Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-19 / 67. szám, szerda

H —— ( IJ S Z 0 ­1952 március 19 Az 1951. évi Kossuth-díjak jutahiiazottjai A magyar minisztertanács hatá­rozata szerint az 195!,'. évi Kossuth­díjakat a következők kapták: 1. Természettudományok. 20.000 forintos Kossuth-díjat ka­pott az orvostudományok t írén ki­fejtett munkásságáért Török Imre egyetemi tanár, A műszaki tudományok terén ki­fejtett munkásságáért Vadász Ele­mér és SzádeczkyKardoss Elemér egyetemi tanárok. A matematika terén kifejtett munkásságáért Túrán Pá! egyetemi tanár. 10.000 forintos Kossuth-díjat ka­pott: A fizika terén kifejtett munkás­ságáért Selényi Pál és Simonyi Ká­roly egyetemi tanárok. A kémia terén kifejtett munkás-­ságáért Schay Géza és Szalay Sán­dor egyetemi tanárok. Az orvostudományok terén kifej­tett munkásságáért: Kiss Ferenc, id. Issekutz Béla és Ivánovics György egyetemi tanárok. A mezőgazdasági tudományok te­rén kifejtett munkásságáért: Jávor­ka Sándor egyetemi tanár. A műszaki tudományok terén ki­fejtett munkásságáért: Esztó Péter, Pattantyús Géza egyetemi tanárok, Mosonyi Emil, a Vízerömütervezö Iroda igazgatója, Forgó László, a Hötechnikai Intézet helyettes igaz­gatója. A matematika terén kifejtett munkásságáért: Varga Ottó egyete­mi tanár, Szele Tibor egyetemi do­cens. 2. Társadalomtudományok. 20.000 forintos Kossuth-díjat ka­pott a művészettörténet terén kifej­tett munkásságáért: Lyka Károly művészettörténész. A filozófia terén kifejtett munkás­ságáért: Fogarasi Béla egyetemi ta­nát. A történettudomány terén kifej­tett munkásságáért: I. Tóth Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének osz­tályvezetője. A nyelvészet terén kifejtett mun­kásságáért: Bárezy Béla egyetemi tanár. 3. Művészet és irodalom. 50.000 forintos Kossuth-dijat ka­pott a zeneművészet terén kifejtett munkásságáért: Kodály Zoltán ze­neszerző és zenetudós a Bartók Bé­lával közösen kezdeményezett ma­gyar népdalgyűjtemény I. kötetének az elkészítéséért, valamint a ,,Kál­<T)fift-t btrifiilű embert A minap este büszkélkedve meg hivott egyik kartársam, hogy néz­zem meg nemrég vett rádióját. Oda­haza felesége éppen egy operaköz­vetítést hallgatott az új rádión. Kar­társam csüggedten sóhajtott fel: — Irigylem a feleségemet, hogy annyira tudja élvezni a zenét. Nekem olyan botfülem van, hogy a madár füttyöt összetévesztem a déli harang­szóval. A háziasszony büszkén újságolta, hogy a fia zongorajátékával a kerü leti Ifjúsági Alkotó Versenyen a har­madik helyezést nyerte el. — Kitől örökölte ezt a zenei tehet­séget? — kérdeztem tőle s a büszke mama zavartan felelt: — Hát az apjától meg tőlem alig ha, mert mi botfülűek vagyunk. Egy kiváló zenepedagógus kijelen­tette, hogy süket emberek akadnak ugyan, de az úgynevezett botfülűek túlnyomó része egyszerűen kevés ön­ismeretre valló módon bélyegzi ma­gát botfülünek. Egy botfülünek tar­tott matematikusiunk pl. ép a napok­ban aratott hatalmas sikert baráti körben azzal, hogy tűrhető tenor­ján szinte hibátlanul elénekelte a „Forr a világ" egyébként elég nehéz dallamát. A botfülűség legtöbb esetben nem más, mint az önismeret és az önbi­zalom hiánya. A téves önbirálatot egyáltalában nem támasztja alá az a körülmény, hogy a botfülű émbar nem tudja megjegyezni a hallott dallamokat, vagy