Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-09 / 59. szám, vasárnap

1952 március 9 II

J $10 5 A nagykeszi szövetkezeti tagok a tavasziak 50 százalékát keresztsoros vetési módszerrel vetik be A nagykeszi Egységes Földműves Szövetkezet vezetősége március 4-én munkaértekezletet tartott. Ezen az értekezleten én. is résztvettem. Az elvtársak megvitatták a tavasza munkákkal összefüggő kérdéseket. A nagykeszi szövetkezet 1700 hektár földön gazdálkodik. Ennek egy jó nagy részét most tavasszal kell meg. művelni. A szövetkezeti tagok t

t tavaszi vetésnek 50 százalékát keresztsoros vetési módszerrel vetik el. A szövetkezet agronomusa pedig arról számolt be, hogy a tavaszi vetéshez szükséges vetőmag kitisztítva készenlétben áll a szövetkezet raktárában. A szövetkezeti tagok azonban nemcsak á rendes tavaszi munkáltat fogják elvégezni. Kötelezettséget vállaltak, hogy kiültetnek ezer darab facsemetét. A mult évben a nagykeszi EFSzben nagyméretű építkezéseket valósítottak meg. Felépítették két nagy dohányszáritót. Csakhogy amikor be kellett volna őket fedni, nem kaptak fedőanyagot. A tagok azonban nem jöttek zavarba. A dohányszárítókat befedték szalmával. Atmertetelileg ez is megfelelt. Fontos az, hogy a nép vagyonából semmi se menjen kárba. A nagykeszi szövetkezeti tagok ezzel a leleményességükkel példát mutatnak sok más szövetkezetnek. ök tudják, hogy milyen nagy feladatok várnak a mezőgazdasági termelésre. Tisztában vannak azzal, hogy a mezőgazdaság miért kullog még mindig ipari termelésünk után. Éppen ezért iparkodnak minden ere. jüket latbavetve a több termelésre. Ha a mezőgazdaság utoléri az ipart, akkor sok átmeneti, de jelenleg még meglévő nehézséget ki tudnánk küszöbölni. A többtermelés az az út, amelyen mezőgazdaságunk dolgozói hozzájáru'nak a szocializmus gyors kiépítéséhez és egyben a világbéke megvédéséhez is. HAJTMAN JÓZSEF, Kava-puszta Az Uj SzQ kritikája nyomán A lekéri helyi nemzeti bizottságból eltávolították a kulákokat Az Uj Szó 1951 december 13 iki számában ,,Lekéren a helyi nemzeti bizottság elnökének védnöksége alatt basáskodnak a kulákok" című cikket közöltünk, amelyben lelepleztük a lekéri nemzeti bizottság elnökét és alelnökét, akik maguk is kulákok és a falu többi kulákjalval paktálnak és azokat támogatják. Kritikánk nyomán a nyitrai kerületi nemzeti bizottság az ügyben vizsgálatot indított és megállapította, hogy a zselízl já rást nemzeti bizottság nem fordított elég figyelmet a helyi nemzeti bizottságok összetételére és . felelős helyeken kulákokat spekulánsokat tűrtek meg. A vizsgálat megállapította, hogy az egyes helyi nemzeti bizottságokban 17, sőt 25 hektáros kulákok is vol tak. Ez az eset vonatkozik Lekér községre is, ahol a helyi nemzeti bizottság elnöke Eckfeld Sándor és alelnöke Csuda Lajos szintén kulákok voltak. Az Uj Szó kritikája nyomán a lekéri helyi nemzeti bizottságba beférkőzött kulákokat funkciójuktól azon nal megfosztották és a község vezetését a dolgozó parasztok kezébe adták. Jó munkát végeztek a tornaijai traktorállomás javitói A tornaijai traktorállomás dolgozói megértették a Pártnak és a kormánynak a tavaszi munkák jó és gyors elvégzéséről szóló határozatát. Éppen ezért az idén sokkal alaposabban felkészültek a reájuk váró feladatok teljesítésére. A