Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-27 / 124. szám, kedd

f 1952 május 28 * U J SZO 7 A Szovjetunió jegyiéke a nyugati nagyhatalmakhoz a Németországgal meikötenti békeszerződés ügyében Ez év május 13-án a Szovjetunió külügyminisztériuma az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország nagykövetségein keresztül az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányainak hasonló tartalmú jegyzékeit vette, válaszként a szovjetkormánynak ez év április 9-én a Németországgal megkötendő békeszerződés ügyében benyújtott jegyzékére. Május 24-én a Szovjetunió kül•lgyminisztériuma az USA, NagyBritannia és Franciaország nagykövetségein keresztül eljuttatta a szovjetkormány válaszát. Alább közöljük az USA kormánya 1952 május 13-i jegyzékének, valamint a szovjetkormány 1952 május 24-i válaszának szövegét. k Az USA kormányának 1952 május 13-i jegyzéke. ,,Az Amerikai Egyesült Államok katonai attaséja tiszteletét fejezi ki a Szocialista Tanácsköztársaságok Szövetsége külügyminiszterének és kormánya megbízásából a következőket közli: 1. Válaszul a szovjetkormány április 9-én kelt jegyzékére az Egye sült Államok kormánya a következő megjegyzéseket kívánja tenni Németország egységének, a szabad össznémet kormány választásának és az e kormánnyal való békeszerződés megkötésének ügyében. Az Egyesült Államok kormányának po litikája továbbra is kitart amellett, hogy e célokat olyan feltételek mellett érjék el, amelyek az egységet, szabadságot, békét és biztonságot biztosítják. 2. Az Egyesült Államok kormánya hajlandó tárgyalásba bocsátkozni a szovjetkormánnyal e kérdésekről és ezt meg is kívánja kezdeni, mihelyt világos lesz, hogy a szovjetkormápy ugyancsak hajlandó elkerülni az olyan értéktelen vitákat, amilyenek a múltban lefolytak. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország, valamint a Szovjetunió kormányainak azonban előbb világos megegyezésre kell jutniok a tárgyalás keretét és alapproblémáit illetően. Sikerek eléréséhez és huza-vonák elkerüléséhez kellő előkészületre van szükség. A szovjetkormány április 9-i jegyzéke nagyon kevéssé világítja meg azt, hogy a szovjetkormány nézete szerint milyenek legyenek az eszközök a tárgyalások sikerének biztosítására. 3. A szovjetkormány legutóbbi jegyzékében most feltételül tűzi ki, hogy Németországot ne vonják be a hatalmak egyik vagy másik olyan csoportjába, amely bármely békeszerető nemzet ellen irányul. Németországnak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való feltételezett belépése természetesen kiküszöbölné bármily ilyen feltétel szükségességét. Az Egyesült Államok kormánya amúgysem fogadhatna el olyan meghatározást, amely megtiltaná Németországnak más államokkal való szövetkezését, amelyet a szerződést aláíró felek bármelyike önkényesen bármely békeszerető állam ellen irányulónak minősíthetne. Az Egyesült Államok kormánya nem engedheti meg, hogy Németországot megfosszák a szabad és egyenjogú nemzetet megillető ama alapjogától, hogy békecélokból más nemzetekkel szövetkezzék. Az Egyesült Államok kormányának fel kell tételeznie, hogy a szovjetkormánynak szintén nem lehetnek kifogásai Németország azon joga ellen, hogy védelmi szövetséget kössön. 