Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-27 / 74. szám, csütörtök

1952 március 27 U J SZO s A rozsnyói járás az állattenyésztés tokozásáért A rozsnyói járási nemzeti bizottság külön értekezleten foglalkozott a pártnak és a kormánynak az állattenyésztés fokozásáról szóló határozatával. Hogy a határozat eljusson a földműves tömegek közé, az értekezleten résztvettek a helyi nemzeti bizottságok elnökei és titkárai, valamint a szövetkezeti elnökök, az állami birtokok és traktorállomások küldöttei is. Az értekezleten mindenekelőtt a mult év hibáit tárták fel és közösen megbeszélték a hiányosságok kiküszöbölésének lehetőségeit. Ezután konkrét határozatot hoztak az állattenyésztés fejlesztésére. A tervezett állatállományt az 1952. év végéig a járás községeiben a kővetkezőképpen biztosítják: a tehenek létszámát 585-el emelik. Március 15-ig 887 üszőt pároztatnak. Azokban a községekben, ahol ezen a téren hiányosságok mutatkoznak, azonnal megvizsgálják a hibák okait és haladéktalanul gondoskodnak azok eltávolításáról. Minden 100 tehéntől felnevetnek 74 borjút. Ennek érdekében megjavítják az állatorvosi szolgálatot. A járási nemzeti bizottság ellenőrzi az inazeminációs állomások munkáját. Minden körzetbe kineveznek egy politikailag fejlett és alapos szakképzettséggel rendelkező technikust, aki gondoskodik az üszők és a tehenek mesterséges megtermékenyítéséről. A párosítás! terv teljesítését minden hónapban ellenőrzik és a meddő teheneket gyógykezelésben részesítik. A tervezett borjúállományt úgy biztosítják, hogy minden egyes egészséges borjút elválasztanak további nevelés céljából. Ezt kötelesek megtenni azok a tenyésztők is, akiknek terve egyébként nem ír elö borjúnevelést. A szociális szektor borjúnevelőit szakiskolázásban részesítik. Azoktól a földművesektől, akik a terven felül tartanak borjúkat, de elegendő takarmánnyal nem rendelkeznek, a borjúkat átveszik olyan tenyésztők, akik nem rendelkeznek a tervbon előírt állatállománnyal. Nagy gondot fordítanak a vágómarhák tenyésztésére is, Az 1952-es évben a vágómarhák élősúlya a beadáskor keU, hogy elérje a S84 kg-ot. Ezenkívül a vágási célokra leadott állatok 16 százalékát olyan gondozásban részesítik, hogy be lehessen őket sorolni a legjobb, vagyis az „A" minőségi osztályba. Az V. és VI. nagysági osztályba tartozó földművesek beszolgáltatási kötelezettségüknek vágóborjúkkal is eleget tehetnek, a többi nagysági csoportba tartozó földművesek, de főleg a kulákok kizár jlag csak 384 kg-on felüli állatokat adhatnak le. Igy biztosítják átlagban a vágómarhák 384 kg élősúlyát. A kulák oknál feltárják a kihasználatlan istállóhelyiségeket és a takarmányfelesleget. A vágóborjú átlagos, élősúlya a leadásnál kell, hogy elérje a 60 kg-ot A j&rásban összesen 2.203 üszőt és 994 bikaborjút választanak eL Hasonló intézkedéseket tettek a sertésállomány kiszélesítésére Is Azonnal ellenőrzik a anyadisznók pároztatását éa a hiányosságokat haladéktalanul kiküszöbölik. Gondoskodnak arról, hogy főleg a magánszektorokban gyakori tüneményt, az anyadisznók levágását megakadályozzák. Június elsejéig biztosítják az 1952. évi malacbeszolgáltatíí*hoz szükséges malacállományt. Az 1952. évben átlag minden anyadisznótól 4 malacot kell leadni a