Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-12 / 61. szám, szerda

N t 1952 március 12 U J SZÖ A mihályiai szövetkezetben naponta háromszori etetéssel fokozzák a tehenek tejhozamát A mihályfai egységes földműves szövetkezet február 20-án tartotta meg évzáró gyűlését. Járási viszonylatban ölt voltak azok, akik a szövetkezetek közül másodiknak terjesztették a tagság elé az elmúlt év eredményeit és nehézségeit. A mihályfai szövetkezet tagjai az év végén nem részesültek semmiféle jutalmazásban, de őket ez nem boszszantotta. Nem bosszantotta azért, mert ha nem is kaptak pénzbeli jutalmazást az év végén, de ott vannak azok az istállók, melyeket a terven felül javítottak meg. A jövedelmet tehát, melyen az év végén kellett volna osztozniok. az állattenyésztés fejlesztésére fordítottált. A szövetkezetnek a terv szerint 3 millió korona jövedelemmel kellett volna az évet zárnia. Az évvégi elszámolásnál azonban bebizonyult, hogy a tervezett összeget jóval túllépték mert a tervezett 3 millió korona jövedelem helyett 4,600.000 korona volt a szövetkezet jövedelme. A kiadások azonban még ezt az összeget is túlhaladták, mert a ta•gok a tervezett munkákon felül istállókat hoztak rendbe az állatok részére, és megműveltek 140 hektár földet, amit a termelést szabotáló kulákoktól vettek át. Az évzáró gyűlés bebizonyította, hogy a tervszerűtlen munka akármilyen irányban halad is, nem helyes. A mihályfai szövetkezeti tagok a mult év hibáin okulva, fognak hozzá az idén a munkához. Az évzáró gyűlésen egy pillantást vetettek vissza a mult év elejére mikor a szövetkezetet megalakították. A szövetkezet a mult évi gazdálkodást, azt lehet mondani, állatállomány nélkül kezdte. Az egész állatállomány 4 lóból és 31 szarvasmarhából állott, Sozrgalmas munkájukkal azonban ezt a mennyiséget az 1951-es év végére lényegesen megnövelték. A terven felül megjavított istállóban ma 40 ló van. Szarvasmarha állományuk aj év végére 195 darabra emelkedett. Sertésállományukban is óriási a szaporodás. Példa erre az, hogy a szövetkezet megalakulásakor csak 1 sertésük volt, ma pedig 340 disznót nevezhetnek magukénak. Ezért kellett a terven felül istállókról gondoskodniok. A szövetkezeti tagok a kezdeti nehézségek ellenére is beszolgáltatási kötelezettségüknek a sertéshúson kívül mindenből százszázalékon felül eleget tettek A sertéshúst a mult évben csak 70 százalékra tudták beszolgáltatni. Ennek legifőbb oka az volt. hogy a szövetkezet a mult év májusában a kulákoktól átvett 140 hektár földet minden állatállomány nélkül. A ravasz kulákok parlagon hagyták földjeiket csak azért, hogy a beszolgáltatás! kötelezettséfftől megszabaduljanak. Tudjuk nagyon jól. hogy a jelszó az volt akkor is, hogy egy darab földet sem szabad parlagom hagyni. Ezért vetették be a mihályfai szövetkezeti tagok is a kulákok megmüveletlen földjeit. A föld azonban már nem hozta meg a várt termést. mert későn volt bevetve. A szövetkezet azonban a rendes időben bevetett földek terméséből pótolta a hiányt, és a 140 hektár után is teljesítette a beszolgáltatás! kötelezettséget. A húsbeszolgáltatást azonban már nem tudták teljesíteni, mert a 140 hektár kulákföldhöz még egy malacot sem kaptak. Ez volt tehát oka annak, hogy a sertéshús beszolgál tatási kötelezettségüket csak 70 százalékban tudták teljesíteni. Ezek a nehézségek azonban már az idén nem forognak fenn, mert a szövetkezeti tagok megtették a kellő intézkedéseket arra, hogy sertésállományukat a tervezett mennyiségre emeljék. A hizlalásra szánt sertések közül kivonták azokat a kocákat, melyek pároztatásra alkalmasak. Gondoskodnak arról, hogy ezek a legrövidebb idő alatt pároztatva legyenek. Szarvasmarhaállományukban is nagy változtatásokat fognak véghez vinni. Elsősorban is a tehenek és üszök pontos pároztatásával a szarvasmarhaállományukat 340 darabról 395-re emelik az év