Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-12 / 88. szám, szombat

1952 április 12 UJS70 A tőrei szövetkezetben már elvetették az árpát és a zabot s rövidesein végeznek a cukorrépa vetésével is Két héttel ezelőtt még csak az őszi szántás zsíros fekete hantjai és a hó alól kibújt őszi vetések halványzöld táblái voltak láthatók a tőrei szövetkezet nagy terjedelmű határában. Egy-egy trágyás szekér zavarta meg olykor a vetésre szállt éhes varjak lakomáját, dé különben csendes volt a határ... A szövetke­zet tagjai a napokat számlálva vár­ták már, hogy minél előbb meg­kezdjék a tavaszi munkát. Estén­ként összejöttek, beszélgettek, ter­vezgettek. „Jó volna már megnézni a földeket is", s úgy is történt. Másnap a csoport tagjai kivonultak a földekre s megváltozott a határ. Az utóbbi, tiszta napsütéses időjá­rás pedig meghozta az igazi mun­kakadvet a tőrei .szövetkezet dol­gozóinak. Erre a nagy napra készültek már hetekkel ezelőtt. Átnézték, megola­jozták a vetőgépeket, a vetőmagot pedig megtisztították az idegen ma­goktól, hogy tiszta és jó termés legyen.""" így indultak a vetésnek. Mintha elvágták volna az előző na­pok csendességét, egyszeriben bené­pesült a határ. Mindenfelől trakto­rok püffögése és a lófogattal dol­gozó kocsisok hangos beszéde ver­te fel a határ csendjét. Toman Gyula, amikor elindult fo­gatával, így szólt a csoport tagjai­hoz: „Olyan jól megműveljük a föl­det, hogy abban hiba nem lesz, s ezidén több terményt adunk a nép államának, mint a mult esztendő­ben". — Ugy bizony, — fel'elte a cso­port egyik tagja. Csak akkor lesz gazdag szövetkezetünk s csak ak­kor lesz szebb a mi életünk is, ha elsősorban eleget teszünk hazafias kötelességünknek, mert azzal is erő­sítjük a dolgozók országát és a vi­lágbékét. — A mult évben is adtam a kere­setemből a dolgozóknak. Annyi ga­bonát kaptam munkaegységeim után, hogy a kenyérgabonán kívül 10 mázsa fölöslegem volt. Beadtam a nép államának, de szép pénzt is kaptam ám érte. Mázsánként 600 koronát. Vígan beszélgetnek a mult évben eléri: sikerekről s ebből erőt gyűjtve olyan lendülettel dolgoznak a mező­gazdasági csoportok, hogy az árpa és a zab vetését jóval a tervezett idő előtt befejezték. Az utóbbi na­pok kedvezőtlen időjárása ugyan hátráltatta munkájukat, de annál nagyobb odaadással dolgoztak, ami­kor az idő megjavult és a 167 hek­tár árpán, meg 50 hektár zabop kí­vül 20 hektár cukorrépát is elvet­tettek. A cukorrépa vetését háromszori vetésre tervezték és így már a ve­tésnél megteremtik az előfeltétele­ket a jobb terméseredmény elérésé­re. A háromszori vetéssel ugyan­is elérik azt, hogy a répa kapálási munkái nem fognak feltorlódni. Mert ha a hatalmas tábla répa, amely elvetésre kerül, egyszerre bújna ki a földből, az egészet azon­nal ki kellene egyelni és ebben az esetben a szövetkezet minden dol­gozóját a répaegyeléshez kellene ösz­pontosítani, ezzel az eljárással pedig a többi munkákat hátráltatnák. Ép­pen azért osztották be a vetést úgy, hogy ha már az előzőleg elvetett 20 hektáron bevégzik az egyelést — amihez természetesen nem kell olyan sok munkaerő, mintha egy­szerre 60 hektáron kellene dolgoz­niok — a következő 20 hektáron folytathatják az egyelést. A szö­vetkezet tagjainak leleményessége folytán jól megmunkálhatják a ré­pát és nem veti fel a gaz amiatt, hogy az esetleg gyorsan fejlődő répa kapálásához nem tudnának elegendő munkaerőt biztosítani. Tehát jó ter­vezéssel nemcsak emelhetjük a föl­dek hektáronkénti