azonban, hogy meg lehessen tényleg szilárdítani ezt a szövetséget, olyan lépéseket kellett foganatosítani, amelyek a gyakorlatban és nemcsak nagyszerű frázisokban segítséget nyújtanak a cseh és szlovák nemzet e természetes zövetségének megszilárdításában. Ezért a CsKP egész szlovákiai konferenciája, amelyet 1937. május 16-án és 17-én tartottak meg Besztercebányán, Široký elvtárs kezdeményezésére. és beszámolója alapján elfogadta Szlovákia gazdasági, szociális és kulturális felvirágoztatásának történelmi jelentőségű tervét. Ez a terv bizonyítéka annak, hogy a kommunisták már régen Szlovákia iparosításában látták az örökös szlovák nyomor eltávolításának egyedüli lehetőségét. Melyik más politikai párt lépett fel hasonló programmal, ki más mutatta meg a szlovák nemzet jobb jövőjének hasonló távlatait? Senki más, habár sokan hangoztatták a szlovák nép nemzeti érdekeit, habár sok más politikai párt is teli szájjal hirdette a nemzet iránti szeretetet. Az a terv, amelyet 1937-ben Široký elvtárs előterjesztett, és amelyet magáévá tett az egész CsKP élén Gottwald elvtárssal, egyik legszebb bizonyítéka annak, hogy ki szerette forrón nemzetét, ki szerette hazáját és ki igyekezett elejétől fogva és igazán azon, hogy a szlovák nemzet döntő többsége az élet minden szakaszán magasabb színvonalat érjen el. És í meg kell állapítani, hogy amint ezt az említett terv zárórészében helyesen állapította meg Široký elvtárs is — a cseh nemzet igazán haladó szellemű elemei és különösen a cseh kommunisták voltak azok, akik magukévá tették Szlovákia felvirágoztatásának tervét és így megmutatták, hogy a Szlovákia dolgozó népének jobb holnapjáért kifejtett igyekezetben a legjobb szövetséges mindig a cseh dolgozó nép. Csehszlovákiának a hitleri fasizmus általi fokozódó veszélyeztetése időszakában, amikor a Hlinka-párt is, amely a legtöbbet használta a nemzeti jelszavakat, fokozta a kőitársaság elleni harcát, a kommunista párt éppen Široký elvtársat bízta meg a CsKP pozsonyi kerülelfi bizottsága titkárának funkciójával. És amikor Hlinkáék egészen nyíltan szövetkeznek Henleinnel és Eszterházyval. Široký elvtárs a „Slovenské Zvesti"-ben (1938. március 6-a) moz

r gósítja az egész népet és legjobb hagyományaira hivatkozik, amikor megírja „Beszéljen a nép és a szlovák Matica!" című cikkét. És 1938. március 29-én valamennyi kommunista képviselő nevében Široký elvtárs a parlamentben a következőket mondja: „Ebben az időszakban, amikor a polgári pártok elhagyják a köztársaság zászlaját és átállnak a hitleri ellenséghez, a munkásság és a dolgozó nép sorait még szilárdabban tömörítjük a köztársaság köré, védelme érdekében. A nép hatalmas erejének és harci elszántságának ellensúlyoznia kell a köztársaság védelmi arcvonalának meggyengülését, amit a gyáva polgári dezertőrök átállása vont maga után. A demokratikus tábor fogadja el saját ereje megszilárdítása érdekében a forradalmi munkásság segítségére nyújtott kezét..." A polgári-demokratikus tábor nem fogadta el a felajánlott kezet. Az akkori hatalmon lévő osztály, a burzsoázia, árulást követett el. Az árulás következménye München lett. A kommunista pártnak tehát az egész burzsoázia árulása miatt nem sikerült megakadályoznia a müncheni kapitulációt, sem a csehek és szlovákok közös államának teljes szétverését, de egyedüli párt ez volt, amely azokban a sorsdöntő pillanatokban nem keltett csalódást, és következetesen rámutatott a köztársaság védelmének útjára. A kommunista párt nem oszlott fel, amint más, burzsoá pártok, és nem engedte magát a hatalomhoz jutó fasisztáktól feloszlatni. Nehéz, de dicső földalatti harcot kezdett, az új alapokon építendő köztársaság felújításáért. Néhány vezető funkcionáriusa köztük Široký elvtárs is a párt központi bizottságának utasítására külföldre ment, hogy onnan Gottwald elvtárs vezetésével megszervezzék ennek a harcnak irányítását. Hogy milyen