Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-25 / 72. szám, kedd

Világ proktárjai egyesüljetek

1. Bratislava, 1952 március 25, kedd 2 Kčs V. évfolyam, 72. szám A nagyszombati Kovoszmalt munkásai újítójavaslatokkal évi 13,000.000 korona értékű nyersanyagot takarítanak meg A nagyszombati Kovosmalt műhelyeiben élénk munka folyik. A munka ütemes zajába időnként belevegyül egy-egy munkás jóízű nevetése. Minden gépnél lázasan dolgoznak. A munkások teljesíteni akarják kötelezettségvállalásaikat és behozni a januári és februári elmaradást. Tudják, hogy ötéves tervünk negyedik évének teljesítéséhez nagyban hozzájárulnak munkájukkal. A villamosmühely dolgozóinak kötelezettségvállalása, hogy május elsejére 300 darab villanytűzhelyet készítenek el terven felül, azt bizonyítja, hogy a terv teljesítéséből erősen ki akarják venni részüket. Az üzem dolgozói egyhangúlag kapcsolódtak be az anyagtakarékossági versenybe, amellyel az önköltség nagymértékű csökkentését akarják elérni. Felhívással fordultak a többi szlovákiai zománcgyárakhoz is, hogy minden üzem ben kapcsolódjanak be a munkások az anyagtakarékossági mozgalom ba. vállaljanak kötelezettségeket a hulladékvas feldolgozására és gyűjtésére és fokozott mértékben járuljanak hozzá újítójavaslatokkal az akció sikeréhez. A nagyszombati munkások maguk is lelkesen láttak munkához. Rengeteg újítójavaslatot nyújtottak be, amelyekkel már az első napokban is nagyon szép eredményeket értek el. Az üzem egyik dolgozója, Sós elvtárs a „Herkules-kályhák"nál készített újítómódszert. Az elektromos-műhely két mestere, Novák és Hák elvtársak szintén értékes javaslatokkal járultak hozzá az anyagmegtakarítási mozgalom sikeréhez. A tűzhelyek öntött lábai helyett acéllemezekből gyártott lábat fognak gyártani, a tűzhely négy fogantyúját, üstfedőjét és a huzatszabályozó ajtót pedig préselt acéllemezből 'szítik el. A huzatszabályozó és a hamuláda ajtó homloklapját közvetlenül a ládára fogják szerelni. A védőkorlátnál és a tartóknál is új rendszert vezettek be. Az újítások rövid idő alatt 1,958.000 koronát takarítottak meg. A Club-kályhák készítésénél is kiváló újítójavaslatot nyújtott be Jankovics elvtárs. Az alsóajtó tartóráma két darabból készül, de a megosztott két darab közötti rész elmarad és a láda 10 mm-el mélyebben fog feküdni, amivel szintén anyagmegtakaritást érnek el. A hamuládán szintén módosítottak. A kályha felső részén lévő .fogantyút, amit eddig külön forrasztottak hozzá, most magából a felsörészből fogják kipréselni. A javaslattal már eddig is 75.415 koronát takarítottak meg. A Koburg-kályhánál és az elektromos-tűzhelynél szintén új munkamódszert vezettek be, amivel nagy eredményeket értek el, mert az eddig kárbaveszett hulladékot nagyszerűen fel tudják használni. Az üzem vezetőségének, a műszakiaknak és a munkásoknak szoros együttmunkálkodása és a kiváló újítójavaslatok meghozták gyümölcsüket a terv teljesítésének emelkedésében is. Az első két hónapi elmaradásukat behozták és ma már százszázalékra teljesítik a tervet. Minden remény megvan ahhoz, hogy az első negyedévi tervet túlteljesíthetik. Az összes újításokkal az új gyártási módszerekkel és a nyersanyag megtakarításával rövid idö alatt három és negyedmillió koronát takarítottak meg. A megtakarítás összege ez évben körülbelül 13,000.000 millió korona lesz. K. L. A moszti bányász-sztrájk szelleméhez híven fokozott munkával köztársaságunk szocialista felépítéséért Március 23-án, vasárnap