Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-17 / 91. szám, csütörtök

1952 április 17 uísi o A terméshozam növekedésének nincs határa V. R. Viijamsz, a nagy szovjet tudós Mondotta: „A terméshozam növekedésének nincs határa". Nagy szó volt ez, de Viijamsz és a többi szovjet Ciiezőgazdasági tudósok és a világ legelőrehaladottabb tudomá­nyának követői, a tudománynak a gyakorlatban való alkalmazói, a szovjet kolhoz- és szovjetparasztok ezt be is bizonyítják: évről évre emelik a föld hozamát és növelik az áliatok hasznosságát. A világ leg­elürehaladottabb mezőgazdasága, a szovjet mezőgazdaság csodákat mü­vei: az ember akarata alá gyűri a természetet és a mezőgazdasági ter­melést szinte hihetetlen magas fok­ra emeli, jólétet. és bőséget teremt a nagy szovjetország minden dolgo­gozója számára. Mindez még koránt, sem jelenti azt, hogy a szovjet mező­gazdaság elérte volna termelékeny­ségének csúcspontját. Az eddigi _ eredmények nemhogy a csúcspont elérését jelentenék, hanem . ellenke­zőleg, arra ösztönzik a szovjet me­zőgazdasági tudósokat és a szovjet mezőgazdaság dolgozóit, hogy az eddigi tapasztalatokon okulva, to­vább kövessék Viijamsz tanítását és még nagyobb, soha nem látót ter­méshozamokat érjenek el. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom óta eltelt több. mint három évtized alatt a "Szovjetunió az ipari és mezőgazdasági termelés fokozá­sának terén olyan gazdag és értékes tapasztalatokat szerzett, amelyek­nek felhasználásával, a mi viszo­nyainkhoz való alkalmazásával soha nem látott színvonalra emelhetjük ipari és mezőgazdasági termelésün­ket, teljesíthetjük és túlteljesíthet­jük az ötéves terv feladatait, elér­hetjük a szükségletet kielégítő ter melést jólétet és bőséget teremthe­tünk országunkban mind ipari cik­kekben, mind pedig mezőgazdasági termékekben. A szovjet tapasztala­tok felhasználása teliát életbevágó­an fontos kérdés számunkra. Országunk állandóan előtérben álló, egyik legégetőbb és legsürgő­sebben megoldásra váró kérdése, a közellátás kérdésének megoldása, amely a mezőgazdasági termelés fokozásában rejlik, mind a növényi termelésben, mind az állattenyész­tésben. Mint tudjuk, ennek alapfel­tétele a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás megteremtése. Azonban a szövetkezeti gazdálkodás sem ké­pes a termelést a szükségletnek megfelelő mértékben fokozni, ha nem vezetjük be a legújabb terme­lési módszereket, ha nem alkalmaz­zuk a szovjet mezőgazdaság gazdag tapasztalatait, a szovjet kolhozok 6s szovhozok termelési tapasztalatait. Vézzük csak, hogy a gabonater­melésben néhány szovjet tapaszta­lat alkalmazásával hogyan és milyen mértékben emelhetnénk a hektár­hozamokat. Például a keresztsoros vetéssel. Már a mult évben is alkal­mazták néhány k. 'yen a keresztso­ros vetést és az eredmény hektáron­ként átlagosan számolva 2—0 mázsa többlettermés volt, de voltak helyek, ahol ennek a dupláját is elérték. Ha csau a legalacsonyabb termés­többletet számítjuk, amit a kereszt­soros vetés alkalmazásával elérünk, a hektáronkénti 2 mázsát, már rf egy kisebb község határában, ahol 1000 hektáron termelnek gabo­nafélét, a többlettermés 2000 mázsa gabonát jelent, vagyis azt, hogy csupán a keresztsoros vetésnek az egész ország területén való alkal­mazásával több millió mázsával nö­velhetnénk gabonatermésünket. Csu­p&d a keresztsoros vetésnek az egész ország területén való alkalmazása olyai. terméstöf'bletet jelentene, amely lehetővé tenné a kenyér és a liszt teljss szabad forgalmát, e termékek jegyre való elosztásának teljes megszüntetését. Döntő tényező a minél magasabb termés elérésében, különösen a tava­szi gabonaféléknél