Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-11 / 87. szám, péntek

1952 április 11 U J SZU Malik elvtárs ismét követelte a baktériumfegyver alkalmazóinak felelosségrevonását, az atomfegyver eltiltását és a fegyverzet csökkentését Mint a TASZSZ jelenti, az ENSz leszerelési bizottságának 1. számú munkabizottsága április 4-én tartotta első ülését. J. A. Malik elvtárs, a Szovjetunió képviselője felszólalásában rámutatott, hogy az USA és az őt támogató országok el akarják terelni a munkabizottság figyelmét a fő feladatról: az atomfegyver eltiltásáról és a fegyverzet csökkentéséről. Ehelyett jobbnak látják terméketlen vitába bocsátkozni a fegyverzetre vonatkozó adatgyűjtésről. Ilyen körülmények között azonban ezó sem lehet az atomfegyver eltiltásának és a fegyverzett csökkentésének komoly megoldásáról. — Azok a beszédek — mondotta Malik eltvárs —, amelyeket több kisebb ország képviselői mondottak, megmutatták, hogy ezsk az országok nem bíznak azokban a javaslatokban, amelye ket a hároni hatalom határozatként rájuk akar kényszeríteni. Ezek a javaslatok az atomfegyver eltiltására és a fegyverzel csökkentésére vonatkozólag sem miféle konkrétumot nem tartalmaznak. Több küldött nyiltan kijelentette, hogy az atomfegyver eltiltása és a fegyverzet csökkentése ügyében csak a Szovjetunió, az USA, NagyBritannia, Franciaország és a Kínai Népköztársaság egyetértése alapján lehet sikert elérni. A továbbiakban Malik elvtárs összehasonlította a szovjet és az amerikai javaslatokat. Ml — mondotta életképes határozatok elfogadását, nem pedig holt határozatok életrekeltésót javasoljuk. Mi nemcsak az atomfegyver és minden másfajta tömegpusztító fegyver feltétlen eltiltását, hanem a tilalom fölötti szigorú nemzetközi enőrzés bevezetését is javasoljuk. Az adatgyűjtésre vonatkozó amerikai javaslatról ezt mondta Malik elvtárs: — Ezt az amerikai javaslatot nem lehet komolyan venni, mert ez félrevezetésen és zsaroláson alap szik. Ez csak „az amerikai életforma" viszonyai között alkalmazható és fogadható el. Ez azonban megengedhetetlen a szuverén államok és népek közötti kapcsolatokban. Az amerikai javaslat lényege a követ kező: „Egyezz bele, hogy összeírjam összes fegyverzetedet és minden fegyveres erőidet, majd azokkal a katonai szövetségeseimmel, akik az Egy;3iilt Nemzetek Szervezetében csatlósaim, gondosan ellenőrzöm az összeírás helyességét és csak .ezután kegyeskedem gondolkodni és kijelenteni beieegyezzem-e az atomfegyver eltiltásába és a fegyverzet csökkentésébe." Ezt az amerikai lavaslatct igen naiv embereknek szánták. Szembeötlő ennek a javaslatnak komolytalansága és ostoba sága. Végül Mr

vk elvtárs javasolta, hogy a bizottság a szovjet javaslatok megvitatásával kezdje meg m inkáját. Egyúttal indítványozta, hogy a munkabizottság tárgyalja meg a bakté riumháborúra és a baktérium fegyver alkalmazására vonatkozó tľalom megsértésének kérdését és mindazoknak a felelősségrevo nását, akik ebben vétkesek. A leszerelési bizottság 1. számú munkabizottságának legközelebbi ülését április 9-re tűzték ki. Az ENSz leszerelési bizottságának 2. számú munkabizottsága első ülésén „a fegyverzetről szóló adatok bejelentéséről és ellenőrzéséről" szó ló hirhedt amerikai javaslatot tárgyalta. Cohen, az USA képviselője, a bizottság elé terjesztette „a fegy veres erőkről és a fegyverzetről szóló adatok fokozatos és állandó be jelentésére és ellenőrzésére vonatkozó javaslatokat". „Amit itt az amerikai küldött javasol — mondotta válaszában Malik elvtárs —, az csak hírszerzés