Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-16 / 65. szám, vasárnap

1952 március 16 X U J SZO s A Szovjetunió minisztertanácsának a Sztálin-dijak odaítéléséről szóló rendelete második része Pénteken közzétették a Szovjetunió minisztertanácsának a kiváló tu dományos irodalmi müvekért, valamint tanálmányokért odaítélt 1951 évi Sztálin-díjakról szóló határozatának második részét. A határozatnak ebben a részében a szovjet szakmunkások és újítók százainak neve van feltüntetve, akik magas jutalmakat kaptak kiváló ta lálmányaikért és a termelési módszerek lényeges tökéletesítéséért. Mintegy 200 munka szerzőjének ítélték oda a Sztálin-díjat. A gépipar terén a 150.000 rubeles elsőosztályú díjat a mérnököknek egy csoportja kapta, élükön Ártom Mikojan főkonstruktőrrel és Andrej Tupolewel a repülőgép szerkesztéséről szóló két munkájukért. Ezen a szakaszon 100.000 rubeles másodosztályú díjakkal további 15 munkát tüntettek - ki. Mérnököket, mestereket és munkásokat tüntettek ki a „Sztálinyec—80" traktorok sorozatos gyártásának lényeges tökéletesítéséért, valamint hatalmas magasnyomású kompresszorok sorozatos gyártásának kidolgozásáért és bevezetéséért, a háromsoros cukorrépaszedő kombájn megalkotásáért és számos más munkáért. A kitüntetettek között van Anatolij Demjanovics, a cseljavinszki Kirov-üzem főmérnöke Jevginyíj Bondin és Dmitrij Csernov műhelyvezetők, és ezen üzem más dolgozói, a cukorrépa termesztésére alakult össz-szövetségi tudományos és kutató intézet munkatársai Jeremejev és Melnyíkov, továbbá Anatolij Filatov, a „Vörös proletár" szerszámgépgyár főkonstruktőrje és Borisz Szarafanov, ennek az üzemnek a '-'.latosa. uO.OOO rubeles harmadosztályú díj jal tüntettek 20 gépipari szakmunkát. Sztálin-díjjal tüntették ki Antonína Zsanadrovát és Olga Bledkovát, a ljublini öntöde fémesztergályosait a szocialista munkaverseny kezdeményezéséért és az összes termelési müveletek tökéletes elvégzéséért. A leningrádi fémmegmüvelő Sztálin-üzem szakmunkásainak és munkásainak egy csoportját Konstantin SzpiridonowaI élükön Sztálin-díjjal tüntették ki a magasnyomású tipizált gőzturbinák megalkotásáért és sorozatos gyártásuk bevezetéséért. Sztálin-díjjal tüntettek ki számos finommechanikai szakmunkát. E munkák szerzői Szergej Krisztianovics és Hja Grebenscsikov,, a gépipari minisztérium szerszámkészítő üzemének lakatos-mechanikusai, valamint Szergej Petyuhov és Ivan Ivanov műszerkészítők és mások. 18 kohóipari szakmunkát másod- és harmadosztályú dijakkal tüntettek ki. A •mérnökök és munkások egy csoportját, amely tökéletesítette a hengerelés és öntés technológiáját, másodosztályú Sztálin-díjjal tüntették ki. A szakértők egy csoportját, élén Mihail Bojcsenko munkavezetővel, szintén másodosztályú díjjal tüntették ki az acélöntéshez szükséges gépek konstrukciójának kidolgozásáért. Több mint 100 geológust, mérnököt, tervezőt, szénkombájnvezetöt, a kőolajtermelés mestereit és más szakértőket Sztálin-díjjal tüntettek ki a hasznos ásványok kutatásáért és bányászatáért. Alexej Topcsijév, a bányászati gépipar állami projekciósés kutatóintézetének igazgatója, valamint Vladimír Balikov és Alexander Plcsugin, az intézet munkatársai, Jefim Sztarodubcev, Vikor ÍSzugonyako és Mihal Halimoskin szénkombájnvezetök a gyenge és meredek ťétegek szénkombájnokkal való fejtésének feltalálásáért és bevezetéséért elsőosztályú Sztálin-dijat kaptak. Sztálin-díjjal tüntették ki Alexander Karaszjevov kőolajipari vezetőt, Mamed Ali Alijev mérnököt, Ali Húszéin Babajev fúrómestert és másokat a naftalelőhelyeken való komplex köolajfejtés kidolgozásáért és bevezetéséért. Sztálin-díjjal tüntettek ki számos vegyipari és vegyitechnológiai