Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)
1952-04-20 / 94. szám, vasárnap
2 rendes betakarításukat, valamint a takarmányok szárítókban való szárítását; o) az «rre alkalmas kevéshozamú rétek és legelők területének 10 százalékán a szántás minden évben Idejében való és rendes elvégzését és fokozatos besorozásukat & takarmányvetési folyamatokba; d) hogy tökéletes gondozással és korai első kaszálással a teljes kinövés és vtóágképződés közti időben és rendes trágyázással a kevéshozamú rétek annyira javuljanak, hogy alkalmasak legyenek kétszeres kaszálásra és ezáltal egyszersmindenkora vége legyen az egyszeri kaszálású rétek elméletének; e) minden gazdaságban zöldövezet bevezetését; f) a sorközi növények területének kiszélesítését, országos mére tekben 1952-ben 20%-kai, 1953-ban további 20%-kal, valamint a tarlókeverékekét 1952-ben 10%-kai, és 1953-ban további 5%-kal; biztosítani ezek betakarítását és észszerű, gazdaságos felhasználását; g) hogy az állami birtok minden gazdaságában szilázsoljanak a nedVJ tartalmú takarmánynak a téli időszakra való biztosítására; h) hogy a zöldfü szilázson és a szénán kívül alaptakarmánnyá váljanak a kapás takarmánynövények, különösen a burgonya, takarmányrépa és a sárgarépa. B növények magas hozamának elérésére idejében meg kell tenni a szükséges agrotechnikai Intézkedéseket, a takarmányrépának mákba és árpába való utóvetését, bevezetni a szudánifünek az árpa egy részébe való utóvetését az árpa termelési feladatai keretében az öszszes gazdaságokban. 1. a takarmányfélék, de főleg az évelőfüvek, takarmánykáposzta, takarmányrépa, szudáni fü stb., magjainak saját termesztését minden állami birtokon legkésőbb 1954 végéig. 2. A tenyésztés felfrissítésére és a fajállatok biztosítására az állami birtokok és az EFSz-e(k számára: a) kiválasztani a kerületekben a legjobb faj-anyagot és összpontosítani azt az 1952-es év végéig fajállat-tenyésztésekbe úgy, hogy a kiválasztott jó és egészséges fajállatok egészséges Istállókban elhelyezve az összes birtokokon a magas hosznosságú fajállatáillomány alapjaivá váljanak; b) 1954. év végéig végrehajtani az állami birtokokon a mesterséges megtermékenyítést saját kiképzett személyzettel; c) erősíteni az állategészségügyi A munkatermelékenység fokozásának egyik fő féltétele az állami birtokokon az összea traktorok és gépek tökéletes kihasználása. A gépek és traktorok teljes és gazdaságos kihasználását helyes széthelyezésükkel, a karbantartás és a javítások következetes megvalósításával, helyes szervezéssel és a munka helyes jutalmazásával, valamint a traktorokért és a gépekért való személyes felelősség elvének alkalmazásával lehet elérni. A földművelésügyi minisztérium (Nepomucky miniszter) ezért feladatul kapja: 1. biztosítani ős megvalósítani az összes traktorok és gépek szétosztását a kerületi igazgatóságok és birtokok között a föld terjedelme és fajtája, a munkaerők mennyisége és a gazdaság intenzitása ^szerint; 2. a karbantartás és a javítások olyan módszerét bevezetni, hogy az üzemképesség megtartásának alapja a tervezett technikai karbantartás és a tervezett napi javítás legyen a következő elvek szerint: a) a technika! karbantartás és a traktorok, valamint a gépek javításának egyes fokait véghezvinni pontosan az utasítások szerint megállapított időben; b) minden traktoros osztagban és minden gép számára rendesen és szabályszerűen vezetni a pénzköltségekről és a karbantartás, valamint a javítások egyes fokainak véghezviteléről szóló kimutatást; c) következetesen alkalmasad a traktoros személyes felelősségének rendszerét a reája bízott traktorért, gépért, mellékfelszerelésért és szerszámért, főleg prémiumok fizetésével a gép karbantartásáért és amennyiben a traktoros elveszítené szolgálatot, főleg a határmenti vi. dékaken és erősíteni az állami birtokokon a betegségek elleni harcot, mindenekelőtt a preventív intézkedések alkalmazásával, jó takarmányozással és ápolással. 