Uj Szó, 1952. március (5. évfolyam, 52-77.szám)

1952-03-23 / 71. szám, vasárnap

4 1952 március 23 in $m A párkányi járás a tehenek tervszerinti pároztatásával harcol a Párt- és kormányhatározat teljesítéséért Az osztályellenség és a reakció munkájára az új húsellátási intézke­dések mindenhol fényt derítettek. Tisztán látható, hogy néhány szövet­kezet földterületéhez viszonyítva miért nem tudja biztosítani az állat­állományt. Ennek magyarázata, hogy a kulákok elspekulálták, elfeketéz­ték az állatokat és csupasz földjeik­kel léptek a szövetkezetbe. Persze a helyi nemzeti bizottság egyes vezető funkcionáriusai arra nem is gondol­tak, hogy a kulákság milyen agya­fúrt módon teszi tönkre a falut azzal, hogy a földterülethez mérten nem tart elegendő állatot. A párkányi járási nemzeti bizott­ság az ellenőrzés alapján tiszta ké­pet nyert arról, hogy éppen azokban a községekben hiányzik az állatállomány, ahol eddig a ku­lákok basáskodtak. Ahol a község túlnyomórésze kisparasztokból áll, így pl. Köhidgyarmaton, Szarkán, Szikenyicskán, ott a tervezett­nél jóval magasabb az állatállo­mány. Ahol nincs meg a tervezett állomány, ott ezekből a községekből, március 15-ig áthelyezés útján fogják azt pótolni. Természetes dolog az is, hogy a meglévő állatállomány növelésére a legnagyobb gondot fordítják. Az etetésnél minden lehetőséget felhasználnak arra, hogy az állatok a legszakszerűbben elkészített táp­lálékot kapják Ezért az Idei vetési tervbe utólago­san bevették, hogy a járásban na­gyobb földterületeken fognak takar­mányt termelni. Hogy a sertéshúsbeszolgáltatásnak is eleget tudjanak tenni anélkül, hogy az állomány csökkenne, járási méretben kötelezettséget vállaltak, hogy március 15-lg a terven felül 320 sertést ^roztatnak. Ezeket a sertésekét a malacozás után 180 kg-osra keM kihízlalni s azután kerülnek leadásra. A marhaállomány növelésére is hatásos Intézkedéseket foganatosí­tottak. Minden orvosilag ellenőrzött tehe­net és üszőt március 15-lg befedez­tetnek, mégpedig úgy, hogy ahol nincsen lnszeminációs állomás, oda tenyészapaállatokat helyeznek. Az apaállatok áthelyezését a legalapo­sabban kidolgozott tervek szerint oldják meg. ' E beosztásnál Igyekeznek kiküszö­bölni azt a hibát, hogy egyes közsé­gekben a tehenek létszámához ke­vésnek bizonyult az apaállat s így több esetben előfordult, hogy a te­henek terméketlenné váltak, elrom­lottak. Míg tavaly járási méretben átlagosan minden apaállatra serté­seknél 56, szarvasmarháknál pedig 100 anya jutott, addig az idén ser­téseknél 35, szarvasmarháknál pedig 60 jut egy apaállatra. Ezt úgy érté 1: el, hogy megjavították az inszeminációs ál­lomásokat annyira, hogy most ezen a téren a nyitrai kerületben a pár­kányi járás áll az első helyen. Ja­nuár elsejétől február 29-ig 908 tehenet pároztattak és így 43 szá­zalékra teljesítették a mesterséges megtermékenyítés tervét. Az inszeminációs állomásokon a múltban sok olyan felelőtlen egyén dolgozott, akik elidegeníteni igye­keztek a parasztságot a tehenek mesterséges megtermékenyítésétől. Hanyagul végezték munkájukat s nem tették meg a megfelelő egész­ségügyi intézkedéseket a pároztatás­náh