az északcsehországi barnaszénmedence szívében a ROH bányászipari szövetsége bővített Központi Bizottságának ünnepélyes gyűlésére jöttek össze a bányászat összes dolgozói, hogy megemlékezzenek a dicső 1932-es moszti bányasztrájkról. Már az évforduló előestéjén, szombaton a hrdlovkai bányában, emlékestre gyűltek össze a közeli tárnák bányamunkásai és a köztársasági elnök irodája képviselőinek jelenlétében megemlékeztek a 20 év előtti nagyjelentőségű eseményekről. Ez alkalomból a moszti bányászklubban, Karel" Kára az 1932-es évi köz; mti sztrájkbizottság elnöke és Karel Zika, az ústí nad labeni kerületi pártbizottság vezető titkára ünnepélyesen megnyitották ,,az 1932-es évi nagy moszti bányász-sztrájk 20 éves évfordulója" c kiállítást. Az ünnepélyesen feldíszitett teremben a csehszlovák és a szovjet zászlók között a következő felirat volt olvasható: ..Egyesülni, harcolni. győzni." A díszemelvényen az ülés jelszava ragyogott: „Kezünkben tartani a béke ügyét, annyit jelent, mint teljesíteni és túllépni a fejtési tervet," Az emelvényen helyet foglaltak a ROH bányászati alkalmazottak szövetsége bővített Kfzpontf Bizottságának tagjai, Dr. Oldrich John, a Nemzetgyűlés elnöke, Václav Nősek belügyminiszter, Václav Pokorný tüzelőanyag és energetikai miniszter. A köztársasági elnök irodáját František Nécsászek, a kultúrs- és sajtóosztály főnöke képviselte. Az ünnepélyt a Munka dalának eléneklcsével nyitották meg. A megnyitó beszédet Ján Teper képviselő, a ROH bányász alkalmazottak szövetségének elnöke, mondotta, aki a következőket hangsúlyozta: „A mult összehasonlítása a mai gyönyörű szocialista jelennel, kell hogy hozzásegítsen bennünket ahhoz, hogy oly álláspontot foglaljunk el korunk feladataival szemben, amely összhangban áll munkásosztályunk érdekeivel, amely uralkodó osztállyá lett. Nekünk bányászoknak, mint az uralkodó munkásosztály tagjainak, szervezet.tebl>en kell dolgoznunk, hogy elegendő szenet juttassunk Pártunknak és kormányunknak. Az a nagy munkaverseny, amely az északcsehországi és a szokolovói bányászok között terjed, és amely átterjed minden szénmedeniére, annak a további bizonyítéka, hogy bányászaink tudatára ébredtek új küldetésüknek a tárnákban és hazájukban." Teper elvtárs megnyitó beszédét Klement Gottwald elvtárs az ünnepi üléshez intézett levelének a felolvasása követte. A levelet František Necsászek, a köztársasági elnöki irodája kultúr- és sajtóosztályának főnöke olvasta fel a bányászok lelkes éljenzése közben. Klement Gottwald elvtárs e szavakat intézte a bányászokhoz: „Elvtársnők és eltvársak, forró harcos üdvözletemet küldöm a bányászipar alkalmazottak Központi Bizottsága moszti ülésének alkalmából. Valóban megemlékezésre méltó évforduló ez, húsz évvel ezelőtt az északcsehországi szénmedence bányászai sztrájkot kezdtek a bányászok bérének csökkentesére és munkából való elbocsátására irányuló tervek ellen. A sztrájkhullám átviharzott Osztravára és Kladnóra is/ és népmozgalommá lett, amelyben egyöntetűen résztvettek a munkanélküliek, a bányászasszonyok, a kisparasztok, az iparosok és az értelmiség is. Miben volt az északcsehországi sztrájk rendkívüli nagy jelentősége elvtársak, amely a maga idejében a legnagyobb európai munkásharc volt? Mindenekelőtt abban, hogy megmutatta a munkásság harci egységének rettenthetetlen erejét. Ellene tehetetlenül állottak a cseh és német kapitalisták és fegyveres erejük, megtörtek rajta az ellenséges uszítások és fondorlatok. Ezért az