gyakorlatlan hang­ján hamisan énekel. Arrigo Boitoról. a nagy olasz muzsikusról feljegyez ték, hogy pokolt9.ii hamisan fütyült egyszerűen azért, mert az ajkát nem tudta kellő formára beállítani, holott hallása tökéletes volt. Egészen nagy zeneszerzők — állítólag Beethoven is — a legmulatságosabb rikácsolást művelték, amikor zongorakíséret mel­lett saját műveikből Ízelítőt akartak adni. Nem mindenki olyan szeren­csés e tekintetben, mint Musszorg­szkij, a nagy orosz zeneszerző, aki komoly művészi erővel és szépséggel tudta énekeim műveit, vagy Schu­bert, aki ugyancsak pompásan értet­te a módját, hogy kellemes hangján megszólaltassa gyönyörű dalait. A botfülű először is próbáljon szert tenni egy kis türelemre és ön­bírálatra. Hallga?son meg nagy fi­gyelemmel minél több egyszerű ze­nedarabot, főleg népdalokat, vagy könnyű táncdarabokat, elsősorban a népi táncok csodálatosan gazdag és mégis egyszerű dallamú gyűjtemé­nyéből. És mindezek előtt verje ki fejéből aztra gondolatot, hogy a mu zsika az ő számára egészen idegen terület. Tény az, hogy aki meg sem próbálkozik megismerkedni a zene csodálatos gazdagságú országával, annak csakugyan idegen marad ez a terület. Természetesen elhibázott dolog volna, ha a „botfülű" mindjárt vala­mi hatalmasan felépített szimfónia rejtelmeibe akarna behatolni. Ám­de még a helytelenül „nehéz zené­nek" mondott műnél is (ma már a zeneesztétika csak jó és rossz ze­nét ismer, legyen az akár komoly, akár szórakoztató tárgyú) előfordul­hat, hogy a „botfülű" t egy csodála­tosan megkapó résznél különös meg­hatottság fogja el. Tavaly nyáron történt velem, hogy egy „botfülű" barátommal, a Kábel­gyár élmunkásával, Csajkovszkij ,,1812" című ópuszát hallgattam meg a ppzsonyi szabadtéri Várszínház­ban. A megható végakkordok hal­latára „botfülű" barátom szégyen­kezve törölgette nagytitokban köny­nyes szemét. Mdra Ferenc egyszer baráti kör­ben elbeszélte, hogy egy szegedkör­nyéki idős parasztember úri ismerőse kísérletként elvitte Beethoven IX. szimfóniájának előadására. A pász­tor, aki semmiféle hangszerhez nem értett s „botfülünek" tartotta ma­gát, az „Örömóda" hallatára megha­tottságában még könnybelábadt' sze­mét is elfelejtette megtörölni. Ma már nem csodabogárként, ha­nem mint természetes érdeklődők je­lennek meg az operaelőadásokon és a hangversenyeken a dolgozók. „Bot­fülű" barátom, a Kábel-gyári mun­kás, rendszeres hangversenylátogató s az operákra is eljár. Iskoláink, üzemi klubjaink zenei művelődési le­hetőségei, a népi demokratikus or­szágok rádióműsorai, a népszerűsí­tő hanversenyek és a zenei szín­házak hanglemez-hangversenyei — nem feledkeznek meg a zenei oktatásról. Azonban még gokkal több és népszerűbb nevelőműsorra volna szükség, főként a rádió műsorában és zenekaraink vidéki hangverse­nyezéseivel kapcsolatban, hogy a dol­gozók minél nagyobb tömegei számá­ra valóban üdülést és élvezetet, él­ményt jelentsen a zene, hogy minél kevesebb legyen hazánkban a „bot­fülű". Mózsi Ferenc lai kettős" című a magyar népzene feldolgozásában példamutatóan mű­vészi szerzeményéért. 