Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)
1952-03-13 / 62. szám, csütörtök
— — U J SZO 1952 március 13 A CsISz a hős szovjet Komssomol nyomdokain A gépállomások az 1951-es évben sokhelyütt ráfizetéssel dolgoztak. Ezt nagyban a rossz munkaerkölcs, a felelőtlen traktorvezetők idézték elő, alak sok esetben még a gépeket is összetörték. Az 1952-es évben a gépállomások is önállóan fognak gazdálkodni. Minden gépállomásnak a terv szerint Kell dolgoznia és a teljesítmény szerint fogják a trak toristákat fizetni. Mindem gépállomás legsürgősebb feladata a rossz gépek kijavítása, hogy teljes erővel nekifoghasson a tavaszi munkáknak. A királyhelmec! gépállomás február 28-án befejezte a javításokat. A javítások terén különösen előljártak IXjfalusi, Brezina é«* Bodnár CsISztagok, akik kimagasló eredményeikkel a gépállomás többi dolgozóit is munkára buzdították. Március 7-e van, de a királyhelmeci járást hó borítja. Ugy látszik, mintha a tél nem akarná átadni uralmát. A királyhelmeci dolgozók azonban nem tőrödnek a rossz időjárással és élénken készülnek a tavaszi munkák elvégzésére. Tudják, hogy r.agy feladat előtt állnak, tőlük függ, hogy a tavaszi vetések idejében lesznek-e elvégezve. Ha jól felkészülve idejében elvégzik a tavaszi munkákat, jobb termés lesz és több fog jutni minden dolgozó asztalára. A gépállomás udvarára hatalmas Sztálinec-traktor, mint valami őskori szörnyeteg húzza be a traktorokat. A kormány mellett mosolygós arcú traktorista ül, akinek nagyon jól illik az arcára tapadó olajfolt. A királyhelmeci gépállomás vezetősége a brigádvezetőkkel együtt megtárgyalta a mult év hibáit és az 1952-es évben jobb munkameg szervezéssel indul a tavaszi munkák elvégzésére. Megállapították, hogy sok esetben hibásak voltak a brigádvezetők, mert nem tartották kellő fegyelmet a rájukbízott csoportokban. Nagy hiba volt az is, hogy felvették traktorvezetőknek a kulákcsemetéket, akiknek a HUKO-ra, vagy a rozsnyói bányákba kellett volna menniök. Az ilyen traktoristák rengeteg üzemanyagot pocsékoltak el és sok esetben a gépeket is összetörték. Minden traktoristának gazdának kell lennie és a rábízott gépért felelnie keH. Nem történhet meg az az eset, hogy az egyik traktorista pl. bennehagyta a vizet a traktorban, a fagy szétfeszítette a hengereket és a traktorvezetőnek semmi baja sem történt. Az 1952-es évben minden traktornál és gépnél tervezve van, mennyit kell megdolgoznia és teljesítmény szerint fogják fizetni a traktorvezetőt. Megszüntetik a gépcserélgetést, egész évben egy traktoron kell dolgoznia a vezetőnek. A királyhelmeci gépállomás már szétosztotta a brigádoknak a gépeket. A traktorok szétosztásánál nagy súlyt fektetnek arra. milyen a föld. A dombosabb vidékre az erösebb Sztalineceket adják, a sík határban jó teljesitményeket érnek el a Skodákkal is. A leleszi szöv etkezetben már szovje'módszer szerint fizetik a traktoristákat. Az üzemanyagot a gépállomás adja, de a traktoristát munkaegység szerint fizetik. Ha a , hektárhozam túlhaladja a tervezett mennyiséget abból is bizonyos százalékot kap. A gépállomás dolgozói bizakodva néznek a tavaszi munkák elvégzése elé, gépeik üzemképesen állnak