4. Az Egyesült Államok kormánya március 25-i jegyzékében figyelmeztetett arra, hogy teljesmértékben támogatja Nyugat-Európa szabad államainak ama törekvését, beleértve a német szövetsé ges köztársaságot is, hogy európai békeszövetséget létesítsenek és ezzel új korszak kezdődjék, amelyben a nemzetközi kapcsolatok az együttműködésen fognak alapulni, nempedig a vetélkedésen és a bizalmatlanságon. Az Egyesült Államok kormánya üdvözli egy ilyen európai egyesülés létrehozását, amelyben Németország is résztvesz. Németország szét van tagolva, mivel Európa is szét van tagolva. Az európai egység politikája nem veszélyeztetheti a Szovjetunió vagy bármely más ország érdekeit, amelynek politikája a béke fenntartására irá. nyul. Ezért az Egyesült Államok kormánya nem szűnik meg támogatni ezt a politikát. Az Egyesült Államok kormánya sokkal inkább, mint máskor, meg van győződve arról, hogy ez a politika a békéhez vezető igazi utat jelepti. 5. Az Egyesült Államok kormánya nem felelős azért, hogy ezt az együttműködést nem sikerül kiterjeszteni a mai kereteken. túlmenően. Az Egyesült Államok kormánya továbbra is kész őszintén és jóakarat, tal megtárgyalni nrnden olyan gyakorlati és konkrét javaslatot, amely enyhítené a feszültséget és kiküszöbölné az ellentéteket. 6. A német békeszerződést csak akkor lehet kidolgozni, ha létezni fog egy szabad választások alapján létrehozott össznémet kormány, amelynek lehetősége van teljesen szabadon résztvenni a szerződés megtárgyalásában. Ezért lehetetlen most a német békeszerződés cikkeiről tárgyalni. Az Egyesült Államok kormánya már kifejezte állásfoglalását a szovjetkormány némely javaslataival szemben, főleg a potsdami jegyzőkönyv területi követelményeinek téves magyarázatával és a szovjetkormány azon szándékával szemben, hogy Németországot Nyugat-Európától tartósan elszigetelje és egyúttal arra kötelezze, hogy védelmét kizárólag saját nemzeti fegyveres erejének eszközeivel biztosítsa. A szovjet javaslatok Németország nemzetközi szövetségre lépése jogának állandó bilincsbeverését jelentenék és állandó feszültséget és bizonytalanságot okoznának Közép-Európában. 7. A szabad választások alapján létrehozott össznémet kormánynak szabadnak kell lennie. Fontos, hogy ez a szabadsága még a békeszerző dés előkészítése előtt és ugyanúgy az előkészítés után, a tárgyalás folyamán is meglegyen. Ennek a kormánynak meg kell őriznie igazi reprezentatív jellegét és mint az egységes Németország kormányának magára kell vállalnia a kötelezett, ségeket és teljes mértékben részt kell vennie a békeszerződlés megtárgyalásában. Ezért a szabadság ezen kérdése elválaszthatatlan a választások problémájától. A szovjetkormány még mindig nem közölte álláspontját e kérdésben. Az Egyesült Államok kormányának nyíltan fel kell tennie a kérdést: a szovjetkormány talán azt hiszi, hogy az össznémet választások alapján megalakított össznémet kormánynak a békeszerződés megkötéséig a négy nagyhatalom ellenőrzése alatt kellene lennie, vagy beleegyezik-e a szovjetkormány abba, hogy az össznémet kormánynak megadassák a tárgyalás korlátlan szabadsága és a kormányt megillető hatáskör? 8. Az Egyesült Államok kormánya örömmel állapítja meg, hogy a szovjetkormány most alapjában véve egyetért azzal, hogy a szabad választásokat egész Németországban végre kell hajtani. Azonban ezeket a szabad választásokat csakis akkor lehet megtartani, ha Németország minden részében meg lesznek hozzá a szükséges feltételek és ha ezek a feltételek nemcsak a választások napján, hanem a választások előtt és a választások után is fennálíanak. Ezért az első. fontos intézkedés célja e feltételek biztosítása kell, hogy legyen. Máskülönben semmi elöhaladást_nem lehet elérni. Az utóbbi években Németország keleti része olyan irányban fejlődött, amely egyre jobban eltér Németország fejlődésének föútjától. Ez egyike a főokoknak, amikért elfogulatlan vizsgálatot kell indítani, mielőtt megkezdhetnénk a választásokat. 