20.000 forintos Kossuth-díjat ka­pott a képzőművészet terén kifejtett í^iunkásságáért: Mikus Sándor szobrászművész, a budapesti Sztá­lin-szobor megalkotásáért. Az operamüvészet terén kifejtett munkásságáért: Tóth Aladár, a Magyar Állami Operaház igazgató­ja és Svéd Sándor operaénekes. A filmművészet terén kifejtett munkásságáért: Tolnay Klári szín­művésznő. Az irodalöm terén kifejtett mun­kásságáért: Benjámin László költő „Tűzzel-késsel" című versesköteté­ért, Veres Péter író ,,Pályamunká­sok" című alkotásáért és Urbán Ernő író „Tűzkeresztség" című drá­májáért és filmforgatókönyvéért. A képzőművészet terén kifejtett munkásságáért: Konecsni György, Kádár György, Csók István Glatz Oszkár, Csáki-Maronyák József, Be­nedek Jenő festőművészek és Ben cze László grafikusművész, A népművészet terén kifejtett munkásságáért: Csenki Imre kar : mester és Kábái Miklós koreográ fus. A színművészet terén kifejtett munkásságáért: Dayka Margit, La dányi Ferenc, Bartos Gyula, Tőkés Anna, Szörényi Éva színművészek. Az operamüvészet terén kifejtett munkásságáért: PIbss László kar­mester és Márk Tivadar jelmezter­vező. A filmművészet terén kifejtett munkásságáért: Kalmár László, Ho­moki-Nagy István és Bán Frigyes filmrendezők. Szocialista építőmunka. 20.000 forintos Kossuth-díjat ka­pott: a kohó- és gépipar terén kifej­tett munkásságáért Ács Ernő, a bá­nya és energiaipar terén kifejtett munkásságáért: Varga József egye­temi tanár, Gál Endre főmérnök és Gerber Károly mérnök,. A mezőgazdaság terén kifejtett munkásságáért: Porpáczy Aladár és Westsik Vilmos. 10.000 forintos Kossuth-díjat kap­tak: A kohó- és gépipar terén kifejtett munkásságért: Dr. Tasnádi Aiulrás­né, Prógl József, Gazda Géza, Nagy Ferenc, Deák János, Bódy Béla, Mis­lóczky Mátyás, dr. Lukács József és líörter Béla. A bánya- és energiaipar terén ki­fejtett munkásságért: Székely La­jos, dr. László Antal. dr. Földi Zol­tán, Nagy Gábor, Loy Árpád, Patsch Ferenc és Kántág Károly. Az építőipar terén kifejtett mun­kásságért: Mokk László, Balok Fe­renc, Farkasdi Zoltán. A könnyűipar terén kifejtett mun­kásságért: Csepreghy Győző és Do­monkos Endre A közlekedésügy terén kifejtett munkásságért: Bereznai Oszkár, Lőcsei János, Ormándi István és Horváth III. János. A mezőgazdaság terén kifejtett munkásságért: Dr. Mócsy János, Hosnyánszky Jáitos és Simon Bá­lint. A közegészségügy fejlesztése te­rén kifejtett munkásságért: Dr. Ka­pus Gyula, dr. Szabó Zoltán, dr. Nagy Dénes. A közoktatás terén kifejtett mun­kásságért: Muttnyánszky Ádám, Kovács Dezsőné, Gerlóczy Lajosné, Danis Imréné és Magyar Ilona. Műkedvelőink figyelmébe A Faluszínház vasárnap, március 23-án 9 órakor az Egységes Föld­műves Szövetség nagytermében, (Bratislava, Krížková 7. félemelet), felvételi vizsgát tart a magyar mű­vészegyüttes létszámának kiegészí­tésére. Azok a tehetséges műkedvelők, akik hivatást éreznek magukban a szinipálya iránt, résztvehetnek a felvételi vizsgán egy tetszés szerint kiválasztott versnek emlékezetből elszavalásával, vagy egy betanult színmű jelenetének előadásával és egy szöveg nélküli jelenettel az arc­játék és a mozgási képesség meg­állapítására. Jelentkezni a Faluszínház igazga­tóságénál, Bratislava, Krížková 7. szám alatt lehet, ahol az érdeklő­dök további felvilágosítást is kap­hatnak. Az útiköltséget csak a fel­vett pályázóknak térítik meg. Te­lefon: 256-78. A Faluszínház Igazgatósága. - Prága nyerte a bratislavai jégkorongtornát Az idei jégkorong idényt a bratislavai kerületi Szokol-bizottság jég­korong