Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-10 / 86. szám, csütörtök

1952 Április 10 (fJ A Nemzetközi Gazdasági Konferencia hétfői üléséről Hétfőn folytatták a munkát a Nemzetközi Gazdasági Konferencia résztvevőinek különféle csoportjai. Reggel a nemzetközi kereskedelem kiszélesítésének kérdését tárgyaló csoport összejövetele folyt le. Az ülést O. Lange vezette. A szóno­kok rámutattak országaik külke­reskedelmének Jellegére, továbbá arra, hogy nincsenek kihasználva a kiviteli és behozatali lehetőségek. Cavanaile gyáros (Belgium) rá­mutatott arra, hogy milyen szájas­kodás csupán a nyugat-európai ál­lamok részéről a jelenleg általuk be­vezetett megkülönböztetési kereske­delmi politika. Ennek a politikának véget kell vetni, mert igen káros az egészséges kereskedelem számára. Ennek első feltétele az egyenlőség alapján illó árucsere. Ilyen értelem­ben Igen nagy jelentőségűk van a népi demokratikus államokkal, a Szovjetunióval és a Kínával való kereskedelmi kapcsolatoknak, ame­lyek segítségünkre lesznek gazdasá­giink békés fejlődésének. Igen szolid alapokon álló 20 cég, «— mondotta — kész azonnal keres­kedelmi kapcsolatot létesíteni. Lel-Jen-min (Kínai Népköztársa­ság) beszédében megjegyezte, hogy Kína már igen régóta élénken keres­kedett a nyugat-európai államokkal, és kijelentette, hogy jelenleg a ke­reskedelmi kapcsolatok kimélyítése során ezekkel az államokkal a keres­kedelmet fokozta. Minden tekintet­ben az egyenlőség és a kölcsönösség alapján álló nemzetközi kereskedel­met kívánjuk, — mondotta Lei-Jen­min. Dégen Imre, magyar szövetkezeti kiküldött rámutatott arra. hogy a kereskedelmi kapcsolatok normális kifejlődését a háború után minden­képpen akadályozzák olyan körök, amelyek megkísérelték, hogy gazda­ságukat lázas fegyverkezéssel növel­jék. Ezek a körök mindenféle aka­dályokat gördítettek a Magyaror­szág és a nyugati országok közötti normális kereskedelmi kapcsolatok kifejlődése elé. Olvan messzire men­tek hogy a ..stratégiai anyagok" közé, amelyeket Magyarországra tilos volt szállítani, még a gyógyszereket és tudományos könyveket Is beszá­mították. A gazdasági blokád, amellyel igyekeztek megakadályozni Magyarország gazdasági fejlődését, sikertelennek bizonyult. A román kereskedelmi kamara el- i nöke, George Savln több számada­tot sorolt fel, amely jellemzi a ro­mán nemzetgazdaság fejlődését. Az 1950-es évben — mondotta — Ro­mánia ipari termelése 2.5-szer felül­múlta az 1948-s.st. Az új asrrótech­nika felhasználásával megnvllt az útla a nemzetsrazdasáer fejlődésének. Románia külkereskedelme elérte a háború előtti szinvonalat, sőt beho­zatalban felül Is múlta azt Románia kereskedelme a nyugati államok­kal amely 19^-ban 80 százalékát tette kl a román külkereskedőm­nek 1949-ben 19 százalékra csök­kent Viberti olasz gyáros rámutatott arra, ho<rv ő maga és más gyárosok ls szeretnék a kivitel fejlesztését, de ez az utóbbi időben teljesen lecsök­kent a valutáris nehézségek miatt. D. Perry, egy konfekcfős cée iga7"-atrtia. a brit vállalkozó körök kénviselőle azt javasolta, járulja­nak hozzá, hogv a konferencia mun­kájáról orszásraik vállalkozó körei 9 legszélesebb mértékben értesüljenek. Az összes kereskedelmi és gazdasá­gi körök kénviselőinek részvéteivel nemzeti konferenciákat kell rendez­ni, amelyek megtárgyalnák a kül­kereskedelem fejlesztésének kérdé­seit. A mostani konferenciának aján­lania kellene, hopv a világ különbö­ző részeiben félévenként nemzet­közi vásárokat tartsanak, hogy a különféle országok kénviseWből bi­zottságokat nevezzenek ki és nem­zetközi konferenciákat rendezzenek a kereskedelem és a nemzetgazda­ság