tavaly még a gépjavításokban is több hiba* történt. Most ezeket a hibákat kiküszöbölték. Már hetek óta lázasan javítják a gépeket. A traktorosok elsők akarnak lenni. A belföldi gyártmányú gépeket február 20-ig mind megjavították. Csupán a külföldi gyártmányú gépek javítása van félben, mert nincs megjavításukhoz szükséges alkatrész. A kovácsműhely tényleg nagyon szép munkát végez. A dolgozók normák szerint dolgoznak. Az aratógépeknél azonban egy kis hiba van. A tervet eddig nem tudták teljesíteni Ezzel szemben a cséplőgépekből a terven felül is megjavítottak néhányat, Külön kitűntek Ligárt Béla, Csevák János, Barnáslk Ferenc és Barnási László mechanikusok, akik rendes munkaidejükön kívül elvállalták, hogy a régi ócska dobkosarak helyébe újakat készítenek. A munkatöbblet után természetesen az igazságos lutalmat i« megkapják. A mechanikusok havonta 7.900 koronát Is megkeresneR. Ott van például Majercslk Gyula, aki 12 Skoda-traktort megjavított január 2-től 20-lg. Az ő keresetén is meglátszik a terv túlteljesítése. A traktorállomás dolgozói a tavaszi munkák megkezdéséig a még hátralévő napokat alaposan kihasználják Még egyszer átvizsgálják a gépeket és megbeszélik a tervet. A jó felkészültség bizonyára meg fog mutatkozni munkájukban. Levelezőnktől. AZ ŰJ SZÓ FÖLDMŰVES LEVELEZŐ] ÍRJÁK Feladatom teljesítésével rovom le hálámat munkásosztályunk iránt. Nagy kitüntetés ért, amikor a nemesócsai traktorálomás vezetősége egyhónapos iskolázásra küldött Nagyszombatba. A tanfolyamon szívesen tanultam, mert tudom, hogy hazánkban sok szakkáderre van szükség. Számomra a tanulás azért is olyan nagy megtisztelés, mert hisz a mult ban sehogy sem tanulhattam volna. Azelőtt csak a gazdagok gyermekei mehettek iskolába, a szegényember örült, ha élh Wt. A tanfolyamon megismerkedtem a politikai és a tervgazdálkodás alapjaival. Világosan látom, hogy mi a kötelességem. hogy milyen, feladaok várnak rám. Feladataimat a tőlem telhető leglelkiismeretevebben fogom teljesíteni, így akarom leróni hálámat a munkásosztály iránt, amiért engem is iskolázásra küldött. Boldog vagyok, hogy munkámmal én is klvehetem részemet a szocializmus építéséből. HOFERIK ILONA a csilizradványi traktorosbrigád gazdasági vezetője. Szoviet vendégek a holicsi komb"inos Hnfolvam haHtcatói között. Nagv izgalommal vártuk a szovjet vendégek megérkezését. Végre eljöttek hozzunk Alexander Oskin, Sztálin-díjas. Minajev Nikolej, és Sovcsinov Viktor kombájnérnök elvtársak. Nagv érdeklődéssel figye'tii]* szavaikat és elmondhatjuk, hogy igazán sokat tanultunk töltik. Ez alkalommal is a legmélyebb hálánkat fejezzük ki szovjet vendégeinknek és megfogadiuk. hogy amit föliik tanultunk azt felhasználjuk a gvakirlatban. hoiry mennél előbb kiéníthe^Hlk hazunkban is a szocializmust. HORVÁTH PÉTER, a kombájnos tanfolyam vezetője, Holics. Meglátogattuk a leleszi állami birtokot. Mi, a leleszi földmüvesaskola hallgatói szívesen ellátogattunk az állami gazdaságra, hogy ott megismerkedjünk a szocialista nagytermelés egyes problémáival. Sok szép dolgot láttunk, de egy-két hiányosságra is figyelmesek tettünk. Először a gazdasági épületeket jártuk végig. Bementünk az istállókba is. Nagy érdeklődéssel figyeltük, amint a kis újszülött borjút az anyja nyalogatta. Majd a