Biis'kék is érre. mert ahogy ők mondják, idáig hátulról számítva a második helyen álltak. Nagyban elősegítette a terv telje sítését Brezina OsISz-tag 200%os teljesítménye, aki a terven fe liil két traktort javított kl a feh ruári győzelem negyedik évfordu lójának tiszteletére XTjfalusI, egv niosolygós arcú fiatal, 20 éves munkás, a februári győzelem évfordulójának tiszteletére normáját 195%-ra teljesítette és terven felül egy traktort helyezett üzemije. Mindketten húszévesek, fiatalok, tele életkedvvel. Munkájukat jó kedvvel végzik, de szerények s csak nehezen szólalnak meg, mintha nem is olyan nagy dolgot csináltak volna. Arcukon már a szovjetember egyszerűsége látszik. Ez már az új generáció, a szovjet Komszomol nyomdokain járó, amely nem ismer határt az önfeláldozásban. Mi fűtötte ezeket a fiatal CsISz-tagokat olyan áldozatok hozására, hogy sokszor még az ebédet is úgy vitA nagy építkezések Komszomol-brígádjai Scserbinyin elvtárs, a cimljanszkai építési körzet vezetője magához hívatta Jurij Viropájevet, az armatúra-műhely legidősebb munkavezetőjét. — Nagy munka előtt álltok, — mondta, — 2500 vázat kell elkészítenetek a betontömbök számára. Egy hónapotok van rá. Viropájev elcsodálkozott. Kettöezerötszáz váz? Ac építési körzet eddig összesen 1000 vázat készített havonta. Este összegyűltek a Komszomoltagok és megbeszélték, hogyan oldják meg a nagy munkafeladatot. „Nehéz lesz, — állapították meg,— hiszen minden egyes forrasztókészülékkel 25 váza t kell készíteni naponta az eddigi 10 helyett." Másnap megindult a lázas verseny, a havi 2500 váz elkészítéséért. A verseny lelke Jurij Konsztyantinov, Komszomol-brigádja volt. A Kor- -zonol-tagok lelkesedése magával ragadta az idősebb dolgozókat is. Naponta óriási táblákon közölték, hány váz készült el és hányat kell még összeforrasztani. Huszonöt nap telt el a verseny megindítása óta, amikor az armatúra-műhely jelentést tett a nagy feladat határidöelötti teljesítéséről, a hónap végére pedig az előirányzott 2500 helyett 3000 váz készült el. A siker kivívásában nagy része volt a Komszomol-brigád odaadó munkájának. Jurij Konsztyantinov Komszomolbrigádja csak egyike a sok ifjúsági munkabrigádnak, amelyek a kommunizmus nagy építkezésein dolgoznak. A fiatalok munkáját céltudatosság. nagy kezdeményezőkedv, állhatatosság és gyakorlati érzék •jellemzik. A nagy építkezések Komszomol-brigádjai elválaszthatatlan részesei az egész nagy szervezetnek, az építők dicső kollektívájának. A brigádok bevonják a versenybe az ifjúságot, terjesztik az élenjáró dolgozók tapasztalatait, megbeszéléseket folytatnak, „harci röplapokat" adnak ki. A hibák ellen vívott harcban is nagy szerepet játszanak az ifjúsági megfigyelők, akik kiérdemelték az építkezés egész kollektívájának elismerését Az ifjú építők körében olthatatlan vágj' él az új ismeretek elsajátítására. A gépkezelők és az elektrotechnikusok, a gépészek és kotrómesterek nehéz matematikai számításokat végeznek, sokat forgatják a müseaki tájékoztatókat, bonyolult vázlatokat készítenek, állandóan tanúinak. A fiatalok egyre növekvő számban sajátítják ei a magasabb műszaki képzettséget. A Komszomol-brigádok irányítják az ifjúság