konkrét kérdéseiről és hogv nemzetközi folyóiratot vagy bulle­tint adjanak ki, hogv ..!eh»tővé vál­jék e konferencia gyönyörű munká­jának folytatása." Martin Daftari tanár (Irán), egy bizot.t=á°- megalakítását javasolta, amelv a konferencián elhangzott nézetek tekintetbe véte'évH Javas­latot dolgozna kl a legsürgetőbb meiro'ílására és azt a t« gozatok elé terjesztené megtárgya­ld céljából. B. Buokman brit kereskedő azt javasolta, hogy hat érdekcsoportot alakítsanak a különböző árufajták szerint, amely csoportokban az el­adók és a vásárlók, mint kereske­dők megbeszélhetnék a dolgokat, ami megkönnyítené a tranzakciót. Ezzel kapcsolatban O. Lange el­nök kijelentette, hogy a három ta­gozat vezetőinek tanácskozásán ezt a javaslatot elfogadták és megvaló­sították. A délelőtti ülésein felszó­laltak továbbá.: Lalcsand Hira­csand, a bombay autó társaság igaz­gatója, Ju Dcxn Szín (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság) és Há­tim Alavi (Pakisztán). A tagosat délutáni ülésén Wolin­skl lengyel küldött szólalt fel, aki konkrétizálta Lengyelország keres­kedelmének lehetőségeit az egyes országokkal. Dobretsberger, a konferencia osztrák résztvevője, rámutatott azokra az akadályokra, amelyek a világkereskedelem kifejlődését je lenleg akadályozzák. Részletesen foglalkozott főleg a nyugati és kö­zépeurópai kisországok helyzetével, amelyek az Egyesült Államok be­folyására eltértek természetes alap­jaiktól és gazdasági rendszerüket teljesem a nyugati nagyhatalmak szükségleteinek kielégítésére és a fegyverkezési programm kielégíté­sére Irányították. Ezáltal ezek a kis országok elvesztették gazdasági és kereskedelmi szabadságukat. Ilyen helyzetbe jutott Ausztria is. Vladigerwv tanár (Bulgária), be szédében leírta országa külkereske­delmének lehetőségeit és a tagozat elé megtárgyalás céljából javaslato­ka L terjesztett a normális gazdasá­gi kapcsolatok felújításának kérdé­seiben. A délutáni ülésen továbbá felszó­laltak S. Rosen (Izrael), M. Harun (Pakisztán) és Silverman (USA). A nemzetközi gazdasági együtt­működéssel foglalkozó tagozat ülésén. a szociális problémák megoldásáról általános vita folyt le. A tagozat feladatul tűzte ki, hogy javaslato­kat dolgoz ki, amelyek hozzájárul­nak az élelmiszerhiány, a munka­nélküliség, a lakásválság és a jár­ványos betegségek elleni harchoz az egyes országokban a nemzetközi kereskedelem útján. A konferencia francia, olasz, finn és mexikói képviselői, valamint a szakszervezeti világszövetség kül döttei hangsúlyozták, hogy a kapi­talista országok és Kelet-Európa, illetve Kína között' kereskedelem csökkentése, amit a diszkriminációs politika idézett elé, még jobban ki­mélyítette Nyugat-Európában, Dél Amerikában, a Közel-Keleten és r Kikelet-Ázsia számos országában a lakosság amúgyis nyomorúságos helyzetét. Konkrét adatokkal támasztották alá, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok megrosszabbodásával és az őrü't fegyverkezés következ­tében ezekben az országokban fo­kozódik a dolgoaók nyomora, az ipar és a mezőgazdaság fejlődésé­nek gátlásai és így ezek az orszá­gok elvesztik nemzeti függetlensé güket. Jourdain, a szakszervezeti világ szövetség képviselője, rámutatott arra, hogy a 316 fajta ipari ter­mék kivitelének tilalma a nyugat­európai o 'äzágokból és az USA-ból a keleteurópai országokba a meg­rendelések csökkenését és a további munkanélküliséget idézi elő azok ban az országokban, ahol ezeket a megkülönböztető Intézkedéseket al kalmazták. Nyugat-Európában már most több mint 7 millió munkanél­küli van, Japánban több mint 18 millió és a kevéssé fejlett országok­ban a munkások