Élő példa erre a kisújfalusi eset. Orvosilag nem ellenőrzött, beteges szarvasmarhákat pároztattak mes­terséges úton. A beteg anyaállatok­nál akkor alkalmazták a mestersé­ges megtermékenyítést, amikor ter­mészetes úton háromszori pároztatás után sem fogamzottak. Magától ér­tetődő dolog, hogy a beteg állatok a mesterséges megtermékenyítés után is meddők maradtak. Hogy ilyen dolgok a jövőben elő ne forduljanak, 7 körzeti zootechnikust állítottak munkába, akik felelősek lesznek az állatállomány egészségéért. Ezek szerint, ha a párkányi járásban teljesítik az eddigi kötelezettségvál­lalásokat és ha a meglévő állatállo­mányt a terv szerint növelni fogják, minden alapfeltétele meglesz annak, hogy a párkányi járás dolgozó né­pünk húsellátásának biztosításához kellőképpen hozzájáruljon. MÉRY FERENC. Helyes etetéssel biztosítom a tehenek magas tejhozamát Nemrég megjelent beszámolóm­ba'n megemlítettem, hogy milyen magas tejhozamot tudok elérni a gondjaimra bízott teheneknél. Ezt a beszámolómat most kiegészítem az­zal, hogy leírom munkamódszere­met. Nehogy azt higyje valaki, hogy több takarmányt adok a tehenek­nek, mint azelőtt. A takarmányada­gok most is változatlanok, csak­hogy igen nagy gondot forditok az etetési módszerre. Naponta háromszor etetek: reggel 5 órakor, délben 12-kor és este 6 kor. Legelőször ls moslékot adok a teheneknek. A moslékba teszek árpasrótot és kukorlca­srótot, majd alaposan összekeve­rem egy nagy hordóban és adok hozzá élesztőt. A moslékon kívül adunk a tehenek­nek áztatott napraforgó pogácsát I is, vagy ehelyett herével pótoljuk a tehenek takarmányát. A srótból minden tehénre 1.5 kg­ot, napraforgóból pedig 0.5 kg-ot számítunk. Azok a tehehek, amelyek 6 liternél több tejet adnak, külön adagokat is kapnak, mégpedig mindén liter után 0.5 kg srótot. Az én teheneim mind jóval többet adnak, mint 6 litert. Az etetés mellett igen nagy gon­dot fordítok az áliatok tisztántar­tására is. A trágyát gondosan kita­karítjuk az istállóból. A tiszta is­tállóban a jóllakott tehén nyugod­tan leadja a tejet. A fejést feleségem géppel végzi. Először alaposan megmossa a te­hén tőgyét, aztán Malinyinova munkamódszere szerint megmasz­szírozza, majd rákapcsolja a gé­pet a tőgyre. Fejás közben még­egyszer masszíroz. ^Amikor a gé­pet lekapcsolja, akkor még kéz­zel utánfejéseket végez. Reggelenként a fejés után lead­juk a tejet, majd hozzálátunk az állatok puccolásához. A puccolás nagyon fontos, mert elősegíti a vérkeringést ami természetesen a tejelésre is ha­tással van. Bizony mondhatom, hogy ha az ember jól gondozza a tehenet, akkor az bőven visszafizeti a munkát. Még egy dologról kell beszámol­nom. Mi az állatoknak napközben teljes nyugalmat biztosítunk. Az istállót bezárjuk és oda rajtunk kívül senkit sem engedünk be. Ez a körülmény is elősegíti az álla­tok hasznosságának fokozását. Gál Ferenc, Horná Roveö, A sávolyi szövetkezeli tagok egy anyadisznótól 13 malacot nevelnek fel A sávolyi kis- és középföldmfive­sek mult év októberében elhatároz­ták, hogy megalakítják az egységes földműves szövetkezetet. Erre az el­határozásra az vitte őket, hogy az egyik őszi napon