Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-04 / 81. szám, péntek

1952 április 4 — — IIISIÖ ­MÁJUS ELSEJE TISZTELETÉRE Május l-e méltó megünneplésére a nagyabonyi szövetkezet tagjai kö­telezettségvállalásokkal készülnek. Vidámarcú szövetkezeti tagok gyűl­tek össze a szövetkezet irodájában, hogy megtárgyalják, mivel járulhat­nának kellően hozzá május elsejé­nek megünnepléséhez. Tudják jól, hogy magasabb hektárhozam eléré­sének egyik legfőbb alapja a mun­kált idejében való elvégzése. Ezért májns elsejének tiszteletére arra vállaltak kötelezettséget, hogy a tavaszi munkákat a tervezett idő előtt elvégzik. A kukoricavetés idejét 6 napról 4 napra, a krump­li ültetését 8 napról 6 napra, a ré­pavetést 4 napról 2 napra, a ta­karmányok alá a műtrágya szó­rás Idejét 5 napról 3 napra csök­kentik. Ezenkívül a szövetkezet tagjai még egyéni kötelezettségvállaláso­kat is tettek. Varga István, a szö­vetkezet elnöke kötelezte magát, hogy május elseje tiszteletére má­jus végéig egy hízott disznót ad át a közellátásnak. A szövetkezet irodájában dolgozók sem hagyták figyelmen kívül az el­nök kötelezettségvállalásait. Kovács Irén nyomban kijelentette, hogy az aratás alatt egy hétig le sem száll az aratógépről. Adamcsik József, hogy az irodai .munka se maradjon el, arra vállalt kötelezettséget, hogy az aratás alatt minden második nap segít az aratóknak. Szabó Mária, a szövetkezet agronómusa sem akar Kovács Irén mögött elmaradni, ha­nem határozottan kijelenti, hogy ba­rátnőjének kötelezettségvállalását ö is magáévá teszi. Varga István pe­dig arra vállalt kötelezettséget, hogy az irodai munkán kivül 60 órát dol­gozik le az aratásnál. A nagyabonyi dolgozó asszonyok sem maradtak el a férfiak mögött. Ök is vállaltak kötelezettségeket má.ius elsejére, mégpedig olyanokat, hogy példaképül állíthatjuk őket dolgozó asszonyaink elé. Kötelezettséget vállaltak arra, hogy az aratásnál 15 hektár terü­letről összehordják a kévéket. hogy a here és lengyűjtést össze­sen három hektáron elvégzik, hogy egy hektár cukorrépának, 4 hek­tár kukoricának és fél hektár burgonyának a vetésén kívül min­den munkáját elvégzik s ezeken felül kötelezték magukat még ar­ra is, hogy a dohány- és zöldség­* kertészetben 1000 órát ledolgoz­nak. A csoportos kötelezettségvállalá­sokkal azonban nem elégedtek meg az Öntudatos dolgozó asszonyok, ha­nem minden egyes asszony egyéni kö­telezettségvállalást is tett a munka ünnepének tiszteletére. Trubák Jusztina a csoportos köte­lezettségvállaláson felül kötelezte magát arra, hogy tojásbeszolgálta­tási kötelezettségének május elsejé­re 200 szásalékban tesz eleget. Matica Mária már nem fiatal asz­szony, de azért a csoportos kötele­zettségvállaláson kívül még egyéni kötelezettséget is vállalt. Az ezer órának rá eső részét, melyet a cso­port keretén belül vállalt, még 250 órával megtoldotta. Ezenfelül köte­lezettséget vállalt, hogy tojásbeszolgáltatási kötelezettségé­nek május elsejére 150 százalék­ban tesz eleget. Szele Mária egyéni kötelezettség­vállalásában arra kötelezte magát, hogy fél évet ledolgozik a szövetke­zetben. A nagyabonyi CsISz tagjai is méltóan készülnek május elsejére. Kötelezettséget vállaltak arra, hogy a szövetkezetben egy hektár cukor­répának, egy hektár kukoricának, egy és félhektár burgonyának ösz­szes munkálatait elvégzik. Ezenfe­lül egy és félhektár széna, két hek­tár lucerna, három hektár lendek, két hektár kender és két hektár len begyűjtését vállalták. Az aratás alatt tíz hektáron összehordják a kévéket. Elültetnek ezer darab szőlőoltváilyt. Egy hektár gyógynö­vénynek leszedik a virágját és 300 órát ledolgoznak különböző mun­káknál a szövetkezetben. A nagyabonyi pionírok sem ma­radtak ki a kötelezettségvállalásból. Az elemi iskola tanulói, úgy a szlo­vák, mint a magyar gyerekek, Szlo­boda István igazgatótanító vezetése mellett, kötelezettséget vállaltak ar­ra, hogy ebben az évben 2000 órát dolgoznak le a szövetkezetben. A mihályfai EFSz dolgozói is kötelezettségvállalással készülnek május elsejére. Marák Lajos és Kucsoránszky Jó zsef, a szövetkez t állatgondozói kö­telezettséget vállaltak arra, hogy május elseje tiszteletére az átlagos napi tejhozamot tehe­nenként 1.5 literrel emelik a szov­jet tapasztalatok rendszeres alkal­mazásával. Hervai Fernec, a dohánytermelő­csoport vezetője arra kötelezte ma­gát, hogy munkáját legjobb tudása szerint fogja elvégezni. A munkák idejében való elvégzésével az előírt hektárhozamot három mázsával emeli. A munkákat úgy szervezi meg, hogy az őszi betakarításnál egyetlen levél dohány se maradjon a földeken. A dohánytermelő csoport nőtagjai sem maradnak el- a férfiak mögött. Példát vesznek a nagypakai asszo­nyoktól, akik kötelezték arra ma­gukat, hogy az idén 300 munka­egységet dolgoznak le a szövetke­aetben. Marák Piroska, Hervai Mária és Varga Erzsébet azzal felelnek er­re, hogy ők nem 300, hanem 400 munkaegységet dolgoznak le eb­ben az évben. A 400 munkaegység ledolgozásával nagyban elősegítik Hervai Ferenc kötelezettségvállalását is. Pongrác Sándor zöldségkertész, sem akar a dohánytermelők mögött elmaradni. Ezért csoportjával köte­lezettséget vállalt, hogy május else­je tiszteletére 10.000 fej salátát ad­nak a közellátásnak. Szarka István. Kiváló eredményeket érnek el az ógyallai traktorosok Az ógyallai traktorállomás CsISz traktorosai jó példával járnak elöl a tavaszi munkákban. A traktorállomás legjobb trakto­rosa V rá bel Abel az ímelyi trak­torosbrigádból, aki a gépére meg­állapított tavaszi munkák tervét „Škoda SO-as" traktorával már­cius 29-ig 176%-ra teljesítette. Makoviczky Pál, szintén CsISz-tag, az izsai brigádból, március 29-ig ,,DT 54" jelzésű hernyótalpas trak­torral a tavaszi munkák tervét már­cius 29-ig' 134%-ra teljesítette. Még szebb eredményeket értek volna el, ha ném jön közbe az esős időjárás, ami hátráltatja őket munkájukban. Ölveczky Ferenc, Ógyalla Jó úton haladnak a balonyi szövetkezet tagjai A balonyi szövetkezet tagjai tü-| relmetlenui várták az évi közgyűlés napját. A szövetkezet dolgozói mel­lett az egyénileg gazdálkodók is szemmel kisérték a szövetkezet mun­káit és az évzáró közgyűlésen is megjelentek. Kíváncsiak voltak ar­ra, érdemes-e közösen dolgozni, nem fizetnek-e rá a szövetkezetesek. A gyűlésen elhangzott eredmények hallatára eloszlottak az egyéni gaz­dálkodók kételyei. A szövetkezet el­nöke beszámolt a mult év eredmé­nyeiről. de az elért sikerek mellett nem hallgatta el a mult év hiányos, ságait sem, melyeket, ha annak ide­jén kiküszöböltek volna, ma még szebb eredményekkel dicsekedhetné­nek. A mult évben a szövetkezetnek még sok olyan tagja volt, akik nem gondolkoztak helyesen s nem értet­ték meg azt, hogy mi is a közös gazdálkodás. Persze, az ilyen tagok azután nem voltak megelégedve, ke­veselték a munkaegységek után járó jutalmazást De az évzáró közgyűlé­sen napfényre került minden. Bebizonyosodott, hogy a szövetke­zet tagjai, akik egész éven keresz­tül becsületesen dolgoztak, szép keresethez i s jutottak, viszont azoknak, akik csak tessék-lássék pihenni jártak a szövetkezetbe, alig volt egypár ledolgozott mun­kaegységük. Erre rájöttek a balonyi szövetkezet tagjai is és intézkedéseket tettek, hogy azok a tagok, akik nem dolgoz­nak a közösség érdekeiért és a kö­zös vagyon gyarapításáért, nem va lók a szövetkezetbe. Hogy bomlasztó munkájukat ne végezzék a szövetke­zetben. a múlt év derekán kitették a szűrüket. A szövetkezet megszabadult a ká­ros elemektől, a becsületes tagok pe­dig teljes erővel hozzáfogtak a szö­vetkezet kifejlesztéséhez. Odaadó munkával a szövetkezet napról-nap­ra gazdagodott és a tagoknak is szebb lett az életük. Azok a tagok, akik állandóan jártak munkába, szé­pen is kerestek, így például Jancsó Gyula 15 éves fiával 1015 munkaegységet dolgozott le. Be. csületeg munkájáért 66.156 koro­n a pénzjutalmat, 2370 kg búzát, 121 kg árpát kapott és a szövetke­zetben termeit mindenfajta termé­nyekből természetbeni jutalmazás­ban részesfilt. Nagy Jenő 560 mun. kaegysége után 40.346 Kčs-t, Tóth Imre 767 munkaegységgel 53.276 Kčs-t és Pente István 576 munka­egysége után 42.102 Kés jutalma­zást kapott. Nagy Jenő az évzáró gyűlésen bol. dogan beszélt a szövetkezet munkái­ról s arról, hogy mennyivel szebb lett az életük azóta, amióta közösen mü­velik a földet. — Valamikor a község kapcája voltam, — mondotta — sokszor azt se tudtam, kinek engedelmeskedjek. A fél falu parancsolt nekem. És ha csak egynek is nem csináltam vala-, mit kedvére, akkor jött a feketele­1 ves. Ha azt akartam, hogy családom részére állandó kenyeret biztosítsak, meg kellett alázkodnom a falu zsi­ros parasztjai előtt. Ma pedig min­denki tudja, hogy a szövetkezetben, ( munkája után becsületes jutalmazást kap. Parancsolni sem kell senkinek, mert tudjuk, hogy saját magunknak dolgozunk a békéért és szocializmus­ért. Farkas Endre, Balony. A magyarbéliek nagy súlyt fektetnek a kertészetre Sűrű cseppekben esik az eső. Kiss Sándor, a magyarbéli szövetkezet el­nöke fürkésző szemekkel kémleli a felhőket és röviden kijelenti: — Most nem tudunk vetni. — Ha vetni nem is tudunk — fele­lik a körülötte álló szövetkezeti tagok, — azért nem fogjuk a napot tétlenül tölteni. Van a kertészetben munka, csak győzzük elvégezni A magyarbéli szövetkezetnek a mult évben is volt kertészete, amely szép jövedelmet btztositott a szövetkezet­nek. Ebben az évben szintén nagy súlyt fektetnek a kertészetre. Ez a kicsi szövetkezet 10 hektár területen termel az idén zöldségei. A tél folya­mán felépítettek saját erejükből egy 20 méter hosszú üvegházat. Az üveg­házat fűtés segítségével a legnagyobb hidegben is megfelelő meleggel tudták ellátni. A szépen kikelt palánták arról tanúskodnak, hogy nem volt rossz so­ruk az üvegházban. A kifejlődött palánták kiültetését megkezdték az üvegházakból a meleg­ágyakba, hogy ezáltal megerősödje­nek. Ezeket a munkákat főképpen a szövetkezeti tagok feleségei végzik. Ezek az asszonyok állandó munka­csoportot alkotnak a szövetkezetben. Ha aztán a mezőgazdaságban dolgo­zók valami oknál fogva nem tudnak dolgozni, a kertészetben mindenkor találnak munkát. Idősebb Kiss János például a tavaszi vetéseknél dolgozott, most azonban, hogy az eső esik, segít a kertészetben. Szorgalmasan préseli a pikérozáshoz szükséges „téglákat". Ezzel a préssel egyszerre 50 darab gyöptéglát készít el a palánták részé­re- Ezeknek a tégláknak a készítésé­nél megtakarítanak egy munkást, va­gyis a kipikérozott palántákat nem kell újból kiszedni a földből és úgy kiül­tetni, hanem a téglákkal együtt ültetik majd ki. Récska község 137 százalékra teljes tette első negyedévi húsbeadását A tornaijai járás községei az év első hónapjában gyengén teljesítet­ték beadási kötelezettségeiket. En­nek az volt az oka, hogy nem tették meg a kellő intézkedéseket a serté­sek ellenőrzésére. Pártunk és kor­mányunk határozata véget vetett a fekete vágók üzérkedéseinek és a tüzetes ellenőrzések alapján sok olyan dolog került napvilágra, ame­lyek megszüntetésével minden téren biztosítva van dolgozóink húsellá­tása. Egyes községek, mint Récska, az első negyedben sertéshúsból 137 százalékra, Kövecses marha­húsból 124 százalékra, Visnyá-Iiá­los 113 százalékra teljesítették húsbeadási kötelezettségüket Azokban a községekben, ahol nem ellenőrzik rendszeresen a sertésál­lományt és nem tették meg az in­tézkedéseket a feketevágók ellen, le­maradtak a húsbeadásban. (Levelezőnktől) 5632 literes átlag tejhozamot értek el a tornaijai állami birtokon A tornaijai állami birtokon a szocia­lista munkaverseny elmélyítésével olyan eredményeket értek el úgy a növényi termelésben, mint az állat­tenyésztésben, amelyekről a múltban még csak megközelítőleg sem beszél, hettek. Annak ellenére, hogy nagyon sok nehézséggel kellett megküzde­niök, a szocializmus győzelmében ve­tett szilárd hittel és odaadó munká­jukkal megteremtették boldogabb jö­vőjük feltételeit. Nézzük csak például a tornaijai ál­lami birtok tehenészetét. Tervszerint a mult évben nem volt elegendő fe­jős tehenük, tejbeadási kötelezettségüknek még­is 133 százalékban eleget tettek. Talán valami csoda történt? Nem! Erről beszélni fog Bajó elvtárs tehéngondozó, aki egy év alatt 5632 literes átlag tejho­zam mai a birtok első tehenésze lett. ,.Mindig figyelemmel kísértem a szovjetfejők és fe.jőnók tanításai­ról szóló írásokat és igyekeztem a munkámban azokat felhasználni. Ma llnyinova, szovjet fejőnő ta­pasztalatait követve, naponta elvé­geztem a tfígymasszázst a fejés előtt és a fejés "tón is." Bajó elvtárs példás munkája után szép jutalmazásban is részesül, azon. kívül a Munkaérdemrend második fokozatával lett kitüntetve. A kocsisok is egymással verse­nyezve a tervezett idő előtt teljesítet­ték feladataikat Jó munkájukkal kitűnt Szabó 230 százalékos teljesítménnyel, aki a versenyben az első díjat nyerte és 2000 korona pénzjutalomban része­sült. Varga I. 217 százalékkal má­sodik lett. 1500 korona jutalmat kapott. Téglás -János 186 százalé­kos teljesítményével a harmadik helyre kerfilt 1000 korona pénzju­talommal, a negyedik dijat pedig Tatai József nyerte meg. A tornaijai állami birtok dolgozói megértették, hogy munkájukkal a szocializmust és a béke ügyét szol­gálják. Ifj. Reményi József. Ivanice. Az abaíalai szövetkezetben megtették a kellő intézkedéseket a húsbeadásra Az abafalai szövetkezetnek szép sertésállománya van, csak az az egy hiba, hogy nincs közös sertés­istállójuk, ígv a sertések gondozása és etetése sok időt vesz igénybe. De azért a szövetkezet dolgozói az ál­lam iránti kötelességüknek mégis eleget akarnak tenni, tehát úgy ha­tároztak, hogy a hizlalni való serté­seket a tagság között szétosztják. Ezzel az eljárással biztosítani tud­ják a húsbeadást. Az első negyedévi sertéshúsbe­szolgáltatásukat is túlteljesítet­ték. Ezekből is látható, hogy mennyi-' vei előnyösebb a közös gazdálkodás, mert míg a szövetkezet jóval túl­teljesítette húsbeadási kötelezettsé­gét. addig az egyénileg gazdálkodók osak 25 százalékban tettek eleget e kötelezettségüknek. (Levelezőnktől.) A galsai szövetkezetben fokozzák az állattenyésztést A galsai szövetkezetben a párt­szervezet segítségével kiküszöbölték a mult hibáit és a tagság teljes erővel hozzálátott a szövetkezet ki­fejlesztéséhez. Előtérbe helyezve az állatállomány növelését, felvásárlás útján kiegészítették a hiányzó álla­tokat. Szükséges volt ez az eljárás, mert csak akkor tudnak eredményes gazdálkodást folytatni, ha a föld­területhez mérten meglesz az ele­gendő állatállományuk. Dolgozóink húsellátásának bizto­sítása érdekében a szövetkezet egyik dolgozó asszonya, Takácsné, 50 ser­tés gondozását vállalta és megígér­te, hogy a lehető legjobb bánásmód­ban részesíti a rábízott állatokat „Kis koromtól fogva más kutyája voltam, bizony kényszer volt akkor a munka. A földbirtokosok tivor­nyáztak a mi keserves munkánk­ból. Ma már másképp van minden. Örömmel dolgozunk, mert tudjuk, hogy mindent sajátmagunknak te­szünk és építjük gyermekeink jobb jövöj " Takácsné kötelezettségvál­lalásához mások is csatlakoztak, Serfözöné, Berkiné és további asz­szonyok, akik megígérték, hogy úgy fognak dolgozni, hogy a szövetke­zetüket mintaszövetkezetté építhes­sék ki. Albert József, Galsa. A szovjet munkamódszerek elsajátításává' emeljäk a íöldek hektáronkénti hozamát Szocialista hazánk iránt tanúsított szeretetünknek és hüségünknek az­zal adunk kifejezést, hogy kötele­zettségvállalásokkal emelni fogjuk a földek hektáronkénti hozamát, növel­jük állatállományunkat. Mi, a leleszi állami birtok dolgo­zói vállaljuk, hogy a tervezett 22 mázsa búzatermés helyett 26 má­zsás átlagtermést fogunk elérni. Ezt teljesíteni is fogjuk, mert a bú­zát nagy mennyiségben keresztsorú vetési módszerrel vetettük el. A tehenészetben dolgozók a tej­hozamot emelik, mégpedig úgy, hogy a szovjet szovhoaok fejőinek munkamódszereit elsajátítják. így az évi tervet 110 százalékra teljesítjük. Tirpák József a sertéshizlaldában dolgozik. Vállalta, hogy az eddigi 54 dkg-os napi átlagos súlygyarapodást 60 dkg-ra emeli, tehát tervét 130 százalékra telje­síti. A birtok dolgozó asszonyai külön kötelezettségvállalást tettek, hogy 50—100 négyszögöl területen elvég­zik a cukorrépára tervezett munká­kat, a kapálástól egészen a betaka-' ritásig. Varga Ferenc, Leleaz

Next

/
Thumbnails
Contents