tornája fejezte be, Prága, Brno, Osztrava és Bratislava kerületi válogatottjainak részvételével, a „Szlovákiai Szokol-kongresszus serle­géért." Nagyértékű sportot nyújtott különösen az utolsó két mérkőzés. A torna győztese jobb gólaránnyal a prágai KVS csapata lett, a bratisla­vai kerület együttese előtt. A torna utolsó három mérkőzése a követke­ző eredményeket hozta. Prága— Brno 5:1 (0:0, 2:0, 3:1). A délelőtt lefolyt találkozó előtt telje­sen kiegyenlített játékot nyújtott, később azonban Prága lényegesen felnyomult, és gyors akciókkal rövid egymásutánban volt eredményes. A gólokat Charouzd, Hanzl, Vesely, Zábrodsky és Bacílek ütötték. A vesztesekét Sedlák. Játékvezetők Polony és Melzihradsky voltak. Bratislava—Prága 6:1 (2:0, 2:1, 2:0). Az este lefolyt első mérkőzé­sen Bratislava csapata meglepően jól szerepelt, amit főleg harckészségé­nek köszönhet az együttes. Föerősségei: L. Horsky — aki leg­jobb játékos volt a jégen — továbbá Rajman, Fakó és a kapuban Jendek voltak. A gólokat L. Horsky 5 és Ga­lo ütötték a győztesek és Zábrodsky a vesztesek részéről. A versenyt fe­triček és Berky vezették. Brno—Osztrava 5:3 (1:0, 3:2, 1:1). A nap utolsó mérkőzésében Brno csapata technikailag és egyébként is lényeges túlsúlyban volt, de ezt lövé­seivel nem tudta teljesen kifejezni. A küzdelem legjobb játékosa VI. Bubnik volt, aki a győztes csapat góljai közül négyet szerzett. Az ötö­dik gólt Vala ütötte. A vesztesek ré­séről Stanek, Garska és Sobr volt eredményes. Suchy és Berky vezet­ték a mérkőzést. Táblázat: 1. Prága 2. Bratislava 3. Brno 4. Osztrava 3 2 0 1 16:7 4 3 2 0 1 12:7 4 3 1 0 2 9:12 2 3 1 0 2 6:17 2 A magyar NB-ben a budapesti Honvéd vezet 2. Bp. Vasas, 3. Bp, Kinizsi Az 1952-es Nemzeti Bajnokság va­sárnapi, negyedik fordulója után to­vábbra is a budapesti Honvéd vezet, — veretlenül. A második helyet a budapesti Vasas foglalja el, ugyan­csak vereség nélkül, de két döntet­lennel. Meglepetés az aránylag gyen­ge csapattal rendelkező budapesti Kinizsi eddigi jő szereplése. Négy mérkőzésből hármat megnyert és csak egyet vesztett. Ezzel egyenlő pontszámmal, de rosszabb gólarány­nyal a budapesti Vasas mögött az előkelő harmadik helyet foglalja el. A tavalyi bajnok, a budapesti Bástya gyengén rajtolt, s jelenleg két győ­zelemmel, egy döntetlennel és egy vereséggel a negyedik helyen áll. Ám ezt is csak jobb gólarányának kö­szönheti, hiszen mögötte egyenlő pontszámmal még három csapat so­rakozik fel: A Csepeli Vasas,- a Do­rog, és a Bp. Dózsa. A tabella állása jelenleg a következő: 1. Bp. Honvéd 4 4 — — 14: 3 8 2. Bp. Vasas 4 2 2 — 7: 4 6 3. Bp. Kinizsi 4 3 1 7: 6 6 4. Bp. Bástya 4 2 1 1 10: 5 5 5. Cs. Vasas 4 2 1 1 9: 5 5 6 Dorog 4 2 1 1 11: 7 5 7. Bp. Dózsa 4 1 S •— 7: 6 5 8. Sz. Honvéd 4 1 2 1 7: 9 4 9. Szombathely 4 2 — 2 : 6:8 S 10. Bp. Postás 4 1 1 2 7:11 3 11. Diósgyőr 4 1 S 6: 9 2 12. Győr 4 ­1 3 7:12 1 13. Pécs 4 • 1 3 2: 6 I 14. Salgótarján 4 • 1 S 1:10 1 A Német Demokratikus Köztársaság labdarúgóbajnokságában a Turbíne Halle vezet A Német Demokratikus Köztársa­Ság labdarúgó bajnokságának 27 fordulójában az addjg vezető Motor Zwittau veszített a Brieski Aktivist csapatával szemben 1:3 arányban. Drezdában 18.000 néző jelenlétében 2:0 arányban végződött a Rotation" Drezden—Lokomotív Stendhal közti mérkőzés. Lipcsében