tanulását, segítik az elmaradókat és állandóan támogatják a tudományok, a kultúra elsajátítására irányuló neme® törekvéseket. Különösen nagy figyelmet fordítanak a-z ifjúság politikai továbbképzésére. A politikai körök tanulmányi eredményeit gyűléseken vitatják meg. A brigádok együttesen hallgatják meg a felolvasásokat és előadásokat. Nemsokára üzembehelyezik az épülő kommunizmus egyik hatalmas alkotását, a Volga—Don-csatornát. És akkor felmehet az ifjúépítő a cimljanszkai-tenger magas partjára és lüszkén mondhatja: — Itt van az én munkám is. Hozzájárultam nazánk dicsőségéhez, még közelebb vittem országunkat a kommunizmushoz! téi, haza a tarisznyába, ahogy reggel elhozták? Ahogy ők mondják, teljesítményük eléréséhez nagyban hozzásegítette őket tanítójuk, a műhelyvezető, Takács elvtárs. Az üzemi pártszervezet is támogatta őket, kaptak politikai oktatást ia. Valósággal felvillanyozták őket a sajtófélórák, amelyeken tudomást nyertek a többi gépállomás eredményeiről és az újabb munkakedvet öntött beléjük. Nagy visszhangra talált az üzemben, mikor az ITj Szó is foglalkozott munkájukkal. Akik el voltak maradva a terv teljesítésében, azok ÍK iparkodni kezdtek, mi pedig még jobban fokoz,t*ik munkánkat. Teljesítményükről úgy beszélnek, hogy nem kell hozzá más, csak egy kis akaraterő. — „Az akaraterőt pedig a szovjet komszomolisták példája öntötte belénk, — mondják — Olvastunk hőstetteikről, hogyan állták meg helyüket a nagy Honvédő Háborúban. Ugy éreztük, hogy mi C ISz-tagok sem maradhatunk mögöttük. Tudtuk, hogy teljesitmélyünkkel nagyban hozzájárulunk dolgozóink életszínvonalának emeléséhez és a világbéke kiharcolásához." Lizonec elvtársnö közbeszól' — Hisz a nyáron is vasárnap javítottatok ki egy traktort. — A kirovót? — és pajkosan összenevetnek, mint a csínyen kapott gyerekek. — Már nálunk az úgy van, hogy ha valami nincs rendben, nem tudjuk tétlenül nézni. Aratásidő ben volt, a traktorra nagy szükség volt a szezon idején, úgy gondoltuk, ezt az egy vasárnapot rászánjuk A traktort üzemképessé tettük, mert ezzel szolgálatot akartunk tenni dolgozó népünknek. Ugy gondoltuk, hogy ha K reában milliók harcolnak szabad ságnkért. Uöteleségiínk, hogy mi is megálljuk helyünket a munka frontján. Ilyen CsISz-tagokra van szükségünk üzemeinkben, szövetkezeteinkben és a gépállomásokon. Akkor ötéves tervünk feladatai elé bátran nézhetünk és az ötéves tervet sikeresen teljesíthetjük. Ez már újtípusú ifjúság, amely a Komszomol nyomdokain jár és nem ismer semilyen akadályt céljai megvalósításában. A gépállomáson dolgozik Lizonec Anna CsISz-tag is, aki szeptemberben végezte a traktorvezetői iskolát, de már úgy megy a traktoron, hogy csak úgy porzik utána a föld. — Azért jöttem traktorosnak, — mondja, — mert szeretem a gépet. Apám is gépész volt és mindig vágyódtam, hogy egyszer én Is traktoros lehessek. Testvérem Magyarországon már három éve traktoros. Mikor olvastam a® újságban és a plakátokon, hogy új építkezéseinkhez és bányáinkba mennyi férflmunlsaerő kell, elhatároztam, traktoros leszek, hogy a felszabadult férfimunkaerők oda mehessenek, ahol a gottwaldi ötéves tervben a legnagyobb szükség van rájuk. Balla József. M