hozamát, hanem ugyanakkor leküzdhetjük a felme­rülő munkaerőhiányt is. A vetésnél mindenben felhasznál­ják a haladó szovjet agrotechnika vívmányait. Tavaly nagyon jól si­került a keresztsorú vetés, ezért 64 hektáron az árpát keresztsorsú ve tési módszerrel vetették el. A trak­torállomás dolgozói agregátokkal dolgoznak. Ugyanakkor a szövetke­zet igásállatait is kihasználják, mert a puha földeken nem mindenütt használhatnak agregátot és trak­tort. Arra pedig nem várhatnak, míg a földek felszikkadnak, mert legfontosabb, hogy a tavasziak ide­jében a földbe kerüljenek. Ezért mozgósítottak mindenkit a földek­re. A kocsisok fáradságot nem ismerve dolgoznak. Kiváló eredmé­nyeket értek el Kotrusz Lajos, To­man Gyula és Lőrincz Sándor, akik nem nézték azt sem, hogy rájuk sö­tétedett, mert azt tartják, hogy mind ezt szövetkezetükért, a boldogabb jö­vőért és a szocializmus megvalósítá­sáért teszik. Méry Ferenc. Hogyan javítjuk meg a traktorok megrepedt hengerfejét ? A javítóműhelyekben gyakran kerül sor a Skoda 30-as és a Zetor Hercel Ferenc kötelezettségvállalása május l-re: 100 malacot egy anyadisznó után egy év alatt Május elsejének tiszteletére a szép- arra vállaltak kötelezettséget, hogy sí járás dolgozói is kötelezettségvál, lalásokkal és szocialista munkaver-/ sennyel készülnek. A szövetkezetek és az állami birtokok és traktorállo­mások dolgozói imunkafelajánlások­kal akarják méltóan megünnepelni a hetedik szabad május elsejét. Hercel Ferenc, sertésgondozó kö­telezettséget vállalt, hogy egy da­rab anyadisznótól 101 darab mala. cot nevel fel egy év alatt. Hercel Ferencnek ez a kötelezett­ségvállalása hihetetlennek tűnik fel azok előtt, akik csak felületesen szemlélik. Pedig ez lehetséges, még­pedig oly módon, hogy Hercel Ferenc egy darab anyadisz. nótólaz őv elején elválaszt például 10—12 darab malacot. Ezeket a malacokat már 6 hónapos koruk­ban bepároztathatja, hogy még eb­ben az évben szaporodjanak. Ha ezektől a hathónapos korukban be­pároztatott növendékdisznóktól át­lagosan 7 darab malacot elválaszt, akkor a 12 növendék anyaállattól megvan a darab malac, az em­lített anyadisznó pedig egy év alatt még egyszer ellik. Ha az elmített malacok között kanok vannak, ezeket ki lehet .cserélni nős­tényállatra. Ezenfelül kötelezettséget vállalt, arra is, hogy a többi anyadisznótól minden ellés után 11 malacot nevel fel. A tornaijai állami birtok juhászai kötelezettséget vállaltak arra, hogy ebben az évben az előírt 3.5 kg gyapjú helyett minden darab juhtól 5 kg ot. adnak a textiliparnak. Kötelezettséget vállaltak arra is, hogy 100 darab anyajuhtól 120 darab bárányt nevelnek.fel. A csécsi szövetkezet dolgozói is kötelezettségvállalásokkal készülnek május elsejére. A tehenészetben dol­gozó Bartók János és Bartók Elek a rájuk bízott tehenek tejhozamát május elsejére napi 10 literre emelik. Szekeres Pál és Endre István, a szövekezet sertésgondozói sem ma radnak Bartókék mögött, hogy a 70 kg-on aluli sertések napi súly­gyarapodását 60 dkg-ról 70 dkg-ra, a 90 kg-on felüli disznók átlagos súlygyarapodását napi i kg-ra eme. lik. Endre István ezenfelül Hercel István példáját követve, elhatározta, hogy ő is kiválaszt a reá bízott anyaidisznók közül egyet és egy év alatt 102 da­rab malacot nevel fel tőle. Szekeres Pál barátját megelőzve, arra vállalt kötelezettséget, hogy ő is kiválaszt egy anyadisznót, de ő már nem 102, hanem 103 malacot nevel fel egy év alatt. A azepsi traktorállomás dolgozói