Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)
1952-04-18 / 92. szám, péntek
1952 április 18 uísi o FEKETE SÁNDOR: LEONARDO DA VINCI a művészet és a tudomány óriása Ötszáz évvel esselőtt, 1452-ben született Leonardo da Vinci, a művészet és a tudomány lángeszű alkotója. A Béke-Világtanács javaslatára az egész haladó emberiség megünnepli ezt az évfordulót. Joggal esett a Béke-Világtanács választása Leonardóra: az ö életmüve különös erővel példázza, hogy mindaz, ami a történelemben nagy, előremutató, haladó volt — a miénk, s ma már csak a miénk, az emberiség békéért harcoló többségéé. A kor, amely ezt a nagy tudóst és művészt szülte, a középkor hanyatlása, az újkor kezdete. ,,Ez a kor — írja Engels — a XV. század második felében kezdődik. A városi polgárokra támaszkodó királyság megtörte a feudális nemesség hatalmát és megalapította a nagy, lényegükben nemzeti jellegű monarchiákat, amelyekben a modern polgári európai nemzetek és a modern polgári társadalom kifejlődhettek ... ekkor rakták le alapjait a későbbi világkereskedelemnek, a kézművesség átmenetének a manufaktúrába, mely viszont a modern nagyipar kiindulópontja lett. Az egyház szellemi diktatúráját megtörték ... Ez volt a legnagyobb haladóirányú forradalom, amelyet az emberiség addig átélt." A kapitalista korszak hajnalát hatalmas szellemi forradalom, a tudomány, a művészet nagyszerű fel virágzása követte. „A legelső kapitalista nemzet — mint a Kommunista Kiáltvány olasz előszavában Engels megállapítja — Itália volt.' A kibontakozó olasz polgárosodás elsőnek teremtett alapot az új kultúrának. Ez a fő oka annak, hogy Olaszország lett az új tudomány és művészet központja. Leonardo da Vinci Itália egyik legfejlettebb központjában, Firenzében töltötte ifjú éveit, itt kezdte tanulmányait. Marx egyik fiatalkori müvében figyelmeztetett arra, hogy Leonardo művészetét, világnézetét nem lehet megérteni ,,a firenzei állapotok" megértése nélkül. Mi jellemezte Firenze viszonyait Leonardo korában? Szertelenül költekező hűbérurak, nem kevésbbé vagyonos papok, gazdag kereskedők városa ekkor Firenze. A város urai nagy hasznot zsebelnek be a nemzetközi kereskedelemből, az uzsora, a kereskedelmi tőke haszna mellett az iparból, különösen a textiliparból is számottevő jövedelemre tesznek szert. A meggazdagodott város pedig v bőven foglalkoztatott művészeket, elsősorban festőket, szobrászokat, építészeket. A művészetben a realizmus, a tudományban a materializmus rokonszenves volt e város kereskedő és ipari polgárságának. Támogatta a tudományt, mint a kereskedelem és ipar segítőjét, támogatta a haladó eszmék ideológusait, mint szövetségeseit az egyházi és világi önkény elleni harcában. Ennek a harcnak, amely az egész polgárosodó Európában folyt, „óriásokra volt szüksége és óriásokat is nemzett, a gondolkozás, a szenvedély, a sokoldalúság és tudás óriásait. A burzsoázia modern uralmát megalapozó férfiak igazán nem voltak polgárian korlátoltak." (Engels.) A kapitalizmus kialakulása nagy történelmi haladás volt, a feudális elnyomás megszüntetése megfelelt a parasztság és a városi szegénység érdekeinek is. Leonardo és társai tehát olyan célért küzdöttek, amely nem volt korlátozottan csak a burzsoázia ügye: a társadalom többségének érdekeit képviselték. Ugyanakkor nem láthatták még előre a kapitalista fejlődés