lóistállóban azt figyeltük meg, hogyan pucolják reggelenként a lovakat. A munkások a szó szoros értelmében versenyeztek, hogy kinek a lovai lesznek tisztábbak, és szebbek. Ez a munka annyira megtetszett, hogy mi is .segítettünk. Ezután érdeklődtünk a gazdasági gépek javítása iránt, meirt hisz ez nagyon fontos kérdés most. amikoT a tavaszi munkák küszöbén állunk. A dolgozók elmondták, hogy milyen "agy gondot fordítottak a gépek rendbehozására. De his?! erről sajátmagunk is meggyőződhettünk, amikor végignéztük a gépeket. Már az ekevasak is megélesítve várják, hogy az időjárás megengedje azt, hogy hasíthassák a földet. Összegezve tapasztalatainkat elmondhatjuk, hogy több dicséretreméltó dolgot észleltünk a leleszi állami birtokon. Nem kerülhette el figyelmünket azonban az. hogy az istállókban kézlerővel itatják az állatokat, és hogy még mindig dereglyén hordják ki a trágyát az állatok alól. Röviden szólva a gépesítés még hiányos. így aztán sokkal több munkaerőre van szükség és nem csoda, ha egyes személyek túlterheltségük miatt nem tudnak százszázalékos "-"inkát véTczni. Nem, fordítanak élés; gondot a trágyáié összesryü itélére sem. A trágyáié kárbavész, pedig nítroréntartMma miatt értékes tápanyagot tudna szolgáltatni a szőlőnek, réteknek stb. Csupán csak egy gyüjtőmedencére lenne szükség. Ha a leleszi állami birtokon ezekkel a dolgokkal is többet fognak törődni, akkor valóban példamutató szocialista mezőgazdasági nagyüzem lesz. \ RAD1 LÁSZLÓ, a leleszi földműves iskola tanulója. Megtanultuk, hogyan kell többet, jobbat és olcsóbban termelni. Február 5-én kezdődött meg Bálványon az a tanfolyam, amelyen a nyitrai kerület szövetkezeti elnökei résztvettek. Ez a tanfoylam volt hivatva arra, hogy az EFSz elnökök tudásukat kibővítsék és hogy azt felhasználják a falu átépítésében. A tanfolyamon résztvevő szövetkezeti elnökök, köztük magam is nagy érdeklődéssel hallgattuk a szovjet mezőgazdaságról szóló előadásokat. Meg vagyunk győződve arról, hogy a magasabb termeléshez vezető egyedüli út az, amelyen a szovjet mezőgazdaság dolgozói haladnak. Ha azt akarjuk, hogy a szövetkezeti mozgalom győzzön hazánkban, akkor követnünk kell a szovjet mezőgazdaságot. Hogy mindezt megtanulhattuk, azt munkásosztályunknak és élcsapatának a Kommunista Pártnak köszönhetjük. Ez úton mondunk köszönetet előadóinknak is. akik valóban értékes előadásokkal gazdagították ismereteinket. Köszönettel tartozunk továbbá a bálványi állami birtok vezetőségének is, amely lehetővé tette, hogy az elméleti előadások helyességét a szocialista nagyüzemben a gyakorlatban is kipróbálhassuk. A tanfolyam március 3-án fejeződött be s mi szétmentünk falvainkba. hogy megtanítsuk dolgozó társainkat arra. hogyan kell többet, jobbat és olcsóbban termelni. A tanfolyam hallgatóinak nevében: LAGIN JÓZSEF. A nagymegyeri állami birtok a tavaszi munkák előtt A nagymegyeri állami birtokhoz tartozó összes birtokrészeken teljes ütemben készülnek a küszuböxi álló tavaszi munkákra. A tavaszi munkák idejében való elvégzésétől függ nagyrészben, hogy milyen magas terméshozamot tudunk elérni az idén. Tudják ezt a birtok dolgozói, azért minden erejükkel azon iparkodnak, hogy a tavaszi munkákat rendes időben megkezdhessék és zavartalanul folytathassák tovább. Ennek az