8. A sertéstenyésztés fokozására: a) rendes pároztatásd tervek öszszeállításával és következetes betartásával az 1952-es évben minden ólban két malacozást elérni, és minden anyadisznó után átlag 12 malacot felnevelni az 1952 janiuár elsejei anyadisznó állományból, és a további években az anyadisznók hasznosságát rendszeresen fokozni; b) az 1952-es évben fokozatosain áttérni a malacok húsra és szalonnára való hizlalására; c) elérni a tervezett napi súlygyarapodást a helyes etetési technika betartásával, a helyes takarmány, adagok megállapításával az egyes kor- és súlycsoportok szerint, az erjesztés és a szovjet mester-tenyésztők többi módszereinek alkalmazásával; d) bevezetni a malacok csoportos elválasztását az állami birtokok hizlaldáinak legkevesebb 30%-ában 1952. év végéig. e) a nagy hizlaldákba az elöhizlalásból egyenletes számú malacokat beállítani; f) a hizlalásra keresztezett fajtákat használni és a hizlalásra szánt anyadisznókat kasztrálni. 4. A tervezett tejteirmelés biztosítása és a jóminőségü fejőstehenek tenyésztésének céljából: a) minden istállóban összeállítani és következetesen betartani a pároztatási terveket; b) bevezetni a normázott csoportos ós egyéni takarmányozást, főként a napi háromszorit, naponta alkalmazni a háromszori fejést és különös figyelmet fordítani a borjazás előtt álló tehenekre; c) bevezetni a tőgymasszázs módszerét minden birtoknak legalább egy gazdaságán legkésőbb 1952. év végéig. 5. A tehenek, üszök és anyadisznók rendes és idejében való p adóztatásáról, valamint a borjakról és az elválasztott állatokról valé gondoskodást az állami birtokokon a z állatenyészt ési dolgozók elsőrangú feladatának kell tekinteni. Ezért az anyadisznókat tetoválni kell, be kell vezetni az anyadisznók és a malacok rendes nyilvántartását és az állattenyésztési terv, de főleg a pároztatási tervek rendszeres és állandó ellenőrzését. felszerelését, vagy pedig saját hibájától gépe sérülést szenvedne, akkor fizetéséből a kár magasságának megfelelő részt le kell vonni; d) a traktorokat csak azokra a traktorosokra bízni, akik tökéletesen tisztában vannak a gép kezelésével és a technikai karbantartás szabályaival; e) a technikai karbantartás megjavítására és a traktorok, valamint más gépesítési eszközök javításának megvalósítására kiépíteni minden állami birtokon a mozgómühelyeket és a birtok műhelyét mindenekelőtt a középjavítások megvalósítására, véve a komplikáltabb javítási müveleteket, és ezeket a műhelyeket ellátni a szükséges — ha régebbi is — gépfelszereléssel; f) betiltani az átmenetileg üzemképtelen traktorok szétszerelését pótalkatrészek szerzése céljából a többi traktor számára; g) megjavítani a traktorok javításának technológiáját, főleg csaivarhúzók és más szerelési szerszámok használatával, és sokkal jobban összpontosítani a figyelmet az elhasznált alkatrészek megújítására; h) a népi közigazgatással való együttműködésben 1952 április 30-ig felülvizsgálni azokat a gépeket, amelyeket használhatatlannak jelöltek meg. Az állami birtok és a kerületi Nemzeti Bizottság kiküldötteiből álló bizottság meghatározza, hogy mely traktorokat lehet megjavítani ős megjelöli azokat a traktorokat, amelyek javításra már nem alkalmasak. E traktorok felhasználásáról a földmüvelésügyi minisztérium dönt. -ÜJSIi3. A traktorosokat rá kell nevelni a munkafegyelem betartására és fejleszteni kell bennjüik a reájuk bízott termelési eszközökhöz való