szakmunkát. Ezen a szakaszon elsőosztályú díjat ítéltek oda azon szerzőkollektívának, amely új szeszgyártás! módszert dolgozott ki és vezetett be. Üjfajta szintétikus kaucsuknak az iparban való felhasználásáért az össz-szövetségi tudományos és kutató intézet munkatársainak egy csoportját tüntették ki, élükön Michail KrupisevveL Az energetika szakaszán mindhárom osztályú díjakkal tüntettek ki 11 szakértő-kollektívát különféle tudományos munkájukért. Sztálin-dijat ítéltek oda az építőtudósok, mérnökök és munkások nagy csoportjának. Oszi Gerzsberg, a moszkvai építészeti főiskola ta nársegédje, Asot Pogoszov, a nehézgépipari vállalatok építésének miniszterhelyettese, Nikolaj Mironov, a ,,Sztrojltel"-tröszt mestere, Alexander Ganzsa mérnök és mások a hidrotechnikai és ipari építkezéseknél a beton vakuálásájjgk módszerét vezették be. Ezért a munkájukért másodosztályú Sztálin-díjat kaptak 100.000 rubel értékben. Ugyancsak Sztálin-díjjal tüntették ki azokat a szakértőket, akik a cimljanszki vízierőmü földcsatornájának gyors vízelárasztását végezték. Sztálin-díjjal tüntették ki Niko 19' Sesztakov, Michail Seszternyín és Nikifor Jarigin bágervezetöket, akik haladó munkamódszereket vezettek be a bágerekkel való munkáknál. Kitüntetésben részesült számos közlekedési és telekomunikációs dolgozó is. Uj típusú rádió berendezések megalkotásáért első osztályú B'tálin-díjjal tüntették ki a mérnökök egy- csoportját, élükön Ivan Bakulovval. Peter Agafonov, Szem jön Aszejev, Dmitrij Jagodin, Vladimír Golenkov, Nikifor Milejko és Valentin Petrov mozdonyvezetők lényegesen tökéletesítették a munkamódszereket éa ezáltal meghosz sí ibbították az egyes javítások közötti időt. Ezeket a haladó munkásokat harmadosztályú Sztálin-díjjal tüntették ki. Az össz-szövetségi vasútforgalmi tudományos és kutató intézet munkatársainak egy csoportját, élükön Arkadij Brilejev laboratóriumvezetővel, Sztálin-díjjal , tüntették ki azért, mert a mozdonyokon önműködő jelzőkészülékeket és állandóan üzemben lévő önműködő fékeket vezettek be. Iván Nefedov, Afanaszij Udalov és Jekaterina Malcevová Holesznikowal a dnyepropetrovszki vasútépítési mérnöki főiskola tanárával együttműködve a vasúti pályák karbantartásának haladó módszereit dolgozták ki és vezették be. E munkájukért harmadosztályú Sztálindíjjal tüntették ki őket. A mezőgazdaságban, több mint 20 másod- és harmadosztályú díjat ítéltek oda számos tudósnak, agronómusnak, zootechnikusnak és kolhozistának, akik újfajta gabonát, bogyósnövényeket, gyümölcsöt, ipari- és dísznövényeket, valamint állatfajokat termeltek ki. A Sztálindíj kitüntetettjei között ezen a szakaszon többek között helyet foglal Valentin Kuzmín, a sortandi mezőgazdasági kísérleti állomás (Kazachsztán) dolgozója, aki újfajtájú gabonát és olajos növényeket tenyésztett ki, továbbá Oszana Rivazasvl'V (Grúzinia)- kolhoztag és Alijaha Szultanová (Uzbekisztán), akik lényegesen tökéletesítették a Selyemhernyótenyésztést. Sztálin-díj kitüntetésben részesült a mezőgazdasági szakértők és kolhozista állattenyésztők egy csoportja is a fínomgyapjas „szovjet Merino" juhok kitenyésztéséért a sztavropoli kerület kolhozaiban, valamint a Szovjetunió mezőgazdasági minisztériuma nemesítő kísérleti állomásának dolgozói újfajtájú cukorrépa kitenyésztéséért és bevezetéséért. Orvostudományi téren 150.000 rubeles elsöosztályú díjjal tüntették ki Peter Szergíjev munkavezetőt, a Szovjetunió orvostudományi akadémiájának tagját, Vladimír Beklemisovot, az abhaszki maláriaellenes állomás igazgatóját, Peter Dzsaparidzét, Leonid Iszajov tanárt és más szakértőket azon komplex intézkedések rendszerének az egészségügyi gyakorlatban való bevezetésért és kidolgozásáért, amelyek