9. A szovjetkormány azonban nem egyezik bele abba, hogy az Egyesült Nemzetek közgyűlése által létesített nemzetközi bizottság ezt a vizsgálatot egész Németországban végrehajtsa. Ezt az eluta sítást az Egyesült Nemzetek alapokmány . 107. cikkelyének sajátos magyarázatával indokolja meg. Ez a cikkely azonban így hangzik: Ha olyan állam ellen irányuló akcióról van szó, amely a második világháborúban az alapokmány bármelyik aláírójának ellensége volt, az alapokmány az ilyen akciót nem tekinti hibásnak és nem akadályozza meg, ha kezdeményezték vagy jóváhagyták, mint e háború következményét oly kormányok, amelyek az ilyen akcióikért viselik a felelősséget. E szavak nyilván nem akadályozhatják az Egyesült Nemzeteket abban, hogy e szempontból megvizsgálják a német ügyeket. E magyarázatot támogatta az Egyesült Nemzetek közgyűlésének túlnyomó többsége. De még ha el is fogadnók az alapokmánynak a szovjetkormány által tolmácsolt téves magyarázatát, akkor sem akadályozná meg semmi a négy , nagyhatalmat abban, hogy az Egyesült Nemzetek bizottságait használják fel azon feltételek meg állapítására, amelyek fennállása esetén végrehajthatók az igazi szabad választások egész' Németországban. 10. A szovjet kormány ehelyett azt javasolja, hogy a vizsgálatért való felelősséget viselhetné a négy megszálló hatalom által létesített bizottság. Mielőtt az Egyesült Államok kormánya biztos lehetne abban, hogy ez a javaslat elfogulatlan vizsgálatot biztosít, tudnia kellene, milyen volna e szerv összetétele és funkciója. A kizárólag Németországban közvetlen felelősséget viselő tagokból álló bizottság egyidejűleg bíró és érdekeit fél is lenne. Annak BJZ idszaknak tapasztalatai, amelyben a négy nagyhatalom közös ellenőrzést gyakorol Németország felett, azt bizonyítják, hogy ez a bizottsági nem érhetne el pozitív eredményt. Ez tehát a választások további elhalasztásához vezetne. Az Egyesült Államok kormánya nem kerülheti el azt a tényt, hogy a négy nagyhatalom bizottságának kinevezéséi úgy magyarázhatnák. mint lépést a négy nagyhatalom Németország feletti ellenőrzésének megújítása felé. Lépést jelentene ez a hátrafelé, amely a szövetségi köztársaságban nem felelne meg az alkotmányban beálló változásoknak. 11. Ezekből az Egyesült Államok kormánya előnyben részesíti az Egyesült Nemzetek bizottságát: ez a bizottság már létezik, tevékenységét meghatározták és ezért haladéktalanul megkezdheti munkáját. Erre való tekintet nélkül azonban az USA kormánya kész minden lehetőséget megvizsgálni annak kiderítésére, megvannak-e adva a feltételek egész Németország területén a valóban szabad választások végrehajtására. Az USA kormánya, az Egyesült Királyság és Franciaország kormányaival egyetértve és a német szövetségi köztársaság kormányával, valamint a berlini német hivatalokkal folytatott tanácskozás után ezért a következőket javasolja; I. A független bizottságnak elfogulatlanul meg kell állapítania, megvannak-e a szükséges feltételek a szabad választások végrehajtására Németország szovjet övezetében, valamint a Német Szövetségi Köztársaságban és Berlin összes szektoraiban, és ha nincsenek, a Németországban felelőséggel tartozó 4 nagyhatalomhoz kell fordulnia intézkedés megtétele végett az említett feltételek megteremtése érdekében. A négy hatalomnak biztositania kell a feltételeket arra, hogy ez a bizottság végrehajtsa a vizsgálatot a Német Szövetségi Köztársaságban, a szovjet övezetben és Berlin összes szektoraiban. A három nyugati-hatalom és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya már kijelentették, hogy készek így cselekedni. II. A négy hatalomnak e célra már fel kell használnia az Egyesült Nemzetek már létező bizottságát. Ez lesz nyilvánvalóan az eljárás leggyorsabb és leggyakorlatibb módja. III. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok kormánya következetesen a II- pontban feltüntetett eljárást helyezi előtérbe, hajlandó felülvizsgálni minden más gj'akorlati és Ixmkrét javaslatot, a független vizsgáló bizottságot illetően, amelyet a szovjet kormány esetleg termi akarna, egy feltétellel, hogy e javaslatok elősegítik az össznémetországi szabad választások minél gyorsabb végrehajtását. IV. Mihelyt elkészül a független bizottság jelentése, az Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Franciaország és a Szovjetunió kormányainak képviselői összejönnek, hogy e jelentést megtárgyalják és megegyezésre jussanak: a) az össznémetországi szabad választások végrehajtásáról a legrövidebb időn belül, beleértve a feltételek megteremtését ott, ahol az szükség ges; b) a biztosítékokról, amelyeket a négy hatalomnak kell adnia az irányban, hogy ezen szabad választások alapján létrehozott össznémet kormánynak teljes tárgyalási szabadsága lesz abban az időben, amíg érvénybe lépne a békeszerződés." A Siowfst kormány 1952 május 24-én kel! jegyiéi Az USA ez év májug 13-án kelt jegyzékével kapcsolatban a szovjet kormány szükségesnek tartja a következők bejelentését: 1. A német kérdés megoldásának halaszthatatlanságáról és e kérdésről szóló jegyzékcserének a nyugati nagyhatalmak részéről történö elhúzásáról. A szovjet kormány ez év március 10-iki jegyzékében azt'javasolta az USA, Nagybritannia és Franciaország kormányának, hogy együttesen tárgyalják meg a Németországgal való békeszerződés megkötésének és az össznémet kormány megalakításának kérdését. Hogy a Németországgal való békeszerződés előkészítését megkönnyítse és meggyorsítsa, a szovjet kormány előterjesztette a szerződésre vonatkozó javaslatát és ezzel egyidejűleg késznek nyilatkozott, hogy e kérdéssel kapcsolatos esetleges más javaslatokat is megtárgyal. A szovjet kormány szükségesnek tartotta és tartja e kérdés haladéktalan megoldását az Európai béke megszüárditásának érdekében és azon okból, hogy a német nép törvényes nemzeti követelményeit kielégítsék. Mivel az USA március 25-iki jegyzékében az össznémet kormány megalakításának kérdésével kapcsolatban javaslatot tettek a Németországban tartandó általános választások előfeltételeinek kivizsgálására, a szovjet kormány április 9-iki jegyzékében beleegyezett ebbe a javaslatba, kitartott azonban a mellett, hogy az említett kivizsgálást ne az egyesült Nemzetek Szervezetének bizottsága végezze, mivel e bizottság hatáskörébe nem tartoznak a Németországgal való békés rendezés kérdései, hanem végezze a négy nagyhatalom pártatlan bizottsága, amely nagyhatalmak a megszállók' funkcióját látják el Németországban. A szovjet kormány egyben ismételten javasolta az USA kormányának, valamint Nagybritannia és Franciaország kormányainak is, hogy ne halasszák tovább a Németországgal való békeszerződés megtárgyalását, valamint Németország egyesítése és az össznémet kormány megalakítása kérdésének megtárgyalását. Annak ellenére, hogy a szovjet kormány elfogadta az USA kormányának a Németországi szabad általános választások megtartására vonatkozó feltételei megvizsgálásáról szóló javaslatát és annak ellenére, hogy a szovjet kormány javaslata, amely szerint a négy nagyhatalom közötti megegyezés alapján kinevezett bizottság biztosítsa az objektivitást és pártatlanságot: a Németországgal kötendő békeszerződés és Németország egyesítése kérdésének megoldása, amint azt az USA kormányának május 13-iki jegyzéke ta- 1 nusitja, ismét bizonytalan időre eltolódik. Az említett jegyzékből