Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-22 / 120. szám, csütörtök

tu srn A párt- és kormányhatározat nyomán rohamosan emelkedik a termelés a dögösi állatni b'rtokon A dögösi állami gazdaság dolgozói kemény harcot vívnak azért, hogy az idén minden eddiginél magasabb ter­méshozamot érhessenek el és minél több fibonával, hússal és ipari nö­vénnyel járulhassanak hozzá dolgo­zóink ailandóan emelkedő igényeinek kielégítéséhez. A magasabb termés­hozamért folyó küzdelemben nagy se­gítséget nyújtott a dögösi dolgozók­nak Pártunk és kormányunk áprili­si határozata, mely az állami birto­kok munkájának megjavításával fog­lalkozik. A határozat rámutatott az állami gazdaságok hibáira, a hibák indító okaira és megmutatta a helyes utat azok kiküszöböléséhez, a to­vábbi fejlődéshez. Állami gazdaságainknak a szocia­lista mezőgazdaság példaképeivé kell válniok, mindenben példát kell mu­tatniok az egységes földműves szö­vetkezeteknek, és be kell bzonyita­niok az egyénileg gazdálkodó kis- és középföldmüvesek előtt a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. A dögösi állami birtok már a mult évben is jó példával járt elöl ezen a téren. A munka jő megszervezésével a növényápolási munkákat rendes időben el tudták végezni. Gondoskod­tak arról is, hogy a földterületükhöz szükséges állatállomány és az állatok részére szükséges takarmányalap is biztositva legyen. Mindezek mellett a dögösi állami gazdaság elérte azt, hogy a mult évi beszolgáltatási kö­telezettségének mindenből eleget tett. A Párt és a kormány áprilisi hatá­rozata után azonban a dögösi gazda­ság vezetői azt látták, hogy annak ellenére, hogy a mult esztendőben minden kötelezettségüket teljesítet­ték, mégis sok olyan hiba van még körülöttük, amit sürgősen ki kell kü­szöbölni. Ezer és ezerféle lehetősé­gük van arra, hogy tervüket ne csak 100 százalékra teljesítsék, hanem magasan túl is szárnyalják. Nem elégedhetnek meg az idén azzal, ami tavaly jó volt. A szocializmus fejlődése mindig na­gyobb és nagyobb feladatok teljesí­tését követeli meg állami gazdasá­gainktól. A dögösi gazdaságban a mult év­ben még nem voltak jól megszerve­zett munkacsoportok. Hiányzott az egyéni felelősség az elvégzett munká­kért. A legnagyobb hiba azonban ott mutatkozott, hogy a birtok dolgozói nem voltak érdekeltté téve a maga­sabb hektárhozam elérésében. Nem volt bevezetve a munka jutalmazásá­nak az a formája, amivel fel tudták volna ébreszteni a munkások érdek­lődését a termelés iránt. Hiányzott az érdemszerinti jutalmazás. A munkásoknak a munkához való rossz viszonya volt annak is az oka, hogy az élenjáró szovjet mezőgazda­sági tapasztalatokat azt lehet mon­dani, hogy teljesen mellőzték. A mun­kások húzódoztak minden olyan mun­kamódszertől, ami előttük új volt. Az állattenyésztésben dolgozó mun­kások is vonakodtak Malinyinova fejési módszerének bevezetésétől. Az idén a tavaszi munkáknál a birtok vezetősége a pártszervezettel karöltve iparkodott megismertetni a munkásokat a munkanormákkal és azok anyagi előnyeivel. Ebben a fel­világosító munkában nagy segítséget nyújtott a Párt és kormányhatáro­zat. A határozat megjelenése után a birtok minden egyes dolgozójának ott volt a kezében a Pravda vagy az Uj Szó és izgatottan többször is át­tanulmányozták azokat a pontokat, amelyek a legközvetlenebbül érintet­ték őket. A határozat teljesen meg­változtatta a munkások nézetét. Na­gyon helyesnek találták azt a pon­tot, amelyik azt irányozza elő, hogy mindenki az elvégzett munkája után kapja a fizetést. Azt is tudták azon­ban, hogy ez csak a munkanormák bevezetésével válhat valóra és az is fontos, hogy a csoportok keretén be­lül úgj. legyen a munka megosztva, hogy ellenőrizni lehessen a munkák jó minőségű elvégzését is. A párt- és kormányhatározat for­radalmi változást hozott a dögösi birtok dolgozóiban. Maguk a munká­sok követelték, hogy a termelés min­den szakaszán vezessék be a munka­normákat. A növényápolási munkákat mái munkanormák szerint kezdték meg. A munkacsoportok keretén belül a megművelendő föld egyénekre van felosztva. Ilyenformán nem fordul­hat elö, hogy a csoport valamelyik tagja nem végzi el elég lelkiismerete­sen a rábízott munkát. Itt az a régi közmondás érvényesül, hogy ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát. Ha a csoport valamelyik tagja hanyagul végzi el például a cukorrépa első ka­pálását és egyelését, a második ka­pálásnál több lesz vele a munkája. Nem számíthat arra, hogy a máso­dik munkánál majd egy másik mun­kás kerül oda, ahol ő a répát rosszul munkálta meg. Minden egyes mun­kás egészen a betakarításig azon a szakaszon dolgozik, ahol az egyelést vagy az első kapálást megkezdte A párt- és kormányhatározatnak azon pontja, mely az állami gaz­daság dolgozóinak a tervezett hek­tárhozamon felül kitermelt növények­ből prémiumot biztosít, szintén nagy lelkesedést váltott ki a dögösi dolgo­zók között. A határozat e pontja tel­jesen megváltoztatta a dolgozóknak a munkához való viszonyát. Az ed­dig gépiesen dolgozó munkásokból egyszeriben kitört a kezdeményezés. A növénytermelésben dolgozók írás­beli kötelezettséget vállaltak, hogy a munkák idejében való elvégzésével a tervezett 280 mázsás hektáronkén­ti terméshozam helyébe átlagosan 400 mázsa cukorrépát termelnek ki hektáronként. Miért nem született meg a mult évben ilyen kötelezettségvállalás a dögösi dolgozók között? Azért, mert anyagilag nem voltak érdekeltté té­ve a tervezett hektárhozam túllépé­sében. Az idén azonban a párt- és kor mányhatározat alapján biztosítva van a részükre a tervezett hektárho­zamon felüli értékből még a külön jutalmazás is. Ma a dögösi dolgozók nem hogy idegenkednének a szovjet tapaszta­latok bevezetésétől, hanem azon tö­rekednek, hogy minél több olyan ter­melési módszerrel ismerkedhesse­nek meg, mellyel a hektárhozamo­kat lényegesen emelni tudják. A cukorrépa termelésnél is bevezették azt a szovjet módszert, hogy a hek­tárokra kitervezett műtrágya meny­nyiségnek csak a felét szórják el a vetés előtt, a másik felét pedig az egyelés után a répa leveleihez és a tövére szórják. Ezt azért teszik, hogy a cukorrépa fejlődése folya­mán állandóan friss tápanyaghoz jusson. Ez lényegesen elősegíti a cukorrépa fejlődését és lehetővé teszi a hektárhozam fokozatos eme­lését. A munkásoknak a magasabb hek­tárhozam elérésében való érdekelt­sége és a m unkán orrnak bevazetóse erős biztosítéka annak, hogy a dö­gösi gazdaságban minden munkát percnyi pontossággal elvégeznek. Ezeknek az intézkedéseknek a helyessége már a cukorrépa egye­lésénél megmutatkozott. Az egyelés ma csökkentett létszám mellett is csak fele ideig tart mint tavaly tartott. 78 hektár cu­korrépájukból már alig egy pár hektár van, amit még egyelni kell. Pedig még csak 7 és fél rnapot dol­goztak rajta. Csakhogy ma már mindenki azon iparkodik, hogy mi­nél nagyobb területen és minél job­ban végezze el a munkát, mert ettől függ keresetük és a tervezett hek­tárhozamok túllépése, mely után külön jutalomban is részesülnek. Takács Júlia is szorgalmasan egyeli a répát. Gyűjti a ledolgozott normákat. Szorgalmának meg is van az eredménye, mert a ledolgozott 7 és fél nap alatt 1966 koronát kere­sett. Kaioosai Karuly is ott dolgo­zik fiával a répaföldeken. Apa a fiával versenyez, hogy ki tud többet kiegyelni egy nap alatt és ki tud több pénzt szerezni a házhoz. A hét ós fél nap alatt ők ketten megkeres­tek 3650 koronát. Ott dolgozik a 61 éves Kováos Károly is. aki mikor a sorok végére ért. megtömte a pipá­ját és végignézett a gyönyörű tábla cukorrépán. Röviden csak ennyit mondott: — Ha be nem vezettük volna a munkanormákat, még a fele sem volna kiegyelve a répának. Kinek is volna kedve akkor dolgozni, ha az a munkás is azt a fizetést kapná, aki csak így-úgy dolgozik, mint az, aki becsületesen dolgozik. A dögösi gazdaságban megkezdték már a lucerna kaszálását is. Szabó Gyula és Szabó Jenő fogtak hozzá traktoraikkal a kaszáláshoz. Csak úgy dől a dús rend a kajszá­lógáp után. Iparkodnak, hogy mi­nél gyorsabban végezhessenek á ka­szálással, minél rövidebb idö aiatt begyüjthessék az értékes takar­mányt. A dögösi dolgozók tudják, hagy most van a legnagyobb szükség a munkák tervszerű végrehajtására. Most van a legnagyobb szükség ar­ra, hogy ne veszítsék el a fejüket, hanem minden munkát tervszerűen hajtsanak végre. A takarmány be­gyűjtését a dögösiek következőkép­pen oldják meg. Mikorra a most lekaszált takarmány megszárad, a répaegyeléssal is