célokra szervezték ezt,, megmondotta Široký elv* Urs, amikor 1039. május 18-án a „Rundschau" című lapba megírta, hogy „a szlovák nemzet előtt ma világosabb új nemzeti szabadságához vezető útja, mint bármikor azelőtt. Ez a szlovák és cseh nemzet legszorosabb testvéri szövetségének útja, ez mindkét nemzet nemzeti arcvonala megbonthatatlan egységének útja" és hogy „a szlovák nép nemzeti felszabadító harcának célja a demokratikus csehszlovák köztársaság". És Široký elvtárs már ekkor hangsúlyozta, hogy a reakciós burzsoázia árulása után a nemzeti felszabalító harc vezetését a munkásosztály van hivatva átvenni. Rövid moszkvai tartózkodás után Široký elvtárs Párizsba ment, hogy ott is Sverma, Köhler és más elvtársakkal együtt szervezze a külföldi ellenállási mozgalmat. Onnan hírvivők közvetítésével fenntartja a kapcsolatot a hazai illegális mozgalommal, amely földalatti harcot folytat a fasiszta Tiso-rendszer ellen. 1940ben Franciaország bukása előtt Olaszországon és Jugoszlávián keresztül Moszkváim megy, hogy a felszabadító harc fö szervezője, Gottwald elvtárs oldalán dolgozzon. 1941. nyarának elején Gottwald elvtárs a külföldi ellenállási mozgalom moszkvai csoportjának néhány kiváló dolgozóját kiküldi azzal, hogy erősítsék meg a hazai ellenállási mozgalmat. Egyikük volt Široký elvtárs, akit Gottwald elvtárs a fejlődő szlovákiai földalatti mozgalom irányításával és vezetésével bízott meg. Široký elvtárs veszélyes körülmények közqtt a Kárpátokon keresztül érkezik Szlovákiába és átveszi a párt vezetését. De ugyanakkor a Szovjetunió megtámadása idején fokozták tevékenységüket a fasiszta rendszer terrorista szervei és így 1941. július 3-án sikerült nekik a hitleri Gestapo segítségével lotartóztatni Široký elvtársat is. Az, hogy a bestiális „kihallgatásnál" miként viselkedett Široký elvtárs, örök bizonyítéka a kommunisták megingathatatlanságának és hősiességének. Egy egész hónapon keresztül a legborzalmasabb középkori módszerekkel kínozták. Duris elvtárssal együtt Spilberkre szállították, ahol bitófa alá állították és kihirdették neki, a halálos ítéletet. És míg az udvaron hallható volt a kivégző osztag sortüze, keresztkérdéseknek vetették őket alá, de nem tudtak meg tőlük semmit sem. És örökké a szocializmushoz való tántoríthatatlan hűség legszebb bizonyítéka marad az az üzenet, amelyet Široký elvtárs a bratislavai fogházból egy kis papírdarabon küldött ki akkor, amikor azt gondolta, hogy életének utolsó órái közelednek. „Elárultak. Becsületesen akarok meghalni, hűen a Szovjetunióhoz, a CsKP-hez és a nemzethez." 1941. Vn. 28. Igen, hűség, az utolsó leheletig való hűség a sztálini Szovjetunió, a gottwaldi párt és nemzete iránt, — ez volt és ez ma is Siroky elvtárs egész élete! De a fasiszta pribékeknek nem sikerült megölni ezt a harcost. 14 évi fegyházra ítélték. Lássuk csak, mit mond róla a fasiszta állambiztonsági központ büntető feljelentése 1942. évi február 14-i keltezéssel: „Siroky VUmos, ez az átlagon felüli intelligenciával, szervezési képességekkel kimagasló ember, aki nagyszerű szónoki tehetséggel rendelkezik, volt az a személy, aki biztosította, hogy a kommunizmus terjedésének lendülete nagy eredményeket ért el. Siroky Vümos kihallgatásai telve voltak drámai fordulatokkal, nem iS' mert be semmit sem, és az, ami a jegyzőkönyvben fel van tüntetve, nem más, mint meztelen tények, amelyek rábizonyítják azt, hogy Duris után át kell vennie a párt vezetését. Kihallgatták a Gestapo prágai és brünni szervei is, de ezeknek sem sikerült Sirokyból többet kivenniök, mint azt, ami a jegyzőkönyvben fel van tüntetve. Ez a legjobb bizonyítéka szívósságának, törhetetlen energiájának és majdnem fanatikus lelkesedésének a kommunista párt szlovákiai, illetve az új Csehszlovákiában való felújításáért." És szívósságát, valamint törhetetlen energiáját, amelyet így a fasiszta hóhéroknak is be kellett