Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-24 / 122. szám, szombat

1952 május 24 UJSZ0 5 A partizánok által kiszabadított koreai és kínai hadifoglyok üzenete a Kocsedo-szigeti amerikai kegyetlenkedésekről A Pravda nemrégiben közölte A. Tkacsenko koreai tudósítását „Az amerikai Gestapo-legények vadállati gaztettei Kocsedó szigetén" címmel. A tudósító a többi között ezeket írja: „Az erőszaknak és a kínzásnak arról a rendszeréről, amely Kocsedo-szigetén uralkodik, a legtöbbet a szemtanúk, a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntes alakulatok olyan nemrég fogságban volt katonái tudnak beszélni, akiknek a közelmúltban sikerült megmenekülniük onnan. A „Csoszon Inmingun"^ címtl lap közölte három volt hadifogoly, CseSzon-Ok őrmester, Li-Hun-Szi őrvezető és pun-Csari-H közlegény levelét. A három katona május első napjaiban szökött meg Kocsedoszigetéről. Cse

:Szon-Ok őrmester így ír levelében: „Nem lehet leírni azokat a szörnyűségeket, amelyeket Kocsedo-szigetén átéltem és amelyeket azoknak a testvéreinknek kell elszenvedniük, akik még ma is az amerikai fasiszták kezén vannak. Az amerikai fogság pokol, de nem olyan pokol, mint amilyennek én a poklot a könyvek és a mesék nyomán elképzeltem, hanem annál sokkal szörnyűbb, sokkal rémesebb .. . A Kocsedo-szigétén lévő 76. sz. tábor, ahol voltam, sötét és piszkos barakkok sűrű hálózata. A barakkokban sivárak a- fekhelyek és nedves a levegő. A 76. sz. tábor: 18 kínzókamra, 6 úgynevezett gőzkamra, amelyben a hóhérok elviselhetetlenül magas hőmérséklet mellett hihetetlen kínzásoknak vetik alá a hadifoglyok közül kikerülő „lázadókat". Ezek a kinzások gyakran halállal végződnek. Április közepén — írja tovább Cse-Szon-Ok, — eljött a táborba Dodd tábornok és beszédet mondott a hadifoglyok gyűlésén. Kijelentette : az amerikai parancsnokságnak az a szándéka, hogy a hadifoglyokat elbocsássa az „ENSz" csapatokhoz szolgálattételre. Ehhez az kell, hogy a hadifogoly saját vérével írja alá a megfelelő kötelezvényt. A hadifoglyok tömegéből ilyen kiáltások harsantak fel: „Engedjenek bennünket haza, nem/ akarunk az ENSz csapatainak szolgáim! Követeljük a genfi konvenció betartását. Nem akarunk meghalni az amerikaiakért!" A tábornok gyorsan elbújt, őrsége pedig puskával és golyószóróval tüzet nyitott a hadifoglyokra. 18 embert megöltek, 38-at megsebesítettek. A következő napon megkezdődött a hadifoglyok egyenkénti kihallgatása. Engem is kihallgatásra vittek. Egy amerikai ezredes megkérdezte tőlem: tudom-e azoknak a hadifoglyoknak a nevét, akik tagjai a Koreai Munkapártnak. — Ha őszinte lesz, adok 800 dollárt és szabadonboesátom — mondotta. — Térjen észhez és szabad polgár lehet... Megtagadtam a választ. Erre sötét pincébe dobtak, meztelem-e vetkőztettek és bőrostorral ütlegeltek. Többször elvesztettem eszméletem. Ilyenkor vízzel leöntöttek, majd tovább ütöttek". A másik hadifogoly, Li Hun Szi őrvezető levelében megírta: a táborparancsnok magához hívatta és azt követelte, adjon vérével írt nyilat kozatot, miszerint megtagadja a visszatérést Észak-Koreába. Miután Li Hun Szi erre nem volt hajlandó, embertelenül megkínozták: tűt szúrtak a körmei alá, lábánál fogva felakasztották, izzó vassal égették ... .. .Alkalmam volt találkozni és beszélni a kínzások szigetéről megmenekült harmadik harcossal, Jun Csan Il-lel — folytatja Tkacsenko. — Egy fényképet mutatott nekem, amelyen kerekarcú, vidámtekintetü fiatalembert láttam. Most halálsápadt, félig megőszült, gyulladtszemü ember állt előttem. Ez a húszéves korában megőszült ifjú leírhatatlan kínokon ment keresztül. Fonott ostorral ütötték, forró vízzel öntötték le. Mégsem hajtott térdet a hóhérok előtt. Sikerült megmenekülnie az amerikai pokolból. Elmondotta, hogy valamennyi hadifogoly ég a vágytól, hogy mihamarább visszatérhessen hazájába. A hadifoglyok erélyesen tiltakoznak az ellen, hogy besorozzák őket Li Szin Man és Csang Kai Sek bandájába. Mi történik Kocsedo szigetén most, amikor már az egész világ értesült a Dodd tábornokkal történt esetről ? A sajtó közlései szerint május 10-e, azaz