Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-29 / 101. szám, kedd

UJSZO 1952 április 29 Mezőgazdaságunk kártevő bandájának bűnpere Április 23—26-án folytatták le a prágai Állambíróság előtt az ú. n. „Zöld Internacionálé" amerikai imperialista ügynökség vezetése alatt álló államellenes összeesküvés nyolc tagjának bűnperét. A vád előadása után a szerdai bírósági főtárgyalás folyamán vallomást tett a prágai Állambíróság előtt a vádlott František Topol bankhivatalnok, egy húszhektáros falusi gazdag fia. Topol vádlott 1950 januárjában a volt agrárpárt levitézlett nagyságainak soraiból csoporto. sult többi kártevőivel együtt megkezdte az ötödik hadoszlop kialakítását Csehszlovákiában. Ezeknek azr összeesküvőknek titkos tanácskozásán Mrkvan kém tájékoztatta Topolt és a többi összeesküvőt az áruló emigránsok céljaírói, akik élükön népünk árulóival, Feierabenddal és Cserny. volt agrárpárti belügyminiszterrel, valamint a lengyel nép árulójával. Mikolajczykkal együtt az amerikai imperialisták zsoldjában igyek. szenek megvalósítani az ú. n. „Zöld internacionálé" gaz céljait. 1950 novemberében Topol azután résztvett az államellenes nagybirtokos központ létrehozásában. Olyan rendszert akartak bevezetni, amely a burzsoázia érdekeit védte volna. A vádlott Topol beismerte, hogy e nagybirtokos központ feladata az államellenes kulákcsoport tevékenységének irányítása volt a kerületekben és a Járásokban. Topolt ebben az akcióban felfegyverzett kártevő csoportok megalakításával bízták meg a falusi gazdagok soraiból. Az államügyész kérdésére, milyen viszonyokat igyekeztek teremteni, a vádlott beismerte: „Olyan rendszer létrehozására törekedtünk, amely védte volna a gyárosokat és az ösz. szes vagyonos rétegeket. Természetesen, ez esetben a kormánynak fasiszta módon — diktatórikusán kellett volna eljárnia." Arra a kérdésre, hogyan képzelték el Feierabend, Brdlík és az amerikaiak többi kiszolgálói Európa új berendezését a „Zöld internacionálé" irányelvei alapján, Topol vádlott a következőket mondotta: — Csehszlovákiának, Ausztriának, Magyarországnak és Romániának önálló egységet kellett volna alkotniok, a középeurópai államok szövetségét, amelynek fővárosa Bécs lett volna. Elnök; Milyen módszereket kellett volna használniok a cél elérésére? Topol: Az államrendszer megdöntését, amelynek során számítottunk az USA és a Szovjetunió és a népi. demokratikus országok közötti viszályra, amelyet az amerikaiaknak kellett volna előidézniök. A második vádlott, akit a szerdai bírósági főtárgyalás folyamán kihall, gattak a Stribrny-féle nemzeti egyesülés pártjának volt vezető funkcionáriusa, dr. Vlastimil Klima volt. A vádlott Kneborttal és a többi árulóval együtt résztvett^a volt nemzeti demokrata pártnak, azelőtt az uralkodó finánctőke flngynökségének le. tünt politikusaiból álló államellenes csoport alapításában. , Ez a csoport lényegében ugyanazokat a célokat követte, mint Topol csoportja, amellyel Klima összeköttetésbe lépett. Topol tájékoztatta őt a henleinisták ismert pártfogójának. Csernynek a „Zöld internacionáléban" kifejtett tevékenységéről is. Az egyik nyugati nagyhatalom nálunk akreditált képviselőjének közreműködésével Klíma kémjelentéseket juttatott ki külföldre és kapcsolatot tartott fenn az áruló emigráció különféle elemeivel. A nácista módszereket a vádlott Klima mindig a magáénak tekintette. Már 1937ben — amint az az államügyész által a bírósághoz be. nyújtott bizonyítékokból kitűnik, — a képviselőházban követelte a belügyminisztertől, hogy brutális rend őri intézkedéseket foganatosítson az akkor Csehszlovákiában tartózkodó Juraj Dimitrov, a III. Internacionálé főtitkára ellen. Az amerikai kormánytól és Mikolajczyktól szervezett ügynevezett „Zöld internacionálé" védnöksége alatt tervezett úgynevezett „középeurópai föderációról" a vádlott Klima a következőket mondotta; — Ezt azt jelentené, hogy az európai országok teljesen koldusbotra jutnának, mert egész iparuk fel lenne dúlva és amerikai mezőgazdasági gyarmatokká válnának. Politikailag annyit jelentene, hogy ezekben a középeurópai államokban a döntő befolyás a nagybirtokos és nagyvállalkozó köröké lenne. Végül jelentené egy középeurópai amerikai gyarmat lét. rehozását, amely az amerikai ipari terjeszkedés piacává válna. Ilyen jövőt készítettek elő népünknek ezek a felforgatók és kártevők. Üj világháború segítségével meg akarták semmisíteni Csehszlovákia önnállóságát és az amerikai nagytőke rabszolgaságába akarták sodorni. A bírósági főtárgyalás első napjának délutáni óráiban tanúként kihallgatták Ing. Svobodát, Prazsákot és Ing Kohlért, akik Topol és Klima árulók bűncselekményeiről vallottak. A harmadik vádlott, aki szerdán, április 23-án felelt bűntetteiért, Vilém Knébort, a fasiszta nemzeti egye. sülés pártjának volt élenjáró funkcionáriusa. Knébort már 1947.ben az áruló Urszínyval arról tárgyalt, hogy az úgynevezett 6zlovák demokrata párt és a cseh országrészekre is kiterjessze működését és összpontosítsa a kassai kormányprogrammal betiltott áruló pártok reakciós elemeit. Knébort vallott a volt nemzeti demokrata nagyságok államellenes csoportjának megalakításáról is és a csoport összeköttetéséről a külföldön élő árulókkal. Hazug propagandával és szabotázsokkal akarták fékezni a szocializmus felépítését falvainkon Az utolsó vádlott, aki a bírósági főtárgyalás első napján az állambíróság előtt felelt tetteiért, dr. Ing. Otakár Csapek, volt földbirtokos, Gajda személyes barátja volt. Mint 240 hektár terjedelmű mezőgazdasági és 500 hektár terjedelmű erdőterület társtulajdonosa, dolgozó népünk megrögzött ellensége volt és ezért 1950 végén örömmel fogadta az államellenes összeesküvésben válj tevékeny részvétel lehetőségét. A vádlott Topollal és a többi árulóval együtt résztvett a gyűléseken, és segédkezett a prágai államellenes nagybirtokos központ megalakításában. A gyűlések tartama alatt tevékenységet fejtett kí a csoport „fasiszta programmjának" megtárgyalásában. E gaz programm értelmében a földet vissza kellett volna adni a nagybirtokosoknak és a mezőgazdaságot nyugatról kellett volna irányítani a sze. rint, hogy az úgynevezett középeurópai egyesült államok mily területére esett volna országunk. Csapek a továbbiakban bevallja, hogy maga köré vonta a környék összes falusi gazdagjait, kioktatta őket a mezőgazdasági termelés szabotálására és főleg arra, hogyan akadályozzák meg a földművesek között terjesztett suttogó propagandájukkal az EFSz-ek létesítését. Arról is megemlékezik, milyen szándékkal viseltettek az árulók köztársaságunk dolgozó népe iránt az általuk előkészített államfordulat esetére. Mindenekelőtt az egységes szakszerveze. tejpiek kellett volna felbomlaniok és ezáltal meggyengülnie a munkásosztálynak. A bírósági főtárgyalás első napjának befejező részében tanúként kihallgatták dr. Vrábeket, aki Topói, Csapek és Klima államellenes tevékenységéről vallott. Csütörtökön, április 24-én Kostohryz József vádlott kihallgatásával folytatták a bírósági fötárgyalást. A fasizmus lelkes hívévé vált olaszországi tanulmányideje alatt a Mün chen előtti köztársaság idején. Csehszlovákia akkori római nagykövete, az áruló Chvalkovszky támogatta őt. A fasiszta Olaszországban szerzett tapasztalatait azután a Rád és Ob. nova című reakciós lapokban használta fel. Mint dolgozó népünk elszánt ellensége, 1948 februárjában a többi klerofasiszta intellektúellekkel együtt államellenes csoportot szervezett. A szavazóbíró: Mi volt e szervezet célja? Kostohryz: A népi demokratikus rendszer felforgatása. Szavazóbíró: Hazug propaganda, szabotázscselekmények. Kostohryz: Hazug propaganda, szabotázscselekmények, kémkedések segítségével és főleg az új világháború előidézésére való előkészületekkel. Az államügyész kérdésére, miben nyilvánult meg e fasiszta csoport ideológiája, azt felelte, hogy mindenekelőtt meg akarták akadályozni az államosítást és bevezetni az úgynevezett rendi alkotmányt. Ily rendszer létesítésére például szolgált nekik Dollfuss Ausztriája és Franco Spanyolországa. Beismeri, hogy e feladatok teljesítése csupán a kulákok segítségével volt lehetséges. Ezért szoros kapcsolatba lépett az úgynevezett Zöld internacionálé országunkban müködö ügynökségével. Kostohryzre vallomása befejező részében rábizonyult, hogyan küldözgette a prágai olasz kultúra intézetének volt igazgatója, (a valóságban kém), Giorgio Alberti segítségével külföldre a kémjelentéseket, amelyek, ért fizetést kapott. Külföldire küldött memoranduma XII. Pius pápához, Trumanhoz, Churchillhez és De Gasperrihez szégyenteljes okirat, amely, ben a kártevők nyíltan országunk ellen indítandó támadó háború előidézésére tesznek felhívást. A vádlott Kostohryz kihallgatása után tanuként kihallgatták a már el. ítélt Ján Opaseket, a brevnói kolostor volt apátját, aki többek között arról vallott, hogy a vádlott Kostohryz az ő közreműködésével tájékoztatta a Vatikán kémjét, páter Beste rektort bandája tevékenységéről és hogy Opásek vatikáni útjait kémjelentések küldésére használta fel. A következő vádlott, aki az állambíróság szenátusa elé állott, dr. Václav Rencs volt. Mint fanatikus fa siszta, Kostohryzhez hasonlóan, az első köztársaság alatt és a megszállás idején a Rád és az Obnova című lapokba írt és együttműködött a Brázda című fasiszta agrár hetilap, pal. A megszállás idején dicsőítő cikkeket írt a náci kultúráról. Ezért nem csodálatos, hogy Kostohryzzel együtt résztvett annak a kártev<j bandának megalapításában, amelynek beismerése szerint háborús összeütközés esetén ötödik hadoszloppá kellett volna válnia. Rencs kihallgatása során kiderült, hogy ezek a kártevők összeköttetésben állottak Hrabíkkal, az úgynevezett Zöld internacionálé ügynökével és az áruló Pavol Tigrid, klerofasiszta ideológussal. Kostohryz és Rencs vádlottak fölforgató tevékenységéről és fasiszta terveiről dr. Vlk, V. Prokupka és V. Jehlicska további tanúvallomásokat tettek. , Az utolsó vádlott, akit csütörtökön, április 24-én vontak felelősségre a bíróság előtt, Antonin Chloupek volt agrárpárti képviselő, a nagybirtokos klikk régi kiszolgálója volt. Már 1923-ban a sárga, úgynevezett agrár szakszervezeti egység elnökévé lett, amely sztrájktörő szolgálatokat tett a kapitalistáknak. A München előtti köztársaságban szerzett tapasztala tait az NOUZ-ben érvényesítette, mint annak alapítója és bizonyos ide ig elnöke. 1945 után Nebeskývel és más árulókkal együtt igyekezett a kassai kormány programm által betiltott agrárpárt megújítására. 1945 novemberében a felforgató Nebeský elnöklete alatt létrehozták a nagybirtokos elemek első összejövetelét, amelyen résztvett JUek is, a munkásosztály dicstelen ismert árulója. Beneš volt köztársasági elnök utasítására az összeesküvők elhatározták, hogy a választásokon támogatni fogják a jobboldali reakciós pártokat. 1948 februárja után Chloupek öszszeköttetésbe lépett Kepkával és Mónik ügynök közreműködésével kémjelentéseket juttatott el külföldre. Chloupek nagy bizalomnak örvendett az áruló emigránsok között és ezért is őt szemelték ki a zöld internacionáléhoz igazodó államellenes nagybirtokos vezetőség fejévé. Utasításokat fogadott el a felforgató tevékenysége irányítására, különféle ügynököktől, akiket Cserny és a többi árulók küldtek külföldről Csehszlovákiába. Chloupek Kepkával közösen irányelveket adott a falusi gazdagoknak az EFSz-ek- építésének megzavarására ós a növényi termelés és állattenyésztés szabotálására. Ez a felforgató tevékenység a falusi gazdagok szabotázscselekményeiben nyilvánult meg, főleg a prágai és jihlavai kerületekben. Chloupek beismerte, hogy tevékenysége a fasiszta rendszer megújítására, önálilóságunk elnyomására irányult és hogy reményük az üj világháború volt. Chloupek vádlott kihallgatása után tanúként az áruló Ján Urszinyit, a kormány volt tagját hallgatták ki, aki megerősítette hogy Chloupek tárgyalt vele a szlovák úgynevezett demokrata párt működési helyének cseh vidékekre való átviteléről. Azután Szobotka tanú Chloupeknak a zöld internacionálé központjával való összeköttetéséről vallott és J. Hrebec és A. Jonák tanúk a falusi gazdagok államellenes csoportjainak kártevő tevékenységéről vallottak. Ezzel befejeződött a bírósági főtárgyalás második napja is. A bírósági főtárgyalás harmadik napján, pénteken, április 25-én délelőtt utolsónak Jozef Kepka vádlott, volt tanárt és agrárpárti kortest hallgatták ki. Vallomásából ismét bebizonyult, hogy a Kepka-féle emberek, akik a gaz amerikai imperializmus szolgálatában állanak, a dolgozó néppel szemben táplált elszánt ellenséges érzületükben nem riadnak vissza a legpiszkosabb eszközök használatától sem. Az amerikai kémszolgálat ügynökének gonosztevő arca A vádlott Kepka bizalmi emberei, a falusi gazdagok segítségével már 1945-óta felforgató propagandát fejtett ki a népi demokratikus rendszer ellen, azzal a célzattal, hogy elégedetlenséget szítson a falvak dolgozó népe között. 1948 februárja után, amikor szétverték a reakció kormányban ülő támaszát, Kepka a többi felforgatókkal együtt elhatározta, hogy áttér a mezőgazdaságunk ellen irányuló kártevő tevékenységre. A vádlott Kepka erről így vall: — Arról tanácskoztunk, milyen utat válasszunk és arra a megállapodásra jutottunk, hogy a népi demokratikus rendszert leginkább a közellátás terén tudjuk megsemmisíteni. Ezért elhatároztuk, a növénytermelés és állattenyésztés szabotálását. Ezzel a közellátás megbontását és elégedetlenség keltését akartuk elérni. Elnök: Hogyan szervezte meg államellenes tevékenységét ? Kepka: Olymódon, hogy a soraink közé tartozó bizaimiaink körül apró csoportokat alakítottunk a falusi gazdagok közül, akiknek segítségével különféle szabotázscselekményeket hajtottunk végre. Az elnök kérdésére, milyen irányelveket adtak a mezőgazdasági termelés ellen végrehajtandó szabotázscselekményekre, Kepka megmagyarázza, hogyan vezették rá a falusi gazdagokat arra, hogy ne tartsák be a vetést, feketevágásokat végezzenek, tegyék tönkre a marhaállományt, etessék fel a gabonát, ne teljesítsék beszolgáltatásaikat, ne pároztassák be a kancákat és a fejősteheneket és főleg, hogy bontsák meg az EFSz-eket. Az EFSz-ek vezető helyeire a falusi gazdagoknak kellett befurakodniok, hogy azokat belülről megbontsák, pl. szándékos eladósítással, a gépek megrongálásával, a vetési terület be nem tartásával Kepka a továbbiakban beismeri, hogy a bizalmiak hálózatán kívül a falusi gazdagok soraiból csoportokat is szerveztek, amelyeknek háború esetén a hadsereg háta mögött felforgató tevékenységet kellett volna végezniök. Vallomása további részében Kepka vádlott arról beszélt, hogyan szökött biztonsági szerveink elől Ausztriátía, ahol összeköttetésbe lépett a CIC-el. Kepka beszélt a nyugatnémetországi menekült táborokban uralkodó viszonyokról is, ahol a volt náci gégemetszök, akik őrszolgálatot teljesítenek a táborokban, nyíltan megtorlással fenyegetik népünket.. Ez azonban nem riasztotta vissza Kepkát a további bűnös tevékenységtől. Kepka mint kiképzett, fizetett kém tért vissza a köztársaság területére, mint az amerikai kémszolgálat és az úgynevezett zöld Internacionálé ügynöke. A bünper folyamán bebizonyult, hogy Kepka volt az államellenes csoport rossz szelleme, a kulák-szabotázsakciók főszervezője. Gonosztevő tevékenysége további kifejtésében azonban megakadályozta őt biztonsági szerveink ébersége. A vádlott Kepka kihallgatása után Blazsek és Svirga tanúkat hallgatták ki, akik Kepkának határon túlra való távoztáról beszéltek, Hrncsír és Lukásek tanúk pedig arról tnaúskodtak, hogyan vette őket rá Kepka az államellenes összeesküvésben való részvételre. A további tanúk, Voboril és Podolsky falusi gazdagok bevallották, hogy Kepka felbújtására szabotálták a növényi- és állati termelést, főleg ritka vetéssel, a szopós borjak idöelötti elválasztásával és a fejősteheneknek a pároztatástól való elvonásával. Ezután a nemzetbiztonság és hírszerző szolgálat szakembere adott véleményt. A bizonyító eljárás befejezése után Miroslav Kolaja államügyész mondotta el záróbeszédét. Mérlegelte az államunk és népi demokratikus rendszerünk ellen irányuló összeesküvés terjedelmét és veszélyességét, amelyet a vádlottak az amerikai háborús uszítók zsoldjában nagy mértékben szerveztek 1945-től egészen 1951. évben bekövetkezett letartóztatásukig. Rámutatott arra, hogy nem gonosz szándékú hazaáruló tevékenységéről van szó, amely jelentőségével csupán államunk belső érdekeit és biztonságát érintené, hanem, hogy ebben az esetben a halódó kapitalizmus sötét erőinek „keresztes hadjáratáról" van szó, az amerikai imperializmus által szervezett akcióról, amely minden alkalmat és utálatos eszközt felhasznál arra, hogy legalább kitolja azt az időt, amikor mint az emberiség, a haladás, a demokrácia és a béke legnagyobb ellensége, a történelem szemétdombjára kerül. Az államügyész azután foglalkozott a vádlottak büntevékenységével a bírósági főtárgyalás eredményei alapján, s a következő szavakkal folytatta beszédét: — A vádlottak és a nagybirtokos árulóknak a határokon túl élő bandája, Cserny, Feierabend, Bertl és velük együtt a többi áruló emigránsok bandája, — Zenklék, Ripkáék, Majerék, azt gondolják, hogy mezőgazdasági munkásaink, kis- és középparasztjaink talán elfelejtették már e nagybirtokos klikk uralmának idejét. Azt gondolják, hogy mezőgazdasági munkásunk és dolgozó parasztunk elfelejtette már azokat az időket, amikor a végrehajtó és a csendőr falvaink kis- és középparasztjainál otthon érezték magukat, hogy elfelejtették azokat az időket, amikor kisparasztjaink adósságban fulladoztak és véres kamatokat kellett fizetniök az agrárbankoknak, azokat az időket, amikor kisparasztjaink kunyhóinak százezrei kerültek dobra az árveréseken, amelyekbe a nagybirtokosok és az agrártöke hajtották őket. Beszéde befejező részében Kolaja államügyész ezeket mondotta: — Engedjék meg, hogy kihangsúlyozzak egy fontos tényt: Voboril tanú, mint a kártevő hálózat egyik tagja, rábizonyította a vádlott Kepkára a kártevőakció nagyméretű szervezését és vallomása során arról beszélt, hogyan szabotált maga is az ő utasításai alapján. E vezető gonosztevöcsoport irányelvei szerint minden faluban kellett -olna ilyen Voboril féle szabotálónak (Folytatás a 4. oldalon),