idejében való zavartalan munkának a legfőbb alapja az, hogy a gazdasági gépek teljesein üzemképesek legyenek. Nem engedhető meg az, hogy a gazdasági gépek hiányos kijavítása miatt a tavaszi munkák sikeres elvégzése veszélyeztetve legyen. A nagymegyeri igazgatóság a tavaszi munkákra való előkészületekről már előre gondoskodott. A téli hónapok folyamán teljes ütemben javították a gépeket. A javítási munkákra pontos tervet dolgoztak ki. Minden egyes csoport dátum szerint tudta, hogy az egyes gépeknek melyik napon kell készen lenniök. A terv pontos betartásáért Sajgyik elvtársat, a központi műhely vezetőjét tették felelőssé. Sajgyik elvtársnak kötelessége volt a javítási munkák menetéről mindennap pontos jelentést adni az üzemi pártszervezetnek. Ha valamelyik javítócsoportnál esetleg nehézségek mutatkoztak, akkor az üzemi pártszervezet, valamint a szakszervezet a helyszínen megállapította a hibák eredetét és a lehető leggyorsabban eltávolította őket. A nagymegyeri igazgatósághoz tartozó összes birtckrészek javftócsoportjai állandó politikai nevelésben ls részesültek. Megmagyarázták a dolgozóknak, hogy milyen fontossággal bír munkájuk a mezőgazdaságban. Tőlük függ, hogry az iparban vagy bányában dolgozd elvtársak asztalára a jövőben több kenyér jusson. Az ipari dolgozók pedig a nagyobb darab kenyérért, több és jobb gépeket adnak a mezőgazdaságnak. A jó politikai felvilágosító mun ka. melvben nagy érdemet szerzett Fehér Gábor elvtárs, nem volt hiábavaló. A birtok gépjavítói megértették, ho«?y miiven fontos az. hogy a gének üzemképesen várják a taVPSÜI munkák megkezdését. Hosry munkájuk minél eredményesebb legyen, a csoportok egymásközött szocialista munkaverseny indítottak. A verseny teljesen átalakította az amúgy is szorgalmas munkásokat. Egyik csoport sem akart a másik mögött kullogni, hanem mindegyik azon iparkodott, hogy feladatának minél tökéletesebben eleget tegyen. Nem is lehet ma nagy különbséget tenni az egyes csoportok között. Mégis a füzesi gazdaság gépjavító brigádja kiemelésre méltó. Ezek a dolgozók is megkapták a munkatervet, ugyanúgy, mint a többi gazdaságokban dolgozó brigádok. Csakhogy ők a gépek javítását a tervezett idő előtt 8 nappal elvégezték. Meg kell említenünk még a nagymegyeri gazdaságot is, ahol Kulacs elvtársék a tavaszi munkálatokhoz szükséges gépeket már százszázalékban kijavították. Mivel a fogasok, ekék traktorok készen vannak, Kulacs elvtársék azokat a fűkaszáló gépekét javítják, melyek hosszú idő óta használatlanul hevertek amiatt, hogy eddig nem értek rá kijavítani. A nyárasdi gazdaság dolgozói sem maradtak le a nemes versenyben. A tervezett időt ők is megrövidítették és ma büszkén merik mondani. hogy a rájuk bízott feladatoknak százszázalékban eleget tettek. A tavaszi munkákhoz szükséges gazdasági gépeket teljesen üzemképessé tették. A madaréti gazdaságban egy kis elmaradás mutatkozik. Itt még vannak olyan vetögépek, melyek javításra várnak. Ez azonban nem vehető hibának, mert az ottani dolgozók szorgalmas munkájukkal két na.p alatt teljesen üzemképessé teszik az összes gépeket. Ezek a dolgozók nem ismernek akadályt és híven követik Pártunk irányvonalát. Az izsopi gazdaság dolgozói is mérföldes lépésekkel igyekeznek behozni a pár napos késést. Az izsopi majorban