az, hogy a gabo­nafélék fejlődését minél joblian elő­segítsük, lehetővé tegyük a korai érést, hogy a gabonát a hirtelen be­kös' öntő kánikulai hőség káros ha­tásától, a fulladástől megóvjuk. Szövetkezeti, vagy állami gazdasá gainkban alig alkalmazzuk még a tavaszi gabonafélék jarovlzálását, az előesiráztatást, ami pedig leg­alább 10—11 nappal megrövidíti az érés idejét, sokkal biztosabbá teszi a termést. És hogy ez mit jelent a gyakorlatban, arra elég példa lehet a mult esztendő, amikor sok gazda­ság dúsan és kövéren fejlődő, gaz­dag tarmést ígérő gabonáját úgy­szólván teljesen tönkretette a hirte­len beköszöntött hőség. A szem be­fulladt, aszott lett s voltak olyan gabonatáblák, amelyek a fejlődési időszak <an 25—30 mázsás termést ígértek hektáronként, de a kései árés következtében nem adtak töb­bet csak 8—10 mázsál. Éppen a mult évben a gyakori esőzések kö­vetkeztében a gabonafélék rendkí­vül kövéren fejlődtek, dús kalászt hoztak és a szemzés Idején jött eső­zések hatására megdőltek, szinte a földhöz tapadtak. Ez nemcsak azt jelentette, hogy a szem befulladt s Így Jóval kevesebb lett a termés, hanem keserves munka is volt az ilyen gabona aratása. Mert hiszen sok ese'ben a gabonňí úgy kellett felkaparni a földről. Számítsa csak ki bárki, micsoda óriási termés­többletet és munkamegtakarítást jelemtett volna, ha a gabona kereszt­sorosán lett volna ve've, ami által megakadályozhattuk volna a gabo­na megdIllését és ha e gabonafélék közül a tavasziakat, különösen az árpát jarovlzálással vetették volna el. Azt jelentette vol»*a, hogy a 8— 10 mázsás termés helyett soha nem látott gazdag termést takaríthat­tunk volna be. íme csak két példa a szovjet ta­pasztalatok alkalmazásáról és már ezek is fényesen igazolják, hogy a szovjet tapasztalatok alkalmazása milyen óriási jelentőséggel bír. De menjünk tovább, nézzük meg az ép­pen időszerű kérdést, a kukorica vetését. Nincs mit szépíteni rajta, köztudomású dolog, hogy tavaly sok kukoricavetés ment tönkre, nem egy helyen 10 hektárokra menő kukoricavetést fel kellett szántani azért, mert teljesen ellepte a gyom, nem bírták elvégezni az ápolási munkákat, óriási vesztesége volt ez nemcsak az egyes szövetkezeteknek és az állami birtokoknak, hanem egész népgazdaságunknak is. Ez a veszteség nemcsak a munka szerve zetlenségének tudható be, mert hi­szen ha bármilyen jól is szervezik meg a kukorica ápolási munkáit, ak­kor is az eddig alkalmazott vetési módszerrel a kukorica ápolása sok kézimunkát igényel és jelentős em­beri munkaerőt leköt. Alig alkal­mazzák még nálunk a kukorica négyzetes vetését, pedig ez a mód­szer egyrészt igen nagy munka­megtakarítást jelent, másrészt je­lentős mértékben növeli a termés­hozamot is. A kukorica négyzetes vetése lehetővé teszi, hogy ápolási munkákra csak a legkisebb mérték­ben kell emberi munkaerőt igénybe venni, mivel a sorok közét kereszt­be és hosszában Is lókapávai meg­munkálhatjuk. Emberi munkaerőnek így nem kell más munkát végeznie, csak éppen a kukorica tövén a föl det egy-két kapavágással meglazí­tani, a gyomot kivágni. Óriási mun­kamegtakarítást jelent ez, biztosítva van a kukorica állandó ápolása és jelenti ez a terméshozam növelését ls. Tudjuk jöl, hogy a kapásnövé­nyek terméshozamának növelésében döntő tényező, hogy a földet állan­dóan porhanyóan és gyom-mentesen tartsuk. A kukorica négyzetes veté­sével ez biztosítva van. Ugyanakkor a négyzetes vetéssel — éppúgy, mint a gabona keresztsoros vetésé­vel — elérjük, hogy a növények egyenlően vannak elosztva a földön, se nem ritka, se nem sűrű a vetés, minden szál" növény számára bizto­sítva Van a megfelelő tápterület és Igy