Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-09 / 85. szám, szerda

6 01 SZ

O 1952 április 44 A járási konferencia után új tapasztalatokkal gazdagodva, értékes kötelezettségvállalásokkal indul munkába a járás egész párttagsága M'ir a kora reggeli órákban lelkesedéssel és fegyelmezetten gyülekeztek a küldöttek a járási Nemzeti Bizottság feldíszített nagytermében. Vyletel elvtárs, a járás vezető titkára, gondosan, kritikailag és önkrilikailag jól felépített beszámolójában részletesen kitért a járási partéiét valamennyi problémájára. Különös figyelmet szentelt beszámolójában az ötéves terv teljesítésének városban és falun egyaránt. Sorra vette a járás üzemeit, értékelte azok teljesítményeit, értékelte a szocialista munkaversenyben legjobb dolgozóit, a legjobb egységes földműves szövetkezeteket, a legjobban dolgozó üzemi és helyi pártszervezeteket, de ugyanakkor kritikailag bírálta mindazon szerve zetek — helyi nemzeti bizottságok és tömegszervezetek munkáját, amelyek feladataik teljesítésében elmaradtak. Rámutatott a termelési és beszolgáltatási kötelezettségeket legjobban teljesítő egységes földműves szövetkezetekre, de bátor kritikával rámutatott mindazon községekre is, amelyek ezt a legnagyobb hazafias kötelességet nem teljesítették. Beszámolójában különös súlyt helyezett a népi igazgatásban dolgozó kommunisták munkájának értékelésére és megállapította, hogy bár az elmúlt esztendővel szemben ezen a téren is lényeges javulás könyvelhető el, a népi igazgatás szerveinek meg k'ell javítani munkájukat és ki kell küszöbölniök mindazon hibákat, amelyek az áruló Slánsky és aljas brndája kártevő munkájának a következményei. ' Beszámolójának jelentős részét a kádernevelés, káderképzés, a tömegpolitikai munka, az évi pártiskolázás kérdése képezte. A járási konferencián megjelent küldöttek közül a vitában összesen 67.en vettek részt. Derencsény községből Sramko Paula elvtársnö, dolgozó parasztasszony szólalt fel, aki rámutatott arra, hogy az ottani egységes földműves szövetkezetben a munka hosszú időn keresztül nehezen ment és csak a jól megszervezett Pártiskolázás Éve segítségével tanulták meg azt, hogy a kulák a falusi dolgozó nép legnagyobb ellensége és ha be is lép az Egységes Földműves Szövetkezetbe, ezt csak azért teszi, hogy bomlasztó munkáját a szövetkezeten belül folytathassa. Ezt csinálták Derencsény községben is, de a Párt tanítása nyomán most megváltozott a helyzet, a befurakodott kulákokat a szövetkezetből kizárták és most a dolgozó parasztok fokozzák az éberséget és vigyáznak rájuk hogy ne öljenek feketén és hogy termelési és beséolgáltatási kötelezettségeiket teljesítsék. Albert Istán, a gazdasági kombinát dolgozója értékes felszólalásáéban arra mutatott rá, hogy a gazdasági kombinát 300 dolgozója májuselőtti kötelezettséget vállalt, hogy május l-re, a dolgozók legnagyobb ünnepére, brigádmmikával 200 sertés hízlalására alkalmas hizlaldát építenek, azonban az illetékes hatóságok egyik helyről a másikra küldözik a kombinát vezetőit és bürokratikus intézkedésekkel szinte lehetetlenné teszik, hogy eme értékes kötelezettségvállalásukat teljesíthessék. Lehoczky Pál felsőpokorágyi dolgozó paraszt, az egységes földműves szövetkezet vezető tagja arról számol- be. hogy eleinte az ö közs é lükben is igen nagy nehézségek voltak, de jó felvilágosító munkával mind jobban és jobban sikerült népszerűsíteni a szövetkezeti gondolatot és az egységes földműves szövetkezetnek ma már 4 munkacsoportja van, melyek élére a legjobban dolgozó kis- és középparasztokat tették. Rosko József, a járási párttitkárság pártmunkása a pártmunka legfontosabb kérdéseit felölelő hozzászólásával a járási konferencia egyik legjobb felszólalója volt. Ránmtatott arra, hogy a legjobb magyar dolgozóknak a Pártba való felvétele kérdését a járási pártbizottság is igen kevés figyelemre méltatta. Megemlítette Szabó István magyar nemzetiségű malommunkás esetét, aki igazolványát 1950-ben valamilyen okból kifolyólag a járási titkárságnak adta át, az ott egyszerűen eltűnt és hiába sürgette ö maga. majd pedig az üzemi