földműves raktárszövetkezetnek 15 kg-og átlagos súlyban. Az állami birtokokra itt különösen nagy feladatok várnak. Az állami birtokokon biztosítani kell a beadott hízóknál az átlagos 117 kg-os élősúlyt. Ezenkívül minden anyadisznótól átlag 10 malacot keU elválasztani. Az EFSz-ekben is megteszik a kellő intézkedéseket az állatállomány kiszélesítésére A szövetkezetek nevelésükből 200 darabbal fokozzák a szarvasmarhaállományt, a sertésállományt pedig 500 darabbal. Minden 100 tehéntől elválasztanak 80 borjút. Ezt az állatokról való helyes gondoskodással és az állattenyésztési dolgozók érdem szerinti jutalmazásával érik el. A szövetkezetek továbbá felnevelnek 200 fajanyadisznót, és eladják őket az újonnan megalakított szövetkezeteknek és a magánszektornak továbbtartás céljából. Az anyadisznóktői átlag 14 malacot választanak el. Ezt helyes etetési technikával biztosítják. A szövetkezetben fokozatosan áttérnek a havi etetési tervek szerinti takarmányozásra. A ni. és IV. típusú EFSz-ekben a vágómarháknál 250 kg átlagos élősúlyt érnek el. Minden szövetkezetben bevezetik a vágó marhák gyorshízlalását. A közös tenyésztésben 700 sertést hizlalnak meg 140 kg élősúlyúra. E feladatok teljesítése érdekében fokozott figyelmet kell szentelni az allatok nyilvántartásának. A népi közigazgatás szervei ezzel kapcsolatban megtették a szükséges lépéseket. A beszolgáltatási kötelezettségeket az egyes negyedekben a következőképpen teljesítik: S o B •ö 5 I & S •0 í> O B vágómarha 25% 22% 20% 33% borjú 23 „ 23 „ 32 „ 22 „ sertés 21, 22. 21,. 36 „ Az időszerű terv betartásának érdekében a beszolgáltatási kötelezettségeket az egyes hetekben és hónapokban arányosan teljesítik. A járási nemzeti bizottság a felvásárlást minden héten ellenőrzi. A határozat egyes pontjainak betartására az értekezeleten kijelöltek a felelős személyeket. AZ ÚJ SZÓ FÖLDMŰVES LEVELEZŐI ÍRJÁK A bélai gazdasági iskola védnökséget vállalt a helyi EFSz ielett A bélai kétéves gazdasági iskola tanulói és tanári kara védnökséget vállaltak a helyi egységes földműves szövetkezet felett. Az iskola dolgozói mindenben segíteni akarják a szövetkezetet és ezért hazafias kötelezettségvállalásokat tettek, hogy a szövetkezet földjein az év folyamán a kövekező munkákat fogják elvégezni: öt hektáron a kukorica elvetésétől a betakarításig mindennemű munkát, két hektár cukorrépa öszszes munkálatait, egy hektár szólőnek a gondozását és az egységes földműves szövetkezet dolgozóinak részére havonta kétszer kultúrműsort adnak. A tanári kar külön kötelezettséget vállalt, hogy a szövetkezet tagjaival megismerteti a szovjet agrotechnikai szabályokat és a szövetkezet szocialista gazdasági életében a legmesszebbmenő segítséget nyújtja Sóty János, Béla Hogyan teljesíti védnökségi kötelességeit a keletszlovákiai elektromos művek rozsnyói üzeme A szocialista falu kiépítésében Pártunk és kormányunk egyre nagyobb feladatok elé állítja az egységes földműves szövetkezeteket, de ugyanekkor a feladatok teljesítésére és a felmerülő akadályok 'ekíizdésére fokozottabb mértékben nyújt segédkezet. Szövetkezeteink fejlődésében elsősorban a védnökséget vállalt üzemeknek segítséget kell nyújtani. A védnökséget vállalt üzemek dolgozói kell, hogy politikailag neveljék a