következményeit. Ez a társadalmi oka annak — állapítja meg Nedosivin a Bolsevik idei márciusi számában —, hogy az újkornak ezek a kiváló emberei nem voltak polgári filiseterek, hanem valóban a tudomány, a szenvedély óriásai. Leonardo egy parasztleány „törvénytelen" gyermeke volt. Bár korán híres lett, s nem egyszer gazdag is volt, otthonos lett az előkelő udvarokban — magatartásában élete végéig megmaradt bizonyos plebejus szembenállás kora léhűtő arisztokra táival és főpapjaival. Világnézeti fejlődése mindinkább elmélyítette benne a gyűlöletet az egyházi és világi reakció, s a hivatalos, tudománytalan klerikális ideológia iránt, Már első életrajzírója és kortársa Vasari, feljegyezte róla, „hogy nem vetette alá magát semmiféle vallásnak, mert nagyobb érdemnek te kintette filozófusnak, mint keresz ténynek lenni". A kor hatalmasságai hamis vádak jogcímén már egész fiatal korában törvényszék elé állították a veszélyes nézeteket valló Leonardót. Éle te ettől kezdve szakadatlan kiizde lem azért, hogy tudományos és művészi alkrtó munkájának feltételeit megteremtse. A kor lényegénél fogva elkerülhetetlen, hogy hol ennek hol annak a fejedelemnek szolgálatába kényszerül, de soha jó viszony n^m alakul ki Leonardo és mecénásai, megrendelői között. Jellemző a helyzetére, hogy egyízben olyan eszközök készítésén töri a fejét, amelyek segítségével meg lehet szabadulni a börtönökből, hogy legfontosabb feljegyzéseit, tudományos megállapításait titkos írással kénytelen írni. Gyilkos karikatúráiban, gyűlölettől lobogó jegyzeteiben tel jes undokságukban állítja elénk a különböző udvari és egyházi méltóságokat, akik béklyóba akarták verni a tudományt. „Begyeskednek, felfuvalkodva és pompázatosan,' fí nora ruhákban és agyonékszerezve — írja —, de nem a maguk, hanem a mások munkájának gyümölcséből; az én munkásságomat pedig nem hajlandók elismerni. Lenéznek engem. a feltalálót, pedig mennyivel inkább lehetne őket kárhoztatni azért, hogy nem feltalálók, csak mások munkáinak trombitálói és idézői. Kevéssel adósai a természetnek, mert csak ama véletlen folytán. hogy ruhákat viselnek, lehet őket megkülönböztetni egy állatcsordától." Különösen felháborította a népbutításból, erőszakból meggazdagodó klérus erkölcsi züllése. „A paradicsom árubabocsátásának" nevezi a bünbocsánatokkal való kufárkodást, kigúnyolja a szerzeteseket, „akik frázisokat árusítanak, és nagy gazdagságot szereznek . .." „A szerzetesek vallásáról, akik szentjeikből élnek — holott azok már régesrégen meghaltak" című és egyébb feljegyzéseiben megvetéssel beszél azokról, „akik felhagynak az élet munkájával, kínlódásával, szegénységével, hogy gyönyörű házakban és gazdagságtól körülvéve lakjanak, arra hivatkozván, hogy ez Istennek tetsző dolog". „Árnyékszék—embereknek" bélyegezte azokat a heréket, akik más mun .ájából élnek. Ö, aki minden erejével a kibontakozó új társadalom fejlődését szolgálta, mintha csak látta volna, hová fog vezetni a tőkés rend útja, megjövendölte a pénzre alapozott társadalom szörnyű züllését: „... az emberi eltévelyedésnek egyetlen oka az arany, amelyet sötét barlangokból hoznak fel, amely azután az embereket bánatba, nyomorúságba és örök verejtékezésbe dönti... Ez végtelen sorban szüli és gyarapítja majd a bűnöket és a gonosz embereket arra ösztönzi, hogy gyilkoljanak, raboljanak