pártszervezete az igazolvány visszaadását, az a mai napig sem került elő. Rosko elvtárs felszólalásában különös figyelmet szentelt az osztályharc kérdésének és több kulákot leplezett le, akik súlyosan akadályozzák a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet megvalósítását a falvakban. Megemlítette, hogy Habodász Barna 32 hektáros kulák Détér községben eltitkolt két darab borjút és azokat eladta, nem szolgáltatott be 445 kg sertéshúst, 326 kg marhahúst, 3.700 liter tejet, 419 drb tojást és 152 kg olajos magvat. Sallay Gábor 19 hektáros péterfalai kulák nem szolgáltatott be 265 kg sertéshúst, az állattenyésztési tervet pedig csak 50 százalékra teljesítette. Köböl Béla péterfalai 15 hektáros paraszt eltitkolt 2 drb. borjút és 270 kg olajos magvat, nem szolgáltatott be 250 kg sertéshúst. A tenyésztési terv szerint 10 sertést kellett volna nevelnie, ezzel szemben mindössze három sértést nevelt. Ezeket a súlyos hibákat a pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság- felelőtlen munkájának tulajdonítja. / Laciák Márton éles bírálatban részesítette a feledi traktorállomás munkáját és rámutatott arra, hogy hosszú ideig nem tudtak rájönni, tulajdonképpen mi akadályozza a traktorállomás eredményes munkáját amíg végre megállapították, hogy több kulák gyermeke és hozzátartozója volt alkalmazva a traktorállomáson, akii; sehogyan sem akartak beleilleszkedni a szocialista építés munkájába. Livo elvtárs, a Polana-textilüzem vezetője felszólalásában rámutatott arra, hogy 1952 január havában az üzem csak 96%-ra tudta teljesíteni a tervet és pedig azért mert rossz anyagot kaptak felszövésre és mert áramkimaradás miatt jelentékenyszámú munkaórát veszítettek el. Önkritikailag elismerte hogy az üzemi pártszervezet a tömegpolitikai munkának nem szentelt kellő figyelmet és enjiek következtében Sl'enge a munkaerkölcs is. A járási pártbizottságnak a jövőben többet kell törődnie az üzemmel és segítenie kell az üzemi pártszervezetet munkájában. Szűcs elvtárs a kerületi útépítési igazgatás üzemi pártszervezete nevében szólalt fel. Az üzemben levő hibákat annak tulajdonította, hogy az üzemi pártszervezet nem dolgozik igazi bolsevik szellemben. Az üzem a tervet a mult évben időelött teljesítette, éspedig 119%-ra. Hibáztatta felszólalásában, hogy a járási nemzeti bizottság nem szentel figyelmet az útépítés komoly munkájának. A konferencia másik legértékesebb felszólalója Bartik elvtárs, a Veisősziklási EFSz elnöke volt, aki rámutatott arra. hogy a munkaegységek után kifizetett pénz és természetbeni jutalmaknak köszönhető, hogy a felsősziklási EFSz-ben a dolgozó parasztok élete jobb, könnyebb, mint az egyénileg gazdálkodó parasztoké. Az EFSz-ben szocialista munkaverseny folyik és már több olyan tag van, akik a Szovjetunió mezőgazdaságának technikáját elsajátították. A felsösziklási EFSz a járásban több magasabb típusú EFSz-t hívott ki versenyre, így a rimaszombati IV. típusú EFpz-t is, amely a versenykihívást elfogadta. A meggyőző és felvilágosító munka a községek kis- és középparasztjai között tovább folyik s ezzel a munkával nem hagynak fel az EFSz dolgozói, amíg az egész község parasztsága nem lesz aktív tagja a szövetkezetnek. Koziner Imre elvtárs részletesen foglalkozott a pártiskolázás kérdésével és kihangsúlyozta, hogy a legnagyobb hiba az, hogy igen sok elvtárs, sőt funkcionárius is, lebecsüli az elméletet és a párttagság ideológiai színvonalának fejlesztését. Meg kell javítani a pártiskolázás munkáját, mert a pártnak a nagy feladatok elvégzéséhez újabb káderekre van szüksége és itt igen fontos szerepet tölt be a Pártiskolázás Éve. t A Csemadok munkájáról értékes felszólalásban számolt be a Csemadok kerületi titkára, Varga elvtárs, aki rámutatott arra, hogy több községben a Csemadok munkájának kifejlődését erősen akadályozza az egyes magyar elvtársait helytelen nézete. Megemlíti, hogy Serke és Simonyi községekben az akadályozza a munkát, hogy a magyar ^Ivtársak azért nem lépnek be, mert — amint mondják — kulákok is vannak a Csemadok szervezetben. Az ilyen opportunista álláspont erős