szociális viszonyt a következő elvek saerint: a) a traktorokat, meUékreisejerelést éa a szerszámokat át kell adni a traktoros osztag vezetőjének a földmunkák egész időtartamára a munkák megkezdése előtt legkésőbb 10 nappal. A traktoros osztag vezetője, aki aláírásával igazolja, hogy hány gépet vett át és milyen állapotban, felelős az egész idő alatt, amíg a gépek osztagjában vannak, a gépek állapotáért; b) hasonléképpen kell átadni a traktorokat, gépeket és felszerelést az egyes traktorosoknak; c) be kell vezetni a traktoros osztag vezetőjének és a traktorosoknak személyes és anyagi felelősségét az átvett gépért, mellékfelszerelósért és szerszámokért, valamint a tüzelőanyag ós kenőanyag szükséglet betartásáért; d) be kell vezetni az egyes traktorosoknál és az egyes váltásokban a teljesítményeikről és a tüzelőanyag szükségletről való kimutatások rendszeres ellenőrzését és rendes vezetését; 4. Széles mértékben be kell vezetni A tervezett termelési feladatok teljesítése és túlteljesítése, valamint a hektárhozamok és a gazdasági állatok hasznosságának állandó fokozása elkerülhetetlenül megköveteli, hogy bevezessék a munka szocialista megszervezését, hogy a dolgozók megismerkedjenek a tervezett termelési feladatokkal és hogy kifejlődjön a szocialista munkaverseny. A munka szocialista megszervezésének alapjává az állami birtokokon kell, hogy az állandó munkacsoportok és osztagok váljanak, amelyek rendelkeznek a szükséges termelési eszközökkel. Ezért a földmüvelésügyi minisztérium (Nepomucký miniszter) a kerületi igazgatóságok vezetői, az állami birtokok igazgatói és a gazdaságok vezetői feladatul kapják: 1. megszervezni az egyes gazdaságokon a növényi termelésben a termelés terjedelme szerint egy vagy több állandó munkacsoportot, esetleg megszervezni speciális munkacsoportokat az egyes termelési ágakban, mint például a zöldségtermelésben, a gyümölcstermelésben stb. Az ipari növények, a zöldségfélék, kapások és más olyan növények megművelését, amelyek jelentős mennyiségű kézimunkát igényelnek állandó munkaosztagokra kell bízni; 2. a növénytermelési munkacsoportnak kl kell adni egy bizonyos földdarabot az egész vetésforgó időtartamára, de legkevesebb egy évre és ezen a földön meg kell határozni a csoport számára a termelési feladatokat; 3. a munkacsoportokat el kell látni gépekkel, felszereléssel, fogatokkal és más termelési eszközökkel, és a munkacsoportokat személyesen felelőssé kell tenni a reájuk bízott termelési eszközökért; 4. hasonlóképp kell megszervezni a munkát az állattenyésztésben is; I az agregátok használatát és az agregátokat úgy összeállítani, hogy megfeleljenek az agrotechnika követelményeinek, hogy teljes mértékben ki legyen használva a traktorok vontató ereja és hogy az agrotechnikai határidők megrövidüljenek. 5. A traktorosoktól, akik a föld. munkákat végzik, meg kell követelni a gépvezetői vizsgát és a mellékfelszerelések kezelésében azokat az ismereteket, amelyek biztosítják a földmunkák elvégzését a szükséges agrotechnikai minőségben. Ha a földmunkákat hanyagul végezték akkor a traktoros köteles a munkát megjavítani. A javító munkáért bór nem jár. Ha a javító vagy kiegészítő munkát más traktoros végzi, akkor az a traktoros, aki a munkát rosszul végezte, köteles béréből megfizetni a kiegészítő munkáért járó részt. Ha a traktoros olyan lelkiismeretlenül végzi munkáját, hogy azt nem veszik át, például ha nem tartja be a szántás mélységét az egész földterületen, vagy ped^.n: a vetőmag, takarásának mélységét a vetésnél, vagy pedig más komoly hiányosságokat állapítanak meg, az ilyen munkáért a traktoros nem kap fizetést. az egyes munkacsoportoknak, esetleg osztagoknak állandó gondjaira