Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-05 / 55. szám, szerda

— — U J SZO A Szadlovszky-tárna lelkes, öntudatos dolgozói példásan teljesítik leiadataikat, mert tudják, saját jövőjüket építik 1952 március 5 Igy épül, növekszik a Kohászati Kombinát A Szadlovszky-tárna irodájából büszkén mutat a bányafelör az ab­lakkal átelleni oldalon felállított táblára, amelyen a rozsnyóbányai üzemek tervteljesitése van feltün­tetve. — Nézd elvtárs, — mondja, — valamennyi bányában túlteljesítet­tük a tervet. Minden bánya felett kigyulladt a vörös csillag. Öröm és büszkeség volt hangjá­ban és egész magatartásában, a mű­szaki dolgozók öröme és büszkesége a rozsnyói bányászok munkagyözel­mo felett. Nein úgy mondta: — a mi bá­nyánk teljesítette a tervet, ha­nem így: mindannyian túlteljesí­tettük. Két fiatal bányásztanuló állt a tábla előtt. Ragyogó arccal nézték a felírt számokat, amelyekben az ő munkájuk eredménye is benne van. — A mostani eredményünk sokkal szebb, mint a mult hónapi volt, — hallom beszélgetésüket, amikor el­megyek mellettük. — Január végén — annak ellenére, hogy az egész üzem teljesítette tervét, — néhány részleg elmaradt. Bent a bányában is érezhető, mennyire fellelkesítette a bányá­szokat a siker. A munka rövid szüneteiben e körül forog a be­szélgetés. A szállítókasnál dolgo­zó munkások gyorsabban váltják a teli és üres csilléket, hogy a kl bányászott érc gyorsabban fel­színre kerüljön és elegendő üres csillével lássák el a mélyben dol­gozó vájárokat. A bánya mélyén a kis akkumuláto­ros vontatómotor is mintha vígab­ban végezné munkáját. Nagy szol­gálatot tesz ez az aránylag kis gép. Jónéhány ember megerőltető mun­káját helyettesíti. Az egyik szintén utószedésnél dol­gozó fiatal vájár Gelda Sándor, U1 maim Imre és Balázs Viktor nevü társaival "450 %-os normateljesítés­sel segítették elő a Szadlovszky-bánya 108.1 százalékos februári tervteljesítését. Az utószedé3 a legnagyobb körül­tekintést és elővigyázatot igénylő munka. Ennél a munkafolyamatnál a rengeteg súlyú tömedéket már csak ' a robbantás előtt az érc fölé bevert keményhasábok*tartják fenn. Csak a legjobb képzettségű vájárok dolgozhatnak az utószedésnél. Gelda Sándor a nagybátyjától, Andrástól tanulta meg a mesterség minden csínját-bínját, aki most csoportvezető. Elmondja, hogy a családban apáról fiúra száll a bánya­mesterség. Kis sajnálkozással a hangjában mondja ezt. Azt hiszem, azt fájlalja, hogy neki ezideig csak kislánya van, és nem lesz, aki tovább folytassa az ősi mesterséget, ami szerinte a leg­szebb munka a világon, kivált most, amikor a bányász a legbecsültebb dolgozója társadalmunknak­Azt hiszem, még nem olyan ve­szélyes a dolog. Gelda elvtárs még fiatal ember, alig 30 éves. Még fiú­gyermek is születhet a családban. A tervteljesítéssel kapcsolatban elbeszéli, hogy ô és a többi bányásztársai na­gyon örülnek a sikernek és rajta lesznek, hogy minden hónapban hásonló, vagy még nagyobb győ­zelmeket érjenek el. — Nem akarunk többé szégyen­kezni elmaradásunk miatt, — teszi hozzá, — mint a mult évben, ami­kor nem végeztük el százszázaléko san feladatunkat és adósok marad­tunk hazánknak. Az öntudatos vájár a tervteljesí­tést összekapcsolja a békeharccal. — Minden tonna kibányászott vasérccel, amit kohóinkban és gyárainkban acéllá és gépekké dolgoznak fel, gazdagabbak és erősebbek leszünk. Az imperialisták minden galád­ságra képesek azért, hogy ingadozó uralmukat fenntarthassák. Ezért szükséges, hogy minél erősebbek le­gyünk. Minden bányásznak arra kell törekednie, hogy ma többet termel­jen. mint tegnap és holnap még job­ban túllépje a mai normáját. A bányában a legnagyobb toljesítményt Holecsko Oszkár vájár érte el Mali­nyák József nevü társával. Átlago­san 177%-ot. A nagyteljesítményű vájár mind­össze 31 éves fiatalember. Szép csa­ládja van, négy