Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-06 / 83. szám, vasárnap

UJ SZU jr Hogyan folynak a tavaszi munkák a nyitrai kerületben ? 1952 április 6 UJSZ0 A bucsani mezőgazdasági kutatóéllomáson teljes ütemben folynak a tavaszi munkák. A talaj alapos előkészítése után, vagyis amikor elvégezték a talajsimítást, a boronálást és elszórták a műtrágyát, megkezdték a 22 hektáros táblán az árpa vetését. Hogy a tavaszi csapadékot visszatartsák, a földet az összes tavaszi nöyények alá három talajsimítóből álló géppel elsimították. A boronálást 5 pár ló végezte. Novotný József traktoros, aki három vetögépből álló agregáttal vet, vígan mondja: „Igazán örülni tudok munkámnak, mert látom, hogy az alapos előkészület meghozza gyümölcsét. Azelőtt az ember egy nap alatt csak 4—3 hektárt tudott megművelni, ma pedig minden nagyobb megerőltetés nélkül 21—22 hektáron is elvégzem a munkát." — Igen, igen! — mondják a vetőgép mellett dolgozó emberek — mi iparkodunk, csak azt nem tudjuk, hogy munkánk után milyen jutalmat kapunk. Novotný elvtárs is elmondotta, hogy a gazdaság vezetősége bizony nem nagyon gondoskodik róluk és a norma/.ót sohasem lehet a dolgozók közt látni. — Ügy áll a dolog — mondja Novotný elvtárs, — hogy normáink még nincsenek, pedig már nagyban folynak a munkák. Reméljük, nem kell János-napig várni a normákra, amikor már a réteket fogjuk kaszálni. A többi községben is folynak a tavaszi munkák. Dolné Zelenicén március 12-én kezdték meg a vetést. Elvetettek 6.5 hektár tavaszi búzát. Az árpa vetését március 19-én kezdték meg három vetőgéppel. A vetést 8 szövetkezeti tag végzi. Nagy hiba az, hogy ezek a tagok semmit sem tudnak a szocialista munkaversenyről. Ebből látszik, hogy a galgóci járás vezetősége keveset törődik ezzel a községgel. A donézelenicei EFSz-nek pedig sokoldalú segítségre van szüksége mind a népi igazgatás, mind a pártszervezet részéről. Hibák mutatkoznak továbbá a siladicei állami birtokon is. A munkások itt jogosan hibáztatják a vezetőséget, mert a vetőmagot nem kapták meg idejében s ezért igen elkéstek a vetéssel. Amilyen az előkészület, olyan a kezdet a kálnai traktorállomáson. A lévai járás hátramaradt a tavaszi munkákban, mert a kálnai traktorállomás hiányosan készült fel a reá váró feladatok teljesítésére. Az elmúlt héten az egyes brigádközpontokról megindultak a gépek a földekre. — A traktorállomás dolgozói így vélekednek: „Ha ilyen idő lesz, akkor több EPSz-ben pár napon belül elvégezzük a vetést." Csakhogy ezt a kijelentést Stefko József agronómus megcáfolja: „Ebből aligha lesz valami, mert gépjavítóink nem végeztek elég lelkiismeretes munkát a gépek javításánál. Ügy fest a dolog, mintha csak azért késlekedtek volna a javításokkal, hogy egész évre biztosítsanak maguknak munkát." A javítók munkájának eredményei és Stefkó elvtárs szavai beigazolódtak a kálnai traktorállomás aktíváján, amelyen résztvettek a brigádvezetők, a gazdasági vezetők stb. Ezen az aktíván értékelték az eddigi munkákat. Mokos Lajos brigádvezető mindjárt azzal állt elő, hogy Nový Tekovban már három traktor kiesett a munkából és hogy így összesen 5 gépe hiányzik, tehát képtelen lesz idejében elvégezni feladatait. Hasonlóan beszélt Poliák elvtárs, a bátovcei brigádközpont vezetője is. Nálunk négy traktor romlott el. A traktorsérülések száma veszélyesen sok. Barshldányban 5, Tekovská Nová Vesben pedig 3 traktort kellett sérülés miatt kivonni a munkából. Fel