szövetkezet dolgozóit és ha arra szükség van, a szövetkezetben brigádmunkával járuljanak hozzá a munkák elvégzéséhez. A védnökséget vállalt üzemek nagyobb része teljesítette is kötelességét, de nagyon sok üzemben csak kiválasztottak egy szövetkezetet, ünnepélyesen átvették a védnökséget felette, de azután mindenről megfeledkeztek. A kassai kerületben az év kezdetén verseny indult a védnökséget vállalt üzemek között, a „legkiválóbb védnöki üzem" címéért. Ebbe a versenybe üzemünk is bekapcsolódott. A munkaverseny tükre élethű képet tárt elénk Az elért eredmények mellett megmutatta a felmerülő hibákat Üzemeink az 1952-es évre a következő versenyfeltételeket vállalták: Alapos felvilágosító munkával a lehető legtöbb tagot szerzünk az egységes földműves szövetkezeteknek. Üzemünkben dolgozó és földdel rendelkező munkásaink családjait megnyerjük az egységes földműves szövetkezetek részére. Segédkezet nyújtanak az egységes földműves szövetkezeteknek a magasabb típusra való áttérésre. Segítünk az 1952-es évre szóló termelési és költségvetési terv kidolgozásában és az éwégi zárszámadás összeállításában. Politikai és szakelőadásokkal segítjük a szövetkezet dolgozóit a magasabb hektárhozam elérésében. Aktív tevékenységet fejtünk kl a kultúr- és felvilágosító munka terén és a könyvtárak berendezésében. Előadás sorozatokkal elmélyítjük a szocialista munkaversenyt, és megmagyarázzuk annak fontosságát a szocialista nagyüzemi gazdálkodásban. A versenyben vállalt kötelezettségeinket részben teljesítettük, mert a szilicei szövetkezet részére öt új tagot szereztünk, de önkritikailag be kell vallanunk, hogy nem tettünk eleget a varseny egyes pontjainak. Hibát követtünk el abban is, hogy S azülcei szövetkezetbe olyan kisegítő könyvelőt küldtünk, aki ugyan jártas a számvitelben, de politikailag nem felelt meg a követelményeknek. Megfeledkeztünk a szövetkezet tagjainak kulturális neveléséről is. E téren is igyekezni fogunk a jövőben eleget töspii a verseny feltételeinek. Gallo István, Rozsnyó. Fordítsunk nagyabb gondot a mezőgazdasági szakkáderek kiválasztására Mind az állattenyésztésben, mind

1 a földművelésben nagy szerepet játszik az, hogy szövetkezeteinkben az agtonomusok, zoo technikusok, a csoportvezetők lelkiismeretes, hozzáértő munkát végeznek-e. Vc&íak olya® szövetkezetek, ahol a káderek kiválasztásánál nem osztályszempontból nézték a dolgokat, hanem olyan egyéneket kékítek Iskolára, vagy tamfetyamra, akik ellenszenvet taaitóitottak a dolgozó nép iránt. Az ilyenek azután nemhogy a szövetkezet ügyét előbbre vitték volna, hanem igyekeztek a szövetkezetet mindenben gátolni. A szövetkezet veaetésére alkalmas káderek kiválasztásánál figyelembe keU venni azt Is, hogy az illetőnek mihez van a legnagyobb tanulási hajlama és kedve. Nem küldhetünk könyvelőnek olyan egyént, aki tudásával nagyobb segítséget nyújthat a nagyüzemi gazdálkodásban akkor, ha mint agronómus működik. Mindenben kövessük a szovjet kolhozok és saovhozok vezető kádereinek példáját, akik a legalaposabb politikai tudással rendelkeznek. Ha ezeket a feltételeket megtartjuk, akkor igazi szocialista érzésű vezetők kerülnek a szövetkezetek élére, rövidesen megvalósíthatjuk a szocializmust, erösebbé tesszük szocialista hazánkat és