céljából történő adatgyűjtési programm, semmi köze sincs — és nem is- lehet — a fegyverzet csökkentéséhez és az atomfegy ver eltiltásához. Szilárdan meg vagyok győződve arról, hogy a nemzetközi bizalom megerősítéséhez v.zetö legbiztosabb és .egjobb út az, ha a közgyűlés határozatot fogad el, amellyel el tiltja az atomfegyvert és minden más tömegpusztító fegyvert, lénye <resen csökkenti a fegyverzetet és a fegyveres erőket, szigorú nemzet közi ellenőrzést létesít e határozatok megvalósítása felett." A Nemzetközi Gazdasági Konferencia folytatta munkáját A Nemzetközi Gazdasági Konferencia folytatta az egyes csoportok munkáját. A konferencia részvevői az egyes csoportok elé a nemzetközi kereskedelemmel, a gazdasági együttműködéssel, valamint szociális problémákkal összefüggő külön féle javaslatokat terjesztettek. A nemzetközi kereskedelem ki szélesítésével foglalkozó bizottság ü.ésén Mucharmer Spahu nemzetgazdász (Albánia) M. Harun a ,,Harun Sons" pakisztáni cég képviselő je és Fr Adámek (Csehszlovákia) szólalt fel. Ezenkívül felszólalt N. V. Orlov (Szovjetunió), V. M. Fered a pakisztáni nemzetgazdasági inté zet vezetője, va'amint Suhiar Ted jasukman. az indonéziai kereskedelmi kamara elnöke. M. Harun javasolta, hogy tegyenek meg minden óvóintézkedést, hogy megkönnyítsék más országok vállalkozóinak látogatásait. A csehszlovák küldöttség nevében Fr. Adamek javasolta, hogy a konferencia részvevői forduljanak a világ összes gazdasági, ipari és kereskedelmi vezetőihez és a világ összes kormányaihoz, és hívják fel őket, hogy támogassák és valósítsák meg a nemzetközi gazdasági konferencia határozatait. A csehszlovák küldöttség javaslatai tar talmazzák az Egyesült Nemzetek felhívását is. amely szerint külön konferenciát kell összehívni a nem zetközi gazdasági konferencia ered ményeinek megtárgyalására. N. V. Orlov beszédében rámutatott arra, hogy az országok közötti normális kereskedelmi kapcsolatok megsértésének egyik következménye a kereskedelmi és fizetési mér legének kiegyensú yozatlansága, az arany- és valutakészletek kimerítése és a valutaválság kiéleződése számos kapitalista országokban ami még jobban fékezi a nemzetközi keres kedelmet. A nyugati országok klil kereskedelmének mind nagyobb nehézségeik vannak és ezek ténylegesen a gazdasági kapcsolatok elszüküléséhez vezetnek A Szovjetunió Kína és az európai néoi demokratikus országok nem ismernek valutanehézségeket a köl csönös külkereskedelemi fizetések ben. A külkereskedelmi müveletek ezen országok között á'landő árak alapján folynak, amelyeket nem érint a világpiac spekulációs inga dozása és amely árakat az országok egymás között megállapítanak közös érdekükben hosszabb időre. A szovjet külkereskedelmi szervezetnek nagy lehetősége nyílik a külkereskedelemnek más országok kai való kifejlesztésére is, amely országok vállalkozó körei a Szovjetunióval való kereskedelmi kapcsola tok kibővítését óhajtják. Ezen a konferencián felvett kap csolatok, amelyeket a különféle or szágok vállalkozó köreinek képviselői kötöttek, kedvező feltételeket teremtenek a kölcsönös megértés e.