a malária megbetegedések lényeges csökkenését biztosítják, a Szovjetunióban és a maláriának, mint tömegbetegségnek felszámolását számos köztársaságban és körzetben. Elsöosztályú Sztálin-díjjal tüntették ki a tudósok egy csoportját a gyógyszerek és a profilaktikus készítmények gyártási módszerének lényeges tökéletesítéséért. A CSEMADOK HIREI Beszámoló a kassai járási kultúr versenyről Mult hó végéa nagytömegben gyűltek össze a kuitúrtársak a Csemadok kassai kultúrházában. Nagy eseménynek voltak tanúi, a falragaszok már jó előre hirdették a járási kultúrversenyt, feltüntetve valamennyi részvevő falu kultúregyüt tesét. A verseny kezdete délután 14 órára volt hirdetve ós valamennyi csoport fegyelmezetten pontos volt, A kul túrotthonban meg nagy volt a sürgés-forgás, készülődés, itt egy öregasszonyt maszkíroztak, amott egy énekes próbált, itt meg táncra perdült egy kisleány, és mind-mind egyazon buzgalommal igyekeztek, törekedtek arra, hogy a kultúrversenyen megállják helyüket. A járási kultúrversenyan jelen volt a Párt kiküldöttje is. tanúsítva, hogy Pártunk mindenütt jelen van, hogy segitsen és támogasson bennünket a kultúrmunkában. A bíráló bizottságban ott láttuk a kassai Nemzeti Színház művészét is, Bo dák elvtársat, Fagula elvtársat, Pravda munkatársát, továbbá a ma gyar iskola igazgatóját, Varga elvtársat. Négy színmű került bemutatásra a verseny első részében. Elsőnek nagyidai helyicsoport lépett fel „Fösvény" című színdarabbal. A kultúregyüttes még csak pár hónap ja működik, mégis meglátszik már rajta hogy szeretettel és odaadással kapcsolódott be a kultúrmunkába. Volt a kultúregyüttesben néhány olyan tehetség is, aki művészi alakításával felvette volna a versenyt akármelyik színésszel. Különösen az a kultúrtárs emelkedett ki színvonalas játékával, aki az öreg Fösvényt alakította. Nem fér kétség hozzá, ha a nagyidai kultúregyüttes továbbra is ilyen lelkesedéssel fog dolgozni, több üyen tehetségre is akadunk majd. A második színmű a „Halott ember ne nősüljön" című volt a migléci helyi csoport előadásában Ennél a csop-ortnál a siker azért nem volt teljes, mert a kuitúrtársak nem tudták kellőképpen megválasztani a színmüvet. A mdgléci kuitúrtársak hivatkoztak is arra, hogy nem volt idejük készülődni a kultúrműsorra, azonkívül nem volt még tanítójuk sem, aki segített volna megválasztani a színmüvet. Mindenesetre a migléci kuitúrtársak törekvése azt bizonyítja, hogy a közeljövőben olyan kultúrműsort állítanak majd össze, amely díszére válik a község nek. Szina kultúr csoportja volt a harmadik, amely a „Vén -kulák" című színmüvet adta elő. Abban a pillanatban, amikor a függöny szétment, a nézőtéren eleven izgalom futott végig. A színpadon fiatal, pirospozsgás menyecskék vidáman viháncol nak. A színmű azzal kezdődik, hogy az asszonyok kinéznek az ablakon, háttal állnak a nézőtérnek és vidáman tereferélnek, majd később a nézőtér felé fordulnak és a legtermészetesebb hangon pletykálnak tovább. Ezután egészségtől duzzadó falusi munkások csoportja jelenik meg a színpadon, végül jön a kulák, a háziúr. A kulákot nagyszerűen alakította a kultúrtárs. Az a leány, aki nevetségessé teszi a kulákot, • MMOMMMMXMM

M<

MMMM

M<

MMMMM