végéig. Az 1952-es évben már a tehenek eddigi tejhozamával sem elégednek meg. Állandóan kísérleteznek a tehenekkel. Például Marák Lajos, a szövetkezet állatgondozója háromszori etetéssel elérte azt, hogy a kísérleti tehén tejhozama a mai napig 3 literrel emelkedett, Marák Lajos most újból kiválasztott két tehenet, ezeket meleg moslékkal eteti és így próbálkozik a tejhozamot emelni. Az 1952-es évben a növénytermelésben is magasabb hektárhozamokat akarnak elérni. Ennek legfontosabb előfeltétele az, hogy a tavaszi munkákat idejében elvégezzék, Tudják ezt jól a szövetkezeti tagok. Ezért a tél folyamán a birtokukban lévő gazdasági gépeket gondosan kijavították. Arról js gondoskodtak már jó előre, hogy kitisztított vetőmag kerüljön a földbe. A vetőmag-tartalékukat már kicserélték a dunaszerdahelyi földműves raktárszövetkezetben. A mult évben is elsők voltak a vetőmag beszerzésében, s ezt most is betartották. El akarják kerülni azt, hogy aiz utolsó pillanatban kelljen kapkodni vetőmag után. SZARKA ISTVÁN. Három János kalondai sertésetető teljesíti hazafias kötelességét — Ügy fogom gondozni és etetni, sertéseimet, hogy szövetkezetünk teljesíthesse a húsbeadási kötele7- ttségét, — mondotta Három János, a kalondai szövetkezet sertésgondozója. Óvja bizony Három bácsi a sertéseket még a széltől is. Ha esetleg idegen vetődik Kalondára, s meg akarja nézni a szövetkezet sertésállományát, még mielőtt a telepre menne, fertőtlenítő szerrel ellátott faedénybe kell taposnia, nehogy a sertéseket- megfertőzze. — Sohasem tudhatja az ember, hog. ki honnét jön A fertőzéshez elég annyi is, ha esetleg a cipötal pán járványos betegség kártevő bacillusai lappangnak. Ha nem tennénk meg az óvintézkedéseket könynyen fertőzést kaphatna sertésállományunk. Bizony, Három bácsi féltve őrzött sertései nagyon szépek. Kár érné a szövetkezetet és nemzetgazdaságunkat is, ha bajuk történne. „Isten őrizz, hogy az én disznaimnak valami bajuk legyen. Nem tudnék még aludni sem nyugodtan, ha egyen is észrevenném, hogy beteg", - - szokta mondani. Ilyenkor azután becézgeti őket. Különösen a fiatal malackákat gondozza nagy odaadással. „Ezekben van minden reményem. Ha felnevelem őket, meglesz a tervezett sertésállományunk" — mondja büszkén. Az anyakocákat a malacozás előtti időszakban külön eleségre fogja. így eléri azt, hogy a fiatal malacok egészségesek és életerősek lesznek. Malacozás után pedig nagy gondot fordít legkivált az előhasú anyakocáknál arra, nehogy eltapossák a kis malackákat. Három János vegyesen 130 kisebb-nagyobb sertés gondozását vállalta. E sertésállomány nagyobb része fiatal süldőkből áll, amelyeket kihízlalásra szántak. A sertések nagyság szerint külön rekeszekbe vannak elhelyezve, amelyeket naponként a követelményeknek megfelelően kitisztítanak. Ezt bizonyítja az is, hogy az állatok tis.rták és fehérek, mint a hós— Amikor vállaltam a sertések gondozását, — folytatta Három bácsi, — sokan azt mondották, hogy nem bírok a munkával és nem lesz jó, ha ennyi sertést gondozok, mert nem fogom tudni megadni nekik a kellő ápolást. De amit megígértem, azt be is tartom. Ha pedig egyedül nem bírom, segít az asszony. Ha nagyobb lesz a szaporulat, ami bizonyos, még az idősebb lányomat ls -agam mellé veszem segítségül. Ugy 4 óra tájban megjelenik Három bácsi felesége, vödrökkel a kezében. A takarmányozóba megy. Az elkészített moslékból az urával együtt percek alatt meghordják a vályúkat. A sertések farkasétvágygyal szürcsölik a sűrű moslékot. Közben Három bácsi és felesége elbeszélik, hogyan éltek a múltban és hogy mennyivel másabb az életük ma, a dolgozók szabad hazájában. Két lányuk van. Az idősebb az állami birtokon dolgozik. A fiatalabb még iskolába jár. Szeretnék öt tovább taníttatni. Hiszen erejük is megvan hozzá, no meg a dolgozók hazájában a legmesszebbmenő támogatásban részesülne^ a dolgozók