Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-17 / 91. szám, csütörtök

1952 április 17 uísi

o A terméshozam növekedésének nincs határa V. R. Viijamsz, a nagy szovjet tudós Mondotta: „A terméshozam növekedésének nincs határa". Nagy szó volt ez, de Viijamsz és a többi szovjet Ciiezőgazdasági tudósok és a világ legelőrehaladottabb tudományának követői, a tudománynak a gyakorlatban való alkalmazói, a szovjet kolhoz- és szovjetparasztok ezt be is bizonyítják: évről évre emelik a föld hozamát és növelik az áliatok hasznosságát. A világ legelürehaladottabb mezőgazdasága, a szovjet mezőgazdaság csodákat müvei: az ember akarata alá gyűri a természetet és a mezőgazdasági termelést szinte hihetetlen magas fokra emeli, jólétet. és bőséget teremt a nagy szovjetország minden dolgogozója számára. Mindez még koránt, sem jelenti azt, hogy a szovjet mezőgazdaság elérte volna termelékenységének csúcspontját. Az eddigi _ eredmények nemhogy a csúcspont elérését jelentenék, hanem . ellenkezőleg, arra ösztönzik a szovjet mezőgazdasági tudósokat és a szovjet mezőgazdaság dolgozóit, hogy az eddigi tapasztalatokon okulva, tovább kövessék Viijamsz tanítását és még nagyobb, soha nem látót terméshozamokat érjenek el. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt több. mint három évtized alatt a "Szovjetunió az ipari és mezőgazdasági termelés fokozásának terén olyan gazdag és értékes tapasztalatokat szerzett, amelyeknek felhasználásával, a mi viszonyainkhoz való alkalmazásával soha nem látott színvonalra emelhetjük ipari és mezőgazdasági termelésünket, teljesíthetjük és túlteljesíthetjük az ötéves terv feladatait, elérhetjük a szükségletet kielégítő ter melést jólétet és bőséget teremthetünk országunkban mind ipari cikkekben, mind pedig mezőgazdasági termékekben. A szovjet tapasztalatok felhasználása teliát életbevágóan fontos kérdés számunkra. Országunk állandóan előtérben álló, egyik legégetőbb és legsürgősebben megoldásra váró kérdése, a közellátás kérdésének megoldása, amely a mezőgazdasági termelés fokozásában rejlik, mind a növényi termelésben, mind az állattenyésztésben. Mint tudjuk, ennek alapfeltétele a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás megteremtése. Azonban a szövetkezeti gazdálkodás sem képes a termelést a szükségletnek megfelelő mértékben fokozni, ha nem vezetjük be a legújabb termelési módszereket, ha nem alkalmazzuk a szovjet mezőgazdaság gazdag tapasztalatait, a szovjet kolhozok 6s szovhozok termelési tapasztalatait. Vézzük csak, hogy a gabonatermelésben néhány szovjet tapasztalat alkalmazásával hogyan és milyen mértékben emelhetnénk a hektárhozamokat. Például a keresztsoros vetéssel. Már a mult évben is alkalmazták néhány k. 'yen a keresztsoros vetést és az eredmény hektáronként átlagosan számolva 2—0 mázsa többlettermés volt, de voltak helyek, ahol ennek a dupláját is elérték. Ha csau a legalacsonyabb terméstöbbletet számítjuk, amit a keresztsoros vetés alkalmazásával elérünk, a hektáronkénti 2 mázsát, már

rf egy kisebb község határában, ahol 1000 hektáron termelnek gabonafélét, a többlettermés 2000 mázsa gabonát jelent, vagyis azt, hogy csupán a keresztsoros vetésnek az egész ország területén való alkalmazásával több millió mázsával növelhetnénk gabonatermésünket. Csup&d a keresztsoros vetésnek az egész ország területén való alkalmazása olyai. terméstöf'bletet jelentene, amely lehetővé tenné a kenyér és a liszt teljss szabad forgalmát, e termékek jegyre való elosztásának teljes megszüntetését. Döntő tényező a minél magasabb termés elérésében, különösen a tavaszi gabonaféléknél