érésére és a kereskedelmi kapcsolatok kibővítésére. Ami a szovjet kereskedelmi szer vezeteket illeti ezek már élénk ke reskedelmi tárgyalásokat folytatnak a konferencia számos részvevőjével. Orlov em'ékeztetett a külkereskede lem fejlesztésének konkrét prog rammjaira, amelyeket a koinferenci án a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, Lengyelország. Csehszlovákia, Románia. Magyarország. Bul gária és a Német Demokratikus Köztársaság vállalkozó köreinek képviselői beszédeikben bejelentet tek. és rámutatott arra, hogy a szovjet nemzetgazdászok általánosították az említett nyilatkozatokat a kereskedelem kibővítéséről és arra a következtetésre jutottak, hogy ezen államok átlagos évi árucseréjét Nyugateurópa, Amerika. Délkelet Ázsia, a Középkelet. Afrika és Ausztrália országaival a legközelebbi két-három év alatt két és félszeresre lehet emelni, sőt háromszorosra is az eddigi forgalommal szem ben. A gazdasági együttműködés előmozdításával és a szociális problémák megoldásával foglalkozó kettes számú szekcióban, a konferencia részvevői felszólalás saikban rámutattak arra. hogy a nemzetközi kereskedelem csökkentése és a háborús előkészületek pusztítóan nyilvánulnak meg a nemzetgazdaságban és rosszabbá teszik sZámos ország lakosainak helyzetét. Amint^Kuznyecov elvtárs kijelentette, a nemzetközi kereskedelem hatásának megtárgyalásában a legnagyobb figyelmet a munkanélküliség problémája érdemli. A nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok felújítása és kibővítése jelentősen hozzájárulna a munkanélküliség csökkentéséhez és az emberek mi'lióinak megkönnyebbüléséhez. Csak maga a szovjet megrendelések te'jesítése, amelyekről N.veszterov. a Szovjetunió kereskedelmi kamarájának elnöke beszélt, három éven keresztül legkevesebb l.ő—2 mi lió embernek adna munkát, ami családtagjaikkal együtt mintegy 6 millió embernek biztosítana megélhetést. Végezetül Kuznyecov elvtárs rámutatott az ENSz feladataira, főleg az ENSz gazdasági és szociá.is tanácsának feladataira a nemzetközi együttműködés terén. Sajnos, a gazdasági és szociális tanács — mondotta — nem keres reális utakat a nemzetek életének megjavításához. Hasznos volna, ha a gazdasági szociális tanács figyelmet szentelne a konferencia részvevői javaslatainak és intézkedéseket tenne a kü lönfé e országok közötti gazdasági együttműködés felújítására és ki bővítésére és a nép életszinvonalá nak emelésére. Arthur Daitch a munkanélküliség emelkedéséről beszélt az USA-ban Az amerikai nép teljes foglalkoz tatottságát csak azzal a feltétellel lehet biztosítani, ha az USA az egész világgal kereskedelmet fog folytatni. Daitch rámutatott arra, hogy ki kell küszöbölni a keleteurópai országokkal és Kínával való kereske delem korlátozásait, amelyeket az USA vezetett be és javasolta, hogy a jövő évben ehhez hasonló gazdasági konferenciát hívjanak ismét össze. Miloszlav Kadlec tanár, csehszlovák küldött beszédéből. A IÍI. szekoió délelőtti ülésén, amely a kevéssé fejlett országok problémáiról tárgyalt, Miloszlav Kadlec tanár, csehszlovák kiküldött beszélt. „A kevéssé fejlett gazdasá gú országok segítségének útjai és eszközei" címen. M. Kadlec tanár többek között ezeket mondotta: ,,A jelenlegi nemzetközi kereslte delmi kapcsolatok semmikép sem kielégítőek. A mi nézetünk szerint nem kell, hogy két különféle szociális-gazdasági rendszerű ország között a kölcsönös kapcsolatok olyan nemnormálisak legyenek, mint ami lyenek most. Ügy véljük, hogy az ilyen országok között élénk kereskedelmi kapcsolatok kifejlődése lehetséges. Ügy véljük, hogy különösen Dél- ós Délkelet-Ázsia országaiban, valamint az afrikai és a latinamerikai országokban rendkívül kedvező feltételek állanak fenn a kereskedelmi kapcsolatok kifejlesz tésére. Tapasztalataink azt mutatják, hogy ezen országok kereskedelmi kapcsolatai a Csehszlovák Köztársasággal hozzájárulnának saját gaz daságuk kifejlesztéséhez és hogy minidkét fél számára előnyösek vol nának. Néhány