északeseJtországi sztrájk példaképül állott munkásosztályunk előtt és jelszava: „Egység, harc, győzelem" népünk vezérjelszavává vált a kenyérért és a munkáért, valamint a fasizmus és a háború ellen indított harcban. Egy kérdést szeretnék azonban feltenni: Vájjon az északcsehországi sztrájk számunkra ma már csak ünnepélyes megemlékezés ügye-e, vagy pedig íiia is élő tanulság? Ma nem fenyegeti a bányászokat a munkából való elbocsájtás és a bércsökekntés veszélye. Ma nem kerülgeti a nyomor a bányászotthonokat és a bányászasszonyok nem sírdogálnak az éhes gyermekek felett. Ellenkezőleg, ma új népi demokratikus államunk, amely megtörte a bányabárók hatalmát, ugyanúgy, mint a többi kapitalistákét is, magasra emelte a bányászhivatást, mint tiszteletbenálló és hősi hivatást és biztosította a bányászok rendes életkörülményeit. Számunkra még sem marad az északcsehországi bányí :z küzdelme csupán dicső történelmi esemény. (Folytatás a 2. oldalról). Az újítók aktíváján bemutatott javaslatok a nagyszombati Kovoemaltban. Első szocialista költségvetésünk Az állami költségvetés gazdasági politikánk vezérvonala megvolósításának az eszköze: kiépíteni hazánkban a szocializmust. Kifejezi nemzeteink rendíthetetlen akaratát egyre gyorsabban és bátrabban haladni előre a szocializmus felé, követni a szovjet emberek példáját, akik la nagy Sztálin vezetésével megvalósitják a kommunista társadalom előkészítését. Nagy feladatok tükre ez, amelyeket összhangban a munkásság, parasztság és az összes hazafiak milliós tömegeinek vágyá val, dicső szülő Kommunista Pártunk, Gottwald elvtárs és kormányunk tűz ki elénk. Felvetítjük benne a kombinátok építkezéseinek, az EFSz-ek virágzó mezőinek, dolgozóink visszaadott egészségének, gyermekeink mosolyának a művészek és tudósok alkotásainak a képét és rendíthetetlen akaratunkat a Szovjetunió oldalán az egész emberiség számára kiharcolni a békét. Az állami költségvetés fejlődése a szocializmus felé haladásunnak tükörképe. Ahogyan lépésről lépésre egyre jobban közeledünk a szocializmushoz, úgy jutottak be költségvetésünkbe a szocialista alapelvek, hogy a szocializmus építésének tevékeny eszközévé váljon. Népünk februári győzelme lehetővé tette 1949. évre elsőízben összeállitani egy kiegyenlített állami költségvetést. Az 1950. évi állami költségvetés közvetlenül magában foglalja a Nemzeti Bizottságok költségvetését. A Nemzeti Bizottságoknak így anyagi lehetőségük nyílt arra, hogy hatáskörükön belül teljes mértékben résztvegyenek az egész állam igazgatásában. E költségvetés magában foglalja a nemzeti biztosítás költségvetését is. Az állam legfontosabb és legkomolyabb pénzügyi műveletei — a nemzeti vállalatok finanszírozása — mindeddig csupán közvetve voltak az állami költségvetésbe foglalva, úgyhogy a tavalyi költségvetés még lényegében az állami igazgatás költség-vetése volt. Csak a most meg tárgyalt 1952-es évi költség-vetés teljesíti tökéletesen a szocialista fejlődés mozgósítójának feladatát és válik a mi első szocialista költségvetésünkké. Az 1952-es állami költségvetés első ízben foglalja magában a nemzeti és községi vállalatok költségvetéseit és ezzel a nemzetgazdasági tervvel való szoros összeköttetést. A folyó évi állami költségvetés számai a nemzetgazdasági terv összes ágazatainak pénzügyi visszatükröződése, az egyes minisztériumok pénzügyi mérlegeire, a termelési és beruházási tervre és a béralapok tervére támaszkodnak. Ezzel az állami költségvetés magában foglalja