is példás kötelezettségvállalásokkal ké. szülnek május elsejére. A traktorál­lomás dolgozói között 17 csoportos és 94 egyéni kötelezettségvállalás született meg. A kötelezettségvállalásokban pél­dásan elöljárnak a traktorállomás CsISz-tagjai. Igaz, hogy a traktor­állomág 70 százaléka tagja á CsISz­nek, de példát ís tudnak mutaJafi az idősebb dolgozóknak. A CsISz-tagok május elseje tiszteletére arra vállal, tak kötelezettséget, hogy a szepsi egységes földműves szövetkezetben a traktorállomáson eltöltött munkaidőn felül 2500 brigádórát dolgoznak le akkor, amikor a szö­vetkezetnek a legnagyobb szüksége lesz a munkaerőre. A Takács.brigád tagjai is öntuda­tos munkásokhoz méltóan készülnek a munka ünnepére. Kötelezettséget vállaltak hogy egész évben 125 szá­zalékra teljesítik a tervüket s ezen­felül az üzemanyagfogyasztást 125 százalékos teljesítmény mellett öt százalékkal csökkentik. Kigyulladt a villanyfény Martoson A lakosság örömmámor közepette ünnepelte meg ezt a jelentőségteljes eseményt. A község régi vágya tel. jesült. Jóba Mihály elvtárs az ünne­pélyes bekapcsolás alkalmálból az egész község nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájá. ryltak a község villanyosításához. A kultúrházban szép műsorral szórakoztatták az ünneplő közönsé­get a villanyhálózat szerelői és a helybeli iskolások. György Sándor elvtárs, a helybeli pártszervezet elnö­ke e szavakkal méltatta a villany po­litikai és kulturális jelentőségét: „Az új fény jelenti az új utat. mely a szabadság, á jólét és a bék e útja." így épül az ország lépésről-lépésre a szorgalmas munka nyomán. Zsltnyan István. Martos. A kövecsesi £azdasá£i iskola hallgatóknak kötelezettségvá'lalása A kövecsesi gazdasági iskola hall­gatói köelezettséget vállaltak, hogy a helybeli állami birtokon a tavaszi és nyári munkáknál segíteni fognak. Vállalták 15 hektár takarmányrépá­nak és két hektár burgonyának min­den munkáját. Azonkívül aratás alatt 45 hektáron segíteni fognak a gaibo­nabetakarítáüinál és a cséplésnél. Hogy az őszi termények betakarítá. sánál hiányok ne mutatkozzanak, az iskola hallgatói 20 hektár kukorica és 5 hektár cirok betakarítását vál­lalták. A hallgatók kötelezettségvál­lalásának segítségével a kövecsesi ál. lami birtok tehát minden munkát ide­jében elvégez és ezáltal emeli a föl­dek hektáronkénti hozamát. Bodó Sándor, a kövecsesi gazdasági iskola hallgatója. 25-ös traktorok megrepedt henger­fejeinek javítására. Sokszor felme­rült a kérdés, hogyan lehetne a hengerfejek repedésének elejét ven­ni? Legtöbb esetben a hengerfejek repedését a gépkezelő figyelmetlen­sége okozza, mert a kezelő nem tö­rődik azzal, van-e a hűtőben elég víz és hogy a hűtőben tiszta víz van-e? Úgyszintén az is gyakori, hogy a motor begyújtása után a vezetőknek nincs türelmük megvár­ni, amíg a víz legalább 40 fok Cel­siusra felmelegszik, hanem amint a motor begyulladt, azonnal bekap­csolják a gyorsaságot, vagyis elin­dítják a traktort. Természetesen ezenkívül még más körülmények is közre j átszanak. A megrepedt hengerfejek javítá­sát a baj esi állami birtok javítómű­helyében Krén Ferenc szerelő újító javaslata szerint végzik sikeresen. A megrepedt hengerfejek javítá­sa a következő: A hengerfej alsó felületéről le­szerelünk 15 mm-t. Ezáltal teljesen megnyílik a fej vízköpenye és lees­nek a szelepnyergek is. A leszerelt részt helyettesítjük kovácsolható anyaggal, amit autogénnel vágunk ki a megfelelő vastagságú anyag­ból olyan