biztosítva van minden szál nö­vény egyforma fejlődése. Ez pedig azt jelenti, hogy a kukorica négy­zetes vetésével a termést hektáron­ként legkevesebb 5—6 mázsával nö­velhetjük, ami pedig nagy szó, mert nagy különbség, ha egy szövetkezet­nek, amelynek 100 hektár kukorica vetése van 500—600 mázsával több vagy kevesebb kukoricája terem. Vagy nézzük csak az állattenyész­tést, például a tejtermelést. Tudjuk jól, hogy tejellátásunk nem kielégí­tő és hogy mindenki számára bizto­síthassuk az elégséges tejellátást, ez a tejtermelés fokozásától függ. Az utóbbi időkben mind nagyobb mértékben elterjedt nálunk Malinyi­nova fejési módszerének alkalmazá­sa és mint aihogy a gyakorlat is bi­zonyítja, csak ennek az egy mód­- m sm JÓ MUNKÁVAL A NAGYOBB TERMÉSÉRT Nagykéren befejezték a kora tavasziak vetését és hozzáfogtak a kukoricavetéshez. Hét évvel ezelőtt még a munkás­nyúzó Jonák földbirtokos sanyargat­ta Nagykér dolgozó népét. A felsza. badulás után a sokat sínylődött föld­munkások szabad urai lettek a föld­nek, szabadon, sajátmaguknak dol­goznak. Nagykéren is sokat változott azóta minden. A szétdarabolt birtokon nem látták helyesnek tovább egyénileg gazdálkodni, amikor népidemokrati­kus rendszerünk minden lehetőséget megad arra, hogy parasztságunk a gépek segítségével, közös munkával művelhesse a földet és így jobb életet teremthessen magának. így látták ezt helyesnek a nagykéri szövetkezet tagjai is, mert a kezdet kezdetén bi­zony nehezen ment minden. A föld. ! orstág után nem volt elegendő igás­-jószág a földek megműveléséhez. No, meg a gépeket sem tudták a szétda. j rabolt parcellákon gazdaságosan ki­használni. Ezért összefogtak és megalakítot­ták a szövetkezetet. Annak ellenére, hogy a faluban a reakció és a kulákság állandóan éket szeretne verni a szö­vetkezet dolgozói közé, különösen most, a tavaszi munkák megakadá­lyozását a, sikeresen haladnak el<;re a tavaszi munkákkal. Mivelhogy trak­torokkal csak a talajelőkészltő mun­kákat végezhették — mert az amúgy is alacsony fekvésű lapos földeket az utóbbi napok esőzései nagyon eláz­tatták, — mégis elvetettek már 65 hektár árpát, 17 hektár cukorrépát é 3 elültettek 7 hektár krumplit. A ko­ai tavasziak elvetése után nyomban hozzáfogtak a kukoricaföld előkészí­téséhez és a közeli napokban 35 hek. táron megkezdik a kukorica vetését. Azonkívül 10 hektáron zöldségkerté­szetet rendeztek be, 10 hektáron do­hányt termelnek, 20 hektárt pedig kenderrel vetnek be. A szövetkezet minden dolgozója nagy lendülettel dolgozik a tavaszi vetésnél, mert tudják, hogy ha idejé­ben földbe teszik a magot, akkor jobb termést is várhatnak. Közös munkával legyőzték az időjárás okozta nehézségeket a jnedvei dolgozó parasztok. Medve község földművesei eleinte nagyon idegenkedtek a közös gazdál­kodás gondolatától. Mindig csak az aránylag rosszul működő szövetkeze­teket hozták fel példának és attól féltek, hogy ők se tudnának jobb eredményeket felmutatni Már 1950 óta működik a községben a szövetke­zet előkészítő bizottsága, de mindez­ideig nagyobb eredményről nem szá­molhatott be Az idén azonban meg. kezdték a földművesek a közös vetést. Ez az első komolyabb lépés a közös gazdálkodás felé. A szövetkezeti ta­gok bebizonyították, hogy már nem Ijednek meg az Időjárás okozta ne­hézségektől sem. A nedves talaj Med­vén sokáig hátráltatta a vetést. Még elegendő vetőmaggal sem rendelkez­tek a szövetkezeti tagok. Az erős akarat azonban nem ismer akadályt. Hogy a medvel dolgozó parasztok rátértek a helyes útra, arról az is ta­núskodik, hogy május elsejét méltó­an, magasabb munkateljesítmények­kel akarjik megünnepelni. Május el­seje tiszteletére az