az, hogy a gabonafélék fejlődését minél joblian elősegítsük, lehetővé tegyük a korai érést, hogy a gabonát a hirtelen bekös' öntő kánikulai hőség káros hatásától, a fulladástől megóvjuk. Szövetkezeti, vagy állami gazdasá gainkban alig alkalmazzuk még a tavaszi gabonafélék jarovlzálását, az előesiráztatást, ami pedig legalább 10—11 nappal megrövidíti az érés idejét, sokkal biztosabbá teszi a termést. És hogy ez mit jelent a gyakorlatban, arra elég példa lehet a mult esztendő, amikor sok gazdaság dúsan és kövéren fejlődő, gazdag tarmést ígérő gabonáját úgyszólván teljesen tönkretette a hirtelen beköszöntött hőség. A szem befulladt, aszott lett s voltak olyan gabonatáblák, amelyek a fejlődési időszak <an 25—30 mázsás termést ígértek hektáronként, de a kései árés következtében nem adtak többet csak 8—10 mázsál. Éppen a mult évben a gyakori esőzések következtében a gabonafélék rendkívül kövéren fejlődtek, dús kalászt hoztak és a szemzés Idején jött esőzések hatására megdőltek, szinte a földhöz tapadtak. Ez nemcsak azt jelentette, hogy a szem befulladt s Így Jóval kevesebb lett a termés, hanem keserves munka is volt az ilyen gabona aratása. Mert hiszen sok ese'ben a gabonňí úgy kellett felkaparni a földről. Számítsa csak ki bárki, micsoda óriási terméstöbbletet és munkamegtakarítást jelemtett volna, ha a gabona keresztsorosán lett volna ve've, ami által megakadályozhattuk volna a gabona megdIllését és ha e gabonafélék közül a tavasziakat, különösen az árpát jarovlzálással vetették volna el. Azt jelentette vol»*a, hogy a 8— 10 mázsás termés helyett soha nem látott gazdag termést takaríthattunk volna be. íme csak két példa a szovjet tapasztalatok alkalmazásáról és már ezek is fényesen igazolják, hogy a szovjet tapasztalatok alkalmazása milyen óriási jelentőséggel bír. De menjünk tovább, nézzük meg az éppen időszerű kérdést, a kukorica vetését. Nincs mit szépíteni rajta, köztudomású dolog, hogy tavaly sok kukoricavetés ment tönkre, nem egy helyen 10 hektárokra menő kukoricavetést fel kellett szántani azért, mert teljesen ellepte a gyom, nem bírták elvégezni az ápolási munkákat, óriási vesztesége volt ez nemcsak az egyes szövetkezeteknek és az állami birtokoknak, hanem egész népgazdaságunknak is. Ez a veszteség nemcsak a munka szerve zetlenségének tudható be, mert hiszen ha bármilyen jól is szervezik meg a kukorica ápolási munkáit, akkor is az eddig alkalmazott vetési módszerrel a kukorica ápolása sok kézimunkát igényel és jelentős emberi munkaerőt leköt. Alig alkalmazzák még nálunk a kukorica négyzetes vetését, pedig ez a módszer egyrészt igen nagy munkamegtakarítást jelent, másrészt jelentős mértékben növeli a terméshozamot is. A kukorica négyzetes vetése lehetővé teszi, hogy ápolási munkákra csak a legkisebb mértékben kell emberi munkaerőt igénybe venni, mivel a sorok közét keresztbe és hosszában Is lókapávai megmunkálhatjuk. Emberi munkaerőnek így nem kell más munkát végeznie, csak éppen a kukorica tövén a föl det egy-két kapavágással meglazítani, a gyomot kivágni. Óriási munkamegtakarítást jelent ez, biztosítva van a kukorica állandó ápolása és jelenti ez a terméshozam növelését ls. Tudjuk jöl, hogy a kapásnövények terméshozamának növelésében döntő tényező, hogy a földet állandóan porhanyóan és gyom-mentesen tartsuk. A kukorica négyzetes vetésével ez biztosítva van. Ugyanakkor a négyzetes vetéssel — éppúgy, mint a gabona keresztsoros vetésével — elérjük, hogy a növények egyenlően vannak elosztva a földön, se nem ritka, se nem sűrű a vetés, minden szál" növény számára biztosítva Van a megfelelő tápterület