és gyalázatosságokat kövessenek el. Egyenetlenséget hint el a keresők között, megfosztja a szabad városokát függetlenségüktől, elrabolja sok ember életét, különböző cselszövények, csalások és árulások révén egyik embert szembeállítja a másikkal. Oh, szörnyű vadállat...!" (Folytatjuk.) II J SI© —— A csehszlovák labdarúgó válogatottak előkészületei A Köztársasági Bajnokságban és némely kerületi bajnokságban vasárnap, április 20-án tartandó szünetet arra használják fel, hogy szemlét tartsanak azon játékosok felett, akik szóba jöhetnek a válogatott csapatok összeállításánál. Az ezévi első nemzeücözi mérkőzés előkészületeiben, amely a mi labdarúgóink és a románok közt fog lefolyni május 11-én Bukarestben, vasárnap folyó hó 20-án Bratislavában mérkőznek a Szokol „A" és Szokol „B" csapatai. A prágai kerület két városközi mérkőzésben próbálja, ki válogatott jelöltjeit és pedig Prága— Ostrava és Brno— Prága. Az első Prágában, a második Brnóban fog lefolyni. Számos más kerületben is elökészitik a válogató mérkőzéseket. Az ezeken a mérkőzéseken szerzett tapasztalatokat a központi Szokol-bizottság labdarúgó osztálya fel fogja használni arra, hogy megjelölje az irányelveket, amelyeket a további nevelőmunkában és a csehszlovák válogatottak előkészítésében követni kell. A bratislavai Szokol „A"—Szokol „B" mérkőzés előtt ifjúsági mérkőzés lesz az S. NV Bratislava és Bratislavai kerület közt. A bratislavai kerület részéről a kővetkező fiatal labdarúgók játszanak: Krutka (Zohor), Nősek, Tomanek, Polakovič (valamennyi az Odevából), Žácky (trencséni Merina), Noruliak (Elektr. šk. Bratislava), Biberle, Soós (mindkettő Energia), Pratzer (Püspöki), Popluhár, Hanie (Bernolákovo) és Buberník (Kablo). A játékosok vasárnap 13 órakor találi koznak az NVB stadionjában. Magyar úszók a Szovjetunióban A Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő Össz-szövetségi Testnevelési és Sportbizottság meghívására Budapestről Moszkvába utaztak a legjobb magyar úszók és úszónők. Moszkvában a Szovjetunió és néhány népi demokratikus ország sportolóival közösen fognak készülni az olimpiai játékokra. Hegyi Gyula, a magyar testnevelési és sportbizottság elnöke, aki a válogatottakat vezeti, elutazásuk előtt kijelentette, hogy a magyar úszók moszkvai útja további megtiszteltetést jelent a magyar népi köztársaság sportolói számára. „Igyekezni fogunk — mondotta Hegyi Gyula, — hogy kihasználjuk mindazon lehe tőségeket, amelyet moszkvai tartózkodásunk fog nyújtani, hogy az olimpiai játékokra a lehető legjobb formát szerezzük meg. Biztos, hogy a szovjet edzési módszerek segítségével új, kitűnő eredményeket fognak elérni." HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL Vasárnap Tbilisziben hatalmas érdeklődés mellett a Moszkvai VVSz —Moszkva válogatott mérkőzéssel kezdődött meg az előkészítő labdarúgó torna. A mérkőzés magas színvonalú volt és 0:0 arányban, eldöntetleniil végződött. * A Kijevben folyó „Tiz város kosárlabda tornája" befejeződött. Az utolsó napon erős küzdelmek voltak. A férfiak csoportjában az utolsó napon meglepetés született: Riga csapata, amely eddig az első helyen volt 41:32 arányú vereséget szenvedett Tallintól és ezzel a negyedik helyen végzett. A torna győztese Tbiliszi lett, Tallin és Kaunas előtt. A kaunasiak az utolsó mérkőzésükön 47:38 arányban