a késés nem a munkások hibájából történt. A lemaradásnak az volt az oka, hogy nem volt kovácsuk és nem tudták a kovácsmunkákat pontos időre elvégezni. Most azonban már ez a nehézség is megoldódott. Az izsopi javítóműhely kapott egy kovácsot. A nagymegyeri állami birtok vezetősége a tavaszi munkák sikeres elvégzése érdekében nemcsak a gépek javításával törődik. A birtok dolgozóival részletesen megtárgyalták a Pártnak a tavaszi munkákról szóló határozatát és ők azt magukévá is tették. Pártunk felhívására kötelezettségvállalásokkal feleltek. A petényi gazdaság dolgozói például a következő kötelezettséget vállalták: „Mi, a petényi gazdaságban dolgozó munkások, kötelezettséget vállalunk arra, hogy tízes munkacsoportokban dolgozva minden cazdasági munkát idejében elvégzűnk. Minden tudásunkkal azon leszünk. hogv munkánkkal az 1951-es év sikereit az 1952-e« Avhen magasan felülmúljuk. Tudjuk jól, hogy a magasabb hektárhozam elérésével boldoggá tesszük életünket, elősegítjük a szocializmus fejlődését hazánkban és a béketábornak aktív harcosaivá válunk. A gazdaságok munkásai ilyen kötelezettségvállalásokkal juttatták kifejezésre, hogy megértették és helyeslik Pártunk határozatait. Ezeknek a kötelezettségvállalásoknak a teljesítését már meg is kezdték. A tavaszi vetésekhez szükséges vetőmagot kitisztították. A birtok dolgozói a mult évvel szembei. jóval magasabb termelési irányszámokat tűztek maguk elé. Emelni fogják a hektárhozamokat. Ez a terv azonban csak úgy lesz reális, ha a munkákat, mind a műtrágyázást, mind a vetést tervszerűen, Idejében fogják elvégezni. Tudják ezt a megyeri állami birtok dolgozói. Ezért már jó előre gondoskodtak arról, hogy ä föld a vetés előtt megfelelő szemcsés trágyához jusson. A szovjet tapasztalatokból tudják, hogy a szemcsés trágya milyen jelentős szerepet játszik a magasabb hektárhozam elér'-ében. A magasabb hektárhozam elérésének céljából a birtok dolgozói bevezették az új jutalmazási módszert, amely szerint, ha a munkás a munkáját százszázalékon felül teljesiti, külöi jutalmazásban részesül. Ezt a módszert azért vezették be, hogy ezzel is biztosítsák a magasabb terméshozamot. A mult évi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nem elég .az, ha a mezőgazdasági munkás csak a ledolgozott normák után kapja a fizetést, hanem érdekeltté kell tenni a magasabb hektárhozam elérésében is. A mult évben a nagymegyeri állami birtok dolgozói csak a ledolgozott munkanormák után kaptak fizetést. És az, hogy elérik-e a tervezett hektárhozamot, már őket nem érdekelte. Ezért történt meg például az is, hogy a répát nem egyelték ki rendesen. Ahol egy répának kellett volna maradni, ott volt hat is. Egy sem volt azonban rendesen kifejlődve. Az új jutalmazási' módszer bevezetésével ilyen hibák nem fordulhatnak elő, mert a mimkásnak érdeke lesz, hogy minél magasabb hektárhozamot érjen el. Ebben az évben a földterületet felosztják a munkacsoportok között. Ha valamelyik csoport százszázalékon feliil termel, vagyis a tervezett hektárhozamot túlhaladja, a normák után járó fizetésen felül még külön prémiumot is kap. Ilyenformán az állami birtok dolgozóinak érdekévé válik a magasabb hektárhozam elérése, mert ahogyan a terméshozam emelkedik, úgy fog a fizetésük is emelkedni. SZARKA ISTVÁN.