M»» m» Mtt H» MW «IH M» Mt»» M»« MM HW m Műkedvelőink figyelmébe A Faluszínbáz vasárnap, március 23-án 9 órakor aiz Egységes Földműves Szövetség nagytermében, (Bratislava, Krígková 7. félemelet), felvételi vizsgát tart a magyar művészegyüttes létszámának kiegészítésére. Azok a tehetséges műkedvelők, akik hivatást éreznek- magukban a színipálya iránt, résztvehetnek a felvételi vizsgán egy tetszés szerint kiválasztott versnek emlékezetből el szavalásával, vagy egy betanult színmű jelenetének előadásával és egy szöveg nélküli jelenettel az arcjáték és a mozgási képesség megállapítására. Jelentkezni a Faluszínház igazgatóságánál, Bratislava, Krí/ková 7. szám alatt lehet, ahol az érdeklődök további felvilágosítást is kaphatnak. Az útiköltséget csak a felvett pályázóknak térítik meg. Telefon: 256-78. A Falusíin ház igazgat ós áfa. Egységes Földműves Szövetkezet Egységben az erő, nagyon jól tudjátok, Széthúzás pediglen legborzasztóbb átok Haladás szekerén okosan ülj, „Ügy forgasd tengelyét, hogy ki ne dűlj!" Meg van már az egység, virágzik, fejlődik Tagjai sorsával gondosan törődik, Mprt nem úgy van most, mint valamikor régen, Napszámra várt a nép lent a faluvégen. Jött a gőgös ispán, a javát kiszedte, Többit pedig szépen szélnek eresztette. Hat koronás napszám, nem mindennap akadt, Sok gyermekes család kenyér nélkül maradt. Saját földje nem volt, napszámba dolgozott, Ami a konyhára biz keveset hozott. Százszor megforgatta a pénzt, míg kiadta Örült, ha nagygazda szolgának fogadta. Nagyot fordült immár az idők ker ehe, Szerencsés lesz, boldog a munkás gyereke. Földmunkásnak van már háza és marhája, Baromfitól hangos, — tiszta háza tája, Szövetkezetben van egész családjával, Meg van elégedve mostani sorsával. Ólban hízik neki szép kövér disznója XJtcára kihangzik modem rádiója. Kotreba Ferenc í t • -••••-••.-•—••.«.-«•• ••.•..«..«'.*..*.o-..a..a.. a-a-.*...'-!.., I. Folyékony fehérarany Dobsindn Apáink büszkén emlegették Szlovákia erdeit -tömérdek fáival. Mondogatták, fa a mi fehéraranyunk. Érthető is, hisz a fa feldolgozásához és értékesítéséhez nincs szükség bonyolult berendezésekre. Elegendő néhány jól-rosszul felszerelt fürésztelep, igénytelen munkástömeg, já kereskedelmi kapcsolat és ez egye seknek jó üzletet, aranyat biztosit. Nem osoda tehát, ha ezeknek birtokában a kapitalista uralkodó osztály nem törődött másik nagy természeti kincsünk, a folyékony arany hasznosításával, mely folyóvizeink alakjában értékesítés nélkül kihömpölygött országunkból mindaddig, míg a nép kezébe nem vette az ország gazdasági életének Irányítását. A szovjet tapasztalatok alapján szocialista nemzetgazdaságunk már a 2 éves terv folyamán előirányozta vízienergiánk szélesméretü kihaszná iásását. E terv keretében indult meg a dobsánai vizierőmű építése is. Az Alacsonytátrában barangoló turista még néhány év előtt nem gondolt arra, hogy az ott csörgedező pata kok vize a Hnilec.folyóban összegyűl ve valamikor Dobsinán vízturbinát fog hajtani áramfejlesztésre. Ezt nem csak a kapitalista világ korhadt gazdasági élete tette sokak számára elképzelhetetlenné, hanem a technikai nehézségek is. A Hnilec-folyó ugyanis, amint a térképen