kisgyermek apja, akik közül a legidősebb hat éves. örömmel beszél családjáról, gyer­mekeiről, akiket keresetéből rende­sen eltart- Elmondja, milyen sok já­tékszerük van a gyerekeknek. Erről beszélve egy pillanatra visszaemlé­kezik saját gyermekkorára. — Ne­kem soha nem volt játékom. Ha ilyesmit kértem, legfeljebb pofont kaptam szegény elkeseredett apám­tól. Arra a kérdésre, hogyan érte el magas teljesítményét, egyetlen mon­dattal válaszol; — A munkaidő jó beosztásával és kihasználásával. Érzi, hogy nagyon általánosan használt kijelentésnek tartom ezt, ezért bővebb magyarázattal szolgál. — Ciklusos grafikon szerint dolgozom, — mondja. Ha a mun­kafolyamatokat rendesen betart­juk, a grafikon nagyon beválik. De úgy lenne a legjobb, ha az egész bánya ezzel a módszerrel dolgozna. Tízperces ebéd és ugyan­annyi cigarettaszünetet tartunk csupán egy műszak alatt. A mun­kahelyre való leszállásra és az előkészületekre 60 percet Irányoz­tak elő. Mi ezt naponta lerövidít­jük és jóval előbb munkához lá­tunk. Holecska elvtárs versenyezni szeretne valamelyik munkacsoporttal. Nincs megelégedve a bányában je­lenleg folyó murakaversennyel. Sze­rinte abban ninc3 sok lelkesítő ér­zés, ha az ember minden hónap ele­jén aláír egy kötelezettségvállalást bizonyos normateljesítés eléréséért­— Egyik csoport a másikkal — mondja csillogó szemekkel, — ez lenre az igazi versenyzés, ami fel­ébresztené a bányászok kezdemé­nyezését és a bányászvirtust. A múltkoriban próbálkozott a csoportok közti versenyzés megala­pozásával. Kihívta versenyre Hu­csin vájárt, de nem fogadta el a ki­hívást. — Igy is megtesszük azonban a magunkét, — folytatja Holecsko, — túlteljesítjük a normát minden nap azért, hogy a bánya is teljesíthesse a tervet. A mechanikus nninkaversenyre és a csoportok közötti verseny hiányára panaszkodik Lenkel Lász­ló ls, aki szintén a legjobb élmun­kások közé tartozik Jarábek Já­nossal, a második műszak vezető­jével. 170—175%-os teljesítmény­nyel dolgoznak. — Az üzemi szakszervezeti bizott­ság meggyőző munkájának fokozá­sát kívánják, hogy kezdeményezőb­ben lehessen működni. Gudász Gyula bányaielőr is köz­beszól: — hiába mondja valaki, hogy versenyezz ezzel vagy azzal. Ez nem elég. Meg kel! magyarázni az embereknek a munkaverseny jelentőségét és célját. Gudász elvtárs 40 éve dolgozik az üzemben. Jó munkája elismerése­képpen előléptették felörnek. A két­éves tervben ö volt az üzem legjobb élr i"nlľ /'sa. Kifogásolják, hogy február folya­mán két brigádot is szerveztek a bányában szombat éjtízakára, har­madik műszakra, azonban a brigá­dok megszervezésénél nem jártak el bér knrfin-wr^wej Lenkei mellett Kaiá.zek ŐRIG ..JS dolgozik. Éppen ma tölti utolsó napját a bányában. Kiváló munkáját a vájár ezzel méltányolja: — Ha továbbra is itt maradna, azonnal magam mellé kérném állan­dó társnak. v LENKEI elvtárs így hasonlítja össze a multat a jelennel: — Amikor 1926-ban megnősültem, vettem egy telket és egy ócska há­zat. Húsz évbe került, míg az árát le tudtam törleszteni. Azalatt fele­ségemmel együtt állandóan err e ke restem. Az első köztársaság idején volt úgy is, hogy kettem kerestünk meg napi 11 koronát. A felszabadulás után eladtam a ré­gi házat és közelebb vettem egy tel­ket. Házat építettem rajta és az új ház költségeit másfél év alatt tel­jesen kifizettem. Hasonlítsuk össze a 20 évet a másfél évvel és látjuk a bányász régi és mai életkörülmé nyei közötti különbséget. JARÁBEK elvtárs egyike a leg­megbecsültebb élmunkásoknak, akit jó munkásságáért már többször ki­tüntettek. A robbanónyag megtakarításénál egyszázalékos eredményt ért el és a kitermelt érc minőségét is 0.5 százalékkal megjavította. Ezenkívül jó politikai munkát is végez társai között és átadja ta­pasztalatait. A mult évi versenyben Rozsnyóba nyán a legmagasabb pontszámot, 272-őt ért el. KOVÁCS Sándor, a 19.01 szinten dolgozik széles telérben. Petrenka István és Szabó Sándor dolgoznak mellette. 