példára mutatok rá: Mmél lobban üldözik Önök a békét, annál mélyebb gyökeret ver a nép szívében Nikosz tielojannisz beszéde az utolsó szó jogán Belojannisz: — Néhány vádlott joggal kérdezte, miért áll itt a bíróság előtt. Én nem akarok ilyet kérdezni. A Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja vagyok és ezért ülök a vádlottak padján. Perbe fogtak, mert az én pártom mutatja a béke útját, mert az én pártom a szabadságért küzd, mert az én pártom Görögország szabadságáért és függetlenségéért harcol. Az én személyimben emeltek vádat a Görög Kommunista Párt ellen. — Ezt nem azért mondom, hogy a személyesen ellenem emelt vádakat magamtól elhárítsam. Amikor most saját védelmemért, elveim védelméért szót emelek, a Görög Kommunista Párt politikáját védem. — Görögországban egy politikai csoport erőszakkal szét akarja zúz ní a másikat és be akarja tiltani annak eszméit. Ez a jobboldaliak politikája ... A katonai törvényszék elnöke, (félbeszakítja): Figyelmeztetem, ha a kormányt vádolja, csak súlyosabbá teszi a helyzetét. Belojannisz: Ami bennünket illet, a néppel tartunk és sohasem fogjuk a harcoló nép hadállásait feladni. linök azonban egyre inkább meg nehezítik helyzetüket néppel szemben, amely a-, egyetkn és fellebbez hetrtlen döntőbíró. A mi politikánk a napnál is világosabb. A nép naponta meggyőződik róla, megítéli s egyetért vele. Még itt is egyetért ve'ebber a tárgyaló teremben, amelyet amerikai szuronyok vesznek körül. Politikánkat látja az egé=z világ becsületes emberisége és E mi oldalunkra áll. Meggyőződi' ugyanis arról, hogy Athénben megfojtják a demokráciát és törvé nyen kívül helyezik a békét. De minél j ibban üldözik önök a békét annál mélyebb gyökeret ver az a nép szívében. És nemcsak Görögor szádban, hanem az egész világon is. A béke és a szabadság végül győzelmet arat az önök amerikai fegyverei fölött! — Egy pohár vizet kérek — fordult ekkor a bírósághoz. A katonai törvényszék elnöke: Marának nincs joea vizet kérni. Beloiannisz: Köszönöm, akkor anélkül is tudom folytatni! A görög koi.imunista pártnak nincs szüksége arra, hogy bárkit is felkérjen ha zafiságának bizonyítására. A párt mellett a nép tanúskodik, a párt kiontott vérével és fegyveres harcával tett tanúságot a hazafiság mellett. Hazafiságunkat bebizonyítottuk akkor, amikor vérünket ontottuk Kajszarjaniban, Kurnavoban és másutt, ahol Hitler csapatai és a görög Quislingek gyilkolták le a kommunistákat. Azután fegyverrel a kézben harcoltunk Görögország földjén és hegyei között a német és olasz fasiszták ellen. A görög Kommunista Párt hatalmas szolgálatot tett a népnek. A nép mindazt, amit élete megjavítása és kultúrája emelése terén kivívott, a kommunisták fáradhatatlan, áldozatkész hősi harcának köszönheti ... —... újból ismétlem: két út áll Görögország előtt: vagy az új polgárháború, amelyet a jobboldal robbant ki, rendkívüli katonai bíróságokkal, a halálos ítéletekkel és koncentrációs táborokkal, vagy a kommunista párt legalitásának lyreállítása, általános amnesztia kibocsátása, a népi demokratikus országokban menedékjogot nyert menekültek és gyermekek visszatérése. —... A kommunisták kis csonort voltak Marx idején! Ma 800 millió wiber •'ll a szocializmus zászlaja alatt és holnap a szocializmus már elterjed az egész világon. Vajion 'ehet-e egy ilyen páratlanul h-talmas mo'^lmat ..külföldi beavatko7.6.regítségével létrehozni? A Görög Kommunista Párt gyökerei a népből táplálkoznak. A hazafiak vére öntözi őket. Semilyen katonai törvényszék, semilyen halálos ítélet