v. gezaiek. Ekkor aztán teljes erővel hozizáioghatnak a begyűjtéshez. Két nap alatt vé­geznek a begyűjtéssel, aztán nyu­godtan hozzáfoghatnak más növé­nyek ápolásához. A dögösi gazdaság állattenyész­tői már a februári Párt- ós kormány­határozat után megtették az első lépéseket a terv teljesítésének érde­kében. Az állattenyésztésben dolgo­zó munkások hazafias kötelességük­nek tartják Pártunk és kormányunk határozatának minél magasabb szá­zalékra való teljesítését Köteles­ségüknek tartják, hogy minél több húst, zsírt, tejet juttassanak a dod­gozók asztalára. A serté-sistálió dolgozói kötelezett­ségvállalásokkal iparkodnak előse­gíteni a Párt- és kormány határo­zatának teljesítését. Kertész Károly és Mtkulics János, gkiji fejenként 53 sertést gondoznak, arra váiliaJ­tak kötelezettséget, hogy a gond­jaikra bízott anyadisznók után át­lagosan 14 malacot nevelnek fel. Ezenfelül még arra is kötelezettsé­get vállaltak, hogy az amyadieanók gondos etetésével és a malacok szakszerű gondozásával a malacok átlagos választási súlyát 14 kg-ra emelik. A sertésgondozók szorgalmukká 1 már eddig gyönyörű eredményeket éltek ed. A malacok választási súlya is állandóan emelkedik. Volt már olyan malacuk is, amelyik a válasz­táskor 24 kg volt A tehénistállóban a munka külö­nösebb formát csak az áprilisi Párt­ás kormányhatározat után öltött. Ekkor vezették be az egyéni fejést és az egyéni etetést. Mivel a te­henészetbe is bevezették a miunka­normákat, -most már mindénki azon iparkodik, hogy minél magasabb tejhozamot érjen el. D?ák József és Szalai István már Malinyinová mód­szerének bevezetésén törik a fejü­ket, holott ezelőtt pár hónapipal még hallani sem akartak róla. A dohánytermelő csoport a mult évben olyan eredményt ért el Keas­kés Ferenc vezetése mi&llett ami­lyenre a dögösi gajad aggban még nem volt példa. H ek táronként 16 mázsás átlagos dohánytermést értek el. Vagyis 15 hektárról 241 mázsa dohányt szállítottak be. Kecakés Ferenc, a dohányra úgy vigyázott egész évben, mint a szemefényére. A célja az volt, hogy minőségileg is jó dohánnyal járuljon hozzá a szocializmus építéséhez. Munkájának meg is mutatkozott az eredménye, mert a 241 mázsa dohányból, 117 mázsát elsőosztályúként vettek át a beváltóban. Ebben az évben Kecskés Ferenc nem elégszik meg a mult évben el­ért szép eredményekkel, hanem Si­roky elvtárs születésnapjának tisz­teletére kötelezettséget vállalt, hogy az idén nem 16 mázsa dohányt, ha­nem 17 mázsát termel hektáron­ként ugyanolyan minőségben, mint tavaly. Igv akar Keoslkls Ferenc eleget tenni a Pártunk és kormá­nyunk által az állami birtokok elé tűzött feladatoknak. Ssarka István. 1952 május 22 Lesko Bertalan és Bartos János kimagasló érdemeket szereztek az építke­zés idejében oaló befejezésében, amit a Marvan-módszer alkalmazásával irtak eL Az adminisztratív épületek építkezésé nek részlete Le$ko Bertalan és Bartos János munkaközbon Kiváló teljesítmények a Huko építésén A keletsz'ovákiai kohókombiná- i tön épü.ö új szocialista város épít­kezésén a Farkas János vezetéise alatt álló húsztagú munkacsoport kötelezettségvállalását 20 százalék­kal tú teljesítette. A felajánlás tel­jesítésében ledolgozott brigádórák értékét teljes egészében a szabad­ságáért harooló koreai nép megse­gítésére küldték el. A munkaversenyben kiemelkednek Fülöp elvtára munkacsoportjának i tagjai, akik a 31. számú részlegen dolgoznak. Normáikat áltagosan 315 százalókra teljesitik, A csoport tagjai a legrosszabb időben is lelki­ismeretesen elvégzik munkájukat A munkából sohasem maradnak el, hogy »e késleltessék a dolgozók új városának, a szocialista városnak felépítéséit. Helmeei I* és Farkas leveléből Épül a Kohászati Kombinát A HUKO építésén az összes mun­kacsoportok harcolnak a munkála­tok határidejének lerövidítéséért. Élmuiiíkáshetek, élmunkáshónapok megszervezésével, kötelezettségvál­lalások teljesítésével naponta arat­nak újabb és újabb munkagyőzel­moket az építők. Az építkezés veze­tősége, a mesterek és müszaltiak a mimkaverseny szervezésénél arra törekednek, hogy megteremtsék az összes előfeltételeket a felajánlások sikeres teljesítéséhez. Gajdos-Korpa János munkacsoportja 172.8%-os munkateljesítménnyel dolgozik

Next

/
Thumbnails
Contents