171 százalékos teljesítményt érnek el. Szállító szalagasztalt kér nek a felőrtöl, hogy jobban halad­hassanak. Mindenütt észrevehető az üzemben, hogy a bányászok mind­jobban megismerik a gépesítéssel járó előnyöket. Megszeretik a gépe ket és ragaszkodnak hozzájuk. Kovács Sándor a munkából va­ló kimaradás kérdését boncolgat­ja. Szerinte szigorúbb rendszabá­lyokat kellen e alkalmazni a mun­kafegyelem ellen vétők megbünte­tésére, akik tudatosan hátráltat­ják a termelést. KURTINA Jánost hatalmas baju­szával bárki inkább nézné falusi gazdának, mint bányásznak. Pedig fiatal korától bányában dolgozik. Munkatársa, Gergely Sándor fiatal ember. Nemrég szerelt le. 174 szá­zalékos teljesítményükkel nagyban elősegítik a bánya tervteljesítését. Kurtina Jánost inkább a tervtelje­sítéssel járó anyagi előny érdekli, de emellett nagyon jó munkás, aki kitartóan dolgozik. PARDON Jánosék az új ereszke készítésénél érnek el kiváló teljesít­ményeket. Az ereszkében szállitókas fog működni. Elkészülte után sokat várnak tőle. RISPÁN Béláék ciklusos grafikon szerint dolgoznak, azaz, hogy csak dolgoznának. A grafikontábla ott van a munka­helyen, be lg van szépen keretez­ve, fiveg is van rajta, csak éppen nehéz a bányászlámpák fénye mel­lett elolvasni a táMAn lévg hal­vány írást. Öten is próbáltuk ki­sillabtzálni az egyes munkafolya­matok neveit, mégsem mentünk semmire. Azonkívül csak szlovákul vannak az adatok feltüntetve, márpedig Rispán elvtárs nem nagyon tud szlovákul. Nem is sokat törődik a táblával. — Kinek volna ideje munkaköz­ben táblát nézegetni, — mondja a vájár. Pedig mégis csak jobb lenne. Hiába van a ciklus bevezetve, ha nem dolgoznak aszerint. Szép teljesítményt érnek el így'is. Minden nap meg van a 150 százalék. Valószínű azonban, hogy a jól be­osztott ciklusos grafikon szerint túllépnék ezt az eredményt. A „putyovkát" már szigorúbban veszik, és rendesen vezetik. Egy kis meggyőzéssel és segítséggel el le­hetne ezt érni a grafikonnál is. Gál László. Stefanko, Heldak és Szkubik elvtársak, akik a vashajlításnál 180—200 százalékra teljesítik normájukat Épülnek az üzemrésziegek, a központi műhelyek, raktárak, administra­tív épületek. A rozsnyói bányászok jobban megszervezik munkájukat A rozsnyói bányák dolgozói el­határozták, hogy a tapasztalatok átadásával segítik egymás munkáját. Tudatában vannak, hogy minél gyorsabban építjük fel hazánkban a szocializmust, annál szilárdabbá tesszük a békét. Egyre újabb in­tézkedéseket hoznak az üzemben, amelyekről pontosan tájékoztatják a munkásokat, s melyek célja min­dent elkövetni a munkatermelékeny­ség növelésére. Bányászaink közös munkameg­szervezéssel és közös munkával elérték azt, hogy 1952 januárjá­ban a szadlovszki tárna például 109,9o/ n-ot ért el és hasonlöan szép eredményeket mutattak fel a töb­bi tárnák is. Sikerüket úgy tudták elérni, hogy három csoportban dolgoztak. A Mária-bányában az új munka­módszerek bevezetésével 10H,4o/ n­ot értek el és kötelezettségeket tettek, hogy a normák túlteljesí­tését tovább folytatják. Ez az ö válaszuk a bel- és kül­földi reakció Truman béreneeinek fondorlataira, akik országunkat a romlásba akarják dönteni új véres háború előidézésével. A rozsnyói bányászok megmutat­ták, hogy közös munkával, össze­fogva a terv teljesítésében, nagy si­kereket érhetnek el a szocializmus építésében. GALLÓ LÁSZLÓ, Rozsnyó. Kassán a Csemadok helyi csoportja f. hó 6-án este 6 órai kezdettel a helyi csoport székházában (ul. Nár. povstania 30) nyilvános előadást rendez a Nemzetközi Nőnap tiszteletére. Előadó dr. Simal Béla. Az előadást a helyi csoport kultúrműsor­ral bővíti ki. Kérjük a lakosságot, hogy minél nagyobb szám­ban megjelenni szíveskedjék.

Next

/
Thumbnails
Contents