Dodd tábornok ki'zaba dúlása óta az intervenciósok tömeges „tisztogatást" végeznek a hadifogolytáborokban. Eltávolítják mindazokat, akiket megkínoztak, akiken különböző orvosi kísérleteket végeztek, akik nem voltak hajlandók vé rükkel aláírni az „önkéntes hazatelepülést" kérő petíciót. Helyüket más táborokból hozott hadifoglyokkal töltötték be. Az újságok beszámoltak arról, hogy egy partizánegység május 18-án megtámadott egy amerikai gépkocsi-oszlopot, amely Puszanból hadifoglyokat szállított észak felé és kiszabadította a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntes egységek több mint 170 hadifogoly katonáját. A hadifoglyok Kocsedóről jöttek. A kiszabadítottak a partizánok rádióállomásán keresztül felhívással fordultak a koreai és a kínai néphez. A felhívás így szól: „Drága koreai és kínai testvéreink és nővéreink! Az amerikai szörnyetegek példátlan gaztetteket követnek el a hadifoglyokkal szemben Kocsedo szigetén. A trumani Amerika hóhérai és gyilkosai a kocsedói hadifogolytábort a kínok táborává változtatták; olyan táborrá, ahol a hadifoglyokon vegyi-, bakté rium- és atomfegyvereket próbálnak ki. Kocsedc szigete a halál tábora. Az amerikai emberevök februárban és májusban véres leszámolást végeztek a hadifoglyok között: gépfegyvereket, gránátokat és könnyfakasztó gázokat alkalmaztak. Áprilisban és május elején halálos fenyegetésekkel arra kényszerítettek bennünket, hogy vérünkkel petíciót írjunk alá hazánk és népünk elárulásáról. Mi kényszeritettük a táborparancsnokot, hogy az általunk elfogott Dodd amerikai tábornok szabadonengedése ellenében elfogadja feltételeinket. Clark tábornok, az „ENSz-csapatok" főparancsnoka személyesen ígérte meg, hogy teljesíti a feltételeket és haladéktalanul végetvet a hadifoglyok ellen elkövetett vadállati gaztetteknek. Clark azonban már május 12-én hiíszegően viss- wonta ígéretét és kegyetlen büntetőhadjáratot indított a hadifoglyok ellen. Dodd tábornok elfogásáért. Az intervenciósok a nemzetközi jog legszemérmetlenebb megsértésével megölik, felakasztják és megmérgezik száz és száz testvérünket. E gyilkosok és hóhérok azonban nem tudják megtörni a koreaj és kínai hazafiak akaratát. Nincs olyan fenyegetés és kínzás, amelynek segítségével az intervenciósok arra tudnák kényszeríteni a hadifoglyokat, hogy elárulják hazájukat" — fejeződik be a kiszabadított hadifoglyok rádiófelhívása. Korea és Kína egész népe, a világ mind n becsületes embere felháborodottan tiltakozik az ellen, hogy az amerikaiak véres gaztetteket követnek el a Kocsedo szigeté^ fogvatartott hadifoglyok ellert, hogy az intervenciósok a hadifoglyokat ágyútöltelékké akarják változtatni. Ez a felháborodás napról ifapra nő. A koreai és a kínai nép szilárd elhatározása, hogy megzabolázza az amerikai gonosztevőket — fejezi be tudósítását Tkacsenko. V A kocsedoszigeti amerikai propagandakampány összeomlása Washington egyik legbecstelenebb tervének kudarcát jelenti Az elmúlt tíz nap alatt nyilván, valóvá? váltak a hadifogolykérdéssel kapcsolatos amerikai propagandakampány összeomlásának méretei és kihatásai. E propagandakampány összeomlása Washington s egyik liegbecstelenebb 'tervének kudarcára derített fényt. Az amerikai sajtójelentések telekürtölték a világot azzal, hogy „a hadifoglyok inkább harcedzett amerikai őreik puskái elé vetik magukat, de nem térnek vissza a kommunista világba", Hazug hírek láttak napvilágot a „hadifoglyok megkérdezéséről" és „válaszaikról" és ezek a hírek zsákutcába juttatták a fegyverszüneti tárgyalásokat. Az amerikaiak „erkölcsi gyözelem"ről kiabáltak, azonban röviddel azután, hogy Ridgway jelt adott Tókióból az amierikai propagandagépezet megindítására — a hadifoglyok foglyulejtették Dodd dandártábornokot. Az amerikai propagandakampány visszafelé sült el és összeomlása sokkal nagyobb port vert fel, mint a® „erkölcsi győzelemről" fecsegő amerikai nyilatkozatok. Van Fleet két napon át teljes hírzárlatot rendelt el a Koesedoszigetén történt eseményekkel kapcsolatban,** Dodd dandártábornok szabadonbocsátása után újabb há rom nappal rneghosszabították a