meglátogatták a rimaszombati járásban lévő hrubo­ványi szövetkezetet. Beszélgettek a szövetkezeti tagokkal, érdeklődtek a szövetkezeti gazdálkodás menetéről, elíihyeiről. Mikor a kirándulásról visszatértek, mindegyikük agyában már ott élt az elhatározás, hogy megalakítják a szövetkezetet. A szö­vetkezeti gazdálkodás előnyeinek konkrét bizonyítékai óriási hatást gyakoroltak a sávolyi gazdákra. A kirándulás után Kónya Barna­bás azonnal hozzáfogott a szövetke­zet megalakításához. Pár nap alatt azt vette észre, hogy a községnek már 53 százaléka szö­vetkezeti tag. Ennek következté­ben végre lehetett hajtani a földek tagosítását. A tagok a szövetkezet élére Kónya Barnabást választották meg. Tudják jól, hogy ha ő lesz az elnök, nem kell félni attól, hogy a szövetkezet nem fog fejlődni. Ennek az embernek ér­deke, hogy a szövetkezet jól működ­jön, mert világéletében mindig a mások föld­jét túrta, tehát most egész biztos, hogy törődni fog a földdel, amiből nem kell senkinek sem árendát fi­zetni. A magángazdálkodás ideje alatt nem sok haszna volt a munkából. Ha nem volt jó termés, akkor még a gyer­mekei keresetével is pótolnia kellett az árendát. Kónya Barnabás vezetésével a sá­volyi gazdák megkezdték a munká­kat. Ekkor jöttek rá arra, hogy mennyivel elönyösebb a közös gaz­dálkodás. A gazdasági gépek Igénybevételé­vel és azok rendes kihasználásá­val elérték, hogy még az ősz fo­lyamán négy férfimunkaeröt tud­tak adni az iparnak. Az őszi vetések befejezése után az újbányái traktorosbrigád tagjai 100 százalékban elvégezték a mélyszán­tást a szövetkezet földjein. A téli időszak alatt sem pihentek a szövetkezet tagjai. Allataik részére istállókat adaptál­tak és trágyát hordtak. A tél folyamán megjavított istállók azonban állatállományuk számára kevésnek bizonyultak, az év végéig pedig állatállományuk a mostanihoz mérten kétszeresre fog emelkedni. Ezért a legrövidebb Időn belül 250 sertés részére hizlaldát és külön 50 anya­disznó számára egy új istállót keU építeniök. A tagok tervbe vették még egy tyúk­farm kiépítését is 1.500 darab ba­romfi részére. A szövetkezetnek ma 27 szarvas­marha, 5 pár ló, 150 juh, — ezek kö­zül 54 anyaállat, — és 61 sertés van tulajdonában. Az óv végér e azonban a szarvasmar­haállományukat 27 darabról 50 darabra emelik. Ennek minden lehetősége megvan, mert a tehén és üszőállományukat egyetlenegy tehén kivételével már pároztatták. | Sertésállományuk kiegészítését is biztosítják. Vannak olyan sertéseik, amelyek­től 12—13 malacot tudnak átlag felnevelni. Ezenfelül gondoskodnak arról, hogy ellés után az anyaálla­tok a legrövidebb Időn belül pároz­tatva legyenek. Szarka István A dobfenékiek vaj helyett nyerskrumplit vittek he a fogyasztási szövetkezeibe Hogy a kulákok milyen agyafúrt módszerekkel szabotálják a tejbe­szolgáltatást, az ember nem is tudná elképzelni. Leírom, mi történt közsé­günkben a fogyasztási szövetkezet­ben. Almágytól elég messze van Dobfe­nék. Ez a község annyira félreesik, hogy még csak rendes útja sincs. A földművesek tehát nem tejet szol­gáltatnak be, hanem kontingensük­nek vajban tesznek eleget. Az egyik napon a dobfenékiek behozták a va­jat. Amint Liska, a fogyasztási szö­vetkezet vezetője átvette a friss árut, véletlenül feltörte az egyik da­rab vajat. És lám! A vajból egy nagy nyerskrumpli esett ki. Sajnos, nem lehetett a tettest el­csípni> A dobfenékiekre azonban na­gyon rossz fényt vet, hogy ilyen al­jas módon próbálják beszolgáltatási kötelezettségük teljesítését szabotál­ni. Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik! A végén minden sza­botálót leleplezünk. AGÓCS GYULA, Almágy. j A királyhelmeci í rak torállomás fiataljai kötelezettségvállalásokkal készülnek május elseje méltó megünneplésére A királyhelmeci traktorállomás CsJÍSz-csoportja kötelezettségválla­lásokkal készül május elsejének megünneplésére. E kötelezettségvál­lalások a tavaszi munkák idejében történő elvégzésére irányulnak. A CsISz-csoporton belül ifjúsági bri­gád alakult „Ifjú Gárda" névvel. Az Ifjú Gárda brigád tagjai a kö­vetkező felajánlásokat tették május elseje tiszteletére: 1. Vállaljuk, hogy a 16 napra tervezett tavaszi munkákat elvé­gezzük 12 nap alatt. 2. Szem előtt tartva az agro­technikai szabályokat, emelni fog­juk a földek hektáronkénti hoza­mát. 3. Bevezetjük a gépek állandó ellenőrzését és így biztosítjuk, hogy a gépek mindig üzemképc­sek lesznek. 4. Az üzemanyag fogyasztásnál 4 százalékot megtakarítunk Azonkívül a brigád tagjai egyéni kötelezettséget is vállaltak, hogy jóval százszázalékon felüli teljesít­ményt fognak elérni. A legnagyobb teljesítményt Juhász János és Szabó Béla vál­lalták, mely szerint a tavaszi munkák ideje alatt 175 százalékos munkateljesítményt érnek el. A brigád többi tagjai is hasonló köte- I lezettséget vállalt. Lukács L. 175 százalékos, Belényi L. 140 százalé­kos és Bárány Miklós 120 százalé­kos teljesítményre. Az Ifjú Gárda tagjai a hős Kom­szomol példája nyomán akarnak haladni, azzal a különbséggel, hogy mlg a komszomolisták a Honvédő Háborúban fegyverrel a kézben küz­döttek az elnyomók ellen, addig ők ma s traktor kormányával a kezükben harcolnak a békéért és a szocialista faluért. Ifjú lendülettel indulnak gottwaldi ötéves tervünk negyedik évébe, hogy ebben az évben nagy sikereket mu­tathassanak fel szocialista mező­gazdaságunkban. A traktoristákon kívül a brigádok gazdasági vezetői is versenyeznek, így Tárczi Irma CsISz-tag a bélyi brigád gazdasági vezetője, verseny­re hívta ki a többi brigád gazdasá­gi vezetőit a traktoros brigádok za. vartalan munkájának elősegítésé­ben. Nincs egyetlen CsISz-tag sem a királyhelmeci traktorállomáson, aki ne tudná szocialista kötelességét. Ezért a CsISz-csoport valamennyi tagja nagy lendülettel indul a ta­vaszi munkákba. Eperjesi Ottó, Királyhelmec A tavaszi munMk sikeres elvégzéséhez elkerülhetetlenül szükséges a jó terv Bratislava környékén is teljes ütemben folynak a munkák. A esek­lészi dolgozó parasztok a borsót még a mult héten elvetették. A tu­lajdonképpeni tavaszi munkákat e hét elején kezdték meg. Már eddigi munkájukból is kitűnik, hogy a rá juk váró feladatok teljesítésére ala­posan felkészültek és hogy tudják, milyen fontos a magastermés eléré­sének érdekében a korai v^tés. Horvát-Gurab községben is nagy volt a