Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-20 / 118. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetek! Bratislava, 1952 május 20, kedd 2 Kčs V* évfolyam, 118. szám Hajdú János ács-csopurtja magas teljesítményt ér el a HUKO építésén. A CSEMADOK KÖZGYŰLÉSE ELÉ A iiéke megőrzéséért és a szocia­lizmus megvalósításáért folyó harc egyre nagyobb feladatok Hé állítja országunk dolgozó népét. A béke és a szocializmus ügye országunk dol­goz/* népének legbensőbb ügyévé vált és szívós elszántsággal harcol a háborús uszítók kalandorpolitiká­ja ellen és hősies erőfeszítésekkel rakja le az alapjait, téglát téglára rakva építi a szocializmust. E meg­sokszorozódott feladatok teljesíté­séből, a, l>éke megőrzésééit vívott harcból és a szocializmus megterem­téséből országunk valamennyi dr>I­gozója, nemzetiségre és fajra való tekintet nélkül tevékenyen kiveszi részét. Népi demokráciánkban való­sággá válik a sztálini nemzetiségi politika, amely nem ismer nemzeti­ségi és semmiféle más elnyomást, nem ismer uralkodó és elnyomott nemzeteket, hanem minden állam­polgára számára, legyen az bármi­iyen nemzetiségű, egyforma jogot biztosít. És ha népi demokráciánk mind politikai és gazdasági, mind kulturális téren egyforma jogokat biztosít köztársaságunk valamennyi dolgozójának, akkor a kötelességek teljesítéséből és ha szükséges, az áldozatvállalásokból fs egyformán mindenkinek ki kell vennie a részét. A csehszlovákiai magyar dolgozók, éppúgy mint országunk bármely más nemzetiségű dolgozója aktív, tevékeny résztvevői a béke és a szo­cializmus győzelméért vívott harc­nak és nemcsak a népi demokrá­ciánk biztosította jogokból kértek maguknak egyenlő részt, hanem a feladatok teljesítéséből is. A csehszlovákiai magyar dolgo­zóknak országunk feladatainak tel­jesítéséért folytatott harcában je­lentős feladat hárul a, Csemadolcra. A Csemadok feladata, hogy Pár­tunk és kormányunk iránymutatá­sai alapján mozgósítsa a magyar dolgozókat az országépítő feladatok teljesítésére, segítse és támogassa a magyar dolgozókat a béke és a szocializmus győzelméért vívott harcban. Nemcsak arról van szó, hogy a Csemadok, mint tömegszer­vezet összekötő kapocs legyen Pár­tunk és kormánymik és a magyar dolgozók között és nemcsak arról, hogy a Csemadok mint kultúrszer­vezet a szocialista kultúra fáklya­vivőjévé váljék, hanem főleg arról, hogy a magyar dolgozók között a legszükségesebb alapfeltételét te­remtse meg az összes feladatok tel­jesítésének azzal, hogy teljesítse a népnevelő munka legfontosabb fel­adatát, bábája legyen az újtípusú ember, a szocialista ember kialaku­lásának. A megnövekedett feladatok új embert, szocialista embert kíván­nak meg. Nem tud a, szocialista építés feladatainak eleget tenni az a munkás, aki munkahelyén még mindig „alkalmazottnak", nem pe­dig gépe, üzeme és az ország gaz­dájának érzi magát; nem válik az Ilyen munkásnak szívügyévé a mun­kájáért, a reábízott gépéért, az or­szág vagyonáért való felelősségér­zet; nem tudja az ilyen öntudatlan munkás azt, hogy saját és az egész­ország érdekeit védi azzal, ha küzd az anys-gpocsékolás ellen, ha kikü­szöböli a selejtet, ha gépére és a szerszámokra, amikkel dolgozik úgy vigyáz, mint a saját személyi tulajdonára; nem tudja, hogy a normaszilárdítás a munkatermelé­kenységének egyik hajtómotorja és azzal az ország gazdaságát növeli, a szocializmus építését segíti elő. Önkénytelenül