és Igy biztosítva van minden szál növény egyforma fejlődése. Ez pedig azt jelenti, hogy a kukorica négyzetes vetésével a termést hektáronként legkevesebb 5—6 mázsával növelhetjük, ami pedig nagy szó, mert nagy különbség, ha egy szövetkezetnek, amelynek 100 hektár kukorica vetése van 500—600 mázsával több vagy kevesebb kukoricája terem. Vagy nézzük csak az állattenyésztést, például a tejtermelést. Tudjuk jól, hogy tejellátásunk nem kielégítő és hogy mindenki számára biztosíthassuk az elégséges tejellátást, ez a tejtermelés fokozásától függ. Az utóbbi időkben mind nagyobb mértékben elterjedt nálunk Malinyinova fejési módszerének alkalmazása és mint aihogy a gyakorlat is bizonyítja, csak ennek az egy mód- m sm JÓ MUNKÁVAL A NAGYOBB TERMÉSÉRT Nagykéren befejezték a kora tavasziak vetését és hozzáfogtak a kukoricavetéshez. Hét évvel ezelőtt még a munkásnyúzó Jonák földbirtokos sanyargatta Nagykér dolgozó népét. A felsza. badulás után a sokat sínylődött földmunkások szabad urai lettek a földnek, szabadon, sajátmaguknak dolgoznak. Nagykéren is sokat változott azóta minden. A szétdarabolt birtokon nem látták helyesnek tovább egyénileg gazdálkodni, amikor népidemokratikus rendszerünk minden lehetőséget megad arra, hogy parasztságunk a gépek segítségével, közös munkával művelhesse a földet és így jobb életet teremthessen magának. így látták ezt helyesnek a nagykéri szövetkezet tagjai is, mert a kezdet kezdetén bizony nehezen ment minden. A föld. ! orstág után nem volt elegendő igás-jószág a földek megműveléséhez. No, meg a gépeket sem tudták a szétda. j rabolt parcellákon gazdaságosan kihasználni. Ezért összefogtak és megalakították a szövetkezetet. Annak ellenére, hogy a faluban a reakció és a kulákság állandóan éket szeretne verni a szövetkezet dolgozói közé, különösen most, a tavaszi munkák megakadályozását a, sikeresen haladnak el<;re a tavaszi munkákkal. Mivelhogy traktorokkal csak a talajelőkészltő munkákat végezhették — mert az amúgy is alacsony fekvésű lapos földeket az utóbbi napok esőzései nagyon eláztatták, — mégis elvetettek már 65 hektár árpát, 17 hektár cukorrépát é

3 elültettek 7 hektár krumplit. A koai tavasziak elvetése után nyomban hozzáfogtak a kukoricaföld előkészítéséhez és a közeli napokban 35 hek. táron megkezdik a kukorica vetését. Azonkívül 10 hektáron zöldségkertészetet rendeztek be, 10 hektáron dohányt termelnek, 20 hektárt pedig kenderrel vetnek be. A szövetkezet minden dolgozója nagy lendülettel dolgozik a tavaszi vetésnél, mert tudják, hogy ha idejében földbe teszik a magot, akkor jobb termést is várhatnak. Közös munkával legyőzték az időjárás okozta nehézségeket a jnedvei dolgozó parasztok. Medve község földművesei eleinte nagyon idegenkedtek a közös gazdálkodás gondolatától. Mindig csak az aránylag rosszul működő szövetkezeteket hozták fel példának és attól féltek, hogy ők se tudnának jobb eredményeket felmutatni Már 1950 óta működik a községben a szövetkezet előkészítő bizottsága, de mindezideig nagyobb eredményről nem számolhatott be Az idén azonban meg. kezdték a földművesek a közös vetést. Ez az első komolyabb lépés a közös gazdálkodás felé. A szövetkezeti tagok bebizonyították, hogy már nem Ijednek meg az Időjárás okozta nehézségektől sem. A nedves talaj Medvén sokáig hátráltatta a vetést. Még elegendő vetőmaggal sem rendelkeztek a szövetkezeti tagok. Az erős akarat azonban nem ismer akadályt. Hogy a medvel dolgozó parasztok rátértek a helyes útra, arról az is tanúskodik, hogy május elsejét méltóan, magasabb munkateljesítményekkel akarjik megünnepelni. Május elseje tiszteletére