fékezője a Csemadok szervezetek kiépítésének, hiszen éppen azért kell a magyar elvtársaknak aktív munkát folytatni a Csemadokban, hogy az oda nem való elemeket mielőbb eltávolíthassák. Szabó István elvtárs, Koziner elvtársat kritizálva azt mondotta, hogy Koziner elvtárs, aki igen fejlett tagja a pártnak, ahelyett, hogy régi elvtársakat kritizál, helyesebben tenné, ha közvetlenül velük beszélné meg a hibákat. Kifogásolta azt is, hogy Koziner elvtárs két olyan egyént támogatott, akik azt osztályhelyzetüknél fogva nem érdemelték meg. Értékes felszólalók voltak még, Éliás József elvtárs, a járási nemzeti bizottság elnöke, aki a népi igazgatás kérdéseivel foglalkozott, to. vábbá Járosy elvtárs tanfelügyelő, aki az iskoláztatás problémáinak szentelte felszólalását és Tjth elvtárs, aki a népi egészségügy megjavításával foglalkozott. Ha figyelembe vesszük, hogy 67 küldött vett részt a vitában, megállapíthatjuk, hogy a konferencián a küldöttek politikai, gazdasági, kulturális életünk minden problémájával foglalkoztak és kifogás tárgyává csak azt lehet tenni, hogy a küldöttek tartózkodtak bátor kritikát gyakorolni a járási bizottság iriUnkájával szemben, noha a vezető titkár beszámolója erre megadta a módot és az alkalmat. A küldpttek kötelezték magukat, hogy visszatérve munkahelyeikre és szervezeteikbe, mindenekelőtt megjavítják a pártszervezetek munkáját. Megerősítik az egységes földműves szövetkezeteket, áttérnek magasabb típusú termelési formákra — EFSzeket alakítanak ott, ahol ilyenek még nincsenek, de megvannak az előfeltételek, — hogy a szövetkezet tagjai közösen fogják megművelni a földeket és hogy mielőbb magasabb típusra fognak áttérni. Kötelezték magukat, hogy szervezeteikben megjavítják a munkát, fokozottabb figyelmet fognak szentelni az alapiskoláknak és a marx-lenini köröknek, hogy azokon keresztül emelhessék a párttagság politikai és eszmei színvonalát. Tervünk túlteljesítésével válaszolunk Üzemeink, iskoláink, hivatalaink és más intézményeink dolgozói naponta küldik tiltakozó távirataikat és határozataikat Görögország' prágai követségéhez, valamint az USA prágai nagykövetségéhez, amelyben kifejezik mély felháborodásukat az emberi jogok durva megsértése, más államok ügyeibe való beavatkozásért és a szabadságért küzdő görög nép legjobb fiainak legyilkolása miatt. A NAGYKESZI ÉS CSALLÓKÖZARANYOSI iskolák tanítványai a következőket írják: „Mély felháborodással vettük tudomásul a görög nép hőseinek Nikosz Belojannisz és többi társai gyalázatos meggyilkolásának hírét. A mi iskolánk e gaztettre úgy válaszol, hogy fokozott erővel és szorgalmasabb hazafias munkával fog dolgozni a béke és a világszabadság megteremtéséért". A GÜTAI MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLA tantestülete és tanuló ifjúsága az USA prágai nagykövetségéhez a következő táviratot intézte: ,,A gútai magyar tannyelvű középiskola tantestülete és tanuló ifjúsága megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a görög kormány az amerikai imperialisták nyomására kivégezte Nikosz Belojannisz elvtársat és társait. Az ö vérük kiontásával több lett azoknak ez áldozatoknak a száma, akiket az imperialisták a békétől és a népek szabadságától való dühödt félelmükben kivégeztek. A görög kormány imperialista gazdáival együtt arra az útra lépett, amelyen a fasiszta Németország járt. Okuljanak az imperialista neofasiszták elődjeik dicstelen történetéből, mert ha folytatják ezt a politikát, ugyanarra a sorsra jutnak, mint a fasiszta Németország, Truman úr pedig úgy végzi be szégyenteljes pályafutását, mint Hitler nevű elődje". Görögország prágai követségének küldött levelükben ezeket írják: „A gútai magyar tannyelvű középiskola tantestülete és tanuló ifjúsága megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a görög kormány a népek hatalmas tömegeinek tiltakozása ellenére vak őrületében kivégezte Be. lojannisz élvtársat és társait. A görög kormány ezzel kifejezte azt, hogy a nyugati imperialisták háborús céljainak szolgálatában áll és ellensége a görög nép szabadságának és a világ béke táborának. A