bízni bizonyos mennyiségű állatot és biztosítani a gondjaikra bízott állatok gondos ápolását; 5. a növénytermelési és állattenyésztési munkacsoportok vezetését felelős és szakképzett dolgozókra kell bízni, akiket a gazdaság vezetője nevez ki és akiknek kinevezését a birtok igazgatója hagyja jóvá; 6. következetesen alkalmazni kell az állami birtokok igazgatóinak, a gazdaságok vezetőinek, valamint a majorok vezetőinek és a munkacsoportvezetöknek a személyes felelősség elvét a termelési eszközök teljes és gazdaságos kihasználásáért, valamint a munka csoportokban és osztagokban való megszervezésének bevezetéséért és megszilárdításáért; a tervezett termelési feladatokat szét kell írni az egyes munkacsoportokra, osztagokra, esetleg egyénekre olyan módon, hogy minden dolgozó megismerkedjen feladataival és hogy azok teljesítése becsületbeli dolgává váljon; 7. minden birtokon ki kell építeni a gépesítési központot, amely az összes gépesítési eszközökkel rendelkezik; az egyes traktoros osztagoknak ki kell osztani a munkát egy vagy több gazdaságon a termelés terjedelme szerint olyan módon, hogy a gépesítési eszközöknek a kihasználása a lehető legnagyobb mértékben biztosítva legyen. Gondoskodni kell arról, hogy a traktormunkákat minőségileg jól és a helyes agrotechnikai időpontokban és a növénytermelési munkacsoport munkatervével összhangban végezzék és hogy a traktorosok érdekelve legyenek az egyes csoportok munkaeredményeiben. A gépesítési központokat el kell látni vándormühelyekkel a gépek megjavítása céljából. 1952 április 20 velésügyi minisztérium állapít meg, emelni kell a kézidolgozők bértarifáit 10 százalékkal. 5. A prémiumok bevezetésével ac állami birtokok dolgozóit érdekeltté kell tenni a tervezett termelési feladatok túlteljesítésében a következő elvek szerint: a) bevezetni a prémiumot a váltási (napi) normák túlhaladásáért a mezei munkáknál, mégpedig olyan módon, hogy a váltási normán felül elvégzett munka után az akkordtarifa 50 százalékkal emelkedik. Ezeket a prémiumokat akkor lehet kifizetni, ha a dolgozó egy hét alatt legkevesebb 6 váltási normát teljesít; b) a szezon teljesítményi norma túlteljesítésénél a dolgozó azért a munkáért, amelyet a megállapított szezonnormán felül végzett el, további prémiumot kap, mégpedig az alapakkordtarifa 30 százalékáig terjedő magasságban, a munka fajtája és sürgőssége szerint. Ha az egész gazdaság betartja a megállapított agrotechnikai határidőt, akkor a dolgozó az alap akkordtarifa 50 százalékát meghaladó prémiumot kap. c) A növényi termelés dolgozói számára be kell vezetni a prémiumokat a tervezett hektárhozamok túlteljesítéséért, az állattenyésztési dolgozók számára pedig a tervezett hasznosság túlhaladásáért (a szaporodás fokozásáért, magasabb súlygyarapodásért) és a veszteségek csökkentéséért stb. A megállapított akkordjutalmak és prémiumok magukban foglalják a munkaidőn kívüli munka után és a vasár- és ünnepnap végzett munka után járó jutalmat is. 6. Az állami birtokok és gazdaságok vezető technikai és gazdasági alkalmazottait fizetésük rendezésével és prémiumokkal érdekeltekké kell tenni a terv teljesítésében és túlteljesítésében és a gazdálkodás gazdaságosabbá tételében. Be kell vezetni az állami birtokok traktorosainak akkord szerinti jutalmazását és a prémiumokat azon elvek szerint, amelyek érvényben vannak a traktorállomások tarktorosainak jutalmazásában. 