tízmillióinak nincs tartósan biztosítva a megélhetése Jourdain állást foglalt amellett, hogy a konferencia javasolja a ka­tonai kiadások csökkentését és a Kelet és a Nyugat közötti kereske delem kifejlesztését. Velkko Porkkala, a fafeldolgozó V-vri munkások finn szakszervezeti szövetségének titkára kijelentette, hogy a finn nép életkörülményeinek megjavítása céljából ki kell bővite ni az ország külkereskedelmi kap­csolatait elsősorban azokkal az álla­mokkal, amelyekben nem került sor gazdasági válságokra. Zdonek Valouch csehszlovákiai, Liu Cecsiu kínai és Viktor Kloszije­vlcs lergyel szakszervezeti megbí­zottak, beszámoltak országaik ha talmas gazdasági és kulturális fej lődéséről, a szociális problémák si­keres megoldásáról, stb. A felszóla­lók leleplezték a nemzetközi keres­kedelmi kapcsolatok megsértésének okait és hangsúlyozták a nyugat és kelet hözötti szabad kereskedelem felújításának szükségességét. Az USA koreai és északkelefkánai gaztettei kimerítik az agresszió, a fajirtás és az egész emberiség elten irányuló gyűlöletes iiűn cselekményét A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének bizottsága Pekingben sajtófogadáson ismertette vizsgálatának eredményeit A Demokratikus Jogászok Nem- 1 zetközi Szövetségének bizottsága — amely vizsgálatot folytatott az ame­rikaiak északkeletklnai és koreai baktériumháborújával, továbbá Ko­reában elkövetett más háborús bűn­tetteivel kapcsolatban — befejezte munkáját. Kedden este Pekingben a bizottság sajtóértekezleten hozta nyilvánosságra a vizsgálataiból le­vont következtetéseket. A bízott ság jelentését Brandweiner profesz szor, elnök ismertette. A Jelentés a többi között ezeket mondja: 1. Az Egyesült Államok fegyveres erői — amikor halál és járványok terjesztésének szándékával, a ko­reai néphadseregre és Észak-Korea polgári lakosságára szándékosan szórtak le baktériumokkal mester ségesen fertőzött legyeket és más rovarokat — a legnagyobb mérték­ben súlyos és borzalmas bűncselek ményt követtek el Koreában. Ez a bűncselekmény ellentétben áll a szá­razföldi háború hadijogáról és hábo rús szokásjogáról szóló 1907. évi há gai konvenció rendelkezéseivel, va lamint a bakteriológiai hadviselést eltiltó, egyetemi egesen elfogadott törvénnyel, amelyet az 1925. évi genfi jegyzőkönyv újból megerősí­tett. 2. Az Egyesült Államok fegyveres erői — azzal, hogy mérgesgázbom­bákat és más vegyi fegyvereket al­kalmaznak Észak-Korea polgári la­kossága ellen — bűnösek az 1907. évi hágai konvenció 23. cikkelye ,,A" és „E" pontjának, valamint az 1925. évi genfi jegyzőkönyvnek elő­re megfontolt és szándékos megsér­tésében. 3. Az Egyesült Államok fegyveres erői és a parancsnokságuk alatt álló liszinmanista katonák — azzal, hogy a megszállástik alatt álló te­rületeken vád ós per nélkül töme­gesen vagy egyenként polgári sze­mélyeket,, köztük sok asszonyt és gyermeket gyilkoltak meg — meg­szegték az 1907. évi hágai konven­ció 46. cikkelyében foglalt rendel­kezéseket, amelyek a megszálló ha­tatom kötelességévé teszik, hogy a megszállása alatt álló területek la­kosainak életét védelmezze. 4. Az Egyesült Államok fegyveres er&i és a parancsnokságuk alatt álló liazmmanista katonák meg­qttgták M 1807. évi bág&i konven­ció rendelkezéseit azzal, hogy az ál­taluk megszállva tartott területeken polgári lakosokat jogtalanul letar­tóztattak, bebörtönöztek, bántal­maztak és kínoztak. 5. Az amerikai fegyveres erők megszegték továbbá a háború elfo­gadott törvényeit, szokásjogát és különösen a hágai konvenció rendel­kezéseit azzal, hogy az arcvonaltól tá­volfekvő, védtelen városokat és fal­vakat bombáznak és a levegőből vá logatás nélkül pusztítanak nemka­tonai célpontokat. 