is a szocializmus építésének fékezője az a munkás, aki egyéni érdekeit nem tudja alá­vetni a közösség, az ország érde­keinek, aki az országos és az egyé­ni érdekeket külön választja egy­mástól és nem látja, hogy az ország érdekei és az egyéni érdekek egyii­vétartozniak, azok egymástól el nem választhatók, mert hiszen minden munkás célja az országépífcő fel­adatok teljesítése kell hogy legyen, s országunk érdekei nem egy ki­váltságos osztály, a burzsoázia szolgálatában állnak, hanem a szé­les néprétegek érdekelt szolgálják. Még több a tennivaló ezen a té­ren a falun, a dolgozó parasztság körében. A Csemadok népnevelő munkájával hathatós segítséget nyújthat parasztságunknak a szö­vetkezeti gazdálkodásra, a szocia­lizmus útjára való áttérésére. Az újtípusú paraszt klnevelése, azé a paraszté, aki kinő az egyéni elkü­lönülést jelentő me^gyék és baráz­dák közül, akinek néhány holdas látóköre az ezer hektáros hatalmas, modern, gépesített és magas terme­lékenységű gazdaságokat felölelő, országos kérdéseket felfogó ós meg­oldó látókörévé bővül, — ennél megtisztelőbb, nemesebb és a szo­cializmus építésére hasznosabb fel­adatot a Csemadok nem teljesíthet. Másik ilyen fontos és az előbbi­vel szorosan összefüggő feladata a Csemadoknak a magyar dolgozók­nak szocialista hazafiasságra való nevelést 1. Ma, amikor az imperialis­ták semmiféle aljasságtól sem riad­nak vissza, hogy egy újabb az eddi­gieknél sokkal borzalmasabb hábo­rút zúdítsanak a világ népeire, minden ország népének hazaszere­tetre való nevelése, hazája, és népe érdekében teljes áldozatkészségre nevelése a legfontosabb feladatok egyike. A hazafiság, a hazaszeretet gondolata a csehszlovákiai magyar dolgozók között annál is fontosabb kérdés, mert a rendkívüli módon kiéleződött osztályharc, a belső reakciós erők, a burzsoázia leghat­hatósabb fegyverével a nacionaliz­mussal igyekszenek megbontani köztársaságunk népei testvéri egy­ségét. A Csemadok/legfont osabb feladatainak egyike tudatosítani a magyar dolgozókban a szocialista hazafiság gondolatát, amely egyben harc a nacionalista kísérletek és megnyilvánulások ellen is. Mit je­jent, miben nyilvánul meg a cseh­szlovákiai magyar dolgozók haza­fisága? Abban-e — mint ahogy a reakció terjeszti, — hogy „magyar, kodjék?" Semmiesetre sem! A Cseh­szlovák Köztársaságban a magyar dolgozóknak jó hazafinak lenni azt jelenti: teljesíteni a szocializmus építéséből rájuk eső feladatokat, eleget tenni az állampolgári köte­lességeknek, tiszteletben tartani az állam törvényeit, tiszteletben tarta­ni és előmozdítani az ország, a dol­gozó nép érdekeit. A szocialista ha­zafiság számunkra azt jelenti, hogy vállatvetve harcoljunk az ország cseh és szlovák és többi nemzetisé­gű dolgozóival együtt a szocializ­mus győzelméért, minden erővel harcoljunk a népeket leigázni akaró és háborút kirobbantani akaró ün­perializmus politikája ellen. És tu­datosítanunk kell azt is, hogy a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság iránti hazafiságunk nincs ellentmondásban azzal, hogy jó magyarok legyünk. Népi demo­kráciánk nem ismer nemzetiségi el­nyomást, nem isineri a nemzeti élet semminemű korlátozását. A rozs­nyói bányászok büszkék arra, hogy a kurucok unokáinak vallhatják magukat. A rozsnyói bányászok ak­kor lessenek jó magyarok és a Cseh­szlovák Köztársaságban jó haza­fiak, akkor lesznek méltó hordozói Rákóczi „Pro libertate" („A