az egész évi kontingens felét április 8-ig leadták Varga Benedek, a helyi nemzeti bizottság elnöke példát mutat a többi dolgozónak. Vállalta, hogy egész évi tejés tojáskontingensét május elsejéig teljesíti. Rajta kivül a helyi nemzeti bizottság tagjai is értékea kötelezettségvállalásokat tettek. Fariam Endre, Balony. A balázsfai szövetkezetben már a kapásnövények nagyrészét is elvetették. A balázsfai szövetkezetben teljes ütemben folynak a tavaszi munkák. Az árpa vetését március 22-én, a zabvetést pedig március 25én befejezték. Azonkívül elvetették már a j mákot, a cukorborsót és a tavaszi bükkönyt, 13 hektár ciíkorrépát és 10 hektár takarmányrépát. Mindezek bevégeztével megkezdték a burgonya, kukorica és csalamádé vetéséhez az előkészítő munkákat. A dohánytermeléshez a legnagyobb gondossággal ápolták a palántákat, így azok nagyon szépen fejlődnek, csak a melegebb napokat várták, hogy minél előbb kipalántázhassák a dohányt. A dohánytábla végén egy új dohányszárítót építenek, úgy, hogy a dohány szedésénél nagyon sok munkaerőt megtakarítanak majd azzal, hogy nem kell messze szállítani a dohányt. A szövetkezet három hektáros szőlészetét az idén hét hektárra emelik és kötelezettséget vállaltak, hogy május elsejéig 20.000 szőlődugványt ültetnek el. Pakos Pál, Dunaszerdahely. Május l-ig az összes tavaszi munkákat elvégzik a moldavai szövetkezetben. A moldavai szövetkezet április 5-én kezdte -meg a tavaszi munkákat. Ezt az aránylag kései kezdést a kedve, zőtlen időjárás okozta. Most azonban a csoportok tagjai kihasználva a jó időt, minden erejüket latbavetve, dol. goznak. Dicséretet érdemelnek a traktorállomás dolgozói is, különösképpen pedig Gracd brigádvezető és Bartók Ernő traktoros. Jó teljesítményeket értek el Szabó és Pásztor traktorosok is. A moldavai szövetkezeti tagok május elseje tiszteletére több értékes kötelezettséget vállaltak. Többek között kötelezték magukat, hogy 4 hek. tár árpát szemcsés trágyával megtrágyáznak. Az összes tavaszi munkákat május elsejéig elvégzik. A tehe. nek tejhozamát pedig olyan mértékben fokozzák, hogy naponta 20 liter tejjel többet adhassanak be a közeilátásra. Szikor

a János, Moldava. A berencsi szövetkezetben a rizsföld előkészítésén dolgoznak. Nagy munkában vannak a berencsi szövetkezet tagjai. Először termelnek rizst. A szövetkezet aprajanagyja a rizsföd előkészítésén szorgoskodik. Neiji nagy területen kezdik meg a rizstermelést, de mégla odaadó munkát igényel, mig a 6 hektárnyi területet elegyengetik és kicsa. tornázzák. Hogy a rizsföldet idejében előkészíthessék, no meg, hogy ez a munka n

e menjen a tavaszi vetés rovására, kötelezettségvállalásokkal és szocialista munkaversennyel gyorsítják meg a munkák menetét. A lalu egyénileg gazdálkodj! Is dolgoznak a riasföldeken, vállalták, hogy 700 óra ledogozásával járulnak hozzá az ,,új növény" talajelökészitő munkáihoz. A helyi pártszervezet jó szervezőmunkájának segítségével a községben lévő tömegszervejetek is segítenek a rizsföld előkészítésében. Május elsejének tiszteletére a község lakossága 1200 munkaóra ledolgozását vállalta. A pártszervezet tagjai pe. dig ugyancsak május elseje tiszteletére május l-ig 300 brigádórával já. rulnak hozzá a szövetkezet nagyszerű kezdeményezéséhez. Muzslán már a falu háromnegyed része a szövetkezetben dolgozik. Szövetkezetünk napról napra új tagokkal szaporodik. Bizony a kezdetben volt kis csoport már annyira fejlődött, hogy ma már a falu 80 szá zaléka közösen müv.eli a földet. Három mezőgazdasági munkacsoportunk van és így a földterületet szétosztva végezzük a tavaszi munkákat. A