gyermekei. így semmi akadálya sem lehet annak, hogy taníttassák kislányukat. A család tervezget a jövőről és gyermekeik jövőbeli boldogságáról. De tudják azt is, hogy mindezt csak akkor érhetik el, ha becsületesen és jól fogják ápolni a sertéseket, mert ezzel is hozzájárulnak az új szocialista haza kiépítéséhez. A gondjaikra bízott sertéseket tehát a lehető legjobb bánásmódban részesítik. — A gondos és lelkiismeretes ápolás sokszor felér egy abrakkal, — mondja Három bácsi. A sertések etetéséért és gondozásáért Három János naponta egy és fél munkaegységet kap. De ez csak előlegnek számítható, mert az év végén az elért súlygyarapodás után kapja a jutalmazást. Mégpedig a következőképpen. Ha a 60 napos malacok választás után 12 kg-osak lesznek, egy és fél munkaegységet kap egy-egy elválasztott malac után. Ellenben, ha a jó gondozás mellett 12 kg-on felüli súlygyarapodást ér el, akkor két munkaegységet kap. A hízó sertéseknél szintén normák szerint igazodik a jutalmazás. A megállapított állatállomány 230 hízó. Ezeknél az alapsúly 44 kg, s ha 8 hónap alatt eléri a 140 kgot, akkor 560 munkaegység után kapja a jutalmazást. A megállapított súlygyarapodáson feliil pedig minden elért mázsa után, mint prémiumot 15 munkaegységet kap. • Természetesen a jelen pillanatban még nincs meg a szövetkezet tervezett sertésállománya, de Három bácsi igyekezni fog, hogy jó kezelésseh rövidesen növelhesse a sertésállományt. — Legfontosabb dolognak tartom, — fejezi be a beszélgetést HV.-om bácsi, — hogý eleget tegyünk hazafias kötelességünknek. Minden erőmmel azon leszek, hogy sertésállományunkat fejneveljük és teljes odaadással veszek részt dolgozóink húsellátásának biztosításában. MÉRY FERENC. Az Ifjúság Falujában egy anyadisznóiól évente 13 malacot nevelnek fel Az Ifjúság Falujában Csentö László és Burai Pál szövetkezeti tagok is teljes odaadásai dolgoznak az állattenyésztés kiszélesítéséért. Hogy a sertéseknél magasabb súlygyarapodást érjenek el, elhatározták, hogy a hízók számára minden takarmányt megfőznek. A műhely dolgozói erre a célra megjavítottak egy nagy katlant. Martincsek János csoportja, melyben Nagy és Romvszki elvtársak dolgoznak, arra kötelezte magát, hogy minden egyes anyadisznótól évente 13 malacot felnevel. Az eddigiek azt mutatják, hogy a fiatalok kötelezettségvállalásuknak eleget tesznek, mert már most az első malacozásnál 8 kis malacot értek el átlag az anyadisznóknál. Az év végéig a marhaállományt is kiegészítik. Összesen 400 darab szarvasmarhát fognak tartani. Ezt úgy érik el, hogy minden alkalmas üszőt és tehenet befedeztetnek. Húsbeszolgáltatási kötelezettségüknek pedig olyan módon iparkodnak eleget tenni, hogy 20 bikaborjút hizlalásra fognak. A tejkontingenst a fiatal szövetkezeti tagok rendesen teljesítik. Ebben igen nagy szerepet játszanak a lányok, akik már több mint egy hete Malinyinova módszerével dolgoznak, vagyis a teheneket naponta háromszor etetik és háromszor fejik A fiatalok munkakedvét különösen az' fokozza, hogy bevezették a kiegészítő jutalmazást. Ha valamelyik szövetkezeti tag a terven felül magasabb hasznosságot tud elérni az állatoknál, azért külön jutalmat kap. A turnaí állami bírtok fejői naponta 182 liter tejjel I adnak többet a dolgozók gyermekeinek A turnaí állami birtok fejői kötelezték magukat, hogy havonta 2730 literrel több tejet bocsátanak a dolgozók rendelkezésére mint eddig. Ez naponta 182 litert tesz ki. Kötelezettségvállalásukat a Párt járási konferenciájának tiszteletére tették. A fejők tudják, hogy vállalásuk teljesítéséhez kitartó, szorgalmas munkára van szükség, de akadályt nem ismerve haladnak kitűzött céljuk elérése felé. A csányi gazdaság sertésetetöi vállalták, hogy a sertéseknél naponta 44 dkg súlygyarapodást érnek el. Külön* ki kell emelnünk a liatini gazdaság fejőit, akik naponta 8.9 liter tejhozamot érnek