kitűnik, hogy az USA kormánya most elutasítja azt, hogy a négy nagyhatalom végre megkezdje e kérdések további halogatás nélküli megtárgyalását. Ehelyett az USA kormánya május 13-iki jegyzékében az új előzetes feltételek egész sorát hozza fel, amelyeket március 25-i jegyzékében nem tüntetett fel és amelyről most azt javasolja, hogy további jegyzékcserével egyezzenek meg e kérdésben, még mielőtt megkezdenék a közvetlen tárgyalásokat. Így május 13-i jegyzékében az USA kormánya azt javasolja, hogy a közvetlen tárgyalások megkezdése előtt jöjjön létre megegyezés, a „a tárgyalások keretéről és a fö problémákról, amelyeket meg kell vizsgálni", valamint, hogy folytassák a jegyzék váltást az általános választások és a többi németországi előfeltételek megvizsgálására alapitandó bizottság összetételéről és funkcióiról. Mindezek a tények arról tanúskodnak, hogy az USA kormánya továbbra is halogatja a Németországgal való békeszerződés megkötését, Németország egyesítése és az össz-német kormány megalakítása kérdésének megoldását. Egyedül csak azzal lehet megmagyarázni azt a körülményt, hogy az USA kormánya május 13-i jegyzékében a kérdések egész sorát hozta fel újból, a jegyzékváltások további elhúzására, amelyeket így néhány hónapon át elhúzott, ahelyett, hogy a négy nagyhatalom megkezdené a közvetlen tárgyalásokat és megindítaná a Németországgal kötendő békeszerződés és az ezzel öszszefüggő kérdések közös megvizsgálását. Ilyen körülmények között mind Németországban, mind Németország határain kívül megrögződik az a nézet, hogy az USA kormánya a valóságban nem törekszik arra, hogy békeszerződést kössön Németországgal és hogy vége legyen Németország szétdaraboltságának. Azonban a békeszerződés megkötése nélkül és Németország egyesítése nélkül nem lehet megújítani a független és teljesjogú német államat, amit az egész német nép igazán akar. 2. A nyugati hatalmaknak NyugatNémetországgal kötött külön egyezményeiről és azon kísérleteikről, hogy kitérjenek a Németországgal való békeszerződés megkötése elöl. A szovjet kormány szükségesnek tartja különösen felhívni a figyelmet arra, hogy az USA kormánya a jegyzékváltások folytatásával egyidejűleg Nagy-Britannia és Franciaország kormányaival együtt külön tárgyalásokat folytat Nyugat-Németország bonni kormányával, az úgynevezett „keretszerződés" megkötéséről. A valóságban ez nem „keresztszerződés", hanem külön szerződés, amelyet hamisan neveznek „keretszerződésnek", hogy becsapják a népet. Ezáltal durván megsértik a potsdami egyezményt, amely a négy nagyhatalomnak — az USA-nak, NagyBritanniának, Franciaországnak és a Szovjetuniónak feladatául tűzte ki a Németországgal való békeszerződés előkészítését. Annak ellenére, hogy a bonni kormánnyal folytatott tárgyalások jellege titkos volt, annak ellenére, hogy e külön egyezmény teljes szövegét eddig még nem tették közzé, e különszerződés tartalma a sajtóban megjelent adatok alapján már ismert. Ezekből az adatokból nyilvánvaló, hogy a Nyugat-Németországgal kötendő fentemlített külön békeszerződés, amelynek megkötésére az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai készülnek, egyáltalán nem tűzi ki célul azt, hogy Nyugat-Németországnak önállóságot és függetlenséget adjon. A megszállási statutum formális megszüntetésével egyidőben ez a szerződés tovább fenntartja a tényleges katonai megszállás rendszerét és Nyugat-Németországot függésben és alárendeltségben tartja az USA, valamint NagyBritannia és Franciaország kormányaitól. Egyben az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai a Nyugat-Németországgal való külön szerződés megkötésével törvénye-