nemzetgazdaságunk összes ágazatait, az állam pénzügyi alaptervévé válik és a szocialista üzemek új pénzrendszerével együtt megteremti az előfeltételeket a költségcsökkentés hatásosabbá tételére, a halmozás fokozására és a pénzforgalom meggyorsítására. Ez azt jelenti, hógy az állami költségvetés a leghatásosabb eszközévé válik Pártunk ós kormányunk ama törekvésének, hogy minél olcsóbban, minél jobbat és minél nagyobb bőségben termeljünk és a népünk igyekezetével kitermelt javakkal minél célszerűbben gazdálkodjunk, hogy egy fillért se adjunk ki fölöslegesen. Gazdaságunk alapja a termelőesz| közök szocialista birtoklása Ennek gyarapodásától függ a mi előrehaladásunk a szocializmus felé, országunk iparosítása és népünk jólétének az .emelkedése. Ezt a tényt tükrözi vissza az állami költségvetés bevételi része is. Szlovákiában az összes bevételek 81 százaléka a szocialista üzemekből ered, míg a többi egyéb forrásokból eredő bevételek Szlovákiában az állami költségvetésnek még a 20 százalékát sem teszik ki. Kommunista Pártunk és kormányunk egy percre sem feledkeznek meg arról, hogy minden igyekezetünk célja dolgozó népünk anyagi- és kultúrális színvonalának emelése. A szocialista ipar, az EFSz-ek, állami birtokok, gépállomások, erdőgazdaságok, kiépítése iránti törekvésünk, valamint igyekezetünk az építészet feljavítására és olcsóbbátevésére, a szocialista kereskedelem jobb szolgálataira, népünk életszínvonala emelésének, a még szebb és örömteljesebb holnap előkészítésének az eszközei. Igaz, hogy emellett iparunk fejlődése, olcsóbbodása és minőségi emelkedése fejlődésünknek a feltétele. Ezzel az alapelvvel összhangban a Párt- és a kormány irányvonalai alapján állami költségvetésünk arra törekszik, hogy a népünk munkájával szerzett anyagi eszközöket népünk anyagi és kultúrális színvonalának emelésére fordítsuk. Szlovákiában például kulturális és szociális célokra 40 százalékkal többet fordítanak az 1951-^s évvel szemben. A szociális jellegű kiadások növekedése azt jelenti, hogy az állam 1952 január l-töl kezdve teljesen saját kezeibe vette a népünk egészségéről való gondoskodást. Népi demokratikus államunk megfelelő hygiéniával. járványellenes szolgálattal, lelkiismeretes kezeléssel és preventív intézkedésekkel gondoskodik dolgozóink egészségéről s emellett a rendszeres egészségügyi nevelésről sem feledkezik meg.. A modern orvostudomány összes vívmányai a dolgozók tulajdonává lesznek. így egyre hatásosabban nyilvánul meg nálunk Pártunk és kormányunk konkrét godoskodásában minden idők legemberiesebb alapelve, amelyet a nagy Sztálin mondott ki, hogy az ember az összes értékek között a legértékesebb. A dolgozók egészségügyi gondoskodásával párhuzamosan kormányunk fokozott^ gondoskodást tanúsít a serdülő ifjúság nevelése iránt. Növeli az iskolák és az osztályok számát, emellett arról sem feledkezik meg, hogy az iskolákat úgy helyezzék szét, hogy mindenki számára lehetővé tegyék a tanulást, főleg a munkások és dolgozó parasztok gyermekei számára. Különös figyelem tárgyául szolgál a dolgozó ifjúság művelődése és nevelése iránti gondoskodás. Inten-. ziv esti táv- és iskoránkíviili tanulmányokat vezetnek be. A főiskolák száma 24-re növekedett, öt fiókintézettel és ezekben körülbeiül 40 000 diák tanul. Az iskolaügy, a tudomány és a művészetre előirányzott kiadások Szlovákiában 50 százalékkal emelkednek. Az ösztöndíjak kiadásai Szlovákiában több mint 42 millió koronával (Folytatás a 2. oldalon) 4