6. Az amerikai fegyveres erők megszegték továbbá az 1907. évi há­gai konvenció rendelkezéseit és kü­lönösen annak 27. cikkelyét, azzal, hogy védett épületeket — vallásos, művészeti, tudományos célokat szol­gáló épületeket, történelmi emlék­műveket és kórházakat — elpusztí­tottak. 7. Az amerikai fegyveres erők ál­landóan megszegik a hágai konven­ció rendelkezéseit és különösen an nak 55. és 56. cikkelyeit azzal, hogy tűzzel és robbanóanyaggal szándé­kosan pusztítanak polgári, vagy nemkatonai jellegű középületeket, amikor ezt a pusztítást a háború követelményei parancsolóan nem írják elő. 8. Az amerikai csapatok megszeg­ték továbbá a hágai konvenció ren­delkezéseit és különösen annak 46. és 52. cikkelyeit azzal, hogy rekvi­rálás! jog nélkül, kártérítés vagy elismervény nélkül elkobozzák, illet ve szándékosan elpusztítják a meg­szálló csapatok fenntartásához nem szükséges és a polgári lakosság tu­lajdonát képező tárgyakat és elko­boznak, ületve elpusztítanak élelmi­szereket. 9. Az amerikai csapatok bűnösek a hadifoglyokkal való bánásmódról rendelkező 1929. és 1949. évi kon­venciók megszegésében, minthogy hadifoglyokat gyilkoltak meg. 10. Történelmi értékkel bíró mű­vészeti alkotások és magántulajdont képező tárgyak elrablásával az amerikai fegyveres erők bűnösek a hágai konvenció 47. cikkelyének megsértésében. A bizottság vélemény® szerint a fent felsoroltak a nürnbergi nemzet közi katonai törvényszék alapokmá nyának 6. cikkelye értelmében ki­merítik a háborús bűntett fogalmát A bizottság — tekintettel a fel­sorolt büntettek mértékére és jelle gére — úgy véli, hogy a Koreában tartózkodó amerikai fegyveres erők következő cselekedeteikkel a nürn bergi alapokmány által meghatáro­zott bűntetteket követtek el az em­beriség ellen: 1. azzal, hogy a polgári lakosság nagy csoportjait — ós különösen a menekülteket — nagymértékben pusztították, vagy kiirtották anél kül, hogy bármilyen vétség címén bíróság elé próbálták volna állítani; továbbá azzal, hogy terrormódszere­ket alkalmaztak a koreai nép ellen és azzal, hogy 1952 január 28-a óta nagymértékben alkalmaznak bakte riológiai fegyvereket polgári szemé­lyek ellen. 2. Észak-Korea lakossága élet­lehetőségeinek pusztításával, vagy elpusztításának megkísérlésével. Is­koláinak, egyetemeinek, múzeumai­nak. történelmi emlékműveinek és kulturális intézményeinek elpusztí­tásával. Tekintetbe véve, hogy az elköve­tett gyilkosságok nem egyéni túl­kapások következményei, hanem az Egyesült Államok fegyveres erőinek szokásos magatartását je'lemzi az általuk elfoglalt területeken és te kintetbe véve, hogy bakteriológiai és vegyi fegyverek használata az ország nagykiterjedésű területei el­len, feltétlenül kísérletet jelent egy egész nép, vagy a nép egvrészének elpusztítására — a bizottságnak az a véleménye, hogy az amerikai fegyveres erők bűnö­sek a fajgyilkosság bűntettében, amint azt a fajgyilkosságról szóló 1948. évi konvenció meghatározza. Az USA kormánya, katonai főparancsnoksága, a harctér valamennyi katonai parancsnoka és a parancsok végrehajtói felelősek a háborús bűnökért A bizottságnak — e következteté- kell állítani, hogy feleljenek ezekért sek figyelembevételével — meg kell a bűntettekért. A bizottság nem ha­jelölnie azokat, akiket a világ igaz- bozik kijelenteni, hogy e büntettek ságszolgáltatáaának törvényszéke elé közül sokat nem tudtak volna elkö­vetni, ha az Egyesült Államok kor­mányának és az Egyesült Államok fegyveres erői főparancsnoksága ve­zetőinek nem lett volna azokról tel­jes tudomása és nem ők tervezték volna ki azokat. A bizottság