kell tennünk a kérdést: mi az oka annak, hogy a kálnai traktorállomás javítói ilyen hanyag munkát végeztek? Felelősségérzettel nagyon kevesen rendelkeznek az elvtársak közül. A traktorokkal fuvaroznak annak ellenére, hogy ez szigorúan tilos. A brigádvezetök írásban akarják kérni az igazgatótól, hogy nem szabad fuvarozniok. Helyes ez? Vagy pedig a Párt és a kormány határozata csak a traktorállomás igazgatóját érinti ? Vájjon a brigádvezetök félnek a felelősségtől ? A pá?t- és a kormányhatározat nemcsak az igazgatóra, hanem a brigádvezetőkre, traktorosokra és a szövetkezeti tagokra is vonatkozik. Emellett a traktorosoknak segíteniök kell a szövetkezeti tagokat az új munkamódszerekre való áttérésben, nem pedig éppen megnehezíteniük a tavaszi munkákat. A mütrágyaszállítást a lévai földműves raktárszövetkezetnek kellene végeznie. Kíváncsiak vagyunk, hogy miért nem teljesíti kötelességét? A zselizi járásban. Nagysallón március 14-én kezdték meg a vetést. A terv szerint április 10-ig a kukoricavetést és a burgonyaültetést is befejezik. A tavaszi munkákat 6 növénytermelési csoport végzi. Az árpavetést 15 napra tervezték, de az új munkamódszerek itt is megmutatták előnyüket. Erről világosan tanúskodik a 6. munkacsoport eredménye, amely a tervezett 15 nap helyett 6 nap alatt végezte el a vetést. A többi csoport átlag 11 nap alatt végezte el a vetést. A tavaszi munkákba 50 pár fogatot is bekapcsoltak, amelyek hengereznek, boronálnak, helyhez hordják a műtrágyát. Hat pár lovat a vetésbe kapcsoltak be. Egy dolgot azonban kritizálni kell. Nagysallón is kevés figyelmet szentelnek a szocialista munkaversenyre. Ez a szövetkezet például egy EFSz-el sem áll versenyben, sőt az egyes csoportok és tagok sem versenyeznek egymással. i Ezt a hiányosságot az elvtársak ki akarják küszöbölni. Különösen jó kezdeményezéssel állt elö Pozbai József, aki a Csemadok vezetőségi gyűlésén azt ajánlotta fel, hogy két hektár földön elvégzi az összes cukorrépa munkákat. Jó lenne, ha Pozbai elvtárs példáját a többf szövetkezeti tagok is követnék, mert a nagysallói EFSz-ben munkaerőhiány van. v A munkaerőhiányt főleg az okozza, hogy a családtagokat nem kapcsolják be a közös munkába. Pozbai elvtárs javaslata elősegítené éppen e fontos kérdés megoldását. Kiváló munkát végeznek a kissallói szövetkezeti tagok A kissallói III. típusú szövetkezet tagjai becsületes munkájukkal és annak eredményével a zselizi járás legjobb EFSz-ei közé küzdötték fel magukat. Hogy milyen őszinte viszonyuk van egész dolgozó népünkhöz, arról tanúskodnak azok az eredmények, amelyeket a beszolgáltatási kötelezettségek teljesítésében értek el az elmúlt évben és ez év első negyedében. Az elmúlt évben a kissallói szövetkezeti tagok beszolgáltatási kötelezettségüket mindenben túlhaladták. Emellett meggyőződtek arról, hogy jól gazdálkodtak, mert hisz az évvégi közgyűlésen elég magas jutalékot kaptak. Gubics János elvtárs például nem is hitte, hogy még valamit kapjon az év végén. Bizony nem akart hinni szemeinek, mikor átvette a 15.000 korona jutalmat. Orieska József fiával együtt 20.000 koronát kapott, pedig a fiú csak áprilistól kezdve dolgozott a szövetkezetben. Szép jutalomban részesült a 62 éves Kohút Erzsébet is, aki a 7.500.