méretekben, -amilyen ma­ga a fej. Ezt a lemezt kiegyenlítjük mindkét felén és két persellyel a fejhez erősítjük. A következő mim­ka az, hogy a hozzáerősített leme­zen átfúrjuk a csavarok és a szelep­nyergek nyílásait a kipufogó kama­rák üregeibe. A befúrt tölcsérek át mérője 15 mm, hosszúságuk pedig 20 mm. A lemez és a fej közé gyen­ge rezes pléhhel, melynek vastagsá­ga 0.1—0.2 mm vagy 0.5 mm, klin­gerit 1000 sz. tömítést teszünk. Eddig több mint 68 darab hen­gerfejet dolgoztak át a Zetor 25 és a Škoda 30-as traktoroknál. Az első ilyen átdolgozott fejet 1951. áprili­sában hozták üzembe és eddig még semilyen sérülésre nem került sor. Világos tehát, hogy ezek a fejek tartósabbak, mint az eredetiek, mert a kovácsolható anyag ellenállóbb a magasabb hőfoknál. További előny pedig az, hogy elmaradnak a meleg­ségi forrasztások, tmi mindig na­gyon ügyes forrasztót igényel. A fej átalakításával járó költség körülbelül ezer koronát tesz kl, úgyhogy a bajcsí állami birtok ed­dig több mint 70.000 koronát taka­rított meg Krén Ferenc újítójavas, latával. Srámek N., Bajcs Szemléltető példa, a legjobb meggyőző munka Milyen nagy szerepet játszik a meg­győző munka falvaink életében, jól látható abból, hogy a községekben milyen teret hódított a szövetkezeti gondolat. Tornaiján például igen ne­hezen megy a szövetkezet megalakí­tása. Ugyanakkor Sajógömörön, ahol a felvilágosító és a meggyőző munká­ra igen nagy gondot fordítottak, egyre szaporodik a szövetkezeti tagok szá­ma. A meggyőző munkánál a legfon­tosabb a kézzelfogható példa. Meg­lévő szövetkezeteinknek éppen ezért kell különösképpen iparkodniok Ha az egyéni gazdálkodók azt látják, hogy a szövetkezetekben a munka jól megy | és jövedelmező, akkor nem fognak idegenkedni a közös gazdálkodástól. Ha azonban állandóan a félreértése­ket látják a szövetkezetekben, akkor egész biztosan nem lesz kedvük a kö­zös munkához. Vigyázni kell a befurakodó kulákok­ra is, mert bizony a kisparasztok lát­va a régi urakat vezetőszerepekben, bizonyára bizalmatlankodni fognak. Ezen a téren különösen falusi párt­szervezeteinknek kell ébereknek lenni• A pártfunkcionáriusok jó példával magukkal ragadhatják a dolgozó pa­rasztok tömegeit. KÖZLÖK LASZLO Rimaszécs A harmad dolgozó parasztok magasan túlteljesítették első negyedévi beszolgáltatásukat A harmacd kis- és középföldműve. sek között vannak olyanok, akik be. szolgáltatási kötelezettségük teljesí­tésével bebizonyították, hogy igazi hazafiak. Vegyük például Králik Sándor kisparasztot, aki első negyedévi kontingensének 200 százalékra tett eleget. Vagy pedig Szelcsány Józsefet emlitsül< meg, aki 219 százalékra teljesítette ha­zafias kötelességét. Kitűnik még ——— i Olman Bálint is 200 százalékos tervteljesítésével. De a többi kis- és középföldmüves se m marad hátra. Pénzes Pál 130, Nagy Sándor 105, Tóth Barna 110, Zsófi Barna 100, Varga János 130, Pechkó Aladár 110, Nagy István 120, Csörmös Zoltán pedig 130 százalékra tett eleget első negyedévi beszolgál­tatás! kötelezettségének. Varga János, Hrámec. Stof esik Jakab, meg a részeg disxnó A párt- és a kormányhatározat meg­jelenése után, amely dolgozó népünk húsellátásának megjavítását irányoz­ta elő, a poprocsl nemzeti bizottság is megtette a szükséges intézkedéseket. Külön bizottságot alakított, mely meg­látogatta a falu gazdálkodóit és meg­állapították, kinek nincs meg a föld­területéhez mérten szükséges állatál­lománya. A meglévő állatállományt nyilvántartási lapra vezették. így