pedig 28.000 né­ző előtt 4:0 arányban végződött a Chemie—Motor Oberschöneweide ta­lálkozó. További eredmények: Stahl Altenburg—Turbine Halle 1:2, Zen tra Wismut—Rotation Babelsberg 2:2, Turbine Erfurt—Motor Dessau 3:0, Stahl Thale—Motor Wismar 3:0, Motor Gera—Volkspolizei Drezden 0:4, Einheit Pankau— Vorwärts Leip­zig 0:1. A Turbine Haliénak 27 mér­kőzés után 39 pontja, a Motor Zwit­Szovjet birkózók Magyarországon A magyar testnevelési és sportbi­zottság meg-hívására Moszkvából Budapestre utazott a Szovjetunió válogatottjának csapata, mely a sza­badstílusú birkózásban fog küzdeni. A csoport tagjai: M. Babajev, E. Karkuszasvili, D. Cikumaridze, A. Englasz, A. Mekokisvili és mások. Vezetője Fedor Szamoukov, a Szov­jetunió minisztertanácsa mellett fel­állított összszövetségi testnevelési és sportbizottság képviselője. A Szovjetunió műlesikló bajnokai Nem messze Alma Atától folyt le a Szovjetunió műlesikló bajnoki ver­senye. A férfi műlesiklásban a Szov­jetunió bajnoka most már hatodízben a moszkvai Alexander Filakov lett. A verseny 520 méter hosszú pályán folyt, amelynek magasság különbö­zete 185 méter volt és amelyen 60 kapu volt felállítva. Filatov az első fordulóban 1:18.3 p alatt a második­ban pedig 1:16.8 p alatt győzött. A 2730 méteres pályán megtartott fér­fi lesikló versenyt a Gorkijból való Averkij Tiurin nyerte meg 2:25.3 p alatt. A női lesiklóverseny győztese a moszkvai Alexandra Bassalova lett. taunak 28 mérkőzés után 38 pontja, a Rotation Drezdennek 37 pontja, és 27—27 mérkőzés után a Chemie Leipzig és Volkspolizei Drezdennek 35, a Rotation Bábelsbergnek 32, a Zentra Wismutnak és Turbine Er­furtnak 31—31 pontja van. Magyarország asztalitenisz bajnokságai Budapesten most tartották meg az asztaltenisz bajnoksági mérkőzése­ket. Magyarország bajnokai: férfi párosban 1. Kocián, 2. Sebők, 3. Si­dó?*-Nöi páros: Farkas, férfi négyes: 1. Kocián—Halász, 2. Sidó—Gyetvai, női négyes: 1. Farkas—Király, 2. Ko­cián—Almási, vegyes négyes: 1. Far­kas testvérek, 2. Csender—Királyi. A „Čedok" nemzeti vállalat külön­vonatot indít a Szokol OKD Osztra­va—Szokol NV Bratislava bajnoki labdarugó mérkőzésre. A külön gyorsmotorvonat indulása Bratisla­vából 1952. március 23-án reggel 6.30 órakor. Indulás Osztravából vissza este 19.00 órakor. Készvételi díj 1 személy részére Kčs 380.—, melyben benne van: útiköltség gyorsvonattal, belépőjegy állóhelyre, balesetbiztosí­tás stb. Ugyancsak különvonatot indít a Čedok a Szokol Vitkovieké Žeiezárne —Szokol Kovosmalt Trnava mérkő­zésre Trnavába. Indulás Bratislavá­ból 12.00 órakor, vissza Trnavából 19.00 órakor. Részvételi díj, belépő­jeggyel együtt 1 személyre Kés 70.—. Jelentkezéseket felvesz a Čedok bra­tislavai irodája: Bratislava, Stalino­vo nám. č. telefon 346-54." ÜJ SZO. a Csehszlovákia magyai dolgo­zók napilapja — Szerkesztőség: Bratisla­va, Jesenského 8—10. Telefon: Í47—10 és 352—10 Főszerkesztő Lőrincz Gyula. — Kiadóhivatal: Pravda, lapkiadőválla­lata, Jesenského 12. Telefón: tizemi elő­fizetés és lap,árusítás 27-3—74. egyéni elő­fizetés 77. Az UJ SZÖ megrendelhető a postai kézbesítőknél vagv a postahiva­talokon is. — Előfizetési díj H évre 120 Kés. Feladó és irányító postahivatal Bratisla­va £1. — Nyomja a Pravda n. v. nyomdá­ja, Bratislava.

Next

/
Thumbnails
Contents