— korona átvételekor könnyes szemmel mondotta, hogy ilyen meglepetés még soha az. életben nem érte. A kissallói szövetkezeti tagok ez év első negyedében is derekasan kitettek magukért. A húskontingenst 150 kg-al túlteljesítették. A tavaszi munkákat is teljes ütemben végzik. Március 22-én már befejezték 80 hektáron az árpavetést. Erre a munkára a tervezett 10 nap helyett csak 7 napot vettek igénybe. A szövetkezet két növénytermelési csoportja szocialista munkaversenyt folytat egymással. Az elvtársak mosolyogva beszélik, hogy esténként egyik csoport sem akar hazamenni a munkából, így aztán mindig közösen, nótaszóval vonulnak haza. De egyéni verseny is folyik a szövetkezeti tagok között. Bontó János, aki az elmúlt évben még hallani sem akart a szövetkezetről, most büszkén mondja: „Ezt aztán jól megcsináltam! Lovaimmal egy óra alatt háromszor annyit elvetettem, mint Gubics János. Igaz, hogy ő nehezebb körülmények között dolgozik." A kissallói szövetkezeti tagok öntudatos munkája arról tanúskodik, hogy szövetkezetük teljesíti Szlovákia összesített tervéből a reá eső részt. Bízik János, Nyitra. Az ipolysági járás kommunistái kötelezik magukat a kitűzött feladatok elvégzésére Kiváló eredményeket érnek el a csallóközaranyosi állami bírtok dolgozói a tavaszi munkákban Április 3-i számunkban cikket közöltünk a csallóközaranyosi állami birtok dolgozóinak a tavasziak vetésében elért szép teljesítményeiről. Beszámoltunk arról, hogy a nagyiéli gazdaságban Szantusz István kocsis 5 hektárt vetett el 24 soros vetőgéppel, Zakál Lajos és Zakál Gyula 4—4 hektáron végezték el a vetést, Esztergályos Ignác és Kalmár István ugyancsak 4—

i hektárt vetettek el egy nap alatt. A cikk megjelenése után a csallóközaranyosi állami birtok dolgozói felhívták szerkesztőségünket, hogy tévedés történt, mert a kocsisok odaadó munkájukkal sokkal kimagaslóbb eredményeket értek el, mint ahogyan a cikkben megírtuk, és pedig a nagyiéli gazdaságban „ Szantusz István 10 óra alatt 24 soros vetó'géppel 10 hektár árpát vetett el. Ugyancsak kitűntek munkájukkal a nagykeszi gazdaságból Zakál Lajos és Zakál Gyula, akik 10 óra alatt egyénként 8— 8 hektárt vetettek el. Esztergályos Ignác és Kalmár István szintén odaadóan dolgoztak, mert 9.5 óra alatt 7—7 hektár területen végezték el a vetést. Meg kell jegyeznünk, hogy ezeket a munkákat lófogattal végezték. minden csepp tej A feketeháti állami birtok dolgozói a magasabb hektárhozamok elérésében versenyt indítottak a királynéréti állami birtok dolgozóival. Egyöntetűen elhatározták, hogy az egész évi cukorrépamunkálatokat két napppl előbb befejezik és 260 mázsás átlagbs hektáronkénti termést érnek el. Az állattenyésztési csoport dolgozói ugyancsak versenyeznek. Vállalták, hogy jó bánásmóddal s takar mánymegtakaritással járulnak hozMinden szem gabona, ej életszínvonalunk emelését szolgálja i birtok doleo- zá az állatállománv növeléséhez. zá az állatállomány növeléséhez. A tehenészek az évi fejési átlagot 8.5 literben állapították meg. A feketeháti állami birtok dolgozói tudják azt, hogy a szocializmus építésében minden szem gabona, minden csepp tej, amennyivel túllépik a tervezett mennyiséget, a dolgozó nép életszínvonalának eme léséhez vezet s a világbéke megerö sítését szolgálja. Keszeli Lajos, Feketehát. Az ipolysági járási konferencián valóban érvényesült a kritika és az önkritika. A konferencia első napján még tartózkodóak voltak az elvtársak, de második nap mindent kipótoltak. Lauko elvtárs járási párttitkár beszámolójában önkritikailag beismerte, hogy a Párt Központi Bizottságának és a mult évi járási konferenciának nem teljesítették minden egyes határozatát, aminek az oka az ellenőrzés hiánya volt. Voltak a járási vezetőségnek eredményei is abban, hogy előbbre vitték a szövetkezeti mozgalmat, ezzel azonban csak a vezetőség egyes tagjai szereztek érdemeket. Ilyen volt Bartal Lajos elvtárs, Ipolyviskröl, aki kiváló szövetkezetet szervezett falujában. Ma az ipolyviski szövetkezet a legjobb az ipolysági járásban, alig akad párja a kerületben is. A járási pártkonferencia céja, hogy okulva a mult év hibáiból, a jövőre kiküszöbölje őket, valamint az is, hogy a szocializmus útján való rohamos fejlődésünk elősegítésére kitűzze a járásban a jövő feladatait és hogy olyan erők kezébe adja a vezetést, akik munkájukkal bebizonyították, hogy alkalmasak arra, akik kiérdemelték a munkásosztály bizalmát, és azt, hogy a munkásosztály élcsapatában, a Pártban vezetők lehessenek. A * vitafelszólalások folyamán kitűnt, hogy az ipolysági járás falvaiban vannak figyelemreméltó eredmények, de vannak kirivó hibák is. Figyelemreméltó eredményeket ért el, amint már említettük, az ipolyviski EFSz, ahol a szövetkezet élén kiváló kommunistái? vannak, a pártszervezet pedig valóban a tömegek élén áll. Hasonló szövetkezetek a járásban még az ipolynagyfalusi EFSz és az ipolyszécsénkei EFSz, ahol Szebellai elvtárs a helyi nemzeti bizottság titkára el tud bánni a kulákokkal. Most megemlítünk néhány szövetkezetet, ahol viszont hibák tapasztalhatók. Itt van a felsöszemerédi szövetkezet, ahol egy spekuláns, Háreznyik József pöffeszkedik az irodában és könyvelői állást tölt be. Ez a helyi pártszervezet hibája a községben, de ugyanolyan hibás benne a járási pártvezetöség is, mert nem ellenőrzik kellőképpen, hogy jól dolgozik-e a felsöszemerédi pártszervezet. Kitűnik továbbá Nagy elvtárs vitafelszólalásából az is, hogy Kelenyén az állami birtokok is nagy hibát követtek el azzal, hogy a szőlőt kiadták felesben a kelenyei gazdáknak megművelni. Ez erősen hátráltatja a szövetkezeti mozgalom fejlődését, mert a gazdák nem akarnak beállni a szövetkezetbe, arra hivatkozva, hogy az fölösleges, mikor feles osztalékért úgyis megművelhetik az állami birtok szőlőit. Lauko elvtárs referátumában arra is rámutatott, hogy a járási pártbizottság néhány hónap alatt nem tudott egy oktatótestületet összeállítani, ami nagy hiba, mert így a járási pártbizottság nem dolgozhat olyan jól, ha nincs szoros kapcsolatban oktatóin keresztül a helyi vagy üzemi szakszervezetekkel. Holubová elvtársnö, aki az iskolák nevében szólalt fel, szép kötelezettségvállalással jött a konferenciára, «zzal. hogy az iskolák 19.420 órát fognak ledolgozni brigádmunkában és bekapcsolódnak az ipolysági EFSz kiépítésébe Szükséges, hogy tanítóink és tanáraink teljes mértékben bekapcsolódjanak e kötelezettségvállalás végrehajtásába és felsorakozzanak Pártunk mögé, mint a dolgozó nép tanítói. A felszólalások során Vanka elvtárs, a gyerki helyi nemzeti bizottság elnöke megmutatta nekünk, hogy milyen a helytelen kritika. Agyba-főbe dicsérte magát és tiltakozó szavakat mondott a titkár által felvetett teljesen helytálló kritikára. Mindenkinek van joga védekezni, de Vanka elvtárs ahelyett, hogy beismerte volna hibáit és önkritikát gyakorolt volna, megsértődött, sajátmagát magasztalta, és így teljesen nevetségessé vált. Azzal dicsekedett, hogy az ö elnöksége alatt vezették be a faluba a villanyt, megjavították a paplakot, a temetőt és a templomot. A villany bevezetése természetesen