Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-22 / 95. szám, kedd

1952 április 22 ÜJSZ0 JO MUNKAVAL A NAGYOBB TERMESERT Megtettünk-e mindent a tavaszi munkák alatt, hogy gazdag termést biztosítsunk földjeinken? Irta: Soóky Lajos, a Magasabb típusú szövetkeze- ' telnk, amelyek már az elmúlt esz­tendőben ls csoportosan végezték a munkákat, gazdag tapasztalatokat szereztek mind a munka helyes megszervezése, mind a munka mi­nőségének emelése terén. A szövet­kezeti nagyüzemi gazdálkodás a mult évben még nem volt annyira áttekinthető, sok helyen nem volt megtelelő lehetőség sem a munka jó megszervezésére mind az Idén és éppen ez játszott közre abban, hogy némi hibákat követtünk el. Mindezen hibákon okulva szüksé­gessé vált, hogy az egyes munkákat más ^formában és lehetőleg úgy szervezzük meg, hogy minden mun­kát Idejében és minőségileg is jól végezzük el. Ma már köztudomású minden szövetkezetbein, hogy a munka jó megszervezése csak állan­dó munkacsoportokkal lehetséges, amelyek részére huzamos időre ki van utalva a föld, az élő- és holt gazdasági felszerelés is. Ezek sze rint a csoport önálló gazdasági egy­séggé válik, a munkákat saját terü­letén önállóan szervezi meg, mégpe­dig a szövetkezet vezetőségének irányítása szerint. Ez az eljárás lehetővé teszi a munka minőségi megjavítását már azért is, mivel a csoportok egymás között verseny­ben vannak, igy a csoport minden tagjának érdeke, hogy többet ter­meljenek, mert hisz az elvégzett munka után történik a jutalmazás és attól függ a szövetkezet összjö vedelme is. H„ / logy szövetkezeteinkben meg­valósíthassuk azokat a termelési feladatokat, amelyék a tervgazdál­kodásban ránk hárulnak, szükséges, hogy minden szövetkezetben meg­szilárdítsuk a munkafegyelmet és átvigyük a munkáért való felelős­séget a csoport egyes tagjaira, hogy a szövetkezet minden tagja érezze azt, hogy miénk a szövetkezet és maminknak dolgozunk. Természete­sen mindez a munka helyes meg­szervezésétől függ és éppen ezért nem ajánlatos hogy nagy tömegek­kel dolgozzunk egy helyen, hanem a munkát minél jobban részeire kell bontani az egyes csoportok, rajok és egyes tagok szerint úgy, hogy a szövetkezet minden tagja és cso­portja a végzett munkájáért a kö­zösséírnek felelősséggel tartozzon. ML a búcsi szövetkezet tagjai ilyen munka megszervezéssel indul­tunk a tavaszi munkákba és eddigi eredményeink azt bizonyítják, hogy helyese.i cselekedtünk. Annak elle­nére, hogy az időjárás nem volt va­lami kedvező, mégis befejeztük már az összes kora tavasziak vetését és április I2-én megkezdtük a kukori­cavetést. A munkák ideje alatt olyan szép/ munkateljesítmények szület­tek, amilyenekre még eddig soha nem volt példa. Vem ritkaság ma búcsi EFSz elnöke az sem, hogy egyes tagjaink napi normájukat 200, sőt 300 százalékra teljesítik. Az egyik mezei csoport tagja, Vasas Mihály például fogatá­val 7.5 hektárt hengerezett le egy nap alatt. Ugyancsak kitűntek a hengerezésnél 6—6 hektáros telje­sítménnyel Kétyi István, Kiss Ist­ván, Szekres Lajos és még többen. Varga József a cukorrépaföldön egy nap alatt 15 mázsa műtrágyát szórt el, ami szintén nagy ered­mény. Az emberek sohasem nézték azt, hogy hány óra van, mert ha kellett, dolgoztak abban a tudatban, hogy azt sajátmaguknak teszw. Ha valaki megnézi a búcsi szövetkezet földjeit, megállapíthatja, hogy azok a legjobban meg vannak művelve. S hasonló eredményeink vannak a most megkezdett egyéb munkáknál is, mégpedig a kertészetben, ahol a palántákat már kiültették, a dlny­nyefészkek már készen állanak a kinevelt palánták részére. Búcson mindenki a szövetkezet munkájáról és a tavaszi munkák alatt elért szép eredményekről be­szél és arról, hogy az egyéni ver­senyben ki lett az első. És ez mind a helyes munkamegszervezésnek és a tagoknak a szövetkezethez való helyes munkaviszonya kialakulását nak köszönhető. Az a tény, hogy a búcsi szövetkezetben aránylag .rövíil idő alatt elvégeztük a tavaszi mun kák nehezebbjét, annak a bizonyí­téka, hogy nálunk a munka a tag­ság szövetkezethez való ragaszko­dásának és egymás megértésének az ügye és egymás kölcsönös meg­becsülésén alapszik. C . • i-Jerkentee ezért a mi munkánk jobb és eredményesebb munkára a többi szövetkezeteket is. Helyezze a fősúlyt minden szövetkezet a munka jó megszervezésére, annak minőségileg jó elvégzésére, hogy szövetkezeteink a termelésben elér­jék azt, amit tőlünk, szövetkezeti dolgozóktól a munkásosztály meg­követel, mert hisz hazánk minden dolgozója munkájával harcol és küzd azért, hogy a sokat sanyarga­tott falu népe megszabaduljon a nyomortól és a szenvedéstől, és szo­cialista faluvá váljék. Végül pedig szövetkezeteink bizonyítsák be, hogy csakis a nagyüzemi gazdálkodással tudjuk fokozni a földek hektáron­kénti hozamát. Ilyen tényekkel bi­zonytíhatjuk azt is, hogy az egyéni gazdálkodási forma sohasem tudná kielégíteni a dolgozók szükségleteit, már csak azért sem, mert egyetlen­egy egyéni gazdálkodó sem hasz­nálhatja ki úgy a haladó agrotech­nika vívmányait, mint a nagyüzemi gazdálkodás. Legnagyobb segítség a dolgozó paraszt részére a gép ere­jének felhasználása, ami csakis a szocialista nagyüzemi gazdálkodás­ban, a szövetkezet nagy tábla föld­jein tudunk gazdaságosan érvénye­síteni s így megkönnyíteni a dolgo­zó parasztság munkáját és életét." Minden perc időt kihasználva elvetették már a tavasziakat Lázas munka folyik az elöpatonyi egységes földműves szövetkezetben is. Bár a 216 hektárral rendelkező szövetkezetnek csak 21 aktív tag­ja van, kemény akarattal és oda­adc munkával felvették a harcot a tavaszi munkák sikeres elvégzé­séért. Hogy ilyen szépen haladnak a munkákkal és elvetették már a kora tavasziakat, abban nagy se­gítséget jelentett, hogy felhasználták a mult év tapasztalatait, A kis szövetkezetben nincs olyan ember, aki egy félórára is kimaradna most, a tavaszi munkák ideje alatt a mun­kákból. A kocsisok. Pollák Gyula, Dvorák József, Varga Péter és a sízövetkezet traktorosa, Szamarán­szki Imre, de a szövetkezet minden dolgozója is dicséretet érdemelnek fáradságos, odaadó munkájukért. Az állattenyésztő csoport dolgo­. zói is mindent elkövetnek az állat­I állomány növelésére. Szakszerű bá­násmóddal és jó gondozással elér­- ték azt, hogy a kezdő szövetkezet az első negyedévi hús beszolgálta­tása kötelezettségének százszázalék­ban eleget tett. A hízósertések gondozója, Nagy János megérti azt, hogy az élet­színvonal emelésével dolgozóinknak napról-napra több húsra is van szük­ségük, ezért megfogadta, hogy hízó­sertéseit 150 kg-on felüli súlyban ] adja át a nép államának. Lakatos Sándor, Béke. A sárói és a csallóközcsütörtöki traktorállomások teljesítették a tavaszi munkák tervét (Távirati jelentésünk). A sárói traktorállomás április 18-án, pénteken 23 órakor a nyitrai kerületben elsőnek 103.7 százalékra teljesítette a tavaszi munkák ter­vét. A traktorállomás legjobb bri­gádjai a Sárói, melyek 183. az endré­di 165, a szentgyörgyi 148, a da­másdi pedig 122 százalékra teljesí­tették tervüket. A legjobb traktoros Füry Lajos ,aki Škoda 30-as trakto­rával 270 százalékra teljesítette ter­vét A casallóközosübörtöki trakborái­lomás április 18-án 15 órakor a bra­tislavai kerületben elsőnek 100.1 százalékra teljesítette a tavaszi munkák tervét. Ugyanakkor a trak­torállomás dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy a nemzetközi mun­kásosztály ünnepének, május 1. tisz­teletére május l-ig 120 százalékra teljesítik a tavaszi munkák tervét. A lévai szövetkezetben már csak a kukorica vetése van hátra Az idén a lévai szövetkezetben is nagy változás állott be. A rossz vezetőket leváltották és már most is meglátszik, hogy ha jó kezekben van a szövetkezet, a munkák zavar­talanul folynak. A tavaszi vetést is olyan lendülettel kezdték meg, hogy a kukorica kivételével már mindent elvetettek. A kerté"-eti csoport gyümölcsfá­kat ültet, meg dinnye- és paradi­csom palántázáshoz készíti a földe­ket. Nagy területen rizst fognak termelni, amely alá ugyancsak a napokban készítik elö a talajt. Bresztovszki Margit, Léva. A dunaradványi szövetkezet már április 5-én befejezte a tavasziak vetését Örömmel számolok be arról, hogy szövetkezetünk a kora tavasziak vetését április 5-ikére elvégezte. A vetés végeztével azonnal hozzáfog­tunk a kukorica- és a krumpliföld előkészítéséhez, hogy ezeket is mi­nél előbb a földbe tehessük. Az őszi vetéseinket már le is hengereltük. A kertészeti csoport dolgozói már kiültették a kalarábét, korai ká­posztát és most készítik a földet a dinnye és uborka alá. Chovan N., Dunaradvány. A harmaci dolgozó parasztok május l-ig befejezik a tavaszi munkákat Harmac község kis- és középpa­rasztjai kötelezettséget vállaltak, hogy május elsejéig a tavasziak ve­tését százszázalékban elvégzik és 70 százalékra a kukorica és krumpli vetését. Harmac község dolgozó pa­rasztsága szépen halad a munkák­kal és már nagyon sokan, mint Nagy Béla, Benedek Bernát, Nagy Károly, Csarnok Zoltán, Csobó Bé­la, Csobó József, Nagy István el is végezték a kora tavasziak vetését és hozzáfogtak a krumpli, kukorica és a borsó vetéséhez. Varga János, Hajrmac. Rövidesen megkezdjük a cukorrépa egyelését Szövetkezetünk április 17-ig a kö­vetkező tavaszi munkákat végezte el. Elvetettünk 121 hektár árpát, 20 hektár bükkönyt, 30 hektár zabot, 7 hektár takarmányrépát, 1 hektár cukorborsót és 7 hektár cukorré­pát. Ez utób&i olyan szépen fejlő­dik, hogy rövidesen egyelni fog. julc. Az ó'szi vetésekre, éspedig 142 hektár búzára, 22 hektár rozsra. 5 hektár őszi árpára és 56 hektár he. rére elszórtuk a műtrágyát és 24 hektáron megkezdtük a krumpli ül­tetését. A tél folyamán rendezett szemcsés­műtrágya-készítési tanfolyamon szerzett tapasztalatainkat felhasz­nálva, szemcsésműtrágyával elvetet. tünk 3 hektár árpát, azonkívül ugyancsak 3 hektár árpát keresztso­ros vetési módszerrel és egy hektár kísérleti cukorrépát, amelyen 500 má­zsát akarunk termelni. A tavaszi vetéseknél voltak nehéz­ségeink is, mivel még kevesen va­gyunk a szövetkezetben, de a tagság odaadó munkával leküzdötte a ne. hézségeket. Meg kell itt említenünk Izsmán Gézát, aki előzőleg a tehené. szetben dolgozott s látva azt, hogy a mezei csoportban is nagy szükség van munkaerőre, mindent megma­gyarázott feleségének és április else­je óta már a felesége ls ott dolgozik a tehenészetben. Balogh István, Dunaszerdahely. A munkacsoportok egymással versenyezve 26 hektárt is elvetettek egy nap alatt Hogy a tavaszi munkákat minél előbb és minél jobban elvégezhessük, már a tél folyamán felkézültünk erre a nagy feladatra. Szövetkezetünkben három mezőgazdasági munkacsopor. tot alakítottunk és minden csoport megkapta a maga földtérületét. Az 1680 hektár szántóterületünkből csak 5 százalék marad szántatlan a ta­vaszra. A többit még az őszön meg­szántottuk, a tél folyamán pedig 60 hektárt répa alá letrágyáztunk. Be sem vártuk, hogy a föld telje­sen megszikkadjon s már kora ta­vasszal, amikor a föld még kissé ra­gadós volt, hozzáláttunk a műtrá gyázáshoz és a talajelőkészítő mun­kákhoz. Annak ellenére, hogy a mun­kaerőkhöz mérten ezer hektár tava. szi vetni valónk volt, mégis nagyon szépen haladtunk a munkákkal, mert minden csoport igyekezett a maga te­rületén a lehető legrövidebb időn be­lül elvégezni a munkákat. Csoportonként 15 hektárt tervez­tünk egy napra, de ezt minden cso. port túlhaladta és volt olyan nap, hogy egy csoport 18—20, só't, ha az idő engedte, 26 hektárt is elvetett. E jól megszervezett munkák eredmé nye az lett, hogy a nagy földterület­nek már a harmadát bevetettük és április 16-ra 275 hektáron elvégeztük az árpavetést, azonkí­vül a cukor, és a takarmányrépa, zab, len, napraforgó, bükköny s a cukorrépa már a földben van s most ültetjük a krumplit. Hátra van még a kukorica- és a ta­karmányfélék vetése, amit már meg­kezdhettünk volna, csak éppen az akadályozta a munkákat, hogy ji ku­koricavetéshez tervezett földterület lapos talajon fekszik és így várni kell, míg egy kicsit felszikkad. A vetésnél nagy segítségünkre volt a traktor, amely agregátra szerelt hármas vetőgépet húzott. Varga TOJT traktoros olyan ügyesen állította ösz. ** sze, "hogy az egész vetési munkák alatt hiba nélkül működött. Ott, ahol túl nedves volt a talaj s traktorokkal nem lehetett dogozni, lóvontatású agregátott készítettünk. Egy húzatófára gét magtakarót sze­reltünk s ezt felhasználtuk a henge. rezesnél is, éspedig úgy, hogy egy­szerre hengert és fogast is húzat­tunk. Ennek segítségével megoldot­tuk azt, hogy a vetéssel egyidejűleg fogasoltuk i s a lucernát és a rétet. A kertészeti csoport dolgozói a rizsföld előkészitésével és dohánypa-" lántázással foglalkoztak. Olyan a ha­tárunk, akár egy vásártér, mert a szövetkezet minden dolgozója oda­adóan dolgozik. Megmutatjuk, hogy sokkal többet fogunk termelni a ter­vezettnél. Kontár Jenő, Felsősaeli. Zakál Ferenc, a megyeri brigád legjobb traktoristája is teljes fel­készültséggel indult a tavaszi mun­kák idejében való elvégzéséért fo­lyó harcba. Zakál Ferenc 27—28 év körüli, középtermetű, szőke fiatalember. Szülei néhány hold földön gazdál­kodtak. Eletük nem volt valami gyönyörű, állandóan rettegniök kel­lett a holnaptól. Zakál Ferenc bekerült a diószegi cukorgyárba és ott dolgozott egé­szen addig, míg a Horthy-fasiszták támadást nem indítottak a Szovjet­unió ellen. Zakál Ferenc is kikerült a frontra, majd hadifogságba esett­Itt ismerkedett meg a szovjet trak­torosok munkájával. Hazatérése után ő is felcsapott traktorosnak és azóta a nemesócsai traktorállo­máson dolgozik, mint traktoros. Munkájával már többször bebizo­nyította hogy bátor harcosa a szocialista mezőgazdaságnak. Most azonban mint hősről, úgy beszél­nek a nagymegyeriek Zakál Ferenc­ről. Igen. Zakál Ferenc hős, a mun­ka hőse. Nem gyilkolással, rablás­sal tett szert a hős névre, hanem becsületes, odaadó munkájáért tart­ják tiszteletben. Ki ne ismerné Zakál Ferencet, aki 16 óra alatt 37 .hektárt vetett A munka hősei be árpával és még 13.5 hektárt meg is fogasolt? Mi tette lehetővé, hogy Zakál Ferenc ilyen szép eredményt elért? Semmi más, mint ennek a becsüle­tes traktorosnak a-szorgalma és a gondosan összeállított agregátok. , Zakál Ferenc három darab 24 soros vetőgépből álló agregáttal fogott a tavaszi munkákhoz. Tudja jól, hogy kissé elkéstek a vetéssel. Most tehát, amikor az idő már nem akadályozza a munkában, Zakál Ferenc elhatározta, hogy az időjá­rás okozta késést szorgalmas mun­kájával fogja behozni­Az egyik reggelen Zakál Ferenc kijelentette: „Elvtársak, ma 35 hek­táron elvégzem a vetést". Senki sem kételkedett szavaiban, mert tudták, hogy amit ez a 28 év kö­rüli szőke traktoros megmond, azt végre is hajtja. Neki is indult a földeknek a gon­dosan összeállított -vetőgép agre­gáttal. Reggel 6 óra volt, amikor bele­fogott a munkába. Gondosan kar­bantartott traktorával hektárt-hek­tár után vetett be anélkül, hogy egy percre is leszállt volna trakto­ráról. Este félhat ktirül hagyta ab­ba a vetést, mert már sötétedni kezdett. Mikor azán felmérték a földet, kiderült, hogy az ígéri 35 hektár helyett 37 hektárt vetett be. Lassan leszállt az est, Zakál Fe­renc megolajozta traktorát és tár­sai legnagyobb csodálkozására új­ból felült a gépre. Egy hat tagból álló fogast akasztott a traktora után és újra a mezőre indult. — Vetni a csillagok fénye mel­lett nehezebb, de a fogasolást nyu­godtan el tudom végezni. Zakál Ferenc este 6 órától 10 óráig fogasolt a csillagok halvány fénye mellett. Ezalatt a 4 óra alatt 13-5 hektár területet fogasolt meg Így tudta tehát Zakál Ferenc 16 óra alatt a 37 hektárt árpával be­vetni és a 13 hektárt megfogasolni. Zakál Ferenc szorgalmas munká­jának keresetében is megvan az eredménye. Csak ezen az egy napon 874.— koronát kersett. A kereseten felül pedig nagyban hozzájárult szorgalmas munkájával a tavaszi munkák idejében való elvégzésé­hez és ezáltal magasabb termés­hozamot biztosit annak a szövetke­zetnek, amelynek ő is tagja. SZARKA ISTVÁN \ _ / V i

Next

/
Thumbnails
Contents