került sor arra is, hogy a bizott­ság tagjai meglátogatták a faluban közismert spekulánst, névszerint Stof­esik Jakabot. Az összeíró bizottságnak könnyhullajtva panaszkodta el, hogy néhány koszos malacon kívül nincs egyetlen disznója sem. — Ver engem az isten mind a két kezével, csak azt nem tudom, hogy miért. Soha életemben nem vétettem senkinek sem, mégis mindig döglenek a disznóim. A spekuláns panaszkodása közben egyszerre csak megelevenedik a fejük fölött a padlás. Mintha ezer ördög szabadult volna el, az oda fölrakott edények és különböző tárgyak vesze­delmesen zörögni kezdtek és mintha disznóröfögés is keverődne a pokoli zajba. A siránkozó spekuláns ekkor még jobban kezdett szepegni és a rémület­től szinte eltorzult az arca. Félelmében a keresztet kezdte hányni magára­A szokatlan zajra a bizottság tag­jai először megijedlek, majd a disznó­röfögés arra késztette őket, hogy fel­menjenek a padlásra. Amikor felértek, meglátták a kísértetet". A kísértet nem fehérlepedős alak volt, sem pe­dig valami seprőnyélen lovagló bo­szorkány, hanem egy 90—100 kg-os disznó. Járása bizonytalan volt, néha­néha térdre is esett, de azért harago­san döntött fel mindent ami megmoz­dítható volt. A bizottság tagjai körül­állták a kísértet szerepét játszó disz­nót és egyszerre megcsapta orrukat a rum szaga. Szimatolni kezdtek a levegőben és a végén meg kellett ál­lapítaniok, hogy a kisértet kegyetle­nül beszeszelt, mielőtt Stofcsik Jakab padlására került volna. Közben Stofcsik Jakab is felért a padlásra és kezét tördelve rebegte: — Pusukám, pusukám... Most aztán már mindenki tisztában volt azzal, hogy nem kísértettel van dolguk, hanem Stofcsik disznójával. Csak azt nem értették, hogyan rúgha­tott be az ártatlan disznó és ami a legérdekesebb, hogyan került a pad­lása. No, de mindjárt megtudták azt is­Nem kellett ennek a disznónak a kocs­mába menni, hogy hízásnak indult torkát rummal öblögesse. Gondos gaz­dája maga ment' el a jóféle orvossá­gért és nem is egy-két féldecit, hanem egy féllitert hozott kedves disznajá­nak. Lehetséges, hogy a rum nem Íz­lett a disznónak, mert csak erőszak­kal lehetett vele elfogyasztatni a pá­linkát. Gazdája egy fával kifeszítette a száját és úgy öntötte bele az általa igen nagyrabecsült folyadékot. Ha már tisztában vagyunk azzal, hogy a disznó nem valamilyen áldo­máson' szeszeit be, hanem gazdája jó­voltából, kutassuk ki, hogy a berúgott disznó hogyan került fel a padlásra? Ha berúgott emberről veszünk példát, akkor azt kellene hinnünk, hogy a disznó saját akaratából ment fel a padlásra hogy kialudja a szesz má­morát­A dolog azonban másképen történt. Stofcsik Jakab az elalélt disznót fel­húzta a padlásra és azzal a tudattal hagyta ott, hogy a disznó majd nyu­godtan átalussza a veszélyes" idő­szakot, amikor a nem szívesen foga­dott vendégek, az összeíró bizottság tagjai teszik nála tiszteletüket. Az ,<isten" azonban újból csak meg­verte az ,,ártatlan" spekulánst, mert a disznó felébredt, röfögő hangján ,,énekelni" kezdett és ami az orra elé került, azt törle-zúzta. Jgy rántotta le aztán a leplet gazdájának aljas cselekedeteiről is és megmentette sa­ját magát is attól, hogy esetleges többszöri szeszfogyasztás után idült alkoholistává váljon. Megmenekült attól is, hogy társai a jövőben része­ges disznó'-nak nevezzék, mert ezen­túl már a földműves raktárszövetke­zet „józanéletű" disznói közé tartozik. SZARKA ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents