Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-06 / 83. szám, vasárnap

UJ SZU jr Hogyan folynak a tavaszi munkák a nyitrai kerületben ? 1952 április 6 UJSZ0 A bucsani mezőgazdasági kutató­éllomáson teljes ütemben folynak a tavaszi munkák. A talaj alapos elő­készítése után, vagyis amikor elvé­gezték a talajsimítást, a boronálást és elszórták a műtrágyát, megkezd­ték a 22 hektáros táblán az árpa ve­tését. Hogy a tavaszi csapadékot visszatartsák, a földet az összes ta­vaszi nöyények alá három talajsimí­tóből álló géppel elsimították. A bo­ronálást 5 pár ló végezte. Novotný József traktoros, aki há­rom vetögépből álló agregáttal vet, vígan mondja: „Igazán örülni tudok munkámnak, mert látom, hogy az alapos előkészület meghozza gyümöl­csét. Azelőtt az ember egy nap alatt csak 4—3 hektárt tudott megmű­velni, ma pedig minden nagyobb megerőltetés nélkül 21—22 hektá­ron is elvégzem a munkát." — Igen, igen! — mondják a vető­gép mellett dolgozó emberek — mi iparkodunk, csak azt nem tudjuk, hogy munkánk után milyen jutalmat kapunk. Novotný elvtárs is elmondotta, hogy a gazdaság vezetősége bizony nem nagyon gondoskodik róluk és a norma/.ót sohasem lehet a dolgo­zók közt látni. — Ügy áll a dolog — mondja No­votný elvtárs, — hogy normáink még nincsenek, pedig már nagyban folynak a munkák. Reméljük, nem kell János-napig várni a normákra, amikor már a réteket fogjuk ka­szálni. A többi községben is folynak a tavaszi munkák. Dolné Zelenicén március 12-én kezdték meg a vetést. Elvetettek 6.5 hektár tavaszi búzát. Az árpa vetését március 19-én kezdték meg három vetőgéppel. A vetést 8 szö­vetkezeti tag végzi. Nagy hiba az, hogy ezek a tagok semmit sem tud­nak a szocialista munkaversenyről. Ebből látszik, hogy a galgóci járás vezetősége keveset törődik ezzel a községgel. A donézelenicei EFSz-nek pedig sokoldalú segítségre van szüksége mind a népi igazgatás, mind a párt­szervezet részéről. Hibák mutatkoznak továbbá a si­ladicei állami birtokon is. A mun­kások itt jogosan hibáztatják a ve­zetőséget, mert a vetőmagot nem kapták meg idejében s ezért igen el­késtek a vetéssel. Amilyen az előkészület, olyan a kezdet a kálnai traktorállomáson. A lévai járás hátramaradt a tava­szi munkákban, mert a kálnai trak­torállomás hiányosan készült fel a reá váró feladatok teljesítésére. Az elmúlt héten az egyes brigádközpon­tokról megindultak a gépek a föl­dekre. — A traktorállomás dolgozói így vé­lekednek: „Ha ilyen idő lesz, akkor több EPSz-ben pár napon belül el­végezzük a vetést." Csakhogy ezt a kijelentést Stefko József agronómus megcáfolja: „Ebből aligha lesz va­lami, mert gépjavítóink nem végez­tek elég lelkiismeretes munkát a gé­pek javításánál. Ügy fest a dolog, mintha csak azért késlekedtek vol­na a javításokkal, hogy egész évre biztosítsanak maguknak munkát." A javítók munkájának eredmé­nyei és Stefkó elvtárs szavai beiga­zolódtak a kálnai traktorállomás ak­tíváján, amelyen résztvettek a bri­gádvezetők, a gazdasági vezetők stb. Ezen az aktíván értékelték az eddi­gi munkákat. Mokos Lajos brigádvezető mind­járt azzal állt elő, hogy Nový Te­kovban már három traktor kiesett a munkából és hogy így összesen 5 gépe hiányzik, tehát képtelen lesz idejében elvégezni feladatait. Hasonlóan beszélt Poliák elvtárs, a bátovcei brigádközpont vezetője is. Nálunk négy traktor romlott el. A traktorsérülések száma veszé­lyesen sok. Barshldányban 5, Te­kovská Nová Vesben pedig 3 trak­tort kellett sérülés miatt kivonni a munkából. Fel kell tennünk a kérdést: mi az oka annak, hogy a kálnai traktorál­lomás javítói ilyen hanyag munkát végeztek? Felelősségérzettel nagyon kevesen rendelkeznek az elvtársak közül. A traktorokkal fuvaroznak annak ellenére, hogy ez szigorúan tilos. A brigádvezetök írásban akarják kérni az igazgatótól, hogy nem sza­bad fuvarozniok. Helyes ez? Vagy pedig a Párt és a kormány határo­zata csak a traktorállomás igazga­tóját érinti ? Vájjon a brigádveze­tök félnek a felelősségtől ? A pá?t- és a kormányhatározat nemcsak az igazgatóra, hanem a bri­gádvezetőkre, traktorosokra és a szövetkezeti tagokra is vonatkozik. Emellett a traktorosoknak segíte­niök kell a szövetkezeti tagokat az új munkamódszerekre való áttérés­ben, nem pedig éppen megnehezíte­niük a tavaszi munkákat. A mütrá­gyaszállítást a lévai földműves rak­társzövetkezetnek kellene végeznie. Kíváncsiak vagyunk, hogy miért nem teljesíti kötelességét? A zselizi járásban. Nagysallón március 14-én kezdték meg a vetést. A terv szerint április 10-ig a kukoricavetést és a burgonyaültetést is befejezik. A tavaszi munkákat 6 növényterme­lési csoport végzi. Az árpavetést 15 napra tervezték, de az új munka­módszerek itt is megmutatták elő­nyüket. Erről világosan tanúskodik a 6. munkacsoport eredménye, amely a tervezett 15 nap helyett 6 nap alatt végezte el a vetést. A többi csoport átlag 11 nap alatt végezte el a vetést. A tavaszi munkákba 50 pár foga­tot is bekapcsoltak, amelyek henge­reznek, boronálnak, helyhez hordják a műtrágyát. Hat pár lovat a ve­tésbe kapcsoltak be. Egy dolgot azonban kritizálni kell. Nagysallón is kevés figyelmet szentelnek a szocialista munkaver­senyre. Ez a szövetkezet például egy EFSz-el sem áll versenyben, sőt az egyes csoportok és tagok sem versenyeznek egymással. i Ezt a hiányosságot az elvtársak ki akarják küszöbölni. Különösen jó kezdeményezéssel állt elö Pozbai Jó­zsef, aki a Csemadok vezetőségi gyű­lésén azt ajánlotta fel, hogy két hek­tár földön elvégzi az összes cukorré­pa munkákat. Jó lenne, ha Pozbai elvtárs példáját a többf szövetkezeti tagok is követnék, mert a nagysallói EFSz-ben munkaerőhiány van. v A munkaerőhiányt főleg az okoz­za, hogy a családtagokat nem kap­csolják be a közös munkába. Pozbai elvtárs javaslata elősegítené éppen e fontos kérdés megoldását. Kiváló munkát végeznek a kissallói szövetkezeti tagok A kissallói III. típusú szövetkezet tagjai becsületes munkájukkal és annak eredményével a zselizi járás legjobb EFSz-ei közé küzdötték fel magukat. Hogy milyen őszinte viszo­nyuk van egész dolgozó népünkhöz, arról tanúskodnak azok az eredmé­nyek, amelyeket a beszolgáltatási kötelezettségek teljesítésében értek el az elmúlt évben és ez év első ne­gyedében. Az elmúlt évben a kissallói szövet­kezeti tagok beszolgáltatási kötele­zettségüket mindenben túlhaladták. Emellett meggyőződtek arról, hogy jól gazdálkodtak, mert hisz az évvé­gi közgyűlésen elég magas jutalékot kaptak. Gubics János elvtárs például nem is hitte, hogy még valamit kap­jon az év végén. Bizony nem akart hinni szemeinek, mikor átvette a 15.000 korona jutalmat. Orieska Jó­zsef fiával együtt 20.000 koronát ka­pott, pedig a fiú csak áprilistól kezdve dolgozott a szövetkezetben. Szép jutalomban részesült a 62 éves Kohút Erzsébet is, aki a 7.500.— ko­rona átvételekor könnyes szemmel mondotta, hogy ilyen meglepetés még soha az. életben nem érte. A kissallói szövetkezeti tagok ez év első negyedében is derekasan ki­tettek magukért. A húskontingenst 150 kg-al túlteljesítették. A tavaszi munkákat is teljes ütemben végzik. Március 22-én már befejezték 80 hektáron az árpavetést. Erre a munkára a tervezett 10 nap he­lyett csak 7 napot vettek igénybe. A szövetkezet két növénytermelé­si csoportja szocialista munkaver­senyt folytat egymással. Az elvtársak mosolyogva beszélik, hogy esténként egyik csoport sem akar hazamenni a munkából, így aztán mindig közösen, nótaszóval vonulnak haza. De egyéni verseny is folyik a szövetkezeti tagok között. Bontó János, aki az elmúlt évben még hallani sem akart a szövetke­zetről, most büszkén mondja: „Ezt aztán jól megcsináltam! Lovaimmal egy óra alatt háromszor annyit el­vetettem, mint Gubics János. Igaz, hogy ő nehezebb körülmények között dolgozik." A kissallói szövetkezeti tagok ön­tudatos munkája arról tanúskodik, hogy szövetkezetük teljesíti Szlová­kia összesített tervéből a reá eső részt. Bízik János, Nyitra. Az ipolysági járás kommunistái kötelezik magukat a kitűzött feladatok elvégzésére Kiváló eredményeket érnek el a csallóközaranyosi állami bírtok dolgozói a tavaszi munkákban Április 3-i számunkban cikket kö­zöltünk a csallóközaranyosi állami birtok dolgozóinak a tavasziak veté­sében elért szép teljesítményeiről. Beszámoltunk arról, hogy a nagyiéli gazdaságban Szantusz István kocsis 5 hektárt vetett el 24 soros vetőgép­pel, Zakál Lajos és Zakál Gyula 4—4 hektáron végezték el a vetést, Esz­tergályos Ignác és Kalmár István ugyancsak 4— i hektárt vetettek el egy nap alatt. A cikk megjelenése után a csalló­közaranyosi állami birtok dolgozói felhívták szerkesztőségünket, hogy tévedés történt, mert a kocsisok odaadó munkájukkal sokkal kimagaslóbb eredményeket értek el, mint ahogyan a cikkben megírtuk, és pedig a nagyiéli gazdaságban „ Szantusz István 10 óra alatt 24 soros vetó'géppel 10 hektár árpát vetett el. Ugyancsak kitűntek munkájukkal a nagykeszi gazda­ságból Zakál Lajos és Zakál Gyu­la, akik 10 óra alatt egyénként 8— 8 hektárt vetettek el. Esztergályos Ignác és Kalmár István szintén odaadóan dolgoztak, mert 9.5 óra alatt 7—7 hektár területen végez­ték el a vetést. Meg kell jegyeznünk, hogy ezeket a munkákat lófogattal végezték. minden csepp tej A feketeháti állami birtok dolgo­zói a magasabb hektárhozamok el­érésében versenyt indítottak a ki­rálynéréti állami birtok dolgozóival. Egyöntetűen elhatározták, hogy az egész évi cukorrépamunkálatokat két napppl előbb befejezik és 260 mázsás átlagbs hektáronkénti ter­mést érnek el. Az állattenyésztési csoport dolgo­zói ugyancsak versenyeznek. Vállal­ták, hogy jó bánásmóddal s takar mánymegtakaritással járulnak hoz­Minden szem gabona, ej életszínvonalunk emelését szolgálja i birtok doleo- zá az állatállománv növeléséhez. zá az állatállomány növeléséhez. A tehenészek az évi fejési átlagot 8.5 literben állapították meg. A feketeháti állami birtok dolgo­zói tudják azt, hogy a szocializmus építésében minden szem gabona, minden csepp tej, amennyivel túl­lépik a tervezett mennyiséget, a dolgozó nép életszínvonalának eme léséhez vezet s a világbéke megerö sítését szolgálja. Keszeli Lajos, Feketehát. Az ipolysági járási konferencián valóban érvényesült a kritika és az önkritika. A konferencia első nap­ján még tartózkodóak voltak az elvtársak, de második nap mindent kipótoltak. Lauko elvtárs járási párttitkár beszámolójában önkritikailag beis­merte, hogy a Párt Központi Bizott­ságának és a mult évi járási kon­ferenciának nem teljesítették min­den egyes határozatát, aminek az oka az ellenőrzés hiánya volt. Vol­tak a járási vezetőségnek eredmé­nyei is abban, hogy előbbre vitték a szövetkezeti mozgalmat, ezzel azon­ban csak a vezetőség egyes tagjai szereztek érdemeket. Ilyen volt Bar­tal Lajos elvtárs, Ipolyviskröl, aki kiváló szövetkezetet szervezett falu­jában. Ma az ipolyviski szövetkezet a legjobb az ipolysági járásban, alig akad párja a kerületben is. A járási pártkonferencia céja, hogy okulva a mult év hibáiból, a jövőre kiküszöbölje őket, valamint az is, hogy a szocializmus útján való rohamos fejlődésünk elősegítésére kitűzze a járásban a jövő feladatait és hogy olyan erők kezébe adja a vezetést, akik munkájukkal be­bizonyították, hogy alkalmasak arra, akik kiérdemelték a mun­kásosztály bizalmát, és azt, hogy a munkásosztály élcsapatában, a Pártban vezetők lehessenek. A * vitafelszólalások folyamán ki­tűnt, hogy az ipolysági járás falvai­ban vannak figyelemreméltó ered­mények, de vannak kirivó hibák is. Figyelemreméltó eredményeket ért el, amint már említettük, az ipoly­viski EFSz, ahol a szövetkezet élén kiváló kommunistái? vannak, a párt­szervezet pedig valóban a tömegek élén áll. Hasonló szövetkezetek a já­rásban még az ipolynagyfalusi EFSz és az ipolyszécsénkei EFSz, ahol Szebellai elvtárs a helyi nemzeti bizottság titkára el tud bánni a ku­lákokkal. Most megemlítünk néhány szövet­kezetet, ahol viszont hibák ta­pasztalhatók. Itt van a felsöszeme­rédi szövetkezet, ahol egy spekuláns, Háreznyik József pöffeszkedik az irodában és könyvelői állást tölt be. Ez a helyi pártszervezet hibája a községben, de ugyanolyan hibás ben­ne a járási pártvezetöség is, mert nem ellenőrzik kellőképpen, hogy jól dolgozik-e a felsöszemerédi párt­szervezet. Kitűnik továbbá Nagy elvtárs vitafelszólalásából az is, hogy Kelenyén az állami birtokok is nagy hibát követtek el azzal, hogy a szőlőt kiadták felesben a ke­lenyei gazdáknak megművelni. Ez erősen hátráltatja a szövetkezeti mozgalom fejlődését, mert a gazdák nem akarnak beállni a szövetkezet­be, arra hivatkozva, hogy az fölösle­ges, mikor feles osztalékért úgyis megművelhetik az állami birtok szőlőit. Lauko elvtárs referátumában ar­ra is rámutatott, hogy a járási párt­bizottság néhány hónap alatt nem tudott egy oktatótestületet összeál­lítani, ami nagy hiba, mert így a járási pártbizottság nem dolgozhat olyan jól, ha nincs szoros kapcsolat­ban oktatóin keresztül a helyi vagy üzemi szakszervezetekkel. Holubová elvtársnö, aki az isko­lák nevében szólalt fel, szép kötele­zettségvállalással jött a konferen­ciára, «zzal. hogy az iskolák 19.420 órát fognak le­dolgozni brigádmunkában és be­kapcsolódnak az ipolysági EFSz kiépítésébe Szükséges, hogy taní­tóink és tanáraink teljes mérték­ben bekapcsolódjanak e kötele­zettségvállalás végrehajtásába és felsorakozzanak Pártunk mögé, mint a dolgozó nép tanítói. A felszólalások során Vanka elv­társ, a gyerki helyi nemzeti bizott­ság elnöke megmutatta nekünk, hogy milyen a helytelen kritika. Agyba-főbe dicsérte magát és tilta­kozó szavakat mondott a titkár ál­tal felvetett teljesen helytálló kriti­kára. Mindenkinek van joga véde­kezni, de Vanka elvtárs ahelyett, hogy beismerte volna hibáit és ön­kritikát gyakorolt volna, megsértő­dött, sajátmagát magasztalta, és így teljesen nevetségessé vált. Az­zal dicsekedett, hogy az ö elnöksé­ge alatt vezették be a faluba a vil­lanyt, megjavították a paplakot, a temetőt és a templomot. A villany bevezetése természetesen dicséretre­méltó, de ez sem teljesen Vanka elvtárs érdeme. Ha Vanka elvtárs dicsekedni akart, akkor azzal dicsekedhetett volna, mit tett annak érdekében, hogy Gyerken megalakuljon a szö­vetkezet. A konferencia hiányosságai közé tartozik az is, hogy a' felszólalók keveset beszéltek a tavaszi munkák, ról, hogy mit csináltak már eddig, és mit fognak csinálni tovább. Azon­felül Rendek elvtárson, az ipolysági állami birtokok munkásigazgatóján kívül senki sem emiítette meg azt, hogyan valósítják meg az élenjáró szovjet módszereket a szövetkezet földjén. Ha szövetkezeteink valóban nagyüzemi gazdálkodást akarnak folytatni, el kell sajátítaniok a szov­jet agrobiológia és agrotechnika módszereit, mert a szocializmus épí­tését a falun máskép el sem képzel­hetjük. Szövetkezeteinknek és állami bir­tokainknak csak akkor ígérhetünk eredményes jövőt, ha mielőbb át­veszik a szovjet módszereket és érvényesítik azokat a tömegek között. A vita értékelése során a Párt kerületi kiküldötte Frank elvtárs megállapította, hogy a pártoktatás az ipolysági járásban nem kielégítő. Ezt a járási párttitkár is igazolta. Hogy a járásban megjavuljon a pártoktatás, szükséges jól megszer­vezni az oktatótestületet és olyan oktatókat állítani, akik előadni fog­nak, nem pedig felolvasást tartani, ami rossz hatással van a hallgatók­ra, mert az tartják, minek készül­jenek ők amikor az előadó úgysem tudja őket ellenőrizni, hiszen maga sem készült. Az idősebb elvtársak­nál pedig hiba až, hogy fölösleges­nek tartják résztvenni az oktatá­son, mert hiszen ők már mind tud­ják azt, amiről szó van. Ez teljesen helytelen, mert a tanulás sohasem fölösleges. V Az újonnan megválasztott párt­bizottságnak oda kell hatnia, hogy megszilárdítsa és magas ideológiai színvonalra emelje az alapszerveze­tek politikai iskoláit és ezt csak úgy érheti el. ha politikailag fejlett elő­adókat állit az alapszervezetek élé­re. Több vitafelszólaló, különösen Ma­jor Ágoston elvtárs hangsúlyozta, hogy a járási pártbizottságnak gon­doskodnia kell arról, hogy a jövő­ben jobban bekapcsolja az ifjúságot a politikai munkába, hogy az ifjú­ság fejlődésében jobbajt haladjon előre és kivegye részét a politikai munkából. A felszólalásokból megállapítha­tó, hogy a járásban van lehetőség arra, hogy az elvtársak jobb munkát végezzenek, csak jól kell a munkát megszervezni, ami azt jelenti, hogy be kell kap­csolni a tömegszervezeteket is az elvtársaknak a mindennapi fel­adatok végrehjtásába. A tömeg­szervezeteken keresztül megszer­vezhetjük a pártonkívüli töme­geket is, szocialista szellemben nevelhetjük őket, hogy így ők is részesei lehessenek a szocializmus építésének. Az újonnan megválasztott járási pártbizottság nagy és szép felada­tok előtt ál, most a gottwaldi öt­éves terv évében. Megnövekedett fel­adatok előtt állunk. Itt vannak a Párt és a kormány határozatai az összesített terv, amelyek biztosítják a szocialista előretörést, hazánk fel­virágzását. Nagy feladatok közé tartozik az ipolysági járásban az is, hogy meg kell erősíteni a szövetke­zeti mozgalmat. Oda kell hatni, hogy a járás minden falujában olyan szö­vetkezet létesüljön, mint az ipoly­viski EFSz. A gyerki kommunisták­nak is meg kell érteniök a szövetke­zeti mozgalom jelentőségét és Ipoly­ságon is meg kell, hogy alakuljon minél előbb az EFSz. Ha az új pártbizottság mindezen feladatokat a jövőben végre tudja hajtani, akkor szocialista kötelessé­gének eleget tesz és jóváteszi az el­múlt év hibáit. Hoksza István

Next

/
Thumbnails
Contents