sza­badságért") zászlajának, ha a rozs­nyói bányák minden üzeme felett kigyúl és ragyogni fog a terv telje­sítését hirdető vörös csillag. A nagysallóiak akkor lesznek jó haza­fiak és egyben jó magyarok, s ak­kor lesznek méltó örökösei az 1848­as szabadságharc egyik legfénye­sebb csatájának, a nagysallói csatá­nak, ha földjeiken a termést meg­sokszorozzák, ha olyan állattenyész­tést teremtenek, amely kielégíti né­pünk igényeit, ha élenjárnak az ál­lam iránti kötelességek teljesítésé, ben. N' J az a jő hazafi és jó ma­gyar, aki a „Szózatot" zsolozsmáz­za, hanem az, aki szívvel lélekkel, tudása- és ereje teljes latbavetésé­vel harcol a dolgozó nép ügyének, a szocializmusnak győzelméért. Ha a Csemadok, a köztársasá­gunk iránti hazaszeretetre, az ál­lampolgári kötelességek teljesítésé­re, az itt élő nemzetekkel és nemze­tiségekkel való testvéri együttélés­re, minden nép jogainak és szabad­ságának tiszteletbentartására és a béke megőrzésére neveli a csehszlo­vákiai magyar dolgozókat, akkor eleget tesz küldetésének, teljesíti a szocializmus építéséből reá eső fel­adati kat. A Csemadok további fontos fel­adata a szovjet, tapasztalatok nép­szerűsítése, az új munka- és termelési módszerek terjesztése. Politikai, gazdasági és kultu­rális életünk fellendítésében már eddig Is felbecsülhetetlen se­gítséget jelentett a szovjet tapasz­talatok alkalmazása, de még ko­rántsem éltünk azokkal a lehetősé­gekkel, amelyeket számunkra a szovjet tapasztalatok nyújtottak. A szovjet nép, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt 34 év alatt a jólét és a bőség országát teremtette meg, ez idő alatt a ta­pasztalatoknak olyan bőséges tár­házára tett szert, amelyet lia éle­tünk minden szakaszán alkalma­zunk, hatalmas mértékben meggyor­síthatjuk a szótőt liznius építését, a szovjetek országához hasonló bősé­get és jólétet teremthetünk népünk számára. A Csemadokuak száz és száz lehetőség és módszer áll ren­delkezésére, hogy a magyar dolgo­zókkal megismertesse a szovjet ipar és mezőgazdaság termelési módsze­reit és hogy azokat a mi viszonyaink ra alkalmazva gazdasági életünk min­den ágazatába bevigyék és haszno­sítsák. Ezek azok a feladatok, amelyek­nek jegyében május 24—25-ikén a Csemadok harmadik országos köz­gyűlése Összeül, s ezek azok a fe­ladatok, amelyeknek teljesítésével a csehszlovákiai magyar dolgozók tevékeny és harcos résztvevőivé vál­nak a szocializmus és. a béke győ­zelméért vívott harcnak. A köztársasági elnök ín memoriam állami elismerésben részesítette ing. dr. A. Míkuskovic tanárt és Jkdrícii Plachta színészt KLEMENT (i OTTYY ALD köztársasági elnök a kormány javaslatára állami elismeréssel tüntette kj az elhúnyt ing. arch. dr. Alojz Mikuskovic tanárt és Jindrieh Plachta színészt. Az állami elismerésről szóló határozat a következőképpen hang­zik: A köztársasági elnök határozata az elhúnyt ing. arch. dr. Alojz Mi­kuskovic tanárnak adományozott állami elismerésről: „A Csehszlovákv Köztársaság kormányának 1952 április 22-i javasla­tára állami elismerésben részesítem az elhúnyt ing. arch. Alojz Mikusko­vic tanárt az urbanisztika ós az országos tervezés terén végzett életmü­véért." Prága, 1952 április 30-án. GOTTWALD s. k, A. ZAPOTOCKY S. k. A köztársasági elnök határozata az elhúnyt Jindrieh Plaehtának ado­mányozott állami elismerésről. „A Csehszlovák Köztársaság kormányának 1952 április 22-i javasla­tára állami elismerésben