egész évi kontin­gens felét április 8-ig leadták Varga Benedek, a helyi nemzeti bizottság elnöke példát mutat a többi dolgo­zónak. Vállalta, hogy egész évi tej­és tojáskontingensét május elsejéig teljesíti. Rajta kivül a helyi nemzeti bizottság tagjai is értékea kötelezett­ségvállalásokat tettek. Fariam Endre, Balony. A balázsfai szövetkezetben már a kapásnövények nagyrészét is elvetették. A balázsfai szövetkezetben teljes ütemben folynak a tavaszi munkák. Az árpa vetését március 22-én, a zabvetést pedig március 25én befe­jezték. Azonkívül elvetették már a j mákot, a cukorborsót és a tavaszi bükkönyt, 13 hektár ciíkorrépát és 10 hektár takarmányrépát. Mindezek bevégeztével megkezdték a burgonya, kukorica és csalamádé vetéséhez az előkészítő munkákat. A dohánytermeléshez a legnagyobb gondossággal ápolták a palántákat, így azok nagyon szépen fejlődnek, csak a melegebb napokat várták, hogy minél előbb kipalántázhassák a dohányt. A dohánytábla végén egy új dohányszárítót építenek, úgy, hogy a dohány szedésénél nagyon sok mun­kaerőt megtakarítanak majd azzal, hogy nem kell messze szállítani a do­hányt. A szövetkezet három hektáros sző­lészetét az idén hét hektárra emelik és kötelezettséget vállaltak, hogy má­jus elsejéig 20.000 szőlődugványt ül­tetnek el. Pakos Pál, Dunaszerdahely. Május l-ig az összes tavaszi munkákat elvégzik a moldavai szövetkezetben. A moldavai szövetkezet április 5-én kezdte -meg a tavaszi munkákat. Ezt az aránylag kései kezdést a kedve, zőtlen időjárás okozta. Most azonban a csoportok tagjai kihasználva a jó időt, minden erejüket latbavetve, dol. goznak. Dicséretet érdemelnek a traktorállomás dolgozói is, különös­képpen pedig Gracd brigádvezető és Bartók Ernő traktoros. Jó teljesít­ményeket értek el Szabó és Pásztor traktorosok is. A moldavai szövetkezeti tagok má­jus elseje tiszteletére több értékes kö­telezettséget vállaltak. Többek kö­zött kötelezték magukat, hogy 4 hek. tár árpát szemcsés trágyával meg­trágyáznak. Az összes tavaszi munká­kat május elsejéig elvégzik. A tehe. nek tejhozamát pedig olyan mérték­ben fokozzák, hogy naponta 20 liter tejjel többet adhassanak be a közei­látásra. Szikor a János, Moldava. A berencsi szövetkezetben a rizsföld előkészítésén dolgoznak. Nagy munkában vannak a beren­csi szövetkezet tagjai. Először ter­melnek rizst. A szövetkezet apraja­nagyja a rizsföd előkészítésén szor­goskodik. Neiji nagy területen kezdik meg a rizstermelést, de mégla oda­adó munkát igényel, mig a 6 hektár­nyi területet elegyengetik és kicsa. tornázzák. Hogy a rizsföldet idejében előké­szíthessék, no meg, hogy ez a munka n e menjen a tavaszi vetés rovására, kötelezettségvállalásokkal és szocia­lista munkaversennyel gyorsítják meg a munkák menetét. A lalu egyé­nileg gazdálkodj! Is dolgoznak a rias­földeken, vállalták, hogy 700 óra le­dogozásával járulnak hozzá az ,,új növény" talajelökészitő munkáihoz. A helyi pártszervezet jó szervező­munkájának segítségével a község­ben lévő tömegszervejetek is segíte­nek a rizsföld előkészítésében. Május elsejének tiszteletére a község lakos­sága 1200 munkaóra ledolgozását vállalta. A pártszervezet tagjai pe. dig ugyancsak május elseje tisztele­tére május l-ig 300 brigádórával já. rulnak hozzá a szövetkezet nagysze­rű kezdeményezéséhez. Muzslán már a falu háromnegyed része a szövetkezetben dolgozik. Szövetkezetünk napról napra új tagokkal szaporodik. Bizony a kez­detben volt kis csoport már annyira fejlődött, hogy ma már a falu 80 szá zaléka közösen müv.eli a földet. Há­rom mezőgazdasági munkacsopor­tunk van és így a földterületet szét­osztva végezzük a tavaszi munkákat. A tavasziak vetését