nem pusztíthatía el őket. A Görög Kommunista Párt azt akarja, hogy Görögországban béke legyen, hogy Görögország újlászülessen a demo. kráciában. A jobboldaliak elutasítják ezt, Görögországot leplezetlenül úi háborús katasztrófába sodorják, mindenütt gyűlöletet és félelmet szítanak ... —... Ezért a politikáért állok ma a bíróság előtt. Az önök bírősára silány bábokból áll, csak azért h07ták létre, hosy k'mondia a már iőelőre meghozott Ítéletet. Ezért nem kérek önöktől kegyelmet. Büszkén és nyugalommal várom az előre meghozott 'téletet. Ha meg kell halnom, emelt fővel megyek a halált a. Truman az amerikai acélművedet állemi kényszerigazgatás alá helyezte Április 8-án a késő esti órákban, amikor még tárgyalások folytak a bérkonfliktusok „megoldásáról" az amerikai acélmüvekben, az amerikai képviselőház és a szenátus jogi bizottsága gyorsan jóváhagyták azt a törvényjavaslatot, amellyel Truman rendkívüli katonai háborús teljhatalmát ez év július l-ig meghosszabbítják. Amikor azután az acéltrösztök képviselői és a munkásság képviselői kőzött folyó tárgyalások a béremé, lésről véglegesen csődbe jutottak, Truman az említett meghosszabbított teljhatalomra támaszkodva 700.000 acélmunkás sztrájkjának kitörése előtt egy órával kijelentette, hogy az amerikai kormány saját kezébe veszi az összes amerikai acélművek igaz. gatását. Több mint 100.000 munkás, főleg a chikágói és annak környékén lévő acélművek dolgozói azonban nem várták meg a tárgyalások eredményét ég már kedden este sztrájkba léptek. Truman, aki határozatával a munkásokat hátbatámadta és lehetetlenné tette sztrájkjukat jogos bérköveteléseik teljesítéséért, rádióbeszédében nyíltan kijelentette, hogy az acéliparban azért nem lehet sztrájkokat tűrni, mert ez veszélyeztetné a fegyverkezési programm megvalrsi. tását. Truman döntése alapján a munkásoknak folytatniuk kell munkájukat az eddigi feltételek mellett és súlyos büntetésekkel fenyegetik őket abban az esetben, ha nem ieIennének meg munkahelyükön. Philip Muray, az acélmunkások szakszervezeti szövetségének elnöke, aki a munkásság nyomására eredetileg kénytelen volt sztrájkfelhívást kiadni. Truman határozatának kihirdetése u*án Truman követelésére visszahívta a felhívást. Truman Charles Savvier kereskedelmi minisztert bízta meg az acél. művek igazgatásával. 1949-ben Indiának ezer tonna kapacitású cukorgyári berendezést szállítottunk és a következő évben egy további berendezést, amely 500 tomna kapacitású volt; valamint rádiókészülékek felszereléséhez szükséges berendezést. Az 1949—1950-es években Csehszlovákia a második, az 1950—51-es években a harmadik helyet foglalta el azon országok között, melyek Indiába gépi berendezó'-eket szállítottak, Nagyqn jelentősek a Csehszlovákia és Irán közötti kereskedelmi kapcsolatok. Csehszlovákia Iránba 7 cukorgyárberendezést szállított, amelyeket 1951. év végén helyeztek üzembe, Ki. bővítjük a cukorfinomitókat, kiépíI tettük a dohánygyárakat öntödéket, hengerelő üzemeket, sörfőzdéket, malmokat, villanyműveket, vasúti és országút építéseket végeztünk. i£;;t-z tapasztalatunk azt mutatja, hogy az ezen országokkal való kereskedelmünk kibővítése hozzájárulhat gazdaságuk kifejlesztéséhez és ezzel helyzetük megjavításához. Ezen országokban az életszínvonal nagyon alacsony, átlagosan a legalacsonyabb a világon. Kereskedelmi kapcsolataink kimélyítésének bizonyára jótékony hatása lesz nemcsak a résztvevő országok gazdaságára, hanem az ezen országok közötti rokonszenv kimélyitésére és a béke megszilárdítására is." *