ismerniök, bizonyítja azt is, hogy Siroky elvtárs a börtönben is folytatta a harcot. Áldozatkész felügyelök segítségével, akiket beszervezett az illegális- mozgalomba, fegyház-titkárságot alakított, felvette a kapcsolatot a szabadon lévő elvtársakkal és így irányította az SzKP illegális harcát. Harcolt a helytelen elvek ellen, amelyeket a párt illegális vezetésébe a burzsoa-nacionalisták már akkor becsempésztek, a pártnak megmutatta a fasiszta rendszer elleni és a nemzeti felszabadulásért folytatott harc helyes formáit és módszereit. Világosan hangsúlyozta, hogy az ülegális harcnak nemzeti felkelésben kell kicsúcsosodnia. Már 1942. júniusában egy fegyházból kijuttatott levelében világosan megírta: „A nemzeti felszabadító harc azon formáinak és módszereinek mindennapos keresztülvitelében, amelyekről vüágosan beszél a május elsejei felhívás (szabotázscselekmények, partizánháború stb.), amelyek következtében be kell következnie az egységes nemzeti arcvonal aktivizálásának, szem előtt kell tartanunk a perspektív tervet (belső tervet), hogy ennek a mozgalomnak és ennek a harcnak a szlovák nemzet nemzeti felkelésében kell kicsúcsosodnia, amelynek szövetkezve a nemzeti felszabadító háborúval a Vörös Hadsereg oldalán, a szövetséges hadseregekkel és a fel.kelt középeurópai nemzetekkel, halálos csapást kell mérnie a német imperializmusra." Hála Siroky elvtárs ezen világos vonalának, hála annak, hogy az illegális SzKP munkáját is ténylegesen a CsKP külföldi vezetése élén Gottwald elvtárssal irányította, Szlovákia Kommunista Pártja az alibista burzsoázia és a burzsoa-nacionalista ügynökök minden cselszövénye ellenére 1944 őszén a népet a felkelésbe vezethette. Ezért teljesen természetes volt az, hogy amikor Siroky elvtársnak 1945 februárjában sikerült drámai szökése a fasiszta fegyházból, és amikor fegyverrel kezében átküzdötte magát a fronton a közeledő felszabadítóhoz, a hősi Szovjet Hadsereghez, hogy Gottwald elvtárs oldalán már a csehek és szlovákok nemzeti arcvonala első kormányának jelentős tényezőjévé vált. És ezért teljesen természetes volt, hogy Szlovákia Kommunista Pártjának zsolnai konferenciája, a felszabadulás utáni első pártkonferencia, 1945 augusztusában az SzKP élére állította. A felszabadulástól a mai napig lejátszódó események többé-kevésbbé ismertek hazánk minden polgára előtt. Hangsúlyozni kell, hogy a felszabadulás első napjától kezdve Siroky elvtárs Gottwald elvtárs politikai vonalának szellemében mindig helyesen fel tudta ismerni, hogy az adott helyzetben mit követelnek meg a munkásosztálynak, a nemzet döntő többségének és a hazának érdekei. Igy 1945-ben, amikor a felszabadult ország a fasiszták után a háború által felforgatott közlekedési hálózatot és gazdaságot vett át, míg mások államjogi vitákat vívtak, ö a pártot és Szlovákia dolgozó népét a tönkretett közlekedés és gazdaság újjáépítésére irányította. Ennek a feladatnak teljesese után 1945 szeptemberében kitűzte a jelszót „Szlovákia iparósításáért", amelynek eszméi Gottwald elvtárs hozzájárulásával már az 1947—1948. évi kétéves terv alkotórészévé váltak. Az, hogy Szlovákiába mindig következetesen átültette a CsKP vonalát, Gottwald elvtárs vonalát, lehetővé tette, hogy 1948 februárjában Szlovákia is keserű csalódást okozott az egyesült csehszlovák reakciónak és a közéletből eltávolította a népi demokrácia valamennyi nyílt ellenségét. > 1948 februárja után Szlovákia népe előtt kitárult a boldog jövő felé vezető út a testvéri cseh nép oldalán. Ezért mondhatta Siroky elvtárs 1949 májusában a CsKP IX. kongresszusán: „Nincs már olyan messze az idő, amikor a virágzó, iparosított Szlovákia a szocialista Csehszlovák Köztársaságban örömteli valóság lesz és az új gyárak a csehszlovákiai munkásosztály alkotó erejének és szövetségének örök emlékei lesznek." A csehszlovákiai munkásosztály ezen alkotó erejét és egységét igyekeztek megbontani szocialista építésünk rejtett ellenségei, a burzsoa-nacionalista és áruló Clementis, Husák, Novomesky és társai. Siroky elvtárs harcra vezette az SzKP-t ezen kártevők ellen és ezt a harcot is győzelmesen fejezte be. És ma Sircky elvtárs amellett, hogy az imperialista kém, Clementis leleplezése után békés külpolitikánk élére lett állítva, az egész szlovákiai népet a gottwaldi ötéves terv nagyszerű építőfeladatainak teljesítésére irányítja, örömteli jelenünk: a szocialista iparosítás, a szocialista mezőgazdaság építése, a kulturális életfejlödések segítségével alapjában megváltozik népünk egész élete. Ezekkel a változásokkal. egyidöben új emberek fejlödnek: osztályukhoz, nemzetükhöz, hazájukhoz, a béke és a szocializmus vüágtáborához feltétlenül hü emberek. És még szebb a jövőnk, amely felé a Szovjetunió és a nagy Sztálin védelme alatt haladunk, amely felé szülöpártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja, élén Gottwald elvtárssal vezet, akinek politikáját Szlovákiában kezdettől fogva olyan sikeresen valósítja meg Siroky elvtárs. Fél évszázad múlt el a szlovák nép legnagyobb fiának születése óta, aki munkájában mindig a történelem legnagyobb szellemeinek halhatatlan tanítása, Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanítása alapján igazodott, aki mindig mélyen szerette Gottwald elvtársat, aki mindig nemzetének haladószellemü hagyományaiból merített. E félszázad folyamán népünk olyan rohamos változásokon ment keresztül, amelyekkel nem mérhető össze egész eddigi történelme. És e?ért Szlovákia történelmének e legtermékenyebb fél évszázada elválaszthatatlanul egybekapcsolódik Gottwald elvtárs hü harcostársának, Siroky Vilmos elvtársnak nevével. Fokozódó gazdasági nehézségek a tiké s országokban MÉLYÜL AZ ANGOL TEXTILIPAR VÁLSÁGA A „Manchester Guardian" című lap jelenti: Osborne konzervatív angol parlamenti képviselő, aki egyben több textilipari társaság igazgatója, kijelentette, hogy Angliának az 1921 és az 1931. évinél is súlyosabb válságra kell előkészülnie. A jövő évben — mondotta Osborne — nagyobb lesz a csődök száma, mint az utóbbi hat évben. Lancasbirenak és az egész ország textiliparának szembe kell néznie azzal a „rideg ténnyel", hogy az angol textilipar lassanként elsorvad. BARLANGLAKÁSOK ÉS NYOMORTANYÁK OLASZORSZÁGBAN Az ,,Österreichische Zeitung" közli Cesare Marcucci „Olasz hétköznapok" cimü cikkét, amelyben a Közép-Olaszországban uralkodó viszonyokkal foglalkozik. Olaszország a második világháború folyamán súlyos károkat szenvedett — írja a cikk. — Turpini, volt kereszténydemokrata miniszter ,,optlmisztikus" megállapítása szerint az előállott nyomasztó lakáshiányt csak körülbelül 50 év múlva lehet felszámolni. Materaban (Lucania tartomány) 15.000 ember barlangokban húzódik meg. Campagnaban a HARMINCKILENC TEXTILGYÁR A Szabad Görög Rádió jelenti, I hogy Görögországban rohamosan' növekszik a munkanélküliség. Az athéni munkaügyi miniszter kénytelen volt közölni, hogy január elejétől április 15-ig egyedül Athén körzetében 12.000 munkást bocsátottak el különböző vállalatoktól és gyárakból. házak 37 százaléka lakhatatlan. Róma és Milánó körül a nyomortanyák széles gyűrűje húzódik. Két kilométerre Róma központjától ládákból és bádogdarabokból összetákolt kunyhókban tengődnek az emberek ezrei. A Tiburtino negyedben 3000 ilyen összetákolt kunyhóban 23.000 ember él összezsúfolva. A Carioli luxusnegyed határában az emberek százai élnek földbevájt üregekben. A lap ugyanakkor rámutat, hogy a De Gasperi-kormány a rendőrség fenntartására az 1938. évi összeg 86-szorosát irányozta elö. ÁLL LE GÖRÖGORSZÁGBAN Az „Elefteria" cimü athéni lap jelentése szerint a vállalkozók szövetségének vezetősége közölte a kormánnyal, hogy nyersanyag- és tőkehiány miatt Athénben 33, az ország más részeiben pedig 6 textilgyár áll le. Ennek következtében 8000 munkás kerül az utcára.