ezzel megszilárdítjuk a világ béketáborát. Kuna Déne*, Talló® Igy indulnak a tavaszi munkákba a kassai kerüli! szövetkezetei Egységes földműves szövetkezeteink az utolsó előkészületeket teszik, hogy amikor megindul a harc a főid magasabb hektártraaanráéort, minden szövetkezeti tag és m ifiden gép készenlétiben álljon. A mult évben több hitet farául t elő. A tervet nem állították össze reálisan, ami aztán megmutatkozott a szövetkezeti munka megszervezésében is. Több szövetkezetben megalakították a munkacsoportokat, de amikor munkához kellett volna látni, akkor egyszerűen szétesett a csoport. Ezekután nem csoda, ha az ilyen szövetkezetekben nehézségek és hiányosságig- fordultak elő. A mult hibáin okulja a: láráiyhelnreci és moldavai járás?, pártbizott, sága a helyi pártszerví^eíekíkei ós nemzeti bizottságokká. együttműködve jó kihasználta a téli hónapokat. A néppel való besegítések és sorozatos népgyűlések, útján- előkészítették a szövetkezetet az eijövejwlö munkákra. Azokban a járásokban, ahol a kommunisták és népi közigazgatás szervei jól együttműködtek, az EFSz-ek szép eredményeket értek el. A királyhelmeei járásban lévő Kistárkány községben, például, ahol a mult évben Js Illr típusú szövetkezeti gazdálkodásit folytattak, a szövetkéz/Bt- kisebbségi volt addig, amig Pártunk el nem távoli- ; totta a szövetkezet' éléről azokat a reakciós egyéneket, akik a szövetkezet fejlődését! akadályozták. Ezekután az egyénileg dolgozó kis- és kozé]>i>arawEÍoU napról napra ltöcelebb érezték magukat a szövetkezethez. Az őszi termények, betakarításánál már aegííséget' is nyújtottak a tagoknak. Ugyanakkor kiéleződött az osatályharc is. A község vezető funkcionáriusai' nagyobb figyelmet fordítottak a beadási kötelezettségek ellenőrzésére. A kistáxkányi szövetkezetnél teljes mértékben beig^aolódött Pártunk és köztársaságunk <jlnr>kénak szava, hogy а. Jp gazdálkodás a legjobb meggyőzői agitáció a szövetkezeit további térhódítására. A» szövetkezet eredményes gazdál' ködáőáwal jói példát mutatott az egyéhilfcg gazdálkodóknak. Igy a , táli hónapokban 45 új tag jelentkezett a szövetkezetbe. Kis&róen is, ahol a szövetkezet R típusban dolgozik, a bél folyamán 25 taggal szaporodott! a taglétszám. Ma már megkezditek a marhaállomány összpontosításéit és a sertéetoízl alda építését. Helyesen megseerveaifcéik a mmiteaesaportokst és rövidesen áttérnek a Hl. "típusra. Nagygéswwon 15-en léptek be a szövetkezetbe. Polyánban 15, Véesen S, Zemplénben 1®, Zéténybem 25 egyéni ígaadáJkodó lépett a közös gazdálkodás útjára. Minden előfeltétele megvan annak, hogy ezek a szövetkezetek magasabb típusra térjenek át. Nagytárkány községben a kistárkányi jő szövetkezet példája nyomár, ugyancsak sokan beléptek a szövetkezetbe. Leleszen 30 új taggal szaporodott a szövetkezeti dolgozók száma. A leleszi Egységes Földműves Szövetkezet versenyre hívta ki a járás EFSz-eit a ta,vat>?i munkák gyors elvégzéséiben. A verseny pontjai a következők: 1. A tavaszi mimikák jó megszervezése. Állandó munkacsoportok megalakítása, a géýek kijavítása s a fogatok kiosztása a csoportoknak. 2. A tavaszi munkák minőségileg jó és tervszerinti elvégzése. 3. Az évi tervfek pontos betartása. 4. A tavaszi munkákra tervezett munkaegysége!Aití való gazdaságos bánásmód. 