M< Műkedvelőink ügyeimébe A Faluszínház vasárnap, március 23-án 9 órakor az Egységes Földműves Szövetség nagytermében, (Bratislava, Krížková 7. félemelet), felvételi vizsgát tart a magyar művészegyüttes létszámának kiegészítésére. Azok a tehetséges műkedvelők, akik hivatást éreznek magukban a szinipálya iránt, résztvehetnek a felvételi vizsgán egy tetszés szerint kiválasztott versnek ' emlékezetből elszavalásával, vagy egy betanult színmű jelenetének előadásával és egy szöveg nélküli jelenettel az arcjáték és a mozgási képesség megállapítására. Jelentkezni a Faluszínház igazgatóságánál, Bratislava, Krížková 7. szám alatt lehet, ahol az érdeklődök további felvilágosítást is 'kaphatnak. Az útiköltséget csak a felvett pályázóknak térítik meg. Telefon: 256-78. A Faluszínház igazgatósága. / szintén kitűnt kiváló alakításával. Az előadás mindvégig lendületes maradt, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a közönség nyiltszini tapsai. Negyediknek a kassai kultúrcsoport lépett fel a „Legdrágább kincsünk." cimü szinmüvel. A színmű azzal kezdődik, hogy egy szovjet anya felolvassa a fogságban lévő leánya levelét. A levél felolvasása mély hatást tett a közönségre. Látható és érezhető volt, hogy mindenki együtt érez a szovjet anyával, aki szenved leánya miatt, aki a német fasiszták karmai között van. A szovjet anyát alakító kultúrtársnő kiválóan érzékeltette a szovjet anya magatartását, aki még ebben a tragikus helyzetben is, hősiesen viselkedik. A négy színdarab előadása után a közönség bevonásával megkezdődött a vita. Valamennyi helyi szervezet kultúrfelelöse elmondta, miként tanította be a színmüvet. Továbbá elmondták, hogy a jövőben hogy akarják fejleszteni a szocialista kultúrát. Kiderült, hogy A nagyidai kultúregyüttes alig kér hónapja működik, mégis már a második kultúrversenyen vesz részt. A szinai kultúrfelelős azt állítja, hogy csoportjuk csak úgy mellékesen tanulta be ezt a színmüvet, mert közben egy másik háromfelvonásos színműre is készülnek. A „Vén kulák" című egyfelvonásost gyorsan és kissé felületesen tanulták be, mert minden áron részt akartak venni a járási versenyben. A továbbiak során az is kiderült, hogy a miglécf kultúregyüttes felelőse, a negyedik típusú szövetkezet tehenésze, aki hangsúlyozta, hogy községükben nincs kultúrház ós alig volt'módjukban, hogy a darabot megfelelő helyen betanulják. Mindezek ellenére a migléci kuitúrtársak rendkívül fontosnak tartották, hogy a Járási kultúrversenyben ők is tevékenyen résztvegyenek. A kassai helyi csoport kultúrfelelöse beszámol arról, hogy Kassán is úgy kezdték a munkát, mint bármelyik falun. Hangsúlyozta, hogy nem művészek irányították őket, hanem maguk a munkások, és minden tudásukkal igyekeztek, hogy a legjobbat nyújtsák. Az élénk vita során a bíráló bizottság úgy döntött, hogy a „Vén kulák" és a „Legdrágább kincsünk" előadói voltak a legjobbak. A bíráló bizottság ezután egybehívta a szereplőket és értékelte munkájukat. Figyelembe vette nemcsak azt, ho hanem azt is, hányszor léptek fel kultúrműsorral, járnak-e brigádmunkára, egyszóval hogyan segítik elő munkájukkal egyre szépülő hazánk felvirágoztatását. Ezután Bodák elvtárs, a Nemzeu Színház kiküldöttje szakszerű tanácsokkal látta el a kuitúrcsoport szereplőit. Pontosan megmagyarázta, hogyan, miképpen kell alakítani egy tragikus vagy egy vidám alakot. Elmondta azt is, hogy a maszkirozással hogyan érnek el nagyobb hatást. Az értékes tanácsokat Varga elvtárs köszönte meg Bodák elvtársnak és felkérte, hasson oda, hogy a Nemzeti Színház továbbra is figyelemmel kísérje a Csemadok kultúrmunkáját. A verseny első része ezzel véget ért, a második rész este 7 órakor folytatódott. Ebben a részben szavalatok, énekszámok, dalárda, tánc, zeneszámok voltak műsoron. Lehetetlen felsorolni, hányan daloltak, hányan kaptak nyiltszini tapsot. Nagyidáról például három fiatal leány népdalokat énekelt. A közönség annyira el volt tőlük ragadtatva, hogy nem is akarta őket leengedni a színpadról. Az eredeti nagyidai népdalok óriási hatást gyakoroltak a hallgatóságra. Kiváló volt tánccsoportjuk is, amely eredeti magyar népi táncokat mutatott be. A szinai kultúrcsoportban