hírzárlatot, de tovább már nem lehetett hallgatni. Clark tábornok — Ridgway utóda — május 13-án kénytelen volt nyilvánosságra hozni a hadifoglyok követeléseit és Colson táborparancsnok megbélyegző beismeréseit. Washingtonban nyomban felisnTerték e kijelentések megrázó hatását. Dodd utódját, Colsont néhány nap múlva Boatner tábornokkal váltották íel, aki haladéktalanul megta. gadta Colson beismeréseit és ígéreteit. A vasfüggöny legördült ós megkezdődtek az amerikai megtorló intézkedések. Az új afgán követ bemutatkozó kihallgatása Klement Gottwald köztársasági elnök pénteken délután bemutatkozó kihallgatáson fogadta Gholam Mohamed Szulejmant, Afganisztán új prágai követét, A fogadáson jelen volt Viliam Siroky kormányelripkhelyettes külügyminiszter és Bohumil Cservicsek, a köztársasági elnök irodafőnöke. A beszédek és a megbizólevél átadása után a köztársasági elnök rövid beszélgetést folytatott az új afgán követtel. A köztársaság elnöke pénteken délelőtt fogadta Filiph N. Broadmead brit nagykövetet is, aki átadta I új megbízólevelét. A szovlet kormány Jegyzéke az iráns kormányhoz A. J. Visinszkij, a Szovjetunió külügyminisztere, május 21-én Arrastehnek, Irán moszkvai nagykövetének átadta a Szovjeunió jegyzékét az iráni kormányhoz Mossadek iráni miniszterelnök ós Henderson, az USA iráni nagykövete közötti levélváltással kapcsolatban. A levélválváltás ez év április végén történt és az Iránnak nyújtandó úgynevezett amerikai „segély" megújításáról szólt. A jegyzék szövege a következő: „Mossadek úr iráni miniszterelnök és Henderson úr, az USA iráni nagykövetének 1952 április végén történt levélváltásával kapcsolatban, amely az amerikai Egyesült Államok úgynevezett segélynyújtásáról szólt, a Szovjetunió külügyminisztériuma az iráni kormánnyal a következőket közli: Az említett levélváltásból világos, hogy Irán és az USA kormányai között egyezmény jött létre arról, hogy az USA Iránnak katonai ^és pénzügyi segítséget nyújt és hogy az iráni kormány bizonyos katonai és politikai jellegű kötelezettségeket válialt. Amint az iráni sajtó jelentéseiből és az iránj kormány, valamint az USA kormánya képviselőinek nyilatkozataiból is kitűnik, az iráni kormány ezzel az egyezménynyel kötelezte magáit, -hogy 'megújít^ ja az Iránban lévő amerikai katonai tanácsadókkal való szerződéseket. Ezt egyrészt megerősítette Buseri iráni közlekedésügyi miniszter ez év április 27-i hivatalos nyilatkozatában, másrészt Mac Dermott, az USA államtitkárának helyettese április 25-i nyilatkozatában. Ismeretes az is, hogy az amerikai katonai kirendeltség, amely ez év januárjában félbeszakította tevékenységét, a Mossadek úr és Henderson úr közötti levélváltás alapján ismét megújította munkáját és ezzel ismét érvénybe lépett az USA és Irán között 1950 május 23-án létrejött egyezmény, amely katonai segélynyújtásról és az Iránban lévő amerikai katonai kirendeltségről szól. Az említett levélváltás következtében. valamint az iráni amerikai katonai egyezmény érvényességének felújítása következtében az iráni kormány az iráni hadsereget az USA kormányának ellenőrzése alá helyezi. Ezzel az iráni hadsereg elveszti a független, szuverén állam nemzeti hadseregének jellegét. A szovjet kormány szükségesnek tartja az iráni kormányt figyelmeztetni arra, hogy az iráni kormány azáltal, hogy beleegyezett az úgynevezett amerikai segítség elfogadásába és ezzel kapcsolatban az Egyesült Államokkal szemben bizonyos katonai jellegű kötelezettségeket vállalt, a valóságban az USA kormányával való együttműködés útjára lép az USA kormányának a Szovjetunió ellen irányuló agresszív tervei megvalósításában. Az iráni kormánynak ezt a tettét nem lehet másként minősíteni, mint ,a jó szomszédi kapcsolatokról szóló megállapodásokkal 'össáeférhetetlen tettnek. Ezeket a jószomszédi kapcsolatokról szóló megállapodásokat köteles betartani és megszilárdítani mindkét fél, amelyek aláírták az 1921 február 26-i szovjet-iráni szerzödést". A nagykövet megígérte, hogy az iráni kormánnyal tudatja a jegyzék szövegét. A Demokratikus Németország Nemzeti Frontja Nemzeti Tanácsának