részesítem Jindrieh Plachtát a drámai művészet terén végzett életművéért. Prága, 1962 április 30-án. GOTTWALD s. k. , A. ZAPOTOCKY s. k., Épül a szocialista Osztrava Az új Osztrava építése a szovjet építészet legjobb tapasztalatai sze­rint halad és a falazás összos jó be­válťiYiódszerei érvényre jutnak a dol­gozók munkasikereiben. A köztársaság első szocialista vá­rosának pontos tervein a műszaki tervezőkkel közösen dolgoznak a Stavba-sídlisk nemzeti vállalat dolgo­zói is, akik már megkezdték az első földfeletti építkezéseket, öt kilométer hosszú töltést építenek a vontatóko­csi számára és drótkötélpályát épí­tenek ki a kavics- ós homokszáílitás­ra, amivel megkönnyítik a vasúti- és az autóforgalmat. Igen sikeresen halad előre a poru­bai munkahely építkezése is. A mun­ka telep 12. blokkjában a napokban kötelezettséget vállaltak a dolgozók, hogy a Prága és Osztrava között in­dított rnutik a verseny alatt minden lakásegységen. 15.000 korona értékű építőanyagot takarítanak meg és ezt az anyagot a szocialista Osztrava la­kóházainak építésénél fogják felhasz­nálni. Csehszlovákiába érkezeit a Komszomol-kíildoíiség Szombaton, május 17-én, este a. CsISz Központi Bizottságának meg­hívására Prágába érkezett a Szov­jetunió lenini kommunista ifjúsági szövetsége élenjáró dolgozóinak kül­döttsége. A küldöttséget Vladimír Nikiforovies Zajcsikov, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának képvi­selője, a Komszomol Központi Bi­zottságának titkára vezeti. A kül­döttség további tagjai A. A. Szlav­nov, S. N. Mosztovjov, V. M. Dju­kov és V. I. Fedobov a Komszomol aparátusán&k dolgozói. A Wilson-pályaudvaron Jindrieh Uher képviselő, a C s KP Központi Bizottságának titkára, Ladislav Lis, a CsISz Központi Bizottságá­nak titkára, és a CsISz Központi Bizottságának elnökségi tagjai fo­gadták vendégeinket. A komszomo­listák üdvözlésére a pionírok és a CsISz-tagok is eljöttek, akik szívé­lyes fogadtatásban részesítették vendégeinket. A komszomol-küldöttség azért jött Csehszlovákiába, hogy megis­merkedjen ifjúságiink életével és tapasztalataival segítsen a Csehszlo­vák Ifjúsági Szövetségnek feladatai teljesítésében. A küldöttség egy hó­napot fog tölteni Csehszlovákiában. Teljesítette második ötéves tervét Jozef Boubal, a sztrakonicei Česká Zbrojovská-iizem élmunkása „AÜ építésben elért érdemekért" ado­mányozott kitüntetés viselője, szom­baton, május 17-én teljesítette a második ötéves terv feladatait. Első ötéves tervét 1951 március 29-én teljesítette és a második öt­éves terv egyes évi normáit június 9-én, szeptember 13-án és 1951 de­cember 7-én fejezte be. A második ötéves terv negyedik évét 1952 már­cius 8-án teljesítette. Jozef Boubal élmunkás múlt év ' írc : áig a fémköszörülőn dolgo­zott és 1951 áprilisa óta még 3 gya­lugép 'kezelését vállalta. Normáját átlag 400%-ra teljesíti. Munkájában nagy segítségére volt a szovjet szakirodák m tanulmányozása és főleg Viktor Ponomarevnak, a leg­jobb szverdlovszki marósnak ,.30 évi normát egy ötéves terv alatt" című müvében közölt tapasztalatai ás tanácsai. Jozef Boubal ,,Az építésben szer­zett érdemekért" kitüntetés viselő­je, a második ötéves tervnek május 17-én való befejezésével túllépte kötelezettségvállalását, amelyet a csehszlovák-szovjet barátsági hónap keretében 1951 őszén tett, második ötéves tervének 1952 május végéig való teljesítésére.

Next

/
Thumbnails
Contents