el a teheneknél. Hasonlóképpen a zsarnovi gazdaság fejői is 8.6 liter napi átlagos tejhozammal dicsekedhetnek. Külön dicséretet érdemel Jacsman elvtárs, a zsarnovi és Fábó elvtárs, a hatini gazdaságról, akik minden tehetségükkai harcolnak a Párt és a kormány a húsellátás megjavításáról szóló határozatának teljesítéséért. A munkalendület nagy méreteket ölt a turnaí igazgatósághoz tartozó minden gazdaságban. Főleg a fejők akarják kivenni részüket az állam iránti kötelezettségek teljesítéséből. A csecsejovcei gazdaság fejői naponta 5 literrel, a. turnaí gazdaság fejői naponta 20, a zsarnoviak naponta 5, a somodiak 10, a hatindak 20, a buzitaiak 3, a ružový dvor-i fejők 5, a krásna nad hornádom-i fejők 5, a rozhanoveeiek 3, a nagyidai gazdaság fejői pedig naponta 5 literrel bocsátanak több tejet a" dol. gozók közellátására. Kovácsik R. Túrna A takarmányalap kiszélesítésével az állattenyésztés fokozásáért A nagyfödémesi szövetkezeti ta. gok az idén lényegesen kiszélesítik állattenyésztésüket. Ennek elsőrangú előfeltétele, hogy elegendő takarmánnyal rendelkeznek. Az egész évi termelési terv kidolgozásánál tehát gondoskodtak arról, hogy a mult évhez viszonyítva az idén jóval több takarmányt termeljenek. A szövetkezet 1200 hektár földön gazdálkodik. Bevezették a fűvesvetésforgót. Lucernafűfélékkel 190 hektárt, őszi takarmánykeverékkel pedig 30 hektárt vetettek be és most elvetnek még 39 hektár tavaszi takarmánykeveréket. További 30 hek. táron sílózás céljából csalamádét termelnek. A ťakarmányfélék termelésénél igen nagy gondot fordítanak az agrotechnika szabályainak betartására. így akarják elérni a tervezett hektárhozamokat, mégpedig az egész területen összesen 7.000 mázsa szénát, 5.500 mázsa takarmányszalmát', több mint 27.000 mázsa savtartalmú takarmányt, 8.800 mázsa tavaszi takarmányt, 9.000 mázsa sílótakarmányt. A harmaci dolgozó földművesek példát mutatnak a tojásbeszolgáltatásban Harmac község dolgozói megértették a Pártnak és a kormánynak a húsellátás megjavításáról szóló határozatát. Miután százszázaléksa aláírták a termelési és a beszolgál, tatási feladatok szerződését, hozzáláttak hazafias kötelességük teljesítéséhez. Januárban a tojáskontingenst 126 százalékra teljesítették. így a járásban az elsfi helyre kerültek. Februárban szintén nem maradtak le, mert több, mint 11.000 darab tojást adtak le a közellátásra. Szép eredményeket értek el továbbá a szarvasmarha-, ületve sertéshús beadásban is. Több mint 90 mázsa marha- és 15 mázsa sertéshússal gazdagították a dolgozók asztalát. A harmaci dolgozók e tette annál is dicséretreméltóbb, mert a sertésvész ebben a faluban elég nagy ká>roka^ okozott. Áz öntudatos kis- és középföldművesek azonban minden akadályt legyőzve elsőrangú kötelességüknek tartják, hogy megadják az államnak ami neki jár. VARGA JÁNOS Harmao A kereszttúrí kulák földbe ásta el a sertéshúst Pár nappal ezelőtt a következő eset történt Nagydarnócon: Nagygál Józsefnek 180 kg-os sertést kellett voln

a beszolgáltatni. Csakhogy az előző napon meggondolta magát s egy aljas spekulációhoz folyamodott. Paktálni kezdett Kotrenyák István 45 hektáros kulákkal. Fogta a maga 180 kg-os sertését és eleserélte azt Kotrenyákkal, aki adott helyette egy kis malacot és egy 40 kg-os kocát. Ezután aztán Kotrenyák kezdett spekulálni a hízóval. Még aznap éjjel hazavitte Kereszttúrra és másnap levágta feketén. Csakhogy Nagydarnócon mindjárt gyanús lett, hogy mi történt Nagygál József disznójával. A rejtélyre hamarosan rájöttek. Vizsgálatot indítottak Kotrenyáknál. A házban semmi nyoma nem volt a disznóölésnek, csak hosszabb vallatág után vallotta be a kulák, hogy Igenis a disznót leölte és két kilóméterre a falutól kint a határban ást

a el húsát és zsírját. Kotrenyák ilyen aljas módon akart zavart hozni dolgozó népünk hússal való ellátásában. REMÉNYI JÓZSEF, Ivanice