március első he­tében kezdtük meg és március 16-ra már elvetettünk, mégpedig 114 hek­táron. A további munkákat is oda­adóan végezzük, mert tudjuk, hogy saját magunknak dolgozunk és azt ls tudjuk, hogy mindent a békéért és a szocializmusért teszünk. Diósi Imre, Muzsla. Arvai László traktoros brigádja április 9-re teljesítette a tavaszi munkák tervét. A csallóközceütörtöki traktorállo. máson Árvái László, Csivre Géza és Fekete János brigádja április 9-én teljesttette a tavaszi munkák tervét. Ez az élenjáró brigád az első sikereki-j elérése után sem ül ölhetett kézzel! Május elseje tiszteletére vállalta, hogy a tavaszi munkák tervét 150 százalékra teljesíti. Hogy ezt a vál­lalást a brigád teljesíti, arról tanús­kodik az, hogy Arvai László április 9-ig 149.55 és Csivre Géza 132.80 szá. zalékra teljesítették tervüket. Mind­két traktoros gkoda-30 as traktorral dolgozik. Kiváló eredményeiket an­nak köszönhetik, hogy célszerűen összeállított agregátokat használ­tak. v Ocsóvszki N., Csallóközcsütörtök. Az alsószeli állami birtok túlteljesíti termelési tervét. Az alsószell állami gazdaság dol­gozói is méltón akarják megünnepel, nl május elsejét. Tudják, hogy erre a legmegfelelőbb mód az, ha az ed­diginél többet, jobbat és olcsóbban termelnek. Ezért vállalják, hogy 1. búzából a tervezett 28 mázsa hektárhozamot 29-re, árpából pedig a tervezett 28 máz3át 25.5 mázr'.ra emelik, 2. a Szovjetunióban bevált vetési módszerekkel 6 hektáron kísérletet tesznek' a kukoricavetésnél, 3. az összes vetést április 19-ig be­fejezik. Hogy a gazdaság dolgozói vállalá­suknak eleget tesznek, arról tanús­kodnak az élenjáró dolgozik teljesít­ményei. Vegyük csak például Velsic Józse­fet, Bartakovicg Antalt és Szilvást Istvánt, akik 9 óra alatt 8.5 hektár földet vetettek be. Safranik János, Alsószeli. szernek a bevezetéséivel jelentős mértékben növelhetjük a tejterme­lést, E módszer alkalmazásával nem egyhelyen a dupláját érték el az ed­digi tejhozamnak. Hogy csak ennek az egy módszernek bevezetése mit jelentor országos viszonylatban, azt bizonyítja az, hogy a* tudósok kiszámították, hogyha minden te­hénnél alkalmaznák Malinyinová fejési módszerét, akkor a tejhozam több millió liter tejjel növekedne naponta, olyan fokra emelhetnénk országunk tejtermelését,, amely je­lenlegi tejssükségletüftket kielégíte­né. Ha még ehhez hozzászámítjuk a tehenek egyedi takarmányozását, amit eddig kevés helyen alkalmaz­nak, ha az állattenyésztő csopor­tok, az állatgondozók ée a fejők munkáját szorosan összekötnénk a takarmánytermelési csoportok mun­kájával, — mint ahogy az a szovjet kolhozokban és szovhozokban van, — akkor tejtermelésünket soha nem látott maga* fokra/ emelhetnénk és a tej, e fontos élelmezési cikk bő­ségben állana dolgozó népünk ren­delkezésére. Alig egy-két, mindössze csak négy szovjet tapasztalatnak az alkalma­zását említettük fel, de e négy példa is bizonyítja, hogy mezőgazdasági termelésünk fokozása, népünk élet­színvonalának emelése szempontjá­ból milyen óriási jelentőséggel bír a szovjet mezőgazdaság tapasztalatai­nak felhasználása. Gottwald elvtárs újévi beszédében hangsúlyozta, hogy amikor mult év­ben az ipari termelés kétharmaddal nagyobb volt, mint a háború előtt, ugyanakkor mezőgazdasági terme­lésünk még mindig csak a háború előtti színvonalon .mozog. Mezőgaz­daságunknak ez. a nagy hátramara­dása pedig komolyan hátráltatja népgazdaságunk fejlődését, dolgozó népünk előrehaladását a szocializ­mushoz vezető úton. Mezőgazdasá­gunk e hátramaradását rohamlép­tekkel behozhatja, ha magáévá te­szi és felhasználja a nagy Szovjet­unió gazdag tapasztalatait.

Next

/
Thumbnails
Contents