tavasziak vetését március első hetében kezdtük meg és március 16-ra már elvetettünk, mégpedig 114 hektáron. A további munkákat is odaadóan végezzük, mert tudjuk, hogy saját magunknak dolgozunk és azt ls tudjuk, hogy mindent a békéért és a szocializmusért teszünk. Diósi Imre, Muzsla. Arvai László traktoros brigádja április 9-re teljesítette a tavaszi munkák tervét. A csallóközceütörtöki traktorállo. máson Árvái László, Csivre Géza és Fekete János brigádja április 9-én teljesttette a tavaszi munkák tervét. Ez az élenjáró brigád az első sikereki-j elérése után sem ül ölhetett kézzel! Május elseje tiszteletére vállalta, hogy a tavaszi munkák tervét 150 százalékra teljesíti. Hogy ezt a vállalást a brigád teljesíti, arról tanúskodik az, hogy Arvai László április 9-ig 149.55 és Csivre Géza 132.80 szá. zalékra teljesítették tervüket. Mindkét traktoros gkoda-30 as traktorral dolgozik. Kiváló eredményeiket annak köszönhetik, hogy célszerűen összeállított agregátokat használtak. v Ocsóvszki N., Csallóközcsütörtök. Az alsószeli állami birtok túlteljesíti termelési tervét. Az alsószell állami gazdaság dolgozói is méltón akarják megünnepel, nl május elsejét. Tudják, hogy erre a legmegfelelőbb mód az, ha az eddiginél többet, jobbat és olcsóbban termelnek. Ezért vállalják, hogy 1. búzából a tervezett 28 mázsa hektárhozamot 29-re, árpából pedig a tervezett 28 máz3át 25.5 mázr'.ra emelik, 2. a Szovjetunióban bevált vetési módszerekkel 6 hektáron kísérletet tesznek' a kukoricavetésnél, 3. az összes vetést április 19-ig befejezik. Hogy a gazdaság dolgozói vállalásuknak eleget tesznek, arról tanúskodnak az élenjáró dolgozik teljesítményei. Vegyük csak például Velsic Józsefet, Bartakovicg Antalt és Szilvást Istvánt, akik 9 óra alatt 8.5 hektár földet vetettek be. Safranik János, Alsószeli. szernek a bevezetéséivel jelentős mértékben növelhetjük a tejtermelést, E módszer alkalmazásával nem egyhelyen a dupláját érték el az eddigi tejhozamnak. Hogy csak ennek az egy módszernek bevezetése mit jelentor országos viszonylatban, azt bizonyítja az, hogy a* tudósok kiszámították, hogyha minden tehénnél alkalmaznák Malinyinová fejési módszerét, akkor a tejhozam több millió liter tejjel növekedne naponta, olyan fokra emelhetnénk országunk tejtermelését,, amely jelenlegi tejssükségletüftket kielégítené. Ha még ehhez hozzászámítjuk a tehenek egyedi takarmányozását, amit eddig kevés helyen alkalmaznak, ha az állattenyésztő csoportok, az állatgondozók ée a fejők munkáját szorosan összekötnénk a takarmánytermelési csoportok munkájával, — mint ahogy az a szovjet kolhozokban és szovhozokban van, — akkor tejtermelésünket soha nem látott maga* fokra/ emelhetnénk és a tej, e fontos élelmezési cikk bőségben állana dolgozó népünk rendelkezésére. Alig egy-két, mindössze csak négy szovjet tapasztalatnak az alkalmazását említettük fel, de e négy példa is bizonyítja, hogy mezőgazdasági termelésünk fokozása, népünk életszínvonalának emelése szempontjából milyen óriási jelentőséggel bír a szovjet mezőgazdaság tapasztalatainak felhasználása. Gottwald elvtárs újévi beszédében hangsúlyozta, hogy amikor mult évben az ipari termelés kétharmaddal nagyobb volt, mint a háború előtt, ugyanakkor mezőgazdasági termelésünk még mindig csak a háború előtti színvonalon .mozog. Mezőgazdaságunknak ez. a nagy hátramaradása pedig komolyan hátráltatja népgazdaságunk fejlődését, dolgozó népünk előrehaladását a szocializmushoz vezető úton. Mezőgazdaságunk e hátramaradását rohamléptekkel behozhatja, ha magáévá teszi és felhasználja a nagy Szovjetunió gazdag tapasztalatait.