sürgős-forgás az első kedve­ző tavaszi napon. Ugy az ottani I. típusú EFSz-tagjai, mint az egyénileg gazdálkodók hozzáláttak a talaj előkészítésé­hez és a vetéshez. Itt azonban meg kell egy körül­ményt említenünk. Horvát-Gurabon a népi közigaz­gatás nem készített tervet a ta­vaszi munkákra. Ugylátszík a helyi Nemzeti Bizottság funkcio­náriusai arra vártak, hogy me­gint a járási Nemzeti Bizottság, siesser segítségükre. Nagy felelőtlenség ez! Ideje, hogy. a helyi Nemzeti Bizottság funkcio­náriusai is megtanulják, hogy jö terv nélkül nem lehet sikeres mun­kát végezni. / Repasky Mihály, Bratislava. A bratislavai traktorosok több mint 134 hetár földet megsimítóztak A bratislavai traktorállomás dol­gozói alaposan áttanulmányozták a Párt és a kormány határozatát. A tavaszi munkára alaposan felkészül­tek. A gépeket mind megjavították és a traktorosok értékes kötelezett­ségvállalásokat tettek munkateljesít­ményük fokozására. A kellő előkészületek után, március 17-én kivonultak a földek­re, hogy megkezdjék a vetést, a tavaszi munkákat. A talajsimítást eddig 134.5 hektáron, a boronálást 140 hektáron, a tárcsázást 26 hek­táron, a kultivátorozást pedig 12.5 hektávon vógezték. el. Ezenkívül 19.5 hektáron elszórták a műtrá­gyát és 4.5 hektárt bevetettek ár­pával, z aminél a keresztsoros vetési módszert alkalmazták. A traktorosok közül Kulajda Mar­git, a ligetfalusi brigádközpont dol­gozója vállalta, hogy a tavaszi munkák tervét 148 szá­zalókra teljesíti, ezenkívül a tavaszi munkák idejét 4 nappal megrövi­díti és az üzemanyag 5 százalékát megtakarítja. Egyidejűleg verseny­re hívta ki Jurajda József trakto­rost, aki a kihívást elfogadta és kötelez­te magát, hogy Zetor 25-ös trakto­rával megművel 160 hektárt, a tava­szi munkák idejét 5 nappal megrövi­díti és az üzemanyag 5 százalékát megtakarítja. Hogy Kulajda Margit kötelezettségvállalásának eleget tesz, arról tanúskodik az a körül­mény, hogy _ március 17-ig napitervét 117 szá­zalékra teljesítette. A traktorosokon kívül a vonalme­chanikusok is versenyeznek egymás­sal. Kassai József és Hakl Vilmos a gépek példás karbantartásában ver­senyeznek. Mindketten azért harcol­nak, hogy a tavaszi munkák alatt egyetlen gép se essen ki sérülés vé­gett a munkából. A dunaszerdahelyi közüzem kertészei 8 óra alatt 3000 palántát ültetnek ki ~ . | ügyességgel ültetik a kis palántá­I kat A dimaszerdahelyi közüzem ker­tészeti dolgozói is várva-várták, hogy az időjárás megjavuljon és hozzá láthassanak a palánták ki­ültetéséhez. Ezen a téren bizony igen nagy feladat vár rájuk, mert a kertészet dolgozói kötelezettsé­get vállaltak, hogy mindegyikük 3000 palántát ültet ki 8 óra le­forgása alatt. Ebben a munkában külön dicséretet érdemel Nagy Júlia, Borsányi Erzsébet és még néhány asszony, akik kiváló kat. A közüzem kertészeti dolgozói azér; is dolgoznak olyan nagy lel­kesedéssel, mert tudják, hogy mun­kájuk után megkapják az igazságos jutalmat. Ha valaki rendesen ki­használja munkaidejét, annak ter­mészetesen fizetése is jóval maga­sabb, mint azé, aki minden félórá­ban ráér egy-egy cigarettát elszív­ni. Petes Dezső, Síkabonjr.

Next

/
Thumbnails
Contents