ezért az említett személyeket és a harctér valamennyi amerikai parancsnokát felelősnek nyilvánítja ezekért a bűn­tettekért, azokkal a katonákkal együtt, akik a nemzetközi jognak el­lentmondó parancsokat elfogadták és végrehajtottak. Brandweiner professzor ezután az Északkeleti-Kínában folytatott vizs­gálatokról terjesztett elő jelentést. A Jelentés hat pontban összegezi azokat a tényeket, amelyeket a bizottság az összegyűjtött adatok és vallomások alapján megállapított: 1. Északkelet-Kína déli részének helységeiben 1952 március folyamán különböző fajta rovarok szokatlan megjelenését vették észre és állapí­tották meg. Az előfordulási helyek legnagyobb része távol esik a koreai határtól. 2. A rovarok jelenléte mindezekben az esetekben rendkívül szokatlan volt, különösen az évszak és a hő­mérséklet miatt és azért ls, mert kor. látozott térségben volt tapasztalha­tó­8. Ezekben a helységekben sok esetben olyan baromfltollakat Is ta­láltak, amilyeneknek jelenléte az adott körülmények között szintén nem tekinthető természetesnek. 4. Az esetek legtöbbjében a vizsgá­latok, valamint a tengerimalacokon és egereken végzett kísérletek azt mutatták, hogy ezek a rovarok és tollak kórokozó mikroorganizmusok — pasteurellosLs-, lépfene-, tífusz- és paratíf aaz- baktériumok, valamint agyvelőgyulladás-vírusok hordozói voltak. 5. A bizottság által megvizsgált kilenc esetben megállapítást nyert, hogy azokon a helyeken, ahol a rova­rokat, vagy tollakat megtalálták ugyanaznap, vagy néhány nappal előbb amerikai repülőgépek mutat­koztak. 6. Több esetben szemtanúk látták, hogy a repülőgépekről tárgyakat dob­tak le. Egy esetben megtalálták egy olyan tartály töredékeit, amely nyil­vánvalóan rovarokat tartalmazott. A jelentés a továbbiakban rámutat: a bizottság véleménye szerint a fer­tőzött rovarokat és tollakat csakis az amerikai repülőgépek dobhatták le, amelyeknek semmiféle joguk nem volt, hogy elszálljanak Kína északke­leti területei felett. A jelentés ezután egybeveti a bizottság fenti következ­tetéseit a Koreában végzett vizsgála­tok eredményeivel. Elmondja, hogy Koreában a bizottság egy angol fel­iratú különleges bomba töredékeinek felfedezését állapította meg és rámu­tat, hogy a Kínában talált fertőzött rovarok nagyrésze hasonló azokhoz, amelyeket Koreában találtak. Hang­súlyozza, hogy a baktériumfegyverek használatát még szigorúbban kell el­bírálni, Északkelet-Kína esetében, ahol nincs fegyveres bonyodalom. Majd így folytatja: „Meggyőződé­sünk szerint az előterjesztett tények kimerítik az Egyesült Államok részéről el­követett agresszió, a fajirtás és az 1 egész emberiség ellen Irányuló gyülö' etes bfln cselekményeit. Az egész világ feje fölött lebegő rendkívül súlyos fenyegetésről van szó." Brandweiner professzor jelentései után a bizottság, tagjai válaszol'ak a jelenlévő kínai és külföldi újságírók kérdéseire. Arra a kérdésre: ,,Mi az önök benyomása a kínai és a koreai népnek a baktérium hadviselés elleni küzdelmér,"1 ?" — Jasquere, francia küldött, így válaszolt: „A magam és kollégáim véleménye szerint az ame­rikaiak kudarcot vallanak ennek a fegyvernek alkalmazásával. A kínai és a koreai nép nyugodtan néz szem­be ezzel a barbár fegyverrel. A helyi hatóságok Igen eredményes megelő­ző intézkedései folytán nem kerül sor általános járványra". Koreai Siadiletentés A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főpa­rancsnoksága közölte április 6-án, hogy a néphadsereg egységei szoros együttműködésben a kínai népi ön­kéntesekkel, továbbra is helyi jelen­tőségű harcokat folytatnak az ellen­séggel az eddigi vonalakon. \

Next

/
Thumbnails
Contents