ugyancsak kiváló énekesek mutatkoztak be. Külön dicséretet érdemel a négyes tánccsoport, amely megérdemelt sikert aratott. Ezután a magyar ipariskolások ügyesen összeállított mozgalmi dalokkal és tánccal szerepeltek. Kiváló kultúregyüttesük azt az óhajt kelti, hogy az ipariskola tanulói minél többet foglalkozzanak a szocialista kultúra fejlesztésével. Befejezésül a kassai helyi csoport adott elő szavalatokat és dalokat. Nagyon szép és kiemelkedő szám volt a népi zene a hamisítatlan népidalokkal. A legkiemelkedőbb szám a csoport tánc volt. A kultúrversenyt Béres elvtárí zárta le párszavas beszédével. Rámutatott' arra, hogy a kassai járásban eddig még nem volt példa rá, hogy a kultúcsoportok a környező falvakból így összejöjjenek s megmutassák, hogy egységes összefogással kultúrtéren mit tudnak produkálni. Ez a járási verseny bebizonyította, hogy dolgozó népünk kimeríthetetlen forrása a szocialista kultúrának. K VAJDA JÓZSEF gyan játszottak az egyes csoportok Sirak községben megalakult a Csemadok helyi szervezete A hegyek alján épült kis faluról van itt szó, amely félreesik a forgalmas útvonaltól. A község dolgozói nak szocialista szellemben való nevelésével eddig a járási népnevelők nagyon keveset foglalkoztak. Ez nyilván a rossz közlekedési viszonyokkal magyarázható. Ilyen körülmények közt érthet,

v hogy az ifjúság nem talál más szórakozási lehe. tőséget, mint esténkint a fonóházak ablakai előtt rendezett nívótlan mulatságokat. A Csemadok helyi csoportjának megalakulása azonban felkavarta falu egyhangú életét. Az ifjúság így szakított régebbi szórakozásaival. Estéről-estére ott láttuk őket az iskolában, amint szorgalmasan tanulták szocialista dalainkat. Á fiatal ság példáját követték az idősebb dolgozók is. Az alakulj közgyűlést Tóth Imre kultúrtárs nyitotta meg. Beszédében rámutatott arra, hogy a kapitalizmus évei alatt a munkás és a kisparaszt csak arra volt jó, hogy az urakat szemrebbenés nélkül kiszól gálja, de a dolgozó nép kulturális felemelkedését nemcsak hogy nem segítették elő a kizsákmányolók, hanem ellenkezőleg, tűzzel-vassal Igyekeztek a továbbképzést megakadályozni. A dicső szovjet hadseregnek, a nagy Sztálinnak köszönhetjük, hogy ma megalakulhat a Csemadok helyi szervezete ég a szocialista fejlődés útjára léphettünk — jelentette ki Tóth Imre elvtárs beszédében. Ezután Tariska Lajos, a helyi pártszervezet elnöke, szólt a kultúrtár. sakhoz. Felszólalásában ígéretet tett, hogy a Párt helyi szervezete a legmesszebbmenően fogja támogatni a Csemadok helyi csoportjának fejlődését, majd annak a reményének adott kifejezést, hogy a Csemadok valóban világító fáklyájává válik a siraki dolgozóknak és valamennyit rávezeti a szocializmus építésének útjára. A siraki kuitúrtársak feleletül Tariska elvtárs felszólalására mindjárt az alakuló gyűlésen kötelezettségül vállalták a központi közgyűlés tiszteletére, hogy a jelenlegi 31-es taglétszámot 60-ra emelik. — Azt akarjuk — jelentették ki a kuitúrtársak, — hogy a Csemadok, nak községünk minden dolgozója tagja legyen, hogy a Csemadok szo. cialista kultúrán keresztül erősítse községünkben a szocializmus győzelmébe és a világbéke megőrzésébe vetett hitet. GÖGH LÁSZLÓ Csemadok járási titkár, v Kékkő A Nemzetközi Nőnap tiszteletére Tachty községben, a füleki járásban a Nemzeti Arcvonal helyi szervezetei, a Kommunista Párt, az Akcióbizottság, a CsISs és a Csemadok helyi szervezete közös erővel megszervezett agitációs munkával a Nemzetközi Nőnap tiszteletére 58 üj Szó előfizetőt, a helyi EFSz-be nyolc új tagot, az iparba két női munkaerőt szerveztek be és vállalták, hogy 1010 munkaórát ledolgoznak brigádmunkával a helyi EFSz -javára. Belej Ambróz, Tachty