7. Az alkalmazottak jutalmazásának és prémiumozásának elveit azon irányelvek és prémiumrendszer szerint kell megállapítani, amelyeket a földmüvelésügyi minisztérium ad ki és a ROH-al való együttműködésben biztosítani kell, hogy az új teljesítményi normák és a dolgozók prémium-jutalmazását az összes birtokokon megtárgyalják az alkalmazottakkal. V. Szélesen kifejleszteni a szocialista munkaversenyt. A szocialista munkaverseny a szocializmus építésének kommunista módszere, a dolgozók munkalelkesedésének és alkotó kezdeményezésének forrása. Hatalmas eszköze ez a munkatartalékok feltárásának és a munkatermelékenység fokozásának. A versenyzés jelentősége a mezőgazdaságban annyival nagyobb, hogy a mezei munkák, szezonmunkák. Szükséges ezért, hogy a dolgozók azokban az időszakokban, amelyek döntőek a termés magasságára, minden erejüket latbavessék, hogy ne nézzék a munkaidő hosszúságát, hogy a napi normákat túlhaladják és az agrotechnikai határidőket megrövidítsék, hogy mindezzel biztosítsák a gazdag termést. Ezért az állami birtokok össze* dolgozóinak feladata, hogy a szocialista munkaversenyt az egyes birtokok, gazdaságok, munkacsoportok és osztagok, sőt az egyes dolgozók között is szélesen kifejlessze a tervezett termések és az állatok hasznossága elérésében és túlteljesítésében, valamint a termelési költségek csökkentésében. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy az egyes dolgozók, munkaosztagok és csoportok, gazdaságok és birtokok szooialista munkakötelezettségeket vállaljanak és szerződéseket kössenek a tervek túlteljesítésére és hogy biztosítva legyen a versenyzők kölcsönös ellenőrzésének, valamint a tapasztalatcserének és a kölcsönös segítségnek a lehetősége. A verseny kiszélesítésének és elmélyítésének, valamint az elfogadott kötelezettségvállalások hatásos ellenőrzésének érdekében renidBBe(r»» sen ki kell emelni a® aMcalmaaofeMII IV. Bevezetni az akkordmunkát és a dolgozókat az elért eredmények szerint jutalmazni. Hogy a termelés és a munkateljesítmény fokozódjon, valamint hogy a munka utáni jutalmazás a dolgozókat a tervezett feladatok teljesítésére és túlteljesítésére buzdítsa, a földmüvelésügyi minisztérium (Nepomucký miniszter) feladatul kapja: 1. a növényi termelésben minden gazdaságon következetesen bevezetni az akkordmuhkát a váltási (napi) teljesítményi normák alapján: a) A földmüvelésügyi minisztérium azonnal e határozat megjelenése után váltási-teljesítményi mintanormákat ad ki, amelyeknek alapján a birtok igazgatója az üzemtanácscsal karöltve megállapítja a normákat az egyes gazdaságok számára. A normák megállapításánál figyelembe veszi a munka elért termelékenységét, a talaj összetételét, a vidék fekvését és a gyomosodás terjedelmét. A birtok igazgatója az alkalmazott szerbekkel és az állami birtok kerületi vezetőségével való megegyezés alapján az egyes gazdaságokon megengedheti a mintanormák legfeljebb 15 százalékkal való csök1 kentését, figyelembevéve a helyi viszonyokat. Ha az eddig használt és betartott norma magasabb, mint az új mintanorma, akkor az eredeti norma marad érvényben, hacsak nincsenek meg az előfeltételek annak további szilárdítására. b) A kulcs termelési feladatok idejében való teljesítésének biztosítására (répaegyelés és kapálás, aratás, tarlóhántás, cséplés, ősziszántás) a növényi termelésben a megállapított agrotechnikai határidőkben fokozatosan be kell vezetni az egyes munkákra a szezón-teljesítményi normákat. 2. Az állattenyésztésben a teljesítményi normákat az állatoknál elért hasznosság és az istállómunkák gépesítésének foka szerint kell megállapítani. 3. Azokat a munkákat, amelyekre meg vannak állapítva a teljesítményi mintanormák, elvszerüen akkordban kell végezni és nem szabad megengedni e munkák idöszerinti bérre való végzését. 4. Az állami birtokok gazdaságain, amelyeken rendkívül nehéz feltételek vannak, és amelyeket a földműH. Alaposan kihasználni a gépesítési eszközöket. in. Bevezetni a munka rendes megszervezését.