győzték le a moszkvaiakat. A nők csoportjában Moszkva veretlenül lett az első. Az utolsó napon 84:2S arányban győzelmet aratott Baku felett. A második helyen Leningrád végzett. Zadorovszkij mester lett Moszkva 1952. évi sakkbajnoka 10 ponttal. A második-negyedik helyen Atosin mester, Kotov nemzetközi nagymester és Szinagin nemzetközi meste;' végzett. Az ötödik és hetedik helyen ugyancsak holt verseny alakult ki. A nyári sportok ideje Már itt van előttünk és most rajtunk sportolókon a sor, hogy indulunk el, hogy ez évi működésünk minél sikeresebb legyen. Ezt tárgyalták meg a losonci teniszezők is és a rajtra gondos munkával készültek fel. Elhatározták, hogy saját maguk újjáépítik pályáikat s ezt az elhatározástlkat tett is követte. Öreg, fiatal, mind kint dolgoztak brigádmunkán és kétheti kemény munka után elérték céljukat, elkészültek az új teniszpályák, melyek már várják az ifjúságot, a dolgozókat, hogy a jóleső mun ka után itt találjanak szórakozást, sportolást. Ezt a munkát nagyban elősegítette és megkönnyítette a Tátra-bútorgyár nemzeti vállalat losonci üzemének vezetősége, akik az anyagi ügyekben nagy támogatásban részesítették a szakosztályt. Már játsz k az új pályákon s örülünk, hogy a munkánk sikerrel járt. A szakosztály azon ban már nem űri sportprimadonnákat nevel, hanem újszellemü sportolókat, akik megállják helyüket mindenütt ahová a közösség állítja őket. Gondot fordítunk arra. hogy tagjaink minél nagyobb számban versenyezzenek majd ez évben is a TOZ-ért. A pályákat, mely közös nemzeti vagyont képez, féltve fogjuk gondozni s vigyázni arra, hogy abban senki kárt ne tegyen. Legjobb játékosaink átveszik a fiatalok levelését, tanítását és edzését, hogy helyükbe méltó utódok kerüljenek. Igv indult az élet Losoncon a teniszpályákon. A jó start jó munkát is ígér, most rajtunk a sor, hogy megmutassuk: a tavalyi vádaskodás a szakosztály ellen csak rosszhiszemű elemektől .származott, akik az új időket régi szemmel -lézték és nem látták, hogy saját magukat zárták ki sorainkból azok, akik nem akartak beleilleszkedni az új közösségi szellembe. — Tary, — i . a..,.,.,«..,..•<.»..,.. a. Széljegyzetek a besztercebányai kerületi labdarúgóbajnokság vasárnapi mérkőzéséről Most már komolyan beköszöntött a labdarúgó tavasz. Ezt tapasztalhattuk a besztercebányai kerületi bajnokság U. fordulóján is, amikor a multheti „elázott" első forduló után már kelte mes tÁvaszi időben folytak le a J>ajnoki küzdelmek, melyek a lónyabányai meccset kivéve — a hazai csapatok győzelmét hozták. Voltak meccsek ahol fölényesen és biztosan győzlek a hazaiak, de voltak olyan meccsek is, ahol bizony alaposan meg kellett küzdeniök a honiaknak a 2. pontért. Ügy látszik, az elbizakodottság csúnya betegségét nehéz megszüntetni. S ebben a vasárnapi csapatok közül is egyikmásik beleesett. Remélhetőleg más egyesületek is tanulnak ezekből az újabb példákból. A játékvezetők kitettek magukért az elmúlt vasárnap• Mindnyájan jól vezették a mérkőzéseket. Az új fiatal bírók megállják a helyüket a nehezebb mérkőzéseken is. S a közönség is mindenütt tárgyilagosan bírálta el a csapatok és a játékvezetők teljesítményeit is s ami fontos — sportszerűen viselkedett/ * A hazai csapatok közül Fülek, Korpona és Zólyom nem csak biztosan, de fölényesen intézték el ellenfeleiket. Itt különösen az újonc