meg. figyelve láthatjuk, nem folyik Dobsina irányában délkeletnek, ha nem keletnek, és Margecanynál beleőrülik az északról jövő Hernádba E kis folyj medrét Dobsftiától egy az Alacsonytátrához tartozó hegy. láncolat választja el. Ezt a hegyláncolatot kellett áttörni, hogy a Hnilec vize a Dobsinán ehelyezett turbina kerekeire zuhogva, szocialista iparosításunkhoz szükséges elektromos áramot termeljen. Technikánk e remekmüvét Dobsina és a Hnilec med rének nagy szintkülönbsége teszi Középeurópa legszebb' vízierőmütelepévé. Dobsina ugyanis az emiitett hegyláncolat lábánál fekszik, úgy alapját lerakó szocializmus kezdeményezte a természeti erők nagymér. tékü kihasználását. Csak a népirányította kommunizmus képes hatalmas folyók irányát megváltoztatni és energiájukat nem egyesek, hanem a nép szolgálatába állítani. Láthatjuk ezt a Szovjetunióban, ahol az óriási vízmennyiségű Don-folyót eredeti medrének elhagyására, majd szintkülönbség legyőzéséve) a Volgába kényszerítették. Hasonlót iátunk Dobsinán is, ahol a Hnilec-íőlyót arra kényszeritjük, hogy elhagyva medrét és átlépve az Alacsonytátra egyik hegyláncolatán, a dobsinai völgyben a nép szolgálatába álljon turbinahatással áramfejlesztésre. Ez az igazi arany, melynek csillogó fénye milliók arcát aranyozza be, és nem a dollár, mely csak gangszterbandák szervezésére alkalmas. Az elmondottakon kívül óriási előnye az így szerzett vízienergiának, hogy a mű felépítése után csaknem költség nélkül dolgozik éjjel-nappal hosszú évekig. Lepipálja fakollegáját, kinek 50—100 évig kell várnia, míg újra hasznossá tud lenni. A vízierőmű felépítéséhez azonban soksok munkáskézre van szükség. Ép ez az oka, hogy a kapitalisták képtelenek voltak ilyen nagy müvek felépítésére. Nekik kevés befektetéssel közvetlenül jól jövedelmező üzletre van szükségük. Minden nap több azonban azoknak a száma, akik felismerik a szocializmus nagy előnyét és önkéntes brigádokba tömörülve igyekeznek építeni á folyékony fehéraranyunkat értékesítő vizierőműveinket. Megtalálhatjuk brigádokban Dobsinán a prágai diákokat, a kerületi bizottságok alkalmazottait és Kassa-kerület gok sok becsületes dolgozóját. A Kassa-kerület Nemzeti Bizottság műszaki osztályának alkalmazottai — egyéb munkF mellett — 1951. évben szabadságuk idejéből egy hetet dolgoztak a dob sin a i vizierőmű építésén. Ugyanezt vállalták 1952. évben is. Ilyen felajánlásokra hogy a nagy magasságban áttört | van sz i' ks é8'e a szocialista társada lomnak, mely nem marad érte adósa felajánlójának. Az eltöltött munka időért a teljesítmény arányában rögtön fizet. El nem múló értékként a nagy mü részesévé tesz, amire akkor vagyunk legbüszkébbek, ha este felgyúlnak a villanyégők és gondoljuk: Bizonyára most kapcsolták be Dobsinán a 2. számú turbinát, melynek felépítésében nekem is részem hegyláncolatról nagy átmérőjű csővezetékekben lezuhogó víz a turbinakerekeken aranyakat érő energiává válik. 1 Hasonló hatalmas vízierőművek építése a népi demokratikus államokban rendszeres programmá vált. Er.eknek az. államoknak vezetői tudják. hogy a technika és a tudomány a szocialista rend legnagyobb barát j van. ja és "wntőtársa. A kommunizmus Kozár István