dicséretreméltó, de ez sem teljesen Vanka elvtárs érdeme. Ha Vanka elvtárs dicsekedni akart, akkor azzal dicsekedhetett volna, mit tett annak érdekében, hogy Gyerken megalakuljon a szövetkezet. A konferencia hiányosságai közé tartozik az is, hogy a' felszólalók keveset beszéltek a tavaszi munkák, ról, hogy mit csináltak már eddig, és mit fognak csinálni tovább. Azonfelül Rendek elvtárson, az ipolysági állami birtokok munkásigazgatóján kívül senki sem emiítette meg azt, hogyan valósítják meg az élenjáró szovjet módszereket a szövetkezet földjén. Ha szövetkezeteink valóban nagyüzemi gazdálkodást akarnak folytatni, el kell sajátítaniok a szovjet agrobiológia és agrotechnika módszereit, mert a szocializmus építését a falun máskép el sem képzelhetjük. Szövetkezeteinknek és állami birtokainknak csak akkor ígérhetünk eredményes jövőt, ha mielőbb átveszik a szovjet módszereket és érvényesítik azokat a tömegek között. A vita értékelése során a Párt kerületi kiküldötte Frank elvtárs megállapította, hogy a pártoktatás az ipolysági járásban nem kielégítő. Ezt a járási párttitkár is igazolta. Hogy a járásban megjavuljon a pártoktatás, szükséges jól megszervezni az oktatótestületet és olyan oktatókat állítani, akik előadni fognak, nem pedig felolvasást tartani, ami rossz hatással van a hallgatókra, mert az tartják, minek készüljenek ők amikor az előadó úgysem tudja őket ellenőrizni, hiszen maga sem készült. Az idősebb elvtársaknál pedig hiba až, hogy fölöslegesnek tartják résztvenni az oktatáson, mert hiszen ők már mind tudják azt, amiről szó van. Ez teljesen helytelen, mert a tanulás sohasem fölösleges. V Az újonnan megválasztott pártbizottságnak oda kell hatnia, hogy megszilárdítsa és magas ideológiai színvonalra emelje az alapszervezetek politikai iskoláit és ezt csak úgy érheti el. ha politikailag fejlett előadókat állit az alapszervezetek élére. Több vitafelszólaló, különösen Major Ágoston elvtárs hangsúlyozta, hogy a járási pártbizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a jövőben jobban bekapcsolja az ifjúságot a politikai munkába, hogy az ifjúság fejlődésében jobbajt haladjon előre és kivegye részét a politikai munkából. A felszólalásokból megállapítható, hogy a járásban van lehetőség arra, hogy az elvtársak jobb munkát végezzenek, csak jól kell a munkát megszervezni, ami azt jelenti, hogy be kell kapcsolni a tömegszervezeteket is az elvtársaknak a mindennapi feladatok végrehjtásába. A tömegszervezeteken keresztül megszervezhetjük a pártonkívüli tömegeket is, szocialista szellemben nevelhetjük őket, hogy így ők is részesei lehessenek a szocializmus építésének. Az újonnan megválasztott járási pártbizottság nagy és szép feladatok előtt ál, most a gottwaldi ötéves terv évében. Megnövekedett feladatok előtt állunk. Itt vannak a Párt és a kormány határozatai az összesített terv, amelyek biztosítják a szocialista előretörést, hazánk felvirágzását. Nagy feladatok közé tartozik az ipolysági járásban az is, hogy meg kell erősíteni a szövetkezeti mozgalmat. Oda kell hatni, hogy a járás minden falujában olyan szövetkezet létesüljön, mint az ipolyviski EFSz. A gyerki kommunistáknak is meg kell érteniök a szövetkezeti mozgalom jelentőségét és Ipolyságon is meg kell, hogy alakuljon minél előbb az EFSz. Ha az új pártbizottság mindezen feladatokat a jövőben végre tudja hajtani, akkor szocialista kötelességének eleget tesz és jóváteszi az elmúlt év hibáit. Hoksza István