korponaiaknak Rimaszombat ellen elért 6:2 arányú győzelme nagy meglepetés. Zolyom a mult heti losonci váratlan veresége után vasárnap már fölényesen győzött Podbrezová ellen. S ugyancsak magas gólaránnyal diadalmaskodott Fülek Körmöcbánya ellen. A fülekiek idei első hazai mérkőzése jól sikerült. A pálya „avatás"-on a csatárok is ,'felhúzták" a góllövő cipőjüket, s t góllal terhelték meg a vendégek hálóját. Ügy játszott az együttes, ahogyan akart. Nagy mezőnyfölényt harcolt ki, rengeteg támadást vezetett, általában szépen és eredményesen játszolt s helyzetei alapján a hétgólos győzelme is reális. * Opatován mindenki fölényes győzelemre számított. S mi lett az eredmény? Keservesen kiverekedett 2: l-es győzelem. A fiatal és újonc poltári csapat a várakozáson felül nagyszerűen állta tneg a helyétA mérkőzés előtti héten az egyik poltári vezető mondotta: — Nyugodan fogunk Opatován játszani1 Nincs mit vesztenünk... S valóban így is játszott Poltár — nyugodtan. Lefedeztek mindenkit. S a pontos fedezésüknek volt az eredménye, hogy az Opatova-csatárok nem tudtak viharzani s a fergeteg szellővé szelídült. Opatovának ekkor nem biztatásra volt szüksége, hanem arra, hogy valaki nyugalomra intse őket. A poltári edző nem azt kiabálta a játékosainak, hogy „Mindent bele", ha. nem csak ezt az egy szót: Nyugodtan! De a nyugalom mellett a lelkesedés sem hiányzott a poltári fiúkból, akik úgy látszik nem „szívbajos" emberek. S bizonyos, hogy ilyen játékkal még több meglepetést fognak ez évben szerezni. * Losonc súlyos hibát követett el, hogy a csapat az idén egyetlen mérkőzést sem játszott idegenben. Ennek volt az egyik oka, hogy a csapat az első idegenben lejátszott bajnoki mérkőzésén csődöt mondott. Egyes játékosai mint pl- Bozó, Zvara, Hilko, Satek egy hét alatt „elfelejtettek" futballozni. A csapat tervszerűtlenül, minden stílus nélkül játszott, agyontologatva a labdát, ahelyett, hogy azt futtatták volna. Nem tudtak sem a keskeny pályához, sem pedig az ellenfélhez alkalmazkodni, amely ügyesen használta ki a losonci védelem és a kapus hibáit s megérdemelten szerezte meg a győzelmet. Sokan vannak a losonci vezetők között is, akik nem búsulnak a két pontért. mondván: ,,Hiszen csak az elején vagyunk még..." Ne felejtsük el azonban, hogy az idény végén éppen ezek a ,.kevésbbé fontos" pontok szoktak hiányozni. ^HUdi • Farkasd—Bratislavai Béke Üzem 4:3 (3:1). A barátságos mérkőzést Farkasdon 1200 néző előtt játszották. A mérkőzés szép küzdelmet hozott. A honi csapat góljait Varga (2), Fehér és Körös lőtték, míg a vendégek részéről Szikora, Halda és Rácz voltak eredményesek. • Kosu ti—Vízkelet 3:3 (2:0). Az első félidőben a honi csapat határozott fölényt harcolt ki — amikor 2:0-ás vezetésre is tettek szert, de szünet után a vendégcsapat feljavult. HIII WWtHl tI MMMM MI WI tI HII WI Ht MI OJ SZO. a Csehszlovákia magyar dolgozók napilapja. — Szerkesztésig: Bratislava, Jesenskélio 8—10. Telefon: 847—16 és 332—10. Főszerkesztő Lőrinc?. Gyula. — Kiadóhivatal: Pravda, tapkiadóvállalata, Jesenského 12. TelefOn: tizem! előfizetés és íapárusltás 274—74. egyéni előfizetés 2G2—77. A2 UJ SZO megrendelhető a pnstal kézbesítőknél vagy a postahivatalokon Is. — Előfizetési díj 'A évre 120 Kis, Feladó és irányító postahivatal Bratislava H. — Nyomja a Pravda, n. v. nyomdáia. Bratislava.