nyilatkozata Május 21-én Berlinben a Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának Nemzeti Tanácsa ülést tartott, amelyen résztvett Johannes Dieckmann, a Népi kamara elnöke, Ot.to Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság kormányelnöke, Ottó Nuschke kormányalelnök és NyugatNémetország számos képviselője. Az ülésen megtárgyalták Németország politikai helyzetét, a bonni kormánynak azon szándékával kapcsolatban, hogy minél hamarább aiáirják a háborús keretszerződést a nyugati nagyhatalmakkal. Az ülésen határozatot fogadtak el a német nép harcának megerősítéséről az előtte álló legnagyobb nemzeti veszedelem ellen. Az ülésen a németek közötti kölcsön^ megértés és igazságos lékeszerződés kongresszusa elnökségének képviselője, beszámolót tartott. Rámutatott arra, hogy a militarista keretszerződés, amelyre a bonni kormány készül. Nyugat-Németországot a nyugati Imperialista államok gyarmatává és a béke, valamint demokrácia országai ellen katonai ugródeszkává teszi, állán dósítja Németország szétsz'-ikítottságát, a nyugatnémet lakosságot megfosztja minden demokratikus jogától és Nyugat-Németországban a katonai diktatúra rendszerét állítja fel. Ezután Ottó Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság kormányelnöke szólalt fel. A Demokratikus Németország Nemzetj Frontja Nemzeti Tanácsának üléséről felhívást intéztek a né- hoz, amit az amerikaiak parancsára met néphez, amely többek között ezt mondja: „Ütött az összes német hazafiak együttes cselekvésének órája. Aki most ingadozik bűnös lesz abban, hogy holnap a német népet mérhetetlen szenvedésbe sodorhatják. Melyik német hazafi ne háborodna fel és ne szállana szembe Adenauer gaztettével ? Adenauer külföldi parancsra véglegesen ketté akarja szakítani szeretett hazánkat. Fel akarja újítani Németország régi ellenségeinek, a junkereknek, a konszernek és bankok tulajdonosainak uralmát, akik Németországot már két ízben nemzeti katasztrófába sodorták és népünkre borzasztó szerencsétlenséget hoztak. Azt akarja, hogy Ridgway tábornok, ak; mindörökre kompromittálta magát a Koreában folytatott bakteriológiai háborúval, az amerikai imperializmus ňyugat-német gyarmatának főkormányzójává legyen. Meg akarja ismételni Németország történelmének legkegyetlenebb nemzeti megaláztatását: el akarja adni a németeket, hogy az amerikai dollárkirályok érdekeiért haljanak meg. Örült terveket gondol ki, hogy résztvegyenek egészen az Uraiig terjedő imperialista agresszióban és testvérgyilkos háborút akar kirobbantani a németek kőzött. Adenauer keretszerződése militarista politikája már most is provokációkhoz, zsaroláshoz és gyújtogatáshoz vezet a demarkációs vonalon, a békeharcosok 'egyilkolásákövetnek el." A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Szovjetuniónak a négy nagyhatalom ellenőrzése alatt végzendő össznémet választásokra és a német békeszerződés megkötésére tett javaslatai lehetővé teszik a németek közötti megegyezést, a béke biztosítását Németország és az egész világ számára. A demokratikus Németország Nemzeti Frontjának Nemzeti Tanácsa továbbá felhívja a Német Demokratikus Köztársaság lakosságát, hogy elszántan védelmezze demokratikus vívmányait, hogy szervezze meg hazájának fegyveres védelmét az új háború imperialista gyújtogatói ellen. A Nemzeti Front Nemzeti Tanácsa Nyugat-Németország lakosságához intézett nyilatkozatában rámutat arra, hogy a Német Demokratikus Köztársaság fegyveres védelme szükségessé válik, tekintettel a bonni kormány népellenes militarista politikájára és ezért felhívja a nyugat-német lakosságot és vele együtt az egész német népet, hogy hiúsítsák meg Adenauer háborús terveit ég hogy a németek közötti békés megegyezéssel valósítsák meg az össznémet választásokat és érjék el a német békeszerződés megkötését. A nyilatkozat végén a Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának Nemzeti Tanácsa ígéri, hogy melegen támogatni fogja az összes németeket, tekintet nélkül világnézetükre és politikai gondolkodásukra, a német nép nemzeti érdekeinek védelméért folyj hazafias akcióiban.