5. A vetési területek tervszerinti betartésa. б. A ki,\nyve4ós pontos és Időszerű vezetése. 7. A szocialista munkaverseny elmélyítése a csoportok között és a csoportokon belül. 8. A seovjet agrotechnika alkalmazásával a legnagyobb területen bevezetni a keresztsorú vetési mÓdSWat. 9. A takarmányalap kiszélesítése, anélkül, hogy a rvezett termények rovására mwuie10. A kis- és középföldmfivesefa beszervezése az egységes földműves szövetkezetekbe. A verseny március 15-én kezdődött és május 30-án végződik. A versenykihívás elfogadását az lillető szövetkezetek Írásban jelentik a járási Nemzeti Bizottság földmüveiésügjl osztályának. A kóstárfeémyi Egységes Földműves Szövetkezei „a legjobb szocialista falu fetópi'lÁséért" jelszó alatt elfogadta, a versenykihívást A járás székhelyén a legszebb és legnagyobb kirakatban vannak káfeéve m járási verseny dijai A. kirakat feldíszítésénél az a hiba, hogy csak szlovák feliratok vannak, holott a kiräfyhetmeef járásban, ahol a lakosság -mtgyobbrészben magyar nemzetiségű, feltétlenül szükséges, hogy magyar feliratok is hirdessék a szocialista munka-versenyt. A tavaszi munkák biztosítása érdekében a járási pártvezetőség és a járási funkcionáriusok naponta ülést tartanak a magasabb típusú egységes földműves szövetkezetekben. Ahol pedig hiányosságok mutatkoznak. a párt járási elnöksége teljes létszámban részt vesz az illésen. és a helyi pártszervezettel, valamint a szövetkezettel együtt helyben megoldják a felmerülő problémákat. A Párt segítségével még azok a szövetkezetek is megerősödtek, amelyek a mult évben nem folytatták eredményes gazdálkodást. Igy több kis- és középparaszt közelebb került a szövetkezeti gondolathoz. A mult évi eredmények nem is monühatók kielégítőnek, mégis megkezdték az állatállomány összpontosítását. Egyes szövetkezetekben, aJhol a földeket hiányosan művelték, és az őszi betakarításnál is elmaradták, többnyire a munkaerőhiányra hivatkoztak. <A Pártnak és a kormánynak a jegyrendszerről szóló határozata ezekben a szövetkezetekben is rendet termetett a munkaerő kérdésben. Battyánban például 67 család kapcsolódott be a szövetkezeti munkába. Igy újabb mezei mrpkacsoportok alakultak, s az idői évben minden előfeltétel megvan arra, hogy nemcsak a tervezett hektárhozamokat érik el, hanem jóval túlléphetik a tervet. A moldavai járásban szintén tömegesen léptek be az Egységes Földműves Szövetkezetbe Gécsen a kulákokat kivéve, az egész község bekapcsolódott a nagyüzemi gazdálkodásba, Moldván és Perényben az egyéni gazdálkodók többsége már a szövetkezetben dolgozik. Ezekben a községekben alaposai- felkészültek a tavaszi munkákra. Mind a moldavai járásban, mind Királyhílmecen fokozni kell az osztályharcot, s nagy súlyt kell fektetni arra is, hogy minél több párttagot szerezzünk a szövetkezeti tagok soraiból. A községi nemzeti bizottságokból el kell távolítani azokat, akik megalkusznak a falu gazdagjaival és szabotálják a mezőgazdasági termelést. A nemzeti bizottságok illetékes osztályainak érvényesíteni kell a párt- és a kormányhatározat intézkedéseit, amely határozat kimondja, hogy minden anyadisznótól 4 elválasztott malacot kell felvásárolni az állami birtokok és a szövetkezetek részére. Mózes Sándor, Kassa.