görög kormány ezzel a gaztettével nem gyengítette, inkább erősítette a béketábort, minden becsületes békeszerető ember még jobban dolgozik és harcol a békéért és még jobban gyűlöli azokat, akik békéjére, szabadságára és boldogságára' törnek". A KAKASLOMNICI ÁLLAMI BIRTOK dolgozói hasonló tiltakozó táviratban adtak kifejezést felháborodásuknak a görög kormány szégyenteljes meghunyászkodása és az imperialisták kiszolgálása fölött. Táv. iratuk így hangzik: ,,Mi, a kakaslomnici állami birtok dolgozói, a leghatározottabban tiltakozunk a Görögország dolgozó népén elkövetett imperialista gaztettek ellen. A legnagyobb megvetéssel tekintünk az amerikai imperialisták befolyása alatt álló görög kapitalistákra, akik Milyen gyalázatos gaztettektől sem riadnak vissza. A mi feleletünk ezekre a gonosztettekre az a kötelezettségvállalás, hogy még jobban megfeszítjük erőinket a szocializmus gyors kiépítésére hazánkban, hogy még jobban összefogunk szeretett elnökünk, Klement Gottwald elvtárs és a világ dolgozóinak vezére. Sztálin elvtárs irányítása alatt a béke megvédéséért". A CSALLÓKÖZCSÜTÖRTÖKI TRAKTORÁLLOMÁS dolgozói is elítélik a görög kormány szégyenteljes magatartását. Tiltakozó leveliikben ezeket írják: „Mi, a csallóközcsütörtöki traktor- és gépállomás dolgozói, mély felháborodással fogadtuk a görög hazafiak, Nikosz Belojannisz és társai halálának hírét, akiket a görög monarchofasiszta kormány a Wall Street urainak parancsára kivégeztetett. A gépállomás összes dolgozói élesen tiltakoznak és elítélik a görög kormány eljárását. Hogy kifejezésre juttassuk tiszteletünket a négy kivégzett hazafi iránt, kötelezzük magunkat hazafias kötelességeink lelkiismeretes teljesítésére, és tervünket nemcsak teljesítjük, hanem magasan túllépjük hogy bebizonyítsuk, hogy odaadásunkkal és munkánkkal a világbéke megőrzésén dolgozunk". KOMÁROM BECSÜLETES DOLGOZÓ NÉPE mély megdöbbenéssel értesült Belojannisz elvtárs és társai amerikai imperialista zsoldban álló görög hóhérok által való becstelen legyilkolásáról. Az üzemek dolgozói egymásután tartanak tiltakozó gyűléseket. A hajógyárban a reggeli sajtótízperceken ismertették a gaztettet. A helyi nemzeti bizotság rendkívüli ülésén Beok Pál elnök javaslatára a bizottság határozatot hozott, hogy a belváros egyik utcáját a nagy hős emlékére Belojannisz elvtárs nevéről nevezzék el, hogy a lakosság emlékezetében örök időkre ott ragyogjon Belojannisz elvtárs és társainak harcos emléké és ne vesszen ki az aljas gyilkosaik elleni gyűlölet. Megjelent a „Pártélet" legújabb száma A Pártélet 6. száma a következő cikkeket közli: A .hradeckrálovei kerületi pártszervezet munkamódszereiről. Készítsünk elő hatalmas májusi ünnepségeket. Az alapfokú pártszervezetek áprilisi taggyűléseinek programmja. A pártszervezetek az állattenyésztés fokozásáról hozott határozat teljesítéséért folytatott harc élén. I Az érsekújvári állami gépállomás pártszervezete biztosítja a Párt- és a kormány határozatának teljesítését. Hatásosabban segítsünk a Szovjetbarátok Szövetsége helyi csoportjainak. A L SzK(b)P tapasztalataiból: Az alapfokú pártszervezetek titkárainak nevelése. A vidéki járási bizottság és titkára. Hogyan lettem öntödei munkásnő 1950 szeptembere óta dolgozom a füleki Kovosmaltban. Legelőször a cinező műhelyben dolgoztam. Többször hallottam a fölhívást, hogy az öntödébe munkások kellenek és női munkások is jelentkezhetnek. Tudtam, * hogy az öntöde elmaradása veszélyezteti az üzemi terv teljesítését és megértettem azt, hogy ha többen dolgozunk az öntödében, nemcsak a terv teljesítését biztosítjuk, hanem még erőteljesebben harcolhatunk a békéért. A felhívás után én is jelentkeztem öntödei munkásnak. Az első napokban sok jóslást hallottam. Azt mondták, hogy megszököm onnan, nem bírom ki a munkát, nem fogok keresni és hogy egyáltalában nem nőnek való mun kahely az. És mi történté Az idő és a munkám mindezt megcáfolta. Most is az öntödében dolgozom, mégpedig örömmel. Jól keresek, a mesterek és a munkatársaim megbecsülnek, és ha szükséges, még most is tanítanak és segítenek. Beján Mária Fülek.